Jogszaba lyi keretek A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Tv A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Tv az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében jött létre- az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel. A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása, hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében jött létre. A kistérségben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról: a) oktatás és nevelés; b) szociális ellátás; c) egészségügyi ellátás; d) család-, gyermek- és ifjúságvédelem; e) közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; f) helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; g) ingatlan- és vagyongazdálkodás; h) ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés; i) kommunális szolgáltatások és energiaellátás; j) környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; k) szennyvíztisztítás és -elvezetés;
l) területrendezés; m) esélyegyenlőségi program megvalósítása; n) foglalkoztatás; o) gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom; p) állat- és növényegészségügy; q) belső ellenőrzés; r) területfejlesztés. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet meghatározza a térség, a kedvezményezett térség, és a leghátrányosabb térség fogalmát. A rendelet a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló OGY határozatban meghatározott feltételrendszer szerint - fejlettségük alapján - emelkedő sorrendbe állítva tartalmazza mellékletében a kistérségeket. A kedvezményezett kistérségek besorolását - a hátrányos és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű, valamint annak részeként a komplex programokkal segítendő legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza. 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról A rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások - az Európai Területi Együttműködés programjaiból származó támogatások kivételével - felhasználásának pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő, az államháztartás működési rendjéről szóló Korm. rendeletben meghatározott szervezetekre, az adóhatóságra, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, természetes személyekre, továbbá a kedvezményezettekre terjed ki, és a Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításának szabályairól szól. 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről A rendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. Az értelmező rendelkezéseken túl az intézményrendszert és feladatait, a programozással és azok megvalósításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
A 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet Az értelmező rendelkezéseken túl tartalmazza az eljárási alapelveket, a projekt kiválasztási eljárásokat, a Kiemelt projektekre vonatkozó különös szabályokat, a részletes projektjavaslatok kiválasztása, a támogatási szerződések megkötése, illetve módosítása, a közbeszerzési eljárások lefolytatása, a megvalósítás nyomon követése, a projekt fenntartása, dokumentumainak nyilvántartása és megőrzése, a közmű beruházások támogatására vonatkozó speciális szabályok, a közvetett támogatásra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza. A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, a Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Ez a rendelet megállapítja az ERFA feladatait és támogatásának alkalmazási körét. Az ERFA támogatások alkalmazására a konvergencia, regionális versenyképesség és foglalkoztatás és európai területi együttműködés célkitűzésekkel összefüggésben kerül sor, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések értelmében. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításár ól A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió Szerződéseiben foglalt alapvető érték, biztosítása az Európai Unió egyik célja és feladata; a nők és férfiak közötti egyenlőség valamennyi uniós tevékenység során történő általános érvényesítése ezen kívül az Unió általános céljai között szerepel. Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában Az Equality and non-discrimination in an enlarged European Union (Egyenlőség és megkülönböztetésmentesség a kibővített Európai Unióban) című zöld könyve alapján a Bizottság a megkülönböztetésmentesség és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség pozitív és aktív előmozdítását célzó stratégiát vázol fel. Ezen stratégia egyik alapeleme az EU-n belüli megkülönböztetés elleni hatékony jogi védelem biztosítása a közösségi jogszabályok tagállamok általi teljes átültetésén keresztül. A szöveg egyben ösztönzi a további intézkedések, például az
információterjesztés, a tudatosság erősítése, a tapasztalatok megosztása, a képzés és az igazságszolgáltatáshoz való jog elfogadását. 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, a munkáltatóknak ezen csoportok foglalkoztatására való hajlandósága növelése, továbbá a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése érdekében alkotta a törvényt az Országgyűlés. 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről Magyarország Országgyűlése a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a helyi kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának, valamint a környezetvédelem és az állam szociális célkitűzéseinek elősegítése céljával - összhangban a közbeszerzések terén Magyarország által kötött nemzetközi szerződésekkel és az Európai Unió irányelveivel alkotta. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alaptörvény II. és XV. cikkére, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira alkotta a törvényt az Országgyűlés. A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról értelmében minden települési önkormányzat kidolgozza, és öt évre elfogadja helyi esélyegyenlőségi programját (HEP), melyet kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A helyi esélyegyenlőségi program magában foglalja a helyzetelemzést a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről Az Országgyűlés az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és kötelezettségekről, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokról, hatáskörökről és hatósági jogkörökről alkotta a törvényt az Országgyűlés. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva alkotta a törvényt az Országgyűlés. 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A szociális ellátás feltételeinek biztosítása, a nemzetközi egyezményekben, így különösen az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányában, továbbá a szociális jogok érvényre juttatása érdekében, a társadalmi szolidaritás alapján, valamint a jövő nemzedékért és a szociális segítségre szorulókért érzett felelősségtől vezérelve alkotta a törvényt az Országgyűlés. 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából alkotta a törvényt az Országgyűlés. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében alkotta a törvényt az Országgyűlés. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. ) A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig Magyarország Alkotmányának szövegét állapította meg. 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva rendelte el. 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról A Kormány a nők érdekeit képviselő civil szervezetek kormányzati tevékenységbe való bevonásának erősítése céljából, valamint annak érdekében, hogy az általuk képviselt, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét megvalósítani kívánó szemlélet a jogalkotás, illetőleg a cselekvési programok kidolgozása során fokozottabban érvényre juthasson, Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hozott létre. 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fo gyatékos ügyi Programról Az Országgyűlés a fogyatékos személyek élethelyzetének javítása, illetve esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 26. (2) bekezdése alapján, figyelemmel, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, a 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikált ENSZ- Egyezményre, valamint az Európai Bizottság Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010 2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt COM/2010/636 számú közleményére határozatot hozott.
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján elfogadja a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló jelentést, és az Országos Területfejlesztési Koncepcióról határozatot hozott. 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciór ól Az Országgyűlés határozatokat hozott annak érdekében, hogy Magyarország az Európai Unió sikeres tagjaként hozzájáruljon Európa kiegyensúlyozott fejlődéséhez és versenyképességéhez, fontosnak tartva a közép-európai régióban játszott szerepét, felismerve a határokon átnyúló együttműködésben rejlő lehetőségeket, figyelembe véve a rendszerváltoztatás óta eltelt 15 év tapasztalatait, figyelembe véve Magyarország társadalmi, gazdasági és környezeti állapotát, a fejlesztéspolitikának az elmúlt tizenöt évben elért eredményeit és tapasztalatait, valamint a csatlakozás által az ország előtt megnyílt lehetőségeket, összhangban az Európai Unió kohéziós politikája elveivel és céljaival. 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképesség ű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. (1) bekezdés d)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében rendelte el. 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről A Kormány - a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról szóló, az 1073/2001. (VIII. 13.) Korm. határozattal módosított 1047/1999. (V. 5.) Korm. határozat (a továbbiakban: h.) felülvizsgálata alapján - a romák társadalmi integrációjának elősegítése érdekében hozta a határozatot. 321/2011 Korm. rendelet A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésében a TKKI jelentős segítséget nyújtott az önkormányzatok számára. A települések helyi esélyegyenlőségi programjait az erre a feladatra
kijelölt települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak ké-szítették, képzésüket, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítését és felülvizsgá-latát a TKKI által fenntartott esélyegyenlőségi mentorhálózat segítette, képzési és mentorálási szolgáltatás nyújtásával 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól Az egyenlő bánásmód területét érintő legfontosabb jogszabályok: 2003. évi CXXV. törvény az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről http://www.egyenlobanasmod.hu/article/view/a-hatosagrol