Bordói Kommüniké a szakoktatás és a szakképzés terén megvalósuló jobb színvonalú európai együttműködésről

Bordói Kommüniké a szakoktatás és a szakképzés terén megvalósuló jobb színvonalú európai együttműködésről A koppenhágai folyamat prioritásait és stratégiáit áttekintő, 2008. november 26- án Bordeaux-ban találkozó szakoktatásért és képzésért felelős európai miniszterek, a szociális partnerek és az Európai Bizottság kommünikéje 1

I. KOPPENHÁGÁTÓL BORDEAUX-IG: EGY KREATÍV, HATÉKONY ÉS DINAMIKUS FOLYAMAT Amikor a Lisszaboni Stratégia 2000-ben kezdetét vette, az állam- és kormányfők az abban kitűzött célok megvalósulásának határidejét 2010-ben jelölték meg. A 2010-es esztendő az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram, amelynek a koppenhágai folyamat fontos alkotórésze, végét is jelzi. A következő két: 2009-2010 tehát lehetőség az értékelésre, illetve a Stratégiára és az Oktatási és Képzési program jövőjére nézve. A 2002-ben Koppenhágában elindult együttműködési folyamat valósnak bizonyult. Hozzájárul a Lisszaboni Stratégia gazdasági és szociális dimenzióinak sikeréhez. Hozzájárul a szakoktatás és szakképzés (továbbiakban: VET) pozitívabb és dinamikusabb képének megteremtéséhez, mialatt megőrzi a különböző rendszerek sokszínűségét. Koppenhágától Maastrichtig, Helsinkiig és Bordeaux-ig egy európai VET terület épül ki, amely az átláthatóságon és a kölcsönös bizalmon alapszik. Ambiciózus prioritások tették lehetővé az európai szintű kulcseszközök létrehozását. A transzparenciára, a tudás, készségek és kompetenciák, valamint a minőség elismerésére vonatkozó kulcseszközök létrehozása alkotják a koppenhágai folyamathoz történő szakpolitikai hozzájárulásokat: a közös európai elvek a nem-formális és informális tanulás azonosítására és elismerésére, az Europass, az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF), a jövőbeni kreditátviteli keretrendszer a szakképzésre (ECVET) és a szintén jövőbeni Európai Minőségbiztosítási Keretrendszere (EQARF). Ezeket az eszközöket a résztvevő országok önkéntes alapon veszik át, nemzeti jogi rendszerük kereteibe illesztve. Továbbá korszerűsített munkamódszerek európai hálózatok, nemzeti konzultációk, kísérleti projektek, a jó gyakorlat cseréje segítették az érintetteket a felismerésben és a közös eszközök használatának támogatásában. A folyamat lényegi változásokat hozott a nemzeti szakpolitikákban (a folyamatban részt vevő országokban) Az európai eszközök támogatják a rendszerek modernizációját és a képesítések transzparenciáját, valamint a mobilitás növekedését. Az országok jelenlegi VET prioritásai tükrözik a nemzeti szintű folyamatos munkát a Maastricht-ban és azután Helsinkiben elfogadott célok keretrendszerének megfelelően. Továbbá megfelelnek azoknak a területeknek, amelyekről az országok a legnagyobb előrehaladást jelentik. A tanulási kimeneteken alapuló Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) fejlesztésére irányuló közös erőfeszítéseknek különösen jelentős katarzisos hatása van: úgy tűnik az EQF lényegesen hozzájárul a nemzeti képesítési rendszerek bevezetéséhez, azoknak az elveknek, melyekre az épül, fontos következményei vannak a rendszerek szervezésére, valamint az oktatás és képzés valamennyi szektorára és szintjére vonatkoztathatóak. A hangsúly egyértelműen eltolódott a tanulási kimenetekre (eredményekre), ami a tudást, a készségeket és a kompetenciákat illeti. 2

A nem formális és informális tanulási eredmények elismerésére jogi és közigazgatási keretek születnek, valamint metodikákat fejlesztenek ki. Ezt az elismerést a nemzeti képesítési keretrendszerek bevezetéséhez kapcsolódónak tekinthetjük. Ami az ECVET kreditátviteli rendszert illeti, az országok készek annak feltárására, hogy milyen módszerrel lehet azt bevezetni. Az elvárt hatás: az Európán belüli mobilitás növekedése, az egyéni életpálya utak jelentősebb fejlődése, a nem-formális és informális tanulás jobb elismerése és az oktatási rendszerek közötti bizalom. Az EQF és ECVET megalkotása a kvalifikációs folyamatok és tanulási kimenetek iránti nagyobb érdeklődéshez vezet, csakúgy, mint a kölcsönös bizalom növeléséhez. A minőségre irányuló, a nemzeti szakpolitikákban meglévő figyelem együtt jár a tanárok és instruktorok kompetenciáinak elősegítésével, munkájuk és társadalmi helyzetük vonzerejének növelésével. A pályaválasztási szerkezetek megerősödőben vannak, hangsúllyal a minőségen, a kockázati csoportokra irányuló tanácsadáson és a koordinációs mechanizmuson, mely az egy életen át tartó pályatanácsadást szolgáltatja. Általában a prevenciós és felzárkóztató intézkedések alkotják azon stratégiák alapjait, amelyeket az egy életen át tartó tanuláshoz történő csatlakozás javítására terveztek, új és rugalmasabb tanulási utakkal. És az Unión kívüli országokban A koppenhágai folyamat keretében megvalósított munka, jelentős segítséget jelent a VET rendszerek és reformok ETF által aktívan támogatott elvégzésére, a bővítés és az európai szomszédsági politika által érintett országokban. Kezdeményezések történtek például első lépésként a nemzeti képesítési keretrendszerek létrehozatalára, minőségbiztosítási megközelítésekre és eszközökre, a hatékonyság és méltányosság támogatásának megoldására, vagy akár a szociális partnerek bevonásának fokozására. 2008-2010: Bevezetés, időhaladék, koherencia biztosítása A fenti eredmények bizonyítják, hogy minden tagország elkötelezte magát VET rendszere korszerűsítésére, amely az európai eszközök bevezetéséhez kapcsolódik. Ezen erőfeszítéseket illeszkedő metodikáknak kell elősegíteni. Szinergiák, a jó gyakorlat cseréjét biztosító hálózat, konszolidált eljárások jelentik a prioritásokat ezen országok számára. Továbbá, mivel a gazdasági és szociális kihívások adottak, a koppenhágai folyamatnak új stratégiai vízióra van szüksége a következő években. 3

II. AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS EURÓPÁJÁNAK MEG KELL FELELNIE A GLOBALIZÁCIÓ KIHÍVÁSAINAK Európa válasza a globalizációra a Lisszaboni Stratégiában, amely egy tudásra és innovációra alapozott társadalmat ösztönöz, bennfoglaltatik. Magas színvonalú oktatás, a humán tőkébe történő több és több befektetés, valamint az emberek egész életén át tartó kreativitásába: döntő feltételei Európa sikerének a globalizálódott világban. (Európai Tanács, 208. március 13-14.) A fő kihívásokkal szervezett és eltökélt módon foglalkozni kell A fiatalok munkanélkülisége változatlanul magas (15,5% 2007-ben). A korai iskolaelhagyás szintje: az elért előrehaladás ellenére, az iskolát csak alsó középiskolai végzettséggel elhagyók aránya (2007-ben 14,8%) még mindig magasabb, mint a 2010-re kitűzött 10%-os célérték. A felnőttek alacsony képzettségi szintje: a 25-64 éves dolgozó korosztályban 78 millió európainak alacsony a képzettségi szintje. Változatlanul túl kevés felnőtt folytat tanulási aktivitást. A képzés támogatása különösen korlátozott az idősebb alkalmazottak és alacsonyan kvalifikált emberek, valamint a KKV-éknál dolgozók esetében. Ez azért ad erős aggodalomra okot, mivel a kis- és közepes méretű vállalkozások alkotják a gazdaság gerincét és az állások zömét. A fő trendek: strukturális változások, amelyeknek következménye lesz a munkaerőpiacra és a képzési rendszerekre. Az Európai Unió új kihívásokkal szembesül határain belül és kívül, olyan mértékben, amely nem volt nyilvánvaló 2000-ben. Az egész gazdaságra átterjedő válságnak következményei lesznek a foglalkoztatottságra: a munkanélküliségi ráták valószínűleg emelkedni fognak. Ezért is különösen fontos a VET-be történő befektetés bátorítása. A globális verseny nő a felemelkedő gazdasági hatalmak számának növelésével (úgymint: Brazília, Oroszország, India és Kína BRIC). A demográfiai változások, különösen az elöregedő lakosság, a jövő kompetenciaigényei, az állandósult egyenlőtlenségek; erős szakpolitikákat igényelnek, amikor ezekkel a kihívásokkal foglalkozunk. A gyors technológiai fejlődés, az új informatikai technológiák, a klímaváltozás okozta kihívások és a fenntartható fejlődés igénye; mind igénylik a kompetenciaigények előrejelzését és az alkalmazottak kompetenciáinak VET révén azokhoz történő folyamatos igazítását. 4

Tehát kompetencia-olló lesz Európában a 2020-ig tartó időszakban, amelyet az EU-bővítések még erősítenek. Több mint 20 millió munkahely keletkezhet 2006 és 2020 között az EU-25- ben, annak ellenére, hogy több mint 3 millió munkahely szűnik meg a primér szektorban és közel 0,8 millió az iparban. Arra lehet számítani, hogy az állások háromnegyede a szolgáltatási szektorban lesz. A munkaerő-piacot elhagyók számát 85 millióra lehet tenni, miközben, ugyanezen időszak alatt a munkaképes korú népesség száma mintegy 6 millióval csökken. Ezen túlmenően figyelni kell az agyelszívásra, meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy megelőzhessük azt. Az európai VET szakpolitikák új stratégiai víziójára van szükség A VET a gazdasági, szociális és foglalkoztatási szakpolitikák kereszteződésében helyezkedik el. A VET-nek egyszerre kell támogatnia a kiválóságot és az egyenlő esélyeket. Kulcsszerepet játszik azon kompetenciák létrehozatalában, melyekre Európának szüksége lesz. Szorosan kapcsolódva a köz- és a felsőoktatáshoz, a VET kimagaslóan fontos az egy életen át tartó tanulás (LLL) stratégiáinak bevezetésében. Ebben az összefüggésben az oktatás és képzés területén megvalósuló együttműködés jövőbeni stratégiai keretrendszere fontos szerepet játszhat. A VET befektetést jelent, amelynek: Figyelembe kell vennie a társadalmi befogadás, a méltányosság és az aktív állampolgárság célkitűzéseit. Ez a cél magába foglalja a kulcskompetenciák megszerzését, nem utolsó sorban a szociális, idegennyelvi, a multikulturális és a vállalkozási kompetenciákat. A VET-nek személyre szabott életpálya utakat kell ajánlania, hogy azokat is integrálja, akik korábban abbahagyták a tanulást és képzést, valamint azokat, akik a társadalom perifériájára szorultak. A nehézségekkel küzdő tanulóknak és felnőtteknek egyszerű hozzáférése legyen a pályaválasztási és tanácsadási szolgáltatásokhoz, egyéni igényeik szerint. A versenyképesség és az innováció támogatását. Teremtse meg a magas szintű képzettségek iránti igényt. 2020-ban az európai állások majdnem 31,5%-a igényelni fogja a felsőoktatásban szerzett kvalifikációt és az európai állások 50%-ához valószínűleg szükséges lesz a felső középiskolai vagy középiskola utáni (post-secondary) szint, különösen szakképesítések esetében. Azon állások aránya, melyek szakképesítés nélkül vagy alacsonyszintű szakképesítéssel betölthetők nagy valószínűséggel 18,5%-ra fog süllyedni 2020-ban. 2006 és 2020 között a munkaerő-piacnak kétszer annyi középszintű végzettségű emberre lesz szüksége, mint felsőfokúra, hogy pótolni tudja a nyugállományba kerülőket vagy azokat, akik a munkaerő-piacot más okok miatt elhagyják. A kvalifikációs szint valószínűleg minden szakmába emelkedni fog, még azokban is, ahol az hagyományosan általában alacsony és rutinszerű feladatok elvégzését igényli. Ez azonban igényli, hogy a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolatai erősödjenek, a kiválóság támogatásra leljen, de ugyanakkor elkerülhető legyen a kirekesztődés. Reagáljon a munkaerő-piaci igényekre: ami az eszközök fejlesztését jelenti, a kompetencia-igényekre felkészítendő beleértve a hiányszakmákat valamint azt is, hogy az új típusú állásokról, európai és nemzeti szinten leltár készüljön. Sorsdöntő Európa számára, 5

hogy középtávú képe legyen a várható kompetencia-igényekről, hogy versenyképes maradhasson a globalizálódott munkaerő-piacon. Szükséges lesz számba venni azt az igényt, ami a nyugállományba vonulók pótlásából adódik. Számítani kell az elavuló képesítések gyors ütemű cseréjével, úgy hogy híd épüljön az iskolai oktatás és a munkahelyi gyakorlat között, támogatásra kerüljön a duális képzés, fejlődjön a vállalatoknál és a felsőoktatási intézményekben folyó felnőttképzés. Fejleszteni kell a kreativitást és támogatni az innovációs kapacitásokat. Az egy életen át tartó tanulás és a mobilitás koncepciójának realitássá tételét. Hidak épüljenek a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás között; fejleszteni kell az egyéni (tanulási) utakat, összekapcsolván az alapképzést és a továbbképzést, értékelvén a tanulás összes formáját: a formális, a nem-formális és az informális változatot. A VET rendszereknek támogatniuk kell az alkalmazottak, a tanulók és a tanárok mobilitását egyik rendszerből a másikba, egyik országból a másikba. Az állampolgárok legyen alkalmasak a formális, nem-formális és informális utakon szerzett tanulási eredményeik gyűjtésére és átvitelére, úgy hogy a tanulási eredmények elismerhetők legyenek a transzparenciára vonatkozó európai eszközök bevezetésének és a képesítések elismerésének köszönhetően. A minőségbiztosítási rendszerek járuljanak hozzá a VET rendszerek modernizációjához és a kölcsönös bizalomhoz. Ezek a mechanizmusok többek között támaszkodnak a tanárok és instruktorok egyénre szabott és korszerű alap- és továbbképzésére. A szociális partnerek minden szinten kerüljenek bevonásra. Az állam, a szociális partnerek, a helyi szereplők és az állampolgárok megosztott felelősségének elve igényli ezen érintettek részvételét a VET politikákban. A megfelelő állami és magán források kerüljenek mobilizálásra, beleértve az Európai Alapokat is. 6

III TOVÁBBRA IS ÖSSZPONTOSÍTVA, ÉS ÚJ LENDÜLETET ADVA Az európai kihívások és a folyamat (koppenhágai) folyamat eddigi eredményeinek fényében világos, hogy a 2002 óta érvényben lévő prioritások és irányelvek most is relevánsak, de új lendületre van szükség. E miatt meg kell fontolnunk, hogy Négy ajánlott prioritási terület legyen a jövő cselekvéseit illetően: 1. Nemzeti és európai szinten a szakoktatás és képzés (VET) területén az együttműködést elősegítő eszközök és eljárások bevezetése 2. A szakoktatási és képzési rendszerek minőségének és vonzerejének növelése 3. A VET és a munkaerő-piac közötti kapcsolatok javítása 4. Az európai együttműködés erősítése 7

1. Nemzeti és európai szinten a szakoktatás és képzés (VET) területén az együttműködés elősegítésére eszközök és eljárások bevezetése A (koppenhágai) folyamat erős eszközöket teremtett a képesítések transzparenciájának és a mobilitásnak az erősítésére. Mivel a tanulási eredmény centrikus megközelítésen alapulnak és számolnak a közös bizalmat növelő minőségbiztosítási eszközökkel, jelentős hatásuk van a nemzeti VET rendszerekre. Lényeges, hogy a megfelelő metodikák alkalmazásával és koherens módon fejlesztve legyenek bevezetve. Szintén fontos, hogy: 1. A nemzeti képesítési rendszerek és keretrendszerek a tanulási eredményekre (kimenetekre) épüljenek, az Európai Képesítési Keretrendszerrel (EQF) összhangban; 2. Bevezetésre kerüljön a jövő Európai Szakképzési Kreditátviteli Rendszere (ECVET) együtt a jövő Európai Minőségbiztosítási Keretrendszerével (EQARF), annak érdekében, hogy a kölcsönös bizalom erősödjék; 3. Erre figyelemmel a következők legyenek fejlesztve: - Tesztprojektek, megfelelő módszerek és támogató eszközök; - Elvek és eszközök a nem-formális és informális tanulási eredmények elismerésére, kombinálva a nemzeti kvalifikációs rendszerek bevezetésével, Az Európai Képesítési Keretrendszerrel és az ECVET-tel; Ezek magukba foglalhatják a tartós európai hálózatokat (network) az EQF és az ECVET bevezetésére, például az ágazati megközelítés alapján; - Minőségbiztosítási eszközök. Ez vonatkozhat különösen eljárásokra, amelyeknek célja a közösségi eszközök alkalmazása; - A különböző eszközök közötti konzisztencia. A tesztprojekteket különösen a Felsőoktatási Kreditátviteli Rendszer (ECTS) és az ECVET közötti koherencia biztosítására kellene használni, az egy életen át tartó tanulás perspektívája szempontjából. 8

2. A szakoktatási és szakképzési rendszerek minőségének és vonzerejének növelése A vonzerő, a képzéshez való hozzáférés és a minőség lehetővé kell tegye, hogy a VET főszerepet játsszon az egy életen át tartó tanulás stratégiáiban, kettő céllal: (i) egyszerre támogatván a méltányosságot, az üzleti teljesítményt, a versenyképességet és az innovációt; (ii) alkalmassá téve az állampolgárokat, hogy az életpályájuk építéséhez szükséges készségeket megszerezzék, képzésben részt vegyenek, legyenek aktív állampolgárok és érjék el egyéni céljaikat. A VET-nek támogatnia kell a kiválóságot és ezzel egy időben garantálnia az egyenlő lehetőségeket. Ezt a következőkkel kell elősegíteni: A VET vonzerejének növelésével valamennyi célcsoport számára 1. A VET népszerűsítésével a tanulók, szülők, felnőttek (akár állásban vannak, akár álláskeresők vagy inaktívak) és vállalkozások körében, pl. az olyan szakmai versenyek gyakorlatának folytatásával, mint az Euroskills; 2. Nem diszkriminatív módon a VET-hez való hozzáférést és az abban való részvételt biztosítani a társadalmi kirekesztődésnek kitett egyének és csoportok számára, figyelembe véve sajátos szükségleteiket különösen a korai iskolaelhagyók, az alacsonyan képzettek és a hátrányos helyzetűek esetében. Ebben az összefüggésben: - A kulcskompetenciák megszerzése alapfeltétele a VET-nek (utalunk az Európai Parlament és Oktatási Tanács 2006. december 18-i ajánlására, amely az egy életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák bevezetéséről szól.); - Az iskolák, a helyi szintű szereplők és az üzleti közösség közötti partneri kapcsolatokat bátorítani kell; - Férfiak és nők érdeklődését és bekapcsolódását a VET-be azon szektorokban ahol részvételük alulreprezentált, támogatni kell; 3. Az információhoz, az élethosszig tartó pályatanácsadáshoz, ennek szolgáltatásaihoz való hozzáférést hasznosítani kell, annak révén, hogy a Tanács 2008. november 21-i tárgyi határozatát sikeresen bevezetik. Tevékenységet kell folytatni a pálya-tanácsadási rendszerek támogatására, annak érdekében, hogy a fiatal lakosság és a felnőttek jobban megoldhassák a változás időszakait az oktatásban és képzésben, valamint egész életpályájuk során. 4. A közoktatás, a VET, a felsőoktatás és a felnőttképzés közötti kapcsolatok erősítésével hasznosítani kell azokat az utakat, amelyek alkalmassá teszik az embereket, hogy egy kvalifikációs szintről egy magasabbra léphessenek. 9

A kiválóság és a VET rendszerek minőségének támogatása 5. A jövő EQARF ajánlásának támogatásával fejleszteni kell a minőségbiztosító rendszereket; aktívan részt kell venni a Szakképzés Minőségbiztosítási Rendszerének Európai Hálózatában (ENQA), annak érdekében, hogy a közös eszközök fejleszthetők legyenek, valamint az EQF bevezetése támogatásra találjon a kölcsönös bizalom erősítése révén. 6. Növelni kell a befektetéseket az alap- és továbbképzésben azok számára, akik a szakoktatásban és szakképzésben részt vesznek: tanárok, instruktorok, tutorok, pályaválasztási szakemberek; 7. A VET szakpolitikát komoly kutatásokkal és adatokkal alátámasztott felmérési eredményekre kall alapozni, valamint javítani szükséges a VET-re vonatkozó statisztikai rendszereket és adattartalmat; 8. A tanulási eredményeken (kimeneteken) alapuló nemzeti kvalifikációs rendszereket fejleszteni kell, így biztosítható lesz a magas szintű minőség és az Európai Kvalifikációs Keretrendszerrel való kompatibilitás; 9. A VET-re vonatkozó innováció és kreativitás támogatandó, valamint a Tanács 2008. május 22-i konklúzióinak bevezetése is, amelyek az oktatás és képzés terén megvalósuló kreativitásra és innovációra vonatkoznak; 10. Támogatandó a nyelvtanulás és annak speciális vonásai a szakoktatásra és szakképzésre vonatkozóan (szaknyelvi képzés); 11. Javítani szükséges a közoktatás, a VET és a felsőoktatás közötti átjárhatóságot és a tanulási utak folytonosságát. 10

3. A VET és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok javítása Annak érdekében, hogy hozzájáruljunk a magasabb szintű foglalkoztathatósághoz és foglalkoztatási biztonsághoz, a munkaerőpiacon végbemenő változások előrejelzéséhez és menedzseléséhez, valamint az üzleti versenyképesség javításához; a VET szakpolitikákat a munkaerőpiaci igényekhez kell igazítani és ebbe be kell vonni a szociális partnereket. Ezt azzal kell elősegíteni, hogy: 1. Folytatni kell az előrejelzési mechanizmusok fejlesztését, amely európai és nemzeti szinten a munkakörökre és készségekre irányul, azonosítja készséghiányokat és a hiányszakmákat, választ ad a gazdaság és a vállalkozások, különösen a KKV-ék jövőbeni készség és kompetencia igényeire (mennyiségi és minőségi vonatkozásban), összhangban az Európai Tanács 2008. március 13-14-i következtetéseivel és a Tanács Új készségek, új munkahelyek c. 2007. november 15-i határozatával; 2. Biztosítani kell, hogy a szociális partnerek és a gazdaság érintettjei megfelelően legyenek bekapcsolva a VET politikák meghatározásába és bevezetésébe; 3. A pályaválasztási és tanácsadási szolgáltatásokat meg kell könnyíteni a képzésből a munka világába történő átmenetnél, így járulván hozzá a Tanács pályaválasztási politikákról szóló 2004. május 28-i határozatához (Politikák, rendszerek és a gyakorlat megerősítése az egy életen át tartó pályatanácsadás terén Európában); aktívan részt véve az egy életen át tartó pálya-tanácsadási szakpolitikai hálózatban; 4. Meg kell erősíteni a mechanizmusokat, beleértve a finanszírozási jellegűeket (mind a köz- és magánfinanszírozás területén), amelyek célja a felnőttképzés támogatása különösképpen a munkahelyeken, tekintettel a KKV-ékra a jobb életpálya és üzleti versenyképesség reményében. Ezért a Tanács 2008. május 22-i következtetéseiben körvonalazott intézkedéseit a felnőttképzésre vonatkozóan be kell vezetni; 5. A nem formális és informális tanulási eredmények elismerését és érvényesítését fejleszteni és bevezetni kell; 6. A munkával kapcsolatos képzést vállaló emberek mobilitását növelni kell, a jelenlegi közösségi programok erősítésével, különösen a szakképzés tanulói (inasok) esetében. A Tanács ifjúsági mobilitásra vonatkozó 2008 november 21-i következtetései ezen folyamathoz járuljanak hozzá; 7. Növelni kell a felsőoktatás szerepét a szakoktatásban és szakképzésben, ezzel is bátorítva a munkaerőpiaci integrációt. Különösen fontos a felnőttek szakmai továbbképzése fejlesztésének támogatása a felsőoktatás intézményeiben, számításba véve az európai egyetemek egy életen át tartó tanulási kartáját. 11

4. Az európai együttműködés erősítése A cél: (i) a koppenhágai folyamat hatékonyságának és speciális jellegének konszolidálása az oktatási és képzési szakterület jövőbeni európai együttműködési keretei között, miközben fenn kell tartani a VET, a közoktatás és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat és (i) tovább kell fejleszteni az együttműködést harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel. Ezt azzal kell elősegíteni, hogy: 1. Javítani kell a VET területén az európai együttműködés szervezési módszereit, különösképpen az egymástól történő tanulás (PLA) hatékonyságának növelésével és annak eredményei nemzeti szakpolitikákban megvalósuló hasznosításával. A nyitott koordinációs módszer keretein belül különösen fontos, hogy az eszközök tervezése és bevezetése terén általánossá váljanak az alulról felfelé irányuló kezdeményezések, valamint a különböző érintettek bevonásának bátorítása; 2. Az oktatási és képzési együttműködési szakterület jövőbeni európai stratégiai keretei között biztosítani szükséges a VET integritását és láthatóságát, miközben biztosítjuk a megfelelő kapcsolatokat a VET, a közoktatás és a felsőoktatás között; megerősítvén a többnyelvűségre és a fiatalokra vonatkozó európai szakpolitikákat. Ezért fontos, hogy: - erősödjenek a kapcsolatok a koppenhágai és a bolognai folyamat között; - a koppenhágai folyamat átláthatósága erősödjék, mint a lisszaboni célkitűzések megvalósításához történő hozzájárulás; 3. Konszolidálódjék a csere és az együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel, különösképpen az OECD-vel, az Európai Tanáccsal, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és az UNESCO-val. E munkában valamennyi tagország részvételi jogát biztosítani szükséges. 12

IV. BEVEZETÉS ÉS JELENTÉS A fenti négy területre kitűzött intézkedések bevezetése, a koppenhágai folyamat 2008-2010 időszakára vonatkozó prioritásokra tekintettel, a következő módon legyen támogatott: - Megfelelő köz- és magán finanszírozással, használván a releváns EU forrásokat, mint az Európai Szociális Alap, az Európai Fejlesztési Alap, kölcsönök az Európai Befektetési Banktól a reformok támogatására nemzeti szinten, összhangban a tagországok prioritásaival és az egy életen át tartó tanulás programjával a közösségi eszközök; - A VET statisztikák tartalmának, komparabilitásának és megbízhatóságának javítására irányuló munkálatok folytatásával, szoros együttműködésben az EUROSTAT-tal, az OECD-vel, a CEDEFOP-pal és az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF-fel), valamint az indikátorok és benchmarkok terén egy sokkal inkább VET-re vonatkozó komponenssel. E munkában valamennyi tagállam részvételi jogát biztosítani szükséges; - További fejlesztési tevékenységgel a készségigények és hiányok prognosztizálásával, a CEDEFOP-pal, az ETF-fel és az Eurofund-dal való együttműködésben; - Harmadik országokkal folytatott információcserével, különösen a bővítési folyamatban és az európai partnerségi politikában résztvevőkkel. Az e téren folytatott munka foglalja magába valamennyi tagállamot, a Bizottságot, a jelölt országokat, az EFTA/EEA országokat és a szociális partnereket. A CEDEFOP és az ETF továbbra is támogatni fogja a Bizottságot, különösen a bevezetés előrehaladásának monitoringját és jelentését illetően. Az előrehaladást illetően különös figyelmet kell fordítani a jelentésekben a VET-re, az oktatási és képzési területen megvalósuló európai együttműködésre és a nemzeti lisszaboni reform programokra. A következő nyomon követő értekezlet A következő miniszteri nyomon követő értekezlet Bruges-ben kerül megrendezésre 2010-ben. A cél a koppenhágai folyamat bevezetésének értékelése lesz, valamint annak 2010 utáni stratégiai irányultságára reagálás, a jövőbeni oktatási és képzési európai együttműködési stratégiai keretrendszerrel összefüggésben 13