/2015 I. TÉNYÁLLÁS

Átírás

1 /2015 Állásfoglalás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (Pmt.) egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban A Társaság állásfoglalás iránti kérelemmel (Kérelem) fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) a Pmt. egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban. I. TÉNYÁLLÁS A Társaság a Kérelemben előadta, hogy a Pmt. 14. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az ügyfélszámla, az értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. (4) bekezdésében meghatározott okiratokat, valamint a 8. szerinti nyilatkozatot elektronikus úton - így különösen -en, szkennelve - vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. Az ügyfél ebben az esetben a számlanyitáshoz az e bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy faxon igazolhatja azon fizetési számlájának fennállását is, amelyről és amelyre fizetésre sor kerül az ügyfélszámla javára és terhére. A Pmt. 14. (5) bekezdése alapján az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa a (4) bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző szolgáltatótól (Megkeresett szolgáltató) adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az ügyfélszámla, az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A Társaság a Kérelemben hangsúlyozta, hogy az adatigénylés a Pmt. 14. (5) bekezdése alapján az ügyfél a természetes személyazonosító adatainak megküldésével történik. A természetes személyazonosító adatok körét a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény (TAJ tv.) 4. (4) bekezdése határozza meg akként, hogy természetes személyazonosító adat a családi és utónév, a születési családi és utónév, a születési hely, a születési idő és a természetes személy anyja születési családi és utóneve. A Társaság a Kérelemben rögzítette, hogy az előbbi törvényi felsorolás nem fogja át a Pmt. 7. (4) bekezdésében meghatározott, a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében benyújtandó okiratok által tanúsított személyes adatok teljes körét. A Társaság a Kérelemben a következő gyakorlati problémákat tárta az MNB elé: A Pmt. 7. (4) bekezdésében meghatározott dokumentumokban rögzített adatok teljes körének a Megkeresett szolgáltatóval való közlése esetén sok esetben amiatt hiúsul meg az igazolás, hogy az ügyfél Megkeresett szolgáltatónál történt azonosítása és az adatigénylés időpontja között az ügyfél valamely adata (pl. lakcíme), vagy valamely okmánya (pl. személyi igazolványa, annak száma) megváltozik, ezért a Megkeresett szolgáltató megtagadja a fizetési számla igazolását. Abban az esetben, ha a számlanyitást végző szolgáltató - ragaszkodva a Pmt. 14. (5) bekezdésében foglalt szóhasználathoz - kizárólag a TAJ tv. 4. (4) bekezdésében meghatározott természetes személyazonosító adatokat szerepelteti az adatigénylés iránti megkeresésben, a Megkeresett szolgáltató esetenként a megkeresés adattartalmának hiányosságára hivatkozva tagadja meg az igazolást. A Társaság álláspontja szerint kérdéses, hogy a Pmt. 14. (4) és (5) bekezdései szerinti számlanyitás és igazolás körében melyik érintett szolgáltató mire jogosult, illetve köteles, ezért szükséges tisztázni, hogy az említett jogszabályi rendelkezések alkalmazása körében a szolgáltatók hogyan járhatnak el szabályszerűen. II. JOGKÉRDÉSEK A Társaság az alábbi kérdésekkel fordult az MNB-hez:.

2 a) Elégséges-e, ha a Társaság a Pmt. 14. (5) bekezdése szerinti adatigénylés körében eljárva, az ott írtak alapján kizárólag az ügyfél természetes személyazonosító adatai (és az ügyfél által megjelölt igazolt fizetési számla száma) megküldésével teljesíti a megkeresést, illetve a Megkeresett szolgáltató ezen adatok alapján köteles-e az adatigénylést teljesíteni? b) Az a) pont alatti kérdés igenlő megválaszolása esetén: ha a megküldött és a Megkeresett szolgáltatónál nyilvántartott természetes személyazonosító adatok megegyeznek, akkor a Megkeresett szolgáltató milyen körben, milyen tartalommal köteles nyilatkozni, illetve mire nézve nyilatkozhat, figyelemmel a Pmt. 14. (5) bekezdésének utolsó fordulatára? c) Az a) pont alatti kérdés nemleges megválaszolása esetén: a Társaság a Megkeresett szolgáltatónak megküldheti-e a Pmt. 7. (4) bekezdése alapján a részére átadott okmányok azon adatait, amelyek nem minősülnek természetes személyazonosító adatnak, figyelemmel a Pmt. 14. (5) bekezdésének első fordulatára? Másképpen megfogalmazva: az esetleges többlet-adatszolgáltatás jogszabályszerű adatátadásnak minősülhet-e arra figyelemmel, hogy a megküldendő személyes adatok körét a Pmt. 14. (5) bekezdésének első fordulata konkrétan meghatározza, lényegében korlátozza [tekinthető-e ehhez megfelelő jogszabályi alapnak pl. a Pmt. 18. (1) bekezdése]? d) Ha a c) pont szerinti többlet-adatszolgáltatásra van jogi lehetőség, azonban az ügyfél azonosítása és az adatigénylés között eltelt időben bekövetkezett változás miatt nincs teljes adategyezés, lehet-e az ügyfél által megjelölt fizetési számlát igazoltnak" tekinteni, és ha igen, akkor milyen mértékű részleges adategyezés esetén? e) Ha a c) pont szerinti többlet-adatszolgáltatásra van jogi lehetőség, de az ügyfél által megjelölt fizetési számlát csak teljes adategyezés esetén lehet igazoltnak" tekinteni, akkor a Pmt. 14. (4) bekezdése szerinti számlanyitás feltételeként megkövetelhető-e az ügyféltől, hogy előzetesen aktualizálja a megkeresett szolgáltatónál nyilvántartott adatait, figyelemmel arra, hogy ez a kötelezettség egyébként a Pmt. 14. (4) és (5) bekezdéseiből nem vezethető le. III. A TÁRSASÁG ÁLLÁSPONTJA A Társaság véleménye szerint kérdéses, hogy a Pmt. 14. (4) és (5) bekezdései szerinti számlanyitás és igazolás körében melyik érintett szolgáltató mire jogosult, illetve köteles, ezért szükséges tisztázni, hogy az említett jogszabályi rendelkezések alkalmazása során a szolgáltatók hogyan járhatnak el szabályszerűen. A Társaság jogi álláspontja szerint a jogalkotó tudatosan rendelkezett úgy a Pmt. 14. (5) bekezdésének első fordulatában, hogy az ott írt adatigénylés során az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató csak az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az adatigénylés körében eljárni. A jogszabályszöveg megfogalmazása a Társaság szerint világos és logikus, tekintettel arra, hogy kizárólag ezen személyes adatok (és a megjelölt fizetési számla száma) olyanok, amelyek a Megkeresett szolgáltató által elvégzett azonosítás és a Pmt. 14. (4) bekezdése szerinti számlanyitás közötti időszakban nem változhatnak meg (az igazolt fizetési számlaként bejelentett számla száma sem változhat a két időpont között, az ügyfélszámla stb. megnyitásakor az adott igazolt fizetési számla vagy létezik vagy nem; egyes hitelintézetek gyakorlata szerint csupán az igazolt fizetési számla tulajdonosaként nyilvántartott személy változhat, ezzel kapcsolatban azonban rögzíthetjük, hogy a számlatulajdonos személyének megváltozása a Pmt. 14. (5) bekezdése szerinti igazolást eleve kizárja). A Társaság jogértelmezése szerint ugyanakkor a Pmt. 14. (5) bekezdésének első és utolsó fordulata nem áll egymással összhangban, ugyanis a Megkeresett szolgáltató, ha csak az ügyfél természetes személyazonosító adatait kapja meg az adatigénylésben, akkor nem tud nyilatkozni a bekezdés utolsó fordulatában foglaltakról, nevezetesen arról, hogy az ügyfél által a megkereső szolgáltatónak megadott adatok megfelelnek-e a valóságnak. Ez utóbbi adatok köre ugyanis jóval tágabb, mint a természetes személyazonosító adatoké. A bekezdés első fordulata szerinti adatközlés alapján a Megkeresett szolgáltató tehát legfeljebb arról tud nyilatkozni, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént. 2/5

3 IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA A Pmt. 7. (1) bekezdése kimondja, hogy a szolgáltató köteles a 6. (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése tartalmazza a kötelezően rögzítendő adatok körét. A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy aa) családi és utónevét (születési nevét), ab) lakcímét, ac) állampolgárságát, ad) azonosító okmányának típusát és számát, ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. A 7. (4) bekezdése alapján személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását: a) természetes személy esetén aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). A Pmt július 1. napjától hatályos 14. (4) bekezdése értelmében az ügyfélszámla és értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. (4) bekezdésében meghatározott okiratokat, valamint a 8. szerinti nyilatkozatot elektronikus úton - így különösen e- mail-en szkennelve - vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. Az ügyfél ebben az esetben a számlanyitáshoz az e bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy faxon igazolhatja azon fizetési számlájának fennállását is, amelyről és amelyre fizetésre sor kerül az ügyfélszámla javára és terhére (a továbbiakban: igazolt fizetési számla). A Pmt. ugyanezen -ának (5) bekezdése kimondja, hogy az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa a (4) bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző szolgáltatótól adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az ügyfélszámla, az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A Megkeresett szolgáltató az adatigénylést 8 napon belül teljesíti. Ha a Megkeresett szolgáltató az ügyfél számára fizetési számlát nem vezet, köteles az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató által az adatigénylés során megküldött adatokat az adatigénylés teljesítését követően haladéktalanul törölni. 3/5

4 A Pmt. 3. n) pontja alapján a személyazonosság igazoló ellenőrzése az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. (5) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése. A természetes személyazonosító adat Társaság által hivatkozott TAJ tv. szerinti definíciója alapján megállapítható, hogy a családi és utónév, a születési családi és utónév, a születési hely, a születési idő és a természetes személy anyja születési családi és utóneve más adatkört jelent, mint a Pmt. 7. (2) bekezdésében feltüntetett, azonosításkor rögzítendő adatok. A Pmt. felsorolásában nem szerepel az anya neve, ugyanakkor az állampolgárság, és az azonosító okmány adatai igen. A Pmt. nem utal vissza a TAJ tv. természetes személyazonosító adat fogalmának alkalmazására, és a természetes személyazonosító adat egyéb definícióját sem tartalmazza, így a jogalkotó ezen fogalmat feltehetően általános, és nem a Pmt. követelményeit figyelmen kívül hagyva használja. Ezt támasztja alá, hogy a hivatkozott 7. -ban szereplő előírások mind a természetes, mind a jogi személyeket lefedik és ez utóbbiak esetében nem értelmezhető a családi és utónév, a születési családi és utónév, a születési hely, a születési idő és a természetes személy anyja születési családi és utóneve alapján való azonosítás. Ennél fogva a természetes személyazonosító adat kizárólag természetes személy ügyfelekre vonatkozik. A Pmt. 3. s) pontja definiálja az ügyfél fogalmát. Eszerint ügyfél, aki a szolgáltatóval az 1. (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és az 1. (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele céljából ajánlatot kér. Ezen meghatározás szerint ügyfél egyaránt lehet természetes és jogi személy. A fenti rendelkezéseket összevetve megállapítható, hogy az az egyértelmű törvényalkotói szándék, hogy a Pmt. 14. (5) bekezdésében említett esetben is történjen meg ugyanúgy, mint a szolgáltató előtt személyesen megjelenő ügyfél esetében a Pmt. 7. -ban előírt összes adatra nézve az ügyfél azonosítása és az adatok ellenőrzése. Nem értelmezhető a Társaság által hivatkozott természetes személyazonosító adat a jogi személyek vonatkozásában, márpedig a Pmt.-ben rögzített ügyfél fogalom a jogi és természetes személyekre is vonatkoztatható, a gyakorlatban ügyfél lehet a jogi személy is. A Pmt. 18. (1) bekezdése előírja, hogy a szolgáltató jogosult elfogadni a okban meghatározott ügyfélátvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével - az 1. (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el. Fentiekre figyelemmel a Társaság által felvetett kérdésekre az MNB válaszai a következők: a) Nem elégséges a Megkeresett szolgáltatatónál csupán a természetes személyazonosító adat vonatkozásában adatigényléssel élni, a Pmt. 7. (2) bekezdésében rögzített valamennyi adatra nézve teljes körű ellenőrzést kell igényelni a Megkeresett szolgáltatótól. A Megkeresett adatszolgáltató a Pmt. 14. (5) bekezdés rendelkezése alapján az adatigénylést 8 napon belül teljesíti. b) Figyelemmel arra, hogy az a) kérdésre az MNB nemleges választ adott, a b) kérdés okafogyottá vált. c) A Társaság a Megkeresett szolgáltatónak megküldheti, sőt megküldeni köteles a Pmt. 7. (4) bekezdése alapján a részére átadott okmányok azon adatait, amelyek nem minősülnek természetes személyazonosító adatnak, figyelemmel a Pmt. 14. (5) bekezdésének első fordulatára. Ez nem többlet-adatszolgáltatásnak, hanem a Pmt. előírásainak betartásának minősül. d)-e) A Pmt. 10. (3) bekezdése kimondja, hogy az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. Ugyanezen (4) bekezdése alapján a (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Ez alapján az ügyfél kötelezettsége az adatainak 4/5

5 frissítése. Amennyiben ez önként mégsem történik meg, az adateltérés (pl. okmány számának változása) észlelésekor a szolgáltató hívja fel erre a figyelmét. Fenti előírások mind a Megkeresett, mind az adatigénylő szolgáltatóra vonatkoznak. A Társaság által felvetett problémakör kapcsán arra a kérdésre ad választ a két hivatkozott bekezdés, hogy nem teljes adategyezés esetén igazoltnak minősíthető-e a fizetési számla. Figyelemmel arra, hogy az ügyfél által a fizetési számlát vezető Megkeresett szolgáltatónak megadott adatok változásának bejelentése az ügyfél kötelezettsége, az adatigénylő szolgáltató részleges adategyezés esetén nem tekintheti igazoltnak a fizetési számlát, az ügyfelet az adataiban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére köteles felhívni. Bár a Kérelemben a Társaság nem hivatkozik a külföldi Megkeresett szolgáltatónál rögzített adatok ellenőrzésére, fontos megemlíteni az idevonatkozó szabályokat. A Pmt. 18. (2) bekezdése szerint a szolgáltató jogosult elfogadni a okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével - az 1. (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet a) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. -ban meghatározott követelményeknek. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése kimondja, hogy (2) és (4) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg az e törvényben meghatározottakkal. A (6) bekezdés alapján az ügyfél-átvilágítás eredménye, ha azt - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével - az 1. (1) bekezdés a)-h), l) és m) pontjában megjelölt tevékenységet harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, abban az esetben fogadható el a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató a) kötelező szakmai nyilvántartásban szerepel, és b) az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. Fenti rendelkezések szerint tehát amennyiben a külföldi Megkeresett szolgáltató végezte az ügyfél-átvilágítást, és mint szolgáltató megfelel a 18. (6) bekezdésében támasztott egyéb követelményeknek, az adatszolgáltatás eredményét az igénylő szolgáltató akkor is elfogadhatja, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. Vagyis a külföldi szolgáltató előtt a Pmt. szabályaival egyenértékű előírások alapján történő ügyfél-azonosítás során előfordulhat, hogy a Pmt.-ben rögzítettekhez képest nem teljesen azonos okiratok és adatok figyelembevételével végzi a szolgáltató az ügyfél-azonosítást. Ebben az esetben a haza szolgáltató elfogadhatja a külföldi ügyfél-átvilágítás eredményét az eltérések ellenére is január 12. 5/5