Magyar Hírlap Meg kell őrizni a munkahelyeket 2013.01.11-9. oldal - [5059002] *A kormány továbbra is azt mondja, az emberek bérből és ne segélyből éljenek Az idén is megmarad a nemzetközi gazdasági környezet bizonytalansága. Így a legfontosabb foglalkoztatáspolitikai célkitűzést a munkahelyek megtartása jelenti - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Czomba Sándor, a gazdasági tárca államtitkára hangsúlyozta, a kormány továbbra is kitart amellett, hogy az emberek bérből és ne segélyből éljenek. Az idén 14 százalékkal több vállalkozás számol létszámbővítéssel, mint amennyi elbocsátással - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. felméréséből. "Az exportra termelő cégek kevésbé tekintenek kedvező várakozásokkal a jövőbe, mint a hazai piacból élők. Kérdés, az utóbbiak bizakodása mennyire alátámasztott. Nem biztos például, hogy a lakosság a többletjövedelmét fogyasztásra költi el" - ismertette tegnap a felmérés tanulságait Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Jelezte, nem véletlenül pesszimistábbak az exportcégek, a nemzetközi környezet nagyon labilis. Az euró válságának vége még nem látszik, de érezhető a bizonytalanság a legerősebb tagállam, Németország körül is. "Magyarország nem vonhatja ki magát a nemzetközi környezet hatásai alól, így elhúzódó recesszióra kell számítani. Csökkenni fog az exportkereslet, a beruházások szintje továbbra is kritikusan alacsony marad, míg a munkanélküliség megragad 10-11 százalék között" - magyarázta az MKIK elnöke. Kiemelte, szembe kell néznünk azzal a kockázattal is, hogy a magyar gazdaság technológiája egyre inkább lemarad a németekétől. Parragh hangsúlyozta, ebben a helyzetben most az a legfontosabb, hogy megőrizzük a meglévő munkahelyeket. "A foglalkoztatás érdemi és tartós bővítése gazdasági növekedés nélkül elképzelhetetlen. Ennek ellenére a kormányváltás óta 160 ezer új munkahely jött létre, többségét a versenyszféra biztosította. Ha azonban az idén elmarad a gazdaság teljesítménye a várttól, akkor a kormány emelni fogja a közfoglalkoztatás súlyát, mert továbbra is fontosnak tartjuk, hogy az emberek ne segélyből, hanem bérből éljenek" - mondta Czomba Sándor, a gazdasági tárca államtitkára. Jelezte, a munkahelyvédelmi akcióterv mellett bérkompenzációval is segítik a vállalkozásokat. Erre a versenyszférában az idén 64 milliárd forint áll rendelkezésre, a közszférában 87 milliárd. A kedvezőtlen körülmények ellenére évi 30-35 ezer fővel lehet bővíteni a foglalkoztatást. GRAFIKON A GDP változása a válság kezdetéhez képest a krízis kirobbanása óta eltelt negyedévekben FORRÁS: GVI, SAJÁT SZÁMÍTÁS *Kiss Gergely
Napi Gazdaság Hibahatár alatt bővülhet a foglalkoztatás 2013.01.11-2. oldal - [5059124] Legjobb esetben szinten marad a magyarországi foglalkoztatás, a valószínűsíthető forgatókönyv szerint a versenyszférában alkalmazásban állók száma 0,2 százalékkal csökkenhet - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Nemzeti Munkaügyi Hivatallal közösen készített, tavaly őszi rövid távú munkaerő-piaci prognózisra hivatkozva. A pesszimista forgatókönyv szerint a versenyszférában 0,8 százalékkal csökkenhet az alkalmazásban állók száma, de az optimista előrejelzésben sem szerepel 1 százaléknál magasabb bővülés. A felmérésben a belföldre termelő vállalkozások voltak az optimistábbak, a megkérdezettek 14 százaléka jelezte, hogy létszámbővítésben gondolkodik. Ezek a várakozások alig vagy egyáltalán nem teljesültek az elmúlt években - jegyezte meg Parragh, aki szerint idén a lanyhuló belső kereslet, a várható recesszió, a kedvezőtlen exportkörnyezet és az uniós gazdaságtól való technológiai lemaradás miatt szintén érdemes fenntartással kezelni ezeket az előrejelzéseket. Bízunk benne, hogy megvalósulhat az egyszázalékos foglalkoztatásbővítés - mondta Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Szerinte nem zárható ki, hogy ha a gazdaság nem képes nőni, 2013-ban nagyobb szerepet kaphat a közfoglalkoztatás. A közszféra számára 84 milliárd, míg a versenyszférában 64 milliárd forintot különített el a költségvetés a munkavállalók 2011-es bérének nominális szinten tartásához. A tervek szerint idén is a tavalyihoz hasonló nagyságrendű kerettel hirdetik majd meg a költségvetésből finanszírozott munkahelyteremtő, illetve munkahelymegtartást támogató pályázatokat - mondta a Napi Gazdaságnak Czomba Sándor. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap (korábban Munkaerő-piaci Alap) forrásaiból idén is a tavalyihoz hasonló, mintegy 27 milliárd forint jut az elhelyezkedést segítő munkaerőpiaci programok támogatására. Feltétel nélkül érvényesíthető a bérkompenzációs adókedvezmény idén, havi 135 ezer forint összegű munkabérig. Azok a cégek is részesülhetnek belőle, amelyek tavaly nem hajtották végre az elvárt béremelést - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium. *Kiss Melinda Katalin
Magyar Nemzet Tovább bővülhet a foglalkoztatás 2013.01.11-11. oldal - [5059187] *Nehezíti a cégek helyzetét, hogy az unióban zsugorodik a gazdaság, és itthon akadozik a finanszírozás Kedvezőtlen piaci környezetben a jelenlegi szinten maradhat a foglalkoztatás 2013-ban, de a munkahelyek számának 30 ezres bővülése sem kizárt - hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) közös felmérésének tegnapi bemutatásán. Az idén 14 százalékponttal többen terveznek létszámnövelést, mint elbocsátást. Jó esetben egyszázalékos foglalkoztatásbővülés várható az idén a versenyszférában, miközben a külpiacokra termelő cégeknél, valamint az agráriumban is romlottak a kilátások - fejtette ki az MKIK elnöke az ősszel készített, 6800 munkaadó válaszain alapuló felmérés tegnapi ismertetésekor. Parragh László szavai szerint így is 14 százalékponttal többen terveznek létszámnövelést, mint elbocsátást, míg tavaly csak 11 százalékpontot mértek, ami nagyjából teljesült is. Az idén - hívta fel a figyelmet - nincs kilátás növekedésre az Európai Unióban, ami meghatározza az exportra termelő cégek helyzetét. Ezen vállalkozások körében a peszszimista forgatókönyv 4,5 százalékos létszámcsökkenést jelez, de az optimista várakozások alapján akár 0,8 százalékos bővülés sem kizárt. A belföldre termelők mínusz 0,8- plusz egy százalékos változást várnak. A mezőgazdaságban tevékenykedő cégek 1,4 százalékos csökkenést, az ipari és építőipari munkáltatók együtt ugyanekkora bővülést, míg a kereskedők és a gazdasági szolgáltatást nyújtók 0,6, illetve 0,9 százalékos növekedést valószínűsítenek. A megkérdezettek 50-60 százaléka a munkahelyek megtartásával számol. - Miközben fennáll a veszélye annak, hogy az unióban idén zsugorodik a gazdaság, addig a hazai helyzetet a finanszírozás körülményei nehezítik, romló feltételekkel érhetőek el a banki hitelek és csökken az üzleti bizalom. Szintén nehezíti a helyzetet, ha a lakosság növekvő bevételei nem a fogyasztást élénkítik, hanem a hitelek törlesztésére mennek - húzta alá az MKIK elnöke, megjegyezve: utóbbi forgatókönyv a későbbi növekedés stabil alapjaihoz járulna hozzá, ami hoszszú távon mindenképp pozitív eredmény lenne. Parragh a közfoglalkoztatás bővülése kapcsán megjegyezte: fontos a kormány törekvése, hogy a munka világából eddig kimaradókat aktivizálja, sikerről azonban csak akkor lehet beszélni, ha a felnőttképzési programok révén az elsődleges munkaerőpiacon is megjelennek az érintett társadalmi csoportok. A kormányváltás óta 160 ezerrel nőtt a munkavállalók száma. Egyszerre emelkedik a dolgozók és a munkanélküliek aránya, ami csak a gazdaságilag inaktívak számának csökkenéséből adódhat - fogalmazott Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hangsúlyozva: a közhiedelemmel ellentétben a bővülés nem pusztán a közmunka felfutásának köszönhető, hiszen az előző kormány Út a munkához programja lényegében ugyanannyi, átlagosan 89 ezer embernek biztosított részmunkaidős állást, mint amennyiről napjainkban beszélhetünk. Mint rámutatott, érdemi gazdasági növekedés nélkül a foglalkoztatás számottevő bővülése sem várható. Ezért idén a munkahelyek megtartása a cél, de - mutatott rá - a tavalyi 30 ezres növekedés 2013-ban is elérhető lehet. - Ezt szolgálja a kormány munkahelyvédelmi akcióterve és a bérkompenzáció, amely az idén a versenyszférában 64 milliárd, a közszférában pedig 87 milliárd forintból valósul meg - tette hozzá. CSÖKKENŐ KEDVEZMÉNY. Bár az idei adóváltozások keresetnövekedést vagy munkáltatói tehercsökkentést eredményeznek, továbbra is érvényben marad a béremelések kompenzálására szolgáló szociális hozzájárulási adókedvezmény. Ennek értékhatára a minisztérium közleménye szerint a havi 190 179 ezer forintos bérszintről 135 ezer forintra mérséklődik. Mint arról a tárca tájékoztatott, a kedvezményt minden munkáltató kérheti, függetlenül attól, hogy az elvárt béremelés 2012-ben megvalósult-e. Az idén alakuló cégek szintén érvényesíthetik az adókedvezményt.
A kormányváltás óta 160 ezerrel nőtt a munkavállalók száma - jegyezte meg Czomba Sándor (jobbra) FOTÓ: NAGY BÉLA * BODACZ PÉTER IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18.
Népszabadság Alap nélküli tervek 2013.01.11-9. oldal - [5059785] *Foglalkoztatás A legjobb várakozás is csak egyszázalékos növekedéssel számol A megkérdezett cégek csupán 14 százaléka tervez foglalkoztatásbővítést idén, amely még így is előrelépés, mert egy éve, a 2012-re vonatkozó kutatásban ez az arány csupán 11 százalék volt - m ondta Parragh László, az MKIK elnöke az idei évre vonatkozó munkaerőpiac-barométer bemutatásakor. Ebben mintegy 6800 céget kérdezett meg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A mérsékelten javuló tendenciának azonban nem tud felhőtlenül örülni a kamarai vezető, a munkavállalói létszám növelését ugyanis éppen az a vállalati réteg tervezi, amelyik alapvetően a belföldi piacra termel. Ennek viszont nem látszanak az alapjai - mondta Parragh László, akinek félelmei vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar lakosságnál lecsapódó esetleges többletjövedelmek valóban a fogyasztásra mennek-e el, s nem például hiteltörlesztésre vagy megtakarításra. Ha utóbbi történik, akkor a kereslet növekedésének nem látszik a hazai bázisa. A vállalkozásoknak azzal is számolniuk kell, hogy a külpiaci helyzet nagyon bizonytalan, onnan nehezen tud támogatást kapni a hazai fejlődés. Erre utal, hogy a döntően exportra termelő társaságok a pesszimista forgatókönyvek szerint összességében 4,5 százalékkal csökkentik a létszámukat, de még az optimista várakozások szerint is csupán 0,8 százalékos bővítésben gondolkodnak. Mindez természetesen a cégeknek a versenyszféra egészére rapnatkoz4u várakozásaiban is tükröződik: a legbort1sabb elképzelés szerint ugyanis itt összességében 0,8 százalékkal csökken a foglalkoztatás, de a legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv szerint sem ússzuk meg 0,2 százalékos csökkenés nélkül ezt az évet. A leginkább derűlátó szcenárió egyszázalékos, tehát mintegy 36 ezer fős éves foglalkoztatásbővítéssel számol. Ezzel összefüggésben az MKIK elnöke úgy fogalmazott, ebben a gazdasági környezetben az is nagy, eredmény lenné, ha a foglalkoztatási szintet sikerülne stabilizálni. A kutatás szerint a mezőgazdaságban csökken a foglalkoztatás, a negatív és a valószínűsíthető elképzelés egyaránt 1,8 százalékos visszaeséssel kalkulál, míg a derűlátó változat 1,4 százalékos bővüléssel számol. Ez azt tükrözi, hogy a cégek idén gyenge mezőgazdasági teljesítménnyel számolnak. A kereskedelem esetében sem szívderítő prognózis: csak a legpozitívabb várakozások szerint emelkedik az alkalmazottak száma 0,6 százalékkal, minden más esetben visszaesést hoz az idei év. Az ipar lehetőségei mutatnak a legjobban, a legrosszabb várakozások szerint is "csak" 0,2 százalékos visszaesésen alapulnak, míg ha minden klappol, akkor 1,4 százalékos bővülés is bekövetkezhet. A KSH legfrissebb adatai szerint egyébkecs a mezőgazdaságban 2012 januárja és októbere között 3,6 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma a megelőző év hasonló időszakához hasonlítva. Felfutott az erdőgazdálkodás (plusz 45 százalék), de ennek súlya nem jelentős, az iparban viszont 2,2 százalékkal csökkent az alkalmazásban lévők száma, míg a kereskedelemben - igaz, a járműjavítással kiegészítve - 2,1 százalékos volt a visszaesés. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az eseményen annak a bizakodásának adott hangot, hogy idén összejöhet az optimista gazdálkodó szervezetek által emlegetett egyszázalékos foglalkoztatásbővülés. Ehhez a kormány a munkahelyvédelmi akciótervet nyújtja háttérként, amelyre 300 milliárd forintot fordítanak, s fenntartják a bérkompenzációt is, amelyre a versenyszférában 64 milliárd forintot, míg a közszférában 87 milliárd forintot szánnak. Azt ugyanakkor ő is elismerte, hogy a helyzet.javításához szükséges gazdasági környezet jelenleg nem a legmegfelelőbb. Márciusi támogatás a minimálbérhez - Az az elképzelésünk, hogy a nehéz helyzetű ágazatban tevékenykedő vállalkozások márciusban, egy összegben kapnák meg a minimálbér-emelési támogatást - mondta el Czomba Sándor ugyanezen a
tájékoztatón. Az intézkedés mintegy 250 ezer embert, s foglalkoztatóikat érinti. - Erre a célra 10 milliárd forint áll rendelkezésre - tette hozzá az államtitkár. Hogy mindez megtörténjen, ahhoz ugyanakkor még jogszabály-módosításokra lesz szükség. Parragh László és Czomba Sándor. Vannak félelmek. *Ábrahám Ambrus IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18.
Népszava Idén sem javul a foglalkoztatás 2013.01.11-5. oldal - [5058272] A kormányzat derűlátó nyilatkozataival ellentétben bizonytalanok a 2013-ra szóló foglalkoztatási prognózisok. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kutatásából az derül ki, hogy elsősorban a hazai piacra termelő cégek növelnének létszámot. A vizsgált vállalatok 14 százaléka tervez foglalkoztatásbő-vítést, tavaly ez az arány alig 11 százalék volt - nyilatkozta Parragh László, az MKIK elnöke. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és az MKIK által készített idei munkaerő-piaci barométer elkészítéséhez 6800 céget kérdeztek meg. Látható, hogy a külső piacok is csak visszafogottan támogathatják a magyarországi növekedést és foglalkoztatást. Parragh úgy fogalmazott, az is nagy eredmény lenne, ha a foglalkoztatási szintet sikerülne stabilizálni. A magyar gazdaság idén recesszióban lesz, s az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye is elmarad a várakozásoktól. A magyar gazdaság technológiai értelemben kezd lemaradni a német gazdaságtól, az ottani eredmények korábban 4-5 hónapos átfutással megjelentek itthon is. Jelenleg ennek semmi jele. * Népszava-információ
Metropol - Budapest Bérkompenzációra 150 milliárd jut idén 2013.01.11-2. oldal - [5058093] *Támogatás. Ez évben a versenyszférában 64 milliárd, a közszférában pedig 87 milliárd forint áll rendelkezésre e célra Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára ismertette ezt az összeget egy sajtótájékoztatón, ahol a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének 2013- ra vonatkozó munkaerő-piaci prognózisát mutatták be. Parragh László, a kamara elnöke a felmérésről elmondta: a tavaly ősszel megkérdezett mintegy 6800 cégből 14 százalékponttal többen terveznek létszámnövelést 2013-ban, mint elbocsátást. Hozzátette, hogy tavaly csak 11 százalékpont volt ez az arány, és ez nagyjából teljesült is év közben. Czomba Sándor kiemelte: várakozásaik szerint a nehézségek ellenére is tartható a tavalyihoz hasonló, 30 ezer körüli foglalkoztatásbővülés 2013- ban is. A vállalatok válaszai alapján körülbelül egy százalékos foglalkoztatásbővülés várható a versenyszférában 2013-ban. A mezőgazdaságban tevékenykedő cégek 1,4 százalékos csökkenést, míg az ipari és építőipari cégek együtt ugyanekkora bővülést várnak. A nemzetközi kockázati tényezők között említette az MKIK elnöke, hogy az EU egészében fennáll az idén a gazdasági visszaesés veszélye, emellett elhúzódó recesszióval kell számolni, az exportpiacok zsugorodnak, valamint korlátozott és drága a hitelhez jutás. A magyarországi kockázati tényezők között említette meg Parragh, hogy a beruházások volumene jelentősen mérséklődhet, hiányoznak a beruházások feltételei, valamint a vállalatvezetőknél bizalomvesztés tapasztalható a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt. Czomba szerint érdemi gazdasági növekedés nélkül a foglalkoztatás számottevő bővülése sem várható, így a munkahelyek megtartása is fontos cél - a legveszélyeztetettebb csoportok a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a szakképzetlenek. Minimálbér-emelés 11, nehéz helyzetben lévő ágazatban - ahol több mint 250 ezer munkavállaló dolgozik - a kormány 2013 első fél évében átvállalja a minimálbéremelés költségeit. - Azt szeretné a kormány, ha a cégek márciusban, egy összegben kapnák meg a minimálbér-emelési támogatást. - A költségvetésben 10 milliárd forint áll rendelkezésre. A minimálbér az idén 93 ezer forintról 98 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedett. Foglalkoztatás 450 milliárd forintot biztosítanak a foglalkoztatás támogatására az akciótervvel és a bérkompenzációval együtt. Az ehhez szükséges fedezet rendelkezésre áll a kormány szerint. GRAFIKON A bruttó minimálbér Magyarországon (2000-2013) Forrás: NAV / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI www.mti.hu Nem várható a foglalkoztatás komoly bővülése / katona lászló * Mti