A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATITURIZMUS A vadgazdálkodás kimaradt a területét érintő fejlesztési célokból (pl. Nemzeti Turisztikai Program). Nem rendelkezik magas szinten (Kormány, Országgyűlés által) elfogadott nemzeti programmal, mint pl. a lovas turizmus, borturizmus és mások. Ily módon kisebb gazdasági jelentőségű ágazatok is tudtak forrást szerezni (pl. méhészet). Ez a probléma jórészt visszavezethető a tevékenység társadalmi elfogadottságra (növekvő vadászatellenesség) és a nem elégséges és kevéssé hatékony érdekképviseleti tevékenységre. A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége Avadon élő emlős-, és madárfajok hazánk természeti kincsei. A védett fajokkal a természetvédelmi szakemberek, a vadászhatókkal a vadgazdálkodók foglalkoznak a törvényi felhatalmazásuk alapján. Ezek a feladatok jelentős forrásokat igényelnek (emberit, pénzügyit egyaránt): Emberi erőforrással (szakemberekkel) mindkét terület (jól?) ellátott. Atermészetvédelmi feladatok ellátására hatalmas költségvetési forrásokat használnak föl. A vadgazdálkodás egy fillér állami forrást sem kap. A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége A szűkülő források elérését talán lehetővé teszi a Nemzeti Vadgazdálkodási Koncepció (NVK), amelynek mottója: A megújuló természeti erőforrások tartamos hasznosításának egyik formája az Európai Unió és az Európa Parlament által is elfogadott fenntartható vadászat. A szakszerű vadgazdálkodási tevékenység hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez és növeli a mezőgazdasági környezet életközösségének biológiai értékét. Nem készült el, sorsa kérdéses!
A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége Más források hiányában a vadgazdálkodás kénytelen (volt) kialakítani, megteremteni a saját forrását a vadkereskedelmet és vadászati turizmust. A vadkereskedelem mint (forrásteremtő) tevékenység nélkülözhetetlen a vadállománnyal való gazdálkodás során (a természeti értékek megőrzésekor). A kereskedelem révén megteremtett anyagiak teljes körű visszaforgatása, felhasználása nélkül a vadgazdálkodás elszegényedne. A vadkereskedelem és a vadászati turizmus célja Egyes térségek természeti pontenciálját az adott régió sajátosságainak megfelelően kezelni. vadászati lehetőségek; apróvadas-nagyvadas területek Forrást teremteni a vadállomány hosszú távú fenntartásához. az élőhelyfejlesztés költséges és nem csak a vadászható fajoknak kedvez A munka (feladat) minden szintjén lehetővé tennimagasan képzett szakemberek alkalmazását, közreműködését. ez csak akkor lehetséges, ha van benne pénz A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége A vadkereskedelem megteremtette a maga ellentmondásait: Túlzott anyagiasság Vadásziatlanság (meg nem engedett eszközök alkalmazása, védett fajok elejtése) Jogszabályok figyelmen kívül hagyása Szélsőséges igények kiszolgálása (teríték nagysága, trófeaméretek, stb.) Vadtenyésztés torzulásai (pl. faunahamisítás) A vadkereskedelem és a vadászati turizmus célja Avad élve értékesítése, tenyésztése, visszatelepítése révén segíteni az egyes térségek természetes állományának regenerálódását. csak, ha újra megfelelő az élőhely; végső esetben A vadászatot mint rekreációs tevékenységet minél szélesebb körben kihasználni. kellemeset a hasznossal A lőttvadat/vadhúst (minél magasabb szinten feldolgozva) a modern táplálkozási kultúra szerves részévé tenni. anyagi érdek + egészséges táplálkozás
A vadkereskedelem és a vadászati turizmus célja A vadkereskedelem formái Aszűkebb-tágabb környezetünkkel megismertetni hazánk természeti/vadászati adottságait. nemzeti parkok látogatása vadászterület látogatás A (föld)tulajdonosokat rávezetni, hogy a vadállományt értékén kezeljék. az ökoszisztéma teljessége, a vad kiirtása beláthatatlan következmény, ellenérdekeltség feloldása (vadkár!). Vadászati turizmus (külföldiek magyarországi, magyarok külföldi vadásztatása) Lőttvad/vadhús kereskedelem Élővad kereskedelem Melléktermékek feldolgozása, kereskedelme A vadkereskedelem és a vadászati turizmus célja A vadkereskedelem fontosabb időszakai, periódusai Ahátrányos helyzetű régiók bevonása a turizmusba. vidékfejlesztés. Az idegenforgalmi időszakok kiszélesítése ősz-téla vadászszezon! és nam csak nyári turizmus. Melléktermékek célszerű felhasználása, értékesítése vadbőr, hullott agancs, stb. pénz és lehetőség Vadkereskedelem a II. Világháború előtt. Vadkereskedelem alakulása 1945-1989 között. Vadkereskedelmünk alakulása a rendszerváltoztatástól napjainkig. 1989-től 1996-ig (a vadászati törvényig) Napjaink vadkereskedelme A vadkereskedelem jövőbéli szerepe.
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Már a XIX század második felében megkezdődött a vaddal való kereskedelem (a vad mint áru ebben az időszakban kezd jelentősebb szerepet játszani) Formái: Lőttvad (apróvad, nagyvad, vadbőr) kereskedelme Eleven vad (nyúl, fácán, fogoly, őz) eladása Vadászatok értékesítése (nagybirtokokon apróvad, nagyvad) Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Vadászok közgazdasági szemlélete: Idegen volt a vadászok (földbirtokosok) többségétől. Megvetették azokat, akik a vadat eladásra tenyésztették, vagy a vadászatot eladták. Általános vélemény: A vadász sportszenvedélyénekáldoz. A vadászat közel hozza a természethez, amelynek szépségeit élvezi, de hogy ebből anyagi hasznot húzzon, az nem méltó hozzá. Vadkereskedelem a II. Világháború előtt A vad egyre jelentősebb értéket képviselt, kivitele erős ütemben növekedett: 1869/70 az elejtett haszonvad (66.175 db) értékét 87.600 Ft-ra tették (bejelentett mennyiség, kb. a valóság 20%-a) 1885-ben 618.000 db lőttvad, 665.022 Ft értékben. Ebbőlaz export (eleven vad + bőrök) értéke 525.459 Ft. 1902-ben több, mint 3 millió korona (egyedül a kivitt rókabőrök értéke 267.600 korona volt) 1918-ban a teljes export 9.701.219 korona volt (eleven vad, lőttvad, vadbőr, szőr +fegyver és lőszer) Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Vadászok közgazdasági szemlélete: A vadászlapban ez állt: vadászatilag és gazdaságilag egyaránt elszomorító az, hogy vadgazdáink nem tudnak ellent állni a külföldről jelentkező óriási keresletnek, s az ideigóráig tartó busás haszon kedvéért teljesen figyelmen kívül hagyják a settenkedő gyászos jövendőt.
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Sokan felismerték, hogy a vadvédelem, a vadóvás költségei egyre jelentősebbek, komoly tehertételt jelentenek, így keresték a tehermentesítés lehetőségeit, a vadértékesítéséből származó bevételeket. A tárgyilagosabb véleményt a következőképpen fogalmazták meg: a vadászat már nemcsak időtöltés, szórakozás, hanem haszonnal járó foglakozás, nemzetgazdaságiág. Külföldi vadászok már az I. Világháború előtt is szívesen látogatnak el Magyarországra: Az első angol és német vadászokat a magyar szarvas kapitális voltának jó híre és a nyugaton már csak hírből ismert medvevadászat ingere hozta hazánkba. Vadkereskedelem a II. Világháború előtt A két Világháború közötti időszak az apróvad virágkora : A fejlődő mezőgazdaság a kulturakövető fajok számára a legjobb élőhelyi feltételeket teremtette meg (nadrágszíj-parcellák). Erős ragadozó kontroll (a dúvadirtás minden eszközzel hatékonyan folyt) Lődíjakalakulása (1904, 1917): Siketfajd Szarvasbika Zerge Dámbika Vadkereskedelem a II. Világháború előtt 40 korona 1000-2500korona 300-1000korona 100-200 korona Az árak igen magasak. A polgárság, és köznép nem engedheti meg magának ezt a vadászatot. Ha van módjuk, inkább csak apróvadra vadásznak. A nagyvad-vadászat továbbra is a nagybirtokosok és a nagypolgárság lehetősége. Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Az apróvadteríték alakulása 1935 és 1940 között:
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Vadászati árak a két világháború között A bérvadászat ebben az időszakban egyre inkább elterjed. Számos uradalom így próbálta meg biztosítani a jövedelmezőséget. A vadászok az erdőigazgatóságok területére bárcát válthattak. (bárca = licensz) Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Lődíjakalakulása: Szarvasbika - alapár 800 pengő párosnyolcasig, majd áganként 100 pengővel nőtt az ár Őzbak - 40-100pengő Vaddisznó - 25-80 pengő Túzokkakas (dürgéskor) - 100pengő Sebzés 80 p, hibázás -5p, fogathasználat 10 p/nap Apróvad - 2pengő/db Vízivad - napijegy (terítéktől függetlenül) Avad húsa az uradalomé, az elejtőt csak a trófea illette meg Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Szervezett kereskedelem kialakulása: Felismerik, hogy a vad eladható érték (vadászat, hús, élővad). 1906-ban megalakul az első vadkereskedelmi vállalat (Magyar Vadkiviteli Vállalat r.t.), majd ezt követik a többiek. Több külföldi vállalat működik Magyarországon (osztrák, francia, cseh). Módszereik: Lőttvad felvásárlása hirdetéseken keresztül Ügynökök közreműködésével A vadászatokra lőszert biztosítanak Az élővadat saját embereikkel, eszközeikkel fogják be Előleget adnak Vadtenyésztésben közreműködnek (fácántojás)
Vadkereskedelem a II. Világháború előtt 1936/37: az élővad kivitel 3500q 60-80ezer nyúl, 50ezer fácán, 50ezer fogoly. 1939/40: A vadászatból származó bevételek a minisztérium akkori bevételének kb. 10%-át tették ki. A II. vh. előtti években 180 t élő és 1820 t lőtt vad/év, átlagba 2,7 millió USD évente. Nyúl teríték 800ezer, fogoly 200ezer; exportra 40ezer élő nyúl és 50ezer élő fogoly. Vadkereskedelem a II. Világháború előtt A magyar vad iránt élénk külföldi kereslet, de túl nagy a külföldi cégek szereplvállalása. 1933-banmegalakul a Magyar Vadtenyésztők Kiviteli és Kereskedelmi Részvénytársasága (a MAVAD jogelődje). Kiviteli monopóliumot élvezett. Kezdetinehézségek után sikeres vállalkozásnak bizonyult. Nemcsak a két legfontosabb piacot (Olaszország, Franciaország) hódította meg, de egész Európában sikeresen tevékenykedett. A 30-as években volt olyan év, amikor a vadkivitelből származó bevétel meghaladta a búzaexportból származót. Árbevétele 9 millió pengő körül volt. Vadkereskedelem a II. világháború előtt Lőttvadkereskedelemsajátosságai: A vadászati módok és a kereskedelmi (fölvásárlási) lehetőségek szinkronja. Erős szezonalitás jellemzi. Rendszeres gyakorlat a konyhavadászat (amikor vadat akarnak főzni, kimennek vadászni.) Csak annyit lőnek, amennyit elfogyasztanak. A lőttvad tárolása (hűtési lehetőség) erősen korlátozott. Általában a téli vadászszezon nagyterítékű vadászatainak vadját vásárolják föl a kereskedők. Rendszeres kapcsolat a földbirtokossal. A terítékről szállítják el a vadat. A vasúti szállítás is teljesen természetes lehetőség. A lőttvad tárolása jégvermekben történik. Értékesítés késő ősszel, télen: piacokon, hentesüzletekben
Vadkereskedelem 1945-1989 között Szoros kapcsolat a vadállomány alakulása és a vadértékesítés között. 1946/47 a vadállomány kritikus helyzetben. A nagyvadállományt nagyon megviselte a háború pusztítása, az apróvad jobb helyzetben volt. Változások a vadgazdálkodásban: A vadászati jogot elválasztották a földtulajdontól (az államé lett). A vadászterületek 80%-át vadásztársaságok bérelték 12 évre, számuk elérte a 2000-ret. Szigorúan elkülönültek az apróvadas és a nagyvadas területek. Vadkereskedelem 1945-1989 között Az ország erdőgazdaságai, vadgazdaságai vadgazdálkodásánakirányítása az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) kezében van. Az apróvadas társaságok valamint a termelőszövetkezetikezelésű területek esetében a megyei mezőgazdaságiszakigazgatási szerv gyakorolta a szakmai felügyeletet. A szakmai irányításhoz társult a MAVOSZ, a BM és a megyei pártbizottságok politikai hatásköre. Sok OEF utasítás: felügyelőségek, OTB, teríték nyilvántartások, bérlelövési díjak és feltételek. Vadkereskedelem 1945-1989 között Változások a vadgazdálkodásban: Az erdőkben folyó vadgazdálkodást az erdőgazdaságok végezték. Tervutasítás szabályozta: a nagyvad lelövéseket, azapróvad vérfelfrissítését, azélővadbefogásokat, dúvad apasztást, társas vadászatok bejelentését, vadőrök alkalmazását és képzését, állománybecsléseket, területbérleteket, vadkárjárulékok befizetését. Vadkereskedelem 1945-1989 között Az apróvad terítéke 1951 és 1953 között elérte az állomány 50%-át lassan az is védelemre szorult. 1957-ig elsődleges cél a vadállomány helyreállítása, növelése: Az apróvad relatíve jobb helyzetben volt (még mindig) A nagyvadállomány szinte teljes védelmet élvezett Ennek érdekében működött a tervutasításos rendszer (lelövési előírások, beszolgáltatási kötelezettség). A tervutasításos rendszer 1956-ban megszűnik.
Vadkereskedelem 1945-1989 között Vadkereskedelem 1945-1989 között Csak a politikailag megbízható személyek kaphatnak fegyvert. A vadgazdálkodás irányításában, a vadállomány helyreállításában részt vehetnek a kor neves vadászai: Széchenyi Zs., Szederjei Á., Nagy E., és mások. A vadásztársaságok járási szervezettségűek (hatalmas területek, nagy taglétszám, brigádokban vadásznak a településük környékén). Feladata a vadkereskedelmen (élővad, lőttvad felvásárlása, exportja) kívül a vérfelfrissítési akciók lebonyolítása és egyéb kereskedelmi tevékenység volt. 1956-tól feladatköre a bérvadászatra is kiterjedt. A külföldi bérkilövők száma rendkívül szerény volt. Az évtized végére sem érte el a százat. A politikai légkör enyhülésével jó ütemben nőtt a bérvadászok száma és az ebből származó árbevétel. Vadkereskedelem 1945-1989 között A vadkereskedelem alakulása: A MAVAD az 50-es évek elején szövetkezeti vállalat lett. Egyedüli szervezetként foglalkozott a vadkereskedelemmel (monopóliumot élvezett). Két saját kezelésű rezervátumában vadtenyésztéssel (szárnyasvad) és élőbefogással foglalkozott (ezeket később át kellett adnia a legközelebbi állami szervezeteknek, állami gazdaságoknak). A VADÁSZAT KÜLKERESKEDELMI FORGALMA 1945-1958 KÖZÖTT ÉV 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 ÉLŐVAD (q) -- -- 26 270 445 624 850 1010 903 1279 1030 877 994 834 LŐTTVAD (q) -- 1124 10676 1175 5180 8482 8136 12607 9848 6871 8757 3103 5220 6909 AGANCS (q) -- -- -- -- -- -- -- -- 5173 1100 1100 1950 2120 1095
Fordulat a vadgazdálkodásban és a vadkereskedelemben (1960-tól) A hatvanas évek közepétől világossá vált, hogy a bevételek növelésével (a vadkereskedelem kiszélesítésével) jobb helyzetbe lehet hozni a vadgazdálkodást. (Az állam a valutabevételek növelését presszionálta.) A MAVAD jó üzletpolitikával kihasználta a kedvező világpiaci helyzetet. Expanzióba lendült az élővad export, a lőttvad értékesítés és a bérvadásztatás. Mindezt egy jelentősen átalakuló élőhelyen (intenzívvé váló mezőgazdaságban) a dinamikusan növekvő vadállomány is lehetővé tette. A vadértékesítés növelése és a vadásztársaságok érdekeltségének fokozására: a tőkés export után 1Ft/USD fejlesztési alap a MAVADtól a MAVOSZnak.
Lőttvadértékesítés Minden nagyvadfaj nemcsak számban gyarapodott jelentősen, de egyre újabb területeket hódítottak meg és a minőségükis javult. Anagyvadfajok terítéke a 60-as évek közepétől dinamikusan (mintegy 3-5-szörösére) nő, vele együtt a lőttvadértékesítés. Megszerveztéka felvásárlást Kiépítik a hűtőkamrák hálózatát Érdekeltté tették a vadásztársaságokat az értékesítésben Jobb árat fizetnek a lőttvadért Felvásárolják a vadászrészt Szabályozzák (korlátozzák) a vadászrész mennyiségét: 60 db apróvad, vagy 60 kg vadhús)
Lőttvadértékesítés A terítékre került szarvas 85-95%-át, a vd. 70-80%-át az őz 65-75%-át értékesítették a vadgazdák. Tenyésztésnek köszönhetően nőtt a fácánteríték, ennek nagy részét felvásárolják. A mnyúl és fogoly állománya visszaesett az élővad értékesítés érdekében a vadászatot korlátozták, ami visszafogta a lőttvad értékesítést.
Lőttvadértékesítés A vadértékesítés dinamikus fejlődése lehetőség az infrastruktúrális beruházásokra (terepjáró, vadászház, szolgáltatások) bérvadászok igényeinek egyre magasabb szintű kielégítése Kettős árrendszer: a vt. nem fizet nyereség adót, ezért az állami területeken magasabb felvásárlási ár. A MAVAD az európai piacon vezető pozicíót lát el.
Élővad értékesítés Élővad értékesítés Az 1960-as évektől újabb fellendülés a javuló értékesítési lehetőségek miatt. AMAVAD biztosítja az eszközöket, fölszerelést (hálót, ládákat, szaktanácsadást, előleget, stb.) Az élővad-befogás (nagyrészt apróvad) fő bázisai a vadásztársasági területek. Élő fácán, fogoly: A vad fácán iránt nagy a kereslet. A tenyésztés általánossá válása és a tenyésztett fácán gyengébb minősége (röpkészség, tollruha) miatt erősen vissza esik az export. A tenyésztett (előnevelt) fácán iránt növekvő belföldi kereslet mutatkozik. Az élő fogoly iránt folyamatosan nagy az igény (nincs benne tenyésztett madár). Sajnos az állomány drasztikus csökkenése miatt a 70-es évek második felében védetté válik. Élővad értékesítés Élővadértékesítés 1960-1989 között vadásztársaságok területéről (pld.) Élőnyúl: A kedvező piaci lehetőségeket elsősorban a mezei nyúl élve befogásának kiterjesztésével (jó árakkal, a személyes érdekeltség megteremtésével, a vadászat visszafogásával) sikerült kihasználni. Az olasz, francia és a német piac szinte korlátlan mennyiséget fölvesz. Év 1961 1965 1970 1975 1980 1985 Mezei nyúl 5.030 70.242 87.774 175.219 87.932 115.295 Fácán 19.848 12.339 57.564 62.269 64.385 43.913 Fogoly 40.828 21.114 36.231 13.910 --- --- 4 db-ban korlátozzák a szezononként elvihető mezei nyúl terítéket. 1989 58.503 23.611 ---
Élő nagyvad Élővad értékesítés Kereslet rapszodikus. Igazi stabil piaca nem alakul ki. Befogása bonyolultabb, nagyobb szakértelmet igényel és a hatékonysága nem igazán jó. A 70-es években zajló hazai vadtelepítések (dám és muflon) miatt jelentős a belföldi értékesítés. Ezek a fajok jól beilleszkedtek új környezetükbe, stabil állományt alakítottak ki. A telepítések természetvédelmi és erdészeti szempontból vitatottak. Az 1965 és 1985 közötti időszak értékelése Igazán eredményes, produktív és kiváló terítéket produkáló apróvadas időszaknak tekinthető. Az 1970-es években jelentkező ökológiai problémák: a fogoly elveszett a vadászat számára, mezei nyúlnak sem kedvez az intenzív mg. Ezeket csak kutatók és egy-két vadgazda érzékelte. Élő nagyvad felvásárlás (1979 1989) Év 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 gím 11 8 9 --- 25 89 241 149 --- --- --- őz 128 210 109 64 158 119 118 130 --- 130 36 dám 102 570 268 638 374 172 479 90 --- 90 --- muflon 27 26 55 59 97 --- --- --- --- --- --- Bérvadásztatás Apolitikai helyzet stabilizálódásával a hatvanas évek közepétől dinamikus fejlődésnek indul a külföldiek bérvadásztatása. A német nyelvterületekről elsősorban a nagyvad iránt érdeklődők jöttek. Ebben az időszakban több világrekord agancsot viselő vad kerül terítékre (gím, dám, őz). Apróvadra és vízivadra olaszok érkeznek nagy számban vadászni (közülük sokan haza is viszik a lőttvadat).
Bérvadásztatás Külföldi bérvadászatok Magyarországon 1956-1990 között Amagyarországi vadászati lehetőségek jó híre széles körben elterjed Ny-Európában. Az 1971-es nagy sikerű Vadászati Világkiállítás jelentős mértékben hozzájárul a Magyarország vadászparadicsom hírnév kialakulásához. Felmerült a politikai biztonság kérdése. A külföldi vadászok nem mehet vissza ugyan arra a területre többször, ahol eredményesen vadászott, jól érezte magát, saját nyelvén tudott komunikálni. A vt. tagok közül csak kevesen rendelkeztek golyós lőfegyverrel ez lendített a bérvadásztatáson illetve szerepe lehetett a nagyvad állomány növekedésében. Külföldiek bérvadászata 1960-1990 között Bérvadásztatás Évek 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 Kiadott vadászati engedélyek száma (db) 558 2.500 4.551 7.843 10.388 21.651 23.950 A vadgazdálkodáshoz szükséges források egyik legfontosabb elemévé kezdett válni a bérvadásztatás. A vt.-k bérvadásztatásból származó árbevétele 10 év alatt (1975-1984) a 7x-re nőtt! Ilyen dinamikus növekedést a mezőgazdaság kevés területén lehett elérni. A vadászvendégek száma megduplázodott.
Vadásztársaságok vadértékesítésből származó bevételei 1960-1989 között (1000 Ft-ban) Vadásztársaságok bérvadászati bevételei 1975-1984 között Év 1961 1965 1970 1975 1980 1985 1989 Élővad Lőttvad 6.289 11.933 14.596 7.045 51.435 140.154 216.526 191.810 136.029 308.014 216.798 Bérkilövés 782 1.608 12.012 35.278 129.852 243.244 647.465 Bérvadásztatás jelentősége A vadászati politikában túlsúlyos szerephez jut az export, a dollárbevételek növelése. 1976-tól a MAVAD közreműködésével jönnek létre a vadgazdálkodás területén is a termelési rendszerek, gazdasági társulások (szárnyasvadtenyésztő telepek, vadaskertek, stb.) Cél volt az is, hogy a MAVAD-nál képződő fejlesztési alapok visszajussanak a termelőkhöz, a vadgazdálkodásiszférába. Növekszenek a felvásárlási árak, a bérvadászati tarifák. A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása 1983-ban (politikai döntés eredményeként) megszűntetik a MAVAD monopol helyzetét. Az erdő-, és vadgazdaságok (a Kormány protokoll területei) a Mezőföldi Erdő - és Vadgazdaság keretében létrehozzák a VADEX-et. Megtört a jég : több vadászatszervező vállalat alakul (VADCOOP, PEGAZUS, HUNOR, HUNTOURS, CIKLÁMEN) A piac felosztása viszonylag zökkenőmentesen ment. A rendszerváltoztatás évében az összes bevétel: 70,0%-a MAVAD-é, 23,5%-a a VADEX-é, 4,5%-a a HUNOR-é.
A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása A bérvadászat árbevételének megoszlása színesebb: MAVAD 65,8% VADEX 14,7% HUNOR 6,6% CIKLÁMEN 3,8% PEGAZUS 3,6% VADCOOP 3,0% HUNTOURS 2,5% A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása Ebben az időszakban erőteljesen növekszik a vadkereskedelemből származó bevétel, de a párhuzamos exportjog nem vezetett az export tömegének növekedéséhez. (Gyakorlatilag a meglévő árualap felosztása történt meg.) Az árbevétel alapvetően a forint leértékelődése következtében növekedett. Az export és a belföldi árak eltérése a versenyhelyzet miatt csak olyan szintű külker. nyereség elérésére korlátozódik, amely feltétlenük szükséges az export lebonyolításához és a fejlesztési alap képzéséhez. A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása Lőttvad felvásárlás, feldolgozás a MAVAD és a VADEX javára rendeződött, a meghatározó szerep a MAVAD-é maradt. Ennek meghatározó oka a már kialakított felvásárló-, hűtő- és feldolgozó kapacitás volt. Az élővad piac legfontosabb tárgya az élőnyúl volt. Kemény egyeztetések (harc) eredményeként a MAVAD részesedése 75% maradt, a VADEX megkapta a 25%-át. A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása Árak, árrendszer: 1968 után (új gazdasági mechanizmus) lép életbe a kettősárrendszer az export területén. Oka a nyereségelvonás (az állami területek nyereségét megadóztatja az állam, a vadászterületeket nem, lévén sportszervezetek) Módszere: a vadásztársaság az általa exportált termék egy dollárjáért kevesebb forintot kapott, mint az állami vadászterület (erdőgazdaság, állami gazdaság).
A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása Lőttvad felvásárlás és feldolgozás Árak, árrendszer: Az 1984-től érvényes jogszabályi háttér alapján a MAVOSZ jogosultságot kap fejlesztési alap átvételére a vadászati export üzletkörében. Ez és hasonló eredmények igazolják, hogy a MAVOSZ vezetése milyen jól kihasználta a politikai kapcsolatait a vadgazdálkodás érdekében! A vadfeldologozók egyre jelentősebb mennyiségű lőtt vadat vásárolnak fel. ezzel nem csökken a felvásárlási ár, a terjeszkedő vállalkozások a helyük és piacuk biztosítását tartják a legfontosabbnak, így az árverseny nyertesei a vadászterületek. Közben kedvezőtlen körülmények, amelyek visszavetik a felvásárlást, feldolgozást. Csernobil, állategészségügyi problémák. Vadgazdálkodási Alap 1976-80 között mintegy 400 millió Ft áramlott vissza a vadgazdálkodókhoz. amavosz a vadásztársasági területekről származó export bevétele után 1 Ft-ot kapott vissza dolláronként. Ez szolgált a vadásztárasági területeken a szárnyasvadtenyésztés fejlesztésének forrásává. Ennek segítségével telepítették be több vadászterületre a dámot és a muflont is. Lőttvad felvásárlás és feldolgozás Vadfeldolgozó kapacitás növelése: MAVAD vecsési feldolgozója mellett, VADEX Soponya (erdő- és vadgazdaságok) és Öreglak (erdőgazd.). Nyugati állategészségügyi követelményeket teljesítő gyárak, nagy kapacitással hamarosan nyersanyag ellátási gondok jelentkeznek. Megjelennek a külföldi érdekeltségű vállalatok a szőrbenbőrben exportra koncentrálva. 1980-as évektől a hazai piacon is megjelennek a termékek (üzletek, vendéglátó létesítmények) Az 1970-es évek közepétől csökken a lőtt apróvad és nő a nagyvad értékesítése.
Bérvadászat árrendszere Nagyvad egyéni vadászat árstruktúrája: A trófea mérete: agancs tömege gr, kg-ban, a szarvhossz cm-ben (inkább exponenciálisan növekvő árakkal) + érmes felár (bronz: 10%; ezüst 15%; arany 20%) Tarvad egységáron Sebzés: a becsült súly/hossz 50%-a (viták forrása) Hibázás egységáron (ha mégis lőtt vadat a vendég, nem számítják föl) Szolgáltatás (szállás, ellátás, járműhasználat, fegyver, lőszer, stb.) Bérvadászat árrendszere Apróvad egyéni és társas vadászata: Vadfajonként változó darabár (legdrágább a mezei nyúl, a fogoly és a liba) Nagyterítékű vadászatok (fácánhajtás) ára progresszíven nő a teríték függvényében. Gyakran elviszik a lőtt apróvadat (magasabb húsáron, mintha külön vette volna meg). Szolgáltatások ára hasonló, mint az előző variációknál. Bérvadászat árrendszere Nagyvad társas vadászata: Napidíj (Standgeld) személyenként (létszámtól függően degresszív) Elejtett vad ára (disznó, tarvad) alacsonyabb áron, mint az egyéni vadászatban. Napi minimum teríték (3 vad alatt a napidíj minimális része fizetendő, 5 vad esetén már a teljes összeg). Kerti vadászatok ára kb. 20%-al magasabb. Szolgáltatás hasonlóan, mint az egyéni vadászatnál. Bérvadászat árrendszere Lőttvad árak alakulása: Fajonként változó ár működött. Legmagasabb volt az őz, azt követte a szarvas (nincs különbség a gím és a dám húsának árai között), a vaddisznó és a muflon volt a legolcsóbb (ez utóbbi nem volt jelentős). Csernobil katasztrofális hatással volt a lőttvad árakra. Aszarvas 40%-al, az őz 25%-al, lett olcsóbb. A vaddisznó ára harmadára csökkent. A vadhúst importáló országok állategészségügyi követelményei igen magasak voltak, folyamatos fejtörést okozva a vadfeldolgozóknak.
Bérvadászat árrendszere Élővad árának alakulása: A mezei nyúl piaca/ára kedvező volt. Az élőfogoly is jó áron értékesült. A fácán ára akkor esett vissza, amikor a tenyésztés általánossá válásával folyamatos minőségi problémák merültek föl (tollazat, röpkészség). A 80-as években gyakorivá váltak az élővad szállítmányoknál az állategészségügyi problémák, viták (tularémia, baromfipestis, stb.) Vadkereskedelem a rendszerváltoztatás után (1989-től napjainkig) Bérvadászat: Az exportjog liberalizálása Az 1988-ban elfogadott Gazdasági törvény lehetőséget adott gazdasági társaságok alakítására (Bt, Kft, Rt. stb.) 1988-89-ben számos (mintegy 200) vadászatszervező iroda alakult. Káosz és csődök jellemzik ezt az időszakot. Több külföldi (szélhámos is) vegyes vállalatot alapít (ez a vadkapitalizmus időszaka a vadgazdálkodásban). A forint erős inflációja. Vadkereskedelem a rendszerváltoztatás után (1989-től napjainkig) Ezt az időszakot is az apróvad állomány csökkenése és a nagyvadállomány növekedése jellemzi. Két szakaszra tagolható: a 1996-os vadászati törvény megjelenéséig tartó időszak, 1997.től a törvény hatályba lépésétől napjainkig terjedő időszak. Vadászatszervező irodák helyzete Hasonló folyamatok zajlottak le a turizmus területén is (a vadászatszervező irodák erre a szakterületre kerültek besorolásra). A szakminisztérium (IKM) rendeletekkel szabályozza az utazási irodák alapításának feltételeit: 1978. évi I. törv. a belkereskedelemről 2/1992 (I.13.) IKM rendelet 16/1992 (V.26.) IKM rendelet 7/1994 (III.10) IKM rendelet 213/1996 (XII.23) sz. Kormányrendelet az utazásszervező és közvetítő tevékenységről. 62/2001 sz, Kormányrendelet a 213/1996 sz. rendelet módosításáról. 20/2007 (II. 20.) sz. Kormányrendelet a 213/1996 sz. rendelet módosításáról.
Vadászatszervező irodák helyzete Vadászatszervező irodák Iroda alapításának és működésének feltételei: Az iroda nevének és tevékenységének pontos meghatározása Címe, telefon, telefax számai Társasági szerződés, ill. egyéni vállalkozói igazolvány Statisztikai jelzőszám Adószám Az irodahelység bérleti szerződése, vagy tulajdoni lapja Nyilatkozat az árbevétel nagyságáról Záradékolt igazolás a vagyoni biztosíték elhelyezéséről (az árbevétel min. 12%-a) A tevékenységért felelős személy megnevezése Utazásszervezői minősítő vizsga (vagy ennek megfelelő, jogszabályban előírt végzettség, ill. gyakorlat.) Szakképesítés igazolása Nyelvvizsga igazolása Munkaszerződés Az iroda minősítése lehet: Nemzetközi utazásszervező, közvetítő Belföldi utazásszervező, közvetítő A tevékenységi köre feljogosíthatja: Kiutaztatás: Saját szervezésben Külföldi utazásszervező közvetítőjeként Belföldi utazásszervező közvetítőjeként Külföldről külföldre történő utazásszervezésre Külföldi szálláshely belföldi értékesítésére Vadászatszervező irodák helyzete Vadászatszervező irodák Csak a feltételek teljesítő irodákat jegyzik be. Ez a feltétele annak, hogy az iroda vadászati engedélyt válthasson az FM hivatalnál és azt forgalmazhassa biztosítást köthessen a beutazó vadászvendég számára. Javult a helyzet, de az ellenőrzés hiányzik A vadászati turizmusszélesedik volt szocialista országok konkurenciája erősődik, változnak a vadászok szokásai egzotikus vadfajok vadászata (Afrika, Amerika). A tevékenységi köre feljogosíthatja: Beutaztatás: Közvetlenül (saját szervezésben) Külföldi utazásszervező megbízása alapján Közvetítés Belföldi utazásszervezés: Saját szervezésben Belföldi utazásszervező közvetítőjeként
Vadászatszervező irodák Vadászatszervező irodák Utazási irodák felügyelete: IKM, majd Szakmai Kamarák (kötelező tagság) 1999-ben megszűnik a köztelező tagság, a felügyelet vissza kerül a GM-hez 2002-től a Miniszterelnöki Hivatal Túrizmus Államtitkárságához tartozott Jelenleg: GM Idegenforgalmi Hivatala felügyeli a területet A külföldi vadászok az európai uniós fegyverútlevéllel hozhatják be vadászfegyverüket, de a fegyver használatához illetve az EU-n kívüli vadászok számára a behozatalhoz is szükséges a meghívó levél, amit rendszerint a vadászatszervező küld ki a vadásznak még indulása előtt. Vadászatszervező irodák Vadászatszervező irodák A vadászatszervezői tevékenység sokban eltér a klasszikus utazásszervezéstől: Szinte csak beutaztatásról van szó. Kevés iroda szervez magyaroknak külföldre vadászatot, még kevesebb külföldieknek külföldre. A vendégek döntően egyéni programra jönnek, kevés a csoportosnak tekinthető út. Az utak engedélyhez kötöttek (meghívólevél, vadászati engedély+biztosítás, fegyverbehozatali engedély). A programok rendszerint nagy értékűek, több naposak. Minden egyes program külön előkészítést, szervezést igényel (az iroda a touroperátor) A vendég szolgáltatást és terméket (trófea) vásárol, ezért exportra is sor kerülhet (EU-n kívüli országok állampolgárai esetében), emiatt fontos dokumentumokkal kell ellátni a vendégeket (számlák, vámokmányok, áeü. igazolások, stb.). A vadászat többnyire az iroda árjegyzéke alapján kerül elszámolásra.
Vadászatszervező irodák Külföldiek bérvadászata Sokvadászatra jogosultnak van saját árjegyzéke (pl. erdőgazdaságok), akkor többnyire az az elszámolás alapja. Az ár gyakran alku tárgya (eltérés az árjegyzéki ártól). A program ára előre nem szedhető be a vendég(ek)től, mert a vadászat sikerességétől függ a vadászat teljes költsége, amely csak a program végén derül ki (gyakori a szerződéstől eltérő teljesítés). A belföldi bérvadászat szervezéséhez ritkán veszik igénybe az iroda közvetítő tevékenységét. Arendszerváltoztatást követően erőteljes nagyvadállomány-apasztás következett be az erdészlobby nyomására. Az állomány csökkenése maga után vonta a külföldi vadászok számának fogyását is. Az apróvad vadásztatása jelentőségében elmaradt a nagyvadtól. A vadgazdálkodás árbevételének több, mint fele a bérvadászatásból származik. Vadászatszervező irodák Külföldieknek kiadott vadászati engedélyek száma Jelenleg mintegy 1.100 utazásszervező irodából kb. 120 vállalkozás megnevezésében van utalás a vadászatszervezői tevékenységre. Becslés alapján mondhatni, hogy kb. húsz vadászatszervező iroda produkálja az éves bérvadászati árbevétel mintegy 70-80%-át. Év 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Engedély (db) 23 230 22 000 21 000 20 000 20 000 21 000 25 865 26 671 26 164
A vendégek német nyelvterület A vendégek mediterrán régió Meghatározóa német nyelvterületről érkezők száma, aránya (német, osztrák, svájci). Az ide látogató német vadászok száma a kilencvenes évek közepére csökken, majd ismét emelkedik. Hasonló lefutást mutat az osztrák vadászok számának alakulása is. A növekedést elsősorban a határmenti területek közelsége és a kedvezőbb árak teszik lehetővé. Jórészt csak a Dunántúlon vadásznak. Meghatározóaz olasz vadászok száma, aránya, harmadikok a nemzetek rangsorában. Megkell állapítani, hogy 2000-től számuk csökken (22%-al). Eza kedvezőtlen jelenség minden bizonnyal összefüggésben van a védett madarak elejtésével kapcsolatos eseményekkel, valamint a Romániából hazánkon keresztül szállítani akart madárfajokkal (hazánkban védett énekes madarak, fürj, egyes récefajok). Változóban van az érdeklődési körük. A vendégek német nyelvterület A vendégek mediterrán régió Aggasztó jelek figyelhetők meg ezekben az országokban: növekvő vadászat ellenesség, szigorodó szabályozások. Változó vadászati szokások: régen évente 3-4 alkalommal (őz, gím, vd, fácán), ma évente egyszer, helyette Afrika, Amerika, Orosz utódállamok. ezeken a helyeken kisebb lehet a vadászat biztonsága, de jávor, medve, argali, vastagszarvú kos vadászható. Régen kizárólag apróvadra (+őzsuta és tarvad). Ma egyre jelentősebb a nagyvad vadászat. Ennek oka a madárvédelem erősödése és a zöldek módszeres és hatékony ellen propagandája. Hiába utaznak olyan országokba, ahol jogszerűen lőhetnek sokféle apróvadat, de azokat nem tudják bevinni országukba. A csmpészet pedig egyre kockázatosabb. OSZTRÁK, NÉMET, OLASZ vadászok a meghatározóak, bár arányuk 90%-ról 86%-ra csökkent.
A vendégek mediterrán régió A vendégek különbségek Érzékelhetően növekszik a spanyol (és portugál) vadászok magyarországi érdeklődése. 2000-től45%-al nőtt a számuk (a növekedés imponáló, de abszolút számokban mégsem túl sok). Szerepük mégis fontos, mert a tavaszi őzbak és a kerti disznóhajtás iránt érdeklődnek leginkább. Nagy értékű vadászatokat vesznek. Amíg egy német vagy osztrák vadászt lázba hoz egy érdekes torz agancs, addig egy spanyol vadász puskát sem emel rá, vagy nem akarja kifizetni. Szerintük az ilyen bakokat a hivatásos vadásznak kell elejteni. Számukra értéket csak a szabályos agancsú bak/bika trófeája képvisel. A vendégek skandináv régió A vendégek más nációk Emelkedik a svéd, dán vadászok száma is, hasonló arányban, mint a mediterrán régióból érkezőké. Érdeklődésük elsősorban a vaddisznó és a fácán vadászata felé irányul. Nehezen tolerálják a trófea árának nálunk számított módját. Drágának tartják a bikák, bakok vadászatát. Nem értik miért kell többszörös árat fizetni egy 4-500g-os bakért, mint egy 300 g-osért. Skandináv vadászok disznóhajtásban nem lövik a nagyobb testű disznót, mert nem lehet tudni, hogy mennyivel kell többet fizetni, ha kan és hosszabb az agyara. Ha kisebb arányban is, de növekvő számban érkeznek hazánkba vadászok (100-300 fő/év): angol, belgák, hollandok, finnek, amerikaiak, oroszok. Mint ahogy a környező, volt szocialista országokból is egyre többen jönnek Magyarországra vadászni: szlovének, horvátok, szlovákok.
Változnak a külföldiek vadászati szokásai A német, osztrák vadászoknak már nem csak Magyarország az úti cél, hanem a volt szoc. országok (elsősorban Lengyelország, Bulgária, Románia, FÁK Államok), Távol-Kelet, Afrika, Alaszka, Kanada. Az olaszok érdeklődése nő a nagyvad vadászatok iránt. Növekvő kockázat számukra a hagyományos apróvad vadászat (egyre több faj védett, a zöldek támadásai egyre erőteljesebbek). A mediterrán és a skandináv vadászkultúra nehezen tolerálja a hazai trófeásvad árakat, árrendszert. A vadászterület földrajzi helyzetének szerepe a bérvadásztatásban A Dunántúl elsősorban a nagyvad otthona, osztrákok, németek jószerint csak itt vadásznak. A Dunát ritkán lépik át. A Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon főként apróvad és őz él. Ide inkább olasz vadászok érkeznek csökkenő számban, illetőleg őzbakra főként spanyol csoportok jönnek. Az Északi Középhegység sincs kedvező helyzetben, mert a szarvas minősége közepes (gyenge), a muflont vissza kellett szorítani, a disznó jó (Zemplén), de a nagy távolság komoly hátrány. A vendégek és az árképzési sajátosságok Nagy részük egy fix összeget akar vadászatra költeni Lemond a vadászatról, ha a tervezés során nem tudja jó közelítéssel meghatározni a költségeket. Oda utazik, ahol tudja a költségek végét. A csomagprogramok bizonyos feltételekkel megfelelnek ezeknek az igényeknek. A vadászterület földrajzi helyzetének szerepe a bérvadásztatásban Ez a földrajzi és vadállományban lévő különbség azt eredményezte, hogy amíg Somogy és Vas megyékben évente közel 3 ezer, vagy azt meghaladó számú vadászati engedélyt adnak ki, addig Borsodban és Szabolcsban annak tizedét. Nógrád megyei növekedés (fácán!) Néhány dunántúli megyében nőtt (Baranya, Győr, Komárom), a többiben nem, vagy alig csökkent a kiadott engedélyek száma. Az apróvadas megyék szinte mindegyikében, (legerőteljesebben Szolnok és Bács megyékben 30-40%-al) csökkent a kiadott engedélyek száma.
A belföldiek bérvadászata A belföldiek bérvadászata Avadgazdálkodási statisztikák a vadfajonként elejtett példányban nem, csak árbevételben különböztetik meg a hazai és a külföldi bérvadászat alakulását. A hazai bérvadászatnak sokáig nem volt igazi létalapja: Kötelező volt a vadásztársasági tagság Nem volt belföldi árjegyzék, majd később olyan alacsonyak voltak az árak, amelyen a vadászatra jogosult nem adta el a vadászatot. A belföldi fizető vadászati piac további növekedése prognosztizálható: A közel 56 ezres vadásztársadalom több, mint 10%-a nem társasági tag. A külföldiek érdeklődése nem nő. A vadászati lehetőségek nőnek (nagyvad-állomány további növekedése, az apróvad-állomány csökkenése várható). A vadásztársasági tag egyre kevesebb vadászati lehetőséget kap. A vadászatra jogosultak felismerték a hazai piac növekvő jelentőségét. A belföldiek bérvadászata A belföldi lődíj A változást : a bérkilövő vadásztársaságok létrehozása, majd A kötelező vadásztársasági tagság eltörlése, A fizetőképes kereslet, és a versenyképes árak megjelenésehozta meg. 1990-ben a magyarok fizető vadásztatásából (lődíj + szolgáltatás) származó bevétel a külföldi bérvadászat hasonló árbevételnek csak mintegy 2,5%-a volt. A folyamatos növekedés eredményeként 2006-ban ez az arány elérte az 55%-ot. A lődíj alku tárgya. Működőképesnek a külföldi díj 75%-a látszik. Eleinte túl alacsony árlisták, amelyeken a jogosultak nem voltak hajlandóak eladni a vadat. Általában a maradékelv működik. Amit a külföldiek nem vesznek meg. Vannak kivételek, de azok a vadászok teljes árat fizetnek. 1995 hazai bérkilővő lőtte a ranglista 5. helyén lévő vadkant az Észak-erdő Rt. területén. A 2000-es év legjobb bakját szintén hazai vadász lőtte (Árpádhalom).
Dámszarvas A bérvadászat alakulása vadfajonként A dámbikák éves terítéke mintegy 800 példány. Sajnos a vadászatuk iránt nem túl jelentős az érdeklődés. Inkább kerti vadnak tartják. Az éves zsákmány 70-75%-át ejtik el a fizető vadászok. Őz Az őzbakok terítéke az elmúlt tíz esztendőben közel 60%-os növekedést mutat, ami örömteli dolog! Az állomány még nagyobb hasznosítást tenne lehetővé. A bakok 26.000 pld-os terítékének 65-70%-át lövik a fizető vadászok. A bérvadászat alakulása vadfajonként Avadászati statisztikákban a értékesített vadmennyiség a külföldi és hazai fizető vadászatok összességét mutatják. Gímszarvas elsősorban a bikák vadászata jelent komoly árbevételt. A tarvadat inkább társas vadászatokon lövik. A bikák terítéke meglehetősen kiegyenlített. Évente mintegy 5 ezer példány körül alakul a zsákmány. Ennek 60-65%-át lövik a bérvadászok. Muflon A bérvadászat alakulása vadfajonként Az állománya a természetvédelem ellenállása miatt csökkenő. A kosok terítéke némi hullámzással, de tendenciózusan csökkenő. Az átlagos teríték mintegy 500 példány évente, amelynek 75-80%-át bérvadászok lövik. Vaddisznó Az éves terítéke jelentős növekedést mutat. Az elmúlt tízegynéhány év alatt a bérvadászok vaddisznó zsákmánya megháromszorozódott, mára eléri a teljes teríték 40%-át.
Mezei nyúl A bérvadászat alakulása vadfajonként Afizető vendégek zsákmánya 1992-ig nőtt, ettől kezdve lassan, de folyamatosan csökken. A fizető vadászok évente átlagosan 40-45 ezer nyulat hoznak terítékre. Ez a tíz évvel előttinek csupán 70%-a. Fácán Ateríték 1990-től folyamatos csökkenést mutat, jelenleg a 90-es évinek csupán 63%-a. A bérvadászok átlagosan évi 250 ezer példányt zsákmányolnak. A terítéken belüli a bérvadászok zsákmányának aránya 44-ről 52%-ra nőtt. Nagyvad fajok A terítékük mutat némi hullámzást, de növekvő tendencia figyelhető meg. Apróvad fajok A bérvadászat alakulása vadfajonként Terítékük folyamatosan csökken. Az árbevételi kényszer miatt a vadászatra jogosultak a vadászati lehetőségüket egyre nagyobb hányadban értékesítik bérvadászat keretei között. Fogoly A bérvadászat alakulása vadfajonként Az éves zsákmánya szinte elhanyagolható mennyiség (évi 2-3 ezer példány), de még ez is mintegy harmadára csökkent az elmúlt esztendők alatt. Ennek döntő hányadát fizető vadászok lövik. Vadréce Az igazi vadrécék terítéke folyamatosan csökkent (a természetvédelem vadászati korlátozásainak betudhatóan). A félvad récék zsákmánya a 90-es évek elején csökkent, majd az évtized közepétől növekszik. Évente terítékre kerülő 100-120 ezer példányból a bérvadászok átlagosan 80 ezret zsákmányolnak. A bérvadászat árbevétele, árak A bérvadászat a legjelentősebb bevételi forrás, az éves vadászati árbevételnek átlagosan 60%-a. Az árbevétel évente dinamikusan nő, de a növekedésnek nem a piac bővülése, hanem az infláció (a forint romlása) az oka. Az árak (lődíjak) magasak, a vadászatok nem adhatók el könnyen. Az elmúlt 10 év alatt a külföldi vendégek esetében bérvadásztatásból származó bevétel több, mint 3x, a szolgáltatásból származó bevétel duplájára nőtt.
A bérvadászat árbevétele, árak Lőttvadértékesítés árbevétele 1990-2004 között (1000 Ft-ban) Az árstruktúránk a német vadászati rendszerhezvan igazítva. A nem trófeacentrikus szemléletű vadász nem nagyon tudja elfogadni. Árjegyzéki árak, csomagárak. Engedmények (szarvasnál, őznél főszezon után, a selejtezési időszakban, vaddisznónál nyáron) Kedvezmények (törzsvendégeknek, csoportoknak). Áralkuk (több iroda ajánlatát kéri a vendég) Év 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 apró és nagyvad együtt 621.869 763.373 761.473 1.883.056 1.609.740 2.548.700 2.632.691 2.180.408 Bérvadászat árbevételének alakulása (1000 Ft-ban) Évek 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2005 Külf. bérvad. 1.811.432 2.389.854 2.581.456 3.205.286 4.165.579 5.502.912 5.980.815 5.376.488 4.695.822 Külf. szolgált. 289.107 333.362 391.743 480.075 650.659 772.854 567.313 472.209 366.928 Belf. bérvad. 29.136 53.882 153.424 289.291 854.331 1.154.021 1.622.539 2.081.003 2.249.298 Belf. szolgált. 18.751 11.298 108.223 178.130 247.168 351.421 453.061 424.378 424.539 A bérvadászat árbevétele, árak Miközben a nagyvad teríték minden fajból 1994-96 között van a mélyponton, eközben az árbevétel jelentősen növekszik. Ennek az a magyarázata, hogy: A felvásárlási ár (a piac megtartása miatt) erőteljesen emelkedik. A forint ugyanebben az időben jelentősen devalválódik. Az előző két tényező hatása a hazai vadgazdálkodókszámára kedvezőnek látszik (nő az árbevételük), holott az export árbevétel (devizában) csökken.
Az irodák és a vadászterületek kapcsolata Atartós, korrekt kapcsolat kölcsönös előnyökkel jár aterület megbízható vadászatot ad, az iroda hoz vendéget, kifizeti a vadászat árát. Szerződések vendég vadász iroda vadászterület saját számlásak (kockázat az irodánál) - az iroda fizet a területnek akkor is, ha vadász csúszik a fizetéssel vagy nem fizet. jutalékosak (kockázat aterületé) csak akkor fizetik ki a területnek a vadászat értékét, ha vadász fizet az irodának. Az irodák és a vadászterületek kapcsolata Szervezési jutalék: 150-200 EUR/fő (vendég fizeti az irodának) Vadászati engedély: 10.000 Ft/30 nap Felelősség biztosítás: 2000-3000 Ft/hó Ezeken felül van a jutalék a területtől, ami a vászat értékének 10-15%-a. Az irodák és a vadászterületek kapcsolata Jutalékmértéke: Iroda kér? Terület ad? Ki van erősebb pozícióban? Erdőgazdaságoknál alacsonyabb (8-12%), társasági területeken magasabb jutalék (15-20%) Fizetési tételek: vadászat és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások. Az irodák és a vadászterületek kapcsolata Szolgáltatások: Szállás (vadászházban, panzióban, szállodában) nációnként változó igény Ellátás, étkezés Jármű használat Trófeabírálat Fegyver, lőszer Kiránduló programok szervezése
Iroda és a vendég kapcsolata Bizalmi kapcsolat A vendég igénye a meghatározó Egy vendég gyakran két-három irodával tart kapcsolatot (1.iroda őzbak, 2.iroda fácán, 3. iroda vaddisznó hajtás). Vendégkör megőrzése Kié a vendég? (a területé?, az irodáé?) Fizetési morál (nincs előre fizetés!) Viták rendezése Magyar vadászok külföldön Néhány iroda szervez csak külföldre vadászatot (biztonságosabb, kicsit drágább). Sokan választják a kockázatosabb és/vagy több utánajárást, jó nyelvismeretet igénylő, de valamelyest olcsóbb utakat. Más árstruktura: magas napidíj, licensz árak, és egyéb költségek (országonként változóak) csomagprogramok miatt nehezebben követhető, hogy mi mibe kerül ha kevesebb vadat lő, esetleg semmit, akkor is sokba kerül a vadászat. Magyar vadászok külföldön A rendszerváltoztatást követően nyílt rá lehetőség (utazási és valuta korlátozások megszűnésével). Kialakult egy fizetőképes kereslet, amely ha lassan is, de növekszik. A magyar vadászok 56 ezres táborának: 3-5%-a már vadászott külföldön 1-2%-uk már többször Néhány százan rendszeresen (évente) vadásznak külföldön Egy-két százan évente többször is részt vesznek szafárin Magyar vadászok külföldön Legfontosabb célországok: Afrikában: (Namíbia, Dél-Afrika, Tanzánia Zimbabwe, Zambia, stb.) É-Amerika (Alaszka, Kanada) FÁK államok (Oroszország, Kamcsatka, Csukotka, Kazahsztán, Kirgízia, stb.) Mongólia, Törökország Szomszédos országok (Ausztria, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia, stb.)
Magyar vadászok külföldön Trófeabehozatal: Jelentős szállítási költség és hosszú idő. A CITES-előírások hazai értelmezése számos trófea behozatalát zárják ki (elefánt, leopárd, orrszarvú, óriás fekete lóantilop, és más fajok trófeáit). Engedélyt kell kérni pl. a szomszédos országokban jogszerűen elejtett, de nálunk védett fajok (pl. barnamedve, zerge, siketfajd, nyírfajd) behozatalához, tartásához is. Ugyancsak hasonló engedély kell az átszállításukhoz is. A trófeák behozatala vám + állategészségügyi illeték kiszabásával jár. Lőttvad kereskedelem A külföldiek (magyar partnerrel) saját céget (vegyes vállalatot) alapítanak. Néhány kisebb hazai vállalkozás alakul a lőttvad felvásárlás területén (többnyire a feldolgozók beszállítóiként). Nagy verseny indul meg a nyersanyagért (a lőtt nagyvadért). Az apróvad nem túl vonzó. Egyre nagyobb ütemben építik ki a felvásárló hálózatukat (a vadátvevő helyek sokszor egymás közvetlen közelében létesülnek). A lőttvad árak jelentősen emelkednek. Lőttvad kereskedelem Arendszerváltoztatást követően e téren nincs olyan cégalapítási akarat, mint a vadászatszervezés területén. Egy vadfeldolgozó létesítése komoly tőkét, számos feltétel megteremtését szükségelteti a beruházótól. E piac jellemzője a nagyfokú szezonalitás (felvásárlásban és értékesítésben egyaránt), emiatt az átlagosnál nagyobb a tőkeigénye. A külföldi tőke megjelenik e piaci szegmensben is (osztrák, német, olasz) Lőttvad kereskedelem A magyar tulajdonú vadfeldolgozók (Mavad, Vadex, Öreglak) és a vegyes vállalatok exportjoggal rendelkeznek. A 90-es évek közepétől a hazai vállalkozók körében is elindul a cégalapítás és több vadfeldolgozó épül, Közös jellemzőjük a kisebb kapacitás, alapvetően a környezetükben fölvásárolható lőttvadat dolgozzák föl, és a hazai piacon forgalmazzák. Mindezen folyamatok eredményeként olyan földolgozó kapacitás alakult ki Magyarországon, amely már kapacitás-kihasználási gondokat okoz a tulajdonosok-nak.
Lőttvad kereskedelem Nagykereskedők: A piac további differenciálódásaként megjelennek a nagykereskedők, akik nem rendelkeznek földolgozóval, csak kereskedelmi tevékenységet látnak el. Nemcsak vadhússal, hanem tengeri, édesvízi halak, esetleg háziállatok húsával is kereskednek (jellemzően mélyhűtött termékeket forgalmaznak). Elsődlegesen a hazai vadhúskereslet kielégítését szolgálják (éttermekbe, üzletekbe, szállodákba, stb. szállítanak). Lőttvad kereskedelem Az elejtett vad húsvizsgálata: A lőttvad és vadhús kereskedelmet egyre keményedő állategészségügyi szabályok szorítják egyre szigorúbb korlátok közé. Az élelmiszer biztonság fontossága, szerepe fokozódik. A vadhús vizsgálat és minősítés súlya nő. 9/2002. (I. 23) FVM rendelet: a vadon élő állat és tenyésztett vad elejtéséről és forgalmáról, valamint a házinyúl vizsgálatáról. 7/2005 (II.4) FVM rendelet (a 9/2002-es rendelet részbeni módosításáról) 66/2006 (IX. 15.) FVM rendelet a vadhúsvizsgálatról Lőtt nagyvad értékesítése 1990-2004 között (to) Lőttvad kereskedelem Év 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 Gím 2 533 2 357 1712 1 476 1 480 2 144 2 863 Dám 137 176 180 115 152 175 252 Őz 473 506 430 419 455 641 856 Muflon 48 40 28 28 32 36 57 Vd 2 078 1 847 1 431 1 673 2 147 3 049 3 970 Ezen jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy képesített vadhúsvizsgáló az általa látottak alapján engedélyezheti a vadászrész átvételét. Ha ellentmondást tapasztal, vagy bizonytalan, úgy hatósági vizsgálatot kell kérnie. Az elsődleges vizsgálatot követően a vadra el kell helyezni a vadkísérő jegyet. A rendeletek előírják, hogy a közfogyasztásra kerülő vadat hatósági húsvizsgálatnak kell alávetni. A saját célú fogyasztás nem minősül közfogyasztásnak. A vaddisznót ez esetben is kötelező trichinellavizsgálatnakalávetni. 2004 2 607 261 870 42 3 474
Élővad kereskedelem - export Apróvad befogás 1990-2004 között Amíg a hetvenes években jelentős mennyiségű apróvad kerül értékesítésre, minden apróvadfaj állománya csökkenni kezd. Évek 1990 1992 Mezeinyúl (pd.) 47 716 30 011 Fácán (pd.) 75 422 13 343 Fogoly (pd.) 1 100 0 A fogoly vadászatát betiltják, a mezei nyúllal állategészségügyi problémák jelentkeznek (tularémia), a tenyésztett fácán nem exportképes. Élő nagyvadra gyakorlatilag nincs igény. 1994 1996 1998 2000 53 313 43 504 30 566 47 693 21 185 1 103 762 9 221 0 0 0 0 2002 43 239 87 0 2004 28 474 13 621 0 Élővad kereskedelem - export Élővad hazai forgalmazása A mezei nyúl (és a fácán) exportja olyan mértékben visszaesett, ami generális gazdasági problémát okozott az addig főként ebből élő vadásztársaságoknak. A nyúl befogás további erőltetése csak a nyúl állomány helyzetét rontotta. Legjelentősebb Békés, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok megye esetében. Az őz bérvadásztatásával próbálják kompenzálni a kieső bevételt. Apróvadfajokesetében lehet hazai piacról beszélni. Ez elsősorban a tenyésztett vad kereskedelmét jelenti (fácán, tőkésréce, fogoly). Nincs igazán kontrollált rendje. Eelsősorban az állategészségügyi problémákat (fertőző állatbetegségek) nem kezelik megfelelő gondossággal. Az árakat a kereslet-kínálat alakítja. A tenyésztett szárnyasvad piaca erősen hullámzó, emiatt a tenyésztők számára kockázatos.