Munkavédelmi szakemberek III. Országos Fóruma Miskolc, Kecskemét, 2014. 2014. április szeptember 24. 26.
WHO, Foglalkozási megbetegedések megelőzése, 2013
100% 90% 80% 70% 60% 50% 2 020 000 40% 30% 20% 10% 0% 321 000 halálos foglalkozási megbetegedés halálos munkabaleset Forrás: International Labour Office (ILO). 2011. ILO introductory report: global trends and challenges on occupational safety and health, Report, XIX World Congress on Safety and Health at Work, Istanbul, 2011 (Geneva).
EU - foglalkozási megbetegedések: GB HSE (2010-2011: GDP 1%-a): Ausztrália (2008-2009: GDP 4,8%-a): Hollandia (2011: GDP 3%-a): 145 milliárd /év 13,4 milliárd GBP 60,6 milliárd AU$ 12,7 milliárd /év - Nanotechnológia - Biotechnológia egyes változatai - Nem megfelelő ergonómiai körülmények - Pszichoszociális kockázatok
a foglalkozással összefüggő halálos kimenetelű megbetegedések számát évenként Európában 168 000-re, Magyarországon 4 025-re becsüli az EU-OSHA; a foglalkozási eredetű halálos kimenetelű rosszindulatú daganatos megbetegedések arányát ~ 10%; ez Magyarországon évente ~ 3000 elhalálozást jelent; a 21. század pestise, a distressz (benne a munkahelyi stressz), amely EU-15 országaiban a munkavállalók 28 %-át sújtja, egyelőre nehezen kezelhető munkahelyi probléma is. Pontos magyar adatok nincsenek, de a distressz gyakorisága Magyarországon valószínűleg az ún. EU-15 országokhoz hasonló. A distresszben szenvedők túlnyomó többsége munkaképtelen; a demográfiai sokkhullám részeként megjelent növekvő számú idősödő munkavállalói réteg költséghatékony foglalkoztatása megfelelő munkaegészségügyi tevékenység (foglalkozás-egészségügyi ellátás, munkahigiénés prevenció) nélkül a foglalkozási eredetű megbetegedések, halálozások kockázatának évente jelentős megnövekedését okozza.
Év Férfi Nő % Férfi (2060) Nő (2060) Férfi (2010) Nő (2010) Forrás: EU OSHA
Vállalkozások száma létszám-kategória szerint 100% 99% 1,2% 98% 97% 2,6% 96% 95% 95,4% 94% 93% 0-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fős és nagyobb 8 613 99,2% 18 067! 664 488 A magyar nemzetgazdaság meghatározó szereplői Munkavédelem a munkafeltételek jelentősen eltérnek a tevékenység-, a terméktípus-, a tulajdonos személye, stb. függvényében hasonló egészségkárosító kockázatok, súlyosabb következmények / jobb munkavédelmi körülmények magasabb morbiditás (Huuskonen, Rantala, Hauss) Jogkövető magatartás hiányosságai Önfoglalkoztatók! Szervezett munkavégzés! (F, D, A, B, skandináv országok valamennyi vállalkozásra!) Gazdasági korlátok egészség + munkavégzés kapcsolata, szolgáltatások igénybevétele, védőeszközök, stb.) Egészséges populáció egészségügyi ellátás Forrás: KSH
1985. ÉVI 161. számú EGYEZMÉNY, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról (Magyarország 1988-ban ratifikálta) Minden tagállam vállalja, hogy a gazdasági tevékenység minden ágazatában, minden munkavállalóra kiterjedően foglalkozás-egészségügyi szolgálati rendszert fejleszt ki. Feladatai: - egészségi kockázatok azonosítása, becslése - munkahely környezet és termelési gyakorlat elemeinek ellenőrzése - tervezési és munkaszervezési tanácsadás (munkahelyek kialakítása, gépek, berendezések megválasztása, alkalmazott anyagok stb.) - új berendezések egészségre gyakorolt hatásának elemzése, értékelése - tanácsadás - alkalmassági vizsgálatok - munkafeladatok munkavállalóhoz való adaptálása - szakmai rehabilitációban való közreműködés - üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések elemzése
Foglalkozás-egészségügyi orvosok számának alakulása 1996-2013 4000 3500 3000 2500 2 506 orvos 2000 1500 1000 1614; 64% 892; 36% 500 0 Kizárólag foglalkozás-egészségügyi tevékenységet folytatók Egyéb tevékenységet is ellátók Ápolók száma: 2006 fő Egyéb diplomások száma: 163 fő 1 700 főállású
D: 22% A: 5% B: 24% C: 49% A B C D
Összes munkáltató: 143 167 Összes munkavállaló: 1 878 582 Osztály Munkáltatók száma Foglalkoztatottak száma A 2 276 92 013 B 35 543 454 718 C 69 850 927 502 D 35 498 404 349
20268; 22% 6898; 7% 2209; 2% 63730; 69% 10 fő alatt 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett Csoportok Egységek száma Foglalkoztatottak száma 10 főnél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozások 63.730 217.832 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások 20.268 382.311 50-249 főt foglalkoztató közepes 6.898 509.475 vállalkozások 250 vagy több főt foglalkoztató nagyvállalkozások 2.209 768.965
Nemzetgazdasági ág Ellátott munkavállalók száma (fő) Alkalmazásban állók száma (2013. évi adatok) Ellátottság (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 37.279 75.300 49,5 Bányászat, Feldolgozóipar; 445.984 681.300 65,5 Építőipar 80.493 108.300 74,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás; Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; Információ, kommunikáció; Pénzügyi, biztosítási tevékenység; Ingatlanügyletek; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 486.696 588.400 82,4 405.437 657.600 61,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás; 216.448 294.300 73,7 Oktatás; Művészet, szórakoztatás, szabad idő; Egyéb szolgáltatás 201.381 293.500 68,6 Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját 2.716 nincs adat? fogyasztásra Területen kívüli szervezet 4.148 nincs adat?
A munkavégzésből eredő munkahelyi megterhelés Fizikai munkát végző munkavállalók könnyű fizikai munkát 638.487 fő közepesen nehéz fizikai munkát 491.268 fő nehéz fizikai munkát 85.685 fő hőexpozícióban 31.010 fő hideg expozícióban 26.074 fő Szellemi tevékenységet végzők fokozott pszichés terhelésnek (közülük képernyő 739.823 fő előtti munkát végez 451.754 fő) Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának 192.182 fő
Fizikai kóroki tényezők Exponáltak (kitettek) száma 256.724 ebből zaj 180.388 helyileg (kéz-kar) ható vibráció 20.086 egésztest vibráció 23.829 túlnyomás alatt végzett munka 151 ionizáló sugárzás 13.163 nem ionizáló sugárzás 19.107 Biológiai kóroki tényezők 670.727 exponált (51,5 % vírusok, 41,2 % baktériumok, 4,5 % gombák és 2,7 % paraziták) Pszichés terhelésnek kitett munkavállalók száma: 739.823 fő Pszichoszociális kóroki tényezők által érintettek száma: 192.182 fő Járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben dolgozók száma: 340.802 fő Baleseti veszéllyel járó kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók: 356.032 fő Vegyi anyag megnevezése Exp. száma Anilin 213 Arzén és vegyületei 103 Benzol 4899 Benzol egyéb aminovegyületei (pl. dimetil-anilin) 369 Benzol egyéb nitrovegyületei (pl. nitro-klór-benzol, acetanilid) 509 Dimetil-formamid 464 Dioxan (dietilén-dioxid) 29 Etil-benzol 1351 Etilén-oxid 377 Fenol 951 Halothán 636 Higany (szervetlen higany és vegyületei) 361 Kadmium és vegyületei 516 Kobalt 1197 Krómvegyületek 2572 lzocianát 925 Mangán 53 591 415 Metil-bromid 17 Metil-klorid 49 Nátrium-alumínium-fluorid (kriolit) 89 N-hexán 1135 Nikkel 1922 Nitro-benzol 754 Nitrogén-oxidul (dinitrogén oxid) 1943 növényvédő szerek (valamennyi I. és II. forgalmi kategóriába sorolt szer) 3704 Ólom és vegyületei 4556 Rákkeltő vegyi anyagok (külön jogszabályban meghatározott anyagok, amelyek e listán nem szerepelnek) 5273 Szelén 105 Szén-diszulfid (szénkéneg) 90 Szén-monoxid 1126 Szén-tetraklorid (tetraklór-metán) 63 Sztirol 2280 Tetraklór-etán 32 Toluol 5485 Triklór-etilén 323 Trinitro-toluol (trotyl) 157 Tüdőfibrózist okozó porok 3220 Vanádium 11 Vinil-klorid 179 Xilol 5591
Vizsgálatok típusa Vizsgálatok száma Előzetes 545 141 alkalmas 535 696 nem alkalmas 5 998 ideiglenesen nem alkalmas 3 447 Időszakos 1 147 887 alkalmas 1 141 472 nem alkalmas 3 132 ideiglenesen nem alkalmas 3 283 Soron kívüli 45 030 alkalmas 41 858 nem alkalmas 1 829 ideiglenesen nem alkalmas 1 343 Záró vizsgálat 30 462 orvos beteg találkozás + megelőző gondozói tevékenység, sürgősségi és egyéb ellátás: 2,2 millió esetben
Védőoltások Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltásra kötelezettek száma összesen 92.870 Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltásban részesültek száma összesen 48.319 Hastifusz 6.463 Kullancs encephalitis 16.641 Hepatitis B 15.939 Hepatitis A 4.492 Veszettség 171 Diftéria 156 Tetanusz 3.494 Meningococcus 157 Influenza 32.229 Védőoltások összesen 79.742 Egyéb, nem a munkakörökhöz kapcsolódó védőoltásban részesítettek száma 19.598
6 867; 2% 39 177; 10% 16 380; 4% 15 224; 4% 301 598; 80% Munkahelyeken végzett vizsgálatok száma A vizsgálat eredményeként javasolt intézkedések száma Tervezéssel és munkaszervezéssel kapcsolatos konzultációk száma Tanácsadások száma
Fiatalkorúak, terhesek, stb; 15399; 5,1% Rehabilitált, gondozott betegek; 31620; 10,4% Egyéb; 12354; 4,1% Foglalkozási (elfogadott) megbetegedés miatt gondozottak; 822; 0,3% Emésztőszervrendszer; 18069; 5,9% Szív-érrendszer; 108116; 35,5% Légzőrendszer; 23314; 7,7% Idegrendszer; 11647; 3,8% Anyagcsere; 37492; 12,3% Mozgásszerv; 45473; 14,9% OEP E-alap? Népegészségügyi szűrővizsgálatok
14000 12000 11697 12511 11898 12966 12900 10416 10730 10590 10000 8000 6000 6867 7145 4000 2000 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Munka adaptációja? Foglalkozás-egészségügy helye, szerepe a rehabilitációban?
Egészségmegőrző előadások száma 9.302, résztvevők száma 143.349 fő. Szűrővizsgálatok száma 484.644 Egészségmegőrző programok száma 7.160, résztvevők száma 99.081 fő.
Összes forgalom 3 084 199 Gondozással összefüggő ellátás; 354751; 11% Egyéb gyógyító ellátás; 295327; 10% Sürgős ellátás; 47403; 1% Egészségmegőrző szűrővizsgálatok; 484644; 16% Munkaköri és egyéb alkalmassági vizsgálatok; 1902074; 62%
1. Általános adatok a gazdálkodó egység tevékenysége a munkavállalók száma nem szerinti megoszlása foglalkozás-egészségi osztály munkakörönkénti megoszlás 2. Munkahigiénés jellemzők általános higiénés adatok (telepítés, ivóvíz ellátás, szennyvízkezelés, világítás, szellőztetés, hulladékkezelés) az üzemben folyó technológia munkahelyi kockázatok: fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális 4. Tanácsadás felvilágosítás a munkával kapcsolatban 3. Megelőző tevékenység műszaki, egyéni, szervezési tevékenységben való közreműködés 5. Higiénés munka eredményének mérése munkabalesetek száma foglalkozási betegségek száma
A szakellátó helyen végzett vizsgálatok esetén esetek száma A munkaköri alkalmasság másodfokú elbírálása 454 A kézi lőfegyverek megszerzését és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokú elbírálása A munkanélküliek beiskolázása előtti és a munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálata A közhasznú munka előkészítésében foglalkoztathatóság vizsgálata 692 34.424 39.675 Szakellátás nyújtása a foglakozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára 625 A szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak szakmai alkalmassági vizsgálata 13.246 A megváltozott munkaképességű munkanélküliek, valamint az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos szakvéleményezés 3.219 Az egyéni és társas egészségügyi vállalkozók alkalmasságának elbírálása 2260 Egyéb vizsgálatok (nem szervezett munkavégzés keretében dolgozók, 2. csoportba tartozó járművezetői alkalmassági vizsgálatok) 13.085
1928. évi XXX. törvénycikk A betegség és a mérgező anyagok felsorolása Ólom, ennek ötvözetei vagy vegyületei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt. Higany, ennek foncsorai és vegyületei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt. Lépfene fertőzés A megfelelő iparágak vagy foglalkozások felsorolása Ólmot tartalmazó érceknek, ideértve a cinkgyárak ólomtartalmú hamuját is. Öreg cink és ólom öntvénybe való kiöntése. Olvasztott ólomból és ólomötvözetekből készülő tárgyak gyártása. Sokszorosító iparágak. Ólomtartalmú anyagok gyártása. Akkumulátorok gyártása és javítása. Ólmot tartalmazó zománcok készítése és felhasználása. Ólomráspollyal és ólomtartalmú hamuval csiszolás. Festőmunkák, amelyek ólmot tartalmazó mázok, kötőanyagok és festékek készítésével vagy kezelésével járnak. Higanytartalmú ércek kezelése. Higany-összetételű anyagok gyártása. Mérő vagy laboratóriumi készülékek gyártása. Kalapgyártáshoz nyersanyagok készítése. Tűzi aranyozás. Izzólámpák készítésénél higanyos szivattyúk használata. Higanytartalmú durranó savas sóból gyutacsok (gyújtózsinórok) gyártása. Lépfenés állatok körül végzett munka. Állati tetemekkel, vagy ezek részeivel (bőr, pata és szarv) végzett munka. Áruk berakása, kirakása vagy szállítása.
1. Pneumoconiosisok (silicosis, antraco-silicosis, asbestosis) silicotuberculosis, abban az esetben, ha a silicosis meghatározó oka a munkaképtelenségnek vagy a halálnak 2. A berillium vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek 3. A foszfor vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek 4. A króm vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek 5. A mangán vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek 6. Az arzén vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek 7. A higany vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek 8. Az ólom vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek 9. A széndiszulfid által előidézett betegségek 10. Az alifás szénhidrogének mérgező halogénszármazékai által előidézett betegségek 11. A benzol vagy mérgező homológjai által előidézett betegségek 12. A benzol vagy homológjai nitro- és aminoszármazékai által előidézett betegségek 13. Az ionizáló sugárzások által előidézett betegségek 14. A kátrány, szurok, bitumen, ásványolaj, antracén vagy ezen anyagok vegyületei, termékei vagy hulladékai által a bőr hámszöveteiben előidézett elsődleges rákbetegségek Minden olyan munka, amely a szóban forgó kockázattal jár 15. Lépfene fertőzés (anthrax) Fertőzött állatokkal végzett munka. Állati tetemekkel vagy ezek részei, ideértve a bőröket, patákat és szarvakat, kezelése. Olyan áruk ki- és berakása valamint szállítása, amelyek lépfenével fertőzött állatokkal vagy állati tetemekkel szennyeződhettek.
1. Hatóanyagok által okozott betegségek 1.1. Kémiai hatóanyagok által okozott betegségek (32) + egyéb 1.2 Fizikai hatások által okozott betegségek (7) + egyéb 1.3. Biológiai anyagok által okozott betegségek (olyan munkakörben szerzett fertőző betegségek vagy parazitafertőzések, ahol a fertőződés kockázata fennáll) 2. Betegségek osztályozása a károsodott szervrendszerek szerint 2.1. Foglalkozási eredetű légzőszervi betegségek (9) + egyéb 2.2. Foglalkozási eredetű bőrbetegségek (más pontok alatt nem említett fizikai, kémiai vagy biológiai anyagok által okozott + munkahelyen szerzett, ill. foglalkozási eredetű vitiligo) 2.3. Foglalkozási eredetű csontváz-izomzati rendellenességek 3. Foglalkozási eredetű rákbetegség (14) + egyéb 4. Egyéb (bányász-nystagmus)
Anilin Arzén Benzol Fluorid vegy. Higany Kadmium Króm Nikkel Nitro-benzol Ólom Szelén Sztirol Tetraklór-etilén Toluol Triklór-etilén Vanádium Xilol Anilin Dinitro-ortokrezol Mangán Ólom Szénmonoxid 17 5
Klinikai jellemzők A tüneteknek és jeleknek meg kell felelnie a kóroki tényező expozícióját követő egészségi hatásokra vonatkozó ismereteknek. Expozíció minimális időtartama Maximális lappangási idő Minimális indukciós periódus Foglalkozási expozíció foglalkozási anamnézis, mérési eredmények, BEM, fokozott expozíciós esetek Expozíció intenzitása Az a minimális szint, amely szükséges a betegség előidézéséhez Expozíció hatás közötti időtartam Feleljen meg a betegségre, progressziójára vonatkozó tudományos ismereteknek. Differenciál diagnózis
120 187 168 280 254 274 245 339 481 531 488 473 567 541 675 640 719 709 691 670 675 829 990 988 1391 1352 1424 1649 2079 2464 2545 2490 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
14 12 10 10 12 13 11 10 8 6 5 6 5 5 4 2 2 2 2 2 +2? 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 0
Esetszám Diagnózis foglalkozás 1 Cytomegalovírus fertőzés okozta idült májbetegség patológus 1 Hasnyálmirígy rák Üveggyári gépkezelő 61 Tüdőrák Ércbányász, vájár, csillés, bőrcserző, lakatos 3 Szilikózis vájár 1 Mamma carcinoma Rtg asszisztens 9 Mesothelioma Szigetelő, csőfelrakó, lakatos, hajógyári hegesztő-lángvágó, hajókovács 2 Azbesztózis Csőgyári préselő, gépkezelő 1 Húgyhólyag rosszidulatú daganata Tartálylakatos 2 Ornitózis Húsfeldolgozó 3 Kénhidrogén mérgezés Villanyszerelő, mg-i vontatókezelő 1 Króm-trioxid Galvanizáló felületkezelő
esetszám 70 66 10% 6% 60 42% Kémiai 42% Biológiai 50 Egyéb Fizikai 40 33 33 34 30 22 24 20 16 13 18 15 10 8 2 1 2 0 1 0 2012 2013
A foglalkozási megbetegedések száma nemzetgazdasági áganként, 2013 Eü. és szoc. ellátás 0 53 Feldolgozóipar 31 42 Bányászat Egyéb Mező-, erdőgazd. Vill. en., vízellátás 0 1 0 3 12 12 14 31 Kereskedelem Építőipar Szállítás 2 3 1 0 1 0 Foglalkozási megbetegedés Fokozott expozíció 0 20 40 60 80 100 120 esetszám
Baranya Borsod-Abaúj-Z. Budapest Pest Bács-Kiskun Vas Fejér Szabolcs-Szatmár-B. Somogy Heves Komárom-Esztergom Békés Csongrád Jász-Nk-Szolnok Hajdú-Bihar Tolna Győr-M-Sopron Veszprém Zala 2,1 5,6 10 9,2 9 8 7,2 8 7,6 7 10 6 10,2 6 7,8 5 7,3 3 3,2 3 3,7 2 1,8 2 4,5 1 0,9 1 1,3 1 1,7 14 15,3 38 48,2 24 17,9 20 esetszám 100 ezer alkalmazásban állóra jutó eset 0 10 20 30 40 50 60
Szilikózis 1; 3% 2; 6% 1; 3% 3; 9% 6; 17% 21; 62% Azbesztpor okozta mezotelióma Sziderózis Allergiás asztma Exogén allergiás alveolitisz 1; 6% 2; 13% Azbesztózis 8; 50% 5; 31% Kontakt allerg. dermat. Gennykeltők Kontakt irrit. dermat. Egyéb bőrmegbetegedés
tuberkulózis; 31 egyéb; 276 Foglalkozási megbetegedések hepatitisz; 31 térdizűleti meniscus; 33 azbesztózis; 52 kont.irr.derm.; 52 ornitózis; 55 zaj; 772 Borelliózis; 59 kont. allerg. dermat.; 77 csontok, izületek, inak; 91 ólom és vegyületei; 95 szilikózis; 535 ionizáló sugárzás; 130 lokális vibráció; 269
Foglalkozási megbetegedések szilikózis; 19 egyéb; 119 lokális vibráció; 22 egyéb biológiai kóroki tényező; 198 foglalkozási asthma; 29 zaj; 39 csontok, izületek, inak; 42 kontakt all. dermatitis; 128 ornitózis; 47 azbesztózis; 49 tuberculosis; 55 kontakt irritatív dermatitis; 59 hepatitis; 124
esetszám 90 80 70 60 50 40 30 20 10 31 43 39 19 10 6 25 24 53 15 9 79 7 Zaj Szerves oldószerek Fémek Egyéb 13 15 16 13 9 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013
1400 4500 4000 1200 1156 3500 3000 2500 2880 1000 2000 1500 800 854 1000 500 0 32 600 567 469 423 529 400 379 200 0 248 164 104 102 113 36 38 51 35 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Magyarországon a foglalkozási megbetegedéseket - az országban működő több ezer foglalkozás-egészségügyi és más szakképzettségű orvosból mindösszesen és ismétlődően ugyanaz a 20-30 orvos jelenti be.
szolgáltatás, kisüzemek munkahely szerepe a betegség-teher munka egészségre gyakorolt hatása halálozás foglalkozással való összefüggés vizsgálata foglalkozási megbetegedések összmortalitásban játszott szerepe Megelőzés kultúrája, Helyes Gyakorlat, szemlélet expozíció értékelésére becslési modellek fejlesztése (bőr!), új BEM-ek expozíció-válasz összefüggések epidemiológiai vizsgálata, alacsony expozíciók egészségre gyakorolt hatása, kombinált expozíciók (vegyi és zaj, rezgés,); nanotechnológia, és ultrafinom részecskék expozíciója (expozíciós utak, expozíciós szintek, toxicitás), egészségre gyakorolt hatás), rákkeltők foglalkozási eredetű daganatos betegség-teher reprodukciós rendszert károsítók
nanorészecskék dízel kipufogógáz tűzálló kerámia rostok (alumínium-szilikát [2 kat.]) epoxigyanták - építőipar izocianátok hulladékgazdálkodás építőipar dermális expozíció
Ráfordítás (kb. 17 mrd Ft) Haszon (60 mrd Ft) 3 000 haláleset 3 mrd /év Feladatok Az üzemegészségügy és a foglalkozás-egészségügy 17 éves tevékenységének számos sikere mellett, a tapasztalok alapján, a szakmai értékekre építve meg kell határozni a jövő foglalkozás-egészségügyének továbbfejlesztését, világos, áttekinthető rendszerét, feladatait. Az ellátásban az alkalmasság megítélése, a munkahelyi egészségi kockázatok felkutatása, hatásuk megelőzése, az egészségfejlesztés, szűrővizsgálatok végzése mellett a gondozás és rehabilitáció elvének kell érvényesülnie.
Az elmúlt 19 év alatt a szakma folyamatos tiltakozása ellenére megszűnt az önálló Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet, így nem biztosítható országos szinten a szakmai irányítás, a minőségbiztosítás, a szakfelügyelet, a közvetlen konzultáció az alapszolgálatokkal és szakellátó helyekkel; megszűnt az ország az országos intézethez tartozó - egyetlen foglalkozási betegeket kivizsgáló és gyógykezelő belgyógyászati osztálya egyben szakmai oktató bázisa; számos szakmai grémium tiltakozása ellenére 2006-ban megszüntették a munkaköri alkalmassági vizsgálatokhoz kapcsolódóan a kiegészítő szakorvosi vizsgálatok E-alap terhére való igénybevételi lehetőségét, megszűnt, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat jogosultsága a munkahelyen az l. csoportú gépjármű alkalmassági vizsgálatok elvégzésére; jelentősen megnehezedett a krónikus betegek gondozása, mivel csak sürgősségi esetben írhatnak fel gyógyszert a foglalkozás-egészségügyi orvosok; megszűnt a szolgáltatók valódi, hatékony és egységes minőségellenőrzése; megszűnt a világos átlátható rendszer (jelenleg nem ismert a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok és szakellátóhelyek száma, elhelyezkedése, ellátott populáció köre és nagysága, stb.), megszűnt a munkáltatók jogszabályban rögzített jelentési kötelezettsége az általa alkalmazott foglalkozásegészségügyi alapszolgálatokról Ezek a körülmények az Alaptörvényben biztosított munkavállalói jogok biztosíthatósága, vállalt nemzetközi kötelezettségeink miatt - azonnal változtatásokat indikálnak. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megközelítőleg 2500 foglalkozás-egészségügyi szakorvos meghatározó része (döntően kizárólag e tevékenységet végző kollégák) magas szintű tevékenysége példaértékű.
Javaslatok a foglalkozás-egészségügyi rendszer korszerűsítésére 1. A koncepciónak, illetve a felgyülemlett szakmai és működésbeli tapasztalatoknak a figyelembe vételével a szabályozási környezet felülvizsgálata, a vonatkozó rendeletek módosítása. 2. Az önálló Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet visszaállítása, a foglalkozás-egészségügy három progresszivitási szintjének újraszervezése. 3. Az országos intézetben a megbetegedés foglalkozási eredetének azonosítására, a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére kivizsgálására és terápiájára alkalmas Foglalkozási Belgyógyászati osztály visszaállítása. 4. A központi foglalkozás-egészségügyi regisztrációs rendszer visszaállítása, az országos intézetben, a szolgáltatást végző orvosok országos minőségbiztosítási és információs rendszerének kialakítása. 5. A foglalkozás-egészségügyi alap- és szakellátók minőségi indikátorokkal történő akkreditációja, egységes nyilvántartása. 6. Egységes foglalkozás-egészségügyi informatikai rendszer kialakítása, működtetése. (Ezzel biztosítva az adatcserét a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok és az alapellátás között.) 7. Jelentési kötelezettség a foglalkozás-egészségügyi ellátásról. 8. TAJ számmal rendelkező munkavállalók OEP finanszírozásban történő beutalása, gyógykezelése, gondozása. 9. A II. progresszivitási szintet jelentő foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek újraszervezése. 10. Az I. csoportú gépjármű vezetői alkalmassági vizsgálatok végzésére való jogosultság visszaállítása a foglalkozás-egészségügyi alapellátást végző orvosok részére. 11. A nem szervezett munkavégzésben dolgozók foglalkozás-egészségügyi ellátásának biztosítása.
1. Eszközök kidolgozása és bevezetése a dolgozók egészségvédelmének területén (tartalmazzon jogi aktusokat; hozzon létre szektorok közötti koordinációs mechanizmusokat; mozgósítsa a financiális és egyéb tartalékokat a munkavállalók egészségvédelme és egészségének megőrzése érdekében; erősítse meg az egészségügyi tárcák szerepét és részvételét a munkavállalók jobb munkavédelmi ellátása érdekében és kezelje a nemzeti egészségügyi stratégia részeként. Dolgozzanak et a munkavállalók munkavédelme érdekében (munkaügy, egészségügy, stb.) Kockázatok minimalizálása, az exponált csoportok közötti egyenlőtlenségek leküzdése, vulnerábilis csoportok védelme (idősödők, fiatalok, migránsok) 2. Egészségvédelem, egészségmegőrzés a munkahelyen Kockázatok értékelése, ellenőrzése területén a megelőzési eljárások hatékonyságának javítása Jogalkotás és szabványok - minimálisan betartandó szabályok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés területén, foglalkozás-egészségügyi tevékenység fokozása együttműködési kötelezettség Primer prevenció (baleset, foglalkozási megbetegedések) Munkahelyi egészségfejlesztés, szűrővizsgálatok 3. Munkavédelem hatékonyságának növelése, a hozzáférés bővítése Továbbképzés (országos és helyi szinten) 4. Adatgyűjtés, elemzés, tájékoztatás
65. A Magyar Köztársaság kormányának 740/1949. Korm. számú rendelete az Országos Munkaegészségügyi Intézet felállítása tárgyában 1. (1) A munkaegészségügy tudományos művelése és oktatása, valamint a gyakorlati munkaegészségügyi tevékenység előmozdítása céljából Országos Munkaegészségügyi Intézetet kell létesíteni. (3) Az Országos Munkaegészségügyi Intézet feladatkörének megfelelő ellátása céljából ipari (bánya, kohó) üzemekben és egyéb munkahelyeken vizsgálatokat végezhet. E tevékenységében az érdekelt hatóságok, üzemek és intézmények támogatni kötelesek.
Prof. Dr. Tímár Miklós (1914-1995) A magyarországi munkaegészségügyi intézet alapító igazgatója (1950-1980) Az első magyarországi munkaegészségtani egyetemi tanszék vezetője (1962-1984)
Korai nyugdíjazás Bizonyos ideig egészségtelen vagy speciális körülmények közötti munkavégzés (pl. mélytengeri halászat, berepülőpilóták) Feltételezhető idő előtti öregedés, megbetegedés, a szervezet idő előtti elöregedése Foglalkoztatás-politikai érdek, pl. elhúzódó munkanélküliség Politikai döntések Érdekérvényesítési különbségek Terminológiai problémák miatt nehezen áttekinthető! A kialakult nemzetközi gyakorlat eredményességére nincs vagy nincs elegendő adat (nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a korkedvezménnyel nyert évek csökkentésével a halálos vagy nem halálos kimenetelű megbetegedések gyakorisága csökkenne, vagy ezek bekövetkeztének, kezdetének időpontja a magasabb életkor irányába tolódnának el, vagy megnövekedne a korkedvezményes népesség (átlagos) életkora
2. (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. 18. (2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat
munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni; alkalmasság véleményezése: a munkáltató által megjelölt munkakörre Cél: annak elbírálása, hogy a munkavállaló: a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele a) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, b) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül, c) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását; esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt; szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozásegészségügyi ellenőrzést igényel;
24 órás megterhelés fizikai fiziológiai M mentális pszichés fizikai Optimális megterhelés K kémiai biológiai pszichoszociális hatás interakció ergonómiai Életmód, lakóhelyi tevékenység Forrás: Munkaegészségtan, Ungváry 2004
Tny. 8. (1) Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül. Tny. 8/B. (1) A korkedvezményre - 2010. december 31-éig - a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak.
Munkakör munkakör leírása Korkedvezmény hatálya Korkedvezmény Munkakör munkakör leírása korkedvezmény hatálya 1. Föld alatt végzett munka 2. Fúrótoronynál végzett munka 3. Sűrített levegőben végzett munka 4. Zárt csatorna karbantartásánál végzett munka 5. Melegüzemben végzett munka 6. Villamosenergia-iparban végzett munka 7. Textiliparban végzett munka 8. Sütőiparban végzett munka 9. Hűtőházban végzett munka 10. Ionizációs sugárzás hatása alatt végzett munka 11. Közlekedésnél végzett munka 12. Polgári repülésnél végzett munka 13. Robbanóanyag-iparban végzett munka 14. A Magyar Honvédség polgári alkalmazottainak munkakörei
A korkedvezményes nyugdíjazás rendszerének felülvizsgálatát az Országgyűlés a 60/1991. (X.29.) OGY határozatával rendelte el. Ezt követően az Érdekegyeztető Tanács Szociális Bizottságának 1991. december 19-i ülésén a három oldal megállapodott arról, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerét annak szakmai vonatkozásai miatt az akkori népjóléti tárca vizsgálja felül. 1992 a korkedvezményre jogosító munkakörök megítélésének módszertana elavult, feltételei módosítandók. Távlatilag a korkedvezményes nyugdíjazást indokoló foglalkozások nagy részét meg kell szüntetni. Olyan új rendszerre van szükség, amelyben a korkedvezményes munkakörök elbírálása lehetőleg mérhető orvos-szakmai paraméterek alapján történjék, finanszírozása pedig a korkedvezménnyel szemben a prevenciót preferálja. A korkedvezményes nyugdíjazás rendszere nem szolgálja a prevenciót; nem jelenti az egyes munkakörökben foglalkoztatottak egészségének garantálását, sőt nem jelenti életkoruk meghosszabbítását sem. Lényegében az érintett emberek egészségének, életéveinek pénzzel, néhány éves szabadsággal történő megváltása.
Megszüntetés indokai: több mint két évtizede határozták meg, azóta a munkakörülmények változtak, új szakmák, új egészségkárosító hatások és megterhelések jelentek meg a gyakorlatban; a szolidaritás elve alapján a többletkiadást azok fedezik, akik vétlenek az egészségkárosodás előidézésében; a jelenlegi rendszer miután nem tudományos alapokon nyugszik olyan mértékben szubjektív, hogy esetenként igazságtalan is lehet; ezáltal a korkedvezményes nyugdíj megítélése az érdekképviseletek és a foglalkoztatás-politika hadszínterévé válhat; az elszenvedett egészségkárosodás mértéke különböző, a rendszernek ezt tükröznie kellene (több fokozat szükséges); a népegészségügyi fontosságú tömegeket foglalkoztató kis létszámú (egy vagy néhány munkavállalót foglalkoztató) gazdálkodó egységek munkaegészségügyi szempontból gyakran legrosszabb körülményeket teremtő munkaköreit nem veszi figyelembe; a rendszer nem terjed ki a nem szervezett munkavégzők milliós nagyságrendű dolgozóira (falusi és városi egyszemélyes vállalkozók, gazdálkodók, családjuk és önmaguk egészségét veszélyeztetők tömege); ez ugyancsak népegészségügyi jelentőségű; a rendszer idegen az EU tagországok többségétől, nem biztosítja a munkaerő szabad áramlását.
Különösen nehéz fizikai munka önmagában Különösen terhelő klíma önmagában Foglalkozási betegségek kockázata Ergonómiai kóroki tényezők tartós expozíciója Fokozott pszichés megterhelés, igénybevétel Pszichoszociális kóroki tényezők tartós expozíciója Megítélés alapja a napi 8 órás, heti 40 órás, évi 42 hetes (1680 órás) munkaidő Az évenkénti pontszám(ok) akkor vehető(k) teljesként figyelembe, ha a munkavállaló az év során legalább 42 héten át heti átlagban 40 órát dolgozott a megnevezett egészségkárosító tényezővel járó munkakörben. 74,99 pontig nem adható korkedvezmény; 75 pontért 3 év, 75-ös határ feletti pontokért 25 pont/év arányban jár további korkedvezmény 1. KÜLÖNÖSEN NEHÉZ FIZIKAI MUNKA ÖNMAGÁBAN Amelyeknél a munkaenergia szükséglete a napi munkaidőre vonatkozóan férfiaknál 7600 kj, nőknél 5300 kj felett van vagy amelyeknél a napi munkaidő folyamán az egy óra alatti munkaenergia-forgalom férfiaknál az 1050 kj, nőknél a 730 kj értéket meghaladja vagy amelyeknél a munkanap folyamán rendszeresen kell perceken át (összességében legalább 20 perc óránként) olyan munkatevékenységet végezni, amelynek a munkaenergiaszükséglete férfiaknál több, mint 50 kj.min -1, nőknél több, mint 35 kj.min -1 3 pont/év
Törvény a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről [2007. évi CXXVI. törvény] Kormány rendelet - a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés eljárási szabályairól [342/2007.(XII.19.) Korm. rend.] Miniszteri rendelet - a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése kötelezettsége alól történő mentesítés eljárási díjairól és az állapotfelmérésről [34/2007.(XII.21.) SzMM rendelet] Korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkaköri lista 2010. december 31-ig hatályban marad! Új korkedvezményes nyugdíjrendszer életbe lépése.
A hatóság (Mv) a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót kérelmére határozatban mentesítheti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha a lefolytatott eljárás során megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben, a vizsgált munkahelyen történő foglalkoztatás esetén a különösen nehéz fizikai munka, Különösen terhelő klíma, az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel, a fokozott pszichés megterhelés nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel nem indokolja. A hatóság a mentesítés visszavonja, ha a mentesítés feltételei nem állnak fenn! A képviselettel rendelkező szakszervezet [Mt. 21. (5)] ügyfélként vesz részt.
ADATLAP A FOGLALKOZTATÓI ÁLLAPOTFELMÉRÉSRŐL 1. Munkakör és munkahely megnevezése: 2. Munkaidő: tényleges napi munkaidő tartama: óra túlmunka átlagos időtartama: óra/hét 3. Műszakrend a) Egy műszakos b) Kétműszakos c) Három műszakos d) Folyamatos a)-d) kombinációja 4. Munkaenergia forgalom mértéke fizikai munka esetén Férfiaknál kj/min, vagy dhr/perc Nőknél kj/min, vagy dhr/perc
5. Munkakörre jellemző klímaparaméterek - meleg munkakörnyezet EH/KEH o C o közel azonos klímakörnyezetben EH/KEH o C o térben és/vagy időben egymástól eltérő klímakörnyezetben (5) - mesterséges hideg munkakörnyezet (6) -. o C a munkaidő %-ban - Váltakozó munkaklíma o Külső környezet o C o Belső munkakörnyezet o C - Alkalmazott munka/pihenési rend munkaidő. az összmunkaidő %-ban pihenés. az összmunkaidő %-ban
7. Ismétlődő és/vagy egyoldalú mozgással járó tevékenység A napi munkaidő.. %-ában 8. Jelentős szellemi, figyelmi igénybevétellel járó munka zavaró zajos környezetben (adott munkakörre jellemző mért értéke) db(a) 9. Magasban végzett munka ( 3 m felett) 10. Föld alatt végzett munka a munkaidő %-ában 11. Tűz és robbanásveszéllyel járó munkavégzés és/vagy munkakörnyezet 12. Feszültség alatti munkavégzés
13. foglalkoztatott a munkavégzés során saját vagy mások testi épségét és/vagy vagyoni értékeket az átlagost meghaladó mértékben veszélyeztetheti (1) 14. Állandó időkényszerben végzett, figyelmi igénybevétellel járó munka 15. Családtól távoli tartós munkavégzés, önmagában vagy a rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel [1] Pszichés terhelés nehezítő körülmények között Pl. olyan munkavégzés amely emberekért, anyagi értékekért való nagy felelősség viselésével jár, döntést igényel nehezen áttekinthető és/vagy új helyzetekben, hiányos és/vagy ellentmondó információk-, bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján, egymást gyorsan követő problémákkal járó helyzetekben.
Állapotfelmérés (munkahely, munkakör) Eljárás menete Munkáltató Kérelem benyújtása OMMF regionális felügyelősége Munkáltató OMMF regionális felügyelőség OMFI helyszíni vizsgálat és szakvélemény max. 30 nap A munkáltatói állapotfelmérés megfelel-e a hivatkozott rendelet előírásainak. Az állapotfelmérésben közölt vizsgálati jegyzőkönyvek szakmai tartalma megfelelő-e. A rendelkezésre bocsátott adatok elegendőek-e és megfelelnek-e a mentesítés feltételeinek megállapításához, szükséges-e további ellenőrző vizsgálatok elvégzése. A soron kívüli alkalmassági vizsgálatok teljes körű megléte, a vizsgálatok feltártake az egészségkárosodásra utaló panaszokat, tüneteket.
Kérelem: Foglalkoztató megnevezése, székhelye Munkahely megnevezése, amelyre vonatkozóan a mentességet kéri Munkakör(ök) megnevezése, amelyre vonatkozóan a mentességet kéri Munkaköri tevékenység leírása A megjelölt munkakörben foglalkoztatottak száma A munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményének összefoglalása a kérelem benyújtásáról és az állapotfelmérés megállapításairól Intézkedések ismertetése a korkedvezményre jogosító munkakörben történő foglalkoztatással járó, a korkedvezményre jogosító munkakörülmények javítása érdekében különös tekintettel a korkedvezményre jogosító korábbi munkakörülmények megszüntetése érdekében Az intézkedések eredményes voltát alátámasztó állapotfelmérés dokumentációja (műszeres vizsgálatokat indokoló esetekben mérési jegyzőkönyvekkel) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató nyilatkozata, hogy a korkedvezményre jogot adó munkakörben foglalkoztatottak körében a kérelem benyújtását megelőzően a foglalkoztató által kezdeményezett és a foglalkozás-egészségügyi orvos által elvégzett soron kívüli alkalmassági vizsgálat során foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja nem fordult elő meghatározott munkáltató meghatározott munkaköre
Hatóság: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Középmagyarországi regionális Felügyelősége MH polgári alkalmazottai: HM Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal Szakhatóságok: Ionizáló sugárzás: OSSKI Közlekedés: Nemzeti Közlekedési Hatóság Pályaalkalmassági Vizsgálati Igazgatósága Bányászat: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Villamos-energia ipar: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szakértő: Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet
Kormány 1356/2011. (X. 21.) számú határozatában foglalkozott a korkedvezményes nyugdíjazás kérdésével új, a korkedvezményes nyugdíjat kiváltó ellátási rendszer létrehozása. Tervezetek a korkedvezményes rendszerből való kikerülés kérdéséről (az addigi önkéntes munkáltatói kezdeményezés helyébe lépő kötelező állapotfelmérésről) A korkedvezményes rendszer felülvizsgálatára biztosított - a 2007. évi CXXVI. törvényben meghatározott idő - 2014. december 31-én lejár!
Magyarországon a jelenlegi korkedvezményes nyugdíjazás körébe tartozó munkakörök megítélése tudományosan megalapozatlan, és nem állnak rendelkezésre olyan vizsgálatok sem, amelyek a működtetett rendszer eredményességét (egészség megőrzése, életkor hosszabbodása, életminőség fenntarthatósága) bizonyítanák. Bizonyos azonban, hogy a korkedvezmény fogalma és gyakorlata ellentétes a munkavédelem, a munkavédelmi törvény szellemével (a rendszer elve és gyakorlata ellentétes olyan előírásokkal, mint pl. hogy a munkahelyen az egészséget és a biztonságot a munkáltató köteles garantálni; vagy: az egészséget tilos pénzzel megváltani). Álláspontunk szerint a korkedvezményes nyugdíjrendszert jelenlegi formájában fenntartani szakmailag, etikailag és gazdaságossági szempontból egyaránt indokolatlan. Ha a legkorszerűbb prevenciós eszközökkel, eljárásokkal nem, de az össz-expozíciós idő (műszakszám, munkaév) csökkentésével megakadályozhatók a foglalkozásból (munkavégzésből, munkakörülményből) eredő maradandó egészségkárosodások és következményes életminőség-romlás, akkor indokolt a munkavállaló egészségi állapotának, munkaképességének, életminősége fenntarthatósága céljából egy ún. tudományos alapra helyezett korkedvezményes rendszer kialakítása.
Alapvetések: ILO 1944. évi 67. számú Ajánlása - a nyugállományba vonulás időpontja: elsősorban az életkorral összefüggésben megjelenő munkára való alkalmatlanság időpontja. Különböző nyugdíjrendszerek az öregségi nyugdíjazás korhatárát, vagy annak előrehozatalát ún. kényszerítő, illetve lehetőséget biztosító körülmények szabják meg (egészségi állapot, munkakörülmény) A nyugdíjkorhatár előrehozásának indokai: a) feltételezik, hogy a nehéz vagy egészségtelen munkavégzés, munkakörülmény a szervezet kopásához, idő előtti öregedéséhez vagy megbetegedéséhez vezet. Ezért valószínűsíthető, hogy ezeknek a nemkívánatos eseményeknek a bekövetkezését a ledolgozott évek számának (expozíciós idő) csökkentésével lassítani lehet, vagy meg lehet előzni. b) Az öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazást az elhúzódó munkanélküliség csökkentésére használják. c) Érdekérvényesítési különbségek.
Vizsgálati rendszer 1. Kockázatértékelés (egységes módszertan alapján) a) nincs értékelhető kockázat b) értékelhető kockázat de hatékony kockázat-kezeléssel felszámolható c) értékelhető kockázat mai ismereteink szerint nem áll rendelkezésre olyan kockázat-kezelési eljárás, amely a prognosztizálható egészségkárosodást megakadályozhatja 2. Munkaképességi index meghatározása 3. Munkakapacitás, megterhelhetőség/igénybevétel meghatározása 4. Morbiditás, rokkantság elemzése
Hinni a szépet, lehetetlent, hogy egyszer valóra válik. Hinni a vágyban, akaratunkban. Ha kell, hát bízni halálig. Szabó Lőrinc