HCM A bíróság Holcim minden tulajdonjogi követelését jogerősen elutasította

Átírás

1 HCM 1890 HEJŐCSABAI CEMENT- ÉS MÉSZIPARI KFT. A bíróság Holcim minden tulajdonjogi követelését jogerősen elutasította Holcim-Lafarge(-Strabag) konszern június 26-án sajtóközleményt adott ki, amelyben a hejőcsabai cementgyár termelő berendezéseit magáénak tulajdonítja. Tulajdonjogával kapcsolatos állításait két olyan dokumentumra alapozza, amelyekről jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy azok nem alkalmasak a cementgyárnak mint dologösszességnek a tulajdonosa, a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. tulajdonjogával szembeni követelések érvényesítéséhez. Ezzel szemben tény, hogy HCM 1890 (Magyar Cement) Kft augusztus 8-án az ÁVÜ-vel kötött adásvételi szerződéssel a cementgyártáshoz szükséges bánya-, földterületi- épület- és építmény-ingatlanokat és mindezekkel alkotórész, valamint tartozék kapcsolatban álló termelő berendezéseket (a cementgyárat mint dologegységet) megvásárolta. A vételár kifizetését az ÁVÜ mint eladó október 3-i teljesítéssel visszaigazolta. A földterületi ingatlanok után kiszabott vagyonátruházási illetéket HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. megfizette, majd május 15-én a Miskolci Körzeti Földhivatal az ingatlanok tulajdoni lapjaira a tulajdonjogot vétel jogcímén a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. nevére bejegyezte. A bíróság Holcim minden tulajdonjogi követelését jogerősen elutasította: 1. Az a két dokumentum, amire hivatkozva Holcim állítása szerint több tízmilliárd forint értékű, ingatlannak minősülő (vagy újabban 200 millió euro értékű ingóságnak minősülő) vagyontárgyakat is magába foglaló tulajdonjogot szerzett: - egy tisztázatlan eredetű, aláírás és hitelesítés nélküli számítógépes lista, amelyről Holcim azt állítja, hogy az a hejőcsabai cementgyár üzemeltetésére november 1-én megalapított részvénytársaság (épület- és építmény- ingatlanjait valamint a termeléshez nélkülözhetetlenül szükséges gépeket és berendezéseket tartalmazó) Tételes apportlistája, valamint - egy Szerződés, amelyben a részvénytársaság december 30-án 0 Ft-ért (azaz nulla forintért) megvásárol a CEMÜ-től két klinkerkemencét Miskolc, Fogarasi u. 6 iroda@hcm1890.hu Tel./Fax: +36 (1)

2 2. A két dokumentummal kapcsolatos bírósági állásfoglalások: 2.1. A Fővárosi Ítélőtábla a április 9. napján kelt 14.Gf /2009/24. számú jogerős ítéletének 30. oldalán, a 4. és 7. bekezdésben az apporttal kapcsolatban megállapítja, hogy A tételes kimutatásról aláírt példány nem áll rendelkezésre. Mindebből következik, hogy a már 15 éve folyó perben rendelkezésre álló bizonyítékokból nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a felperes (Holcim, korábban HCM R.) alaptőkéjébe a CEMÜ ténylegesen mely vagyontárgyakat szolgáltatta nem vagyoni hozzájárulásként A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság november 15- én kelt Gfv.X /2010/5. számú ítélete 15. oldal 3. és 16. oldal 4. bekezdésében megállapítja, hogy: Az apportálás tényének bizonytalansága miatt, a jogvita eldöntése során szükségtelen volt annak vizsgálata, hogy a felperest alapító állami vállalat szerzett-e, vagy szerezhetett-e a kezelésében álló ingatlanokon lévő felépítményeken tulajdonjogot, és azokat önállóan, a földtől függetlenül az alapításkor szolgáltathatta-e. - dologösszességként az alapító állami vállalat vagyonából elvont részvények, kötvények, ingók és ingatlanok értékesítésre kerültek a perbeli privatizációs szerződéssel. (A vevő, HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. részére.) 2.3. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság november 13. napján, a Gfv.VII /2013/8. számú végzésében (20. oldal 2. bekezdés) a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. által megvásárolt (korábban a HCM Rt. által, majd a Holcim által bérelt) eszközökkel kapcsolatban megállapítja, hogy Mind az november 1-jén, mind az 1994 márciusában létrejött bérleti szerződés tárgyai amint az a privatizációs adásvételi szerződés 6.1. pontjából is kitűnik a felperesi (HCM Rt., később Holcim) termelő tevékenység folytatásához szükséges gépeket, berendezéseket és az azok működtetéséhez, használatához szükséges épületeket, építményeket is magában foglaló ingatlanok mint dologösszesség voltak. 3. Az apportált gépek és berendezések mint a földterületi ingatlanok alkotórészeinek és a termeléshez szükséges tartozékainak tulajdonjoga 3.1. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma mint elsőfokú bíróság a április 6-án kelt 16.G /2008/11. számú ítélete 9. oldalán megállapítja:

3 A felperes (Holcim) alkotórész illetőleg tartozék címén sem szerzett tulajdont az alábbiak miatt. A Ptk. 95. (1) bekezdése értelmében a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökken (alkotórész). Ha a felperes által kapott építmények alkotórésznek minősülnek, ennek jogkövetkezménye nem közös tulajdon keletkezése, hanem az, hogy a Ptk. 95. (1) bekezdése értelmében az alkotórész épület (építmény, gép berendezés) a föld tulajdonjogi sorsát osztja. A Ptk. 95. (2) bekezdés értelmében a tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti (tartozék) A Fővárosi Ítélőtábla fenti jogerős ítéletének 32. oldal 5. és 7. bekezdése szerint: A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság ítéletének indokait Alkotórész, illetve tartozék jogcímén a felperes (Holcim) tulajdonjogot nem szerezhetett 4. Az apportált ingatlanok (épületek, építmények és ingatlannak minősülő gépek vagy berendezések) valamint az ingatlannak minősülő klinker kemencék tulajdonjoga 4.1. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma mint elsőfokú bíróság fenti ítéletének 9. oldalán megállapítja: Az épület azonban csak úgy válhat tulajdonjog tárgyává, ha önálló ingatlannak ismerhető el. Ez azonban csak akkor valósul meg, ha az ingatlan nyilvántartásban is így tartják nyilván, ezzel összefüggésben tehát a bejegyzés konstitutív hatálya az irányadó A Fővárosi Ítélőtábla fenti jogerős ítéletének 30. oldal 8. bekezdés és 32. oldal 2. és 4. bekezdése szerint: felperes sem vitatta, hogy az apportépítmények tekintetében sem önálló, sem közös tulajdonának ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése a mai napig nem történt meg. Ez a megállapítás érvényes a klinkerkemencékre is,

4 az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást akkor, amikor kimondta, hogy ingatlan nyilvántartási bejegyzés hiányában a felperes apport építményekre vonatkozó (esetleges) tulajdonjoga sem alapozza meg a felperes elővásárlási jogát. a klinker kemencék azonos megítélés alá esnek az apport tárgyaival, mert önálló ingatlanként történő bejegyzésük a mai napig nem történt meg A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság fenti ítélete 15. oldalának 2. és 3. bekezdésében kimondja, hogy Az eljárt bíróságok egyéb hitelt érdemlő bizonyítékok hiányában helytállóan következtettek arra, hogy a felperesi (Holcim) jogelőd alapításakor ingatlanok föld, felépítmény társasági vagyonba szolgáltatására nem került sor. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett abban is a másodfokú bírósággal, hogy a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában, az apportként rendelkezésre bocsátott ingatlan tulajdonjoga nem szerezhető meg. 5. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla jogerős részítéletét hatályában fenntartja. (fenti ítélet 1. oldal 2. bekezdés.) az apportlista alkalmatlansága és a klinker kemencék tulajdonjoga res iudicata (Fővárosi ítélőtábla, a Legfelesőbb Bíróság és a KÚRIA mint felülvizsgálati bíróságok hivatkozott ítéletei) A hivatkozott, jogerős ítéletekkel lezárt eljárásban Holcim a keresete szerint közös tulajdont szerzett a korábban állami tulajdonú, a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. által augusztus 8-án az ÁVÜ-től megvásárolt eszközökön azáltal, hogy állítása szerint vagyonbevitel útján tulajdonosává vált az apport leltárban szereplő dolgoknak. A bíróságok sem a Holcim által csatolt apport leltárt nem tekintették olyan okiratnak, mely konkrét dolgok vagyonbevitelének igazolására, az ott felsorolt eszközök apportba adásának igazolására alkalmas volna, sem pedig más bizonyítékot erre nézve nem találtak az akkor már közel 20 éve folyó perben. Ezért Holcimnak a közös tulajdonra vonatkozó keresetét a fent idézettek szerint szintén elutasították. A bíróságok ezen jogerős megállapítása ugyanakkor az apportra alapozott bármilyen vagyonszerzésre vonatkozóan res iudicata a Holcim és a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. közötti jogviszonyban: BH : Az ítélt dolog tárgya:a keresettel érvényesített jogról való döntés, az annak alpjául szolgáló releváns tények és jogi okfejtések, így a felek közötti jogviszony minősítése is, amely utóbb vitássá nem tehető, attól egy későbbi perben a bíróság sem térhet el. A fentiek alapján Holcim apportjáról az ítélt dolog hatályával állapították meg az eljárt bíróságok, hogy Holcimnak a tételes apportleltárra vonatkozó és azon irattal

5 bizonyítani kívánt állítása nem fogadható el a tulajdonjoga fennállásának bizonyítására, ezért ez a megállapítás utóbb vitássá nem tehető. 6. A cementgyár birtoklásával kapcsolatban 6.1. a Miskolci Járásbíróság május 23. napján kelt 19.P /2014/21. számú ítélete (11. oldal 2. és 3. bekezdés) kimondja, hogy A felperes (Holcim konszern) pedig olyan jogcímmel nem rendelkezik a gyárüzem ingatlanainak birtokban tartására, amely őt birtoklásra jogosítaná fel. Mindezt a Fővárosi törvényszék előtt folyamatban lévő perben különböző fokon eljáró bíróságok jogerős ítéletei is megerősítették. A felperes maga sem hivatkozott arra, hogy bármilyen jogcímmel rendelkezne ezen ingatlanok birtokban tartására. Önmagában azon tény, hogy a felperesnek vagy anyavállalatának tulajdonában álló ingóságok találhatók a gyárüzem területén, a birtokláshoz jogalapot nem teremtenek. Ilyen tulajdonlás legfeljebb ingók kiadása iránti igényt alapozhat meg, amelyet külön perben érvényesíthet a felperes. Ugyanígy az, hogy különböző beruházásokat valósított meg a gyárüzem területén a felperes, szintén nem teremthet jogalapot a birtoklásra, és miután mint fentebb rögzítést nyert tulajdonjog megállapítására sem ad lehetőséget, ilyen módon legfeljebb elszámolási igényt keletkeztethet a felek között a Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság szeptember hó 30. napján kelt 1.Gf /2014/6. számú ítélete az elsőfokú bíróság fenti ítéletét helybenhagyta. Mindezeket összefoglalva kiemeljük, hogy a fent idézett jogerős és végrehajtható ítéletek kétséget kizáró módon bizonyítják, hogy a cementgyár kizárólagos tulajdonosa és birtokosa a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. Amennyiben később Holcim a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. által elfogadható módon, vagy jogerős bírósági ítélettel igazolni tudja tulajdonjogát a gyár területén található bármely eszközre vonatkozóan, akkor annak kiadásáról, vagy értékének (elsődlegesen beszámítással való) megfizetéséről HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. haladéktalanul intézkedni fog. Jelenleg ilyen eszközökről (egy még vitatott tulajdonú mészkemencén kívül) nincs tudomásunk.

6 Megjegyezzük még, hogy Holcim Hungária Zrt., vagy újabban O.Z. AG annak a korábbi HCM Rt-nek a jogutódja, amelynek az 57 %-os többségi tulajdonosa a HCM 1890 (Magyar Cement) Kft. volt mindaddig, amíg részvényeit Holcim konszern jogellenesen el nem tulajdonította. Ebből következően a Holcim által magáénak - valójában a cementgyárat üzemeltető korábbi HCM Rt-nek - tulajdonított gépek és berendezések, vagy ezek ellenértéke még akkor sem illetné meg teljes egészében Holcimot, ha tulajdonjoga valóban fennállna ezeken az eszközökön, hiszen az eltulajdonított részvényeket nem adta vissza és ellenértéküket nem fizette meg a jogos 57 %-os többségi tulajdonos HCM 1890 (Magyar Cement) Kft-nek. Budapest, október 24. Kálmán János ügyvezető