A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI SZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGON

Az alábbi mű hivatkozása: Kerezsi, K. - Hatvani, E. - Kóta, T. - Bogschütz, Z. (2008): Hungary, Chapter 14. In: Van Kalmthout, A. M., Durnescu, I., (eds): Probation in Europe, Wolf Legal Publishers. Nijmegan Az angol nyelven megjelent tanulmány 2007 első félévében készült, a Pártfogás Európán című szakkönyv hazánkról szóló fejezeteként, a megrendelő által meghatározott szerkezetben. Kerezsi, K. - Hatvani, E. - Kóta, T. - Bogschütz, Z.: A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI SZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGON 1 A PÁRTFOGÁS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE 1.1 A pártfogás kezdetei A magyar pártfogói tevékenység az egyházi börtönmisszióból fejlődött ki. A XIX.-XX. század fordulójának büntetőjogi reformmozgalmai hatására Magyarországon is kialakult a patronázs rendszer. 1908-ban megjelent az I. Büntető Novella, amely létrehozta a fiatalkorúak elkülönült büntetőjogát. A szankciók közül a próbára bocsátás és a javító nevelés a megelőzést helyezte a középpontba. 1912-ben a pártfogóknak szervezett speciális képzés tanterve általános ismeretek, gyakorlati utasítások, oktatás, etika, patológia, ápolás, jogi tanulmányok, és közgazdaságtan című tantárgyakat tartalmazta. 1913-ban külön bíróságot létesítettek a fiatalkorúaknak. Annak ellenére, hogy az állami patronázs rendszer már az 1910-es években intézményesült Magyarországon, az 1940-es évekig a karitatív szervezetek játszottak domináns szerepet a fiatalkorú elkövetők pártfogásában. A patronázs egyesületek fejlődése az I. világháború kitöréséig töretlen volt. 1933-ban 33 taggal megalakult a Patronázs Szövetségek Magyar Egyesülete, de a fejlődést a II. világháború megakasztotta. 1951-ben a fiatalkorú bűnelkövetők ellenőrzése és gondozása a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak feladatává vált, és a civil kezdeményezések háttérbe szorultak. 1954-től állami feladattá vált a szabadlábra helyezettek foglalkoztatásáról való gondoskodás. A börtönből szabaduló elítéltek a szabadulást megelőző beszélgetéseken vettek részt, élelmiszerés ruhatámogatást kaptak. Az 1970-es években az elítéltek sokféle támogatást kaptak a munkahelyeken keresztül. A büntetés-végrehajtási intézetek és a szocialista állami vállalatok együttműködési szerződéseket kötöttek. A feltételesen szabadlábra helyezettek és a pártfogás alatt állók egyaránt kaptak munkát a gyárakban, és fedelet a fejük fölé a munkásszállásokon. Az akkori feltételeket a szocialista gazdaság extenzív fejlődési szakasza magyarázta: nagy szükség volt a fizikai munkát végző segéd- és betanított munkásokra. 1975-ben a jogszabály az utógondozási munkát állami feladatként és a bírósági rendszer új felelősségeként fogalmaz-

2 ta meg. A megyei bíróságokon pártfogói állásokat hoztak létre, és a feladat elvégzésére jogász, pszichológus és pedagógus végzettségű szakembereket alkalmaztak. Az utógondozási tevékenység célja a börtönből szabadulók társadalmi beilleszkedésének segítése és az ehhez szükséges társadalmi feltételek megteremtése volt. Az 1978. évi Büntető Törvénykönyv formálisan is különválasztotta az utógondozást a pártfogástól. A pártfogó felügyeletet járulékos büntetőjogi szankcióként fogalmazta meg, amelyet a bíróság csak egyéb szankció mellett alkalmazhatott, a büntetés-végrehajtási bíró, pedig a feltételes szabadságra bocsátás mellett, vagy a börtönbüntetés teljes letöltésével történő szabadulást követően is. A pártfogó felügyelet gyakorlati végrehajtását a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet szabályozta. A felnőtt korúak pártfogói a megyei (fővárosi) bíróságokon működő büntetés-végrehajtási csoportokhoz tartoztak. A jogszabály a következőképpen írta le a pártfogók feladatait: A pártfogó felügyelet célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és irányításával elősegítse annak megakadályozását, hogy ismételten bűncselekményt kövessen el, és segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A törvény meghatározta az általános magatartási szabályokat, de a bíróságok további speciális magatartási szabályokat is előírhattak. A pártfogók szerepvállalása csak az eljárás végrehajtási szakaszához kapcsolódott, a nyomozati szakaszban semmilyen feladatuk nem volt. A munkabüntetésben a szocializmus időszakában elsősorban a munkakényszer és a munkára szoktatás volt a meghatározó jellegzetesség. Az elítélt a saját munkahelyén töltötte le a büntetését, de nem kapott jutalmat és nem részesülhetett egyéb munkahelyi kedvezményekben sem. A Büntető Törvénykönyv 1993. évi módosítása új szankcióként a közérdekű munkabüntetést illesztette be a büntetőjog szankciórendszerébe. Az ítélethozatalkor 18. életévüket betöltő bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható szankció végrehajtása megnövelte a pártfogók feladatait. Nem változtatott azonban azon a felfogáson, amely szerint a pártfogónak csak a szankció végrehajtási szakaszában voltak feladatai. Nehézkes és kevéssé hatékony a közérdekű munka büntetés végrehajtása. Részben azért, mert az akkori új feladatok mellé soha nem kapott létszámfejlesztést a pártfogói szervezet 1, részben azért, mert a jogalkotó nem fordított elegendő energiát arra, hogy úgy a jogalkalmazókkal, mint a közvéleménnyel megértesse az új szankció és a korábbi munkabüntetés különbözőségét. 1 A hatékonyság szempontjai fel sem merülhettek 2000-ben, amikor a felnőtt korú elítéltek pártfogó felügyeletét, utógondozását és a közérdekű munka végrehajtását mindössze 65 pártfogó látta el, és 18500 ügyet iktattak ugyanabban az évben.

3 1.2 A fejlődés egyes szakaszai A magyar pártfogó felügyelői tevékenység kialakulása során az első fordulópont az 1908. évi I. Büntető Novella, amely bevezette a próbára bocsátás intézményét a javulékony, de veszélyeztetett fiatalkorúakkal szemben. A börtönből szabadulók segítése a két világháború között fokozatosan állami feladattá vált. Az igazságügyi miniszter nevezte ki a bíróságon dolgozó pártfogókat, akiknek munkáját önkéntes pártfogók is segítettek. Az 1950-60-as években szinte teljesen megszűnt az utógondozás, mert a hatalom gyakorlói úgy gondolták, hogy a teljes körű foglalkoztatás és a munkakötelezettség önmagában is biztosítja az elítéltek társadalmi beilleszkedését. Fordulópontot jelzett az utógondozói tevékenység ismételt átszervezése, amely 1975-ben létrehozta és a bírósági rendszer részévé tette a hivatásos pártfogói hálózatot. A pártfogó felügyelők felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, jellemzően pedagógusok voltak. Munkájukat önkéntesek is segítették, akik elsősorban a szocialista nagyvállalatoknál működő brigádok tagjai közül kerültek ki. Az 1978. évi Btk. az intézkedések között szabályozta a pártfogó felügyelet jogintézményét, s ezzel a pártfogói tevékenységet a büntető igazságszolgáltatás formális rendszeréhez kapcsolta. A szervezetnek azonban továbbra sem jutott szerep a szankció-alkalmazás előkészítésében (pl. pártfogó felügyelői vélemény készítése), feladata kizárólag a már kiszabott szankció végrehajtására korlátozódott. A felnőtt korúak pártfogói a megyei (fővárosi) bíróságokhoz, a fiatalkorúak pártfogói a gyermekvédelem rendszeréhez tartoztak, számuk összesen 250-300 volt. A jogalkotó felkészültnek érezte a szervezetet a munkabüntetések végrehajtására, így 1979-ben a javító-nevelő munka, majd 1993-tól az e szankció helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásának megszervezésével szélesítette a felnőtt korúak ügyeit ellátó pártfogók feladatkörét. 1995-ben ismét új jogintézménnyel kapcsolatosan kerültek előtérbe a pártfogók. Előbb a fiatalkorúak vonatkozásában, majd 1999-től a felnőtt korúakkal kapcsolatosan is lehetővé vált a vádemelés elhalasztása. A rendszerváltás után a korábbi munka- és munkásszállási lehetőségek megszűntek, egyre nehezebbé vált a reintegráció feltételeinek biztosítása. A társadalmi feltételek megváltozásával az önkéntes segítők munkáját is nélkülöznie kellett a pártfogóknak. A rendszerváltás után kialakult civil szervezetek elenyésző hányada volt kész a börtönből szabadulók, vagy a bűncselekményt elkövetők támogatására. A 90-es években a hazai bűnözés megháromszorozódott, a megváltozott helyzetben a pártfogók intézményi és szakmai együttműködésekkel próbálták a szabadulók támogatására rendelkezésre álló csekély forrásokat kiegészíteni. Sajnálatos módon azonban sem a politikusok a kriminálpolitika szintjén, sem a pártfogó szolgálatok a gyakorlati szinten nem tudtak eredményes válaszokat adni az új kihívásokra.

4 A büntetőpolitika átfogó reformjának részeként 2003. nyarán került sor a pártfogó felügyelet rendszerének újabb átalakítására. Az ezredforduló után egy átfogó fejlődési folyamat kezdődött el az igazságügy, bűnmegelőzés területén, amely az áldozatsegítést, jóvátételi igazságszolgáltatást is magában foglalja. A folyamat részeként 2003-ban új büntetőeljárási törvény lépett életbe, megszületett a bűnmegelőzési stratégia, és az áldozatvédelmi törvény. A pártfogó felügyelőkre vonatkozó egyes törvények módosítása, az utóbbi a három évtizedes gyakorlat szakmai tapasztalataira támaszkodva megteremtette a szervezeti átalakulás lehetőségét és a szakmai fejlődés alapját. 2004-ben megalakult a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, 2005-ben az Áldozatsegítő Szolgálat, 2004-2006 között megvalósult a büntetőügyekben alkalmazott mediáció előkészítése és 2007. évi bevezetése, jelenleg folyamatban van egy új Büntető Törvénykönyv és büntetés-végrehajtási törvény megalkotása is. 2003. július 1-jével az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt létrejött az egységes Pártfogó Felügyelői Szolgálat, amelynek tevékenysége a fiatalkorú és felnőtt korú elkövetőkre egyaránt kiterjed. 1.3 A pártfogó felügyelői tevékenység dióhéjban 1.3.1 A pártfogó felügyelők feladatai az alábbi kategóriákba sorolhatóak: az ügyészségi és bírói döntéshozatal előkészítése szakértői tevékenység keretében: környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény készítése; az elkövető ellenőrzése és segítése a pártfogó felügyelet végrehajtása során; a közérdekű munka végrehajtása; a büntetés-végrehajtási intézetekben a szabadulás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, feltételes szabadságra bocsátás alatti felügyelet, önkéntességen alapuló utógondozás; közvetítői eljárás (mediáció). Az öt ügycsoportban 2006. év során összesen 77,748 ügyet látott el a szolgálat. a.) Környezettanulmány és pártfogó felügyelői vélemény készítése: A pártfogó felügyelő környezettanulmány (Kt) és pártfogó felügyelői vélemény (Pfv) készítésével segíti az ügyész és a bíró munkáját. A szolgálatnak minden fiatalkorú elkövető esetében környezettanulmányt kell készítenie. A pártfogó felügyelő a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére is készít környezettanulmányt, ha a szabadságvesztés büntetés félbeszakítására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges. A környezettanulmányt országosan egységes szempontok alapján készül.

5 Felnőtt korúak Fiatalkorúak Az adott évben elkészített környezettanulmányok száma 2003. II. félév 2004 2005 2006 Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek 9 216 402 1,045 4,979 13,650 13,257 13,415 A pártfogó felügyelői vélemény (Pfv) készítését a bíró, a büntetés-végrehajtási bíró és az ügyész rendelheti el. A pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére lehetőség van a mediációs eljárásra utalás előtt, illetve az elítélt feltételes szabadságra bocsátása előtt, valamint a közérdekű munka végrehajtásánál is. Felnőtt korúak Az adott évben elkészített pártfogó felügyelői vélemények száma 2003. II. félév 2004 2005 2006 Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek 629 1,317 1,293 1,476 Fiatalkorúak 152 921 1,003 1,141 (b) A pártfogó felügyelet végrehajtása Egy időben összesen körülbelül 23.000 pártfogó felügyelet végrehajtása van folyamatban. A pártfogó felügyelet végrehajtása pártfogolási terv alapján történik, és a pártfogó felügyelő általában havi rendszerességgel találkozik a terhelttel, meghallgatja az életkörülményeiben, életvitelében bekövetkezett változásokról. Ellenőrzi a magatartási szabályok betartását, szükség esetén tanácsot ad vagy segítséget nyújt a munkahelykeresésben, az életvezetési, az egészségügyi, vagy a szociális problémák megoldásában. A magatartási szabályok megszegését jeleznie kell az indítványtételre jogosult ügyésznek. Felnőtt korúak Az adott évben befejezett pártfogó felügyeleti intézkedések száma 2003. II. félév 2004 2005 2006 Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek 10,736 18,761 22,944 24,204 Fiatalkorúak 12,113 17,016 17,896 19,115

6 (c) A közérdekű munka végrehajtása A pártfogó felügyelők feladata a lehetséges munkahelyek felkutatása, együttműködésbe vonása és a büntetés letöltésének szervezése, valamint a végrehajtás folyamatos ellenőrzése. A végrehajtást érintő egyéb kérdésekben (pl. munkahely megváltoztatása, félbeszakítás stb.) a pártfogó felügyelő javaslatot tesz, döntési jogosultsága a büntetés-végrehajtási bírónak van. Felnőtt korúak Az adott évben befejezett közérdekű munkabüntetések száma 2003. II. félév 2004 2005 2006 Előző évről folyamatban Előző évről folyamatban maradt + újonnan maradt + újonnan érkezett ügyek érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek 8,413 12,521 13,354 14,352 Fiatalkorúak 46 244 405 506 (d) A börtönpártfogói munka és az utógondozás Az utógondozás keretében minden szabadságvesztésből szabaduló kérhet segítséget a Pártfogó Felügyelői Szolgálattól. A pártfogó felügyelők havi rendszerességgel bejárnak a büntetésvégrehajtási intézetbe. Feladatuk a csoportos tájékoztatás, és az egyéni előgondozás megkezdése a szabadításra való felkészítés érdekében. A pártfogó többek között segít a lakhatási kérdések megoldásában, a munkahelykeresésben, iratok beszerzésében és egyéb hivatalos ügyek elintézésében. A pártfogó az utógondozottat a szolgálattal együttműködő egyházi, karitatív vagy egyéb szervezetekhez irányíthatja, indokolt esetben, kis összegű segélyben részesítheti. Felnőtt korúak Az adott évben befejezett utógondozások száma 2003. II. félév 2004 2005 2006 Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek Előző évről folyamatban maradt + újonnan érkezett ügyek 250 1,583 2,483 2,187 Fiatalkorúak 26 169 411 307 (e) Közvetítői eljárás lefolytatása 2007. január 1-jétől a büntető ügyekben is lehetővé vált közvetítői eljárás alkalmazása. 2007. január-június között a mediációs ügyek száma 1000 föle emelkedett. A közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő. A büntető ügyekben folytatott közvetítői eljárásban az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatának e feladatra kiképzett munkatársai járnak el mediátorként.

7 1.3.2 A közösségi büntetések A hazai pártfogó felügyeleti szolgálat 2003-ban megvalósult reformja megnyitotta az utat az alternatív szankciók szélesebb körű alkalmazása előtt. A szabadságelvonással nem járó szankciók hazai palettáján szinte mindegyik alternatív szankció megtalálható. Vádemelés elhalasztása A vádemelés elhalasztásánál a pártfogó felügyelő szerepet kapott a büntető igazságszolgáltatás bemeneti kapujában, és már a tárgyalás előtti szakaszban is bekapcsolódik a büntetőeljárásba. Míg a diverzió korábbi formái elsősorban a hatóságok tehermentesítését szolgálták, addig a 2007-ben bevezetett mediáció már az eljárás konstruktív befejezésére koncentrál. A vádemelés elhalasztásával érintett személyek száma 2002 3,050 2003 2,948 2004 6,753 2005 8,155 2006 7,340 Feltételes elítélés A feltételes elítélésnek két formája van: (a) a próbára bocsátás, és (b) a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése. A bíróság döntésétől függ, hogy e szankciók mellett elrendeli-e a terhelt pártfogó felügyeletét. A próbára bocsátás kiemelkedő arányban kerül alkalmazásra a fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben. A felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazási aránya 1993-tól kezdődően meghaladja a végrehajtandó szabadságvesztésekét. Mindemellett új tendencia az is, hogy úgy a felfüggesztett szabadságvesztések, mint a felfüggesztés próbaidejének tartama folyamatosan hosszabbodik az elmúlt években. Ebből: Év Felnőttkorú Végrehajtandó Felfüggesztett Próbára bocsátás elítéltek összesen szabadságvesztés szabadságvesztés 2002 90,143 11,337 18,143 13,579 2003 86,511 10,953 17,935 12,935 2004 89,344 10,067 18,467 13,709 2005 91,681 9,503 18,546 13,795 2006 90,128 9,390 17,875 13,049 Pártfogó felügyelet A pártfogó felügyelet a bűncselekményt elkövetők ellenőrzését, irányítását, a társadalomba beilleszkedésük segítését és támogatását szolgáló olyan intézkedés, melyet önállóan nem,

8 csak más jogintézményekhez kapcsolódva lehet (a bíróság mérlegelése alapján), vagy kell (a törvény kötelező rendelkezéseiből következően) elrendelni. A pártfogó felügyelő segítséget nyújt a pártfogolt számára a társadalomba való beilleszkedéshez, a bűnismétlés elkerüléséhez, ellenőrzi, figyelemmel kíséri a magatartási szabályok betartását, elszámoltatja életkörülményeiről, életviteléről. A pártfogó felügyelet megszüntetéséhez két körülmény vezethet különösen: ha 1.) megszegi az előírt (általános vagy speciális) magatartási szabályokat, vagy 2.) újabb bűncselekmény miatt elítélik. Közérdekű munka Igen alacsony a fogadókészség a munkabüntetésre ítéltek foglalkoztatására, de a bíróságok is sok esetben munkavégzésre alkalmatlan személyt ítélnek munkabüntetésre. Így esetenként a közérdekű munka a végrehajthatatlanság miatt elévül (2006. év során 393 ilyen ügy volt), illetve szabadságvesztésre változtatják át (2006. évben 772 ilyen ügy volt).a hazai rendszerben nem kell az elítélt beleegyezése a munkabüntetés alkalmazásába. Közérdekű munkára ítéltek Év Felnőttkorú elítéltek összesen száma % 2002 90,143 3,913 4.3 2003 86,511 3,792 4.4 2004 89,344 4,300 4.8 2005 91,681 4,705 5.1 2006 90,128 4,606 5.1 Feltételes szabadságra bocsátás A feltételes szabadságra bocsátás az 1878-as Csemegi Kódex óta folyamatosan jelen van jogrendszerünkben, bár szabályai gyakran változtak. Alkalmazásánál a büntetés-végrehajtási bíró az objektív (pl. minimum két hónap szabadságvesztés letöltése) és a szubjektív (pl. a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető) feltételek fennállását vizsgálja. Az általánosan érvényesülő gyakorlat szerint csak az bocsátható feltételes szabadságra, akinek kifogástalan magatartása megfelel az intézeti szabályoknak. A bv. bíró a feltételes szabadság tartamára pártfogó felügyelet alá helyezheti a szabadulót, illetve további magatartási szabályokat is előírhat, de ilyen kötelezettség nélkül is feltételes szabadságra bocsáthatja az elítéltet. A feltételes szabadság tartama próbaidő, amely nem lehet egy évnél rövidebb tartamú. Ha a próbaidő sikeresen letelik, akkor beleszámít a büntetés végrehajtásába. 1995-2005 között az ismertté vált bűnelkövetők körében 6%-ról 7.7%-ra növekedett azoknak az elkövetőknek az aránya, akik valamilyen büntetőjogi szankció hatálya alatt álltak akkor, amikor az újabb bűncselek-

9 ményt elkövették. Az adatok azt mutatják, hogy a feltételes szabadságon lévő elítéltek 5-7%-a követ el újabb bűncselekményt a próbaidő alatt. 2 A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSÉNEK JOGSZABÁLYI ALAPJAI ÉS MISSZIÓJA 2.1 Jogszabályi alapok Magyarország a kontinentális jogrendszerű ország. A jogforrási hierarchia csúcsán a Parlament által megalkotott törvények állnak, amelyek hatálya az egész országra és minden állampolgárra kiterjed. Ezek közül kiemelkedik az Alkotmány és a különböző kódexek. A rendszerváltás előtt a jogalkotás használta az ún. törvényerejű rendeletet, amelyet nem a Parlament fogadott el, hanem az Elnöki Tanács. Ma már csak törvényekben lehet szabályozni a legfontosabb tárgyköröket, de a korábban kihirdetett törvényerejű rendeletek egy része ma is hatályos, így pl. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet. A törvények végrehajtását különböző szintű végrehajtási jogszabályok szabályozzák, így a kormányrendeletek és határozatok, valamint a miniszterek saját hatáskörükben kiadott rendeletei. Törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzatok a saját területükön élő állampolgárokra vonatkozó jogokról és köztelezettségekről szintén alkothatnak rendeletet, illetve határozatot. A pártfogó felügyelőknek a büntető felelősségre vonás teljes szakaszában van feladatuk (nyomozati szak, vádemelés, illetve vádemelés elhalasztása, bírósági szakasz, szankcióvégrehajtási szakasz). A feladataikat alapvetően meghatározó törvények közül a leglényegesebbek a Büntető Törvénykönyv (1978. IV. törvény), a Büntetőeljárási törvény (1998. évi XIX. tv), a Büntetés-végrehajtási törvényerejű rendelet (1979. évi 11. tvr.), a Büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárásáról szóló, ún. mediációs törvény (2006. évi CXXIII. tv). 2003-tól a pártfogó felügyelők az ügyészség és a bíróság döntésének támogatásához környezettanulmányt készítenek a rendőrségi eljárásban a fiatalkorú elkövetők ellen indult ügyekben, valamint ügyészi és bírói kérésre pártfogó felügyelői véleményt a büntetőeljárás bármely szakaszában (1998. évi XIX. tv. 114/A. ). A pártfogó felügyelők hajtják végre a főbüntetések közül a közérdekű munka büntetést (1979. évi 11. tvr. 60. ), az intézkedések közül a pártfogó felügyeletet (1979. évi 11. tvr. 92. ). A pártfogó felügyelet nem önálló intézkedésként, illetve büntetésként jelenik a magyar jogrendszerben, hanem járulékos elemként a vádemelés elhalasztása, a próbára bocsátás, a felfüggesztett szabadságvesztés mellett, a feltételes szabadság, a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás esetén. A pártfogó felügyelet a fenti esetekben kötelező minden fiatal-

10 korú elleni eljárásban, illetve a visszaeső felnőtt korú elkövetők esetében. Más esetekben a pártfogó felügyelet intézkedés elrendelése a bíróság/ügyész mérlegelése alapján történik. A pártfogó felügyelet elrendelésében, a magatartási szabályok előírásában fontos tényező a mérlegelés során figyelembe vehető párfogó felügyelői vélemény. A büntetőügyekben alkalmazható mediáció során az arra külön kiképzett pártfogó felügyelők látják el a mediátori feladatokat (2006. évi CXXIII. tv. 3..) Az igazságügy miniszter a pártfogó felügyelői szolgálat tevékenységéről szóló rendeletben 17/2003. (VI. 24) részletesen szabályozza a pártfogó felügyelői vélemény és a környezettanulmány elkészítését, a közérdekű munka végrehajtása szervezését és ellenőrzését, a pártfogó felügyelet végrehajtását, az utógondozást és a mediációs eljárást. A pártfogó felügyelői szolgálat egységes iratkezeléséről szóló rendeletben 18/2003 (VI. 24.) az igazságügy miniszter részletesen szabályozza a pártfogó felügyelői szolgálat ügyvitelét, iratkezelését, az ügykezelést, a nyilvántartásokat, az ügyintézés menetét, az irattározást. A pártfogó felügyelők képesítési követelményeit határozza meg az 1997. évi LXVII. tv. 13. -a, és miniszteri rendelet szabályozza, hogy a gyakorlati munka és a szolgálaton belüli képzés után milyen vizsgát kell tenni a munkakör ellátásának véglegesítéséhez Magyarországon 2003. július 1-jétől működik egységes Pártfogó Felügyelői Szolgálat, amely teljes egészében felel a jogszabályokban meghatározott pártfogó felügyelői feladatok ellátásáért. A pártfogói tevékenységek végrehajtására létrehozott országos hálózat 2003 óta további feladatokkal bővült. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egy központi hivatal az ún. Igazságügyi Hivatal felügyelete alá vonta a Pártfogó Felügyelői Szolgálatot és az abban részben elkülönülő mediációs szolgálatot, az Áldozatsegítő Szolgálatot, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatot. Az Igazságügyi Hivatal szakmai felügyeletét az igazságügyi és rendészeti miniszter gyakorolja. A Hivatal a költségvetési forrásokkal önállóan gazdálkodó, országos hatáskörű, központi költségvetési szerv. 2.2 Misszió és küldetési nyilatkozat A Pártfogó Felügyelői Szolgálat Missziója: A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja a bűnismétlés kockázatának csökkentése. A pártfogó felügyelő az alternatív büntetések végrehajtásával, az elkövető szükséges mértékű és következetes ellenőrzésével elősegíti a büntetőjogi következmények maradéktalan érvényesülését, a közösség védelmének erősítését; támogató tevékenységével növeli az elkövető társadalmi integrációjának esélyét. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a helyreállító igazságszolgáltatás elve alapján működik. Célja, hogy az elkövető szembesüljön tettének következményeivel, s hogy az áldozat, a megsértett közösség és a bűnelkövető közötti közvetítéssel a bűncselekmény okozta károk mérséklődjenek.

11 2.3 Bűnmegelőzés Bár a magyar pártfogó szolgálat tevékenységi körében önálló feladatként nem szerepel a bűnmegelőzés, a szolgálat minden tevékenysége a bűnismétlés megelőzését szolgálja. A pártfogó szervezet fontos szerepet tölt be a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája (115/2003. (X. 28.) Országgyűlési határozat) által kezdeményezett bűnmegelőzési együttműködés kialakításában és a jelzőrendszer működtetésében. A bűnmegelőzési célú programok koordinálását és részben finanszírozását az Országos Bűnmegelőzési Bizottság végzi, amelynek anyagi támogatásával a pártfogó szolgálat több bűnmegelőzési modellprojektet is indított (pl. nappali foglalkoztató, munkavállalási és pályaorientációs tréning, stb.). A pártfogó szolgálat a bűnelkövetővé válás megelőzése érdekében együttműködik a kontroll funkciót gyakorló rendőrséggel, és a támogató, segítő funkciót megvalósító gyermekvédelmi és szociális intézményekkel. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat felmérte a rendőrséggel történő együttműködés gyakorlatát, és közösen meghatározták meg a bűnmegelőzési célú kooperáció további irányait. Az eredmények értékelése alapján kezdeményezték a rendőrség és a pártfogók együttműködését szabályozó miniszteri rendelet kiadását, amely már hatályba lépett. A pártfogó felügyelő a szociális és a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként fontos szerepet tölt be a bűnmegelőzésben. A jogszabály feljogosítja arra, hogy jelzéssel éljen; esetmegbeszélést, esetkonferenciát, hatósági intézkedést kezdeményezzen; jelzést fogadjon és intézkedjen; valamint szervezze és koordinálja a jelzőrendszer működését. A pártfogó szolgálat a 2003-ban megindult reformfolyamatokkal párhuzamosan tovább erősítette korábban is meglévő szervezeti kapcsolatait (pl. bíróság, ügyészség, rendőrség, önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak). Az együttműködéseket a pártfogó felügyelői tevékenységek elősegítése érdekében intézményesítette, szükség szerint együttműködési megállapodásokkal stabilizálta. A megyei (fővárosi) hivatalok munkatársai például tagjai a helyi Kábítószer Egyeztető Fórumoknak, a Bűnmegelőzési Bizottságoknak. 2.4 Áldozatsegítés Magyarország elkészítette a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt, és 2006. január 1-jétől egységes, széles körű támogatásokat nyújtó áldozatsegítő hálózat működik. Az Áldozatsegítő Szolgálathoz fordulhat a bűncselekmény sértettje vagy olyan személy, aki a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet. A Szolgálat támogatására jogosultak a magyar állampolgárok, az Európai Unió bármely tagállamának polgárai, az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó nem uniós állam polgárai, az emberkereskedelem áldozatai, a Magyarországon jogszerűen tartózkodó hontalanok. A törvény szerint a bűncselekmények áldozatainak tájékoztatást, szolgáltatásokat, így azonnali

12 pénzügyi segélyt, érdekérvényesítést, szakjogászi segítségnyújtást kell biztosítani, valamint a annak számára akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el kárenyhítést lehet megítélni. Az Áldozatsegítő Szolgálat - hasonlóan a Párfogó Felügyelői Szolgálathoz - az Igazságügyi Hivatal része. A szakmai irányítási, jogszabály előkészítési, módszertani feladatok ellátásáért a Központi Igazságügyi Hivatal áldozatsegítési szakmai igazgatósága felel, a végrehajtási feladatokat pedig a megyei (fővárosi) hivatalok végzik. Annak köszönhetően az Igazságügyi Hivatal egy intézményrendszerben működteti a pártfogói és az áldozatsegítő szolgálatot, a pártfogó felügyelők feladatává vált, hogy az áldozatot tájékoztassák azokról a lehetőségekről, amelyeket az áldozatsegítő szolgálat biztosít. A pártfogónak speciális feladata is van az áldozat támogatásában. Az ügyész vagy a bíróság kérésére ugyanis felméri, hogy az elkövető hajlandó-e az áldozat számára jóvátételt adni, illetve vizsgálni azt, hogy az áldozat hajlandó-e ezt elfogadni, és erről a pártfogó felügyelői véleményben tájékoztatnia kell a hatóságot. Az erre a feladatra kiképzett pártfogó felügyelő a közvetítői tevékenység keretében is kapcsolatba kerülhet az áldozattal.

3 A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI SZOLGÁLAT SZERVEZETE 13 3.1 Főbb jellemzők Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felügyelete alatt 2006. január 1-jével megalakult az Igazságügyi Hivatal. A hivatal szakterületeinek és szolgálatainak sorában kiemelkedő jelentőségű a pártfogó felügyelői tevékenység. IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM LOBBIHATÓSÁGI ÜGYINTÉZÉS KÖZPONTI IGAZSÁGÜGYI HIVATAL IGAZSÁGÜGYI HIVATAL HATÓSÁGI ÉS MÓDSZ- ERTANI OSZTÁLYOK (pártfogó felügyelet, jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés, kárpótlás) FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK MEGYEI (FŐVÁROSI) IGAZSÁGÜGYI HIVATALOK PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI SZOLGÁLAT MEDIÁCIÓ (Igazságügyi közvetítés) Áttekintés az Igazságügyi Hivatal feladatkörébe NYÚJTÓ tartozó szakmai területek 2006. évi munkájáról FIATALKORÚ ELKÖVETŐK OSZTÁLYA FELNŐTT- KORÚ ELKÖVETŐK OSZTÁLYA JOGI SEGÍTSÉG- SZOLGÁLAT KÁRPÓTLÁSI OSZTÁLY (kijelölt megyékben) ÁLDOZAT- SEGÍTŐ SZOL- GÁLAT 1. A pártfogó felügyelői tevékenység 3.2 Belső szervezet Az Igazságügyi Hivatalt a főigazgató vezeti, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakmai tevékenységét a Központi Igazságügyi Hivatal (KIH) irányítja. A KIH segíti az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs munkáját, a pártfogók szakmai tevékenységét segítő szakmai sztenderdeket alkot. Kapcsolatot tart a társintézményekkel, projekteket irányít és koordinál, a területről érkező szakmai kérdésekben állásfoglalást készít, valamint monitorozza a megyei (fővárosi) hivatalok szakmai tevékenységét. Feladata továbbá a pártfogók első képzési rendszerének kialakítása és az ügyviteli vizsga megszervezése. A fővárosi és a 19 megyei igazságügyi hivatalt a megyei igazgató és szakmai osztályvezetők irányítják. A 20 megyei (fővárosi) Igazságügyi Hivatalon belül működik a Pártfogó Felügyelői Szolgálat. Minden megyén belül külön szervezeti egységbe tartoznak a fiatalkorúak és külön a felnőtt korúak pártfogó felügyelői. A megyei hivatalokon kívül több mint 160 helyi iroda működik. A 2003-as reform

14 hatására megnőtt a felnőtt korú elkövetőkkel kapcsolatos pártfogói munkában a támogatás, a szociális segítés, a fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatos pártfogói munkában pedig a hatósági, kontroll tevékenység jelentősége. Az egyes ügyekben a terhelt lakóhelye helye szerint illetékes megyei hivatal pártfogó felügyelői járnak el. A pártfogó felügyelők munkáját asszisztensek és adminisztrátorok segítik. 3.2.1 Munkatársak A pártfogó felügyelői szolgálat munkatársainak száma: 2003.07.01 2003.07.31 2003.12.31 2004.12.31 2005.12.31 2006.12.31 pártfogó felügyelők 225 225 248 307 331 360 segítő személyzet 0 23 40 51 75 100 2003. július 1-je óta a pártfogás szakterületéről összesen 53 fő távozott (2 személy elhunyt, 23 fő nyugdíjba ment). 2006 végén az egy pártfogóra jutó ügyek száma ügycsoportok szerinti bontásban (összesen 99,94 ügy/pártfogó) 3,11 1,22 27,79 Kt Km Pfv Pf 0,57 Ug 67,25 Pártfogó felügyelőnek jogász, közigazgatási szakértő, pszichológus, szociálpolitikus, szociológus vagy teológus, pedagógus, szociális munkás, gyógypedagógus, vagy szociálpedagógusi végzettség szükséges. Az is kinevezhető pártfogónak, aki felsőfokú képesítéssel és szakirányú továbbképzési szakon szerzett (pl. addiktológiai, gyermekvédelmi vagy mentálhigiénés) szakképesítéssel rendelkezik. A reform utáni szabályozás a pártfogó felügyelők feladatait, a büntetés-végrehajtást és az igazságügyi szociális munkát együttesen végző sajátos foglalkozásként határozta meg. Az egységes iratkezeléséről szóló jogszabály rendelkezik a pártfogó szolgálatban alkalmazandó ügyelosztási elvekről: A fiatalkorú és a felnőtt korú pártfogoltakkal az ilyen tevékenységre szakosodott pártfogó felügyelők foglalkozzanak.

15 A fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogók ügyszáma ne haladja meg a 45-öt, a felnőtt korúak esetében a 65-öt. (A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt az elvet a magas ügyérkezési számok miatt nem lehet érvényesíteni.) A börtönpártfogolással foglalkozó pártfogónak három év után legyen lehetősége más munkaterületet választani. A pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelő ugyanazon pártfogolt ugyanazon vagy más büntetőeljárás alapján vagy eredményeként elrendelt pártfogó felügyeleti ügyét lehetőség szerint ne intézze. Közvetítői eljárásra utalt ügyet az ilyen ügyek intézésére szakosodott pártfogó felügyelő intézze, akivel szemben kizáró ok nem áll fenn. A közvetítői eljárásra utalt ügyet lehetőség szerint az ugyanabban a büntetőeljárásban elrendelt pártfogó felügyelői véleményt készítő, közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő intézze. Az ügyelosztás módszere a megyei (fővárosi) hivatalok illetékességi területének alapján a területi elvet követi. Az egyes ügycsoportok ellátásában csak azoknál a megyei szolgálatoknál érvényesül a specializáció elve, amelyeknél a pártfogó felügyelők nagyobb létszáma ezt lehetővé teszi az. Ezeknél a szolgálatoknál jellemzően a pártfogó felügyeletet és a közérdekű munka végrehajtását látja el erre specializálódott pártfogói team. Az utóbbi három évben egyes szakmai területeken Pártfogói Szakmai Kollégiumok létrehozása történt pl. közérdekű munka, utógondozás, drogelterelés stb. A Szakmai Kollégiumok munkájában minden megye egy-egy munkatársa vesz részt, akik a megyéből a központba, ill. a központból a megyébe közvetítenek szakmapolitikai és gyakorlati információkat az egyes szakterületeken. 3.2.2 Képzés, tréning követelmények Az újonnan belépő pártfogó felügyelők 6 hetes belső képzésen vesznek részt. A képzés része a szakmai anyagok, jogszabályok áttanulmányozása, és a mentorok segítségével történő pártfogói tevékenység önálló ellátására történő felkészítés. Az új munkatársakat a különböző ügycsoportokból (1.3.1) 10-10 esettel ismertetik meg a kollégák. Ezen kívül három napos képzésen is részt kell venniük az ügyviteli vizsga előtt; a vizsgát munkába állásukat követően két éven belül kell teljesíteniük. A munkavégzést segíti a hivatal által összegyűjtött cikk- és tanulmánytár, a hazai és a nemzetközi jogszabálygyűjtemény, továbbá minden megyében kialakításra kerültek a pártfogói szakkönyvtár alapjai is. A pártfogó felügyelők egyik civil szervezete, a Magyar Pártfogók Országos Szövetsége által kiadott Pártfogók c. szakmai lap szintén hozzájárul a szakirodalom bővüléséhez. A specializált szakterületekre fókuszáló belső képzés 2-3 napos egységekből áll. Ilyen például a drogproblémák, a fiatalkori bűnözés specialitásaival kapcsolatos, vagy a munkaerő-piaci reintegráció segítésével kapcsolatos képzés.

16 A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának, és az ELTE Jogi Karának Továbbképző Intézetében igazságügyi szociális tanácsadó posztgraduális szak indult, és a képzésre számos pártfogó felügyelő jelentkezett. A Hivatal tanulmányi szerződéseket köt az oktatásban részt vevő pártfogó felügyelőkkel, és részben átvállalja a pártfogás szakterületéhez kapcsolódó szakirányú szakképzésben való részvétellel kapcsolatos költségeket. A felsőoktatási intézményekkel történő együttműködés keretében az Igazságügyi Hivatal szakirányú képzésben résztvevő egyetemi hallgatóknak is biztosít terepgyakorlatot. 3.2.3 Más, pártfogói tevékenységben résztvevő szervezetek A pártfogó a büntető igazságszolgáltatás, illetve a szociális szféra területéhez tartozó szervezetekkel együttműködésben valósítja meg feladatait. Az együttműködések egy részét jogszabályok rögzítik, más részüket a pártfogó szolgálat kezdeményezi feladatai hatékonyabb ellátása érdekében. A rendőrség a pártfogó felügyelet végrehajtásában a pártfogó felügyelő megkeresésére közreműködik, és a közrendvédelmi jellegű külön magatartási szabályok megtartását ellenőrzi. Az áldozatsegítők az Igazságügyi Hivatal másik szolgálati ágaként látják el feladataikat, így az együttműködés intézményesített, melyet kiegészít a rendőrség és a civil szervezetek áldozatsegítői tevékenysége. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló rendelet szerint a pártfogó felügyelet végrehajtásában a helyi önkormányzatok, a munkáltatók, a karitatív és öntevékeny szervezetek közreműködnek, munkájukat az állampolgárok segítik és támogatják. A szociális, oktatási és gyermekvédelmi rendszer intézményeivel való együttműködés, a jelzőrendszerben való szerepvállalás jogszabályi kötelezettség (elsősorban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény szerint). A munkáltatók és a munkaügyi szervek különösen a közérdekű munka büntetés végrehajtásában és a terheltek foglalkoztatásában történő közreműködéssel vesznek részt a pártfogói tevékenységben.

17 4. PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG AZ ELJÁRÁS KÜLÖNBÖZŐ SZA- KASZAIBAN 4.1 Általános bemutatás Táblázat: A büntetőeljárás különböző szakaszaiban végzett pártfogói tevékenységekről Tárgyalást megelőző szakasz Lásd: 4.2 Tárgyalás és végrehajtás szakasza Lásd: 4.4 Szabadulás utáni szakasz Lásd: 4.4 Környezettanulmány készítése X X X Pártfogó felügyelet/segítség feltételesen felfüggesztett -- -- eljárás esetében (vádemelés elhalasztása) X Mediáció X X -- Pártfogó felügyelet végrehajtása X X X Közérdekű munka szervezése és ellenőrzése -- X -- Csoportfoglalkozások, tanulási programok X X X Drogelvonó program X X X Más közösségi szankció, amelynek neve: a. Közösségi foglalkoztató programjain való részvétel X X X Pártfogó felügyelői vélemény készítése X X X Pártfogó felügyelet felfüggesztett büntetés esetében -- X -- Speciális, kábítószer-használattal kapcsolatos intézkedés X -- -- végrehajtása Feltételes elítélés felügyelete (Próbára bocsátás mellett -- X -- megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása) Büntetés-végrehajtási intézetben végzett pártfogói -- X -- tevékenység Feltételes szabadság felügyelete -- - X Közkegyelem elbírálására vonatkozó vélemény/jelentés -- X X elkészítése Egyéb tevékenység, éspedig: 1. Javítóintézetben végzett pártfogói tevékenység -- X -- 2. Utógondozás -- -- X 4.2 A tárgyalást megelőző szakasz 4.2.1 Általános bemutatás 1999. előtt a pártfogó felügyelő feladatai csak a szankció kiszabásáról szóló határozat után kezdődtek. 1999-től a vádemelés elhalasztása mellett az ügyész pártfogó felügyelet alá helyezte az elkövetőt, de a jogalkotó még ekkor sem bízta meg a pártfogót ún. döntéselőkészítő feladatokkal. Erre csak az intézményi reform után került sor, ettől kezdődően a pártfogó felügyelői szaktudás a büntetőeljárás megindításától kezdődően kellő súllyal reprezentált. A pártfogó felügyelő a tárgyalást megelőző szakaszban az alábbi tevékenységeket végzi: (a) jelentésírás (környezettanulmány - Social inquiry report/sir (2006-ban: 14,460 ügy) pártfogó felügyelői vélemény (Pre-sentence report/psr (2006-ban: 2,617 ügy);

18 (b) a vádemelés elhalasztásához kapcsolódó pártfogó felügyelet végrehajtása. E tevékenység során csoportfoglalkozások, tanulási programok, drogelvonó programok, a közösségi foglalkoztató programjain való részvétel valósulnak meg; (c) közvetítői eljárás lebonyolítása (2007. január-május: 721 ügy). 4.2.2 Tárgyalást megelőző vélemény A pártfogó felügyelő országosan egységes sztenderdek alapján készíti el a környezettanulmányt /Kt/ és pártfogó felügyelői véleményt /Pfv/ (lásd: 1-2. sz. melléklet). A környezettanulmányban be kell mutatni a terhelt családi körülményeire, baráti, kisközösségi kapcsolataira, egészségi állapotára, káros szenvedélyére, lakhatási körülményeire, iskolai végzettségére, szaktudására, munkahelyére, foglalkoztatására, tanulmányainak folytatására, szabadidőeltöltési szokásaira, jövedelmi, vagyoni viszonyaira, az elkövetéskor jellemző és az óta bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat. A tárgyalást megelőző eljárási szakaszban az ügyész pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el, ha (1) a vádemelés elhalasztásáról vagy (2) a közvetítői eljárásra utalásról dönt. A Pfv beszerzése kötelező, ha az ügyész a vádemelés elhalasztása során magatartási szabályt vagy egyéb kötelezettségeket kíván előírni a terhelt számára. A pártfogó felügyelői vélemény a terhelt személyiségét és életviszonyait jellemző tényeket írja le részletesen (pl. családi és lakhatási körülmények, egészségi állapot, esetleges káros szenvedély, iskolai végzettség, szaktudás, munkahely, foglalkoztatásra vonatkozó adatok, jövedelmi, vagyoni viszonyok). Bemutatja a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot, a motivációt. Információt közöl arról is, hogy a terhelt megbánta-e a tettét, és kész-e, képes-e az együttműködésre. A pártfogó felügyelő a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségről, egészségügyi, illetőleg szociális intézményi ellátási lehetőségről, és javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére különböző kezelő vagy megelőző programokon való részvételre. A bíróság vagy az ügyész kérdésére a pártfogónak ki kell térnie arra is, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez. Az okirat elkészítésekor a pártfogó felügyelőnek lehetősége van arra, hogy értékelje a bűnelkövetői magatartás személyes vonatkozásait, az elkövető cselekményhez való viszonyát, és azokat a személyiségében megjelenő kockázatokat, amelyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek; mindamellett fontos megjegyezni, hogy a hazai pártfogó felügyelői szolgálat még nem vezetett be visszaesés valószínűségét mérő kockázatértékelő módszert.

19 4.2.3 A pártfogó felügyelet végrehajtása A fiatalkorúaknál 1995, felnőtt korú gyanúsítottaknál 1999 óta van lehetőség a vádemelés elhalasztására. Az ügyész háromévi (fiatalkorúaknál ötévi) szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény esetén a vádemelést egytől két évig terjedő időszakra elhalaszthatja. A magyar rendszerben négyféle eljárásjogi diverzió van: vádemelés elhalasztásának alapesete; drogelterelés; tartás elmulasztásának vétsége miatti elterelés; közvetítői eljárás (mediáció). A törvény alapján a vádemelés elhalasztásánál kötelező a pártfogó felügyelet elrendelése. A próbaidő tartama alatt az elkövető ellenőrzése és segítése a pártfogó felügyelő feladata. Ha a gyanúsított a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, vagy a magatartási szabályokat megszegi, akkor az ügyész vádat emel. Amennyiben a próbaidő sikeresen telt el az eljárás megszűnik. A próbaidő tartamára elrendelt magatartási szabályok egy része jogszabályban meghatározott (általános magatartási szabályok), de az ügyész az ügy és az elkövető körülményeihez igazodva külön kötelezettséget is előírhat. A hazai gyakorlatban a magatartási szabályok előírása elsősorban a fiatalkorúak ügyeiben a jellemző. Az ügyész magatartási szabályként elrendelheti, hogy az elkövető: a) részben vagy egészben térítse meg a sértettnek a bűncselekménnyel okozott kárt; b) más módon gondoskodjék a sértettnek adandó jóvátételről; c) meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen, vagy a köz számára munkát végezzen (a köz javára teljesített jóvátétel); d) pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt. Az a) és b) pontban írt kötelezettségek a gyanúsított és a sértett hozzájárulásával, a c) és d) pontban szereplő kötelezettségek a gyanúsított hozzájárulásával írhatók elő. Az ügyész a meghatározott magatartási szabályok és kötelezettségek közül többet is, illetőleg a felsoroltakon kívül más magatartási szabályt is megállapíthat, vagy más kötelezettséget is előírhat. Az újabb szabályozás már korszerűbb a sértetti jogokat is figyelembe vevő, illetve a közösségi büntetések elemeit magában hordozó magatartási szabályok kiszabását ösztökéli. 4.2.4 A közvetítői eljárás (mediáció) lebonyolítása A közvetítői eljárást ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett személy elleni, közlekedési vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt indult büntetőeljárásokban lehet alkalmazni. Közvetítői eljárás egy adott büntetőügyben csak egyszer rendelhető el. Az ügyész hivatalból, vagy a gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára az

20 eljárás legfeljebb hat hónapra történő felfüggesztésével dönthet a közvetítői eljárásra utalásról, ha a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető. A jogszabály feltételként írja elő, hogy a terhelt beismerő vallomását, illetve azt, hogy vállalja és képes is legyen a sértett kárát megtéríteni. A jóvátételt a terheltnek önként kell vállalnia, és a sértettnek is el kell fogadnia. Az elkövető (és a sértett) beleegyezése, hozzájárulásának fenntartása a mediáció teljes szakaszában törvényi feltétel. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között az okozott kár helyreállításával kapcsolatos megállapodás jöjjön létre. A közvetítői eljárás lefolytatásáért és a megállapodásban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséért a pártfogó felügyelő a felelős. Ha a terhelt a sértettnek okozott kárt a közvetítői eljárás keretében megtérítette, vagy egyéb módon jóvátette, háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetén az ügyész az eljárást megszünteti, ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetén vádat emel, de ez esetben a büntetés korlátlan enyhíthetésére van lehetőség. Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését csak megkezdte, de még nem fejezte be, akkor az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja. Közvetítői eljárás nem alkalmazható, ha az eljárás olyan bűncselekmény elkövetése miatt folyik, amelyet a tettes korábbi mediáció, vagy más szankció végrehajtásának tartama alatt követett el. A törvény kizárja a közvetítői eljárás lehetőségét a többszörös visszaeső ügyében, a bűnszervezetben való elkövetésnél, továbbá halálos eredménnyel járó bűncselekmény elkövetése esetén. A büntető ügyekben folytatott közvetítői eljárásban a Szolgálat e feladatra speciálisan kiképzett pártfogó felügyelői járnak el mediátorként. (2008. január 1- jétől az ügyvédek is folytathatnak mediációs tevékenységet.) Az új jogintézmény bevezetésének első hat hónapjára vonatkozó ügyforgalmi adatok az alábbiak. A közvetítői tevékenység kezdeményezése 2007. január-június hónapokban 300 250 200 164 150 98 100 62 65 50 0 10 26 25 36 55 Január Február Március Április Május Június 54 87 111 Bíróság Ügyészség