Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1.
Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen munkavállaló foglalkoztatási lehetősége Gyermekek után járó pótszabadság Munkaidő-kedvezmények körének bővülése Nyugdíjasra vonatkozó rendelkezések (definíció, rendes felmondás, felmondási védelem)
Módosítások háttere 2011. évi CXCI. Tv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 39/2011. (V.31.) AB határozat (mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés a cselekvőképtelen nagykorú személy munka vagy egyéb jogviszonyon alapuló foglalkoztatásának törvényi feltételi és garanciáinak hiánya) 2010/18/EU irányelv (szülői szabadság)
Kollektív szerződés Eddig: A kollektív szerződést a felek kötelesek a szerződéskötést követően nyilvántartásba vételre bejelenteni a miniszternél és az adatszolgáltatást elektronikus úton a kormány honlapján lévő adatlapon teljesíteni. Új: állami foglalkoztatási szervnél kell bejelenteni és honlapján teljesíteni. Több munkáltatóra kiterjedő ksz. eredeti, aláírt példányát is az állami foglalkoztatási szervnél kell letétbe helyezni
Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló Eddig: korlátozottan cselekvőképes személy 16. életévét betöltötte, törvényes képviselő hozzájárulása nélkül létesíthetett munkaviszonyt Új: nincs életkor szerinti megkülönböztetés, egységesen a korlátozottan cselekvőképes személy esetén a munkaviszony létestéséhez hozzájárulás szükséges. Munkaviszony létesítéséhez, olyan jognyilatkozatokhoz, mely a munkaszerződés módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul.
Cselekvőképtelen munkavállaló Új rendelkezés (129/B. ) Lehetőség lesz 16. életévét betöltött, bíróság által cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy foglalkoztatására Cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz nyilatkozatot. Munkakör: tartósan és folyamatosan képes ellátni eü.-i állapotára figyelemmel Munkaköri feladatok részletes leírása Kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók (Mt. VIII. fejezet)
Gyermekek után járó pótszabadság Eddig: szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg a pótszabadság Pótszabadság: (16 évesnél fiatalabb) egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Új: a munkavállalónak munkanap pótszabadság jár. Mindkét szülőkülön-külön jogosult a pótszabadság igénybevételére Nyilatkozat a munkáltató felé (gyermek neve, szül dátuma + kérhető a születési anyakönyvi kivonat bemutatása)
Egyéb munkaidő kedvezmények I. Eddig: terhes ill. szülő nőt illette meg 24 hét szülési szabadság, kiadása: lehetőleg 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. Új: az anya jogosult illetve az a nő, aki örökbefogadási szándékkal a gyermeket nevelésbe vette. kiadása: legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen, DE! (korábbi szabályozással ellentétben) ettől a felek megállapodás keretében eltérhetnek.
Szülési szabadság tartamát munkában töltött időnek kell tekinteni, a személyi alapbérét a szülési szabadság megszűnését követően a munkáltatónál azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ha nincs ilyen munkavállaló, a ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó, Feltéve, hogy nem veszi igénybe a gyermek 3 éves koráig járó fizetés nélküli szabadságot.
Egyéb munkaidő kedvezmények II. Új rendelkezés 138. (7) Rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés lehetősége Különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét esetén. (2010/18/EU rendelet: a munkavállaló azonnali jelenlétet követelő betegség vagy baleset esetén, sürgős családi okból adódó vis maior alapján a munkavállaló jogosult a munkából távol maradni.) Tartamára távolléti díj jár
Távolléti díj Cél: munkavégzéssel járó díjazással közel azonos mértékű akkor is ha nem végez munkát Számításának alapja: személyi alapbér rendszeres bérpótlékok, műszakpótlék, rendkívüli munka kiegészítő pótléka Rendszeres bérpótlék: munkaszerződésben rögzített azon bérpótlék(ok), melyek munkavégzés esetén folyamatosan megilletik a munkavállalót (pl. nyelvpótlék, képzettségi pótlék, gépjárművezetői pótlék) Lehetnek a gyakorlatban más elnevezésű, rendszeresen járó pótlékok is: pl. jutalék nincs kifejezett tiltás, pozitív eltérés megengedett a munkavállaló javára
Nyugdíjas Eddig: a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha a) öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és szükséges szolgálati idővel rendelkezik b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.
Új: a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), *az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, (pl. öregségi nyugdíjként folyósítják tovább az 1954, vagy előtt születettek szolgálati nyugdíját) vagy *az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül. (*Ha jogerősen megállapították)
Vagyis a korábbi szabályozás szerinti Korkedvezményes-, Előrehozott-, Szolgálati-, Korengedményes nyugdíjra Más nyugellátásra jogosult Rokkantsági nyugdíjban részesülő NEM minősül nyugdíjasnak 2012. január 1. -től!
Rendes felmondás Rendes felmondást továbbra sem kell indokolni az Mt. szerint nyugdíjasnak minősülő munkavállaló esetén Felmondási tilalom: Rehabilitációs járadékban és rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama alatt A felmondási védelem leteltét követően rendes felmondással, eü.-i alkalmatlansága miatt csak akkor lehet jogszerűen a munkaviszonyt megszüntetni, HA eredeti munkakörben nem foglalkoztatható tovább, és eü.-i állapotának megfelelő munkakör nem biztosítható.
Ha a munkaviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a rendes felmondást, munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli felmondást A korhatár előtti nyugdíj megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló (2011. évi CLXVII. Tv) Vagy A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló tv. (2011. évi CXCI. Tv) hatálybalépését megelőzően közölte, a munkavállaló a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.
Rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás 2012. jan. 1-től rehabilitációs járadék nem állapítható meg Megváltozott munkaképességűek ellátása jogosult, aki: 5 éven belül 1095 napig biztosított volt, Keresőtevékenységet nem végez és Rendszeres pénzellátásban nem részesül NEM a rokkantság mértékét, hanem a megmaradt egészségi állapot mértéke a meghatározott Ellátás: Rehabilitációs ellátás ha rehabilitálható Rokkantsági ellátás rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható de! a kérelem időpontjában 5 évnél kevesebb van hátra az öregségi nyugdíj korhatár betöltéséig
Rehabilitációs ellátás: Pénzbeli ellátás Rehabilitáció érdekében szolgáltatások igénybevétele A folyósítástól max. 3 évig Meghosszabbodik: ellátás ideje alatti keresőtevékenység alatt bekövetkezett keresőképtelenség időtartamával (pl. táppénz) Rehabilitációs járadék: A hatósági döntésben megállapított ideig járadékként kell továbbfolyósítani
FIGYELEM! Az ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytatók esetében: a rehabilitációs és rokkantsági ellátás nem nyugellátás, nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak
A Munka Törvénykönyvéről 2012. évi I. törvény Hatályos: 2012. július 1.
Ágazati minimálbér Évi 250 óra rendkívüli munka Rendkívüli felmondás helyett azonnali hatályú felmondás Jogellenes megszüntetés esetén: megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye munkaviszony a megszüntető nyilatkozat közlésekor szűnik meg elmaradt jövedelem címén (elmaradt munkabér helyett) kártérítésként max. 12 havi távolléti díj összege Csak tv.-ben meghatározottak esetén van újrafoglalkoztatási kötelezettség Munkavállalói biztosíték (pénz, értéktárgy kezelése) Új fogalom: egyenlőtlen munkaidő beosztás
Köszönöm a figyelmet! Dr. Orbán Adrienn ügyvéd, adójogi szakjogász