Verzió: 3. Szabályzat a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására Pénzügy és számvitel, backoffice, frontoffice,

Átírás

1 Azonosító: 1/2013 Pénzmosási szabályzat Állapot: végleges Verzió: 3. Szabályzat címe: Szabályzat a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására Személyi hatály: Pénzügy és számvitel, backoffice, frontoffice, Témafelelős: Dr. Kapitány Adrienn Ellenőrzők: Lengyel Márk Jóváhagyó(k): Igazgatótanács Jóváhagyó határozat száma: 6/2013. (XII.6.) IT határozat Hatálybalépés időpontja: december

2 (1066 Budapest, Teréz krt ) Szabályzat a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására - 2 -

3 Szabályzat a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására A SZABÁLYZAT CÉLJA ALKALMAZÁSI TERÜLET JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK A PMT. ÁLTAL ELŐÍRT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG AZ ÜGYFELEKKEL KAPCSOLATBA KERÜLŐ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE A MEGÁLLAPÍTOTT ELJÁRÁSI, MAGATARTÁSI NORMÁK MEGHATÁROZÁSA ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS TERMÉSZETES SZEMÉLY ESETÉN ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS JOGI SZEMÉLY VAGY JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZET ESETÉN TÉNYLEGES TULAJDONOS AZONOSÍTÁSA ÉS SZEMÉLYAZONOSSÁGÁNAK IGAZOLÓ ELLENŐRZÉSE AZ ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS AZ ÜGYFÉL SZEMÉLYES MEGJELENÉSE HIÁNYÁBAN KÜLFÖLDI KIEMELT KÖZSZEREPLŐK ÁTVILÁGÍTÁSA MÁS SZOLGÁLTATÓ ÁLTAL ELVÉGZETT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK FELFEDÉS TILALMA SZOKATLAN TRANZAKCIÓK FELISMERÉSE SZŰRŐRENDSZER AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA NYILVÁNTARTÁS KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK Azonosítási adatlap és felhatalmazó nyilatkozat Bejelentés formanyomtatványa Kijelölt személyek megnevezése Pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának tipikus elkövetési magatartásai önkéntes pénztári tevékenység területén A pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetősége (ügyintézők, telefonszám, faxszám) és az Európai Unió, az ENSZ, továbbá más országok hatóságainak Magyarországon hivatalosan közzétett nemzetközi listák elérhetősége A vagyoni korlátozó intézkedéssel összefüggő bejelentés formanyomtatványa Nyilatkozat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzat megismeréséről Gyakorlati útmutató a Pénzmosási szabályzathoz

4 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alapján az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak belső szabályzatot készítenek. Jelen Szabályzat célja, hogy a (továbbiakban Pénztár) munkatársai a jogszabályok alapján meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, továbbá ezen Szabályzat iránymutatást adjon a szokatlan, pénzmosás-gyanús esetek felismerésére. Jelen Szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.), az e törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII.29.) PM rendelet, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) rendelkezéseire tekintettel készült, figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) által készített és rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban foglaltakat is. 2. ALKALMAZÁSI TERÜLET Jelen Szabályzat hatálya alá tartozik a valamennyi munkatársa, megbízottja illetve közvetítője/tanácsadója tagszervezési tevékenysége tekintetében. 3. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK Öpt.: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény Pmt: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény 4. FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség. Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. Harmadik országnak kell tekintetni az Európai Unión kívüli államokat és a szuverén területeket (pl. Jersey, Man szigetek). Szolgáltató: A. Tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás: önkéntes nyugdíjszolgáltatási tevékenység. Ügyfél: Az a személy, aki ral önkéntes nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt létesít. Az ügyfél-átvilágítás során ügyfélként kell kezelni többek között az eseti befizetőt (aki ténylegesen teljesíti a befizetést), a kedvezményezettet, az örököst, valamint az Öpt ában meghatározott támogatót. Az üzleti kapcsolat fogalma: Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár között a Pénztár tevékenységi körébe tartozó nyugdíjszolgáltatás illetve egyösszegű kifizetés igénybevételére vonatkozó jogviszony. Új üzleti kapcsolatnak minősül, ha a tag örököse, illetve kedvezményezettje kerül a pénztárral jogviszonyba

5 Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a között a Pénztár tevékenységi körébe tartozó tagi kölcsön, tagi lekötés igénybevételére irányuló kérelem, valamint másik önkéntes nyugdíjpénztárba való átlépésre irányuló kérelem. Az ügyleti megbízás szabályai szerint kell eljárni többek között az eseti befizetés, a tag kezdeményezésére történő tagdíjemelés, illetve a felhalmozási időszakban történő egyösszegű kifizetés, továbbá nyugdíjszolgáltatás kérése esetén, valamint a támogató által nyújtott adomány tekintetében. Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást. Ügyfél-átvilágításnak minősül a Pmt. 6. -ban meghatározott esetben a Pmt ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Ennek értelmében a szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor, és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. Azonosításnak minősül a Pmt. 7. (2)-(3) bekezdésében, továbbá a Pmt. 8. (2)-(5) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély. Személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti okiratokkal történő, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a Pmt. 8. (7) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvántartásban történő ellenőrzése. Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek az érdekében az ügyfél az ügyleti megbízást adta. Tényleges tulajdonosnak tekintjük azt a természetes személyt is: - aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy a Ptk. meghatározó befolyásról szóló részében meghatározott módon - rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, - aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve - 5 -

6 részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával (a Ptk meghatározó befolyásról szóló előírása), Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, - aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, továbbá - akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy - aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Amennyiben nincs olyan természetes személy, aki megfelel a tényleges tulajdonosként történő azonosítás feltételeinek, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. Vezető tisztségviselő a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvényben meghatározott személy. Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár, az országgyűlési képviselő,, az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja, a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. Közeli hozzátartozó a Pmt. vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából a Ptk-nak a közeli hozzátartozóról szóló rendelkezésében meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre. Pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Kormányrendeletben meghatározott szervezeti egysége. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a szolgáltató által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatait ellátja, adatot kér a szolgáltatótól, más hatóságtól, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán a évi CLXXX. törvény alapján elvégzi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosítását ellátó szerv feladatait. A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait a a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Irodája látja el (továbbiakban pénzügyi információs egységként működő hatóság)

7 5. A PMT. ÁLTAL ELŐÍRT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 5.1. Az ügyfél-átvilágítás általános szabályai A szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az üzleti kapcsolat létesítésekor köteles alkalmazni. Azoknak az ügyfeleknek az átvilágítására, amelyekkel a szolgáltató nem létesített üzleti kapcsolatot akkor kerül sor, amikor az általuk kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások a hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják. Hárommillió-hatszázezer forint értéket meghaladó ügyleti megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, illetve üzleti kapcsolat olyan ügyféllel létesíthető, akinek átvilágítását végrehajtotta a szolgáltató. A ténylegesen összefüggő ügyleti megbízások azonosítása érdekében a szolgáltató a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítése előtt a Pmt. 7. (2) bekezdése valamint a 9. (1) bekezdése b) pontja szerinti adatokat köteles rögzíteni a szabályzatban megjelölt módon. A szolgáltató átvilágítja az ügyfelét pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágítására még nem került sor. A szolgáltató abban az esetben is köteles elvégezni az ügyfél-átvilágítást, ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamit azonosítja a tényleges tulajdonost. Amennyiben a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja. Ezen túlmenően rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring). A Pénztár az ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon határozza meg. Ezzel összefüggésben a Pmt. az ügyfél azonosítására, a tényleges tulajdonos azonosítására, valamint az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítés esetében minimum és maximum adatkört határoz meg. Ennek értelmében a szolgáltató legalább azoknak az adatoknak rögzítésével azonosítja az ügyfelet, melyeket a Pmt. 7. (2) bekezdése határoz meg, a tényleges tulajdonos esetében legalább azoknak az adatoknak a rögzítésével, melyet a Pmt. 8. (2)-(3) bekezdése, üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás esetében, amit a Pmt. 9. (1) bekezdése határoz meg (minimum adatkör). Emellett a szolgáltató az ügyfél tekintetében a Pmt. 7. (3) bekezdésében, a tényleges tulajdonos vonatkozásában a Pmt. 8. (4) (5) bekezdésében, az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás esetében a Pmt. 9. (2) bekezdésében meghatározott további adatokat is rögzítheti (maximum adatkör). A maximum adatkört abban az esetben rögzíti a szolgáltató, amennyiben ezen adatokra az ügyfél, az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy az üzleti megbízás jellege és összege, vagy az ügyfél körülményei alapján és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, megakadályozása érdekében a belső szabályzatban meghatározottak szerint szükség van (továbbiakban kockázatérzékenységi alapon történő ügyfél-átvilágítás)

8 Amennyiben a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, illetve köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a Pénztár köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. Az ügyfél-átvilágítás hiányában a pénztár megnyithatja a számlát feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet, azaz az ügyfél és a kedvezményezett nem részesül szolgáltatásban. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére vonatkozó monitoring tevékenységen kívül nem kell ismételten elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket abban az esetben, ha a Pénztár az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már alkalmazta, és az érintett ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a személyazonosság igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárás során megállapította, és a megadott adatokban nem történt változás. A Pénztár december 31-ét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben: az ügyféllel július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot, az ügyfél a Pénztárnál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján december 31-ig nem jelent meg, és az ügyfél vonatkozásában a ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei december 31-én nem állnak teljeskörűen rendelkezésére. Ha a Pénztári számla terhére és javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor ide nem értve a természeténél fogva többéves futamidejű ügyleteket a Pénztár 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfelét az adataiban időközben esetlegesen bekövetkezett változások közlésére. Amennyiben az ügyfél adataiban változás következik be és azt az ügyfél az előírtak szerint írásban nem közli a Pénztárral, úgy a Pénztár az adatokban való változást rögzíti az ügyfél személyes megjelenésekor. A zökkenőmentes ügyintézés érdekében a Pénztár a Pmt. ügyfél-átvilágításra vonatkozó előírásait egységes szövegű hirdetményben teszi közzé az ügyfélfogadásra kijelölt helyiségekben. A hirdetmény szövegezése: A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvényben megfogalmazottak értelmében kötelező a pénztártag-átvilágítás a jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen szerződéses kapcsolat létrejöttekor. Kérjük, készítse elő személyi azonosító okmányait az ügyintézés megkönnyítése érdekében. Köszönjük. A Pénztár az ügyfél-átvilágítás során az ügyfelektől jelen szabályzatban rögzített adatkört kéri be. Ügyleti megbízás kizárólag olyan pénztártagtól fogadható el akinek átvilágítása megtörtént. A pénztártag belső azonosítása a nyugdíjpénztári számítógépes rendszer segítségével, az egyéni számlaszám vagy a személyes adatok megadásával történik. A számítógépes - 8 -

9 rendszerhez a nyugdíjpénztár ügyintézői egyéni kódjuk megadásával férnek hozzá. A nyugdíjpénztár adatbázisának kezelését, tárolását a Pénztárral szerződésben álló gazdálkodó szervezet végzi, amely köteles a fent nevezett tevékenységeket a jogszabályban meghatározott módon végezni Az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje Az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket el kell végezni a következő esetekben: a) az üzleti kapcsolat létesítésekor; b) A Pmt. 11/A alapján a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; c) a Pmt. 11/A. -ban meghatározott kivétellel a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; d) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; e) ha a korábban rögzített ügyfél azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A b) pontban meghatározott átvilágítási kötelezettség alapján a Ft-ot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás (eseti/rendkívüli díjbefizetés, tagdíjemelés, tagi kölcsön) teljesítését megelőzően ellenőrizni szükséges, hogy az ügyfél pont szerinti MINIMUM adatkörbe tartozó adatai rendelkezésünkre állnak-e. Amennyiben az adatok nem állnak rendelkezésre, úgy ezek pótlása szükséges a szolgáltatás teljesítése előtt, valamint rögzíteni kell az ügyleti megbízás tárgyát és összegét! A c) pontban meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillióhatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot Ügyfél-átvilágítási intézkedések a) azonosítás; b) személyazonosság igazoló ellenőrzése; c) tényleges tulajdonosi nyilatkozat, kiemelt közszereplő nyilatkozata; d) üzleti kapcsolatra, ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítés; e) üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring); f) üzleti kapcsolat megerősített eljárásban történő figyelemmel kísérése Ügyfél-átvilágítási intézkedések alá eső személyek g) a pénztár tagja, h) meghatalmazott; i) képviselő; j) rendelkezésre jogosult; k) kedvezményezett; l) örökös (szolgáltatásra jogosult); m) engedményes. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a - 9 -

10 tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni. E kötelezettséget a Pénztár az Alapszabályban szerepelteti. Az átvilágítást végző ügyintéző nem fogadhat el az átvilágítás alapjául szolgáló okmányokról, egyéb dokumentumokról elektronikus úton megküldött vagy papír alapon átadott egyszerű másolatot. 6. AZ ÜGYFELEKKEL KAPCSOLATBA KERÜLŐ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE A MEGÁLLAPÍTOTT ELJÁRÁSI, MAGATARTÁSI NORMÁK MEGHATÁROZÁSA Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség a következő esetekben áll fenn: Kapcsolatfelvételkor az alkalmazottnak kötelező átvilágítani a pénztártagot, a jogi személyt, illetve a jogi személlyel nem rendelkező társaságot. Az alkalmazott köteles megítélni, szokványos-e vagy szokatlan-e egy tranzakció, az ügyfél üzleti tevékenysége indokolja-e az adott ügyletet, az ügyfél életvitele összhangban van-e az adott ügylettel, az ügyfél eddigi pénzügyi szokásaiban nem jelent-e hirtelen változást az adott ügylet. Ha az átvilágításra még nem került sor alkalmanként háromszázezer forintot meghaladó, illetve hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás esetén a teljesítést megelőzően, valamint az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás esetén, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ez esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot Értékesítési/ Ügyfélszolgálati feladatok, követendő magatartás A pénztárba belépni szándékozó személlyel kapcsolatban a belépési nyilatkozat nyomtatvány kitöltését megelőzően az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket el kell végezni. Az ügyfél-átvilágítás kizárólag személyesen, az ügyfél/meghatalmazott/képviselő jelenlétében, és a pontban megjelölt azonosító okmányok bemutatása mellett történhet. Az azonosításhoz a pénztár internetes portáljáról (továbbiakban: Portál) is letölthető Belépési nyilatkozatot, vagy a jelen szabályzat 1. számú mellékletét képező nyomtatható Azonosítási adatlapot kell felhasználni. Az átvilágítás során - szükség szerint az 1. számú mellékletet kell felhasználni a tényleges tulajdonos adatainak rögzítéséhez. Az átvilágítás elvégzése során az ügyfél szóbeli engedélye alapján a személyazonosságot igazoló dokumentumok lemásolhatók (ha ehhez a szükséges feltételek fennállnak). A szóbeli hozzájárulás alapján készült másolatot az ügyfélnek, meghatalmazottnak, vagy képviseletre jogosult személynek saját kezű aláírásával kell ellátnia. Tilos az ügyféllel az azonosítási adatlapot kitöltetni, és tilos az adatlapot a részükre átadni azzal a felkéréssel, hogy kitöltés után küldjék vissza. Tilos a belépési nyilatkozatot - azonosítási adatlap nélkül vagy hiányos adattartalommal felvenni. Tilos belépési nyilatkozatot kitölteni, ha az ügyfél az azonosítását, azonosító okmányainak bemutatását, illetve a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozattételt megtagadja. Az azonosítási adatlapot a kitöltését követően az ügyfélnek, meghatalmazottnak, vagy képviseletre jogosult személynek saját kezű aláírásával kell ellátnia. Ha az átvilágítás megtörténtének ténye bizonytalan, vagy felmerül annak gyanúja, hogy az adatok nem felelnek meg a valóságnak, vagy a már rögzített adatokban változás következett be, új azonosítási adatlapot kell kitölteni

11 Az ügyfelek figyelmét fel kell hívni azon kötelezettségükre, hogy amennyiben adataikban, vagy a tényleges tulajdonos adataiban változás következik be, úgy 5 munkanapon belül kötelesek a pénztárat erről értesíteni (változásközlési kötelezettség!). Szokatlan ügylet, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény észlelése esetén az értékesítési, ügyfélszolgálati feladatokat ellátó munkatársnak úgy kell viselkednie, hogy az ügyfél ne észlelje a felmerült gyanút és jelen szabályzat 13. pontjában foglaltak szerint kell a további lépéseket megtennie Állománykezelési feladatok, követendő magatartás Új tagsági jogviszony létesítése esetén a tagsági okirat kiállítása előtt ellenőrizni kell, hogy hiánytalanul megtörtént-e az ügyfél átvilágítása. Amennyiben a belépési nyilatkozat, illetve az azonosítási adatlap hibamentesen kitöltésre került, valamint a szükséges nyilatkozatok (tényleges tulajdonosi, kiemelt közszereplő) a rendelkezésre állnak, az állománykezelő munkatársak a nyilvántartó rendszerben rögzítik az átvilágítás megtörténtének tényét. Amennyiben az azonosításhoz szükséges adatkör a tagsági jogviszony létesítésekor nem lett teljes körűen megadva, illetve hiányoznak, vagy nem megfelelően lettek kitöltve a szükséges nyilatkozatok, úgy az állománykezelő munkatársak haladéktalanul tájékoztatják az illetékes tagszervezőt az adatpótlás szükségességéről. A hiányzó adatok, nyilatkozatok pótlását követően a tag adatai rögzíthetők a nyilvántartási rendszerben. Az átvilágítás tényét és az azonosításkor felvett adatokat a belépési nyilatkozat záradékolásakor a nyilvántartási rendszerben rögzíteni kell. A záradékolást követően a belépési nyilatkozat valamint az ügyfél-átvilágításhoz kapcsolódó dokumentumok a pénztár archívumában kerülnek elhelyezésre Szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok, követendő magatartás forintot meghaladó tagdíjbefizetés, továbbá pénztári szolgáltatás teljesítése esetén - beleértve a tag átlépését is - amennyiben a szolgáltatásra jogosult tag, kedvezményezett, vagy örökös személyazonosságának igazoló ellenőrzése még nem történt meg, úgy a személyazonosság igazoló ellenőrzését a tagdíj jóváírása, illetve a szolgáltatás, átlépés teljesítése előtt el kell végezni. Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű szolgáltatás teljesítése, illetve átlépés esetén a személyazonosság igazoló ellenőrzésének elvégzése mellett be kell szerezni a szolgáltatásra jogosult tag, kedvezményezett, vagy örökös írásbeli nyilatkozatát a tényleges tulajdonos személyéről. A fenti esetekben a szolgáltatást intéző munkatársak közvetlenül a tagot, kedvezményezettet, örököst vagy a tagszervezőt- lehetőség szerint rövid úton (telefon, ), illetve levélben - keresik meg, és felhívják a figyelmét arra, hogy a személyazonosság igazoló ellenőrzése, valamint szükség esetén a tényleges tulajdonosi nyilatkozat hiányában az ügyleti megbízás/ szolgáltatás teljesítése nem hajtható végre, ezért megkérik, hogy az átvilágítási intézkedések elvégzése érdekében keressék fel tagszervezőjüket, vagy a pénztár, illetve a Generali legközelebbi ügyfélszolgálati irodáját. A hiányzó adatok, nyilatkozatok pótlását követően az ügyleti megbízás/ szolgáltatás teljesíthető. Az személyazonosság igazoló ellenőrzése tényét és az azonosításkor felvett adatokat a nyilvántartási rendszerben rögzíteni kell. Amennyiben az átvilágítás, a személyazonosság igazoló ellenőrzése nem történt meg teljes körűen, illetve hiányzik a tényleges tulajdonosi nyilatkozat, és a hiányzó adatok, nyilatkozatok nem kerülnek pótlásra, úgy az ügyleti megbízás/ szolgáltatás teljesítését meg kell tagadni!

12 6.4. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring) A Pénztár a tagsági kapcsolat fennállása során folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyfelek szokásait, kapcsolatait annak érdekében, hogy megállapítsa, az adott ügyleti megbízások összhangban állnak-e az ügyfélről rendelkezésre álló adatokkal, információkkal. A Pénztár a tagsági jogviszony létesítésekor, az ügyleti megbízás teljesítésekor és a tagsági jogviszony fennállása alatt mindvégig körültekintően jár el, hiszen tisztában kell lennie az ügyfél üzleti kapcsolatainak jellegével, pénzügyi, fizetési szokásaival (ügyfél profiljával). Az ügyfél profiljába nem illő, szokatlan tranzakciókat a Pénztár a folyamatos figyelemmel kísérés (monitoring) alapján kiszűri (ld pont). A Pénztár az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban vizsgálja, amennyiben az kockázatérzékenységi alapon indokolt. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. Szokatlan egy tranzakció, ha nem konzisztens az adott ügyfélről kialakított képpel (az ügyfélprofillal), vagy az adott termékkel, illetőleg szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal, továbbá, ha nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi alapja. Szokatlannak minősülhet egy tranzakció, ha az ügyfél korábbi tevékenységéhez képest indokolatlanul megváltozik a tranzakciók gyakorisága, nagysága. Összetett egy tranzakció, ha az a megszokottakhoz képest eltér a szabványos tranzakcióformáktól, bonyolult, nehezen átlátható és áttekinthető folyamatokon, résztvevőkön keresztül valósul meg. Az azonosítási adatok rögzítéséért, az adatlap kitöltéséért és a nyilatkozat felvételéért, továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért az az alkalmazott felel, aki a kérdéses tranzakciót bonyolította, szerződést kötötte. Az alkalmazott, amennyiben a tranzakció vonatkozásában a későbbiekben megfogalmazott ismérvek alapján, vagy egyébként pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul megküldi a bejelentésre kijelölt személynek. 7. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS TERMÉSZETES SZEMÉLY ESETÉN A szolgáltató köteles azonosítani az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni: az üzleti kapcsolat létesítésekor, a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Természetes személy esetén a szolgáltató legalább a következő adatokat köteles írásban rögzíteni (minimum adatkör): családi és utónevét (születéskori nevét) állampolgárságát lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor lakcím nélküli megjelölést) és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait)

13 Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni. A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy a minimum adatokon túlmenően további adatokat is rögzít (maximum adatkör). Ebben az esetben természetes személy esetén a szolgáltató a következő adatokat is rögzíti: születési hely, idő anyja neve A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását illetve nyilatkozatok megtételét: Természetes személy esetén: magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosító, tartózkodási jogot igazoló okmánya külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy nyilatkozatát, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e kiemelt közszereplőnek minősülő külföldi természetes személy esetén nyilatkozatot a pénzeszközök forrására vonatkozóan A nyilatkozatban foglaltakat, köztük a pénzeszközök forrására vonatkozókat is, a szolgáltató a belső előírásainak megfelelően ellenőrzi a rendelkezésére álló nyilvántartásokban, különösen, ha a folyamatos monitoring alapján az ügyfél tranzakciói nem konzisztensek a nyilatkozattal. A szolgáltató kockázat alapon tehát ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Pmt ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását. Elsősorban a pénzeszközök illegális forrására vonatkozó pl. az ügyfélprofilba nem illeszkedő mértékű eszközök miatti - gyanú felmerülése esetén szükséges ennek az információnak a beszerzése. Amennyiben a pénzeszközök forrása a szolgáltató számára megnyugtató módon nem tisztázódik, az alapot teremt az üzleti, vagy ügyleti kapcsolat megszüntetésére, a kért tranzakció végrehajtása megtagadására. Kiemelt közszereplő esetében a kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó nyilatkozatnak mindenkor tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat. A szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is. A szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör): üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét A szolgáltató ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör): a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) a pénzeszközök forrására vonatkozó információk

14 A pénzügyi szolgáltató ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti. Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A szolgáltató az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban vizsgálja, amennyiben az kockázatérzékenységi alapon indokolt. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. 8. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS JOGI SZEMÉLY VAGY JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZET ESETÉN A szolgáltató az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör): a neve és rövidített neve székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma a tényleges tulajdonosok adatai, vagy ha nincs a Pmt. szerint meghatározható tényleges tulajdonos, a vezető tisztségviselők adatai A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör): a főtevékenység képviseletre jogosultak neve és beosztása kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) az V.3. pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően a szolgáltató az alábbi 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg: 1. a belföldi gazdálkodó szervezet cégbírósági bejegyezéséről, vagy a bejegyzési kérelmének benyújtását igazoló dokumentum; 2. egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént; 3. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörténtét igazoló dokumentum; 4. külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörténtét igazoló dokumentum; 5. cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges. A szolgáltató belső szabályzatában kockázatérzékenységi alapon határozza meg azokat az eseteket, amikor az azonosításhoz szükséges bejegyzést, vagy igazolást hitelesített fordítással együtt fogadja el

15 Külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént és a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását követően a szolgáltató elvégezi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. A személyazonosság igazoló ellenőrzésénél köteles ellenőrizni az azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét. A szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör): üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét A szolgáltató ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör): a teljesítés körülményei (hely, idő, mód) a pénzeszközök forrására vonatkozó információk. A pénzügyi szolgáltató ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti. Az üzleti kapcsolatot jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében is folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. 9. TÉNYLEGES TULAJDONOS AZONOSÍTÁSA ÉS SZEMÉLYAZONOSSÁGÁNAK IGAZOLÓ ELLENŐRZÉSE A szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során köteles természetes személy ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról. A természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatának (amennyiben a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, vagy érdekében jár el) valamint a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia (minimum adatkör): tényleges tulajdonos neve lakcíme állampolgársága A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):

16 az azonosító okmány típusa és száma külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely születési hely és idő anyja neve. a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e A nyilatkozat mind a szerződés részeként, mind különálló formanyomtatvány formájában elfogadható, amennyiben azt az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában teszi meg. E kitételt az ügyfél nyilatkozatának tartalmaznia kell. Tényleges tulajdonosi nyilatkozatnak tekinthető az is, ha a pénztártag aláírja a belépési nyilatkozatot, mert az Öpt. alapján nincs lehetőség más nevében való belépésre. Az írásbeli nyilatkozat mellőzhető, amennyiben a szolgáltató az azonosításhoz szükséges adatokat a rendelkezésre álló okiratok vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy más olyan nyilvántartás alapján rögzíti, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Amennyiben a pénzügyi szolgáltató az azonosításhoz szükséges adatokat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást vagy más olyan nyilvántartás alapján rögzíti, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult, az azonosításkor szükséges az adatok forrásául szolgáló nyilvántartást egyértelműen azonosítható módon feltűntetni. Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a szolgáltató nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a szolgáltató az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel. Ha a személyazonosságával kapcsolatban merül fel kétség, a szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban vagy más olyan nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban a kétség továbbra is fennáll a Pmt 11. (6) bekezdése alapján a szolgáltató köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a szolgáltató szervezetet értesíteni. E tényt a szolgáltató szervezet a szerződési feltételek között szerepelteti. 10. AZ ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS AZ ÜGYFÉL SZEMÉLYES MEGJELENÉSE HIÁNYÁBAN A szolgáltató az azonosítás során, az ügyfél-azonosítás esetére meghatározott maximum adatkört köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során előírt okirat hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli

17 tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. 11. KÜLFÖLDI KIEMELT KÖZSZEREPLŐK ÁTVILÁGÍTÁSA Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles minden esetben a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Amennyiben kiemelt közszereplőnek minősül, nyilatkoznia kell arról, hogy milyen minőségben. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat is. Amennyiben a szolgáltatónál a nyilatkozat valódiságával kapcsolatban kétség merül fel köteles intézkedéseket tenni a nyilatkozat jogszabály alapján nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban vagy más olyan nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Az ellenőrzés elvégzése minden egyéb esetben is ajánlott. Külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezető jóváhagyása szükséges. Külföldi kiemelt közszereplő esetén a szolgáltató valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést elvégzi, azaz a bemutatott azonosító okmány alapján a minimum adatkört rögzíti és kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy további adatokat is rögzít, elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését, azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja, rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. 12. MÁS SZOLGÁLTATÓ ÁLTAL ELVÉGZETT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK A pénztár jogosult elfogadni a Pmt aiban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével a Pmt. 1. (1) bekezdés a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet a Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el. A pénztár jogosult elfogadni a Pmt aiban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével a Pmt. 1. (1) bekezdés a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet a) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. -ban meghatározott követelményeknek. Az ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg az e törvényben meghatározottakkal. Az ügyfél-átvilágítás eredménye, ha azt - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével a Pmt. 1. (1) bekezdés a)-h), l) és m) pontjaiban megjelölt tevékenységet harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, abban az esetben fogadható el, ha a szolgáltató a) kötelező szakmai nyilvántartásban szerepel, és

18 b) az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. Abban az esetben, ha az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát - az érintett ügyfél hozzájárulása esetén - haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani. 13 BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A Pmt. 23. (1) bekezdése értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a szolgáltató szervezet vezetője, alkalmazottja az ügyfél átvilágítását értékhatárra tekintet nélkül elvégzi, ha az korábban nem történt meg, és a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről haladéktalanul bejelentést tesz a mellékelt formanyomtatvány kitöltésével és továbbításával. A pénzmosásra utaló körülménynek tekintendő, ha arra utaló adat, tény, körülmény merül fel, hogy a tranzakcióban érintett pénzeszköz bűncselekmény elkövetéséből származik. A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg. A bejelentések megtételekor figyelemmel kell lenni a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozás bűncselekményéhez kapcsolódó alap bűncselekményekre is. A szolgáltató alkalmazottai közül kijelölt személyt választ, akinek feladata elsődlegesen a bejelentések haladéktalan továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. Emellett részt vesz az alkalmazottak képzésének megszervezésében és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem vezetésében. A szolgáltató belső szabályzatban rögzíti a kijelölt személy felelősségét a bejelentések minőségéért, ideértve elsősorban azok adattartalmának pontosságát, teljességét és dokumentáltságát. A kijelölt személy lehetőség szerint a szolgáltató vezető beosztású alkalmazottja. A bejelentési kötelezettség belső eljárási rendjében a kijelölt személy a szolgáltató alkalmazottja számára a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre áll és a bejelentést haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. A kijelölt alkalmazott személyéről, beosztásáról, valamint ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató öt munkanapon belül tájékoztatást küld a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A bejelentések továbbítására a kijelölt személy kötelezett, aki a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában, továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat. A

19 pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentés beérkezéséről elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót. A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását, valamint a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat. A szolgáltató a bejelentés továbbítása előtt az érintett ügyleti megbízást nem teljesítheti, kivéve amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné Tranzakció felfüggesztése A Pmt a értelmében a szolgáltató felfüggeszti a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adattal, ténnyel, vagy körülménnyel összefüggő ügyletek lebonyolítását, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató belső szabályzatában rendezi, hogy a tranzakció felfüggesztésekor az ügyfélnek milyen tájékoztatást lehet adni, figyelemmel arra, hogy a szolgáltató az ügyfél tájékoztatásakor nem utalhat a tranzakció felfüggesztésére és felfüggesztés indokára sem. A felfüggesztéssel egyidejűleg értesíteni kell a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. Az érintett ügyleti megbízás bejelentését a kijelölt személy védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában. A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról értesíti, hogy az ügyleti megbízás a pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető, vagy ha a belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően kettő munkanap, illetve nem belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően négy munkanap eltelt a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül. A szolgáltató az ügyleti megbízás teljesítését további három napra felfüggeszti, amennyiben az a pénzügyi információs egységként működő hatóság eljárása miatt indokolt és erről a szolgáltatót a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesíti. Tranzakció felfüggesztése annak érdekében történik, hogy a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából, továbbá az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása érdekében a vonatkozó jogszabályokban számára előírt elemzéseket, értékeléseket és a más hatóságoktól és adatbázisokból történő adatgyűjtést elvégezze, azok eredményei alapján a Büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvényben meghatározott vagyont érintő kényszerintézkedéseket elindítsa

20 13.2. A szolgáltató alkalmazottainak kötelezettségei, jogai és feladatai a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, a fizetési megbízások feldolgozását végző ügyintézők Kötelezettségei: az átvilágítási intézkedések teljesítése, így az ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele, adatlap kitöltés, vagy azonosított ügyfél esetén azonosság ellenőrzése, személyazonosságának igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, és kétség esetén személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése pénzmosásra és/vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése bejelentésben a pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása bejelentéshez a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumok csatolása kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek ügyfél előtt a bejelentés, illetőleg a vizsgálat tényének titokban tartása Jogai: névtelenséghez való jog, melynek értelmében az eljáró alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken. A bejelentőlapon az ügygazda fiókot kell megjelölni. A kijelölt személy kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság kifejezett kérése esetén köteles a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátani mentesülés a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem, az ilyen bejelentés miatt nem vonható felelősségre A Pénztár bármely olyan alkalmazottja, vezetője, aki szokatlan esetet észlel, haladéktalanul bejelentést tesz az erre rendszeresített formanyomtatvány (4. számú melléklet) kitöltésével, amelyet a kijelölt személy részére továbbít A kijelölt személy Kötelezettsége: a hozzá érkezett bejelentések azonnali eljuttatása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére Feladatai: amennyiben szokatlan tranzakcióra egyéb úton információi keletkeznek, ezekről felvilágosítás kérése az érintett szervezeti egységtől, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatóság kijelölt egységeivel a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás a bejelentett számlákról, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról (a megkeresésnek meg kell felelnie az egyéb jogszabályokban, így az