CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár Szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról Hatályos: 2016. november 1-től CIB Nyugdíjpénztár 1/52
Tartalomjegyzék I. A Szabályzat célja és hatálya... 4 II. Az iratok megőrzésének kötelezettsége... Error! Bookmark not defined. III. Értelmező rendelkezések... Error! Bookmark not defined. IV. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség... Error! Bookmark not defined. IV.1 Az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje... Error! Bookmark not defined. IV.1.1. Ügyfél-átvilágítás természetes személy esetén... Error! Bookmark not defined. IV.1.2 Ügyfél-átvilágítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén... Error! Bookmark not defined. IV.2 Tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése Error! Bookmark not defined. IV.3 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás... Error! Bookmark not defined. IV.4 Fokozott ügyfél-átvilágítás... Error! Bookmark not defined. IV.4.1. Az ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában Error! Bookmark not defined. IV.4.2. Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása... Error! Bookmark not defined. IV.4.3 Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések... 17 IV.5 Az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottak részére megállapított eljárási, magatartási normák meghatározása... Error! Bookmark not defined. V. A bejelentési kötelezettség teljesítése... 18 VI. Tranzakció felfüggesztése... Error! Bookmark not defined. VII. A szolgáltató alkalmazottainak kötelezettségei, jogai és feladatai a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben... Error! Bookmark not defined. VII.1. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, a megbízások feldolgozását végző ügyintézők... 21 VII.2. A kijelölt személy... 21 VII.3. Belső ellenőrzés (compliance)... 22 VIII. Bejelentés tartalma (formanyomtatvány alapján, melléklet):... Error! Bookmark not defined. IX. Bejelentés belső eljárási rendje... Error! Bookmark not defined. X. TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK... 22 XI. FELFEDÉS TILALMA... 23 XII. SZŰRŐRENDSZER... 24 XIII. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA... 25 XIV. NYILVÁNTARTÁS... 26 XV. KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS... 27 CIB Nyugdíjpénztár 2/52
XVI. MELLÉKLETEK... 29 1. A szokatlan tranzakciók tipológiája... 29 2. Az azonosítás formanyomtatványa... 29 3. A pénzmosás gyanú bejelentésének formanyomtatványa... 29 4. A pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetősége és az Európai Unió, az ENSZ, továbbá más országok hatóságainak Magyarországon hivatalosan közzétett nemzetközi listák elérhetősége... 29 5. A pénzügyi információs egységként működő hatósággal kapcsolatot tartó személyek adatai... 29 6. A vagyoni korlátozó intézkedéssel összefüggő bejelentés formanyomtatványa... 29 Záró rendelkezések... 52 CIB Nyugdíjpénztár 3/52
I. A SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alapján a CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár (a továbbiakban: Pénztár) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséhez és megakadályozásához kapcsolódó tevékenysége végrehajtására belső szabályzatot készít (a továbbiakban: Szabályzat). A szabályzat a Pénztár felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) által átvett, a korábban felügyeletet ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott a Pmt. végrehajtására kiadott 3/2008 ajánlás alapján, valamint a pénzügyi információs egységként működő hatóság észrevételeinek figyelembe vételével - kibocsátott mintaszabályzat alapján készült. A terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény szintén figyelembe vételre került a szabályzat kialakításánál. A szabályzat célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását. A Szabályzat hatálya a Pénztárra és valamennyi vezető tisztségviselőjére és munkavállalójára valamint a Pénztár részére tevékenységet végző valamennyi megbízottra kiterjed. II. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Azonosítás: a Pmt. 7. (2)-(3) bekezdésében, továbbá a Pmt. 8. (2)-(5) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség. Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc). Harmadik országnak kell tekintetni az Európai Unión kívüli államokat és a szuverén területeket (pl. Jersey, Man szigetek). Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló CIB Nyugdíjpénztár 4/52
alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, amelynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó testületének tagja a nagykövet, az ügyvivő és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, a hivatásos állomány tábornoki, főtiszti vagy tiszti rendfokozatú állománycsoportba tartozó tagjai a többségi állami tulajdonú állami vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja Közeli hozzátartozó a Pmt. vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából a Ptk-nak a közeli hozzátartozóról szóló rendelkezésében meghatározott közeli hozzátartozó (házastárs, egyenes-ágbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő, testvér), továbbá az élettárs. Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre. Kijelölt Személy: A Pénztár alkalmazottai közül kijelölt személyt választ, akinek feladata elsődlegesen a bejelentések haladéktalan továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. Emellett a Kijelölt Személy részt vesz az alkalmazottak képzésének megszervezésében és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem vezetésében. A Kijelölt Személy nevét és elérhetőségét jelen szabályzat melléklete tartalmazza. Pénzmosás: a Büntető törvénykönyv (2012. évi C. tv.) pénzmosásnak tekinti a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolog átalakítását, átruházását, a dologgal összefüggésben más tevékenység végzését vagy pénzügyi szolgáltatás igénybe vételét az ilyen dolog eredetének eltitkolása, elleplezése céljából, vagy a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárás meghiúsítása céljából; b) dolog eredetének, az ilyen dolgon fennálló jog vagy az e jogban bekövetkezett változások, az ilyen dolog helye változásának az ilyen dolog helyének eltitkolása vagy elleplezése; c) megszerzését (akár saját, akár harmadik fél részére); d) megőrzését, kezelését, felhasználását, vagy az ellenértékén más javak megszerzését; e) dolog felhasználása gazdasági tevékenység során vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, pénzügyi szolgáltatás igénybe vétele, a dolog eredetének leplezése, titkolása céljából. Az Európai Unió 2015/849 Irányelvének értelmezésében pénzmosásnak minősülnek az alábbi szándékos cselekmények: a) vagyon átalakítása vagy átruházása annak ismeretében, hogy a vagyon büntetendő cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik, a vagyon jogellenes eredetének elrejtése vagy leplezése céljából, vagy az ilyen cselekmény elkövetésében részt vevő személy részére tevékenysége jogi következményeinek elkerüléséhez nyújtott segítség céljából; CIB Nyugdíjpénztár 5/52
b) a vagyon valódi jellegének, származásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzá fűződő jogoknak vagy tulajdonjogának titkolása vagy leplezése annak ismeretében, hogy a vagyon büntetendő cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik; c) vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata annak a szerzés időpontjában való ismeretében, hogy a vagyon büntetendő cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik; d) az a), b) és c) pontban említett bármely cselekmény elkövetésében való részvétel, elkövetésére való szövetkezés, elkövetésének megkísérlése, valamint elkövetésének támogatása, pártolása, elősegítése és ajánlása. Pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Kormányrendeletben meghatározott szervezeti egysége. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a Pénztár által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatait ellátja, adatot kér a Pénztártól, más hatóságtól, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán a 2007. évi CLXXX. törvény alapján elvégzi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosítását ellátó szerv feladatait. A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Irodája látja el (továbbiakban pénzügyi információs egységként működő hatóság). Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély. Személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti okiratokkal történő ellenőrzése, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a Pmt. 8. (7) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvántartásban történő ellenőrzése. Terrorizmus finanszírozás: a Büntető törvénykönyv (2012. évi C. tv.) terrorizmus finanszírozásnak tekinti a) terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszköz szolgáltatását vagy gyűjtését; b) a terrorcselekményre készülő személy, vagy rá tekintettel más támogatását anyagi eszközzel; c) terrorista csoport egyéb módon történő támogatását. Az Európai Unió 2015/849 Irányelvének értelmezésében terrorizmus finanszírozásnak minősül a pénzeszközök bármely, közvetlen vagy közvetett módon történő rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése azzal a szándékkal vagy annak tudatában, hogy azt részben vagy egészben a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1-4. Cikkében meghatározott bűncselekmények elkövetésére fogják felhasználni. A terrorizmus finanszírozás felismerésében a nehézséget az okozza, hogy mind legális, mind illegális források felhasználhatók erre a célra. Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek az érdekében / megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak. Tényleges tulajdonosnak tekintjük azt a természetes személyt is: CIB Nyugdíjpénztár 6/52
a) aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával (a Ptk. 8:2. (2)). A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az előbbi jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A Ptk. 8.1. (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, a) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, vagy b) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy c) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Bizalmi vagyonkezelés esetében tényleges tulajdonosnak kell tekinteni a vagyonrendelőt, a vagyonkezelő(ke)t, illetve adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személyt is, a kedvezményezetteket, ha ezek nincsenek meghatározva, akkor azokat a személyeket, akiknek legfőbb érdeke a jogi megállapodás vagy jogi személy létrehozása illetve működtetése, illetőleg bármely más természetes személyt, aki a kezelt vagyon felett közvetlen vagy közvetett tulajdonlás révén vagy más módon végső irányítást gyakorol. Amennyiben nincs olyan természetes személy, aki megfelel a tényleges tulajdonosként történő azonosítás feltételeinek, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét (mindegyiket) kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást. Ügyfélnek minősül a Pmt. 3. -a alapján az a személy, aki a Pénztárral a Pmt. 1. (1) bekezdés l) pontjában megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt, illetve a Pénztár részére ügyleti megbízást ad, különösen a tag, a kedvezményezett és a tag örököse. Ügyfél típus: A Pmt. természetes személyeket és jogi személyeket, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket különböztet meg. Az egyéni vállalkozókról szóló törvény az egyéni vállalkozást a természetes személy által végzett tevékenységként definiálja, ebből következően ügyfél átvilágításnál az egyéni vállalkozóval szemben alapvetően természetes személyként kell eljárni, a szabályzatban meghatározott eltérésekkel. CIB Nyugdíjpénztár 7/52
Ügyfél-átvilágításnak minősül a Pmt. 6. -ban meghatározott esetben a Pmt. 7-10. -ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Ennek értelmében a Pénztár az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor, és ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a Pénztár között a Pénztár tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony. Ügyleti megbízásként kell kezelni az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Öpt.) 17. -a szerinti támogatást, a nem pénztártag (pl. haláleseti kedvezményezett) részére történő kifizetést és a tagi kölcsönt. Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a Pénztár között a Pénztár tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. Vezető tisztségviselő a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott személy. III. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG A Pénztár a CIB Csoport jelenlegi és korábbi munkavállalóinak nyújt nyugdíjszolgáltatást. Ez a tevékenységi kör, különösen mivel a tagi részesedés nem engedményezhető, pénzmosás-megelőzési szempontból alacsony kockázatúnak minősül. A Pénztár ügyfeleit (tagjait, befizetőket, azokat, akik részére kifizetést teljesít, támogatókat, egyéb ügyfeleket) a Pmt. értelmében az üzleti kapcsolat létesítését (szerződéskötést, belépési nyilatkozat aláírását), ügyleti megbízás végrehajtását megelőzően átvilágítja. Tekintettel arra, hogy a Pénztár tevékenysége pénzmosás szempontjából csekély kockázatot képvisel, a Pénztár a magánszemély tagjának a belépési nyilatkozat elfogadását követően az egyéni számlát megnyithatja, de köteles biztosítani, hogy az ügyfél-átvilágítási intézkedések teljes körű végrehajtásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem adhat ügyleti megbízást, továbbá az ügyfél és a kedvezményezett nem részesül szolgáltatásban. A Pénztár az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását elvégezni. A pénztártagok belépéskori (belépési nyilatkozat kitöltésekor és annak elfogadásakor) átvilágítása a CIB Bank Munkaügyi osztályának a feladata. A pénztártagok átvilágítási adatait és a belépési nyilatkozatot a Pénztár a CIB Banktól átveszi. A belépési nyilatkozat Pénztár általi záradékolásával történik meg az üzleti kapcsolat létesítése. CIB Nyugdíjpénztár 8/52
A Pénztári folyószámlára történő befizetéskor a Bank pénztáraiban az ügyfél-átvilágítás és az aláírásellenőrzés rendje a CIB Bank vonatkozó ügyviteli utasítása (Ügyfélazonosítási szabályzat) alapján történik. Szolgáltatás igénybevétele esetén az ügyfél-átvilágítás személyesen, a Pénztár ügyviteli rendszerében lévő adatok alapján történik. A Pénztár külső tagszervezőt nem vesz igénybe, az ügyfél-átvilágítási feladatokat a Pénztár arra jogosult alkalmazottja végzi el. Ennek kapcsán elvégzi a IV.3. pontban foglalt ügyfél-átvilágítási feladatokat. Amennyiben a Pénztár nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást (ide értve a tényleges tulajdonosi nyilatkozat, kiemelt közszereplői nyilatkozat hiányát is), vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljes körűen, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján az egyéni számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, illetve köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. A Pénztár megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel 2013. július 1. előtt lépett üzleti kapcsolatba és az ügyfél a Pénztárnál átvilágítás céljából személyesen, vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg és az ügyfél vonatkozásában a Pmt. által meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-ig nem állnak teljes körűen rendelkezésére. Ilyen ügyfelek részére ügyleti megbízás az ügyfél jelen szabályzat szerinti átvilágítását követően teljesíthető. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére vonatkozó monitoring tevékenységen kívül nem kell ismételten elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket abban az esetben, ha a Pénztár az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már alkalmazta, és az érintett ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a személyazonosság igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárás során megállapította, és a megadott adatokban nem történt változás. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Pénztárat értesíteni. E kötelezettségről a Pénztár az ügyfelet tájékoztatja. Amennyiben az ügyfél adataiban változás következik be és azt az ügyfél az előírtak szerint írásban nem közli a Pénztárral, úgy a Pénztár az adatokban való változást az ügyfél személyes megjelenésekor rögzíti. A Pmt. ügyfél-átvilágításra vonatkozó előírásai a a Pénztár honlapján, valamint a CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár Hírei között a CIB Bank belső intranetes felületen kerülnek kifüggesztésre, a Pénztár sajátságos ügyfélkapcsolati rendszeréből adódóan. IV.1 Ügyfél-átvilágítási kötelezettség esetei CIB Nyugdíjpénztár 9/52
A Pénztár az ügyfelét, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat illetve a képviselőt, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében az ügyfélen túl annak nevében vagy megbízásából eljáró személyt a Pmt. 7-10. -aiban rögzítettek szerint átvilágítja az üzleti kapcsolat létesítésekor, az ügyfél (akivel a Pénztár korábban üzleti kapcsolatot nem létesített) által kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások a hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágítására még nem került sor, ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Hárommillió-hatszázezer forint értéket meghaladó ügyleti megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, illetve üzleti kapcsolat olyan ügyféllel létesíthető, akinek átvilágítását végrehajtotta a Pénztár. A ténylegesen összefüggő ügyleti megbízások azonosítása érdekében a Pénztár a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítése előtt a Pmt. 7. (2) bekezdése valamint a 9. (1) bekezdése b) pontja szerinti adatokat köteles rögzíteni a szabályzatban megjelölt módon. IV.2 Ügyfél-átvilágítás típusai A Pénztár ügyfelei átvilágítására a Pmt. szerinti három típusú átvilágítást alkalmazza: IV.2.1 Egyszerűsített átvilágítás A Pmt. 12. -a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni és a normál, illetve fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie. A Pénztár a Pmt. 12. (1) bekezdése alapján az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során a Pmt. 7. (2) bekezdésében meghatározott adatkört is rögzítheti, és a 7. (4) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti. Egyszerűsített átvilágítás alkalmazható az alábbi esetekben: az ügyfél az Európai Unió területén tevékenységet végző vagy olyan harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató, amelyre Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll, és az ügyfél tevékenysége o pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, o befektetési szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, o biztosítás, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenység, o árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, CIB Nyugdíjpénztár 10/52
o nemzetközi postautalvány-felvételi és -kézbesítési tevékenység, o önkéntes kölcsönös biztosítópénztár. olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, és amely ezek tekintetében felügyelet alatt áll. felügyeletet ellátó szerv (Magyar Nemzeti Bank, Állami Adóhatóság, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, ügyvédi területi kamarák, közjegyzői területi kamarák, kereskedelmi hatóság, pénzügyi információs egységként működő hatóság). központi állami igazgatási szerv, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési szerve az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve. A Pénztár a Magyarországon székhellyel rendelkező ügyfelei esetében, ha a fentieknek megfelelnek, alkalmazza az egyszerűsített átvilágítást. A nem magyarországi székhellyel rendelkező ügyfelek egyszerűsített átvilágításáról a Pénztár alkalmazottja a Kijelölt Személyt értesíti, és a Kijelölt Személy, a Pénztár Igazgatósága által rá delegált jogkörénél fogva dönt az egyszerűsített átvilágítás alkalmazásáról. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárás során a Pénztár az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri annak megállapítása érdekében, hogy az ügyleti megbízások összhangban vannak-e a Pénztárnak a jogszabályok alapján az ügyfélről rendelkezésére álló adataival, valamint, hogy az ügyfél megfelel-e az egyszerűsített átvilágítási feltételeknek. Amennyiben az egyszerűsített átvilágításra vonatkozó feltételek már nem állnak fenn (pl.: ügyfél már nem sorolható a fent meghatározott kategóriák egyikébe sem), a Pénztár alkalmazottja a változásról történő tudomásszerzést követően haladéktalanul intézkedik a normál, illetve fokozott átvilágítás végrehajtásáról. IV.2.2 Normál átvilágítás Minden olyan ügyfél-átvilágítás, amely nem tartozik sem az egyszerűsített, sem a fokozott átvilágítás körébe, normál átvilágításnak minősül. IV.2.3 Fokozott átvilágítás A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek esetén a Pénztár köteles fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazni. A Pénztár a következő két esetben köteles előírni a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását: 1. Az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás céljából 2. Más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő személyekkel üzleti kapcsolat létesítése, részükre ügyleti megbízás teljesítése CIB Nyugdíjpénztár 11/52
1. Az ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában A Pénztár az azonosítás során, mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában az ügyfél-azonosítás esetére meghatározott maximum adatkört köteles rögzíteni. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a Pénztár részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során előírt okirat hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. 2. Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél (ideértve a nem természetes ügyfél nevében, képviseletében eljáró személyt is) köteles minden esetben a Pénztár részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e és amennyiben igen, akkor milyen minőségben. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat is. Amennyiben a Pénztár alkalmazottja a nyilatkozat valódiságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor köteles azt a Kijelölt Személy részére haladéktalanul megküldeni, aki a rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzésről intézkedik, és ennek eredményéről a Pénztárat tájékoztatja, Külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a Pénztár IT elnökének jóváhagyása szükséges. IV.3 Ügyfél-átvilágítási feladatok A Pénztár az ügyfél-átvilágításhoz kapcsolódóan az alábbi feladatokat végzi el: 1. Azonosítja az ügyfelet (rögzíti az ügyfél adatait) 2. Elvégzi az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését 3. Nyilatkoztatja az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozóan, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja, 4. A külföldi lakcímmel rendelkező természetes személyeket nyilatkoztatja kiemelt közszereplői mivoltukról 5. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat, 6. Folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring). IV.3.1 Azonosítás CIB Nyugdíjpénztár 12/52
A Pénztáraz alábbi adatokat rögzíti ügyfeleiről. Természetes személy NORMÁL ÁTVILÁGÍTÁS Családi és utónév Születéskori név Lakcím (ha nincs, lakcím nélküli megjelölés) Állampolgárság Azonosító okmánya(i) száma(i), annak(azok) típusa(i) Külföldi esetén a magyarországi tartózkodási hely Születési hely Születési idő Anyja neve FOKOZOTT ÁTVILÁGÍTÁS Családi és utónév Születéskori név Lakcím (ha nincs, lakcím nélküli megjelölés) Állampolgárság Azonosító okmánya(i) száma(i), annak(azok) típusa(i) Külföldi esetén a magyarországi tartózkodási hely Születési hely Születési idő Anyja neve Amennyiben valamelyik adat az elfogadott okmányokban nem szerepel, vagy az ügyfél lakcímkártyával nem rendelkezik, akkor ezt dokumentálni kell. Jogi személy, egyéb szervezet (ideértve az egyéni vállalkozót is) EGYSZERŰSÍTETT NORMÁL ÁTVILÁGÍTÁS FOKOZOTT ÁTVILÁGÍTÁS ÁTVILÁGÍTÁS Neve, rövidített neve Neve, rövidített neve Neve, rövidített neve Székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi címe fióktelepének Cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma Székhelye és külföldi székhelyű esetén fióktelepének címe Cégjegyzékszáma vállalkozás magyarországi vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma Főtevékenység Székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi címe esetén fióktelepének Cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma Főtevékenység Képviseletre jogosultak neve és beosztása Kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok (ld. természetes személynél) CIB Nyugdíjpénztár 13/52
A jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását követően a Pénztár elvégezi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. Az adatokat a belépési nyilatkozaton, szerződésen vagy a jelen szabályzat mellékletében megtalálható adatlapon kell megadni. A Pénztár az ügyviteli rendszerében tartja nyilván az ügyfelek azonosító adatait. IV.3.2 Személyazonosság igazoló ellenőrzése A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Pénztár köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását: Természetes személy esetén: o magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa (ez utóbbi nem szükséges, ha a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényes lakcímet tartalmaz) o külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya, vagy tartózkodásra jogosító okmánya (érvényes tartózkodási engedélye) A Pénztár köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljáró (eljárni jogosult) személy(ek) az a. pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően a Pénztár az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy o a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént o más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént o külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént o cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) kell benyújtani; valamint a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént (a Pénztár ekkor köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni). A személyazonosság igazoló ellenőrzésére nem fogadható el elektronikus úton megküldött vagy papír alapon átadott egyszerű másolat. CIB Nyugdíjpénztár 14/52
Az ügyfél beleegyezésével személyi okmányairól fénymásolatot lehet készíteni, ugyanakkor a másolat elkészítése előtt tájékoztatni kell őt arról, hogy beleegyezése nem kötelező. A személyi okmányokról történő másolat készítése esetén, azt megelőzően, az ügyféltől kérni kell az erre vonatkozó Nyilatkozat kitöltését. A Pénztár köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a kapott adatokat a Pénztár jogosult ellenőrizni indokolt esetben a jogszabály alapján rendelkezésére álló nyilvántartásban, valamint a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban, valamint olyan nyilvántartásban, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. IV.3.3 Tényleges tulajdonosi nyilatkozat A Pénztár az ügyfél-átvilágítás során köteles természetes személy ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy más nevében, érdekében jár-e el. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról. A tényleges tulajdonos definícióját a III. Értelmező rendelkezések fejezet tartalmazza. A természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatának (amennyiben a Pénztár részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, vagy érdekében jár el) valamint a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia: tényleges tulajdonos neve lakcíme állampolgársága az azonosító okmány típusa és száma külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely születési hely és idő anyja neve. a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Amennyiben a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, akkor ki kell töltenie a jelen szabályzat mellékletében megtalálható Kiemelt Közszereplői Nyilatkozatot is. A nyilatkozat mind a szerződés részeként, mind különálló formanyomtatvány formájában elfogadható, amennyiben azt az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában teszi meg. E kitételt az ügyfél nyilatkozatának tartalmaznia kell. Magánszemély pénztártag esetében nyilatkozatnak tekinthető az is, ha a pénztártag aláírja a belépési nyilatkozatot, mert az Öpt. alapján nincs lehetőség más nevében való belépésre. CIB Nyugdíjpénztár 15/52
Ettől eltérően azonban, ha a pénztártag egy ügyleti megbízás során nem a saját nevében (érdekében) jár el, akkor szükséges külön tényleges tulajdonosi nyilatkozatot adnia. Ezt a jelen szerződés melléklete tartalmazza. Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a Pénztár az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel. Ha a személyazonosságával kapcsolatban merül fel kétség, a Pénztár köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban vagy más olyan nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. IV.3.4 Kiemelt közszereplői nyilatkozat Kiemelt közszereplői nyilatkozatot a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy ügyfélnek, illetve a nem természetes személy ügyfél nevében eljáró, külföldi lakóhellyel rendelkező személynek kell tennie a fokozott átvilágításról szóló részben meghatározottak szerint. A kiemelt közszereplői nyilatkozat jelen szabályzat mellékletében található. A kiemelt közszereplő definícióját a III. Értelmező rendelkezések fejezet tartalmazza. IV.3.5 Üzleti kapcsolat és ügyleti megbízás rögzítése Az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről a következő adatokat kell írásban rögzíteni: EGYSZERŰSÍTETT ÉS NORMÁL ÁTVILÁGÍTÁS Üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama Ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgya és összege FOKOZOTT ÁTVILÁGÍTÁS Üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama Ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgya és összege A teljesítés körülményei (hely, idő, mód) IV.3.6 Üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások e célból történő elemzése is. A Pénztár köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan ügyleti megbízásra. Amennyiben az kockázatérzékenységi alapon indokolt, akkor az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban kell vizsgálni. Ha a Pénztár alkalmazottja azt tapasztalja, hogy az ügyleti megbízások szokatlanok, nincsenek összhangban az ügyfélről rendelkezésre álló adatokkal, akkor ennek indokát megpróbálja tisztázni az érintett ügyféllel. Amennyiben ez nem sikerül, akkor haladéktalanul tájékoztatja a Kijelölt Személyt, aki értékeli a helyzetet és szükség esetén elvégzi a megerősített ellenőrzést. Szokatlan egy tranzakció, ha nem konzisztens az adott ügyfélről kialakított képpel (az ügyfélprofillal) vagy az adott termékkel, szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett CIB Nyugdíjpénztár 16/52
eljárásokkal, továbbá, ha nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi alapja. Szokatlannak minősülhet egy tranzakció, ha az ügyfél korábbi tevékenységéhez képest indokolatlanul megváltozik a tranzakciók gyakorisága, nagysága. Összetett egy tranzakció, ha az a megszokotthoz képest eltér a szabványos tranzakcióformáktól, bonyolult, nehezen átlátható és áttekinthető folyamatokon, résztvevőkön keresztül valósul meg. IV.4 Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések A Pénztár jogosult elfogadni a Magyarország területén, illetve az Európai Unió más tagállamában, valamint a törvényben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, nemzetközi postautalvány-felvételi és -kézbesítési, önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tevékenységet folytató szolgáltatók által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, mely abban az esetben is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadásakor az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a Pénztárat terheli. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az ügyfél-átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely tevékenységét harmadik országban folytatja, akkor ezen szolgáltatónak a Pmt. 18. (6) bekezdése szerinti követelményeknek kell megfelelnie, azaz kötelező szakmai nyilvántartásban kell szerepelni és a törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is a Pmt.-ben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. Amennyiben a harmadik ország teljesíti a Pmt. 18. -ban meghatározott követelményeket, akkor a Pénztár erről tájékoztatja a Felügyeletet. Amennyiben az ügyfél írásban kéri a más szolgáltatótól történő ügyfél-átvilágítási eredmények átvételét, akkor a Pénztár alkalmazottja haladéktalanul értesíti a Kijelölt Személyt, aki a Pénztár Igazgatósága által rá delegált jogkörénél fogva dönt az átvételről. Kivétel ez alól a pénztártagok ügyfél-átvilágítási adatainak, eredményének átvétele a CIB Bank Munkaügyi területétől, ezen átvilágítási adatok és eredmények a Pénztár által a Kijelölt Személy külön értesítése nélkül is átvehetők. CIB Nyugdíjpénztár 17/52
IV. ADATSZOLGÁLTATÁS A Pénztárnak a Magyar Nemzeti Bank részére negyedévente pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos adatokat kell szolgáltatnia. Az adatszolgáltatási táblában meg kell adni, hogy az adott negyedévben hány ügyfél-átvilágítás történt, az adott negyedév végén hány, nem teljes körűen átvilágított ügyféllel rendelkezünk, valamint a bejelentésekkel kapcsolatos adatokat. Az adatszolgáltatás alapjául a Pénztár ügyviteli rendszerében szereplő adatok szolgálnak. Ez alapján, az 52/2015 MNB rendeletben foglaltak szerint a Pénztár alkalmazottja összeállítja a negyedéves jelentés 71OPM tábláját, amelyet a negyedévet követő hónap 12. munkanapjáig megküld a Kijelölt Személy részére, ellenőrzésre. A Kijelölt Személy ellenőrzést követően (a tábla megérkezését követő legkésőbb 5. munkanapon) visszaküldi a végleges táblát a Pénztár alkalmazottja részére, aki azt a Felügyelet részére KAP rendszeren keresztül az előírt határidőig benyújtja. V. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A Pmt. 23. (1) bekezdése értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a Pénztár vezetője, illetve alkalmazottja az ügyfél átvilágítását értékhatárra tekintet nélkül elvégzi, ha az korábban nem történt meg, és a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről haladéktalanul bejelentést tesz a jelen szabályzat mellékletében található formanyomtatvány elektronikus kitöltésével és továbbításával a Kijelölt Személy részére. A kapott bejelentés megérkezését a Kijelölt Személy visszaigazolja a küldőnek. Sürgős esetben előzetesen, telefonon is közölhetők a bejelentéssel érintett ügyfél vagy ügylet legfontosabb jellemzői. A bejelentéshez csatolni kell az összes kapcsolódó dokumentumot elektronikus formában. Az azonosítási adatlapok felvételéért (szükség esetén módosításáért), továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a felelős személy részére való megküldéséért az az alkalmazott felel, aki a kérdéses tranzakciót lebonyolította, a szerződést megkötötte. Amennyiben az alkalmazott a tranzakciót a megfogalmazott ismérvek alapján vagy egyébként szokatlannak ítéli, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul, de legkésőbb 1 munkanapon belül köteles megküldeni a bejelentésért felelős személynek, és e tényről vezetőjét tájékoztatnia kell. Ha a bejelentés a vezető tevékenységére is utal, ebben az esetben közvetlenül küldi a bejelentést a felelős személynek, vagy ha az maga az érintett vezető, akkor a belső ellenőrnek. A bejelentés továbbítását a Kijelölt Személy nem tagadhatja meg, a bejelentést a Kijelölt Személy haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. A bejelentések megtételekor figyelemmel kell lenni a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozás bűncselekményéhez kapcsolódó alap bűncselekményekre is. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás meghatározását a III. Értelmező rendelkezések tartalmazza. A Kijelölt Személy a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre áll vagy helyettesítést biztosít. CIB Nyugdíjpénztár 18/52
A Kijelölt Személyről, beosztásáról, valamint ezekben bekövetkezett változásokról a Pénztár öt munkanapon belül tájékoztatást küld a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A bejelentések továbbítására a kijelölt személy kötelezett, aki a Pénztárra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában, továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentés beérkezéséről elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a Pénztárat. A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását, valamint a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat. A Pénztár a bejelentés továbbítása előtt az érintett ügyleti megbízást nem teljesítheti, kivéve amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén információ kiegészítését kérheti a Pénztártól, vagy a bejelentés által érintett, a Pmt. hatálya alá tartozó más szolgáltatótól. A Pénztár az információ kiegészítése iránti megkeresést köteles teljesíteni. A pénzügyi információs egységként működő hatóság által kért esetleges kiegészítést a Kijelölt Személy válaszolja meg. Az információs igény teljesítéséhez a Kijelölt Személy további felvilágosítást kérhet a Pénztártól. A bejelentő személyt és a Kijelölt Személyt jóhiszeműsége esetén akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. Bejelentés tartalma (formanyomtatvány alapján, melléklet): bejelentést tevő Pénztár neve, adatai, kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma bejelentés dátuma tranzakció dátuma az átvilágítási kötelezettség teljesítése során rögzített személyi adatok gazdasági Pénztárok kapcsán meghatározott azonosító adatok tranzakció adatai, így különösen a tranzakció típusa készpénz ki- és befizetés, átutalás stb.- érintett összeg, érintettek a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény vagy körülmény részletes leírása, mely nem merülhet ki a szokatlan tranzakció tipológia-szintű megnevezésében, valamint mellékletként lehetőleg szerepeljen az érintett időszak forgalmi kimutatása, tapasztalatok az ügyfélről, eddigi viselkedése, üzleti kapcsolat, bármilyen olyan információ, amely a pénzügyi információs egységként működő hatóságot feladata ellátásában segítheti CIB Nyugdíjpénztár 19/52