László Miklós A hatástól az értésig 2013.
A kutatássorozatról 1998 óta hetedik kutatás: tinédzserek és a média kapcsolata 2013 kiemelt téma: közösségi oldalak MÓDSZERTAN 2000 fős survey diákok két almintáján tartalomelemzés adatbázisok másodelemzése nemzetközi kitekintés fókuszcsoportok diák, tanári ill. szülői interjúk
Konferencia Dobogókő, 1998. Fókuszpontok az előadásokban Domináns paradigmák Tartalom, elsősorban televízió Lövedékelmélet Médiahatás és tömegkultúra-kritika
Konferencia Dobogókő, 2000. Fókuszpontok az előadásokban Domináns paradigmák Tartalom, elsősorban televízió Kultivációs elmélet Médiahatás és tömegkultúra-kritika
Konferencia Balatonalmádi, 2005. Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, számítógépes játékok, Internet szekció Domináns paradigmák Korlátozott hatás, befogadás vizsgálatok megjelenése
Hatás kutatás paradigmája Befogadás vizsgálatok Inger, stimulus, Kommunikációs Szöveg, képi narratíva kontextusáról tartalom (saját kontextusában) leválasztott szöveg, jel Kommunikációs folyamat Inger válasz, egyirányú (szöveg néző), küldő által irányított Szöveg néző interakció, szöveg befogadó közötti jelentés-alku Közönség Passzív, izolált Aktív, társas Kutatás módszertana Kísérlet, survey Kvalitatív kutatás A tévézés jellemzői A felnőtteknél kevesebb időt fordítanak tévézésre Jellemző a háttér-tévézés és a párhuzamos cselekvés A televízió folyamatosan jelen van, természetes közeg Kedveltek a kereskedelmi adók és a felnőtt műsorok Szülői kontroll gyakorlatilag nincs
A világ, ahogy mi látjuk, és ahogy a média láttatja A VILÁG A VILÁG A MÉDIÁBAN Technikai fejlődés Idill, harmónia Folyamatos rohanás, verseny Politika, verseny, harc Fogyasztás Fogyasztás Erőszak Erőszak Pénzközpontúság Pénzközpontúság Konformizmus Sztárok, szerepmodellek Média központúság - Következtetések VAN ALTERNATÍVA KOCKÁZATOK KEZELÉSE (PL. EGYES REKLÁMOK TILTÁSA) REFLEXIÓS KÉPESSÉGEK ERŐSÍTÉSE, MÉDIAOKTATÁS MŰSOROK ÉRTÉK ALTERNATÍVÁKKAL
Konferencia Balatonalmádi, 2007. Fókuszpontok az előadásokban Domináns paradigmák Tartalom, számítógépes játékok, Internet szekció Posztmodern médiakörnyezet megjelenése, Befogadás vizsgálatok
Az új Alma Mater: Pozitív példák a médiaértés fejlesztéséről Szülők Média Iskola A médiaértéshez szükséges képességek fejlesztése
Konferencia Balatonalmádi, 2009. Fókuszpontok az előadásokban Domináns paradigmák Biztonság egyre fontosabb téma Eszközellátottság 100%-hoz közeli Posztmodern médiakörnyezet megjelenése, Befogadás vizsgálatok
Konferencia Balatonalmádi, 2011. Fókuszpontok az előadásokban Domináns paradigmák Biztonság Okostelefonok Posztmodern médiakörnyezet megjelenése, Befogadás vizsgálatok, közönségkutatás
EGYÜTT SZÜLŐK EGYEDÜL TARTALOM EGYÜTT/EGYEDÜL KORTÁRS KÖZÖSSÉGEK, ISKOLA
Összegzés#1 (ős)televízió Neotelevízió Ellentelevízió (Facebook)
Összegzés#2 Hatás Befogadás (inkább passzív) Használati stratégiák (inkább aktív)
2013
Tévénézés 2009-ben még éppen csak, de a tévénézés volt a favorit a fiatalok körében, 2011-ben már egyértelműen a netezésre fordítottak több időt és ez a tendencia tovább erősödött 2013-ra. Adatok forrása:
Kedvenc tévéadók - szegmentálva
Egyes csatornák hasznosságának és érdekességének megítélése TV2 és RTL Klub: Mindkét szempontból pozitívabb értékelést adtak az általános iskolások, mint a középiskolások. Továbbá minél alacsonyabban iskolázottak a szülők, illetve minél kisebb településen laknak a tinédzserek, annál hasznosabbnak és érdekesebbnek találják ezeket az adókat.
Az internetezés kezdete Hány évesen használtad először az internetet? említés, db említés, % említés, releváns % 2 2 0 0 3 8 0 0 4 21 1 1 5 41 2 2 6 114 5 7 7 172 7 10 8 225 10 13 9 179 8 10 10 399 17 23 11 162 7 9 12 206 9 12 13 119 5 7 14 52 2 3 15 27 1 2 16 5 0 0 17 1 0 0 nem tudja, nem emlékszik 598 26 - Total 2331 100 100 Az általános iskolások 68%-a 10 éves kora előtt már internetezett, a középiskolásoknak viszont csak 23%-a.
Internetes tevékenységek szörfölés, szórakozás
Mobilkészülékek Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A fiatalok 75%-a 8 és 12 éves kora között kapta meg első mobiltelefonját. Átlagosan legalább a negyedik mobilkészüléküket használják. Tíz készülékből hét okostelefon. Hozzávetőlegesen tízből hat telefon kártyás (nem előfizetéses) és közel minden második esetben a tarifacsomagban benne foglaltatik az internet hozzáférés is. A 8-14 év közötti gyerekek 59%-a rendelkezik saját mobiltelefonnal, ez az arány változatlan 2008-hoz képest. Az idősebb, 12-14 éves gyerekek körében a penetráció 75%-os, valamint az átlagosnál magasabb, 65%-os Budapesten. A készülékek 11%-a okostelefon, 20%-a egyszerű alaptelefon, amely nem képes multimédia tartalmak lejátszására vagy fényképezésre. (Forrás: Ipsos) Hány éves voltál, amikor megkaptad az első mobiltelefonodat? említés, db említés, % 3 8 0,3 4 6 0,3 5 29 1 6 101 4 7 165 7 8 298 13 9 287 13 10 566 25 11 252 11 12 310 14 13 135 6 14 101 4 15 31 1 16 3 0,1 17 2 0,1 Total 2294 100 Hányadik az a mobiltelefonod, amit most használsz? említés, db említés, % 1 139 6 2 331 14 3 573 25 4 425 19 5 355 16 6 192 8 7 103 5 8 48 2 9 vagy több 131 6 Total 2297 100
74% mobiltelefonján keresztül (is) használja a közösségi oldalakat.
Élménytársadalom a Facebook-galaxisban
A világ az a hely, ahol a dolog nem az, ahogy van, hanem ahogy hat. A világban az embert nem valódi élete, hanem színészi teljesítménye szerint ítélik meg. Hamvas Béla: Patmosz
Facebook-használók Magyarországon A 13-17 éves magyar Facebook-felhasználók 2/3-a mobileszközről (vagy mobileszközről is) szokta használni az oldalt.
A lájkolás inkább lányos dolog.
Lájkolás lányok: hírességek, márkák; fiúk: politikusok, pártok
Posztolás/követés
A Facebook sztárok számára ugyanannyira fontos, vagy még fontosabb is, hogy magukról információkat osszanak meg, mint az, hogy mások bejegyzéseit nézegessék, vagy lájkolják. Ők magukról minimum hetente több alkalommal töltenek fel képet/videót és változtatják meg vagy frissítik állapotukat/státuszukat. Az érdeklődők posztolnak ugyan magukról, de valamivel jobban dominál közösségi oldal aktivitásukban mások követése. A csodálók alig-alig osztanak meg magukról információt ezeken az oldalakon, őket a kíváncsiság hajtja mások élete, gondolatai, fotói iránt legalább hetente néhányszor nézegetik és lájkolják mások bejegyzései.
Facebook sztárok és csodálóik A Facebook sztárok jellemzően offline és online is aktívak (nem csak a közösségi oldalakon). A Facebook sztárok példaképei gyakran médiaszereplők. A csodálók a hús-vér emberekre szavaznak, az átlagosnál gyakrabban tartják követendő személynek ismerőseiket. A Facebook sztároknak kevésbé fontosak a barátaik. Jellemzőbb rájuk, hogy a reklámok hatása alatt állnak. A Facebook sztárok fele elképzelhetőnek tartja, hogy örökre külföldre költözzön.
A szép élet projektje a bizonytalanság és kiábrándulás problematikus következményeivel együtt olyan dinamikus motivációs együttessé áll össze, amelyből új kollektív struktúrák képződnek. Gerhard Schulze
Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket, információkat, annak függvényében, hogy tanultak-e már valamilyen tanórán a tartalmak hitelességéről: (%) Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket, információkat: szinte sose hiszem el tanultak róla többnyire nem hiszem el többnyire elhiszem szinte mindig elhiszem szinte sose hiszem el nem tanultak róla többnyire nem hiszem el többnyire elhiszem szinte mindig elhiszem amit a szüleimtől hallok 2 2 36 61 2 4 37 58 amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraimtól hallok 3 5 57 36 3 10 59 29 amit a Wikipedián olvasok 6 13 48 33 7 13 45 36 amit a közszolgálati televíziókban hallok (pl. Magyar Televízió, Magyar Rádió) 7 17 49 26 11 17 48 24 amit a közszolgálati rádiókban hallok (pl. mr1 Kossuth Rádió, mr2 Petőfi Rádió) 9 19 48 24 12 17 51 21 amit a barátaimtól hallok 2 11 72 15 3 16 64 18 amit a kereskedelmi rádiókban hallok 13 25 49 13 14 25 46 16 amit a kereskedelmi TV-kben (pl. TV2, RTL Klub) látok 16 27 46 11 12 28 42 18 amit az interneten olvasok (látok, hallok) általában 6 39 50 6 9 38 46 8 amit az ismerőseim megosztanak a Facebook-on (vagy más hasonló 12 44 40 5 13 46 35 6 oldalakon) amit a reklámokban hallok 46 36 15 3 40 37 18 5
2013: Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket, információkat?/ 2009,2011: Mennyire hiszed el azokat a dolgokat, amiket szinte mindig elhiszem többnyire elhiszem többnyire nem hiszem el szinte sose hiszem el amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraimtól hallok/amit a tanáraid mondanak 2009 33 49 12 6 2011 35 49 9 6 2013* 30 58 9 3
Mennyire hiszi el azokat a híreket, információkat, amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraitól hall annak függvényében, hogy tanultak-e már valamilyen tanórán az internetről és a médiáról általában? szinte sose hiszem el többnyire nem hiszem el többnyire elhiszem szinte mindig elhiszem tanultak róla 2 8 59 31 nem tanultak róla 5 16 50 29 Azok a diákok, akik tanultak már a médiáról és/vagy az internetről az iskolában jobban hisznek oktatóiknak, mint akik még nem tanultak ilyen témákról. Elgondolkodtató, hogy ennek mi az oka? Azért mert a tanárok ilyen dolgokat mondanak (pl. a valós életben is jól hasznosítható) hitelesebbé válnak, vagy mert azok a tanárok tanítanak ilyet, akik foglalkoznak a gyerekekkel, és ezáltal nekik jobban hisznek
Adatelemzés: Danó Györgyi