A belső ellenőrzési rendszer Dunaújváros 2007
A belső ellenőrzés fogalma A vezetés - leegyszerűsítve - a tervezés, a szervezés, a döntés, a végrehajtás és az ellenőrzés folyamata. Ebben az önszabályozó irányítási rendszerben kiemelt szerepe van a belső ellenőrzési rendszernek. A belső ellenőrzésnek egyrészt jeleznie kell a külső feltételekben, a környezeti hatásokban bekövetkezett változásokat, másrészt a kialakított céloktól, feladatoktól való eltéréseket. 2
A belső ellenőrzési rendszer A belső irányítási rendszer egyes részei - a tervezési rendszer, a szervezeti rendszer, a döntési rendszer, az információs rendszer, az ellenőrzési rendszer stb. szoros kapcsolatban vannak egymással. Az ellenőrzési rendszer helyes szervezés esetén átfogja az irányítási rendszer egészét. 3
A belső ellenőrzés alapvető céljai Segítse a szervezetek vezetését a döntések megalapozott előkészítésében, a belső tartalékok feltárásában, a szervezetlenségek, hibák, hiányosságok felfedésében, a pénzés egyéb eszközök helyes és hatékony felhasználásában, a hiányosságok, szabálytalanságok megelőzésében, a káros következmények elhárításában. 4
A belső ellenőrzés alapvető céljai A belső rend és fegyelem megtartásának ellenőrzésével segítse a hiányosságok feltárását és kiküszöbölését, a vezetői utasítások, intézkedések végrehajtását, az élet és a testi épség, valamint a vagyon védelmét. Segítse a vagyoni, pénzügyi helyzet megfelelő számbavételét és a jövedelmezőség megállapítását, a valós kép kialakítását. 5
A belső ellenőrzés rendszer három fő alkotórésze A vezetők ellenőrző tevékenysége (vezetői ellenőrzés); A különböző (szakmai, gazdasági) tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés (munkafolyamatba épített ellenőrzés); A függetlenített belső ellenőr(ök) tevékenysége (függetlenített belső ellenőrzés). 6
A belső ellenőrzés A belső ellenőrzési rendszer kiépítéséről és hatékony működéséről az első számú vezető köteles gondoskodni; a rendszer az ő felügyelete alá tartozik. A belső ellenőrzést az különbözteti meg a külső ellenőrzésektől, hogy a belső ellenőrzésnél a megbízó is és a megállapításokat hasznosító fél is maga a gazdálkodó szervezet. 7
A vezetői ellenőrzés feladatai A vezetői ellenőrzési rendszer, a kiadott intézkedések végrehajtásának ellenőrzése a vezetők által személyesen gyakorolt irányítási tevékenység szerves része és annak elengedhetetlen következménye. Ez megvalósulhat folyamatosan, de szükséges egy-egy feladat kiemelt ellenőrzése is. 8
A vezetői ellenőrzés feladatai A vezetői ellenőrzés hatékonyságának alapfeltétele a hatáskörök elhatároltsága, valamint a gyors, pontos és döntéscentrikus információáramlás. Eredményességét a folyamatosság, a rendszeresség, a szakszerűség és a pontosság biztosítja. A vezető az ellenőrzés révén megismerheti döntéseinek, hatását, helyességét a végrehajtás során feltáruló befolyásoló körülményeket. 9
A vezetői ellenőrzés eszközei A vezetői ellenőrzés leggyakoribb általános módszerei: Az információkon alapuló elemzés A beszámoltatáson alapuló ellenőrzés Az aláírási jogon alapuló ellenőrzés A közvetlen helyszíni ellenőrzés Komplex vezetői ellenőrzések 10
Az információkon alapuló elemzés A belső és külső információk értékelése a- lapján a vezetők tájékozódhatnak a célok, feladatok teljesítéséről. Ez a vezetői szintek szerint elrendezett statisztikai, számviteli és más információk elemzését, értékelését, ellenőrzési célú felhasználását jelenti. 11
A beszámoltatáson alapuló ellenőrzés A beszámoltatás eszközeivel végzett vezetői ellenőrzés lényege, hogy a különböző szintű vezetők az alacsonyabb szintű vezetőktől és beosztottaktól szerzett tájékoztatások alapján egyrészt a kiadott intézkedések végrehajtásáról, másrészt a végrehajtás problémáiról, a beavatkozás szükségességéről áttekintést szereznek, hogy intézkedni tudjanak. 12
Az aláírási jogon alapuló ellenőrzés Az aláírási, láttamozási (szignálási) jog gyakorlásával végzett ellenőrzés azon alapul, hogy a képviseleti, engedélyezési, utalványozási, ellenjegyzési vagy láttamozási joggal felruházott vezető az általa aláírt irat felett aláírás előtt ellenőrzést végez. Megteremtve az aláírásra kerülő iratok tartalmi és formai ellenőrzésének lehetőségét és szükségességét. 13
A közvetlen helyszíni ellenőrzés A közvetlen helyszíni ellenőrzés fontos ismeretek szerzését teszi lehetővé az üzemek, műhelyek, üzletek, osztályok stb. élő problémáiról, a munkák helyzetéről, a kiadott intézkedések végrehajtásáról, a kapcsolatos problémákról, a dolgozók személyes gondjairól, javaslatairól stb. 14
Komplex vezetői ellenőrzések A gazdálkodó szervezet nagyságától, tevékenységétől és vezetői, irányítói rendszerétől függően a helyszíni ellenőrzés körébe tartoznak a komplex vezetői ellenőrzések, amelynek két formája alakult ki: a munkaköri ellenőrzés és az eredményellenőrzés. 15
A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés sokféle lehet, lényegében a tömegszerű, ismétlődő folyamatok szabályozott ellenőrzési rendszere. E rendszer általános sajátossága, hogy csak akkor jelez, csak akkor van visszacsatolás, ha a követelményektől való eltérést észlel. A jelzésnek oda kell irányulnia, ahol leggyorsabban lehet intézkedni, hibát kijavítani. 16
A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés A munkafolyamatba épített ellenőrzés hatékony működéséhez pontosan rögzíteni kell: az ellenőrzés körülményeit, az ellenőrzési pontokat; az ellenőrzés viszonyítási alapjait, vagyis a követelményeket; a követelményektől való eltérés esetén a visszacsatolás módját és írányát. 17
Az önellenőrzés A munkafolyamatba épített ellenőrzés lehet személyhez kötött önellenőrzés, munkaműveletek közötti ellenőrzés és önállósult szakellenőrzés. A személyhez kötött önellenőrzés keretében magunkat ellenőrizzük. Ennek során egybevetjük az általunk elvégzett feladatot a követelményekkel. 18
A munkaműveletek közötti ellenőrzés A munkaműveletek közötti ellenőrző tevékenység keretében valamely munkaszakasz végrehajtását külön személy vizsgálja, vagy a következő műveletet végző személy egy következő munkaszakasz kezdeteként ellenőrzi. Például egy gyártási folyamatban az előző művelet megfelelő végrehajtását mindig ellenőrzik a következő művelet megkezdése előtt. 19
A szakellenőrzések önállósult formái Az ellenőrzés folyamatában egy-egy szakterületen kialakulnak kizárólag ellenőrzési feladatot ellátó funkciók. Ezeket a feladatokat egy-egy személy vagy egy-egy apparátus látja el. A lényegesebb önállósult szakellenőrzések - nem teljes körűen - a következők: A pénzkezelés, a pénztárak ellenőrzése; 20
A szakellenőrzések önállósult formái A számlaellenőrzés, számlalikvidáció; A készletellenőrzés; A bérszámfejtés ellenőrzése; Az anyagfelhasználás ellenőrzése; A költségelszámolás ellenőrzése; A kapuellenőrzés; A szabványellenőrzés, a rajzellenőrzés; 21
A szakellenőrzések önállósult formái A minőség-ellenőrzés; Az automatikus ellenőrzés. 22