A HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. és a Holcim konszern közötti Eszköz-per elzményei és jelenlegi állása (HCM 1890 Kft. névváltozás folytán a Magyar Cement Kft. jogutódja.) 1. 1988. november 1-én a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló Cement és Mészmvek (CEMÜ) az 1875. évi XXXVII. törvény alapján új, önálló társaságként, az önálló jogi személyiséggel nem rendelkez Hejcsabai Gyárának telephelyére bejegyeztetve megalapította a Hejcsabai Cement- és Mészipari Rt-t (HCM Rt). Maga a gyár a fizikai valóságában, a cementgyár mködéséhez szükséges eszközvagyon, úgymint - az ingatlanok (bányák, földterületek, épületek és építmények, valamint ezek alkotórészei és a termeléshez szükséges tartozékai mint dologösszesség) - gépek és berendezések és - jóléti állóeszközök (együtt a továbbiakban eszközök ) továbbra is a Magyar Állam tulajdonában és a CEMÜ kezelésében maradtak. Ezeket a CEMÜ 1988. november 1-én 5 éves bérleti szerzdéssel bérbe adta a részvénytársaságnak. A szerzdés szerint A szerzdés módosul, ha a bérelt állóeszközöket bármely okból harmadik személynek át kell adni. A mködéshez szükséges jogokat és hatósági engedélyeket CEMÜ ellenszolgáltatás nélkül átadta, illetve a részvénytársaság jogutódlást színlelve a nevére átíratta azokat. 2. 1993. december 31-ei fordulónappal az ÁVÜ elvonta a HCM Rt. által a CEMÜ-tl bérelt eszközöket és a bérleti szerzdésben CEMÜ helyére lép ÁVÜ 1994. január 1-tl kezdd hatállyal a HCM Rt-vel új bérleti szerzdést kötött. E szerint a bérelt eszközöket az ÁVÜ a HCM Rt. állami tulajdonú többségi részvényeivel együtt harmadik személy részére értékesíti. A bérleti szerzdés utolsó hónapja az a hónap, amelyben a Bérbeadó (ÁVÜ) a Bérl (HCM Rt.) gazdasági társaságban meglev részvényei és a jelen Megállapodás által érintett eszközök privatizációjára vonatkozóan harmadik személlyel érvényes szerzdést köt.!"#$%$&' %($)*!+ *&, -$./0'123453 35
3. 1994. március 30-án az ÁVÜ bíráló bizottsága a HCM Rt. többségi részvényinek és a fenti eszköz vagyonnak a megvásárlására beérkezett pályázatok közül a közel egy milliárd forinttal nagyobb összeg ajánlati ár és jobb üzleti terv alapján egyhangú határozattal a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. ajánlatát fogadta el és javaslatot tett szerzdéskötésre. 1994. augusztus 8- án a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. és az Állami Vagyonügynökség szerzdést kötött. Képviselik aláírták az adásvételi szerzdést. (Holcim 1995. február 17-én keresetet nyújtott be a Fvárosi Bíróságon az ÁVÜ és a Magyar Cement Kft. között létrejött adásvételi szerzdés érvénytelenségének megállapítására. A bíróság Holcim keresetét 1996. szept. 20-án, a 8.P.21.095/1995/50. számú ítéletével jogersen elutasította.) 4. HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. a vételárat kifizette. ÁVÜ mint eladó a vételár kifizetését visszaigazolta és a szerzdés teljesítésének idpontját 1994. október 4-ében jelölte meg. 5. HCM Rt. a Részvényesek Könyvében a megvásárolt részvényeket a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. többségi tulajdonos nevére átvezette. HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. a HCM Rt. 1994. december 19-i közgylésén mint 56,99 % -os többségi tulajdonos vett részt és szavazott. (Késbb, 1996 októberében ezeket az óvadéki letétként egy bank páncélszekrényében rzött részvényeket Holcim konszern elszerezte.) 6. HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. a földterületi ingatlanok után kiszabott vagyonátruházási illetéket is megfizette. Ezt követen 1995. május 15-én a Miskolci Körzeti Földhivatal a földterületi ingatlanok tulajdoni lapjaira a tulajdonjogot vétel jogcímén a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. javára bejegyezte. 7. HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. 1995. január 30-án - élve az ÁVÜ-vel kötött adásvételi szerzdés 6.7. pontjában foglalt jogával -, megvásárlásra ajánlotta fel a - többségi tulajdonában álló - HCM Rt-nek a kizárólagos tulajdonát képez eszközvagyont. Ajánlatára a Holcim anyavállalat ellenrzése alatt álló HCM Rt. management 1995. február 23-án a következ választ adta: HCM Rt. Igazgatósága 7/1995.(II.9.) számú határozatában megfogalmazott, az ún. Eszközök adásvételére vonatkozó szerzdés lényeges tartalmi elemei nem teljesültek. az Igazgatóság az adásvételi szerzdés aláírását nem támogatja. a peres eljárás megindítása mellett dönt. HCM Rt. igazgatósága tehát az eszközök adásvételi szerzdésének aláírását elutasította és az eszközöket Holcim konszern svájci anyavállalatának utasítása szerint eljárva zsarolásra, HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. cementgyári
részvényeinek megszerzésére próbálta felhasználni. Az eszköz adásvételi szerzdés létrejötte esetén ugyanis HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. pénzügyi helyzete annyira megersödött volna, hogy a magyar tulajdonosok más vállalkozásainak segítsége nélkül is akár visszafizethette volna a cementgyár megvásárlásához felvett bankhitelt. 8. HCM Rt. (névváltozás és egyéb változások folytán Holcim, végül O.Z. AG.) a fenti igazgatósági határozat szerint eljárva, 1995. február 17- én keresetet nyújtott be a Fvárosi Bíróságon a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. ellen harmadik féllel kötött szerzdésének kikényszerítése alapján - az eszközök tulajdonjogának megszerzésére. 9. A Legfelsbb Bíróság 2003. május 9-én a Gf. I. 31.934/2002/8 számú ítéletével Holcim keresetét jogersen elutasította. 10. Holcim a jogers ítélet felülvizsgálatát és megváltoztatását kérte, a Legfelsbb Bíróság azonban Holcim keresetét a 2004. január 6-án kelt Gfv. E.31.538/2003/2. számú végzésével végleg elutasította. 11. Holcim még a jogers bírósági ítélet megszületése eltt újabb keresetet nyújtott be a bíróságra. Elvásárlási jogának megsértésére, ráépítésre, hozzáépítésre és szerzdés érvénytelenségére hivatkozva akarta megszerezni az eszközök tulajdonjogát. A perben a Fvárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma 16.G.41.619/2008/11. számon, 2009. április 6-án hozott elsfokú ítéletet, amelyben Holcimnak a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft-vel szembeni minden keresetét elutasította. 12. Holcim fellebbezése folytán az ügyben a Fvárosi Ítéltábla 14.Gf.40.414/2009/24. számon 2010. április 9-én hozott jogers ítéletet, melyben az elsfokú ítéletet részítéletnek tekintette és ebben a körben - vagyis az elvásárlási joggal kapcsolatban - azt helyben hagyta. Ezt meghaladóan - vagyis a ráépítés, hozzáépítés és az adásvételi szerzdés alaki érvényessége vonatkozásában - viszont az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsfokú bíróságot újabb tárgyalásra és határozathozatalra utasította. 13. Holcim a jogers ítélet felülvizsgálatát és megváltoztatását kérte, a Legfelsbb Bíróság azonban a jogers ítéletet helyben hagyta és Holcim keresetét a 2010. november 15-én kelt Gfv. X.30.252/2010/3. számú végzésével végleg
elutasította. A per a jogers ítéletben meghatározott keretek között (ráépítés, hozzáépítés, adásvételi szerzdés érvénytelensége) els fokon folytatódott. 14. A Fvárosi Törvényszék mint els fokú bíróság két éves eljárást követen 2012. február 23-án a tárgyalást berekesztette és az ítélethirdetés idpontjául 2012. március 9. napját kitzte. Az ítélethirdetés azonban a bíró betegsége, majd önmaga ellen bejelentett elfogultsága miatt elmaradt, végül 2012. május 9-én az ügyet másik bírói tanácsra osztották. 15. 2012. augusztus 29-én a bíróság szóban ítéletet hirdetett. Ebben Holcim minden keresetét elutasította. Helytelen címzés miatt az ítéletet HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. részére csak 2012. október 27-én kézbesítették. 16. Fellebbezések folytán másodfokon az ügyet a Fvárosi Ítéltábla tárgyalta. A bíróság 2013. május 30-án a tárgyalást berekesztette és 2013. június 6-án szóban és írásban jogers ítéletet hirdetett. Az ítéletben Holcim minden keresetét elutasította. Kimondta, hogy Holcim a gyárat 2010. június 6. napjáig bérleti, ezt követen rosszhiszem jogcím nélküli használóként használta. HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. ellenkereseteirl a gyár birtokba adásáról, egy építmény ingatlan nyilvántartási bejegyzésének törlésérl és az 1994. október 4. óta elmaradt bérleti/használati díjak megfizetésérl - az els fokon eljáró bíróságot az eljárás folytatására utasította. 17. A Fvárosi Törvényszék mint elsfokú bíróság a tárgyalás folytatását 2013. december 4-re tzte ki. A tárgyaláson a fenti jogers bírósági ítélet alapján a bíróság 20 év után elször kerülhetett volna abba a helyzetbe, hogy kötelezheti Holcimot a cementgyár birtokba adásra annak tulajdonosa, a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. részére. Holcim minden eszközzel készült ennek megakadályozására, a további idhúzásra. Szinte korlátlan érdekérvényesítési lehetségeit ennek szolgálatába állította. Sikerrel. 18. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Holcimnak a jogers részítélet felülvizsgálatára és megváltoztatására vonatkozó kérelmét a gyár birtokbaadásának elrendelése eltt három héttel, 2013. november 13-án tárgyalta és Gfv.VII.30.218/2013/8. számú végzésével a Fvárosi Ítéltábla fenti jogers ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ezzel a gyár birtokbaadása meghiúsult, annak lehetsége ismét a bizonytalan távoli jövbe tnt. A KÚRIA ítélete kimondja, hogy: - a KÚRIA egyetértett a másodfokú bíróság jogi álláspontjával, miszerint elsdlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes
(Holcim) és a II. r. alperes (MNV ZRt.) között határozott idre kötött bérleti szerzdés átalakult-e határozatlan idtartamúvá - a KÚRIA helytállónak tartotta azt a másodfokú bírósági véleményt is, hogy a perbeli jogviszonyt a Ptk. 431. (2) bekezdése alapján kell megítélni - (a Ptk. 431. (2) bekezdése szerint: Határozatlan idtartamúvá alakul át a határozott idre kötött bérlet, ha a bérleti id lejárta után a bérl a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik. ) - a KÚRIA úgy ítélte meg, tévedett a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a határozott idre megkötött bérleti szerzdés határozatlan idtartamúvá alakult át, mert álláspontja szerint i./ a Ptk. 431. (2) bekezdésében meghatározott feltételek nem álltak fenn, továbbá ii./ a határozott idre kötött szerzdés határozott idtartamúból határozatlan idejvé válása a szerzd felek kölcsönös és egybehangzó akaratának kifejezése hiányában nem igazolható. 19. A Fvárosi Ítéltábla másodfokú jogers ítéletének és a KÚRIA felülvizsgálati döntésének lényege: - a Fvárosi Ítéltábla jogers ítéletében megvizsgálta a Ptk. 431. (2) bekezdésében foglaltak teljesülését és megállapította, hogy a felek egyezen adták el, hogy a II. rend alperes jogelddel (ÁVÜ) kötött bérleti szerzdésben meghatározott érvényességi id után a felperes (Holcim) a bérlet tárgyait tovább használta, az ellen a törvényben biztosított 15 napos határidn belül (1994. szeptember 15. napjáig) sem a II. rend, sem az I. rend alperesi jogeldök nem tiltakoztak. Ezért a meghatározott idre (1994. augusztus 31. napjáig) kötött eszköz bérleti szerzdés 1994. szeptember 16. napjától meghatározatlan idre szóló bérleti szerzdéssé alakult át - a KÚRIA végzése említést sem tesz arról, hogy a jogszabályban elírt két feltétel teljesülését vizsgálta volna, és arról sem, hogy a határozott idre megkötött bérleti szerzdés lejárta utáni tizenötödik napig (1994. szeptember 15.) a két törvényi feltétel teljesült vagy nem. Nem foglalkozik azzal sem, hogy ennek következtében az eszközök használatának jogcíme 1994. szeptember 16-tól megváltozott, vagy nem. Ennek ellenére megállapítja, hogy a meghatározott idre kötött bérleti szerzdés határozatlan idtartamúvá alakulásának a Ptk. 431. (2) bekezdésében meghatározott feltételei nem álltak fenn - a Fvárosi Ítéltábla jogers ítéletében az 1994. szeptember 15. napja eltti tényállást alapul véve foglalt állást a felek szerzdéses akaratáról annak tisztázására, hogy a bérbeadónak a bérlet tárgyát képez eszközök tovább használatával kapcsolatos tiltakozásának elmaradása meghosszabbította-e a bérleti jogviszonyt. Ez alapján jutott arra a
következtetésre, hogy a bérleti szerzdés határozatlan idtartamúvá átalakulása a szerzd felek akaratával egyezen történt - a KÚRIA végzésében az 1994. szeptember 15. napja utáni eseményeket és állásfoglalásokat is vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a határozott idre kötött szerzdés határozott idtartamúból határozatlan idejvé válása a szerzd felek kölcsönös és egybehangzó akaratának kifejezése hiányában nem igazolható. 20. 2013. november 18. napján a Fvárosi Törvényszék mint elsfokú bíróság a 2013. december 4-re kitzött tárgyalást a megismételt másodfokú eljárás befejezéséig felfüggesztette. 21. A Fvárosi Ítéltábla a megismételt másodfokú eljárásban 2014. május 9-én, 10.Gf.40.823/2013/14. számú részítéletével az elsfokú bíróság részítéletének Holcim konszern minden keresetét elutasító rendelkezését helybenhagyta. Az ítélet a Legfelsbb Bíróság 2003. május 9-én, valamint a Fvárosi Ítéltábla 2010. április 9-én hozott korábbi ítéleteivel együtt a hejcsabai cementgyár mint dologösszesség tulajdonjogi helyzetét tisztázta. A gyár kizárólagos tulajdonosa a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. (Dologösszesség fogalmának meghatározását lásd A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bírósága 2010. november 15. napján kelt, Gfv.X.30.252/2010/5. számú ítéletének 16. oldalán az utolsó bekezdésben.) 22. Holcimnak a jogers ítélet elleni felülvizsgálati kérelmét a KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság 2014. október 8. napján kelt Gfv.vII.30.229/2014/12. számú részítéletével végleg elutasította. 23. A Fvárosi Törvényszéken a per most már csak a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. ellenkereseteinek a tárgyában folytatódik: i./ a HCM 1890 Kft. által 1994. augusztus 8-án megvásárolt (az Adás-vételi szerzdés 3. és 4. mellékletében tételesen felsorolt) állami tulajdonú bánya-, egyéb földterületi-, épület- és építmény ingatlanok, eszközök, mindezek alkotórészei, tartozékai és a cementgyár mködtetéséhez tartozó egyéb eszközök (együttesen mint dologösszesség) birtokbaadásával kapcsolatos perköltség megfizetése (tekintettel arra, hogy a birtokbavétel megtörtént, ezért a birtokbaadás idközben okafogyottá vált), ii./ a cementgyár ellenszolgáltatás nélküli, közel húsz éves használata (bitorlása) után fizetend használati díj mértékének megállapítása és megfizetése, valamint iii./ egy mészkemence (Maerzkemence) tulajdonjogának tisztázása és birtokba adása. 24. Holcim konszern a hejcsabai cementgyárat üzemeltet részvénytársaságot határokon átnyúló egyesítéssel beolvasztotta a hamburgi székhely Osteuropaische Zementbeteiligungs AG (továbbiakban OZ AG) német részvénytársaságba.
25. Holcim konszern (OZ AG) a fenti 21. és 22. pontokban ismertetett jogers ítéleteket semmibe véve keresetet nyújtott be az ítélet tárgyát képez eszközök (úgynevezett apportált eszközök és a klinkerkemencék) mint ingóságok kiadása iránt, de 2014 október 28-án els fokon a Tatabányai Törvényszék 9.G.40.044/2014/26/1 számon, majd másod fokon 2015. január 5. napján Gpkf.IV.26.054/2014/2. számon a Gyri Ítéltábla a keresetet jogersen elutasította és a pert megszüntette. 26. 2008. július 14-én HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. a Strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult annak megállapítására, hogy a Magyar Köztársaság megsértette a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft-nek azt a jogát, hogy ügyében a bíróság ésszer idn belül hozzon határozatot. A bíróság a 33795/08 számon 2013. május 28.-án hozott ítéletében helyt adott HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. keresetének és nem anyagi jelleg kár és perköltség megtérítésére kötelezte a Magyar Államot (illetve az annak nevében eljáró Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot). Miskolc, 2015. február 16. Dr. Kálmán János ügyvezet