Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító (router) Harmadik rétegű eszköznek tekintjük Intelligens eszköz: processzorral, memóriával, portokkal, célorientált operációs rendszerrel rendelkezik Intelligens: döntést hoz a logikai (például IPcím) cím alapján Késleltetése nagyobb akár 30% is lehet A hálózatok összekapcsolására használják 3 4 A forgalomirányító összetevői 5 6 1
A forgalomirányító működése I. A döntési infrastruktúra karbantartása távolságvektor (distance vector) elvű működés esetén az autonóm rendszeren belül meghatározott időközönként (azaz periodikusan) elküldi az összes szomszédjának a teljes irányító tábláját, mely tartalmazza az esetleges változásokat is A tábla karbantartásáról az irányító (routing) protokollok gondoskodnak 7 A forgalomirányító működése II. Adatkapcsolás a beérkező keretnek újra kiszámítja az ellenőrző számát. amennyiben nem egyezik, törli a keretet, s a pótlását a TCP-re bízza. amennyiben egyezik, levágja a keret fej és lábrészét (ezzel az üzenetet megfosztja a 2. rétegű technológia sajátosságaitól), s megmarad a csomag megnézi az irányítótáblájában, hogy a csomag fejrészében lévő cél-ip-cím felé melyik az optimális útvonal, azaz ennek érdekében melyik portjára kell átmásolni az üzenetet, s mi a következő ugrás IP-címe átmásolja erre a portra az üzenetet és elkezdi kialakítani az adott port második rétegű technológiájának (Ethernet, Token Ring, FDDI) megfelelő keretet Az irányító tábla használatát az irányított (routed) protokollok végzik (például IP, IPX, AppleTalk) 8 Multiprotokoll képesség A router képes a benne lévő interfészeknek megfelelő, többféle LAN/WAN protokollt kezelni (Ethernet, ISDN) több irányító protokollt futtatni ekkor minden futó protokollnak megfelelően, külön-külön irányítótáblát tart karban a frissítéseket is teljesen önálló beállításokkal küldi több irányított protokollt futtatni például IP, IPX, AppleTalk 3. rétegű protokollok Irányító (routing) protokoll (később) Irányított (routed) protokoll Például: IP, IPX, AppleTalk Egyéb Például: ICMP Megjegyzés: az IPX az IPX/SPX (Novell) protokoll-készlet 3. rétegű protokollja 9 10 Irányítótábla 11 Irányító (routing) protokollok Belső (IGP Interior Gateway Protocol) (autonóm rendszeren belül) Távolságvektor (distance vector) RIP, IGRP periodikus karbantartás a teljes irányítótábla küldése ( pletyka alapú ) Hibrid - EIGRP Vonal-állapot (link-state) OSPF eseményalapú karbantartás az autonóm rendszerben lévő összes router újra számolja az útvonalakat, nagy processzor-teljesítményt igényel Külső (EGP Exterior Gateway Protocol). (autonóm rendszerek között) Például BGP Border Gateway Protocol 12 2
Az autonóm rendszerek összekapcsolása 13 Autonóm rendszer közös felügyelet alatt álló rendszer Az autonóm rendszereken belül a router, az irányítótáblának az adott, konkrét csomag beérkezési pillanatában aktuális értékei alapján választja ki az optimális útvonalat Az autonóm rendszerek között a továbbítás a felek közötti szerződés alapján történik például Európából a távolkeleti célhoz az óceánok alatti üvegkábel üzemeltetővel, most Németországból egy műholdas üzemeltetővel érvényes a szerződés Saját, központilag osztott azonosítóval rendelkeznek (akár az IP-címek) 14 Optimalizás autonóm rendszeren belül Az optimalizálási szempontok protokollfüggők RIP ugrásszám (azaz a célig vezető routerek száma alapján) IGRP sávszélesség terhelés késleltetés megbízhatóság 15 RIP a RIP egy távolságvektor alapú protokoll, amely mértékként az ugrásszámot használja, miközben meghatározza az összekapcsolt hálózaton belüli összeköttetések irányát és távolságát. ha egy célállomáshoz több útvonalon is el lehet jutni, akkor a RIP azt az utat választja, amelyen az ugrások száma a legalacsonyabb. mivel a RIP a legjobb útvonal kiválasztásakor az ugrásszámon kívül más irányítási mértéket nem vesz figyelembe, nem biztos, hogy a célállomáshoz vezető leggyorsabb útvonalat választja ki. 16 RIP (folytatás) legfeljebb 15 ugrásra továbbít alapértelmezésben 30 másodpercenként küldi el a teljes irányítótábláját a szomszédos routerek számára változás akár hónapokig nincsen, viszont, ha ritkább, akkor sokára lesz naprakész fix hosszúságú alhálózati maszk ugyanis az útvonalfrissítésekben az alhálózati maszk nem szerepel ezt a megoldást osztály alapú irányításnak is nevezzük A RIPv1 hibája a Router0-ból a Router2-be két út vezet a közvetlen út 1 ugrásra a Router1-en keresztül 2 ugrásra a RIP az 1 ugrásra lévő, 1 Mbit/sec átviteli sebességűt választja az IGRP viszont a 2 ugrásra lévő, 10 Mbit/sec átviteli sebességű a RIPv1 protokoll ingyenes 17 utat választja 18 3
IGRP Trönkölés két router-porttal a Cisco által kifejlesztett, fizetős, távolságvektor alapú irányító protokoll az IGRP protokollt kifejezetten a RIP protokollal kezelhetetlen, nagy méretű hálózatokra fejlesztették ki. az IGRP a leggyorsabb elérhető útvonalat a késleltetés, a sávszélesség, a terhelés és a megbízhatóság alapján tudja kiválasztani. az IGRP-nél az ugrások alapértelemezett száma 100, a maximális száma pedig 255 A gyakorlatban tipikusan egy fizikai router-porton több logikai alinterfészt hoznak létre, s azokhoz csatlakoztatják a kapcsolókat az IGRP kizárólag osztály alapú irányítást végez 19 20 A DHCP működése A DHCP folyamat Amikor egy hálózati állomást bekapcsolnak, és DHCP van bejelölve a hálózati beállításoknál, akkor az szórással IP-cím bérleti kérést küld Ezt az adott alhálózatban megkapja minden ott lévő DHCP szerver is. Ezek mindegyike kiválaszt egy IP-címet a saját tartományából, s egy bérleti ajánlatot küld a kérő állomásnak, szórással 21 22 A DHCP folyamat Az igénylő számítógép megkapja az összes ajánlatot, s közülük csak egy DHCPszervernek válaszol azzal, hogy elfogadja az ajánlatát, de ezt szórt üzenettel, így értesíti a többi szervert, hogy NEM őt választotta Ezt az üzenetet a kiválasztott szerver ismét szórással nyugtázza A DHCP szervertől sokféle adatot kap a kliens a kiadott IP-cím, alhálózati maszk, az elsődleges és a másodlagos DNS-szerver IPcíme, a bérleti idő hossza, stb. 23 Ahogy az sok kifejezésre és rövidítésre jellemző, a szegmens szó is több jelentéssel bír. A kifejezés szótári definíciója a következő: Valaminek az elkülönülő része Azoknak a részeknek az egyike, amelyekre valamilyen entitás vagy mennyiség mesterségesen megállapított vagy természetesen kijelölhető határok mentén felosztható. 24 4
Az adatkommunikáció témakörében az alábbi definíciókat használjuk: Hidakkal, forgalomirányítókkal vagy kapcsolókkal határolt hálózatrész. Busz topológiájú LAN-okban a szegmens egy összefüggő áramkör, amely ismétlőkön keresztül gyakran más szegmensekhez kapcsolódik. A TCP szállítási rétegbeli protokoll-adategysége. A datagram, keret, üzenet és csomag kifejezések is logikailag összetartozó információkat jelentenek az OSI modell különböző rétegeiben és a különböző technológiákban. 25 A szegmens kifejezés pontos definiálásához mindig ismernünk kell a használati környezetet. Ha a TCP-vel összefüggésben használjuk, akkor különálló adatrészt jelent. Ha irányított hálózat fizikai átviteli közegeinek kapcsán használjuk, akkor a teljes hálózat részeinek egyike. 26 27 5