Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) 513-430 Fax: (94) 513-431 E-mail: vas.mki@katved.gov.hu Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/513-430 HATÁROZAT A RÓNATABAK Dohányforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság (2040 Budaörs, Gyár u. 2. adószám: 11885337-2-13, cégjegyzékszám: 13-09-090009) (továbbiakban: Ügyfél) terhére, a 47/2014/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 100.000,- Ft,- azaz egyszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494- 20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
2 INDOKOLÁS A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Körmendi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. január 20-án a 86. számú főúton a Nádasd- Hegyalja Szarvas Csárda kamionpihenőnél. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Ügyfél, a MIJ-439 forgalmi rendszámú járművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége, a VA02-2014-0007/1 számú jegyzőkönyvben és a VA02-2014-0007 számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: A gépjárművezető által átadott fuvarokmányban nem szerepel a szállított veszélyes áru tömege. A jelölt küldeménydarab az oldalajtónál helyezkedett el nyitott állapotban, rögzítetlenül, oldal irányból 1-1 kartondoboz között, amikben dohánypapír volt. A szállított veszélyes árun kívüli áruk szintén rögzítetlenül voltak a raktérben elhelyezve. A raktérben a veszélyes árutól balra lévő kartondoboz mellett üres tér volt található. A veszélyes áru 1.1.3.6 ADR szerinti mentességgel történő szállítása miatt és az áru csekély mennyiségéből származó veszélyeztetettség miatt a rögzítési hiányosságot II. kockázati kategóriába sorolom, egyéb intézkedést nem foganatosítok. A rögzítési hiányosságot megszüntetve a járművet továbbengedtük Az ellenőrök a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: Menny. (kg/l) UN 1057 Öngyújtók vagy Öngyújtó utántöltők 3 Az Ügyfelet 2014. január 24-én a 47-3/2014/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról (melyet 2014.01.28-án átvett), iktatási számáról (47/2014/HAT), betekintési lehetőségekről, egyúttal nyilatkozattételre hívtam fel. Az Ügyfél 2014.02.05-én nyilatkozott, továbbá megküldte az általa, az ellenőrzés idejében, az ellenőrzött gépjárművel szállított veszélyesáruk ISO szabványnak való megfelelőséget igazoló dokumentumok másolatait. A határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket)-ben biztosított lehetőségeivel. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA02-2014-0007/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA02-2014-0007 számú ellenőrzési jegyzékben, 1 db videó felvételen (MOV022) és 16 db fényképfelvételen (számuk: RIMG0001-RIMG0016) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok). A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat, továbbá az Ügyfél nyilatkozatát megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam: Az eljárás során a bizonyítékok, valamint az Ügyfél nyilatkozata alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru feladója, szállítója az Ügyfél volt, az eljárás során megállapított szabálytalanságokért kizárólag az Ügyfél tehető felelőssé.
3 1. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a raktérben UN 1057 Öngyújtók vagy Öngyújtó utántöltők veszélyes árut és egyéb nem veszélyes árukat helyeztek el papírládákban, rögzítetlenül. A veszélyes árut az papírládákban egymásra halmazolt egyéb áru és a gépjármű oldalfal közötti térben helyezték el 1-1 db egyéb árut tartalmazó papírláda között rögzítetlenül. A veszélyes árut tartalmazó papírláda bontott állapotban volt. A rögzítési szabálytalanság jól megfigyelhető a RIMG0006-RIMG0011 számú fényképfelvételeken, valamint a MOV022 videófelvétel 00:40 másodperctől a felvétel végéig. Megállapítottam, hogy az ADR 3.2 fejezet A táblázatának 6 oszlopában az UN 1057 Öngyújtók vagy Öngyújtó utántöltők gyúlékony gáz tartalommal mellett a 658 különleges előírás van feltüntetve, mely szerint Az UN 1057 öngyújtók, amelyek megfelelnek az EN ISO 9994:2006 + A1/2008 Öngyújtók - A biztonságra vonatkozó előírások szabványnak és az UN 1057 Öngyújtó utántöltők csak a 3.4.1 szakasz a) - h) pont, a 3.4.2 szakasz (kivéve a 30 kg bruttó tömeget), a 3.4.3 szakasz (kivéve a 20 kg bruttó tömeget), a 3.4.11 és a 3.4.12 szakasz hatálya alá esnek, ha kielégítik a következő feltételeket: az egyes küldemény darabok bruttó tömege nem haladja meg a 10 kg-t. az egy járművön szállított ilyen küldeménydarabok bruttó tömege legfeljebb 100 kg; és minden külső csomagolás tartósan el van látva az UN 1057 ÖNGYÚJTÓK, ill. az UN 1057 ÖNGYÚJTÓ UTÁNTÖLTŐK jelöléssel. Az Ügyfél által hiánypótlásként megküldött ISO szabványnak való megfelelőséget igazoló dokumentumok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az Ügyfél által az ellenőrzés időpontjában szállított UN 1057 Öngyújtók vagy Öngyújtó utántöltők veszélyes áru megfelel az fent említett szabvány előírásainak, ezért a szállítási tevékenység az ADR 3.4 fejezet alá tartozó korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áru szállításnak minősül. Megállapítottam, hogy a szállított UN 1057 Öngyújtók vagy Öngyújtó utántöltők járművön szállított bruttó tömege nem haladta meg a 100 kg-ot és a küldeménydarab bruttó tömege nem haladta meg a 10 kg-ot. A bizonyítékok alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a küldeménydarab el volt-e látva az UN 1057 ÖNGYÚJTÓK, ill. az UN 1057 ÖNGYÚJTÓ UTÁNTÖLTŐK jelöléssel. Megállapítottam, hogy az ADR 3.4.1 bekezdés g) pontja nem ad mentességet az ADR 7.5.7.1 bekezdése alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 7.5.7.1 bekezdését, mely szerint a járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét meg változtatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása ki támasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, ne hogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon. Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos
4 jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv, az EN 12195-1 szabvány, illetve az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott Európa legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. A rakomány biztonságos közúton történő szállításához a vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozások szerint, a menetiránnyal megegyező irányú tömegerőkkel szemben a rögzítő erőnek minimum a rakomány súlyának 80%-át, oldalirányban és hátrafelé pedig a rakomány súlyerő 50%- át kell érnie. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. melléklet 1. táblázat 10. sorszámon a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartására bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a berakó és szállító vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában nevesíti, mint a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 800.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni, azonban tekintettel arra, hogy az ADR 3.4 fejezet alapján a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk kisebb kockázatot jelentenek a szállítás során, ezért az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 6. sorszáma a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások alá soroltam, melyet az R1 a vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni mulasztásként definiál és amely szabálytalanság elkövetőjét az R2 100.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. Az Ügyfelet 100.000, Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett VA02-2014-0007 /1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA02-2014-0007 számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru feladója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem.
5 A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: R3) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3. (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az R3 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, 2014. február 17. megyei igazgató nevében és megbízásából megyei katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető Készült: 2 példányban Egy példány: 4 lap Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: RÓNATABAK Kft. (2040 Budaörs, Gyár u. 2.)