CIVIL SZERVEZETEK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI, ÉRDEKKÉPVISELETI SZEREPBEN A civil szféra érdekképviseleti és érdekérvényesítési tevékenységének vizsgálata belső és külső kapcsolatrendszerük tükrében A civil szféra szektorális és ágazati érdekképviseletének, érdekérvényesítésének helyzete, fejlődésének lehetőségei, új kezdeményezései témájú kutatás Pályázati Kód: NCA-CIV-09-E-0008 Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Nyíregyháza, 2010.
A kutatás szakmai vezetője: A kutatásban közreműködtek: Dr. Mankó Mária Fejes Endre, Kézy Béláné, Kuna Gábor, Ladányi Ágnes, Paliczné Pelenczei Szilvia, Váradi Zsuzsanna A kutatást önkéntes munkával segítették: Kézy Béla Kis Vendelné Krasznay Sándor Felelős kiadó: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Váradi Zsuzsanna Készült 200 példányban Nyomdai kivitelezés: Gprint Iroda 2010 A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásából valósult meg.
Tartalomjegyzék 1. A vizsgálati téma, a vizsgálat köre és módszerei...............5. 2. Elméleti keretek, vizsgálati vonatkozások.....................9. 2.1. Intézményi/szervezeti érdekek...10. 2.2. Az érdekképviselet/érdekérvényesítés...12. 2.3. A lobbi...19. 3. Kapcsolatrendszer és érdekérvényesítés.................... 24. 3.1. A szektorok együttműködését segítő kapcsolatok... 24. 3.1.1. Az állam és a civil szervezetek kapcsolata............ 24. 3.1.2. Az üzleti szféra és a civil szervezetek kapcsolatai...39. 3.2. Civil-civil kapcsolatok...................................41. 3.3. Időszakos érdekkoaliciós kapcsolatok...52. 4. Nyilvánosság és érdekérvényesítés........................ 58. 4.1. Médiakapcsolatok, médiafigyelem....................... 58. 4.2. Honlap és nyilvánosság................................ 64. 5. Hatékonyság és érdekérvényesítés...74. 5.1. A hatékony érdekérvényesítés alapelvei................... 78. 5.2. Hatékonysági szintek.................................. 84. 5.3. Módszerek... 86. 5.3.1. A participáció módszerei... 86. 5.3.2. A tudatosítás és meggyőzés módszercsoportja.........91. 6. Összegzés, javaslatok... 96.
Mi magunk legyünk a változás, melyet látni szeretnénk a világban Mahatma Gandhi Tisztelt Olvasó! A Civil szervezetek érdekérvényesítési, érdekképviseleti szerepben című elemző anyag az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégium 2009 évi pályázati kiírásához kapcsolódóan készült. A kutatás során a civil szervezetek egyik fontos feladatához, az érdekérvényesítéshez/érdekképviseleti tevékenységhez kapcsolódóan elvégzett vizsgálatok eredményeit dolgoztuk fel. Jelen kutatási anyag arra vállalkozott, hogy a vizsgálat tapasztalatait összefoglalja és részletesen bemutassa a megbízó, és a téma iránt érdeklődők részére. A kutatás tapasztalatait bemutató szakmai elemzés a vizsgálati téma, a vizsgálat köre és módszerei, valamint az elméleti keretek bemutatását követően Kapcsolatrendszer és érdekérvényesítés, Nyilvánosság és érdekérvényesítés, Hatékonyság és érdekérvényesítés fő témakörökben mutatja be a különböző módszerekkel (kérdőív, honlap-elemzés, fókuszcsoportos interjú) összegyűjtött és kiértékelt információkat. Ezt követően összegzés és javaslatok megfogalmazása zárja az elemzést. A kutatási anyag az információgyűjtés tapasztalatainak feldolgozása mellett, bemutatja az elméleti összefüggéseket, rendszerszemléletű megközelítése új összefüggésekre irányítja rá a figyelmet. A hazai-és nemzetközi gyakorlatban eredményesen alkalmazott módszerek és jó példák (best practice) bemutatásával segítséget nyújthat a kutatási anyag a civil szervezetek számára, az új helyzetekhez igazodó korszerű eszköztár kialakításához. A kutatást a partnerszervezet CROMO Alapítvány együttműködésével és támogatásával valósítottuk meg. Az információk összegyűjtését és feldolgozását szakemberek bevonása mellett, közreműködő civil szervezetek (próbamegkérdezés, fókuszcsoportos interjú) és önkéntesek is segítették. A megvalósítás során folyamatosan számíthattunk a pályázatot kiíró NCA Civil Szolgáltató Fejlesztő és Információs Kollégium és az ESZA Kft, mint Közreműködő Szervezet munkatársainak segítségére. Itt szeretnénk köszönetet mondani minden partnerünknek, akik támogatták munkánkat és hozzájárultak ahhoz, hogy kutatási elképzeléseinket teljesíteni tudjuk. Külön is köszönetet mondunk a proháló hálózat és a CISZOK ok munkatársainak, akik motiválták a civil szervezeteket, valamint azoknak a civil szervezeteknek, akik a kérdőívek kitöltésével, illetve a fókuszcsoportos interjún való aktív közreműködésükkel segítették munkánkat. Kutatási anyagunkat ajánljuk mindazon civil szervezeteknek is, akik a civil szférában tapasztalható egyre erősödő versenyt kihívásnak tekintik, ugyanakkor az összefogás szükségességét is felismerve, meg akarnak felelni a velük szemben támasztott (állandóan növekvő) elvárásoknak. A kutatás megvalósításában közreműködő szakemberek, és az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság munkatársai nevében: Váradi Zsuzsanna operatív igazgató 4
1. A vizsgálati téma, a vizsgálat köre és módszerei A civil szervezetek meghatározó társadalmi bázist jelentenek Magyarországon, tevékenységükkel helyi, térségi, regionális-és országos szükségletekre reagálnak, miközben érdekérvényesítési, érdekképviseleti szerepet töltenek be. A kutatási téma időszerűségét többek között az adja, hogy az Európai Unióban egyre erőteljesebb a törekvés a részvételi demokrácia és részvételi párbeszéd erősítésére. A partnerség elve alapján a civil szektornak ebben a folyamatban meghatározó szerepe van, amelyet elsősorban formálisan is szervezett érdekképviseletet (is) ellátó szervezetek közreműködésével valósítanak meg. Magyarországon az elmúlt időszakban nem sikerült a szektor civil összefogáson alapuló egységes érdekérvényesítését megoldani, így érdekképviseleti rendszere erősen fragmentálódott (széttöredezett), szektoron belül is konfliktusokkal terhelt a képviseleti körbe bevonódás jelenlegi gyakorlata (sok kritika éri a meghívásos alapon, vagy személyes szimpátia alapján az egyeztetési folyamatokba való bekerülést). Ez rányomja bélyegét a civil szektor érdekérvényesítési hatékonyságára, magára a szektor-tudatra és presztízsre is. A szakirodalom eltérő és sokféle módon értelmezi az érdekérvényesítési és érdekképviseleti tevékenységet, ezért a kutatás számára megpróbáltuk saját értelmezésünket megfogalmazni, s ennek megfelelően értékeltük a vizsgálati adatainkat. A kutatás keretében megvizsgáltuk a civil szervezetek szerepeit, s ezek között az érdekérvényesítési szerepkörre koncentrálva, a szervezet kapcsolati körén keresztül néztük meg az érdekérvényesítési tematizációt. A szakírók szerint kevés a civil szervezetek nyilvánossági munkájához köthető kutatás, pedig az érdekérvényesítési/ érdekképviseleti szerepkör betöltéséhez kapcsolódóan ennek nagy lenne a jelentősége. Kutatásunkban megvizsgáltuk a nyilvánossági munka modelljeinek érvényesülését és eszközeit is. A kapcsolatrendszer és a nyilvánossági munka befolyásolja az érdekérvényesítési/érdekképviseleti munka hatékonyságát, vagyis azt, hogy feleljen meg rendeltetésének az érdekérvényesítési folyamat, érje el kitűzött céljait. A civil szervezetekhez köthetően univerzális minőségi modellt TIX-modell néven ismerünk, ilyen minőségi mutatók kidolgozására e kutatás keretein belül érthetően nem vállalkozhattunk, de azt megnéztük, hogy az érdekérvényesítési munka alapelvei és alapfolyamatai hogyan érvényesülnek a vizsgált szervezetek esetében, mennyire sokszínű vagy szürke a módszertár, s mekkora a készség az új eljárások, módszerek megosztását illetően. A kutatásban egyik meghatározó módszerként kérdőíves megkérdezést alkalmaztunk. A kérdőív a szervezet általános jellemzőin túl, négy nagyobb blokkot tartalmazott. Az első blokk a kapcsolatrendszerre és az érdekérvényesítés témáira kérdezett rá, a második az érdekérvényesítési munkafolyamatokra, ezek erősségeire, gyengeségeire vonatkozott, a harmadik az érdekérvényesítéshez köthető nyilvánossági 5
munka elemeit és eszközeit tárta fel. A negyedik blokk az érdekérvényesítési munka hatékonyságának tényezőiről, a gyakorlatok megosztásáról, az érdekérvényesítési képességek jellemzőihez kapcsolódóan szolgáltat információkat. A kérdőív zárt kérdéseket tartalmazott egy kérdés kivételével, ahol az érdekérvényesítési akciókra vonatkozó kérdést nyílt formában tettük fel. A kérdőíves adatfelvételt nehezítette, hogy nem állt rendelkezésre olyan adatbázis, ahonnan a reprezentativitás feltételeinek megfelelően (az idő és pénzkorlátok miatt) saját mintát válogathattunk volna le. A kérdőíves adatgyűjtéshez az ESZA nyújtott részünkre segítséget, a nála rendelkezésre álló adatbázisban szereplő 6739 szervezetnek megküldte a kutatás tényét közlő levelet, amelyben a kérdőív letöltési helyének információit is közölte. Tehát a meglévő adatbázis adott volt. Ez azt jelentette, hogy alapsokaságnak 6739 szervezetet tekintettünk, amelynek régiós megoszlását közölte velünk az adatgazda. Így mintánk nem a mintaválasztás valamelyik módszerének megfelelően képződött. Az önkitöltős kérdőívek legnagyobb dilemmája mindig a visszaérkezési arány. Tekintettel arra, hogy az alapsokasági adatbázis regionális szempont szerint volt csoportosítható, ezt követtük mintánk esetében is. A visszaérkezett 304 db kitöltött és értékelhető kérdőív kis eltéréssel tükrözte az ESZA adatbázis régiós százalékos megoszlását, így az adatok súlyozásával biztosítottuk a reprezentativitást. 6
A szervezeti forma szerint a kérdőívet visszaküldők között az egyesületek képviselik a legnagyobb arányt. A KSH besoroláshoz igazodva a megkérdezettek eloszlását szervezeti forma szerint a következő grafikon mutatja. A különböző ágazatok kutatásban szereplő arányát részletesen az alábbi táblázat mutatja be. Kultúra 19% Szabadidő, hobbi 12% Oktatás 12% Sport 8% Környezetvédelem 8% Szociális ellátás 7% Egészségügy 7% Nemzetközi kapcsolatok 4% Településfejlesztés 4% Kutatás 3% Jogvédelem 3% Közbiztonság védelme 3% Szakmai, gazdasági érdekképviselet 3% Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás 2% Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek 1% Vallás 1% Polgárvédelem, tűzoltás 1% Egyéb 2% Politika 0% 7
Célcsoportot többet is jelöltek a megkérdezettek. Azt tapasztaltuk, hogy minél kisebb hatókörű a szervezet, annál tágabb a célcsoportként megnevezettek köre. Arányaiban a következő sorrend alakult: ifjúság, egy szakmai csoport dolgozói, gyermekek, nők, kisebbségek, fogyatékossággal élők, idősek, szegények, diplomások, pályakezdők, álláskeresők, alacsony iskolai végzettségűek, hajléktalanok, drog függők. A tevékenységi körüket illetően az arányokat tekintve a sorrend: országos hatókör, egy település hatókör, regionális, megyei, több település és egyéb (nemzetközi hatókör). Másik módszerünk a honlap vizsgálat volt. A honlapok kiválasztása internetről szabadszavas kereséssel történt. Az első elképzelés szerint 20 honlap vizsgálatát vállaltuk, de módosítottuk ezt az elképzelésünket 40-re. Ennek az az oka, hogy eredetileg a kérdőívet kitöltő szervezetek közül akartunk almintát választani a honlapok vizsgálatához, ezért jelöltük meg 20 honlapban az elemzendő számot. Mivel a fentiekben leírt módon képződött a kérdőíves mintánk (a kérdőívet kitöltők adatai ismeretlenek voltak számunkra), 40 civil szervezet honlap-vizsgálata mellett döntöttünk. A vizsgált honlapok 90%-át alapítványi és egyesületi ernyőszervezetek alkotják, olyanok, amelyek cél és misszió megfogalmazásaikban is felvállalják az érdekérvényesítés, érdekképviselet szerepkörét. A honlapok vizsgálatánál tartalomelemzés módszerével dolgoztunk, ugyanezzel a módszerrel végeztük a honlapon található az érdekérvényesítéshez kapcsolódó esettanulmányok elemzését is. A kérdőívekhez kötődő legsikeresebb érdekérvényesítési esetleírásokat is ezzel a módszerrel vizsgáltuk. Az adatfelvétel során fókuszcsoportos interjúkat valósítottunk meg civil szervezetek képviselőinek részvételével két helyszínen, Nyíregyházán és Budapesten. Ezzel a módszerrel választ kerestünk arra, hogy melyek az érdekérvényesítési/érdekképviseleti tevékenység jellemző szakmai és szervezeti témái, mik a hatékony érdekérvényesítési/érdekképviseleti tevékenység gátló tényezői, és milyen az új kezdeményezések ismertsége és elfogadottsága a civil szervezetek körében. A kutatásban az egyes módszerekhez köthető információkat témakörönként integráltan dolgoztuk fel, a legjobb gyakorlatokat, jó példákat is témakörönként közöljük. Szakirodalmi forrásokat, ahol csak lehetett civil kutatásokhoz kötődően használtunk, ezzel is bizonyítva, hogy a civil szféra kutatási szegmense igen gazdag és színvonalas. 8
2. Elméleti keretek, vizsgálati vonatkozások A civil társadalom egy olyan elméleti színtér, ahol az egyéni érdekek, célok és értékek megosztása kollektív módon történik, és ahol az egyes szervezetek az államtól, a családtól, a piactól elkülönülnek ( ) 1 Bíró Endre 2 két ismérvet tesz még hozzá a fentiekhez. Az egyik a civil társadalom létezésének elvi alapjait érinti, amely egyrészt az állampolgári jogok érvényesülésével, másrészt a jogállamisággal, harmadrészt az érdekartikulációval nevesíthető. A másik ismérv a civil társadalom rendeltetéséhez kötődik, mely szerint a civil társadalom a nyilvánosság biztosításával/kikényszerítésével szembesíti az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel, gyakorlatokkal. Magát a civil társadalmat mozgalmak és civil szervezetek alkotják, amelyek szervezeti és tevékenységi struktúrák összességének tekinthetőek, amelyek tagjai vitán és konszenzuson alapuló demokratikus eljárás révén a közérdeket szolgálják, ugyanakkor a mediátor szerepét töltik be az állami/közhatalmi szervek és az állam között. 3 Kutatásunkban a civil szervezetek érdekérvényesítő, érdekképviseleti tevékenységét vizsgáltuk. Az érdekérvényesítés mint rendszer, a következő alrendszereket foglalja magában: az intézményi/szervezeti érdekérvényesítést, amely a civil szervezet fenntartható működése/fejlődése érdekeit szolgálja adott társadalmi színtéren, a szervezethez tartozó célcsoportok, vagy együttműködő érdekcsoportok képviseletét és érdekérvényesítését, lobbizást, mint sajátos érdekérvényesítési alrendszert. A témakör szempontjából így négy egymáshoz szorosan kapcsolódó a szakirodalomban és a civil közbeszédben gyakran következetlenül használt fogalom: az érdek, az érdekérvényesítés, az érdekképviselet és a lobbi értelmezését végeztük el. A négy elem közül az érdek, érdekképviselet, érdekérvényesítés fogalmait elég gyakran használja általában is a közbeszéd, tartalmuk egyértelműnek, magától értetődőnek tűnik, ennek ellenére értelmezésük mégsem bizonyult egyszerű feladatnak. Leggyakrabban egy politológiai indíttatású megközelítés használatos a fogalmi tisztázást és csoportosítási kísérleteket és magyarázás-módokat illetően. Rendszerszemléletű megközelítése miatt hozzánk közelebb áll egy szervezeti kommunikációs aspektus, ahol a kommunikációtudományi és szervezettudományi oldalak is értelmeződnek. A kommunikációtudományi oldalt a kommunikáció participációs megközelítésére építjük, ahol a civil szervezetek sajátos (közéleti) kommuni- 1 www.wikipedia.org/wiki/civil_tarsadalom Letöltés dátuma: 2010. március 05. 2 Bíró Endre: Nonprofit szektor analízis Emla Egyesület Bp. 2002. www.emla.hu Letöltés dátuma: 2009. október 13. 3 U.ott: 2.p. 9
kációs ágensek, azaz problémamegoldó egységek. A közös érdekű civil szervezeti tömörülések, valamint a hálózatok (közéleti) kommunikációs színterek, helyek, ahol a civil szervezet érdekérvényesítő felkészültségeivel van jelen. A közös érdekű civil szervezeti tömörülések egyben ágensek, azaz problémamegoldó egységek is a társadalmi színtéren. Ha a kommunikáció folyamata a participációra épül, akkor az egymással kommunikációban álló ágenseknek felkészültségekben (tudásokban, szokásokban) való kölcsönös részesedéséről érdemes gondolkodni, amelyek a sikeres problémamegoldás szükséges feltételeként mutatkoznak meg. 4 A civil érdekérvényesítés, mint (közéleti) kommunikációs folyamat lényeges elemei között van a nyilvánosság, a hozzáférhetőség az együttműködő partnerek, de akár a kívülállók számára is. Közéleten azon tevékenységek és folyamatok összességét értjük, amelyek magukba foglalják a lokális, regionális és országos közösség valamennyi közérdekű tevékenységét. 5 Törekvésünk szerint ez a több tudomány-szempontú megközelítés és fogalomhasználat jellemzi majd mondanivalónkat. Az érdek értelmezésénél a következő szabatos megfogalmazásra támaszkodunk: legáltalánosabban értelmezve az érdek gondolat esetleg érzelem és cselekedet formájában megnyilvánuló indíték, olyan magatartásra, cselekedetre, amelynek hátterében különbözőképpen minősíthető szükségletek állnak. 6 Mivel az érdek fogalma feltételezi a szükséglet kategóriáját, nem véletlen, hogy az érdekek csoportosítását is gyakran a szükségletek megkülönböztetéséhez igazítják. A civil szervezetek vonatkozásában az érdekértelmezés legáltalánosabb aspektusa a szervezethez kötődő közösségek akaratérvényesítésével kapcsolatos. 2.1. Intézményi/szervezeti érdekek A (helyi) társadalomban a civil szervezetek intézményi/szervezeti érdekei sajátos érdekcsoportot képviselnek, tartalmát a szervezet önfenntartásának, fenntartható működésének/fejlődésének biztosítás-igénye képezi. A konkrét intézményi érdekek a szervezeti cél-megfogalmazásokban öltenek testet. A sikeres célteljesítés egyben sikeres szervezeti (ön)érdekérvényesítésként tekinthető, hiszen a döntési helyzetben lévők (pl. önkormányzat, az adójuk 1%-áról döntő állampolgárok) választják ki, hogy mely civil szervezeti/intézményi célok mögé sorakoztatnak fel erőforrásokat. Így tehát a civil szervezeteket olyan hálózatokként tételezzük, ahol a szervezet köréhez tartozók (egyének, mint a civil társadalom tagjai, vagy más civil szerve- 4 Horányi Özséb: bevezető In.: A kommunikáció, mint participáció (Szerk. Horányi Özséb) Typotex, Bp. 2007. 14.p. 5 Horányi Özséb: A közéleti kommunikációról In.: Közéleti kommunikáció (Szerk.: Buda Béla-Sárközy Erika) Akadémia Kiadó, Bp. 2001.25.p. 6 Dr. Gazdag Ferenc: Magyarország érdekei és ezek érvényesítésének lehetőségei a nemzetközi szervezetekben www.hunsor.se/dosszie/gazda_huerdekei.pdf. Letöltés dátuma: 2010. március 05. 10
zetek) szükségleteiket érdekként artikulálják, s ezek érvényesítésére hozzák létre az adott civil formális vagy informális (pl. a hálózatok esetében) szervezeti formációt. Ez az igen tágan értelmezett érdekérvényesítési folyamat egy sokszereplős társadalmi színtéren zajlik, ahol a civil szervezeteken kívül mások is küzdenek fenntartható működésük/fejlődésük érdekében forrásokért, szövetségekért, kapcsolatokért. Küzd a három szektor (állami, üzleti, nonprofit/civil) egymással, de a nonprofit/civil szektoron belül is jellemző a verseny nonprofit/civil nonprofit/civil szervezet között. Konkrét civil szervezet érdekérvényesítő képessége (felkészültsége) e küzdelem során megmutatkozik abban, hogy mennyire sikeresen tudja a figyelmet a szervezeti céljaira irányítani, mennyire mondható sikeresnek önprezentációja és pozícióharca miközben elfogadtatni akarja magát a (helyi, regionális, országos) közéletben, és szakmai téren valamint mennyire tudja környezetét, és az általuk képviselt ügy(ek) érintettjeit mozgósítani. Vagyis e tágan értelmezett érdekérvényesítés olyan tudatos folyamat, amelyben konkrét civil szervezet (ágens) egy olyan döntést igyekszik saját szervezeti/intézményi érdekeinek megfelelően befolyásolni, amelyben nincs kizárólagos döntési kompetenciája. 7 A civil érdekérvényesítés e tág felfogásban egy olyan interaktív kommunikációs folyamat, amelynek lényegét a civil szervezet működését és környezetét befolyásoló társadalmi és politikai tényezőket számba vevő kapcsolatteremtésés ápolás előre gondolt és menedzselt folyamatai képezik. A civil szervezetek, miközben szociális színteret biztosítanak közösségi aktivitásokhoz, szolgáltatásokat is kínálnak. E két szereppel is állandó érdekérvényesítési folyamatokat generálnak a tevékenységi és hatókörükbe tartozó csoportok (és ügy -ek) szükségleteinek teljesülését célzó lépések sorozatával. Ebben az érdekérvényesítési folyamatban a verseny a fő hívószó, ami gyakran konfliktusok (civil-civil szervezet, s szektorok között) felerősödésével jár. Ez nem zárja ki közös érdekfelületek keresését és találását, és a működési színtéren érdekszövetségek alakulását sem. A civil szervezetek sikeres (érdekérvényesítő) misszió - teljesítése szempontjából sem közömbös a külső és belső érdekgazdák/érdekcsoportok ( stakeholderek, érintettek) azonosítása. Az érdekgazdáknak esetünkben azok a szervezetek, személyek, csoportok tekintendők, akik érintettek a konkrét érdekérvényesítési/érdekképviseleti folyamatokban. A nonprofit/civil szakirodalom általában az érintettek kifejezést használja, a továbbiakban mi is ezt fogjuk tenni. Az érintettek feltérképezése, azonosítása általában azt a törekvést tükrözi, hogy a konkrét történésekben, folyamatokban, ügyekben az érdekeltek érezzék és megtapasztalják azt, hogy érdekeiket szem előtt tartják. Minél jobban sikerül az együttműködés a különböző érintettekkel (érdekcsoportokkal), annál erősebbé válik az érdekérvényesítői legitimitás. 7 Domokos Tamás-Kulcsár László: ifjúsági érdekérvényesítési csatornák. Tatabánya, 1998. 11
Minél több szervezeti/intézményi érdekérvényesítésben erős civil szervezet működik a társadalmi színtéren, annál erősebb az ágazat, a szektor érdekérvényesítő képessége is. Ezt a közös érdekű civil szervezeti tömörülések is érzik, nem véletlen, hogy szervezeti célmeghatározásaik között gyakran találkozunk a következő megfogalmazásokkal: Célunk, hogy a civil társadalom Magyarországon a nonprofit szervezetek munkája által erősebbé váljon, és kialakítson egy háttérbázist, amely a nonprofit szervezetek hosszú távú működését segíti elő 8 Céljaink: - egy demokratikus civil társadalom megteremtése, - a civil szervezetek fejlesztése, - a civil szervezetek társadalomban betöltött szerepének növelése 9 Missziónk a nonprofit szervezetek és intézmények megerősítése, hatékonyságuk növelése annak érdekében, hogy képesek legyenek az állampolgárok aktív részvételével társadalmi szerepüket betölteni 10 Célunk a civil szervezetek szerepvállalásának erősítése 11 2.2. Az érdekképviselet/ érdekérvényesítés Az érdekképviselet kifejezést az érdekérvényesítésnél szűkebb terjedelmű fogalomnak gondoljuk, az érdekérvényesítés egyik alrendszerének tételezzük. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az érdekképviselet az érdekérvényesítés intézményesült formája. Szabatos megfogalmazás szerint: az érdekképviselet érdekvédelemre alakult testület, szervezet, beazonosítható kör felhatalmazása alapján végzett tevékenység. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a szervezeti/intézményi érdekek torzíthatják a képviseleti érdekeket. 12 A vizsgált civil szervezetekkel kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy az érdekképviselet kapcsán nemcsak formalizált érdekképviseleti szervezetről beszélnek, hanem az érdekképviseletet mintegy általános, vagy részlegesebb civil szervezeti funkciónak is tekintik. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a szabatos fogalom-jelentési körülhatároláson túl, vagy annak ellenére az érdekképviselet fogalmát a szervezeti munka egyes szegmenseire kiterjesztve értelmezik, és jellemzőnek mondják munkájukra akkor is, ha nem tisztán érdekképviseleti céllal létrejött civil szervezetről van szó. Ez az érdekképviseleti funkció a civil szervezetek esetében kötődhet szakmai, ágazati részérdekekhez, felvállalt célcsoport meghatározott érdekeihez, meghatározott ügyek -hez, vagy a civil szektor egészét érintő közös érdekekhez. 8 Nonprofit Információs Központ és Alapítvány = www.niok.hu Letöltés dátuma: 2010. márc. 17. 9 Demokratikus Jogok Fejlesztésért Alapítvány = www.demnet.hu Letöltés dátuma: 2010. március 17. 10 A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány = www.ctf.hu Letöltés dátuma: 2010. március 17. 11 Országos KID Egyesület = www.okide.hu Letöltés dátuma: 2010. március 17. 12 Kérdések és válaszok a társadalmi egyeztetésről Összeállította: Oprics Judit, NIOK Alapítvány, 2008. http://www. osszefogas.nonprofit.hu/files/1/5/4/9/9/15499_kiadvany.pdf Letöltés dátuma: 2010. március 05. 12
Egy 2003-as nemzetközi kutatásban 13 32 ország esetében vizsgálták a Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszerét alapul véve a szektort. A kutatók szolgáltatási és képviseleti funkciókat ellátó szervezetekről beszélnek, és megállapítják, hogy a szervezetek nagy része mindkét funkciót ellátja. Egy, a holland öntevékeny szektort bemutató tanulmány 14 szerint, Hollandiában kifinomult kapcsolatok jellemzik az öntevékeny szektor és a kormány kapcsolatát, aminek jellemzője, hogy az öntevékeny szervezeteknek hol az érdekképviseleti, hol szolgáltató tevékenysége az erőteljesebb, de az is előfordul, hogy a kettő egyensúlyban van egymással. 15 Kinyik Margit 16 az utóbbi évtizedek tapasztalatának mondja a nonprofit szektor szolgáltatási szerepkörének növekedését, amely országonként eltérő jellemzőkkel bír, és többféle kategorizálási kísérlettel írható le. Nagy-Britanniában pl. a szolgáltatói szerepkör egyes szegmenseire jellemző, hogy függetlenítette magát a változó állami elvárásoktól, a brit nonprofit szervezetek identitásának részét képezi, és bizonyos területeken ( ) tradicionális szerepköröket eredményezett. Ezzel együtt az angol szervezeteket is multifunkcionálisaknak tekintik, és maguk a szervezetek is többfunkciósként határozzák meg önmagukat. Az ifjúsági szervezetek adatai 1999 című kutatás 17 eredménye szerint a vizsgált civil szervezetek mindössze 4%-a jelölte be az érdekképviseletet/érdekvédelmet, mint rá jellemző szerepet. Az Ökotárs Alapítvány 18 2000-ben végzett kérdőíves felmérésében a civil szervezetek cselekvési területeit a szolgáltató és érdekképviseleti szerepek felől közelíti meg. A szolgáltatói jellegű tevékenységek közé sorolják: a társadalmi tudatformálását, az oktatást, képzést, gyakorlati munkát, jótékonysági és szociális szolgáltatást, munkahelyteremtést. Az érdekképviseleti jellegű tevékenységek körébe pedig a következőket sorolják: érdekképviselet helyi szinten, országos lobbi-tevékenység, érdekérvényesítéssel kapcsolatos szakértői tevékenység, sajtómunka, kampány-munka, szakértői tevékenység szervezése. 13 Lester M Salamon- S. Wojciech Sokolowski Regina List: Civil társadalom világnézetben Civitas Egyesület Bp. 2003 14 Tymen J. van der Ploeg: Az öntevékeny szektor a holland társadalomban In.: A harmadik szektor Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 1991. 168.p. 15 U.ott: 168.p. 16 Kinyik Margit: A nonprofit szervezetek, mint szolgáltatók jellemzői Magyarországon = Civil Szemle 18-19. 95-112p. 17 Bíró Endre: Nonprofit szektor analízis Emla Egyesület Bp. 2002. www.emla.hu Letöltés dátuma: 2009. november 13. 18 Civil szervezetek az európai csatlakozás tükrében = www.okotars.hu Letöltés dátuma: 2009.november 21. 13
Az érdekképviseleti szerepkört honlap vizsgálatunk tanúsága szerint egyes szervezetek markánsan meg is jelenítik célmegfogalmazásaik között. Pl: a Székesfehérvári Regionális Álláskeresők Egyesülete, amelyet Székesfehérvár és környékének munka nélkül lévő állampolgárai alapítottak, céljai között a munkanélküliek képviseletét és védelmét vállalja fel. A Vargabetű Klub Egyesület (a MADÁSZSZ tagjaként is) szervezeti missziójában az alábbiak olvashatók: szociálisan vagy személyükben hátrányos helyzetű, nem dolgozó, nem tanuló fiatalok és felnőttek életvezetési problémáinak megoldását, érdekeinek védelmét társadalmi reintegrációjuk érdekében. 19 A Társaság a Szabadságjogokért 1994-ben alakult jogvédő és jogfejlesztő nonprofit szervezet a személyi szabadság, az emberi méltóság a magánszféra érdekvédelmét nevesíti céljai között. 20 Kérdőíves vizsgálatunk eredményei szerint a választ adó civil szervezetek nagy része szintén multifunkcionális szervezet, az érdekképviseleti szerepkört tevékenység szerkezetükben 24%-ban érvényesnek jelölték önmagukra jellemzően. A nemzetközi és a magyar tendenciának megfelelően, a megkérdezett civil szervezetek szolgáltató szerepkörüket nagyobb arányúnak jelölték az összes szerepkör arányát illetően. Ebben az adatban az a figyelemre érdemes, hogy az érdekképviseleti, érdekérvényesítési szerepkör folyamatosan jelen van a szervezeti életben, és valószínű, hogy nem csak kifejezetten az érdekképviselet szabatos megfogalmazásának megfelelően használják a fogalmat, hanem az előzőekben tárgyalt szervezeti/intézményi érdekérvényesítés is értelmezésük része. Az érdekérvényesítés/ érdekképviselet sajátos pulzáló szerep a civil szervezetek életében, ami a szervezet folyamatos kapcsolat és információs szerkezetének módosulásaival jár. Minél gyorsabb környezeti változások jellemzik azt a makro- és mikro társadalmi színteret, ahol 19 Vargabetű Klub Egyesület www.vargabetu.net Letöltés dátuma: 2010. február 12. 20 Társaság a Szabadságjogokért www.tasz.hu Letöltés dátuma: 2010. március 05. 14
a civil szervezet mozgástere kijelölődik, annál gyorsabbak az érdekérvényesítési pulzálások is, szervezeten belül hízik, vagy fogy a szerep súlya. Kutatásunkban résztvevő szervezetek közül mindössze 66 szervezet nem vállalta (0%-ban jelölte meg) az érdekképviseleti/érdekérvényesítési szerepkört. Ezek a szervezetek legnagyobb arányban a magánalapítványi besorolású választ adók közül kerültek ki. A szervezeti szerepkörök arányaira legnagyobb hatással a szervezeti forma van. Az érdekérvényesítés/érdekképviseletet valamilyen arányban felvállalók esetében a következő módon oszlik meg az intézményi összes szerepkör: Az egyéb kategóriával kapcsolatban az a magyarázatunk (amire Kinyik Margit 21 is felhívja a figyelmet), hogy jelenleg a magyar nonprofit szektor öntevékeny szervezeteinek szolgáltatói szerepköréhez kötődően is újradefiniálási folyamatok zajlanak. A tisztánlátásban nem nagyon segítenek ugyanis a statisztikai besorolások, hiszen a jelenlegi csoportosítási kísérletek egyelőre nem tudják azt a gyakorlati tényt kezelni, hogy a szervezetek nem egyetlen funkció betöltésére szerveződtek, valamint hogy szolgáltató tevékenységük számos esetben díjmentes, illetve hogy a szolgáltatásokat esetleg tagdíjakból, vagy pályázati támogatásokból fedezik. Valószínű ilyen indokok magyarázzák a választ adók esetében azt a konkrét tevékenység taxonómiát, amelyet az egyéb kategóriában megneveznek a szolgáltatások mellett: képzés, oktatás, kiállítás szervezés, rendezvényszervezés, ismeretterjesztés, hagyományápolás, együttműködés szervezése, szemléletformálás, szabadidős program, vagy tömegsport szervezés. Ha a választ adó szervezetek ágazati megoszlását is figyelembe vesszük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az érdekérvényesítés nagyobb arányai legjellemzőbben csökkenő sorrendben a gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás, vallás, nemzetközi kapcsolatok, a környezetvédelem, valamint a kutatási és a kulturális ágazathoz kötődnek. 21 Kinyik Margit: A nonprofit szervezetek, mint szolgáltatók jellemzői Magyarországon = Civil Szemle 18-19. 95-112p. 15
Arra azonban még tovább kereshetjük a magyarázatot, hogy miért is tartják összességében 24%-ban szervezeti szerepkörnek az érdekképviseletet, érdekérvényesítést. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy ebbe a szerepkörbe a szervezetek az intézményi érdekérvényesítési folyamatokat és együttműködéseket is beleértették. Ez utóbbi azért fontos szempont, mert bármilyen szervezeti együttműködés közös érdekek mentén szerveződik, s két vagy több fél érdekkoalíciója egyben közös érdekérvényesítési/ érdekképviseleti folyamatnak is tekinthető. Az együttműködési gyakoriság adatai azt mutatják, hogy a vizsgált szervezetek együttműködése több szektort is átfog, igaz, hogy különböző preferenciákkal és intenzitással. Az egyesületek kapcsolati gyakoriság átlaga legmagasabb (3,39) a célcsoport kapcsolati partnerrel, majd csökkenő sorrendben: az önkéntesekkel (3,07), az ágazatukhoz tartozó más civil szervezetekkel (2,95), és végül a helyi önkormányzatokkal (2,75). A magánalapítványok kapcsolati preferenciája és gyakorisági átlag mutatói a következőek: önkénteseik (3,55), célcsoportjaik (3,40), a helyi önkormányzat (3,01), az ágazathoz tartozó más civil szervezetek (2,96). A közalapítványok esetében a sorrend és a mutatók a következőek: célcsoportjuk tagjai (3,45), önkénteseik (3,32), az ágazathoz tartozó más civil szervezetek ( 3,16), s a helyi önkormányzatok (3,12). Érdemes még a szakmai érdekképviseleteknél is megnézni ezt a sorrendet, mert esetükben az eddigiektől eltérő szereplők is bekerülnek az első négy közé: önkénteseik (3,41), állami szervek (3,07), célcsoportjaik (3,06) magánszemélyek (3,06). Összegezve azt mondhatjuk, hogy bár az általános civil szervezeti szerepek között a megkérdezettek többsége önmagára érvényesként határozta meg az érdekérvényesítési/érdekképviseleti szerepeket, az intézményi munka összes szerepe között önértékelésük szerint az adatfelvétel időpontjában kevéssé domináns tényezőként jelenik meg. Az érdekérvényesítés annál esetlegesebb és gyengébb bármely működési szinten, ágazatban és formában, minél kisebb a szervezettség, a közös érdekek mozgatta kapcsolat, együttműködés. Ezek az együttműködések túlnyúlnak ugyan a szektoron, de szinte ugyanazokat a szereplőket jelentik szervezeti formára tekintet nélkül. Az önkormányzatok szinte minden szervezeti formánál megjelennek együttműködő, kapcsolati partnerként. Ez egyrészt kedvező abból a szempontból, hogy szektoron kívüli kapcsolat erősödik fel, másrészt azonban erős függőségi kapcsolatként írják le a jellegét, ami gátolja az érdekképviseleti szerepkör betöltését. A Nyíregyházán tartott fókuszcsoportos interjúk résztvevői közül erre utal az egyik szervezeti képviselő a következőkben: Természetvédelemmel foglalkozó civil szervezet vezetője mondta el, hogy nehezíti helyzetüket az érdekképviseleti szerepkört illetően az, hogy jelentős ön- 16
kormányzati támogatást kapnak munkájukhoz. Emiatt az önkormányzat gyakran nem érti, hogy miért vállalnak fel olyan érdekképviseleti munkát, amely nem egyezik az önkormányzati hivatal elképzeléseivel. Példaként a nyíregyházi piac felújításával kapcsolatos véleményező, érdekképviseleti munkájukat hozta fel, mikor a lakosság azon részét képviselték, akik ellenezték egy újabb pláza megépítését a városban. Gyakran előfordul, hogy a többi civil szervezet sem áll melléjük, nem értik pl. hogy miért is kell a biogazdák érdekvédelmével foglalkozni, vagy miért fontos, hogy a sóstói erdőben ne épüljön helikopter leszállóhely. A közös érdekű civil szervezeti tömörülések (szövetségek, ernyőszervezetek) is legalább két szerepkörnek igyekeznek megfelelni: egyszerre kell tudniuk képviselni azokat a társadalmi csoportokat, amelyek érdekében tevékenykednek, s azokat a szervezeteket, amelyek létre hívták őket. 22 Ez utóbbi esetben egyszerre töltik be ezek a civil szervezetek a színtér és az ágens szerepeket is. Színterek a tömörülő szervezetek saját közvetlen célcsoportjaik esetében, és ágensek amennyiben a társadalmi színtéren a tagszervezetek és maguk részérdekeit jelenítik meg, illetve védik, érvényesítik. Az ágens szerep betöltése, amely a szervezeti képviseleti funkcióban intézményesül, egybeesik azzal az igénnyel, hogy a civil/nonprofit szervezetek (esetleg szektorként is) megjelenítsék közös igényeiket és törekvéseiket. Ez a közös érdekképviselet jelentheti jelenleg a civil/nonprofit szervezetek legitimációs bázisát is. Jon Pratt 23 az USA-ban működő általános nonprofit szövetségek jellemzőiként mondja, hogy szolgáltatásokat nyújtanak a tagoknak, kutatásokat végeznek, a lakosságot tájékoztatják a szövetségek fontosságáról, törvényhozási és adminisztratív érdekérvényesítést végeznek, párbeszédre ösztönöznek. Nemoda István az ernyőszervezetek egymással megegyező működési sajátosságaiként tartja számon többek között a következőket: integráló erőként definiálják önmagukat, az egyes szakmacsoportokon belül, illetve regionális, vagy országos szinten, érdekartikuláló, érdekképviselő, nyomásgyakorló csoportokként lépnek fel a döntéshozói, érdekegyeztető fórumokon, társadalmi és civil kontroll intézményeként végzik tevékenységüket, partnerekként azonosítják őket 24 22 Bartal Anna Mária: Ha kiszáradnak az utópia oázisai = Civil Szemle 14-15. 2008/1-2. 21.p. 23 Jon Pratt: Lépésről lépésre kézikönyv a civil szervezetek területi alapú szerveződéséhez Civitalis Egyesület Bp. 2005. 24 Nemoda István: Az ernyőszervezetek, mint szakmai műhelyek www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/56_nemoda. doc Letöltés dátuma: 2010. február 05. 17
Honlap vizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy a közös érdekű civil szervezeti tömörülések céljaik között érdekképviseleti tevékenységük tartalmára vonatkozóan is közölnek információkat. Néhány ezek közül: Célunk: a tagtelevíziók érdekeinek képviselete 25 a fogyasztói érdekek képviselte a jogalkotásban és az alternatív vitarendezési fórumokon, fogyasztói érdekek képviselete helyi önkormányzati rendeletek megalkotásánál. 26 a látássérültek érdekképviseleti tevékenységeként figyelemmel kísérni a látássérültekre vonatkozó jogszabályok érvényesülését. Érdekvédelmi Csoport működik, amely azt felügyeli, hogyan látják el a látássérültek érdekképviseletét. 27 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület a honlapján elérhető információk szerint több mint 1000 taggal, 13 jól működő tagszervezettel dolgozik. Érdekképviseleti szerepkörben pl. a döntéshozó testületek munkájában résztvevő képviselők szemléletének zöldítését célozza (többek között), érdekképviseleti tevékenysége tartalmaként (2010. február 14-i frissítési dátummal) a környezeti információkhoz hozzáférés biztosítását, környezeti ügyekben döntéshozatalban való részvételt, és az általános szemléletformálást célozza meg. 28 A Magyar Kerékpáros Klub (15 területi szervezettel) a honlapon elérhető alapszabálya szerint képviselni és védeni szándékozik a kerékpárt vásárlók és használni szándékozók érdekeit, igényeit, jogait a hazai és nemzetközi színtéren. A tagszervezetek munkáját különösen fontosnak gondolja, feladatuknak tartja, hogy megszólítsa és összefogja a környék/város bringásait, hogy együtt könnyebben tudják igényeiket kommunikálni, érdekeiket képviselni a Magyar Kerékpáros Klub ernyője alatt. 29 Az Életfa Környezetvédő Szövetség többezres tagság és 46 helyi szervezet érdekképviseletére vállalkozva, a következő célokról szól: keretet kíván biztosítani a környezetvédelmi törekvéseknek azon alapelv szem előtt tartásával, hogy minden állampolgárnak joga van az egészséges, biztonságos környezethez, ennek az alapvető emberi jognak a védelmében szövetkeznek. Szeretnének tevékenységükkel a három szektor sikeresebb kommunikációjához és együttműködéséhez is hozzájárulni. 30 A tárgyalt szegmenshez kötődően domináns hívószavak: az összefogás, együttműködés, participáció, párbeszéd, ami azért nem zárja ki a folyamathoz kapcsolható konfliktusok jelenlétét sem. 25 Helyi Televíziók Országos Egyesülete www.locativ.hu Letöltés dátuma: 2010.március 12. 26 Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület www.ofa.hu Letöltés dátuma: 2010.március 12. 27 Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége www.mvgyosz.hu Letöltés dátuma: 2010.március 12. 28 Nimfea Természetvédelmi Egyesület www.nimfea.hu Letöltés dátuma: 2010.március 12. 29 Magyar Kerékpáros Klub http://kerekparosklub.hu/teruleti-szervezet-0 Letöltés dátuma: 2010. február 22. 30 Életfa Környezetvédő Szövetség www.eletfa.org.hu Letöltés dátuma: 2010. március 27. 18
2.3. A lobbi A lobbizás olyan kommunikációs tevékenység, amelyet az érdekérvényesítés egy másik alrendszereként kezelünk. Célja elsősorban a szektorok közötti érdekegyeztetés, illetve részérdekek erőteljes befolyásolása a döntéshozóknál. Többek között hivatásos lobbisták/lobbiszervezetek végzik, akik (most már nálunk is) törvényi keretek között igyekeznek egyes érdekcsoportok törekvéseinek támogatást szerezni. Jellemzője, hogy az érdekérvényesítési tevékenység megbízás alapján történik. Az Európai Bizottság szerint a lobbizás: mindazon tevékenység, amely célja az európai intézmények politikaalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása. 31 2009 októberében 32 jelent meg az a Bizottsági közlemény, amely az érdekképviseleti nyilvántartás értékelését adja bevezetésétől eltelt egy év vonatkozásában. A nyilvántartás 2008-ban indult el, az átláthatóság gyakorlati kereteit kívánja biztosítani. A lobbi tevékenységben résztvevő szervezeteknek önkéntes regisztrációt ajánlanak, ez gyakorlatilag önkéntes elkötelezettséget jelent a lobbizást folytató szervezetek, csoportok, egyének és az európai intézmények kapcsolatainak átláthatósága mellett. Nemzetközi hálózatok, így az EU Civil Társadalmi Kapcsolattartó Csoport is regisztrált, de hálózati tagjai részére felkészítést is tartott a regisztráció módjáról, és ajánlotta, hogy hálózathoz tartozásuk ellenére, önállóan is regisztrálják magukat a szervezetek. A civil szervezetek aránya az Unióban a lobbizók között kb. egyharmadot képvisel. Az egyébként tipikusan lobbi szervezetek is több funkcióval rendelkeznek, a szűken értelmezett lobbi tevékenységen túl, szolgáltatásokat nyújtanak, és konkrét végrehajtással kapcsolatos tevékenységet is folytatnak. 33 A magyar nemzeti ernyőszervezetek nemzetközi hatókörű szakmai és szektorális ernyőszervezeti tagsággal kapcsolódhatnak be az érdekképviseletbe, az Európai Unió egyes intézményeinek munkájába. Az Első Magyar Lobbiszövetség 34 kérdőíves kutatása még 2005-ben lobbi listán szereplő érdekképviseleti és társadalmi szervezetekre terjedt ki. A kérdőívet kitöltők közel kétharmada volt már a Parlamentben lobbizni, a választ adó szervezetek 3%-a azt nyilatkozta, hogy folyamatosan lobbizik az Országgyűlésben. A lobbizók közel fele meghívásra teszi, 23%-a saját kezdeményezésre. A lobbizási tevékenység eredményeként a megkérdezettek 39%-a számolt be arról, hogy érdekérvényesítési akciójának interpelláció, vagy kérdés lett a következménye. Lobbizási tevékenységet a megkérdezettek csaknem 90%-a Parlamenten kívül is folytatott, minisztériu- 31 www.euvonal.hu/index.php?op=temek_intezmenyrendszer Letöltés dátuma: 2010. március26. 32 Európai átláthatóság kezdeményezés:az érdekképviseleti nyilvántartás egy év elteltével Brüsszel 2009. október www.eucivil.hu Letöltés dátuma: 2010. február 22 33. www.euvonal.hu/index.php?op=temek_intezmenyrendszer Letöltés dátuma: 2010. március26. 34 Sándor Péter- Király Edina: Kérdőíves felmérés a parlamenti lobbilista gyakorlatáról= www.parlament.hu/civil/ rendezveny/lobbi/lobbi.htm Letöltés dátuma: 2010. február 22. 19