Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. IV. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. október 27. Válassza ki az alábbi megállapítások helyes befejezését/befejezéseit, illetve válassza ki a helyes választ/válaszokat! (Elıfordulhat, hogy több befejezés/válasz helyes!) 1. A munkaviszony létrejöttének mellızhetetlen feltétele azaz a munkaszerzıdés kötelezı tartalmi eleme - a munkaviszony kezdı napjának meghatározása. - az alapbér meghatározása. - a dolgozót megilletı, alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások meghatározása. - a munkakör meghatározása. - a munkavégzés helyének meghatározása. - a munkáltatói jogkör gyakorlójának meghatározása. - a munkaviszony tartamának határozatlan vagy határozott idejő meghatározása. - a foglalkoztatás jellegének teljes munkaidıs vagy részmunkaidıs foglalkoztatás meghatározása. - a napi munkaidı meghatározása. - a szabadság mértékének, számításának és kiadásának meghatározása. - a próbaidı meghatározása. - a felmondási idı meghatározása. Megoldáshoz: ld. a Munka Törvénykönyvérıl szóló 2012.évi I. törvény (Mt.) 45. (1) bekezdés 4 p 2. A munkaszerzıdésben az általános teljes napi munkaidınél rövidebb napi munkaidı is kiköthetı. - Minden ilyen esetben részmunkaidıs foglalkoztatással járó munkaviszony jön létre, és alapbérként legalább a minimálbér rövidebb napi munkaidıvel arányos hányadát kell meghatározni. - Ha a szerzıdésben nem szerepel a foglalkoztatás részmunkaidısként való megjelölése, akkor - eltérı megállapodás hiányában - rövidebb teljes napi munkaidıs foglalkoztatással járó munkaviszony jön létre. - Ha a szerzıdésben nem szerepel a foglalkoztatás részmunkaidısként való megjelölése, akkor - eltérı megállapodás hiányában - alapbérként legalább a minimálbért kell meghatározni. - Ha a szerzıdésben szerepel a foglalkoztatás részmunkaidısként való megjelölése, akkor alapbérként legalább a minimálbér rövidebb napi munkaidıvel arányos hányadát kell meghatározni. - Ha a szerzıdésben szerepel a foglalkoztatás részmunkaidısként való megjelölése, akkor is alapbérként legalább a minimálbért kell meghatározni. 5 p Megoldáshoz: ld. Mt. 45. (4) bekezdés, 92. (4),(5) bekezdés - 1 -
3. Amennyiben a munkaszerzıdés nem tartalmaz információt - a munkaviszony kezdı napjáról, akkor a munkaviszony nem jön létre. - a munkaviszony kezdı napjáról, akkor a munkaviszony kezdete a munkaszerzıdés megkötését követı nap. - a napi munkaidırıl, akkor a munkaviszony nem jön létre. - a napi munkaidırıl, akkor - eltérı megállapodás hiányában általános teljes napi munkaidıs foglalkoztatással járó munkaviszony jön létre. - arról, hogy határozott vagy határozatlan idıre kötötték, akkor a munkaviszony nem jön létre. - arról, hogy határozott idıre kötötték, akkor határozatlan idejő munkaviszony jön létre. - arról, hogy határozatlan idıre kötötték, akkor határozott idejő munkaviszony jön létre. Megoldáshoz: ld. Mt. 48., 45. (4) bekezdés, 45. (2) bekezdés 3 p 4. Amennyiben a munkaszerzıdés nem tartalmaz információt - próbaidırıl, akkor a munkaviszony nem jön létre. - próbaidırıl, akkor a létrejövı munkaviszonyra nem alkalmazhatók a Munka Törvénykönyve próbaidıre vonatkozó szabályai. - próbaidırıl, akkor is alkalmazni kell a létrejövı munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve próbaidıre vonatkozó szabályait. - felmondási idırıl, akkor a munkaviszony nem jön létre. - felmondási idırıl, akkor a létrejövı munkaviszonyra nem alkalmazhatók a Munka Törvénykönyve felmondási idıre vonatkozó szabályai. - felmondási idırıl, akkor is alkalmazni kell a létrejövı munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve felmondási idıre vonatkozó szabályait. 4 p Megoldáshoz: ld. Mt. 45. (5) bekezdés, 69. 5. A munkaszerzıdésben kikötött próbaidı - meghosszabbítására semmilyen esetben nincs lehetıség. - meghosszabbítására legfeljebb egy alkalommal van lehetıség, abban az esetben, ha a munkaszerzıdésben a törvényi maximumhoz képest rövidebb próbaidıt kötöttek ki. - meghosszabbítására több alkalommal van lehetıség, amennyiben a korábbi alkalommal meghosszabbított próbaidı is rövidebb a törvényi maximumhoz képest. - meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a törvényben elıírt leghosszabb fıszabályként 3 hónapos illetve kollektív szerzıdés szerint meghatározott (maxiumum 6 hónapos) idıtartamot. 4 p Megoldáshoz: ld. Mt. 45. (5) bekezdés, 50. (4) bekezdés - 2 -
Jogszabályi kiemelések az OBB 2015. IV. forduló 1. feladat megoldásához a Munka Törvénykönyvérıl szóló 2012. évi I. törvénybıl kiemelések 12. (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlı bánásmód követelményét meg kell tartani.. (3) A munka egyenlı értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minıségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erıfeszítést, tapasztalatot, felelısséget, a munkaerı-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. 44. A munkaszerzıdést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerzıdés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követı harminc napon belül - hivatkozhat. 45. (1) A munkaszerzıdésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. (2) A munkaviszony tartamát a munkaszerzıdésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan idıre jön létre. (3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerzıdésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (4) A munkaviszony - eltérı megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidıben történı foglalkoztatásra jön létre. (5) A felek a munkaszerzıdésben a munkaviszony kezdetétıl számított legfeljebb három hónapig terjedı próbaidıt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidı kikötése esetén a felek a próbaidıt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidı tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. 48. A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerzıdésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerzıdés megkötését követı nap. 50. (4) Kollektív szerzıdés rendelkezése alapján a próbaidı tartama legfeljebb hat hónap. 69. (1) A felmondási idı harminc nap. (2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idı a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. - 3 -
(3) A felek az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási idıben is megállapodhatnak. (4) A felmondási idı számítása szempontjából a 77. (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni. (5) A felmondási idı a határozott idejő munkaviszony felmondással történı megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idı lejártáig tart. 92. (1) A teljes napi munkaidı napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidı). (2) A teljes napi munkaidı - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára emelhetı, ha a munkavállaló a) készenléti jellegő munkakört lát el, b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidı). (3) Tulajdonosnak - a (2) bekezdés alkalmazása során - a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik. (4) Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidınél rövidebb teljes napi munkaidıt is megállapíthat. (5) A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidınél rövidebb napi munkaidıben is megállapodhatnak (részmunkaidı). Kiemelés a Munka Törvénykönyve Kommentárjából: A napi munkaidı négy típusba sorolható: a) Általános teljes napi munkaidı. Az általános teljes napi munkaidı mértéke 8 óra; a heti munkaidı mértéke ebben az esetben 40 óra. Amennyiben a munkaszerzıdésben a felek másként nem állapodnak meg, a munkaviszony általános teljes napi munkaidıre jön létre. b) Hosszabb teljes napi munkaidı. A felek megállapodhatnak hosszabb, legfeljebb 12 óra mértékő napi teljes munkaidıben is, amennyiben a munkavállaló i. készenléti jellegő munkakört lát el, vagy ii. a munkáltató hozzátartozója, vagy iii. a gazdasági társaság munkáltató olyan tagjának hozzátartozója, amely tag a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik. A hosszabb teljes napi munkaidıre a munkavállalónak ugyanannyi - az egyenlı bér elve szerinti - munkabér jár, mint az általános teljes napi munkaidıben dolgozó munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a munkaidı mértéke eltérı. a) Rövidebb teljes napi munkaidı. A felek megállapodása mellett munkaviszonyra vonatkozó szabály is megállapíthat az általános teljes napi munkaidınél rövidebb napi munkaidıt; ennek minimális mértéke kifejezetten nincs megadva. A rövidebb teljes napi munkaidıre a munkavállalónak ugyanannyi - az egyenlı bér elve szerinti - munkabér jár, mint az általános teljes napi munkaidıben dolgozó munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a munkaidı mértéke eltérı. b) Részmunkaidı. A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidınél rövidebb napi munkaidıben is megállapodhatnak; ez lesz a részmunkaidı. A rövidebb teljes napi munkaidı és a részmunkaidı közötti lényegi különbség, hogy a részmunkaidıs munkavállalót a részmunkaidı és az általános teljes napi munkaidı mértékének arányában illeti meg díjazás, ha a díjazás a munkaidı mértékével összefügg. - 4 -
Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. IV. forduló 2. feladat (max.: 50 pont) ismertetése OBB Klub 2015. október 27. Egy korlátolt felelısségő társaság ügyvezetését a társaság egyik tagja látja el. Ugyanez a tulajdonos mint tervezı mérnök is tevékenykedik a társaságban. A cég társasági szerzıdésében rögzítették, hogy ez a tulajdonos 2015. január 1-jétıl kezdıdıen a társaságban tervezı mérnöki feladatokat is végez, amelyért havonta 130.000 Ft díjazásra jogosult. Az ügyvezetés ellátásáért havonta 100.000 Ft tiszteletdíjat határoztak meg részére. Végezze el a tulajdonos részére a társaságtól 2015. augusztus hónapra járó jövedelmeinek számfejtését, állapítsa meg a jövedelmeket terhelı levonásokat, céget terhelı et, és határozza meg a vállalkozás által a tulajdonos részére kifizetendı nettó járandóságokat! Kiegészítı információk: 1. A tervezı mérnöki feladatok ellátására a tulajdonos nem kötött megbízási szerzıdést a társasággal. 2. A tag nem áll munkaviszonyban sem a társasággal, sem más munkáltatóval. 3. A tag nem tanulója/hallgatója közép vagy felsıfokú oktatási intézménynek. 4. A tag nem saját jogú nyugdíjas. 5. A társaság a tulajdonos részére - mind a tervezı mérnöki feladatok, mind az ügyvezetés ellátásáért - járó juttatását havonta egy alkalommal, minden hónap utolsó napján készpénzben fizeti ki. 6. A tag más társaságban nem rendelkezik tulajdoni hányaddal. 7. A tulajdonos 1986. december 12-én született. 8. A tulajdonos 2014. január 1-je óta kisadózó egyéni vállalkozó, tevékenységét nem szünetelteti. 9. A tulajdonos a társaságon kívül kizárólag mint kisadózó egyéni vállalkozó szerez jövedelmet, ezeken kívül más juttatásban, ellátásban nem részesül. 10. A tulajdonos 2015. augusztus hóban nem volt keresıképtelen. 11. A társaság nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá. Feladat: Állapítsa meg, hogy mennyi a tervezı mérnöki feladatok részére járó bruttó jövedelem összege augusztus hóra? a tervezı mérnöki feladatok ellátásáért a tag részére augusztus hónapra járó díj után a céget milyen közteher fizetési terhelik? Számítás Megoldás Pontszám A tervezı mérnöki feladatok ellátásáért kapott díjazásból származó bruttó jövedelem kiszámításánál költség elszámolására nincs lehetıség, ezért a jövedelem megegyezik a díjjal. közterhek abc rendben, amelyek közül választani kell: - egészségügyi hozzájárulás - egészségügyi szolgáltatási járulék - munkaerı-piaci járulék - nyugdíjjárulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - szakképzési hozzájárulás - személyi jövedelemadó elıleg - szociális hozzájárulási adó - természetbeni egészségbiztosítási járulék 130 000 Ft 1 p Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás - 5-2 p
a tervezı mérnöki feladatok ellátásáért a tag részére augusztus hónapra járó díj után mennyi a céget terhelı közteher fizetési összege összesen? (A közterheket különkülön kerekítse forintra, utána adja össze!) szociális hozzájárulási adó 137 250 Ft* x 27 % = 37.058 Ft + szakképzési hozzájárulás 137 250 Ft** x 1,5 % = 2 059 Ft = *A szociális hozzájárulási adót az elıírt legkisebb összeg után kell megfizetni a garantált bérminimum alapján kiszámolt összeg alapján: 122.000 x 112,5 % ** a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával 39 117 Ft 8 p a tervezı mérnöki feladatok ellátásáért a tag részére augusztus hónapra járó díjat milyen közteher levonási terhelik? közterhek abc rendben, amelyek közül választani kell: - egészségügyi hozzájárulás - egészségügyi szolgáltatási járulék - munkaerı-piaci járulék - nyugdíjjárulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - szakképzési hozzájárulás - személyi jövedelemadó elıleg - szociális hozzájárulási adó - természetbeni egészségbiztosítási járulék (közterhek abc rendben) - munkaerı-piaci járulék - nyugdíjjárulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - természetbeni egészségbiztosítási járulék - személyi jövedelemadó elıleg 5 p mennyi a tervezı mérnöki feladatok részére augusztus hónapra járó díjat terhelı közteher levonási összege összesen? (A közterheket különkülön kerekítse forintra, utána adja össze!) nyugdíjjárulék 130 000 Ft x 10 % = 13 000 Ft + természetbeni egészségbiztosítási járulék 183 000 Ft* x 4 % = 7 320 Ft + pénzbeli egészségbiztosítási járulék 183.000 Ft x 3 % = 5 490 Ft + munkaerı-piaci járulék 183 000 Ft x 1,5 % = 2 745 Ft + személyi jövedelemadó elıleg 130.000 Ft x 16 % = 20.800 Ft = *egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulék fizetési alsó határ: 122.000 x 150 % 49 355 Ft 8 p mennyi a tervezı mérnöki feladatok részére járó kifizetendı nettó jövedelem összege augusztus hóra? 130.000 49 355 = 80 645 Ft 1 p - 6 -
mennyi az ügyvezetés részére járó bruttó jövedelem összege augusztus hóra? az ügyvezetés részére augusztus hónapra járó díj után a céget milyen közteher fizetési terhelik? Az ügyvezetés részére augusztus hónapra járó díj után mennyi a céget terhelı közteher fizetési összege összesen? (A közterheket különkülön kerekítse forintra, utána adja össze!) Az ügyvezetés részére augusztus hónapra járó díjat milyen közteher levonási terhelik? Az ügyvezetés ellátásáért kapott díjazásból származó bruttó jövedelem kiszámításánál költség elszámolására nincs lehetıség, ezért a jövedelem megegyezik a díjjal. közterhek abc rendben, amelyek közül választani kell: - egészségügyi hozzájárulás - egészségügyi szolgáltatási járulék - munkaerı-piaci járulék - nyugdíjjárulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - szakképzési hozzájárulás - személyi jövedelemadó elıleg - szociális hozzájárulási adó - természetbeni egészségbiztosítási járulék szociális hozzájárulási adó 100 000 Ft x 27 % = 27.000 Ft + szakképzési hozzájárulás 100 000 Ft x 1,5 % = 1 500 Ft = közterhek abc rendben, amelyek közül választani kell: - egészségügyi hozzájárulás - egészségügyi szolgáltatási járulék - munkaerı-piaci járulék - nyugdíjjárulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - szakképzési hozzájárulás - személyi jövedelemadó elıleg - szociális hozzájárulási adó - természetbeni egészségbiztosítási járulék 100 000 Ft 1 p Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás 2 p 28 500 Ft 8 p (közterhek abc rendben) - nyugdíjjárulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - természetbeni egészségbiztosítási járulék - személyi jövedelemadó elıleg 5 p mennyi az ügyvezetés részére augusztus hónapra járó díjat terhelı közteher levonási összege összesen? mennyi az ügyvezetés részére járó kifizetendı nettó jövedelem összege augusztus hóra? nyugdíjjárulék 100 000 Ft x 10 % = 10 000 Ft + természetbeni egészségbiztosítási járulék 100 000 Ft x 4 % = 4 000 Ft + pénzbeli egészségbiztosítási járulék 100.000 Ft x 3 % = 3 000 Ft + személyi jövedelemadó elıleg 100.000 Ft x 16 % = 16.000 Ft = 33 000 Ft 8 p 100.000 33 000 = 67 000 Ft 1 p - 7 -
Jogszabályi kiemelések az OBB 2015. IV. forduló 2. feladat megoldásához I. Kiemelések az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénynek a szociális hozzájárulási adóról szóló IX. Fejezetébıl 455. (2) Adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony: c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelısségő társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivıi társaság, a szabadalmi ügyvivıi iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közremőködési kötelezettséget eredményezı tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezetı tisztségviselıi jogviszonyt is); (3) Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a) a (2) bekezdés c)-d), f) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülı olyan - a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló - természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte; 457. (1) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelısségő társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivıi irodát, a szabadalmi ügyvivıi társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzıi irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel havonta terhelı adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. 458. (1) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetıleg maga az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemıgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül; b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közremőködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát, illetıleg az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı e tevékenységét személyesen folytatja. (4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplı egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. - 8 -
(5) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetıleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejőleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban elıírt munkaidıt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni. (6) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja kifizetıvel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a kifizetı e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendı adó alapjának megállapításkor számításba veszi. 459. (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendı adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megilletı adókedvezmények összegével. II. Kiemelések a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvénybıl 4. (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelı szociális hozzájárulási adó alapja. (2) A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség). III. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvénybıl (Tbj.) kiemelések 4. d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelısségő társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok elıtársaságként történı mőködésének idıtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közremőködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), 5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelısségő társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minısül, 4. e) Kiegészítı tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülı személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. - 9 -
4. f) Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotómővészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytıl nyugdíjban vagy növelt összegő öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, 2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, 3. az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel. 5. (1) E törvény alapján biztosított a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyőlési képviselıt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelıszülıi foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyőlési İrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerzıdéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidıben történik, b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közremőködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerő oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének idıtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végzı tagot, c) a tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tanulmányokat folytató tanuló, d) az álláskeresési támogatásban részesülı személy, e) a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı egyéni vállalkozó, f) a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerzıdés alapján, egyéni vállalkozónak nem minısülı vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végzı személy - a külön törvényben meghatározott közérdekő önkéntes tevékenységet végzı személy kivételével - amennyiben az e tevékenységébıl származó, tárgyhavi járulékalapot képezı jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetıleg naptári napokra annak harmincad részét, h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast, i) a mezıgazdasági ıstermelı, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévı idı és a már megszerzett szolgálati idı együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az ıstermelıi tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülı személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzı személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minısülı vezetı tisztségviselıje, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdıbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek - 10 -
vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselıje, vezetı tisztségviselıje, vagy e szervezetek felügyelıbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselıje (tisztségviselıje), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képezı jövedelemnek minısülı tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget. 19. (2) A biztosított, a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendı nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. (3) A biztosított által fizetendı egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerı-piaci járulék 1,5 százalék. 25/A. Nem fizet a 19. (3) bekezdésében meghatározott mértékő munkaerı-piaci járulékot a) az 5. (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy - ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minısülı szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közremőködı szövetkezeti tagot -, 27. (2) A biztosított társas vállalkozó a 19. (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közremőködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képezı jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. (4) A 4. d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közremőködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. 28. (1) A 27. -ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon idıszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemıgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének idıtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, b) katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona, c) fogvatartott, d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivıként, közjegyzıként kamarai tagságát szünetelteti. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. (2) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdıdött vagy szőnt meg. 31. (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejő fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot. (4) A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezı jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy - 11 -
b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani. (5) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közremőködı tagja vagy ügyvezetıje, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történı választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31- éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. (6) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. (3) bekezdése, illetıleg 29/A. (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történı járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetıleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni. IV. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvénybıl kiemelések: 2. E törvény alkalmazásában 8. fıállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani, b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítı tevékenységet folytatónak minısül, c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minısül, d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minısül, e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességő személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. -a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minısítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékő, g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minısül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló fıállású kisadózó jogállást is; 10. (2) A nem fıállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minısül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. - 12 -