2011 33. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... 4 Ma döntött a kormány: így változik a törlesztőrészlet 2015 után... 5 Miért nem fordítja az állam a bankadót a devizahitelesek árfolyamgát feletti kitöltésére?.. 6 Több tízezer magyar devizahiteles gyermeke kerülhet utcára... 8 Hogyan építsük be a tetőtéri ablakokat?... 9 20 milliárd forint közpénzbe kerülne az ócsai devizahites-telep... 12 Elmaradt a svájci frank rögzítése- gyengült a forint... 13 Tízszeresére nőtt a lakbérrel tartozók száma... 14 Hogyan fűtsük kerti medencénket szolárszőnyeggel?... 16 Óránként 5500 forintba kerül az energetikai tanúsítvány... 18 10 százalékkal olcsóbban lehet eladni panelt, mint tavaly ilyenkor... 19 GKI: a lakástakarékpénztári megtakarítás és az árfolyamgát is csak növeli a törlesztőt!.. 21 Már az ügyvédi kamara is perelné a devizahiteleseket sarcoló bankokat... 23 A devizahitelesek védelmében törvényt módosítana a PSZÁF... 24 Mától lehet pályázni a nyílászáró-csere programra!... 25 Újra életet és pénzt leheltek a becsődölt III. kerületi lakóparkba... 26 Még nem népszerű az árfolyamgát... 27 Szeptembertől lehet pályázni a tanyaprogramra... 28 Kész Svájc terve az erős frankárfolyam ellen... 29 Most érdemes Horvátországban ingatlant venni!... 30 Kiderült: a bankadót a frankhitelesekkel fizettetik meg... 31 Új kedvezményes hitel a láthatáron... 32 Irodapiaci hírek... 34 Tovább terjeszkedik az üveggyártó cég a Budafoki úton... 35 Az adófizetők 22 milliárdjába fog kerülni az MTV székháza... 36 Zenekar a háztetőn: the Grenma... 37 Visszatérnek a fejlesztők Közép-Kelet-Európa irodapiacaira... 38 Logisztikai hírek... 40 Hosszabbított a Panalpina az Airport City-n... 41 Decemberre kész a kapuvári inkubátorház... 42 Kargóbázis épül a debreceni repülőtér mellé... 43 A kormány visszaállamosítaná a MÁV Cargot... 44 Retail hírek... 45 Bezárások után ismét terjeszkedik a H&M márkabolt... 46 Demján cége megkapta az építési engedélyt a hatalmas plázára... 47 Egyre érdekesebbek a magyar ingatlanok a külföldiek szemében... 48 1,8 milliárd forint hitelből épül a marcali gyógyszálló... 50 Kínai kézbe kerülhet a budapesti reptér... 51 Vége a plázacicák korának?... 52 Van itt pénz! A legdrágább utcák listája... 54 Humánmeteorológia: hogyan használjuk helyesen a klímaberendezéseket?... 55 Több száz milliárdra perelte be az államot a sukorói King's City beruházója... 57 2/81
Nincs válság? Európa egyik legnagyobb bevásárlóközpontja épül... 59 Gazdasági hírek... Több, mint 1,3 milliárd forintot kaptak a magyar egyházak ingatlanjaikért... Legálisan csökkenthető az adó, ha devizában árfolyamveszteséget könyveltünk el.. Spirálban az ország: a reálhozam és az szja változások sem élénkítik a gazdaságot.. 60 61 62 63 Jövedéki és társasági adóemelés, tömeges elbocsátások várhatók a 100 milliárdos hiány miatt... 65 Újraindult a termelés a leendő devizafalu FÉG-gyárában... 67 Matolcsy-csomag: adóemelések, új személyi jövedelemadó várható a gyenge gazdaság miatt... 68 Hogyan adózzunk az üdülési csekk és az iskolakezdési támogatás után?... 70 Nem vicc: több adót akarnak fizetni a milliárdosok!... 72 Horribilis illetéket kell fizetni a földterületek után... 73 Az erős német márka bevezetése gazdasági apokalipszishez vezetne... 74 Élőhalott a magyar építőipar... 75 Property News... Hungary is becoming more interesting for investors... Most Expensive Luxury Shopping Streets in Europe... Developers Return to CEE Office Markets... 3/81 77 78 79 80
Lakáspiaci hírek 2011 33. hét 4/81
Ma döntött a kormány: így változik a törlesztőrészlet 2015 után 2011. Augusztus 19. Péntek Az árfolyamgátban résztvevők hitelszerződés-módosításához szükséges közjegyzői díjat a bank fizeti, a lejárat utáni törlesztő az árfolyamrögzítési időszak utolsó részletnél maximum 15 százalékkal lehet magasabb. A devizahiteleknél az árfolyamrögzítés - maximum 36 hónapos időszakra szóló - lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztő összege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatti utolsó törlesztőrészlet összegének 15 százalékát. Emellett a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik - olvasható a kormány.hu-n. A közigazgatási és igazságügyi miniszter hamarosan megjelenő rendelete előírja, hogy nem terhelhető az ügyfélre közjegyzői díj az árfolyamrögzítéssel járó hitelszerződés-módosításért, illetve az az alapján tett tartozás elismerő nyilatkozatért. A közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésére a hitelező pénzügyi intézmény köteles. Az, hogy a törlesztőrészlet az árfolyamgát utolsó havi részleténél enged csak 15 százalékkal nagyobb terhet róni az adósra, a futamidő meghosszabbítását is jelenti, ami így az eredeti akár másfélszeresére is nőhet. Kérdés, hogy mi lesz azokkal, akiknél ez a futamidő-hosszabbítás olyan idős életkorra tolja ki a törlesztést, amelyet eredetileg a hitelnyújtó bank nem vállalt volna. A kormány felhívja a devizaadósok figyelmét arra, hogy ha valaki képes fizetni a megnövekedett svájci frank árfolyam ellenére a törlesztő részletet, annak mindenképpen jobb, ha az eredeti szerződési feltételek változatlansága mellett továbbra is törleszt. Forrás: Kormány.hu 5/81
Miért nem fordítja az állam a bankadót a devizahitelesek árfolyamgát feletti kitöltésére? 2011. Augusztus 19. Péntek Sem a kormány, sem az ellenzék, sem az Adózóna devizahitelesek megsegítésére adott javaslata nem vezet eredményre. A kormány nem készített hatástanulmányt a gyűjtőszámlán felgyülemlő összegről. Ha készített volna, akkor érzékelte volna a különbséget a törvény megalkotásakor 210 forintos svájci frank és a hatályba lépés időpontjában érvényes 250 körüli árfolyam gyűjtőszámlára gyakorolt hatása között. Az utóbbi egy év bebizonyította, hogy a devizahitelek törlesztőrészlete elvitte a fogyasztásra szánt pénzt. Ha a bankadó egy része nem maradna a költségvetésben, hanem a devizahitelesek fogyasztásra fordíthatnák az árfolyamgát feletti részt, akkor a nagyobb fogyasztás révén például áfában, jövedéki adóban visszajutna a költségvetésbe. Angyal József közgazdász szerint ez így nézne ki: Éves átlagos 270 forintos svájci frank árfolyamnál a gyűjtőszámlákon évente kb. 200 milliárd forintos összeg halmozódna fel. Ez az árfolyam 90 forinttal magasabb az árfolyamgátnál. Ez azt jelenti, hogy 10 forint svájci frank különbözet gyűjtőszámlára (bankadóra) gyakorolt kihatása 200 / 9 = 22 milliárd. Például éves 220 forintos svájci frank árfolyamnál javaslat szerint a bankok éves szinten 4x22 = 88 milliárd forintot írhatnának le a bankadóból. A kormányrendelet 15 százalékos törlesztő részlet korlátozása számokban a következőket jelentené 240 forintos svájci frank árfolyamnál az árfolyamgát igénybevételénél, illetve 36 hónap után is 240 forintos árfolyammal számolva: a törlesztőrészlet most 100 ezer forint (példa). a havi törlesztőrészlet 36 hónapig 75 ezer forintra csökkenne. 36 hónap után a havi törlesztőrészlet 115 ezer forint lenne. A 15 százalékot a 36 hónap lejárta után visszaálló törlesztő részletre lehet felszámítani és nem a 180 forintos árfolyam gátra. Ezt sokan félreértették. Ha a 180 forintos árfolyamgát lenne a 15 százalék alapja, akkor ez 180 * 1,15 = 207 forintos árfolyamot jelentene. Így akár az is előfordulhatna (207 svájci frank feletti árfolyam esetén), hogy sohasem fogyna el a gyűjtőszámlán lévő összeg, sőt növekedne az azon lévő összeg. De ez nem így van. Mivel nem tudni, hogy 2014 végén milyen árfolyam lesz, ezért számoljuk ugyanúgy 2014 végétől, mint most. A harmadik alternatíva az MSZP javaslata lenne, mely szerint a devizahiteleseknél a 180 forintos árfolyamgát feletti részt a munkáltatók önkéntesen közvetlenül a banknak utalhassák adó- és járulékmentesen, emellett a családi kedvezményt évközben igénybe vehetik a dolgozók és a munkáltató ragaszkodik ahhoz, hogy évvégén ő készíthesse el az adóbevallást. Amennyiben az adójóváírást évközben az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi a munkáltató, akkor havonta (maximum) 12 100 forinttal több a dolgozó nettó jövedelme, ennyivel kevesebbel kell zsebből kiegészíteni. Ha a dolgozó évközben igénybe veszi a családi kedvezményt például egy gyerek 6/81
után -, akkor a munkáltatónak ismét megmarad a zsebében 10 ezer forint. A zsebből fizető vállalkozások boldogan kifizetik a dolgozó helyett a bankoknak mondjuk a havi 15 ezer forint árfolyamgát feletti különbözetet, mert ennek összegét így hivatalosan fizethetnék adó- és járulékmentesen, nem kellene zsebből. Az összeget költségként leírhatnák. A devizaadós helyzetén ez egy cseppet sem javítana. Nem 90 ezer forintot kapna például nem hivatalosan zsebbe, hanem csak 75 ezret, 15 ezret a munkáltató önként utalna közvetlenül a banknak. Tehát bármennyire is hihetetlennek tűnik elsőre a javaslat, az a gyakorlatban működne, a fekete-szürke gazdaságban mozgó vállalkozások meglepő módon valóban önként fizetnének. A baj csak az, hogy ez a problémát nem oldja meg, mert a devizaadósok helyzetén nem javítana semmit. Forrás: Adózóna 7/81
Több tízezer magyar devizahiteles gyermeke kerülhet utcára 2011. Augusztus 19. Péntek Közzétette honlapján a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság a devizahitelesek helyzetéről elkészült kormányzati jelentés összefoglalóját. Eszerint a jelentés a KSH adatai alapján elemezte a devizahitelesek szociális és pénzügyi helyzetét. A jelentés szerint 576 ezer háztartás rendelkezik hazánkban lakáscélú jelzáloghitellel, és 1 millió 800 ezer főt, tehát minden ötödik magyar embert érint a lakáshitelezés. 287 ezer családnak (945 ezer fő) devizaalapú, 289 ezernek pedig (960 ezer fő) forint alapú jelzáloghoz kötött lakáshitele van. A jelentés az összefoglaló alapján nem szól a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel rendelkezőkről, holott az árfolyam miatt előállt problémahalmaz, illetve a kormányzati intézkedések (árfolyamrögzítés, Nemzeti Eszközkezelő stb.) őket is érintik, és számosságukat tekintve megközelítik a lakáshiteleket. A szociális szempontokat is érintve a jelentés megállapítja: a gyermekes családok több mint egynegyede rendelkezik lakáshitellel, a lakáshitelesek több mint kétharmada (68%-a) pedig nevel gyermeket, közülük is a kétgyermekesek vannak a legtöbben (172 ezer család), ők fele arányban devizahitelesek, akiknek 23%-a fizetési nehézségekkel küzd. Három vagy több gyermeket 67 ezer család nevel a hitelesek között, ők is fele arányban devizahitelesek (34 ezer család, 181 ezer érintett), közülük 28% küzd fizetési nehézséggel. A jelzáloggal terhelt ingatlanok átlagosan 85 négyzetméteresek, a hitelfelvevők kétharmada 50 és 100 négyzetméter közötti lakásban lakik. A lakosság deviza alapú eladósodásáért a jelentés a szocialista kormányokat teszi felelőssé: "A lakosság eladósodottsága 2003 óta gyűrűzik, az akkori Medgyessy-kormány ugyanis megszüntette a korábbi, 1988 és 2002 között működtetett kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket. A szocialista kormány korlátozta, majd megszüntette az adókedvezményt, szűkítette a hitelplafont, csökkentette a kamattámogatást, vagyis gyakorlatilag eltörölte a lakáshitelezési kedvezményeket azzal az indokkal, hogy az otthonteremtők "sokba van az államnak".a Medgyessy-, a Gyurcsány-kormány különösebb korlátozások és gondos "használati útmutató" nélkül zöld utat adtak a devizahiteleknek. A szocialista kormányok alatt száznegyvenszeresére nőtt a lakásvásárlásra devizahitelt felvevők száma: több mint 2800 milliárd forint értékű deviza lakáshitelt nyög a lakosság, 2003-ban ez a szám még csak 20 milliárd volt." Forrás: Kormány.hu 8/81
Hogyan építsük be a tetőtéri ablakokat? 2011. Augusztus 18. Csütörtök Hő, hang és nedvesség elleni szigetelés, árnyékolhatóság, biztonságos kezelhetőség. Csak néhány szempont, amelyeknek egy korszerű tetőtéri ablaknak meg kell felelnie. A szakszerűtlen beépítés hamar megbosszulja magát, így a céljainknak leginkább megfelelő ablak kiválasztása után fordítsunk figyelmet a beépítés lépéseinek pontos betartására is. A tetőtéri ablakok története 2000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Igaz akkoriban csak bevilágító szerepet töltöttek be, ugyanis az ablakokat nem lehetett nyitni. A mai értelemben vett tetőtéri ablak egy dán építőmérnöknek, Villum Kann Rasmussennek a nevéhez fűződik. A fiatal mérnök 1941-ben egy iskola tetőtér beépítésének kapcsán dolgozta ki az első ablak terveit. Mivel a tetőtéri ablakok a tető síkjába vannak beépítve, kisebb a beázás veszélye, nagyobb a széllel szemben való ellenállásuk. A tetőtéri ablakokat több szempont szerint lehet csoportosítani. Megkülönböztetünk alsó és felső kilincses ablakokat. Ennek a beépítésnél van jelentősége, ugyanis, ha a felső kilincses ablakot túl magasra rakják be, akkor az ablakot csak távműködtetővel lehet nyitni. Ugyanígy, ha az alsó kilincses ablakot túl alacsonyra építik be, akkor túl kényelmetlen a használata. Az ablakok nyitásmódja lehet középen forduló, felső tengely mentén nyíló, vagy a kettő kombinációja. A másik két nagy csoport az ablak alapanyaga szerint különül el. Van fából, és van műanyag profilból készült ablak. Az ablakok üvegezés szerint is megkülönböztethetők. Léteznek normál, és fokozott hőszigetelésű üveggel (K=1,1) gyártottak, sőt, használaton kívüli helységbe beépíthető, ún. tetőkibúvó ablakok is. Ezek jóval egyszerűbb kivitelűek, s vagy sík (egyrétegű) vagy normál üvegezéssel kaphatók. Méret A "zavartalan kilátás" az üvegfelület alsó és felső széle által határolt sáv magassága, ahol a szabad kitekintést semmi sem akadályozza. Ez a magasság különböző lehet ugyanannál az ablakméretnél, a tető hajlásszögétől függően. Alapszabály: minél kisebb a tető hajlásszöge - azaz minél laposabb a tető -, annál hosszabb ablakra van szükség. A tető hajlásszögétől függően az alábbi hosszúságú tetőtéri ablakot ajánlott választani: - tetőhajlásszög megközelítőleg 43o-tól 90o-ig: 118 cm - tetőhajlásszög megközelítőleg 34o-tól 65o-ig: 140 cm - tetőhajlásszög megközelítőleg 28o-tól 52o-ig: 160 cm 9/81
A kitekintést és a helyiség fényviszonyait az ablakok csoportos elhelyezésével javíthatjuk; egymás melletti vagy egymás feletti összeépítéssel, számtalan variációban. Annak érdekében, hogy az ablak - álló helyzetben történő - működtetése egyszerű, és a kilátás zavartalan legyen, célszerű a nyitószerkezetet 180-200 cm-es távolságra helyezni a padló síkjától. Azért, hogy a zavartalan kilátás ülő helyzetben is biztosított legyen, javasoljuk, hogy annak síkja 90-110 cm-es távolságra kerüljön a padló szintjétől. Összefoglalva: - Minél alacsonyabb a tető hajlásszöge, annál hosszabb ablakra van szükség. - Az ablakot úgy kell beépíteni, hogy ülve is ki lehessen látni rajta. - A nyitószerkezet 180-200 cm-es távolságra kerüljön a padló síkjától. - A zavartalan kilátás síkja 90-110 cm-es távolságra kerüljön a padló szintjétől. Bevilágítás Magyarországon jogszabály írja elő a huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiségek minimális bevilágító felületének nagyságát. E szerint az ablakfelület nagysága a helyiség hasznos alapterületének: a) oktató helyiségben legalább 1:6 legyen. b) egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben legalább 1:8 legyen, vagy megfelelő megvilágítási körülmények mellett, indokolt esetben 1:10 lehet, továbbá c.) felülről történő bevilágítás esetén legalább 1:10 legyen. Az előírások alapján javasolt, hogy a tetőtéri ablakok bevilágító felületének összessége a hasznos alapterület 1/10-e legyen. A fényeloszlás az üvegfelületek megfelelő elosztásával alakítható. Ha a gerinchez közelebb is tervez ablakokat az építész, akkor a szoba beljebb fekvő részei is világosabbak lesznek. A kitekintés lehetőségét azonban csak az alacsonyabban beépített ablakok nyútják. A tökéletes megoldás az, ha néhány felülvilágítóval a belső területeken is optimális fényviszonyokat teremtünk, és alacsonyan is elhelyezünk ablakokat, hogy megőrizzük a külvilág látványát. Ez a kombináció segítséget nyújt a helyiség friss levegővel való átöblítésében is. Ugyanazon üvegfelület több kisebb tetőtéri ablakban egyenletesebb fényelosztást nyújt, mint egy nagyméretű ablak. Még jobb fényeloszlást kapunk, ha különböző tetősíkokra helyezzük el őket. Beépítés 10/81
A Magyarországon általánosan alkalmazott szarufatávolsághoz illeszkedik a leggyakrabban használatos, 78 cm-es ablakszélesség. Amennyiben a szarufák közötti távolság és az ablak mérete nem egyeztethető össze, az ablak körül a tetőszerkezet megváltoztatása szükséges. Kisebb ablakszélesség esetében a szarufák közötti távolság rátétpalló vagy gerendaelemek használatával csökkenthető, szélesebb ablak esetén kiváltást kell alkalmazni. Az ablak elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy az ablak tokja és a szarufa, illetve a kiváltó közötti távolság mindkét oldalon 2-3 cm legyen. Abban az esetben, ha ez a távolság kisebb, mint 2 cm, akkor nincs elég hely az ablak körüli hőszigetelésre, ami a téli hónapokban a szerkezet ablaktokig történő átfagyásához vezethet. Az ablak alatti és feletti kiváltó gerendát a toktól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy lehetőség legyen alul függőleges, felül vízszintes belső burkolat kialakítására. A burkolókeret alsó részének (köpenyének) tökéletes illesztése érdekében az ablaktokot mindig egy egész cserép-, palasor fölé javasolt beépíteni. A beépítési tájékoztatóban a tetőfedő anyag fajtájának tekintetében meghatározott távolságra kell elhelyezni. Az alátétfóliát mind a négy oldalról az ablaktokra fel kell hajtani. Nem szabad megfeledkezni a sarkok precíz kialakításáról sem. A lécekre fektetett tetőfedő anyagok esetén az ablak felett vízelvezető csatornát kell elhelyezni. A csatorna az alátétfóliára bejutott vizet az ablaktoktól eltereli. Csukott ablak esetén a tok és a szárny között lévő távolságnak mindig párhuzamosnak kell lennie. Résnyire nyitott ablak esetén az ablakszárny és az ablak alsó sarka között egyenletes fénycsíknak kell megjelennie. Az ablaktok és a szarufa közötti rést minden esetben ki kell szigetelni. A párazáró fóliát pedig úgy kell csatlakoztatni a tokhoz, hogy a sarkoknál és a tok nútjában hézagmentes legyen. Ez nagyon fontos az ablak körüli páralecsapódás elkerülése érdekében. Forrás: Ezermester 11/81
20 milliárd forint közpénzbe kerülne az ócsai devizahites-telep 2011. Augusztus 18. Csütörtök A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint összesen mintegy 25 ezer négyzetméternyi ingatlant építenének a bedőlt hitelesek számára a Pest megyei Ócsán (500 darab, 40-80 nm-es, energiatakarékos, könnyűszerkezetes családi ház). A Pénzcentrum becslése szerint - melyet a 2010-es Építőipari költségbecslési segédletre alapoztak - ennek bekerülési költsége mintegy 10 milliárd forint. Egy 66 hektáron elterülő, 25 ezer négyzetméternyi ingatlant magába foglaló beruházás esetében a Pénzcentrum.hu által megkérdezett szakértő szerint a teljes infrastruktúra megteremtése alsó hangon további tízmilliárdos tétel lehet. Összesen tehát mintegy 20 milliárd forintjába kerülne a magyar államnak és az adófizetőknek a kulcsrakész bedőlthiteles-telep. Ha a 20 milliárd forintra becsült lakótelep bekerülési költségét teljes mértékben hitelkiváltásra fordítaná a kormány, akkor mintegy 3500 bedőlt ingatlan kerülhetne az eszközkezelő tulajdonába, szemben azzal az 500 házzal, ami az ócsai szántóföldre épülne, hiszen az MNB tanulmánya szerint a háztartások hitelállománya és ügyletszáma alapján 5,6 millió forintra becsülhető az egy devizaalapú hitelszerződésre jutó fennálló tartozás mértéke. A következő három és fél évben, mintegy ötezer ingatlan megvásárlásához kért forrást a Kormány a Nemzeti Eszközkezelő működéséhez a nemzetgazdasági minisztertől. Jelenleg azonban közel 150 ezer 90 napon túli nem fizető hiteles van Magyarországon. Elképzelhető tehát, hogy az ócsai projekt azoknak az adósoknak nyújtana csak mentsvárat, akiknek az ingatlanára nem biztosítana fedezetet az eszközkezelő, így azt sem tudná biztosítani, hogy ott tovább lakjanak bérlőként. Ráadásul a hazai ingatlanpiacon állandó túlkínálat uralkodik, így olcsóbban lehetne más településeken lakáshoz jutni, mint Ócsán. Forrás: Pénzcentrum.hu 12/81
Elmaradt a svájci frank rögzítése- gyengült a forint 2011. Augusztus 17. Szerda A piaci várakozásokkal szemben a svájci nemzeti bank (SNB) szerdai ülésén nem tett említést arról, hogy az euróhoz kötik a frank árfolyamát, mire a svájci deviza így ismét erősödni kezdett. A forinttal szemben az árfolyam hirtelen 234-ről 242 fölé ugrott. Az SNB ugyanakkor közölte, hogy további lépéseket tesz a frank rendkívüli erősödésének feltartóztatása céljából. A széles körben várt bejelentés elmaradásának hatására az árfolyamok 9 óra körül alig néhány perc alatt jelentősen változtak, az euró/frank keresztárfolyam az 1,15 körüli szintről 1,12-ig süllyedt. A forint is gyengült a frankkal szemben, a reggeli 234 forint körül szintről 242 forint fölé szökött a frank jegyzése. Az SNB az árfolyam rögzítése vagy célárfolyamsáv kijelölése helyett a likviditásnövelést választotta. Arra törekszik, hogy 120 milliárd frankról 200 milliárdra növekedjen az a pénzmennyiség, amelyet a bankok az SNB-nél látra szóló betétként tartanak. Ennek céljából az SNB visszavásárol jegybanki kötvényeket és devizacsere ügyleteket hajt végre - áll a közleményben, amely szerint az SNB szükség esetén újabb intézkedéseket is meghoz a frank erősödése ellen. Elemzők szerint a piac jóval határozottabb, radikális lépésekre számított, de csalódott, a következmény pedig az lehet, hogy még inkább kidomborodik a frank befektetési menedék jellege. A szerdai SNB-közlemény "csak arra jó, hogy még több pénz áramoljon a frankba spekulatív céllal" - mondta a Reutersnek Lena Komileva, a Brown Brothers Harriman elemzője. Forrás: MTI 13/81
Tízszeresére nőtt a lakbérrel tartozók száma 2011. Augusztus 17. Szerda Drasztikusan megemelkedett Pécsett az elmúlt tizenöt évben a lakbértartozás összege, amely ma már meghaladja a 300 millió forintot. Több mint tízszeresére nőtt a lakbértartozás a megyeszékhelyen, tizenöt évvel ezelőtt 30 millió volt az önkormányzat kintlévősége, idén júliusban pedig 317 millió forint. Moór Eszter, a népjóléti és sportbizottság elnöke elmondta, 4300 önkormányzati bérlakás van a városban, és 2800 bérlőnek van tartozása. Az eddig ki nem fizetett összeg 80 százalékát 1200 bérlő halmozta fel. Többféle módon próbálja meg kezelni a város a tartozást a fizetési hajlandóság alapján mondta a Bama.hu-nak Moór Eszter. A szociálisan rászorulók részére lakásfenntartási támogatást nyújtunk, illetve akiket lehet, bevonunk az adósságkezelési programba. Ahol megoldást jelenthet, ott a nagyobb bérleményből kisebbe költöztetjük a lakókat. Azonban azokban az esetekben, ahol valaki nem akar fizetni és nem hajlandó együttműködni, ott az önkormányzat bírósági útra tereli az ügyet, kilakoltatás azonban csak a legvégső esetben lehetséges. Méltányolja az önkormányzat az együttműködést, ha valaki akármilyen kis összeget is, de folyamatosan fizet, az nem kerülhet ilyen helyzetbe. Adósságkezelési támogatásra jogosult Pécsett az a család, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum összegének 200 százalékát. A szakemberek szerint elvileg magas az öszszeghatár alapján érintett családok száma, azonban kevesen vannak, akik vállalni is tudják a szigorú egyéb feltételeket és az önrész folyamatos fizetését. Négyezerháromszáz bérlakás van Pécsett, és a bérlők több mint fele tartozik az önkormányzatnak. Felülvizsgálják a szerződéseket Fontos tudni, hogy az adósságkezelési szolgáltatás nem a teljesen eladósodott családoknak jelent megoldást, hanem azoknak, akik képesek fizetni a közüzemi számlákat, illetve vállalni tudják a felgyülemlett tartozásból a 25 százalékos önerőt. A szolgáltatásba maximálisan bevonható összeg az önerővel együtt 400 ezer forint. Ez a fajta segítség legfeljebb 18 hónapig vehető igénybe, és egy alkalommal fél évvel meghosszabbítható. Amennyiben nem teljesítik az érintettek a fizetési vállalásukat, nem egyenlítik ki az aktuális havi számláikat, illetve nem járnak el a tanácsadásokra, akkor az összeg megvonható. Több segítség lesz Szeptembertől elsejétől nő a lakhatási támogatásra jogosult családok száma, mert emelkedik a jövedelemhatár is, amelyen belül igényelhető a támogatás. Eddig azok a családok igényelhették a segítséget, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíjminimum 150 százalékát, ez a határ azonban most 250 százalékra, 71 250 forintra emelkedik. Már nem csak a földgázzal fűtők, vagy a távfűtéses lakásban élők kaphatnak támogatást, hanem azok is, akik fával, szénnel tüzelnek. 14/81
Felmérik a lakásokat Ellenőrzik a bérleményeket, ezzel szeretné kiszűrni az önkormányzat a jogosulatlan vagy nem rendeltetésszerű lakáshasználókat. A felmérés alapján az is egyértelműen kiderül majd, hogy kik laknak olyan lakásban, amit nem tudnak fenntartani, vagy akiknek kisebb alapterületű, vagy más komfortfokozatú lakás kellene. Ezeket az adatokat az év második felében összesítik majd a városházán és ezen ismeretek alapján dolgozzák ki az intézkedési tervet az adósságállomány csökkentésére. Forrás: BaMa 15/81
Hogyan fűtsük kerti medencénket szolárszőnyeggel? 2011. Augusztus 17. Szerda Nyári medencefűtésnél a kis hőveszteség miatt nincs szükség drága napkollektorra, egy kis helyen tárolható szolárszőnyeggel 5-8 C-al növelhetjük a vízhőmérsékletet. A szolárszőnyeg egy hajlékony elemekből összeállított, napsugárzást elnyelő és hasznosító felület, egy rugalmas abszorber. Takarékos megoldást jelent, ha medencénket hőn szeretnénk tartani a nyári hónapokban. A szolárszőnyeg segítségével az úszómedence vízhőmérsékletét környezetkímélő módon, a Nap sugárzásának felhasználásával egyszerűen növelhetjük néhány fokkal. A helyesen tájolt és felszerelt rendszer a medence vizét 5-8 C- al tudja felmelegíteni, használatával meghosszabbítható a nyári fürdőzési szezon. Ha a medence saját vízforgatója megfelelően méretezett, és a szivattyú jó állapotban van, a szolár szőnyeg csatlakoztatható a medence vízforgatójához. Egy 735 W teljesítményű szivattyú képes a medencétől 9 m távolságra, maximum 1 emelet magasságban elhelyezett szolár szőnyegben a megfelelő vízkeringetést biztosítani. Felépítés, tájolás Szolárszőnyeg esetében az elnyelő felület (abszorber) vízjáratok sokasága. Anyaga speca szolárszőnyeg felfújható peremű vagy fémvázas földfeletti kerti medencékhez illetve azok kisteljesítményű vízforgató szivattyújához lett tervezve iális, vulkanizált gumi, ami jól bírja a magas hőmérsékletet és az UV sugárzást, könnyű és hajlékony. Bár a gumi rosszabb hővezető, mint a nagyobb hatásfokú napkollektorban alkalmazott fém elemek, a gumiszőnyegben sokkal több vízjárat alakítható ki. 2 m2 szolárszőnyeg felületben csaknem 100 m a vízjárat hossza. A szolárszőnyegek csak tavasz végétől ősz elejéig alkalmazhatók, hűvös vagy hideg időszakokban ugyanis sok hőt veszítenének a környezetük felé. A szolárszőnyeg felfújható peremű vagy fémvázas, földfeletti kerti medencékhez, illetve azok kisteljesítményű vízforgató szivattyújához lett tervezve (max. 75 watt, 3200 liter/óra). A legutóbbi tesztek alapján nagyobb teljesítményű szivattyúkhoz is használható, amilyenek a nagyméretű felszín alatti medencék gépészetéhez tartoznak. A túlnyomást minden esetben mellőzni kell a szőnyegek előtti leágaztatással. Medencefűtésen túl alkalmazható nyaralók melegvíz ellátásához (előmelegítéséhez) is a nyári hónapokban. A szolárszőnyegeket egyszerűen le lehet teríteni a lapostetőre, a fűre vagy függeszteni a tető gerincéről. A helyesen tájolt és felszerelt rendszer a medence vizét 5-8? C-kal tudja felmelegíteni, használatával meghosszabbítható a nyári fürdőzési szezonnapkollektor-tető készítéséhez is alkalmazhatók. A legjobb hatásfok elérése érdekében az önállóan alkalmazott szolárszőnyeg dőlésszöge lehetőleg a vízszintes és a 30 közé essen. Nagy előnye, hogy a mérete tetszőlegesen megválasztható, igényeinknek megfelelően. A szélesség ami mindig az osztó és gyűjtő hosszát jelenti általában 1 m-es, míg az abszorber teljes hossza akár 25 m is lehet. Egy-egy szolárszőnyeg 14 liter vizet tárol, ami elég ahhoz, hogy a nap hőjét 15-30 percig keringtetés nélkül elnyelje. Ezért lehetőség van a vízforgató szivattyú szakaszos működtetésére, így áramot takaríthatunk meg ezt akár egy olcsó időkapcsoló órával is elérhetjük. Szakaszos üzemnél lehetőség van 30-60 liter 30-50 fokos vizet is nyerni, amivel jakuzzit vagy kismedencében lévő vizet tudunk nagyon melegre felfűteni. 16/81
Bérces Balázs Forrás: IngatlanHírek.hu 17/81
Óránként 5500 forintba kerül az energetikai tanúsítvány 2011. Augusztus 17. Szerda Sokba kerülhet előkészíteni a beadványokat a hétfőn elindult energiahatékonysági pályázatokra, ahhoz ugyanis kétszer is el kell végezni az épületek energetikai tanúsítását. Igaz, ez utófinanszírozással elszámolható az elnyert támogatásban, ellentétben a munkások kiszállási díjával vagy a beruházás utáni helyreállítás költségével. A pályázóknak legalább 40 százalékos energiamegtakarítást kell elérniük az állami segítséghez. Több tízezer forintba kerül a lakóépületek energetikai tanúsítványainak megszerzése. Márpedig ez is elengedhetetlen feltétele annak, hogy az adott lakás indulhasson a zöldberuházási rendszer részeként kiírt energiahatékonysági pályázaton. A vonatkozó rendelet ugyan kimondja, hogy a tanúsítvány elkészítése óránként 5500 forintba kerül, az viszont már nem derül ki, hogy az érték áfával vagy anélkül értendő. Ezenkívül az sincs teljeskörűen meghatározva, hogy egy-egy tanúsítvány elkészítése hány munkaórát vehet igénybe. Az új építésű házak és a társasházak lakásainak felmérését ugyanakkor maximalizálták, egyaránt két órában. A hétfő óta elérhető energetikai pályázatok esetében a tanúsítási eljárást kétszer is el kell végeztetni. Először ahhoz, hogy kiderüljön, milyen besorolásba tartozik a felújítandó épület, másodszor pedig a beruházás elkészültével, hogy látszódjon, sikerült-e elérni a támogatás elnyeréséhez szükséges energiamegtakarítást. Ezek azonban csak átmeneti költséget jelentenek, hiszen a vissza nem térítendő segítség részeként a tanúsítványok ára elszámolható. Forrás: Magyar Nemzet Online 18/81
10 százalékkal olcsóbban lehet eladni panelt, mint tavaly ilyenkor 2011. Augusztus 17. Szerda A lakáspiac az elmúlt két évben drasztikus visszaesést szenvedett el, és az értékesített ingatlanokon belül is komoly elmozdulás volt tapasztalható. A vásárlók sokkal szívesebben választanak téglaépítésű lakást, mint panelt, derül ki a Duna House közleményéből. A válság nemcsak az ingatlan adásvétel évről-évre csökkenő darabszámában mutatkozik meg, hanem a lakástípusok iránti keresletben is. A válság hatására bekövetkezett nagy ingatlanpiaci árés tranzakcióesés következtében a vásárlók eleinte a fajlagosan olcsóbb megoldást jelentő panelek felé fordultak, ezek iránt azonban gyorsan kifulladt a kereslet. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy az árak miatt a panellakások könnyebben elérhetőek. Miután a hitelpiac a válságot követő dermedt állapotából az elmúlt időszakban sem nagyon tért magához, a megfelelő forrásokkal rendelkező vásárlók feltételezhetően a jobb minőségű lakások felé fordultak, ami a megvásárolt ingatlanok típusát illeti. Ez a fordulópont tavaly nyáron következett be, miközben a tégla lakások kapcsán a tranzakciók aránya növekedett, a panelek kapcsán egyre kevesebb üzletkötés volt a Duna House adati szerint. Ráadásul az elmúlt egy év alatt nemhogy visszarendeződött volna az arány, de mára még tovább nőtt a különbség. Az ok feltehetően abban keresendő, hogy az ingatlanpiac alakulása és a gazdasági környezet ráébresztette a vásárlókat arra, hogy nem csak a vételi ár a szempont, hanem az értékállóság és a valamikori eladás várható esélye. Így a vevők közel fele már ilyen típusú ingatlant vásárol, míg panelt csak a vásárlók kb. 34 százaléka választ, a korábbi közel 40 százalék helyett. A családi házat vásárlók aránya kisebb ütemben nőtt az elmúlt évben, bár ennél a típusnál markáns változásokról általában nem lehet beszámolni. Amennyiben valóban az értékállóságra való törekvés áll a tégla lakások vásárlási növekedésében, úgy alátámasztja az elképzelést a Duna House Barométer (ingatlanpiaci elemzés) első száma, amelyből kitűnik, hogy a Tégla lakás index kisebb értékvesztést mutat, mint a Panel Index. A panel lakások árai többségében csökkentek, állapítja meg a Duna House fent említett elemzése. Nyugat-Magyarország kivételével minden területi egység esetében áresés látható 2011 júniusához képest. Az esés Kelet-Magyarországon eléri, a fővárosban pedig megközelíti a 10 százalékot. Az ország nyugati régiójában nemcsak a négyzetméter ár növekedett, hanem a panelek fajlagos ára is, méghozzá azt jelentősen meghaladó, 17 százalékos mértékben. Tégla építésű lakások esetében csak a belvárosban (V, VI, VII. kerületek) növekedtek, mintegy 4 százalékkal az átlag négyzetméter árak, a többi, vizsgált területen szintén csökkenés volt tapasztalható, még ha csekélyebb mértékű is, mint a panelek esetében. A legnagyobb esés Buda esetében figyelhető meg, itt az átlag négyzetméter árak 13 százalékkal estek, viszont a fajlagos vételi ár nem változott. Ennek oka nem egy általános lakásáresés, hanem az, hogy júliusban Budán nagyobb arányban vásároltak felújítandó, vagyis olcsóbb ingatlant, mint az azt megelőző hónapban. 19/81
Forrás: Duna House 20/81