Készült a z ORTT Stratég iai Kutat ás ok é s Elemzé sek Pr ogr amja Az emberek fejében megbíz mit kellene ás áb ól átállítani? Azon túl, hogy az új technológiát meg kell ismerni, az új technológiai eszközöket nyilvánvalóan be kell szerezni, el kell fogadtatni. Ne felejtsük el, ki az a huszonöt százalék, akiről beszélünk? Kinek van manapság kizárólag szobaantennája? Ők nem vesznek plazmatévét. Ha plazmatévét vennének, akkor már lenne kábeltévéjük is, hiszen az ország technikai lefedettsége messze nagyobb, mint a hetvenöt százalék. Ezen kívül mindenki számításon kívül hagyja, hogy a háztartások többségében mára nem egy készülék van. Nem arról beszélünk, hogy az 5-10 ezer forintos set-top-boxot megveszik, vagy nem veszik meg, hanem arról, hogy az 5-10 ezer forintos set-top-boxszal nem fognak tudni sokkal több csatornát nézni, mint jelenleg. Az ugyanis csak az MPEG 2-es ötcsatornás rendszerrel fogható. Ahhoz viszont, hogy több csatornájuk legyen, egy 40-50 ezer forintos set-top-boxot kellene venniük, ami az MPEG 4- et is kezeli. Itt már lesz egy csomó előfizetéses adó, és ez már egy más világ lesz a televíziózásban! Még a szabvány sem eldöntött, hogy MPEG2 vagy MPEG4. Ez ugye, azért fontos, mert ezek tömörítési eljárások, és ezeken a szabványokon múlik, hogy mekkora adatforgalmat tud bonyolítani a rendszer. Mennyi jelet továbbít, hány csatorna adása fér el a hálózatokban. Tudtommal eldőlt, hogy vegyes lesz. Az MPEG4-es set-top-box megfelelő lesz az MPEG 2-höz is. Ha egy háztartásban több televíziókészülék van, akkor több set-top-box kell. Nem beszélve az üdülőkről, nem beszélve a horgásztanyákról, a lakókocsikról. Ez Hollandiában kifejezetten probléma volt. Összegezve, a hazai digitális átállás kifejezetten összetett probléma. Az emberek úgy fogják megélni, hogy megint elvettek tőlük valamit, és ennek az ódiumát nyilvánvalóan a politikának fel kell vállalnia. Ezt nem úgy mondom, mint az RTL Klub egyik vezetője, hanem mint egy, a témával foglalkozó, a téma problémáit ismerő személy. Az RTL-nek nyilván megvan a saját stratégiája az átállásra. Az RTL Európában majd mindenhol ott van, megélt már néhány digitális átállást a médiacsoport, tehát van tapasztalatunk. Nem félünk tőle. Sőt, minél előbb van a digitális átállás, nekünk annál jobb, mert azért az RTL Klub is mint minden nagy csatorna fogy egy kicsit a piac fregmentációja Az interneten miatt, és megjelenő, ennek a negatív médiával üzleti kapcsolatos hatásai ellen hírek nagyon gyűjteménye nehezen tudunk védekezni addig, amíg a jelenlegi médiatörvény van hatályban. A digitális átállás és az új médiaszabályozás (2004. július szeptember) megnyitja a kereskedelmi tévék előtt is az új tematikus csatornák indításának a lehetőségét. Milyen tematikus csatornákat terveznek indítani? Mi nem tematikus csatornákat fogunk indítani, hanem önálló csatornát szeretnénk. (hirszerzo.hu, 2008. 02. 27.) fogadtatás (komm.), gazdaság, szabályozás, technológia Fogyasztás Készítette: Paál Vince
AZ INTERNETEN MEGJELENŐ, MÉDIÁVAL KAPCSOLATOS HÍREK GYŰJTEMÉNYE 2004. III. negyedév (július szeptember) 2
Tartalomjegyzék Bevezető magyarázatok 3 Érdekképviselet 8 EU 12 Felhasználási jog 19 Fesztivál 24 Fogadtatás 27 Fogyasztás 60 Gazdaság 96 Szabályozás 130 Társaság 154 Tartalomkínálat 161 Technológia 184 3
Bevezető magyarázatok Az ORTT Stratégiai Kutatások és Elemzések Programja 2004. január 1-jétől folyamatosan épülő adatbázisában archiválni kívánja a médiával kapcsolatos valamennyi hozzáférhető lényeges információt. Mivel az internet válik egyre inkább azon médiummá, amelyen keresztül az élet valamennyi területével összefüggésben hozzáférhető információk a legteljesebben állnak rendelkezésre, ezért az internetet tettük adatbázisunk forrásává. Vizsgálódásunk annyiban sajátos, hogy a tárgya a média és az eszköze az egyik médium. A média fogalmát tágan értelmezzük. A hagyományos médiumok (nyomtatott sajtó, rádió, televízió) mellett ideértjük az internetet, a mobiltelefont, s minden olyan csatornát, amely információk tömegekhez való eljuttatását teszi lehetővé (így pl. az óriásplakátokat is). Az egyes médiumok szigorú elhatárolása a közöttük lejátszódó egyre erőteljesebb koherencia miatt amúgy is mindinkább szükségtelen, lehetetlen. Az adatbázis tartalmát az OBSERVER Budapest Médiafigyelő Kft. online-kereső szolgáltatásának segítségével gyűjtjük össze, ezáltal több mint 200 internetes portált szemlézünk. Az alábbi összeállítás a médiáról az interneten megjelent magyar nyelvű hírek alapján készült. Nem tartalmazza az adatbázisban archivált valamennyi híradást, azokra koncentrál, amelyek tényeket hordoznak, tendenciákra utalnak, Magyarországon még nem tapasztalt, de a jövőben várható jelenségről számolnak be, valamint szabályozási lépéseket vetnek fel. A híreket tartalmi szempontok szerinti csoportosításban közöljük. Az egyes kategóriák ABC-sorrendben követik egymást. Az alábbi tartalmi kategóriákat használjuk: érdekképviselet: a média egésze vagy rész-szegmense érdekképviseletére vonatkozó híradások EU: az Európai Unióval való összevetések, a médiaszabályozásra vonatkozó EU-irányelvek megjelenése a médiahírekben 4
felhasználási jog: valamely médium vagy médiatermék felhasználásának, hasznosításának joga fesztivál: médiarendezvényekről, filmfesztiválokról szóló híradások szakmai fogadtatás: a média-szakma önreflexiói (ide tartoznak a szakma által adott díjak, kitüntetések stb. is), a médiaszabályozó hatóságok és a médiaigazgatás terén illetékes faktorok reakciói, pl. országgyűlés, államigazgatási szervek stb., de nem tartoznak ide a szabályozással kapcsolatos reakciók, mert azokat a szabályozás kategóriába soroltuk be társadalmi fogadtatás: a társadalom valamely szereplő(jére/ire) a média által gyakorolt hatás, amely a társadalmi szereplő/k reakciójában érhető tetten (véleménynyilvánítás, cselekedet stb.) Nem tartoznak ide a szabályozással kapcsolatos reakciók. fogyasztás: a média és termékeinek igénybevételére, használatára vonatkozó információk (hallgatottsági, nézettségi, olvasottsági adatok, internetpenetráció stb.) gazdaság: a médiával kapcsolatos valamennyi pénzügyi információ szabályozás: a médiaszabályozásról szóló információk (a médiahatóságok határozatai, véleménynyilvánításai, a médiaszabályozás terén illetékes államigazgatási szervek médiaszabályozással kapcsolatos tevékenysége (állásfoglalások, javaslatok), a szakma szabályozásra vonatkozó javaslatai, valamint a médiával formális kapcsolatban nem álló társadalmi tényezőknek (pártok, egyesületek, magánszemélyek) a médiaszabályozást érintő megnyilvánulásai társaság: a médiumok és a médiaszabályozásban illetékes szervek szervezeti hírei (menedzsment-, tulajdonosváltozás, fúziók, együttműködések stb.) tartalomkínálat: csatornák, műsorok indulásáról vagy megszűnéséről, illetve szolgáltatásváltozásról szóló hírek (csatorna lehet: nyomtatott sajtótermék, rádió- vagy tvcsatorna, internetes portál stb.) Tartalomkínálatnak tekintjük a reklámot, a hirdetést is. 5
technológia: a médiatermékeinek igénybevételét lehetővé tevő technikai újdonságokról (híradástechnikai eszközök, műszaki megoldások, amelyek mennyiségi és/vagy minőségi tekintetben a korábbinál lényegesen jobb szolgáltatást biztosítanak) szóló információk Az információk besorolásánál indifferensnek tekintettük a forrást. A fogadtatás kategóriák szubjektív, míg a szabályozás kategória részben szubjektív információk alapján szerveződnek. A szabályozás kategóriában objektív adatnak minősülnek a médiaszabályozás terén illetékes szervek tevékenységéről szóló híradások, szubjektívnek az ezekhez kapcsolódó kommentárok, vagy a médiával formális kapcsolatban nem álló faktoroknak a médiaszabályozás módosítását célzó megnyilvánulásai. Ezzel szemben a többi kategória objektív információk alapján szerveződik. Amennyiben ezen objektív, adatjellegű információkkal kapcsolatban valakinek vagy valaminek az állásfoglalása is explicit módon kiderül a híradásból, akkor az a híradás a fogadtatás kategóriában is szerepel. A szabályozás kategória tartalmazza a szabályozás fogadtatására vonatkozó híreket is. A besorolásnál csak a híradásokban explicit módon kifejtett információkat vettük figyelembe. Természetesen a legtöbb hírnek több komponense lehet, ezért ezek egyidejűleg több kategóriába is besorolást nyertek. Az összeállításban szereplő cikkek forrásainak internetes címe és neve: (A csak online létező portáloknak általában nincs külön neve. Egyes címek elé szükséges a www. megadása is.) axel.hu blikk.hu bpi.hu bpn.hu btl.hu delmagyar.hu dunaujvaros.com ebroker.hu fn.hu gondola.hu hetivalsz.hu hhrf.org/busz Blikk Online Breuer Press International Online Budapest Online below the line Magazin Délmagyarország Online Dunaújváros Online Figyelőnet Heti Válasz Online Bányavidéki Újszó (Máramaros megyei hetilap) Online 6
hirtv.hu hullamvadasz.hu hwsw.hu index.hu jogiforum.hu kisalfold.hu kreativ.hu kronika.dntcj.ro ma.hu magyarország.hu mediainfo.hu metro.hu mho.hu mno.hu mtv.hu nepszava.hu nmedia.hu nol.hu nyugat.hu origo.hu pcforum.hu pcworld.hu politikaforum.hu portfolio.hu prim.hu radio.hu rtlklub.hu sg.hu somogyihirlap.hu stop.hu szakszervezetek.hu szinesmailap.hu terminal.hu tolnainepujsag.hu transindex.ro tv2.hu ujszo.com uno.hu vasarnapreggel.hu velvet.hu Hír TV Online HWSW Informatikai Hírmagazin Kisalföld Online Kreatív Online Krónika (Erdélyi magyar közéleti napilap) Online Magyarország.hu, A kormányzati portál Metro Online Magyar Hírlap Online Magyar Nemzet Online Magyar Televízió Online Népszava Online Nógrád Megyei Hírlap Online Népszabadság Online PC World Online Portfolio.hu Online Gazdasági Újság Prím Online Magyar Rádió Online RTL Klub TV Online SG Informatikai és Tudományos Hírmagazin Somogyi Hírlap Online A Szakportál Színes Mai Lap Online Terminal Informatika Mindennap Tolnai Népújság Online tv2 Online Új Szó (szlovákiai magyar napilap) Online Vasárnap Reggel Online 7
vg.hu Xnews zeneforum.hu Világgazdaság Online X News.hu Online 8
Érdekképviselet JÚLIUS A Riporterek Határok Nélkül a határtalan cenzúra ellen A Riporterek Határok Nélkül elnevezésű, nemzetközi polgárjogi és médiafigyelő szervezet nemrég publikált jelentésében megkongatja a vészharangot, mert tapasztalatai szerint világszerte számos kormány jogtalanul igyekszik korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát az interneten. A világháló használatát hagyományosan korlátozó országok például Kína, Észak-Korea, Kuba, Vietnam, Szaúd-Arábia, Tunézia cenzúrára, illetve a hozzáférés megtagadására irányuló intézkedéseit a jogvédő szervezetek már sokszor pontosan dokumentálták, nyilvánosságra hozták. A mostani jelentés szerint azonban a hatóságok aggasztó módon a nyugati demokráciákban is egyre gyakrabban korlátozzák az internet szabadságát. Az Egyesült Államok és Franciaország szolgál a legrosszabb példákkal. Amerikában például a terrorizmusellenes harcra hivatkozva elfogadtatott hazafitörvény lábbal tiporja az alkotmányban garantált személyes szabadságjogokat: felhatalmazza az FBI-t, hogy szabadon információkat gyűjtsön az internet felhasználóiról akkor is, ha ez nem képezi hivatalos nyomozás részét. Franciaországban pedig egy májusban elfogadott törvény szerint ezentúl az internetszolgáltatókat terheli a felelősség a szervereiken elhelyezett tartalmakért. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók technikusai lesznek kénytelenek a cenzor szerepét játszani. Az Európai Unió korábban javasolta tagállamainak hasonló törvények elfogadását, az ezzel kapcsolatos döntés azonban nemzeti hatáskörbe tartozik. Belgium, Olaszország és Spanyolország már korábban elutasította, hogy a szolgáltatókat hatályos bírósági döntés nélkül az internetes tartalmak cenzúrázására kényszerítsék. (mho.hu, 2004. 07. 01.) szabályozás, érdekképviselet, EU Nemzetközi spam-ellenes összefogás indult Hat amerikai, brit és ausztrál hivatalos kereskedelmi és fogyasztóvédelmi szerv együttműködési megállapodást kötött az illegális spamek elleni közös küzdelem érdekében. Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC); a brit Kereskedelmi (OFT) és Információs Biztosi (IC) Hivatalok, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (MTI), illetve az ausztrál Fogyasztóvédelmi és Versenyhivatal (CCC), továbbá Távközlési Felügyelet (CA) által kötött megállapodás kiterjed az információcserére, a spamekkel, illetve spam-küldőkkel kapcsolatos nyomozati együttműködésre, továbbá a határokon átívelő, nemzetközi cselekmények elleni összehangolt fellépésre. Yael Weinman, az FTC fogyasztóvédelmi részlegének jogi tanácsadója szerint az együttműködés gyakorlati célja a spam-küldők elleni közös, illetve párhuzamos nyomozati munka kivitelezése, ugyanakkor annak keretében még van néhány technikai részlet, például a magánszektor részvételének kérdése, amely még tisztázásra vár. (hirek.prim.hu, 2004. 07. 06.) szabályozás, érdekképviselet Az ENSZ is beszáll a spamellenes harcba Az ENSZ szigorú törvényekkel és a spamelők büntetésével fékezné meg a kéretlen reklámlevelek áradatát. A kérdés megvitatására mintegy hatvan ország képviselői gyűltek össze Genfben az ENSZ szakosított szervezete, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) által szervezett ülésre. Robert Horton, az ausztrál kommunikációs hatóság vezetője elmondta: nemzetközi összefogás kialakítása a fő cél, mivel csak így lehet a már járványszerű jelenséget visszaszorítani. Az ITU szakértői különböző szabályozási variációkat vetettek fel, amelyek egységes bevezetésével az országok közötti együttműködés is lehetővé válna. A kéretlen internetes 9
üzenetek közül elsősorban a pornográf tartalmú e-mailek és tartalmak elleni fellépésről esett szó a genfi tanácskozáson. Az ITU adatai szerint egy év alatt drámaian megnőtt a levelező rendszerek spamekkel való szennyezettsége: míg tavaly minden harmadik e-mail volt kéretlen üzenet, addig mára már a levelek akár 85%-a is ilyen lehet. A számítógépek és rendszerek védelme óriási pénzeket emészt fel, míg a spamek küldői ellen a legtöbb országban jelenleg nincsenek jogszabályi szankciók. (index.hu, 2004. 07. 06.) szabályozás, érdekképviselet Átalánydíjas internetet szorgalmaz a Netért A Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága szerint a hazai internetes fejlettség jelen fokán szükséges lenne átalánydíjas dial-up díjcsomagok piacra dobása. Erre év eleje óta a jogi környezet is adott teszi hozzá a társaság. A hazai internetezők érdekvédelmét felvállaló Netért civil szervezet örömmel veszi, hogy a Matáv év végéig fenn tartja a 15/40/100 órás internetes díjcsomagokat, ám az egyesület álláspontja szerint a hazai modemes internetezők problémáira és egyben az alacsony internet-penetráció bővülésére megoldást a 2004. január 1-én hatályba lépett Egységes Hírközlési Törvény (EHT) által előírt átalánydíjas szolgáltatói kötelezettség jelentené áll a társaság szerdai közleményében. A hatályos EHT kimondja, hogy a telefonszolgáltatók kötelesek átalánydíjas nagykereskedelmi konstrukciót kínálni az internet szolgáltatóknak. Ez lehetővé tenné átalánydíjas dial-up szolgáltatását azon előfizetőknek, akiknek jelenleg nincs módjuk szélessávú elérésre csatlakozni. Az átalánydijas modell bevezetése ez év közepéig a törvényi kötelezettség ellenére sem történt meg hívja fel a figyelmet a Netért. Az érdekvédelmi társaság megismétli véleményét, miszerint a hazai rendkívül alacsony internet penetráció bővülését csak az ún. belépő szintet jelentő modemes hozzáférések árversenye segítheti elő, melyhez a megfelelő jogi környezet január óta adott. (origo.hu, 2004. 07. 01.) érdekképviselet, szakmai fogadtatás, szabályozás Négyből egy internetező lopja a filmeket Az online piackutatással foglalkozó OTX cég nyolc országban Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Németország, Olaszország vizsgálódott az internetezők filmletöltési szokásainak tekintetében. A közel 3600 résztvevő megkérdezése után kiderült, hogy ezen nyolc ország internetezőinek fele töltött már le jogvédett anyagot engedély nélkül. Ezek 17%-a nyilatkozott úgy, hogy a korábbi időszakhoz képest ritkábban megy el moziba, s 26%-uk közölte azt, hogy kevesebb DVD-t vásárol, mint pár éve. Az MPAA, azaz az Amerikai Filmkiadók Szövetsége közreműködésével elkészült tanulmány minden bizonnyal egy újabb fegyvertény lesz a jogvédők kezében. Annak ellenére, hogy 1993 és 2004 között csak az USA-ban 27%-kal nőtt a moziba ellátogatók száma (330 millióval, 1,64 milliárdra), s még 2002-ről 2003-ra is érezhető emelkedést tapasztaltak, a folyamatos jegyár-emelkedések ellenére. A DVDeladások és -kölcsönzések száma a 2002-es eredményekhez képest pedig egyenesen 50%-kal emelkedtek a tavalyi évben. Továbbra is attól tart azonban az MPAA, hogy ez az idilli állapot már csak egy (legalábbis a kiadók számára) szép időszak végét jelenti, főként amiatt, hogy egyre inkább terjed a szélessávú internet-hozzáférés. Például Dél-Korea lakosságának 98%-a szélessávú internet-csatlakozást használ, s közel kétharmaduk tölt le filmeket a világhálóról. A távol-keleti országban három ember közül egy emiatt már ritkábban megy el moziba. Nem nehéz elképzelni, hogy más országokban is hasonló forgatókönyv játszódik majd le a broadband hozzáférések terjedésével mondta Matthew Grossman, az MPAA egyik szóvivője. Egy, az egész világra kiterjedő kampányt beindításán dolgozik az MPAA, éppen a fenti adatok ismeretében. Ennek keretében az online filmletöltéseket kívánja még közelebbről megfigyelni, illetve az embereket szeretné felvilágosítani a kalózkodás hátrányairól. 10
(terminal.hu 2004. 07. 09.) fogyasztás, társadalmi és szakmai fogadtatás, érdekképviselet Megint pert vesztett első fokon a Vodafone Első fokon ismét vesztett a Vodafone, a bírósági ítélet szerint tisztességtelen volt az átalánydíjas GPRS- internetszolgáltatás adatforgalmi korlátozása. A Fővárosi Bíróság március elején ugyanígy döntött, tehát jelentős előrelépés nem történt. A Vodafone megfellebbezi a döntést. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az internetezők érdekeit védő NETÉRT Egyesület tavaly szeptemberben indított közhasznú pert a Vodafone ellen egy szerződésmódosítás miatt, amely a GPRS-alapú internetszolgáltatásra vonatkozik. A 2003. február 15-től érvényes módosítás szerint a cég saját döntése alapján korlátozhatja vagy megszüntetheti a szolgáltatás nyújtását, ami a NETÉRT szerint jogszerűtlen, ugyanis a Vodafone korlátlanként reklámozta és értékesítette GPRS-szolgáltatását, sok esetben két éves hűségnyilatkozattal. (index.hu, 2004. 07. 09.) szabályozás, érdekképviselet A biztonságos internetért Világméretű összefogás a károkozó kódok ellen Június közepén indult és július 31-ig várja a csatlakozókat az első világméretű Internet Biztonsági Kampány, ami nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy megtisztítsa a világot a számítógépvírusoktól. Az új akció az Internauts Association (internetfelhasználókérdekvédelmi szövetsége) és a Panda Software www.pav.hu, egy vírusirtó szoftvereket gyártó cég szervezésében indult világ körüli útjára, és több mint 50 országban támogatják már. A kampány legfőbb eszköze a www.worldwidesecure.org című portál, ahol a világ nyolc legelterjedtebb nyelvén lehet olvasni az információkat: angolul, spanyolul, franciául, németül, olaszul, portugálul, kínaiul és japánul. A felmérések szerint az internetnek jelenleg 729,2 millió felhasználója van, és ez a szám évente 4%-kal nő. A Panda Software szerint jelenleg több mint 76 ezer vírus kering a világhálón, amelyek közül ezerhatszáz különösen aktív, és folyamatosan támadja világszerte a számítógépeket. Előfordulhat, hogy akár 100 új vírust is felfedeznek naponta, és átlagosan 600 új vírus jelenik meg minden hónapban. A honlapon található világtérkép szerint hazánk a fertőzés szempontjából az élvonalba tartozik, 15,61%-os a fertőzöttségünk, mindössze 1%-kal maradunk le a legfertőzöttebb Japántól. (nol.hu, 2004. 07. 22.) tartalomkínálat, fogyasztás, érdekképviselet AUGUSZTUS 11
Köztévé: létszámleépítésre kér pénzt? Megeshet, hogy az olimpiai közvetítések alatt sötétül el az MTV képernyője. Az intézmény négy szakszervezete most azt próbálja feltérképezni: hajlandók lennének-e sztrájkolni az MTV munkatársai. Az érdekképviseletek a tervek szerint hétfőn egyeztetnek az esetleges munkabeszüntetés lehetőségeiről. Kapuvári Gábor, az üzemi tanács (üt) elnöke szerint erre a demonstrációra azért lehet szükség, mert bár nem az MTV dolgozói okolhatóak a közmédium jelenlegi nehéz helyzetéért, de minden megszorító intézkedésnek ők isszák meg a levét. Sajtóértesülések szerint a Pénzügyminisztérium (PM) azt szeretné, ha 2005-ben az 1500 tévésnek már csak a fele dolgozna az intézményben. A tárca jövőre 18 milliárd Ft költségvetési támogatást szán a köztévének. A tévés dolgozók nagy tömegű újabb elbocsátását Kapuvári elfogadhatatlannak nevezte, a 18 milliárd Ft-ot pedig illuzórikusan csekély összegnek tartja a költségekhez képest, hiszen csak a működési és bérjellegű költségek ennél többre rúgnak. Szerinte legalább 32 milliárd Ft-ra van szüksége a közmédiumnak melyet normatív módon, a mindenkori kormánytól függetlenül, egy külön jogszabály rendelkezései alapján kellene finanszírozni. A köztévét jelenlegi székházában képtelenség lenne ekkora létszámmal működtetni. (szakszervezetek.hu, 2004. 08. 10.) érdekképviselet, gazdaság, szakmai fogadtatás Kemény és határozott intézkedések az illegálisan töltögetők ellen A francia Internet-szolgáltatók szövetsége engedélyezte a kemény fellépést a jogvédett állományokból illegálisan töltögetőkkel szemben. Franciaország legnagyobb internetszolgáltatóinak tanácsa úgy döntött, hogy a saját kezükbe veszik a visszaélések kezelését. A szolgáltatók, megelégelve az illegálisan letöltött zene mennyiségét, szövetségre léptek és aláírtak egy nyilatkozatot, amely világosan kimondja, hogy a jogsértő internetezőnek akár meg is bonthatják a kapcsolatát és erről értesíthetik az illetékes jogvédőket. A szolgáltatók eddig azért zárkóztak el, mindennemű felelősségvállalástól, mert nyílt titok, hogy a netezők többsége azért rendeli meg a szélessávú internet-előfizetést, mert így ingyenesen tölthet le óriási mennyiségű adatot (zenét, filmet, szoftvereket, stb.). Ugyan ezek a letöltések többnyire illegálisak, a szolgáltatók nem akarták elveszíteni előfizetőiket azzal, hogy a jogvédők oldalára állnak. Most azonban fordult a kocka, mert az illegális letöltések száma olyannyira elszaporodott, hogy félő volt; egy olyan törvény lát napvilágot, ami a szolgáltatókat büntetné felhasználóik jogsértései miatt. Ezért úgy döntöttek, hogy a kisebbik rosszat választják, vagyis vállalják az előfizetők tömeges elpártolásának veszélyét, mert a büntetések összege még ezt a bevételkiesést is meghaladná. Ugyanakkor hozzátették: az egyes felhasználók kapcsolatait csak akkor hajlandóak megbontani, ha arra bíróság kötelezi őket. Lapértesülések szerint, ez az akció, a hanglemezipar év végére tervezett nagy jogi támadásának előkészítése. (stop.hu, 2004. 08. 04.) szabályozás, érdekképviselet SZEPTEMBER ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 12
EU JÚLIUS A Riporterek Határok Nélkül a határtalan cenzúra ellen A Riporterek Határok Nélkül elnevezésű, nemzetközi polgárjogi és médiafigyelő szervezet nemrég publikált jelentésében megkongatja a vészharangot, mert tapasztalatai szerint világszerte számos kormány jogtalanul igyekszik korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát az interneten. A világháló használatát hagyományosan korlátozó országok például Kína, Észak-Korea, Kuba, Vietnam, Szaúd-Arábia, Tunézia cenzúrára, illetve a hozzáférés megtagadására irányuló intézkedéseit a jogvédő szervezetek már sokszor pontosan dokumentálták, nyilvánosságra hozták. A mostani jelentés szerint azonban a hatóságok aggasztó módon a nyugati demokráciákban is egyre gyakrabban korlátozzák az internet szabadságát. Az Egyesült Államok és Franciaország szolgál a legrosszabb példákkal. Amerikában például a terrorizmusellenes harcra hivatkozva elfogadtatott hazafitörvény lábbal tiporja az alkotmányban garantált személyes szabadságjogokat: felhatalmazza az FBI-t, hogy szabadon információkat gyűjtsön az internet felhasználóiról akkor is, ha ez nem képezi hivatalos nyomozás részét. Franciaországban pedig egy májusban elfogadott törvény szerint ezentúl az internetszolgáltatókat terheli a felelősség a szervereiken elhelyezett tartalmakért. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók technikusai lesznek kénytelenek a cenzor szerepét játszani. Az Európai Unió korábban javasolta tagállamainak hasonló törvények elfogadását, az ezzel kapcsolatos döntés azonban nemzeti hatáskörbe tartozik. Belgium, Olaszország és Spanyolország már korábban elutasította, hogy a szolgáltatókat hatályos bírósági döntés nélkül az internetes tartalmak cenzúrázására kényszerítsék. (mho.hu, 2004. 07. 01.) szabályozás, érdekképviselet, EU A Microsoft kifizette az EU-bírságot Július elsején a Microsoft rendezte az Európai Bizottság által korábban kiszabott 497,2 millió eurós büntetést, habár fellebbezést nyújtott be, tehát elvileg semmi sem kötelezte volna a bírság kifizetésére. Mint ismeretes, ez volt a legnagyobb büntetés, amelyet az Európai Unió valaha is kiszabott egy vállalat ellen. Az még kérdéses, hogy ezek után miként folytatódik majd az ügy az illetékes luxemburgi bíróságon, hiszen arról nem szól a fáma, hogy például a Media Player médialejátszó szoftvernek a Windows operációs rendszerekből való eltávolítása alól mentesült volna a bírság kifizetésével a Microsoft. A redmondi vállalat egyébként megállapodott a minnesotai felhasználókkal is, akik az egyezmény értelmében 241,4 millió dollár kártérítést kapnak. A Microsofttól befolyó összegből bónok formájában 174,5 millió dollár számítástechnikai eszközökre költhető, míg 59,4 millió dollár pedig a felmerült ügyvédi költségeket fedezi. (kisalfold.hu, 2004. 07. 02.) gazdaság, szabályozás, EU UMTS-forradalom készül Miközben a vezetékes távközlésben a valódi szélessávú robbanás továbbra is várat magára, az Európai Unió a harmadik generációs mobilátvitel elterjesztésében keres hatékonyságjavító megoldást a következő évekre. Brüsszel ez alkalommal is a szabványteremtést erőlteti, amellyel el lehet kerülni, hogy tengerentúli megoldások nyerjenek teret, amelyek kiszolgáltatottá tennék Európát. A technológia kulcsfontosságú területein meglévő amerikai dominanciával szemben Európa a harmadik generációs mobil távközlésben (UMTS) szeretne kiugrani a globális műszaki versenyben. A remélt sikerhez Brüsszel a második generációs (GSM) technológiában 13
szeretné meglelni a modellt, amelyet egységes és nyílt szabványként vezettek be, az unió erős iparpolitikai és piaci szabályozási irányításával. E törekvés jegyében tette közzé az Európai Bizottság azt a közleményt, amelyben egységes műszaki alapok kifejlesztésére, a szabályozás harmonizálására tesz javaslatot. A szélessávú átvitelnek a mobiltechnológia eszközeivel való tömeges elterjesztését Brüsszel egy összpontosított és európai szinten összehangolt, hatalmas k+f akcióval szeretné elérni. A bizottság szerint az adott területen tevékenykedő cégeknek a fejlesztés verseny előtti (prekompetitív) fázisában egyesíteni kellene erőfeszítéseiket. Brüsszel ily módon szeretné elejét venni az erőforrások elaprózódásának, hiszen a cél nem kisebb, mint hogy Európa globális szabványt és platformot tudjon teremteni ezen a területen. Az úgynevezett technológiai konvergenciát azaz a távközlés, a műsorszórás, a hardver, a szoftver, továbbá a média és a kiadói tevékenység közeledését, illetve összeolvadását az Európai Bizottság a szélessávú, harmadik generációs mobiltechnológia bázisán kívánja előbbre vinni. (vg.hu, 2004. 07. 05.) szabályozás, technológia, EU Pénzt vár az MTV a meccsek közvetítéséért Jogdíjat vár a Magyar Televízió azoktól a vendéglátósoktól, akik kifejezetten az Európabajnokság meccseire felállított kivetítőkkel csábítják kuncsaftjaikat közölték az MTV sajtótájékoztatóján. A köztévével csak néhány tucatnyian kötöttek szerződést a focimeccsekre. A csoportos meccsnézés áráról a köztévé nem adott felvilágosítást. A legtöbb szórakozóhelyen jogtalanul adják az Eb mérkőzéseit, de az MTV nem tud ellenőrizni mindet pubot. Összesen alig száz szórakozóhellyel kötöttünk szerződést, így a többiek törvénysértést követnek el nyilatkozta Rudi Zoltán, az MTV elnöke, aki hozzátette: Információim szerint az EBU, azaz az Európai Médiaszövetség emberei Budapesten vannak, és a szórakozóhelyeken is vizsgálódnak. Az MTV az európai közszolgálati műsorszolgáltatók szervezetétől, az EBU-tól vette meg a jogdíjat 707 millió Ft-ért. A szerződés egyik pontja szerint a köztévé csak térítés ellenében adhatja át nyilvános vetítésre a képet. A szövetség pedig az uniós jogszabályokkal összhangban pontosan szabályozza, hogy egy szórakozóhelynek mekkora összeget kell fizetnie kivetítőnkként. Az Index információi szerint azonban a magyar törvények szerint a közszolgálati televízió jogszerűtlenül kötött szerződést és fogadott el pénzt egyes szórakozóhelyektől. Minden nagy sportesemény idején felvetődik, hogy a szórakozóhelyeknek fizetniük kell, ha a közvetítéseket kivetítőn vagy televízión adják, de a magyar szerzői jogi törvények értelmében csak akkor kell előzetes engedélyt kérniük a kocsmák, pubok tulajdonosainak a csatornától, ha belépőt szednek nyilatkozta az Indexnek Szinger András, az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal jogásza. A csatornák összekeverik a sugárzást és a nyilvános előadást, ugyanis a magyar törvények értelmében csak a továbbsugárzás esetében kell engedélyért fordulni a sugárzási jogok tulajdonosához állítja Szinger. Azonban, ha egy tévékészülék van bekapcsolva a pult felett, még nem minősül sugárzásnak, csak nyilvános előadásnak, és ezért csak átalánydíjat kell fizetni az Artisjusnak, amely például száz főt meg nem haladó közönség esetén a szervezet honlapja szerint mindössze 5350 Ft. Az MTV azonban ebből az összegből sem kap, hiszen az Artisjus csak az írók és zeneszerzők jogait védi, a beszedett pénzekből is csak ők részesülnek. (index.hu, origo.hu és hullamvadasz.hu, 2004. 07. 02.) felhasználási jog, társadalmi fogadtatás, gazdaság, szabályozás, EU Kaphat-e állami pénzt a digitális tévézés? Magyarország számára is komoly figyelmeztetést jelenthet az a vizsgálat, amelyet az Európai 14
Bizottság (EB) a múlt héten indított a földi sugárzású digitális televíziózás bevezetésére adott állami támogatásokról. A tévéprogramok számát a szobaantennával is fogható frekvenciákon négyszeresére vagy akár ötszörösére növelő digitális technika Európa-szerte népszerű. Az EB arra keres választ, hogy jogszerűen támogatták-e a korszerűbb technológiára való áttérést Berlinben és Svédországban. A megállapítások azért érinthetik a technológiaváltással szintén kacérkodó Magyarországot, mert az EB által vizsgált két megoldás nagyon hasonló ahhoz, amelyet nálunk is terveznek. Svédországban a földi digitális műsorszórást végző állami cégnek, a Teracom AB-nek az állam több millió eurós támogatást nyújtott. Részben direkt módon, azaz garanciavállalásként vagy tőkejuttatásként, részben azzal, hogy a közszolgálati csatorna által a sugárzásért fizetett díjat megemelték. Nálunk az állami kézben lévő Antenna Hungáriára (AH) vár az új rendszer kiépítése. Az AH vezetői már hangsúlyozták, hogy ehhez elengedhetetlenül szükségesnek tartják az állami szerepvállalást. Az rt. az eddig kapott támogatások mellé az idén a kísérleti a fővárosban a közszolgálati adókat továbbító adások továbbfejlesztésére 720 millió Ft-ot kap az informatikai tárcától, valamint az ORTT-től. Az országos, 15-20 csatornás rendszer kiépítése ugyanakkor becslések szerint 20 milliárd forintba kerül. A közvetlen állami támogatás mellett abban is gondolkodik az ORTT, hogy a kereskedelmi tévék által fizetett műsorszolgáltatási díjat csökkenti, cserébe az adók beszállnak a technológiaváltás költségeibe. Ez történt az EB által vizsgált másik esetben, Berlinben is. A megindított vizsgálatok precedens jellegét a bizottság is hangsúlyozza, éppen a több tagország által tervezett átállás miatt. Mindezek hátterében az áll, hogy az állami támogatások technológia-semlegesek és diszkriminációmentesek legyenek. Van ugyanis alternatív megoldása a digitalizációnak, méghozzá a kábelhálózatok vagy a műholdas műsorelosztás korszerűsítése. Ezzel a jelenlegi 40-50 csatorna helyett 150-200 programot tudnának a háztartásokba vinni a szolgáltatók, igaz, drágábban, mint a földi terjesztés. Az EB szerint fontos, hogy az állami beavatkozás ne torzítsa a piacot az alternatív megoldások kárára. (nol.hu, 2004. 07. 20.) technológia, szabályozás, EU Nincs normatív finanszírozás Martinák László, az MTV nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője szerint az MTV-nek nem az uniós, hanem a hazai médiaszabályozás okozza a legtöbb gondot. Hazánkban ugyanis a közszolgálati médiumok éves költségvetését évente, az országos büdzsé részeként határozzák meg. Ez nem tekinthető normatív finanszírozásnak. Az ígéretek szerint ősszel elkezdik kidolgozni az előre tervezhető, műsorperceket finanszírozó modellt. A jelenlegi forma jogilag is aggályos. Ellentétes az amszterdami jegyzőkönyvvel az, hogy a kormány átvállalta az előfizetői díjakat. A normatív finanszírozás hiánya ráadásul kizárja az MTV-t az uniós pályázati lehetőségekből, ami 100 millió eurós veszteséget jelent. Nem beszélve a koprodukciós lehetőségekről, amelyekből ugyancsak a negatív mérleg miatt maradunk ki mondta Martinák. A közszolgálati tartalomszolgáltatás során az EBU ragaszkodik a klasszikus hármas egység betartásához, miszerint egy közszolgálati műsor informáljon, képezzen és szórakoztasson, vagyis a nagyközönséget érdekelje, és ne csak a rétegnézőkhöz szóljon. Ez a hármas egység a német médiatörvényben tételesen is benne van. A normákat minden ország saját kulturális hagyományai alapján határozhatja meg. A nemzetközi kapcsolatok igazgatója szerint egyébként a kereskedelmi és a közszolgálati adók közötti határok már jó ideje kezdenek elmosódni. Számos tematikus csatorna működik, a verseny pedig egyre élesebb. Európa több országában a köztévé a piacvezető, például a skandináv országokban. Az új tagországok közül ez Szlovéniában és Lengyelországban van így. Nálunk Martinák álláspontja szerint sokat ront a nézettségen, hogy a médiatörvény az M2-t műholdra tette. Az európai gyakorlat 15
szerint is legalább két fő adóval rendelkezik egy nemzeti közszolgálati televízió, de a digitális földi sugárzású televíziózás elterjedése révén egyre több tematikus csatorna is megjelenik a köztévék mellett, a franciák például négyet-ötöt működtetnek, a német ZDF és az angol BBC pedig négyet-négyet. Az EBU régebbi tagjai között köztévé nincs is tematikus adók nélkül mondta a nemzetközi kapcsolatok igazgatója. (mho.hu, 2004. 07. 20.) szabályozás, gazdaság, tartalomkínálat, EU Példa nélküli rovó a francia távközlésnek Akár az 1,7 milliárd eurót is elérheti a France Télécom eddig példa nélkül álló büntetése, amiért egy kormánydöntés alapján kilenc éven át versenytársainál kevesebb társasági adót kellett fizetnie. A kamatokkal, a büntetéssel és a visszatérítendő összeggel együtt akár 1,7 milliárd euróra is rúghat Franciaország legnagyobb telekommunikációs vállalatára, a France Télécomra (FT) kirovandó európai versenybizottsági büntetés volt olvasható tegnap a francia sajtóban. A büntetés alapjául szolgáló kilenc évben 1994 és 2001 között a monopol helyzetű cég évente majdnem kétszázmillió euróval fizetett kevesebb társasági adót, mint a szabályok szerint kellett volna. A telekommunikációs óriásvállalat 1,4 millió részvényese közül elsőként a legnagyobb emelte fel a szavát: a francia állam. A Le Monde a pénzügyminisztert idézi, aki a brüsszeli bizottságot bizalmatlansággal vádolja, hiszen évek óta tudomása volt a telekommunikációs szolgáltató privilegizált helyzetéről, de arról csak 2002 júniusában kért jelentést. A France Télécom vezetősége a bizottság döntését minden gazdasági és jogi alapot nélkülözőnek titulálta, és a közösségi jogok oly mértékben súlyos megsértéseként értékelte, amely alkalmas a közösségi piac jogbiztonságának megingatására. A nagyvállalat ellenkeresetet fog beadni a brüsszeli közösségi legfelsőbb bíróságnál. Az internetes francia gazdasági napilap, a Les Echos tegnapi exkluzív összeállításából kiderül, hogy a francia parlamentben évek óta folytak a csatározások a képviselők és a kormány között a kommunikációs cég kedvezményeinek megszüntetéséről. Az FT privilégiumait végül tavaly teljes mértékben eltörölték. A tegnapi francia lapok az elmúlt évek csatározásairól is cikkeztek Párizs és Brüsszel között, amelyek folyamán Mario Monti feltételekhez kötötte az állami szerepvállalást a vagon-, gépés járműgyártó Alstom, a Bull francia számítógépgyártó vagy a francia áramszolgáltató, EDF esetében. A France Télécom állami támogatásáról sokat elárul az a tény, hogy a bizottsági döntés hatására a vállalat részvényei ahelyett hogy esni kezdtek volna, kismértékben elindultak felfelé. (nol.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság, szabályozás, EU Egyre népszerűbbek az európai tévéműsorok Egyre népszerűbbek az európai gyártású tévéműsorok a tévécsatornák üzemeltetői körében. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint 2002-ben már a műsoridő kétharmadát a kontinensen készült alkotások töltötték ki. Az EU az 1989-ben elfogadott Televíziózás határok nélkül nevű irányelvében a műsoridő kitöltésére vonatkozóan több direktívát is megfogalmazott a tagállamokban működő tévétársaságok számára. Az irányelv negyedik cikkelye arra kötelezi a tévécsatornákat, hogy ahol csak lehetséges, műsoridejüknek legalább 50%-át az európai készítésű produkciók vetítésével töltsék ki. A célkitűzéssel szemben azonban a bizottsági felmérések szerint EUátlagban a sugárzási idő kétharmadában voltak láthatóak a tagállamok alkotásai. Az ötödik cikkely ezen felül arra is felszólít, hogy a sugárzott európai művek legalább 10%-ban független műsorgyártók termékei közül kerüljenek ki. Az említett években ezzel szemben a ténylegesen mért arány 38 illetve 34% volt. Magyarország még nem szerepel a felmérésben, hiszen az unió új tagállamait még nem 16
vizsgálta a jelentés. Brüsszel ígérete szerint azonban a két év múlva esedékes következő jelentésben már az új tagországok adatai is szerepelni fognak. (fn.hu, 2004. 07. 29.) EU, tartalomkínálat, szabályozás AUGUSZTUS Miniszteri honlap az információszabadságról Kovács Kálmán informatikai miniszter és Csepeli György államtitkár az idei nyár újdonságaként mutatta be az információszabadság témakörét körüljáró honlapot, amelyet a www.ihm.gov.hu/informacioszabadsag webcímen lehet megtekinteni. Az IHM új alsite-ján tanulmányokon és különféle véleményeken keresztül közelíthetik meg az érdeklődők a kérdéskört. Az Európai Unió European Youth Portal néven olyan site-ot indított, amely kifejezetten az unió területén élő 75 millió fiatal számára kíván azonnal elérhető, a korosztályt érintő információkat nyújtani. A tematikusan kialakított portál több mint 10 ezer olyan linket tartalmaz, amely fiatalokat érdeklő weboldalra mutat. A 25 tagállamra vonatkozó információkat a következő kategóriákba rendezték: tanulás, munka, önkéntes munka és csereprogramok, jogok, fiatalok portáljai, utazás Európában, valamint információk Európáról. (hirek.prim.hu, 2004. 08. 16.) tartalomkínálat, EU Az EU kötelezni fogja az internetszolgáltatókat az adatok megőrzésére Legalábbis ez derül ki abból a tervezetből, amely egy új európai uniós ajánlás elfogadását tűzte ki célul. Az angol, a francia, az ír és a svéd igazságügyi és belügyi minisztériumok munkatársai azon fáradoznak, hogy kidolgozzanak egy adatvisszatartási ajánlást. Az érdemi munkát az Európai Bizottság már a múlt héten megkezdte. A jogszabály megalkotását főleg a szervezett bűnözés elleni európai uniós munkacsoport kezdeményezte. A rendelet célja az, hogy minden európai internet- és kommunikációs szolgáltató kötelezhető legyen a forgalmi adatok megőrzésére minimum egy, de legfeljebb három évig. Ellentétben azonban a telekommunikációs hálózatokkal, amelyek megfelelnek az Európai Telekommunikációs Szabványok Intézete felügyeleti szabványainak, az internetre még nem vonatkoznak ilyen szabványok és nincs meg az ezek betartását lehetővé tevő infrastruktúra sem. Mindez azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak jelentős mértékben át kell építeniük, meg kell változtatniuk a rendszereiket, hiszen minden adatot el kell raktározniuk. Külön problémát okoz, hogy ugyanez vonatkozik majd az internetes telefonbeszélgetésekre is, s akkor az ajánlás miatt a felhasználók és a civil szervezetek körében várható felháborodásról még nem is beszéltünk. Mert az már most biztosra vehető, hogy lesznek olyanok, akik a nemtetszésüket fogják majd kifejezni az új jogszabály ellen. (sg.hu, 2004. 08. 10.) szabályozás, technológia, EU, társadalmi fogadtatás Interaktív televízió: az Európai Bizottság nem erőlteti a szabványosítást Az Európai Bizottság nem kívánja erőltetni az interaktív digitális televíziózás műszaki szabványosítását az EU-n belül, de úgy véli, ezt a kérdést 2005-ben ismét meg kellene vizsgálni jelentették be hétfőn Brüsszelben. Az EU végrehajtó intézménye megerősítette, hogy álláspontja szerint ezen a területen a tagállamoknak továbbra is nyílt és átjárható szabványokat kell támogatniuk, ezek alkalmazását azonban nem volna célszerű jogilag kötelezővé tenni. Olli Rehn, a bizottság ipari és az információs társadalommal kapcsolatos kérdésekért felelős tagja szerint a digitális televíziózás műszaki és piaci környezete meglehetősen összetett, a piaci szereplők maguk is nagyon eltérően értelmezik a szabványok átjárhatóságát, emellett ez a technológia még nem kezdett szélesebb körben elterjedni a tagállamokban. A bizottság ezért azt tartaná célszerűnek, ha egy ideig még szabad teret 17
engednének akadálytalan fejlődésének. (hirek.prim.hu, 2004. 08. 03.) szabályozás, EU SZEPTEMBER Hosszabbodhat a jogvédelem időtartama Az Európai Bizottság foglalkozik a jogvédelemmel, többek között a jogvédett hangfelvételek jelenleg 50 éves időtartamának esetleges meghosszabbításának gondolatával. A Bizottság közleményében kifejtette, hogy a szektor minden képviselőjét szeretné meghallgatni az ügyben, így konzultálni fog a lemezkiadó cégekkel, a rádiós és televíziós lobbikkal, a vásárlókat képviselő szervezetekkel és az uniós kormányok képviselőivel. Az Egyesült Államokon kívül Brazília, Törökország és Mexikó is hosszabb jogvédelmet adott a hangfelvételeknek, mint az Unió, és a közelmúltban Ausztrália és Szingapúr is ötvenről hetven évre emelte ennek időtartamát. (zeneforum.hu, 2004. 09. 19.) EU, felhasználási jog, szabályozás Dupla költségvetés az európai filmiparnak? Megduplázná az európai audiovizuális és filmipar költségvetését Viviane Reding, az EU oktatási és kulturális biztosa. Bár a döntés a pénzügyminiszterek tanácsán múlik, a filmipar az eddigi félmilliárd helyett máris több mint egymilliárd euróról ábrándozik. Az európai filmipar belső piaci felosztása szerint 40%-ot képviselnek a tévéfilmek, mintegy 30%-ot a mozi-, és csupán 20%-ot a videofilmek. (politikaforum.hu, 2004. 09. 08.) EU, szakmai fogadtatás, gazdaság Sugárzási engedélyt próbál szerezni Szlovákiában a Kék Duna rádió Májustól Szlovákiában is hatályosak az uniós normák, s ezek szerint egyetlen külföldit, tehát egy magyarországi kereskedelmi rádiót sem akadályozhatnak a vállalkozásban. Szlovákiában nem szlovák nyelvű kereskedelmi adó azonban nehezen működtethető, mert bár hatályos a nyelvi charta, Szlovákiának van egy államnyelvtörvénye, mely megköti a vállalkozók kezét. A szlovák kulturális minisztérium éppen emiatt már előterjesztette a nyelvtörvény módosító tervezetét, s ha ezt elfogadná a parlament, szlovákiai magyar kereskedelmi rádiót is létre lehetne hozni. (ujszo.com, 2004. 09. 06.) EU, szabályozás Bundesliga: 2006-tól az interneten és mobilon döntött az Európai Bizottság A német futballbajnokság közvetítési jogainak rendezése volt az Európai Unió 2004. május 1-jétől hatályos megújított versenyjogi szabályozásának főpróbája. Az új eljárási rend értelmében, ha az érintett piaci szereplő kötelezettséget vállal, hogy a Bizottság ajánlásának megfelelően jár el, nem kezdeményeznek jogi lépéseket vele szemben. A német futball liga (DFL) egyezségre jutott az Európai Bizottsággal: a 2006/2007-es szezonban liberalizáltabb lesz a focimeccsek médianyilvánossága, elsősorban a szélessávú interneten élvezhetnek majd több mérkőzést a szurkolók. A mostani bejelentés előzményei 2003 októberére nyúlnak vissza, az akkori tárgyalások tétje az volt, hogy megszüntessék a DFL kizárólagosságát a Bundesliga-mérkőzések eladására, vagyis hogy a klubok maguk is kereskedhessenek a játék közvetítési jogaival. Az egyezség értelmében a 2006-2007-es szezontól kezdődően a liga minden mérkőzésnapon legalább 90 perces élő internetes körkapcsolás lehetőségét biztosítja; a csapatok pedig a lefújás pillanatától maguk rendelkeznek a hazai pályán játszott mérkőzés jogaival. A meccs mobiltelefon-hálózaton történő élő közvetítésének joga eleve a kluboké. (mediainfo.hu, 2004. 09. 20.) EU, felhasználási jog, szabályozás Díjköteles lesz Németországban az online tévézés és rádiózás 2007-től Németországban rádió- és televíziódíjat kell fizetni mindenkinek, aki egy internetre 18
csatlakozni tudó PC-vel rendelkezik, tehát a rádió- és televízióműsorokat az interneten keresztül hallgatni vagy nézni tudja. A rendelet lényege, hogy az a felhasználó vagy cég, amely internetképes számítógéppel rendelkezik, köteles lesz kifizetni a rádió- és televíziódíjat akkor is, ha nincs tévéje vagy rádiója. Eddig csak a televízió- és a rádiókészülékeket, illetve a tunerkártyával rendelkező számítógépeket kellett a felhasználóknak és a vállalatoknak bejelenteniük. Az új szabályozás értelmében már a mobiltelefon-tulajdonosok is kötelesek lesznek kifizetni a díjat, ha a készülékük rádióhallgatásra alkalmas. Abban biztos az ARD és a ZDF, hogy az eddigieknél jóval nagyobb összeg folyik majd be a tv- és rádiódíjakból. Tavaly a 40 millió fizetésre kötelezett állampolgár összesen 66,79 milliárd eurót fizetett be. Azt azonban sokan kétségbe vonják, hogy az internetképes számítógépek tulajdonosainak díjfizetésre kötelezésével a befolyó összegek jelentős mértékben növekednének. Az új rendelet híre már most óriási felháborodást váltott ki. A számítógépes rádió- és televíziódíj bevezetése ellen nemrég felemelte a szavát az Európa Parlament egyesített néppárti frakciójának médiapolitikai szóvivője, Ruth Hieronymi is. Szerinte ez a díj ellentétes az európai jogrenddel, ráadásul az európai jogban kizárólag az analóg adások díjazása szerepel, a digitálisoké nem. (sg.hu, 2004. 09. 23.) EU, gazdaság, szabályozás Szélessávú robbanást jósol a Yankee Group A jóslat szerint a jelenlegi alacsony szélessávú lefedettség ellenére a májusban csatlakozott tíz új EU ország a nagysebességű internet-használat gyors növekedése előtt áll, amit a helyi politika támogatása, a piaci verseny és a középosztály megerősödése segít. A 10 új ország háztartásainak átlagos szélessávú lefedettsége 1,9% volt 2003 végén, míg a 15 régi tagállamban ez az átlag 12% volt a Yankee Group jelentése szerint. Az elemző cég azt jósolja, hogy az új tagok öt éven belül utolérhetik, sőt le is hagyhatják szomszédaikat. Bár az új tagok földrajzi helyzete eltérő, és technológiai fejlettségük is különbözik, egyvalami közös bennük: a felzárkózási törekvés. Az unióba lépve az EU távközlési szabályit kell követniük. A verseny kiegyenlítésével, és a technológiai fejlesztésre szánt EU pénzekkel az új országok be tudják hozni a szélessávú hozzáférés terén lévő elmaradásukat. (pcworld.hu, 2004. 09. 17.) EU, fogyasztás Új internetes EU-oldal az uniós lakosság tájékoztatására Új internetes portált hozott létre az Európai Bizottság, hogy pontosan tájékoztathassa a lakosságot arról, miként érvényesíthetik jogaik az Európai Unió belső piacán. A Párbeszéd a polgárokkal elnevezésű honlap mind a 20 hivatalos nyelven megtekinthető a http://europa.eu.int/citizensrights címen. Az oldalon az EU-jog tíz területét bemutató ismertető, továbbá több mint 1300 nyomtatható, többnyelvű, gyakorlati tanácsokat tartalmazó tájékoztató található. Ha a használók nem találják a szükséges információt, illetve kérdésük merül fel az EU politika bármely vonatkozásával kapcsolatban, az oldalon keresztül telefonálhatnak vagy e-mailt küldhetnek más tanácsadó és problémamegoldó szolgálatoknak, és személyre szóló segítséget kaphatnak a 20 nyelv bármelyikén. (jogiforum.hu, 2004. 09. 07.) EU, tartalomkínálat 19
Felhasználási jog JÚLIUS Gibson pereskedik a Passió profitjáért A színész-rendező filmforgalmazó cége a második mozihálózatot perli be a Passióból származó nyereség miatt. A cég most egymillió dollárt követel a Muvico-tól, míg korábban egy másik hálózatot 40 millió dollárért perelt be, arra hivatkozva, hogy a jegyeledásokból 55% jár a filmforgalmazónak. A film számos díjat nyert: az idei Multikulturális díjakból kettőt hozott el, a legjobb film kategóriájában Emma-díjat kapott, Maia Morgenstern Mária megformálásáért kapta meg a legjobb színésznő díját. A bírálatok is számosak voltak: a kritikusok vérszomjasnak, az érzékek elleni támadásnak, egyes zsidó szervezetek pedig antiszemitának tartották a filmet. (BBC News) (vg.hu, 2004. 07. 19.) felhasználási jog, gazdaság, társadalmi és szakmai fogadtatás Német reprográfiai díj nyomtatókra is A nyomtatókra is kivetné a másolóberendezések után esedékes reprográfiai díjat Brigitte Zypries német igazságügy-miniszter. Így a szellemi javak birtokosainak járó jogdíjakat beszedő társaságok több pénzhez jutnának. A reprográfiai díjat már most is kivetik a másolókra, a CD-gyártókra, a szkennerekre, és az üres adattárolókra, ezt az eladási ár tartalmazza. Ezt a pénzt a jogvédő társaságok, például a Gema vagy a VG Wort kapta meg. A miniszter a Süddeutsche Zeitungnak kijelentette, a rendszernek igazságosabbnak és mindenki által elfogadhatóbbnak kell lennie. Eddig a járulékot csak azokra a készülékekre vetették ki, amelyek ténylegesen másolásra szolgálnak. A jövőben az számít, hogy általában képes-e rá. A járulék összegét ez esetben az szabná meg, hogy átlagosan mennyi ideig használták másolásra. Ehhez módosítani kell a szerzői jogról szóló törvényt, amelyen csak tavaly változtattak. A miniszter kijelentette, a jognak követnie kell az információtechnika gyors változását. A járuléknak korlátot szab a külföldi verseny írja a Netzeitung, ezért egy 50 euróba kerülő nyomtatóra nem lehet 5-7 euró járulékot kivetni. Főleg a zeneműveket terjesztő ipar panaszkodik hónapok óta, mert a fogyasztók illegálisan jutnak az interneten zenei adatokhoz. A kiadóvállalatok is a forgalmuk csökkenésétől félnek. (vg.hu, 2004. 07. 06.) gazdaság, szabályozás, felhasználási jog Pénzt vár az MTV a meccsek közvetítéséért Jogdíjat vár a Magyar Televízió azoktól a vendéglátósoktól, akik kifejezetten az Európabajnokság meccseire felállított kivetítőkkel csábítják kuncsaftjaikat közölték az MTV sajtótájékoztatóján. A köztévével csak néhány tucatnyian kötöttek szerződést a focimeccsekre. A csoportos meccsnézés áráról a köztévé nem adott felvilágosítást. A legtöbb szórakozóhelyen jogtalanul adják az Eb mérkőzéseit, de az MTV nem tud ellenőrizni mindet pubot. Összesen alig száz szórakozóhellyel kötöttünk szerződést, így a többiek törvénysértést követnek el nyilatkozta Rudi Zoltán, az MTV elnöke, aki hozzátette: Információim szerint az EBU, azaz az Európai Médiaszövetség emberei Budapesten vannak, és a szórakozóhelyeken is vizsgálódnak. Az MTV az európai közszolgálati műsorszolgáltatók szervezetétől, az EBU-tól vette meg a jogdíjat 707 millió Ft-ért. A szerződés egyik pontja szerint a köztévé csak térítés ellenében adhatja át nyilvános vetítésre a képet. A szövetség pedig az uniós jogszabályokkal összhangban pontosan szabályozza, hogy egy szórakozóhelynek mekkora összeget kell fizetnie kivetítőnkként. Az Index információi szerint azonban a magyar törvények szerint a közszolgálati televízió 20