UTAZÁSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK (ELŐREJELZÉS ÉS VALÓS IDEJŰ INFORMÁCIÓ-SZOLGÁLTATÁS) Alkalmazási Útmutatók TIS DG02 01-02-00 változat 2012. január Koordinátor: Jan Bembennek 1
A szolgáltatás rövid áttekintése A szolgáltatás definíciója Az Előrejelzés és valós idejű információszolgáltatás, mind a várható, mind az előre nem látható eseményekről nyújt információkat az úthasználóknak a TEN-T hálózat meghatározott útszakaszain, valamint a kapcsolódó infrastruktúrán. Ezen előre jelzett vagy valós idejű információk utazás előtt vagy utazás közben különböző információs csatornák felhasználásával biztosíthatóak, melyekhez az úthasználók különböző végfelhasználói berendezéseken keresztül férhetnek hozzá. A szolgáltatás tartalmazhat kollektív és individuális, egyéni (személyre szabott, igény szerinti) információkat is. Az Eseményeket várható és nem előrelátható események mint a megszokottól eltérő helyzeteteket lehet definiálni, melyek kedvezőtlen közlekedésbiztonsági, hatékonysági és környezeti hatásokhoz vezethetnek az adott úton. A szolgáltatás célja Az eseményekről szóló tájékoztatásnak és a járművezetők figyelmeztetésének fő célja a közlekedésbiztonság és a hálózati hatékonyság, valamint a járművezetők utazási kényelmének növelése. A tájékozatlan járművezetők hirtelen reakciói miatt egy forgalmi zavar spontán módon szűk forgalmi keresztmetszet kialakulásához vezethet. De ha a járművezetők már előre ismerik a várható forgalmi helyzetet, akkor felkészülhetnek rá, és proaktív módon sebességük és a követési távolság módosításával alkalmazkodhatnak a kialakult helyzethez, így biztosítva a biztonságos, egyenletes és stabil forgalmat. Az Előrejelzés és valós idejű információszolgáltatás lehetővé teszi a forgalmi információknak utazás előtti és utazás közbeni útvonaltervezésre bontását. Az információk módosíthatják az utazás megkezdésének időpontját, segíthetik a járművezetőt a hatékonyabb útvonalválasztásban vagy akár megváltoztathatják az utazási szándékot is. A járművezetőknek szóló információszolgáltatás javítja az utazási komfortot, még akkor is, ha az információk közvetlenül nincsenek hatással a hálózati hatékonyságra vagy a közlekedésbiztonságra. A megfelelően tájékoztatott járművezetők nyugodtabbak, így jobban tudnak koncentrálni. A szolgáltatás további hatása a közösségi közlekedésben résztvevők nagyobb aránya, valamint a kisebb mértékű levegőszennyezés. 2
A szolgáltatás hatásai Európai dimenzió Az Előrejelzés és valós idejű információszolgáltatás Európa-szerte hatással van az úthasználók útvonalválasztására mind rövid, ill. hosszabb utazásoknál, mind a helyi, mind pedig a távolsági, valamint nemzetközi forgalomban. Ezért a rendszerszolgáltatóknak (amennyiben lehetséges) különböző nyelveken kell megkísérelni az információk nyújtását, vagy még inkább meg nyelv-független formában (piktogramok, szimbólumok felhasználásával) kell információkat biztosítani. A létező alkalmazások és felhasználói információs követelmények jelenleg Európaszerte különbözőek, mivel a nemzeti stratégiák, és a befektetési stratégiák különbözősége határozza meg a jövőbeli fejlesztéseket. Így nem célszerű meghatározni/előírni az elérendő minimális szolgáltatási szintet. Azonban a szolgáltatási szintek és kritériumok meghatározása a legfontosabb az információszolgáltatáshoz; a jövőbeli fejlesztések ennek megfelelően történhetnek a szolgáltatási szintek nagyobb európai harmonizációja érdekében. Ajánlásokat fogalmaztak meg annak érdekében, hogy biztosítsák ezen szolgáltatásokat egy jobb európai kontextusban. 3
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés.. 6 1.1. Az EasyWay Alkalmazási Útmutatók koncepciója.6 1.1.1. Előzmények..6 1.1.2. Az Alkalmazási Útmutatók használata - a tartsd be vagy magyarázd meg elv..6 1.1.3. Nyelvhasználat az A részben 7 1.2. ITS szolgáltatási profil.9 1.2.1. ITS szolgáltatási stratégia 9 1.2.1.1. Szolgáltatás általános leírása.9 1.2.1.2. Mi a vízió?...9 1.2.1.3. Mik a célok?...10 1.2.1.4. EasyWay harmonizáció az alábbiakra fókuszál..11 1.2.1.5. Kapcsolódás további ITS szolgáltatásokhoz...11 1.2.2. Az EasyWay céljaihoz való hozzájárulás..12 1.2.2.1. Szolgáltatás-értékelés..12 1.2.2.2. Közlekedésbiztonság...12 1.2.2.3. Környezeti hatások..12 1.2.2.4. Hálózati hatékonyság..12 1.2.3. A legkorszerűbb megoldások.12 1.2.4. Európai dimenzió... 14 2. A rész: harmonizációs követelmények..15 2.1. A szolgáltatás definíciója...15 2.2. Funkcionális követelmények.15 2.2.1. Funkcionális felépítés 15 2.2.2. Funkcionális felbontás és interfészek 16 2.2.2.1. 1. sz. Al-funkció: Adatgyűjtés. 16 2.2.2.2. 2. sz. Al-funkció: Adategyesítés és feldolgozás..16 2.2.2.3. 3. sz. Al-funkció: Információszolgáltatás....16 2.2.2.4. Interfészekre vonatkozó követelmények.....17 2.3. Szervezeti követelmények.18 2.4. Műszaki követelmények 21 4
2.4.1. Az információs és telekommunikációs technológiákhoz szükséges infrastruktúra...21 2.4.2. Szabványok és megállapodások: létezők és szükségesek..21 2.4.2.1. DATEXII- profilok..21 2.4.2.2. Kiegészítő specifikációk iránti igény..28 2.5. Egységes megjelenítés (common look + feel)...28 2.6. Szolgáltatási szint meghatározása..29 2.6.1. Előzetes megjegyzés.29 2.6.2. Szolgáltatási szint kritériumok.30 2.6.3. Üzemeltetési környezetre vonatkozó szolgáltatási szint kritériumok...32 3. B rész: kiegészítő információk...33 4. "A" jelű függelék: Megfelelőségi ellenőrzés.34 4.1. Megfelelőségi ellenőrzés Kötelező elemek 34 4.2. Megfelelőségi ellenőrzés Javasolt/ajánlott elemek.....36 4.3. Megfelelőségi ellenőrzés Lehetséges elemek 37 5. B függelék: Irodalomjegyzék.... 39 6. C függelék: Végső megjegyzések...40 5
1. Bevezetés 1.1. Az EasyWay Alkalmazási Útmutatók koncepciója 1.1.1. Előzmények Ez a dokumentum egyike annak a dokumentum-sorozatnak, amelyek az EasyWay projekt keretében készültek. Az EasyWay projekt az európai ITS alkalmazások használatát támogatja a főbb TERN közlekedési folyósokon. A projektet a nemzeti közúti hatóságok és útüzemeltetők vezetik társult partnerekkel együtt, akik az autóipari szereplők, a telekommunikációs üzemeltetők és a közösségi közlekedésben érdekelt felek közül kerülnek ki. A projekt során világos célokat tűztek ki, meghatározták a szükséges és alkalmazandó európai ITS alap-szolgáltatásokat (utazási információs rendszerek, forgalomszabályozó valamint teherforgalmi- és logisztikai szolgáltatások). A projekt egy olyan hatékony platformot biztosít, amely lehetővé teszi az európai mobilitásban érdekelt feleknek a páneurópai ITS szolgáltatások koordinált és kombinált alkalmazását. Az EasyWay projekt 2007. évben indult és azóta egy jelentős tudásalapot hozott létre és konszenzust alakított ki a fenti ITS szolgáltatások harmonizált megvalósítására. Ezt a tudást olyan dokumentumok formájában tették közzé, melyek útmutatást biztosítanak az ITS szolgáltatások alkalmazásához ezek a dokumentumok az EasyWay Alkalmazási Útmutatók. Az Alkalmazási Útmutatók első változatai kezdetben főleg a legjobb gyakorlatokat, a tapasztalatokat tartalmazták. Ez az EasyWay-en belül jelentősen támogatta a szolgáltatások megvalósítását az alábbiak szerint: a megvalósításban résztvevő EasyWay szereplők ismeretet szereztek arról, hogy milyen tapasztalatokra tettek szert Európa más részein; segítséget nyújtott olyan hibák elkerülésében, melyeket már mások elkövettek; a lényeges és kritikus kérdésekre figyelve felgyorsította az alkalmazást. Eközben a legjobb gyakorlatok Európa-szerte sikeresen épültek be az ITS alkalmazásokba, így most lehetőség van arra, hogy a következő logikus lépéssel elkezdődjön a szolgáltatások alkalmazásához kapcsolódó azon elemek ajánlása, amelyek bizonyíthatóan hozzájárultak mind a helyi alkalmazások sikereihez, mind pedig az európai harmonizált alkalmazások értéknöveléséhez a folytonos és interoperábilis szolgáltatások érdekében. 1.1.2. Az Alkalmazási Útmutatók használata - a tartsd be vagy magyarázd meg elv A legjobb tapasztalatok leírásától az egyértelmű ajánlásokig terjedő folyamat jelenik meg az Alkalmazási Útmutatók legújabb változatainak dokumentum-struktúrájában. A bevezetőn és a specifikus kiegészítő anyagokat tartalmazó függelékeken kívül az Alkalmazási Útmutatók két fő részből állnak: "A" rész: ez a rész tartalmazza azokat az ajánlásokat és követelményeket, melyek bizonyíthatóan hozzájárultak a sikeres alkalmazáshoz, továbbá az EasyWay partnerek 6
olyan elemeknek fogadták el őket, amelyeket az adott szolgáltatáshoz kapcsolódó minden alkalmazás esetén használni kell az EasyWay megvalósítása során. Ennek a résznek a tartalma előíró jellegű, az EasyWay partnerektől pedig elvárt, hogy az alkalmazásaik megfeleljenek az ebben a részben foglalt előírásoknak. Ha egy projekt során a konkrét körülmények nem teszik lehetővé az ajánlások betartását, az EasyWay partnereknek részletes magyarázatot kell adniuk az eltérés okára. Ez a koncepció az úgynevezett tartsd be vagy magyarázd meg elv. "B" rész: ez a rész lehetőséget kínál arra, hogy értékesebb, de kevésbé előíró jellegű információk jelenjenek meg. A kiegészítő információk egyebek mellett tartalmazhatnak regionális/nemzeti alkalmazási példákat, valamint bemutathatnak olyan üzleti modelleket, amelyekben kitérnek az érdekelt felek bevonására vagy a költség/haszon elemzés eredményeire. 1.1.3. Nyelvhasználat az A részben Minden előíró jellegű dokumentum esetén kötelező követelmény, hogy jól meghatározott és egyértelmű, félreérthetetlen megfogalmazásban közölje az előírásokat. Az előírások összegzésekor látható, hogy több olyan előírás is létezik, amelyek az előíró jellegű szövegekben előforduló egyes szavak használatát tisztázzák. Az EasyWay Alkalmazási Útmutatók céljaik elérése érdekében az RFC 2119 jól bevált rendelkezéseit alkalmazzák (http://www.ietf.org/rfc/rfc2119.txt, lásd (1)), melyet az alapvető internetes szabványok meghatározására használnak: A kulcsszavakat (KELL, TILOS, ELVÁRT, KÖTELEZŐ, NEM KELL, SZÜKSÉGES, NEM SZÜKSÉGES, AJÁNLOTT, LEHETSÉGES, OPCIONÁLIS) ebben a dokumentumban oly módon használják, ahogyan az az RFC 2119 -ben meghatározott. A kulcsszavak áttekintése, jelentésük és az "A" rész szövegösszefüggésében adható lehetséges válaszok alkotják az alábbi táblázatot. A zárójelben szereplő kulcsszavak használata általában lehetséges, de a félreértések elkerülése érdekében nem ajánlott. A félreértések az egyes kifejezéseknek a különböző EU tagállamokban előforduló eltérő nyelvhasználati formáiból adódhatnak. Követelmény megfogalmazása Jelentése az RFC 2119- ben Jelentése az EasyWay-ben Lehetséges válaszok az ellenőrzési listára KELL (ELVÁRT, KÖTELEZŐ /szabályból adódó/) TILOS (NEM KELL) SZÜKSÉGES (AJÁNLOTT) Meghatározás szerint: teljes körű követelmény Meghatározás szerint: teljes körű tiltás Előfordulhatnak jogos indokok bizonyos körülmények között, amikor egyes pontok figyelmen kívül hagyhatók, de figyelembe kell venni a teljes tartalmat és 7 Lehet, hogy léteznek áthidalhatatlan akadályok, amik megakadályozzák a teljesítést (pl. jogi szabályozások). A meghatározás nagyon hasonló a KELL és a TILOS EasyWaybeli jelentéséhez, az RFC 2119-cel összhangban. Teljesítés esetén: igen, vagy nem teljesítés esetén: nem az áthidalhatatlan okok magyarázatával Teljesítés esetén: igen, vagy nem teljesítés esetén: nem magyarázattal
NEM SZÜKSÉGES (NEM AJÁNLOTT) LEHETSÉGES (OPCIONÁLIS) körültekintően kell mérlegelni, mielőtt másik megoldást választanak. Előfordulhatnak jogos indokok bizonyos körülmények között, amikor egyes eljárások elfogadhatók vagy hasznosak, de figyelembe kell venni a teljes tartalmat és körültekintően kell mérlegelni, mielőtt olyan eljárást alkalmaznak, ami ezzel a címkével jellemezhető. Az adott pont teljes mértékben opcionális. Az egyik alkalmazás esetén választható lehet a helyi sajátosságok miatt vagy mert úgy vélhető, hogy speciális hozzáadott értéket képvisel. Jelentése az EasyWay-ben megfelel az RFC 2119-nek. 1. sz. táblázat: A rész szóhasználat követelményei Teljesítés esetén: igen magyarázattal vagy nem teljesítés esetén: nem Megjegyzendő, hogy a fenti kulcsszavak csupa nagybetűvel való írása amit az internetes szabványokban gyakran alkalmaznak az Alkalmazási Útmutatókban nem javasolt. A követelményi nyelvezet használata lehetővé teszi az "A" részben kifejtett követelmények közvetlen alkalmazását a megfelelőségi ellenőrzéshez. Az alábbi bekezdés bemutat egy példát a funkcionális követelményhez: FR2: Az automatikusan és a nem műszaki forrásokból származó összegyűjtött adatoknak és információknak következetes földrajzi referenciamodellen és időbeli érvényességi modellen kell alapulniuk, melyek mindegyike az adatleírásnak kell, hogy része legyen. A földrajzi alap meghatározása az operátorra hagyható. A Követelmény címszó alatt egy új szemantikai elem, az Ajánlás jelenik meg az "A" részben. Ez az elem nem rendelkezik a határozott követelmény jellemzőivel, emiatt tilos a megfelelőségi ellenőrzéshez sorolni. Az Ajánlások nem kapcsolódnak közvetlenül az ITS-szolgáltatások harmonizációjának három pilléréhez (interoperabilitás, egységes kialakítás ( common look + feeling ), minőségi kritériumok), de egy-egy ITS szolgáltatás belső jellemzőihez igen. Mindazonáltal egy-egy ilyen elem közvetíti az európai hozzáadott értéket, ezért az Alkalmazási Útmutatókban ezzel is kell foglalkozni. Az Ajánlás jelölésére a következő elemet használják a dokumentumban: Ajánlás FA1: Loremipsumdolor sit amet, consetetursadipscingelitr, 8
1.2. ITS szolgáltatás profil 1.2.1. ITS szolgáltatás stratégia 1.2.1.1. Szolgáltatás általános leírása Az utazási információs szolgáltatások átfogó általános leírása a Traveller Information Services REFERENCE DOCUMENT, TIS Deployment Guideline Annex, Version 01-02-00 dokumentumban található, az alábbiak szerint: Rövid összefoglaló, és 2.1-es fejezet A szolgáltatás általános leírása. Az Előrejelzés és valós idejű információszolgáltatás mind a várható, mind pedig a nem előre látható eseményekről nyújt információkat az úthasználóknak a TEN-T hálózat meghatározott útszakaszain, valamint a kapcsolódó infrastruktúrán. Az eseményeket várható és nem előrelátható események mint a megszokottól eltérő helyzeteteket lehet definiálni, melyek kedvezőtlen közlekedésbiztonsági, hatékonysági és környezeti hatásokhoz vezethetnek az adott úton. Az eseményeknek két kategóriája létezik: Várható események, pl.: o sztrájkok, tiltakozások, úton folyó munkavégzések, kiemelt események hatására bekövetkező fogalmi torlódások (sportmérkőzések, koncertek, fesztiválok), parkoló-létesítményekről szóló információk, út/híd/alagút/sáv/határ lezárások, stb. Nem várható/nem előre látható események, pl.: o Balesetek, út/híd/alagút/sáv/határ lezárások, akadályok az útburkolaton (tárgyak, állatok, emberek), forgalommal szemben haladó járművezetők, parkoló-létesítményekről szóló információk, hirtelen lelassuló/megálló és feltorlódó forgalom, korlátozott látási viszonyok, csúszós útburkolat (aquaplaning, jég, olaj, stb.), hirtelen megjelenő kedvezőtlen időjárási körülmények, határátkelőknél kialakuló hosszú várakozási idő, stb. Az Előrejelzés és valós idejű információszolgáltatás mint a teljes információs stratégia része az alábbi szolgáltatásokat biztosítja: utazást megelőzően a járművezetők figyelmeztetése a várható eseményekről; utazás közben a járművezetők figyelmeztetése a várható és nem várható eseményekről. 1.2.1.2. Mi a vízió? Az eseményekről szóló tájékoztatásnak és a járművezetők figyelmeztetésének fő célja a közlekedésbiztonság és a hálózati hatékonyság, valamint a járművezetők utazási kényelmének növelése. A tájékozatlan járművezetők hirtelen reakciói miatt egy forgalmi zavar spontán módon szűk forgalmi keresztmetszet kialakulásához vezethet. De ha a járművezetők már előre 9
ismerik a várható forgalmi helyzetet, akkor felkészülhetnek rá, és proaktív módon sebességük és követési távolságuk módosításával alkalmazkodhatnak a kialakult helyzethez, így biztosítva a biztonságos, egyenletes és stabil forgalmat. Az Előrejelzés és valós idejű információszolgáltatás lehetővé teszi a forgalmi információknak utazás előtti és utazás közbeni útvonaltervezésre bontását. Az információk módosíthatják az utazás megkezdésének időpontját, segíthetik a járművezetőt a hatékonyabb útvonalválasztásban vagy akár megváltoztathatják az utazási szándékot is. A járművezetőknek szóló információszolgáltatás javítja az utazási komfortot, még akkor is, ha az információk közvetlenül nincsenek hatással a hálózati hatékonyságra vagy a közlekedésbiztonságra. A megfelelően tájékoztatott járművezetők nyugodtabbak, így jobban tudnak koncentrálni. A szolgáltatás további hatása a közösségi közlekedésben résztvevők nagyobb aránya, valamint a kisebb mértékű levegőszennyezés. 1.2.1.3. Mik a célok? A szolgáltatás fő célja az úthasználók tájékoztatása a várható, és nem várható eseményekről, annak érdekében, hogy támogassák őket a legjobb útvonal kiválasztásában, és hogy a járművezetők biztonságosabban, valamint nyugodtabban utazhassanak. A várható eseményekről és azok hatásairól tájékoztatást kell adni, különösen akkor, ha utazás előtti figyelmeztetéssel biztosítják az információ előrejelzést. Ezek az információk hozzájárulnak az útügyi szervezet általános forgalmi menedzsment céljaihoz. Az információ azokat a járművezetőket is támogathatja, akik a zavar által érintett területen át tervezik útjukat. A nem várható eseményekről és azok hatásairól szóló valós idejű információszolgáltatás általában fontosabb azon úthasználók számára, akik már úton vannak, annak ellenére, hogy ezek az információk hatással lehetnek azon úthasználókra is (pl. sávzárásról szóló információ), akik utazásukat nem tervezik meg előre. A nem várható események gyakrabban kapcsolódnak veszélyes szituációkhoz, és fontosabbak az utazás közbeni veszélyjelzések esetén; a veszélyhelyzetekről szóló információk továbbítása megelőzi a baleseteket és hatással van az útvonalválasztásra, így hatékonyabbá és biztonságosabbá téve az úthálózatot. Ebben az esetben fontos, hogy az információkat a lehető leggyorsabban eljuttassák az úthasználókhoz. Ezen előre jelzett vagy valós idejű információk utazás előtt vagy utazás közben különböző információs csatornák felhasználásával biztosíthatóak, melyekhez az úthasználók különböző végfelhasználói berendezéseken keresztül férhetnek hozzá. A szolgáltatás tartalmazhat kollektív és individuális, egyéni (személyre szabott, igény szerinti) információkat is. Problémák, melyeket figyelembe kell venni: egyszerű információs hozzáférés biztosítása az úthasználók számára; 10
információs portálok különböző tartalommal; információk hiányossága; információk eltérő értelmezése az úthasználók által. 1.2.1.4. EasyWay harmonizáció a következőkre fókuszál Jelen EasyWay Alkalmazási Útmutató egyik fő célja az internet alapú utazás előtti és utazás közbeni forgalmi információszolgáltatás statikus és dinamikus térképekkel kombinálva ahol az események az úthálózaton egy adott helyszínhez rendelhetőek, ott a térképen egy speciális esemény piktogramot kell megjeleníteni. Számos információszolgáltató használja már ezt a fajta megjelenítést. A másik fő terület az utazás közbeni információk VJT-n való megjelenítésére vonatkozik, amelyeket az útvonalak mentén a közút üzemeltetők működtetnek. Egy másik terület a közútkezelők és a széleskörű felhasználók számára forgalmi előrejelzéseket kínáló nemzeti, regionális vagy helyi műsorszolgáltatók közötti kapcsolódásra vonatkozik. A mobil technológián alapuló végfelhasználó eszközök gyors fejlődésének köszönhetően az egyéni (személyre szabott) információszolgáltatások növekedő tendenciát mutatnak. 1.2.1.5. Kapcsolódás további ITS szolgáltatásokhoz Ehhez a szolgáltatáshoz fontos információk a különböző eseményekkel kapcsolatos aktuális változások, ill. azokra vonatkozó előrejelzések, melyek hatással vannak a járművezetőre útja során. Fontos kiegészítő információk, melyeket ez az Alkalmazási Útmutató nem tartalmaz, de az alábbi útmutatókban megtalálhatóak: Forgalmi zavarok okai és időtartamai, pl. vészhelyzetek, balesetek (ld: TMS- DG05-08: Veszélyre figyelmeztető rendszerek és Vészhelyzet menedzsment ), időjárási körülmények (ld: TIS-DG06: Időjárási információs szolgáltatások ). Eseményeknek a forgalmi körülményekre gyakorolt következményei (pl. sebességszabályozás ld: TIS-DG04: Sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatások vagy forgalmi körülmények és torlódások (ld: TIS- DG03/05: Forgalmi információkra és várható utazási időkre vonatkozó információs szolgáltatások ). Alternatív útvonalra vonatkozó javaslat (pl. terelés vagy módváltás, ld. TMS- DG07 Közlekedési folyósok és hálózatok forgalmi menedzsment tervei ). Forgalmi körülmények hosszú- és középtávú előrejelzése a hisztorikus adatok alapján (EasyWay Alkalmazási Útmutató által nem érintett). A szolgáltatás az úthasználókra irányul, tartalmazhat általános információkat és individuális (személyre szabott, igény szerinti) információkat is. Az információszolgáltatásnak összhangban kell lennie a forgalmi menedzsment tervvel (FMT, ld. TMS-DG07 Közlekedési folyósok és hálózatok forgalmi menedzsment tervei ), melyet útügyi hatóságok vagy forgalomirányító központok használnak. 11
1.2.2. Hozzájárulás az EasyWay céljaihoz 1.2.2.1. Szolgáltatás-értékelés Az utazási információs szolgáltatások álfogó általános leírása a Traveller Information Services REFERENCE DOCUMENT, TIS Deployment Guideline Annex, Version 01-02-00 dokumentumban található, a 2.2-es fejezetben Hozzájárulás az EasyWay céljaihoz. Az alábbi ábra a szolgáltatás hozzáadott értékére vonatkozó számszerű meghatározást mutatja, amely az EasyWay három fő célját tartalmazza: közlekedésbiztonság, hatékonyság és környezetvédelem. A szolgáltatás értékelésre alkalmazott skála szakértői megítélésen, nem pedig az ehhez kapcsolódó tudományos elemzésen alapul. 1. sz. ábra: Előrejelzés és valós idejű információszolgáltatás hatása az EW céljaira 1.2.2.2. Közlekedésbiztonság Az információk különösen veszélyhelyzetek/nem várható események esetében segíthetnek megelőzni az elsődleges és másodlagos baleseteket azáltal, hogy a járművezetőket figyelmeztetik a veszélyes helyzetekre. 1.2.2.3. Környezeti hatások Az ilyen típusú információk az úthálózat hatékonyabb kihasználáshoz vezethetnek, támogatva a közösségi közlekedés nagyobb arányú használatát, így csökkentve a káros-anyag kibocsátást. 1.2.2.4. Hálózati hatékonyság Az információszolgáltatás eredményeként várhatóan hatékonyabb utazási döntéseket hoznak az úthasználók (útvonalválasztás, módválasztás, utazási idő). 1.2.3. A legkorszerűbb megoldások Az Előrejelzés és valós idejű információszolgáltatás jelenleg fejlett és elterjedt az EasyWay tagországokban. A nemzeti gyakorlati példák Európa-szerte mutatják, hogy 12
milyen módon biztosítható az eseményekre és veszélyhelyzetekre vonatkozó információ-szolgáltatás. Az utazás előtti utazástervezés az elmúlt években az egyszerű, előre meghatározott időszakokban sugárzott TV adásoktól és rádióüzenetektől egészen a dinamikus smartphone (okostelefon) applikációkig és a könnyen hozzáférhető interaktív térképen megjelenő valós idejű és tervezett eseményekre vonatkozó forgalmi információkat tartalmazó weboldalakig fejlődött. Sok európai útüzemeltető használ weboldalakat, mint információszolgáltatást, mely segíthet az utazás- és útvonaltervezésben. Az úthálózatról szóló információk, a hisztorikus és valós idejű utazási információkkal kombinálva lehetővé teszik az úthasználók számára a megalapozott választást az egyéni és közösségi közlekedési lehetőségek között, és segít befolyásolni az utazás megválasztását. Az utazás közbeni információkat VJT-n megjelenítve Európa-szerte széles körben használják, az útdíjas autópálya-hálózatokon (pl. Franciaország, Spanyolország, Portugália és Olaszország) és a nagy forgalmat lebonyolító autópályákon, ahol a forgalomterelési lehetőségek rendelkezésre állnak (pl. Hollandia, Belgium, Egyesült Királyság, Németország). A szóbeli közlekedési információk a nap nagy részében utazás előtt és utazás közben is számos rádiócsatornán elérhetőek Európa-szerte. Speciális, ilyen célú autópálya rádiófrekvenciák találhatóak Franciaországban, Hollandiában és Olaszországban, ahol az érintett régióra vonatkozóan rendszeresen továbbítanak közlekedési információkat. Az RDS-TMC-t már a legtöbb nyugat-európai országban alkalmazzák, és a legtöbb közép- valamint kelet-európai országban tervezik az alkalmazást, vagy már kialakítás alatt áll. Az RDS-TMC Plusz Ausztriában ingyenesen elérhető, mely minőségbiztosított és gyorsabb RDS-TMC szolgáltatást nyújt, mert csak a releváns, információkat továbbítja. A digitális műsorszolgáltatásra való átállással a jövőben az RDS-TMC szerepét várhatóan a TPEG szolgáltatások veszik át. További szolgáltatások veszélyhelyzetekre utaló információkat e-mailen és SMS-ben továbbítanak. A járműben lévő, RDS-TMC információs szolgáltatással felszerelt navigációs rendszerek használata szintén széles körben elterjedt. Ezek a rendszerek adatkapcsolattal rendelkeznek, mely lehetőséget kínál a rendszer-szolgáltatókkal való kapcsolatra. Az okostelefonok piaca exponenciálisan növekszik, melyek járműfedélzeti navigációs rendszerekként funkcionálhatnak, és az úthasználók számára weboldalakon, vagy közösségi portálon (pl. Twitter) keresztül utazás előtti és utazás közbeni információkat biztosítanak. Bár az előrejelzéssel és az eseményekről szóló valós idejű információszolgáltatással kapcsolatos legújabb fejlesztések okostelefonokra írt forgalmi alkalmazások. Míg néhány alkalmazás hagyományos műholdas navigációt biztosít, addig néhány program segítséget nyújt a járművezetőnek a prediktív forgalmi előrejelzés segítségével mely figyelembe veszi a hét napját, az időszakot, a szabadságokat, az időjárást, a baleseteket, az úton folyó munkavégzéseket, és speciális eseményeket is, mint pl. 13
futballmérkőzések vagy koncertek a torlódások elkerülésére. Egyes alkalmazások még azt is lehetővé teszik, hogy megjelenítsék és jelentsék a közúti baleseteket. 1.2.4. Európai dimenzió Az Előrejelzés és valós idejű információszolgáltatás Európa-szerte hatással van az úthasználók útvonalválasztására mind rövid, ill. hosszabb utazásoknál, mind a helyi, mind pedig a távolsági, valamint nemzetközi forgalomban. Ezért a rendszerszolgáltatóknak (amennyiben lehetséges) különböző nyelveken kell megkísérelni az információk nyújtását, vagy még inkább meg nyelv-független formában (piktogramok, szimbólumok felhasználásával) kell információkat biztosítani. A létező alkalmazások és a felhasználói információs követelmények jelenleg Európaszerte különbözőek, mivel a nemzeti stratégiák, és a befektetési stratégiák különbözősége határozza meg a jövőbeli fejlesztéseket. Így nem célszerű meghatározni/előírni az elérendő minimális szolgáltatási szintet. A szolgáltatási szintek és kritériumok meghatározása azonban a legfontosabb az információszolgáltatáshoz; a jövőbeli fejlesztések ennek megfelelően történhetnek a szolgáltatási szintek nagyobb európai harmonizációja érdekében. Ajánlásokat fogalmaztak meg annak érdekében, hogy biztosítsák ezen szolgáltatást egy jobb európai kontextusban. 14
2. "A" rész: harmonizációs követelmények 2.1. Szolgáltatás definíciója Az Előrejelzés és valós idejű információszolgáltatás, mind a várható, mind az előre nem látható eseményekről nyújt információkat az úthasználóknak a TEN-T hálózat meghatározott útszakaszain, valamint a kapcsolódó infrastruktúrán. Ezen előre jelzett vagy valós idejű információk utazás előtt vagy utazás közben különböző információs csatornák felhasználásával biztosíthatóak, melyekhez az úthasználók különböző végfelhasználói berendezéseken keresztül férhetnek hozzá. A szolgáltatás tartalmazhat kollektív és individuális, egyéni (személyre szabott, igény szerinti) információkat is. Az eseményeket várható és nem előrelátható események mint a megszokottól eltérő helyzeteteket lehet definiálni, melyek kedvezőtlen közlekedésbiztonsági, hatékonysági és környezeti hatásokhoz vezethetnek az adott úton. 2.2. Funkcionális követelmények 2.2.1. Funkcionális felépítés Jelen szolgáltatás funkciója, hogy az úthasználóknak utazás előtt, vagy pedig utazás közben előrejelzést és a valós idejű eseményekről információkat biztosítson. Európában az ilyen információszolgáltatásban mind a magán, mind az állami információszolgáltatók részt vesznek (lásd szervezeti követelmények). Az alábbi ábra bemutatja a szolgáltatás tipikus funkcionális felépítését. A függőleges vonalak megmutatják, hogy a teljes szolgáltatás funkcióját hol lehet a legmegfelelőbb módon legfeljebb három al-funkcióra bontani. 2. sz. ábra: Szolgáltatás funkcionális felépítése és három alfunkcióra bontása Funkcionális követelmény (Functional requirement - FR): FR1: Az al-funkciókra való felbontásnak és az interfészek biztosításának meg kell történnie, hogy az interoperabilitás biztosított legyen abban az esetben, ha a szolgáltatást több mint egy szervezet végzi (minden esetben meg kell történnie, felkészülve a könnyű funkcionális felbontásra a jövőbeli alkalmazásoknál). 15
2.2.2. Funkcionális felbontás és interfészek 1 2.2.2.1. 1. sz. Al-funkció: Adatgyűjtés Az adatgyűjtés eszközeit és módszereit ez az Alkalmazási Útmutató nem tartalmazza. Egyéb szempontok mellett az adatgyűjtő rendszerek függenek az adott adatgyűjtő rendszertől, kiválasztásuk az üzemeltető kompetenciája. Megjegyzés: az adatgyűjtést nem csak automatikus adatgyűjtő rendszerek végzik. Az "eseményeket jelezhetik/bejelenthetik úgynevezett nem műszaki források is, mint pl. rendőrség, tűzoltóegységek, helyi hatóságok, úthasználók, valamint az útüzemeltetők által végzett tevékenységek is generálhatnak ilyen információkat. Funkcionális követelmények: FR2: Az automatikus vagy pedig nem-műszaki forrásokból gyűjtött/kijelzett/ generált adatoknak és információknak következetes földrajzi modellen kell alapulniuk, mint amilyen az idő-pecsét modell, amelynek az adatleírás részének kell lennie. FR3: A földrajzi viszonyítási alap rögzítése az üzemeltetőre bízható. FR4: A valós idejű adatok mellett felhasználhatók a korábbi mért adatok (hisztorikus adatok) az előjelzések generálására. 2.2.2.2. 2. sz. Alfunkció: Adategyesítés és adatfeldolgozás Európán belül különböző módszerek léteznek az előjelzések és a valós idejű információkhoz gyűjtött adatok és az egyéb bemenő adatok egyesítésére. Ezeket a módszereket ez az Alkalmazási Útmutató nem tartalmazza, kiválasztásuk az üzemeltetőre bízott; a módszerek alkalmazása többek között az adatösszesítő és az feldolgozó rendszer adott használatától és az alkalmazott forgalmi modelltől függ. Funkcionális követelmény: FR5: A tartalom tulajdonosától a tartalomszolgáltatóhoz továbbított adatok forrását, jellegét és minőségét meg kell határozni, és az adatok interfész leírásának részének kell lennie. 2.2.2.3. 3. sz. Al-funkció: Információszolgáltatás A különböző rendszer-szolgáltatók által nyújtott információszolgáltatás a speciális üzleti modelleknek megfelelően különböző módon valósulhat meg. A végfelhasználói berendezésen az úthasználók tájékoztatását különböző információs csatornák felhasználásával kell megvalósítani (lásd 1.2.3. fejezet). Az ügyfélorientált előrejelzés és valós idejű eseményinformációs szolgáltatások biztosítása során a felhasználói haszon növelhető, ha a tájékoztatást kiegészítik általános forgalmi információkkal (pl. lásd TIS-DG03/05 Forgalmi információkra és várható utazási időkre vonatkozó 1 Az ITS szolgáltatás üzemeltetése több mint egy szervezet közreműködésével valósul meg (határokon átívelő, régiókon átívelő) pl. különböző útüzemeltetők és a szolgáltatásban több szervezet vesz rész, biztosítva "a logikus alfunkciókat". Az elosztott funkciók között az interoperabilitást a megfelelően szabványosított interfészek garantálják. 16
információs szolgáltatások, TIS-DG04 Időjárási információs szolgáltatások és TIS- DG06 Sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatások ). Funkcionális követelmény: FR6: Az információszolgáltatás területét az alkalmazott kommunikációs eszközök tekintetében meg kell meghatározni (különösen a rádióra vonatkozóan). 2.2.2.4. Interfész követelmények Megjegyzés: amennyiben az ITS szolgáltatás működtetése megoszlik a szolgáltatók között (határon átnyúló, régiókon átnyúló), például különböző útüzemeltetők és más partnerek vesznek részt benne, logikai al-funkciókat eredményezve, akkor a megosztott funkciók közti interoperabilitást a pontosan definiált interfészekkel kell garantálni. 1. sz. interfészre vonatkozó követelmény (lásd a Műszaki követelményeket és a DATEX II profilokat is): FR7: A résztvevő felek közötti interoperabilitás biztosítására az adatgyűjtő, adatösszesítő és feldolgozó al-funkcióknak a felhasznált adatok típusától függően az 1-es interfészt kell megkövetelniük/biztosítaniuk az alábbi információs struktúrák közül eggyel vagy többel: o forgalomnagyság, sebesség, pálya kihasználtságának mértéke (hurokdetektorok, radar stb. segítségével gyűjtve); o mozgás iránya, pályája (APNR - automatikus rendszámfelismerő rendszer segítségével gyűjtve); o mozgó jármű adatok (taxi FCD, navigációs rendszerek, telefonos adatok segítségével gyűjtve). 2. sz. interfészre vonatkozó követelmény (lásd a Műszaki követelményeket és a DATEX II profilokat is): FR8: A résztvevő felek közötti interoperabilitás biztosítására az adatgyűjtő, az adatösszesítő, a feldolgozó és a szolgáltatásnyújtó al-funkcióknak interfészt kell követelniük/biztosítaniuk az alábbi esemény forgalmi információs struktúrával: o (várható) hatás a forgalomra; o az esemény kezdete és várható vége; o helyszín és várható térbeli kiterjedés; o típus, ok (opcionális / nem kötelező); o megjegyzés (szabadon szerkeszthető); o információ-forrás. 17
2.3. Szervezeti követelmények A kulcsszereplők és az értékláncolatban betöltött szerepük, valamint a TIS szolgáltatásokhoz kapcsolódó viszonyok általános átfogó leírását az Utazási Információs Szolgáltatások REFERENCIAANYAGA, TIS Alkalmazási Útmutató Függelék, 01-02-00 változat tartalmazza: 3.1. fejezet: Az utazási információs láncolatban résztvevő kulcsszereplők bemutatása és 3.2. fejezet: Szolgáltatásra Üzleti modellre vonatkozó viszonyok. Az alábbi ábra az előrejelző- és valós idejű információs szolgáltatások szervezeti felépítésének történeti növekedését mutatja be: 3. sz. ábra: Előrejelzés és utazási idő szolgáltatás - szervezeti felépítés (történeti) Jelenleg a történetileg kialakult szereposztás jelentős változáson megy át. Az útüzemeltetők és más felek közti együttműködés lehetséges kombinációit mutatja be a következő ábra. 18
4. sz. ábra: Szervezeti felépítés - útüzemeltetői szempontból 5. sz. ábra: Szervezeti felépítés - egyéb (nem útüzemeltetői) szempontból Bár annak következtében, hogy a partnerek állami vagy magán útügyi szervezetek, valamint állami vagy magán szolgáltatók, akik jogi szempontból különböző fokon önállóak és néha nemzetközi kontextusban különböző nemzeti törvényeknek megfelelően dolgoznak, szervezeti formájukat jogilag és szervezetileg nem szükséges meghatározni. 19
A szervezeti felépítéshez kapcsolódó ajánlások: OA1: A világos definíciók és szervezeti szempontok döntő fontosságú előfeltételei a Előrejelzés és valós idejű információs szolgáltatások sikeres alkalmazásának, amit minden résztvevő fél/partner olyan partneri vagy együttműködési megállapodás formájában dokumentál és szignál, ami rögzíti az együttműködés kereteit. A dokumentumok meghatározzák az együttműködés módját, és tartalmazniuk kell az üzemeltetési utasításokat. Emiatt aláírás előtt teljes mértékben áttekintendők. Mindkét dokumentum egyfajta szándék-nyilatkozat a bennük foglaltak teljesítéséről, de jogi következmények nélkül. A megegyezést egyfelől írott formában foglalják össze, mivel szükség van az együttműködés világos és kölcsönös értelmezésére, másfelől a szerződés aláírása mérföldkő megfelelő média-felfogással. Főleg ennél a szolgáltatásnál különböző magán szolgáltató harmadik felek fontos szerepet játszanak az automatikusan nem érzékelhető (nem műszaki forrásból érkező adatok) eseményekről szóló információk biztosításában/szolgáltatásában. Ezen szereplőkre és az ő szerepükre az ITS szolgáltatás szervezeti struktúrájában külön figyelmet kell fordítani, és tevékenységüket egyezményekkel/szerződésekkel kell szabályozni. Szervezeti követelmények: OR1: A szolgáltatás szervezeti és működtetési struktúráját, valamint az egyes szervezetek/testületek szerepét és pontos feladatait meg kell határozni. OR2: Minden, az Előrejelző és valós idejű információs szolgáltatás sikeres alkalmazáshoz szükséges szervezeti szempontokat dokumentálni és azt szignálni kell minden résztvevő félnek/partnernek olyan partneri vagy együttműködési megállapodás formájában, amely rögzíti az együttműködés kereteit. OR3: Amennyiben olyan magán-partnerek kerülnek bevonásra a szolgáltatásba, akik a saját gyűjtött adataikat biztosítják a Előrejelző és valós idejű információs szolgáltatásba, szerződést (szolgáltatási szintre vonatkozó egyezménnyel) kell kötni. OR4: Minden, az Előrejelző és valós idejű információs szolgáltatás sikeres alkalmazáshoz szükséges együttműködési folyamatot / munkafolyamatot és interfészt le kell írni. OR5: Az információszolgáltatásnak összhangban kell lennie azokkal a forgalmi menedzsment tervekkel (TMP, lásd: TMS-DG07 Közlekedési folyosók és hálózatok forgalmi menedzsmentje ), amelyeket az útügyi hatóságok vagy a forgalomirányító központok használnak. OR6: Abban az esetben, ha két vagy több szervezet vesz részt a szolgáltatásban, az alábbi szervezeti követelményeket veszik figyelembe két szolgáltatási életciklus fázisra: o ITS-szolgáltatás kidolgozása; o ITS-szolgáltatás működtetési és minőségi menedzsmentje (a tartalomszolgáltatóra és a szolgáltatás üzemeltetőjére vonatkoztatva). 20
2.4. Műszaki követelmények Nincs ilyen. 2.4.1. Az információs és telekommunikációs technológiákhoz szükséges infrastruktúra 2.4.2. Szabványok és megállapodások (létezőek és szükségesek) 2.4.2.1. DATEX II profilok A rendszerek közti interoperábilis interfészek megléte szükséges a legtöbb EasyWay célkitűzéshez, mint például a szolgáltatások folytonossága és a határon átnyúló forgalmi menedzsment együttműködés. Így az EasyWay elhatározta, hogy aktívan közreműködik az elvárt szabványosítási erőfeszítések megalapozásában azzal, hogy erre a célra megalakítja az ESG5 (Expert and Study Group 5: DATEX) munkacsoportot és kapcsolatba lép a megfelelő európai szabványosítási testülettel, nevezetesen a CEN TC278 WG8-cal ( Közúti forgalmi adatok ). Ennek az együttműködésnek az eredménye a DATEX II specifikáció az ITS szolgáltatások interoperábilis eszköz-eszköz kommunikációjára, ami európai szabványként CEN/TS 16157 néven elérhető. Ezt a specifikációt használják az EasyWay keretein belül a dinamikus forgalmi és utazási adatok interoperábilis hozzáféréséhez. Műszaki követelmény: TR1: A forgalmi információs és utazási idő szolgáltatás értékláncolatában részt vevő különböző szereplők közti interoperabilitás biztosítása érdekében a megfelelő DATEX II-Profilt2 kell használni az 1-es interfészhez. 2 A DATEX profilok olyan alkotóelemekből állnak, amelyeket a DATEX modellből vettek át, és amelyek az adott alkotóelemek közti kapcsolat részhalmazait (sémáit) tartalmazhatják. 21
o Statikus információk: mérési pont információi o Dinamikus információ: Adatgyűjtés: a forgalom lefolyása 22
o Dinamikus információ: a forgalom sebessége (átlag) o Dinamikus információ: sebesség (egyes járművekre vonatkozóan) 23
o Dinamikus információ: telítettségi arány 24
o Dinamikus információ: mozgás iránya (javaslat útvonalterv használatára járműsebesség per útvonalterv) 25
o Dinamikus információ: Floating Car Data mozgó jármű adatok (javaslat) Műszaki követelmények: TR2: Annak érdekében, hogy az interoperabilitás biztosított legyen a különböző az előrejelzésre és valós idejű eseményekre vonatkozó információszolgáltatáshoz kapcsolódó értékláncban résztvevő szervezetek között, a 2-es interfészre vonatkozóan a megfelelő DATEX II profilokat kell használni. 26
27