KÖZÚTI PÁLYÁK: A TERVEZÉSI FOLYAMATRÓL, ÖTLET, MEGVALÓSULÁS, FOKOZATOK, EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATOK 1. ÁBRA. A MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATA, TERVFÁZISOK. HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TERVEK + TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK + BERUHÁZÁSI CÉL TANULMÁNY TERV VIZSGÁLATOK* DÖNTÉSEK JÓVÁHAGYÁSOK *: EVD MEGVAL, TAN. (CBA) KBHV ÖVHV ENGEDÉLYEZÉSI TERV ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY KÖRNY. VÉD. ENGEDÉLY ELŐKÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK AJÁNLATI (TENDER) TERV ÉPÍTÉSI (KIVITELI)TERV KIVITELEZÉS MEGVALÓSULÁSI TERV KEZELÉSI ÉS KARBANTARTÁSI KÉZIKÖNYV TÖRZSKÖNYV 1
1.1. TÁBLÁZAT. A TERVEZÉSI ÉS ENGEDÉLYEZÉSI FOLYAMAT FŐBB SZEREPLŐI, MUNKAMEGOSZTÁSUK TANULMÁNYTERV BERUHÁZÓ (Építtető, Lebonyolító, A Mérnök ) Beruházási cél és követelmények megfogalmazása (politika, tőke, egyéb szükségesség, külső kényszer (követelmény), stb. Felterjesztés jóváhagyásra Diszpozíciós döntések a tovább tervezéshez TERVEZŐ Műszaki és/vagy megvalósíthatósági tanulmány készítése (benne/mellette speciális munkarészek), mely több, lehetséges változat azonos szempontok szerinti összehasonlító vizsgálatát tartalmazza. EU projekt esetén a hatékonyság döntő szempont. Vizsgált szempontok, fontos munkarészek: - nyomvonalak, - hálózati kapcsolatok, - forgalmi vizsgálat, - forgalombiztonság (KBHV) - topográfia, vízrajz, - települések (Szab. Tervek), - egyéb közlekedési hálózatok, - birtokviszonyok, - geológiai és talajviszonyok, - termőföld, mező-, és erdőgazdaság, - bányászat, - régészet (ÖVHV), - közművek, - gazdaságosság (CBA), - környezetvédelem (EVD) Értékelés (többkritériumú) Tervezői javaslat INTÉZMÉNYI ÉS EGYÉB SZEREPLŐK Adatközlés, egyeztetések: - Települések (Önkorm., Jegyző) - Közút-, és közműkezelők - Építési hatóságok - Szakhatóságok - egyéb érdekeltek Jóváhagyások: - Építtető (NIF Zrt., egyéb) - KKK - Minisztérium Határozatok (engedélyek): - Zöld Hatóság MEGJEGYZÉS / JEGYZETEK Műszaki rajzok: - áttekintő térkép - átnézeti helyszínrajz - helyszínrajz - hossz-szelvény - minta keresztszelvény A különböző vizsgálatokra, szakvéleményekre vonatkozó előírások szerinti dokumentumok és eljárások 2
Az 1.1. táblázat folytatása BERUHÁZÓ TERVEZŐ INTÉZMÉNYI Mint előbb Független szakértő: Értékelemzési tanulmány Diszpozíciós terv Döntés (Építtető) Átfogó, megalapozó tervek: - Hálózatfejlesztési tervek, - Településrendezési eszközök közlekedési javaslatának közúti munkarész - Közlekedési hatásvizsgálat (Szab.T.) Egyéb előkészítő vizsgálatok: - Előtanulmányterv - Döntés-előkészítő tanulmány, - Közúti biztonsági hatásvizsgálat, - Helybiztosítási terv - Diszpozíciós terv Önálló vizsgálatok (tanulmány tervvel párhuzamosan készítve, vagy abba beillesztve) - Előzetes (környezetvédelmi) vizsgálati dokumentáció (EVD) - Közúti biztonsági hatásvizsgálat (KBHV) - településrendezési szakvélemény - vízügyi szakvélemény - örökségvédelmi (ÖHV) hatásvizsgálat - Natura 2000 hatásvizsgálat - költség-haszon (CBA) vizsgálat Minden esetben tervezői javaslattal zárulnak a vizsgálatok ÉS EGYÉB SZEREPLŐK Adatközlés, egyeztetések: mint előbb Jóváhagyás (Közlekedési Hatóság, Útkezelők, Önkormányzatok) Jóváhagyás I/N (Környezetvédelmi Hatóság) Véleményezés (Régió főépítésze) Véleményezés (Vízügyi hatóság) Határozat (Örökségvédelmi Hatóság) Jóváhagyás (Körny. védelmi Hatóság) MEGJEGYZÉS / JEGYZETEK I: jelentős érdek RKHT N: csak kikötések ENG. T.- hez szakhatósági 3
1.2. TÁBLÁZAT. A TERVEZÉSI ÉS ENGEDÉLYEZÉSI FOLYAMAT FŐBB SZEREPLŐI, MUNKAMEGOSZTÁSUK ENGEDÉLYEZÉSI TERV BERUHÁZÓ TERVEZŐ INTÉZMÉNYI MEGJEGYZÉS / JEGYZETEK (Építtető, Lebonyolító) ÉS EGYÉB SZEREPLŐK Diszpozíció adása - Tanulmánytervi előzményből adódó követelmények - Új szempontok - Beruházási cél és követelmények megfogalmazása (előzmény nélküli esetben) Engedélyezési tervdokumentáció készítése (az építési engedély iránti kérelem műszaki melléklete) tartalma: - Előkészítés: - geodézia, Adatközlés, egyeztetések: - Települések - Kezelők (MK Kht., ÁAK Zrt, egyéb) - Hatóságok (NKH. Kormányhivatalok) - egyéb érdekeltek Műszaki rajzok: - áttekintő térkép - átnézeti helyszínrajz - helyszínrajz - hossz-szelvény - minta keresztszelvény - jellemző keresztszelvények - geotechnika, - részletrajzok - forgalmi vizsgálatok, tervezés Független szakértő: Közúti biztonsági audit Értékelemzési szakvélemény Engedély kérelem benyújtása Nyilatkozatok adása és megállapodások megkötése az engedélyezés érdekében. Diszpozíciós döntések meghozatala a tovább tervezéshez az engedélyben foglaltak szerint Meghatalmazást ad - Útépítési engedélyezési terv, benne: - Forgalomtechnika, - Pályaszerkezet méretezés, - Láthatósági vizsgálat, - Hófúvás elleni védelem - Vízépítési terv (elvi vízjogi eng. terv) - Növénytelepítés - Talajtani szakv., humuszgazd. terv - Műtárgyak, hidak (vázlatterv) - Közművek, útvilágítás (tanulmány) - Egyéb építmények (vasút, épület, stb. tanulmánya) - Telekalakítási terv - Mennyiség kimutatás, költségbecslés - Eljárásba bevonandók címjegyzéke - Környezetvédelmi engedélyezési terv Igény esetén közreműködik az engedélyezési eljárásban, mint lebonyolító az engedély kérelemhez csatolandó: - Közút-, és közműkezelői hozzájárulások - Szakhatósági hozzájárulások - Önkormányzati hozzájárulások - egyéb érdekeltek, ügyfelek hozzájárulásai (szükség szerint) - Útépítési Hatóság: Szakhatóságok megkeresése, Építési engedély - Környezetvédelmi Hatóság: Környezetvédelmi engedély RKHT szükségessége esetén, szakhatósági minden esetben A különböző vizsgálatokra, szakvéleményekre és tanulmányokra (közmű, vízépítés, stb.) vonatkozó előírások szerinti dokumentumok és eljárások 4
1.3. TÁBLÁZAT. A TERVEZÉSI ÉS ENGEDÉLYEZÉSI FOLYAMAT FŐBB SZEREPLŐI, MUNKAMEGOSZTÁSUK ÉPÍTÉSI TERV BERUHÁZÓ (Építtető, Lebonyolító, A Mérnök ) Diszpozíció adása - Engedélyekben előírtakból adódó követelmények - Új szempontok (engedély módosítás, vagy eltérési engedély) - Beruházási cél és követelmények megfogalmazása (előzmény nélküli esetben, ekkor engedélyeztetni is kell Egyesített terv) Független szakértő: Közúti biztonsági audit Értékelemzési szakvélemény TERVEZŐ Építési (kiviteli) terv készítése tartalma: - Előkészítés: - geodézia, - geotechnika, - állapotfelvételek (burkolat, földmű, stb.) - Útépítési terv - Forgalomtechnikai terv (ideiglenes is) - Vízépítési terv (vízjogi létesítési eng. terv) - Környezetvédelmi létesítmények - Növénytelepítés - Műtárgyak, hidak építési terve - Közművek, útvilágítás (egyben eng.) - Kisajátítási terv - Organizációs terv - Egyéb építmények (vasút, épület, stb.) - Mennyiség számítás, - Költségvetés kiírás INTÉZMÉNYI ÉS EGYÉB SZEREPLŐK Egyeztetések: - Települések (építési forgalom) - Kezelők - Építési Hatóság (eltérések esetén) - Egyéb hatóságok (közművek, stb.) - egyéb érdekeltek - Közút-, és közműkezelői hozzájárulások - Forgalomtechnikai jóváhagyás - Hidak hatósági jóváhagyása - Forgalomba helyezési engedély (építés után, Építési hatóság) - Egyéb létesítési engedélyek (közművek, világítás, vízépítés, stb.) MEGJEGYZÉS / JEGYZETEK Műszaki rajzok: - áttekintő térkép - átnézeti helyszínrajz - helyszínrajz - hossz-szelvény - minta keresztszelvény - keresztszelvények - kitűzési terv - részletrajzok az egyes további szakági tervekre vonatkozó előírások szerinti dokumentációk ÚTÜGYI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK (ÚME): WWW.MAUT.HU (E-ÚT 03.01.11 (ÚT 2-1.201:2008) KÖZUTAK TERVEZÉSE (KTSZ), STB.) 5
ELVÁRÁSOK A TERVEKKEL SZEMBEN (KIVONAT EGY TANULMÁNYBÓL KOVÁCS ÁKOS 2008.) Röviden megfogalmazva egy terv akkor alkalmas és jó, ha a felhasználásával elérni kívánt cél megvalósul, vagyis a fejlesztési folyamatban lévő különböző szereplők a szükséges döntéseket megalapozottan meg tudják hozni általa, a fejlesztési cél optimális körülmények közötti megvalósítása érdekében. Különböző tervfázisba tartozó terveknél más és más részcélokon van a hangsúly, de végső soron mind ugyanazt a célt szolgálja, a tervezett létesítmény műszaki és gazdasági szempontból optimális megvalósítását. A tanulmányterv alapvető célja az elhatározott fejlesztés megvalósításával összefüggő körülmények és feltételek számbavétele, értékelése és az optimális megoldás javaslatba hozása, továbbá a követő tervfázis (engedélyezési terv) műszaki és gazdasági diszponálása, illetve egyéb más vizsgálatok, tanulmányok (pl. nagytávú közúthálózati koncepció, települési szabályozási tervek, módosítás alatt lévő új KTSZ szerinti diszpozíciós terv, stb.) megalapozása. Az elkészült tanulmányterv akkor tekinthető alkalmasnak és jónak, ha a kellő számú változat vizsgálatának eredményeképpen megjelölhető az az optimálisnak tekintett koncepcionális megoldás, mely kielégíti a beruházó megfogalmazott és látens igényeit, illetve megalapozza a megfelelő döntések meghozatalát az arra illetékesek számára. Ennek megfelelően a tanulmánytervekkel szemben támasztott fő követelmények az alábbiak: - a lépték adta pontosságnak megfelelően a lehető legrészletesebben tárja fel a tervezett beruházás megvalósításának a műszaki feltételeit, azon belül különös hangsúlyt helyezve a forgalombiztonsági, és a megvalósíthatósággal kapcsolatos kérdésekre, kiemelten kezelve az ütemezéssel összefüggő, vagyis a nagytávban létrejövő közúthálózat elérésének feltételeire vonatkozó szempontokat, - valamint ezekkel szoros összefüggésben reális adatokra támaszkodva vizsgálja a gazdaságossági, illetve hatékonysági szempontokat, - kellő időben és teljes körűen tárja fel, vegye figyelembe, és jelezze a beruházást illető részérdekeket (területfejlesztési, környezetvédelmi, vízügyi, örökségvédelmi, birtokviszonyokkal vagy közművekkel összefüggő, stb.-stb.), valamint az ismert és feltételezhető kockázatokat, ezáltal már ebben a fázisban jórészt elhárítva az engedélyezéskor gyakorta felmerülő akadályokat, - adjon egyértelmű diszpozíciót a követő tervfázis számára, vagyis ne történhessen meg, hogy engedélyezési fázisban különböző tanulmányokat kelljen készíteni korábban kellő mélységben fel nem tárt kérdésekben. Az engedélyezési terv célja kettős. Egyrészt ez a dokumentáció képezi az építési engedély kérelem műszaki mellékletét, tartalmazva mindazt a rajzi és szöveges adatot és információt, melyek szükségesek ahhoz, hogy az elhatározott fejlesztési cél megvalósításával érintettek (kezelők, szakhatóságok, egyéb érintettek) megtehessék állásfoglalásaikat az engedélyezési eljárás folyamán. Másrészt e tervfajta célja az is, hogy a követő tervfázist (építési terv) diszponálja. (Adott esetekben a kivitelezés vállalkozásba adásához is ez a tervfajta használható fel.) Az elkészült engedélyezési terv akkor tekinthető alkalmasnak és jónak, ha a részleteket tekintve optimális megoldásokkal kielégíti a beruházó által megfogalmazott igényeket, és ha minden érintett számára a szükséges és elégséges információt nyújtja ahhoz, hogy pozitív állásfoglalást adhassanak ki a beruházást illetően. Ennek megfelelően az engedélyezési tervekkel szemben támasztott fő követelmények az alábbiak: 6
- A lépték és a korszerű tervezési technológia adta pontosságnak megfelelően a lehető legrészletesebben dolgozza ki a műszaki megoldásokat, mutassa be azok gazdasági vonatkozásait, - A tervfázis mélysége által meghatározott pontosságú mennyiségek alapján feleljen meg a gazdaságossági, illetve hatékonysági szempontoknak, - megfelelő részletességgel tartalmazza a beruházással érintettek által igényelt adatokat, információkat, - adjon egyértelmű diszpozíciót a követő tervfázis számára. Az építési (kiviteli) terv célja a tervezett létesítmény Kivitelező általi megvalósításának, illetve az építési folyamat Építtető általi ellenőrzésének az elősegítése. Általában már a kivitelezés vállalkozásba adásához is ez a tervfajta használatos, mint ajánlati (tender) terv. Az elkészült építési terv akkor tekinthető alkalmasnak és jónak, ha felhasználásával megvalósítható a tervezett fejlesztési cél, vagyis maga a létesítmény, annak minden részletére kiterjedően. Ennek megfelelően az építési tervekkel szemben támasztott fő követelmények az alábbiak: - a mai tervezési technológia nyújtotta lehetőségeknek megfelelően kellő részletességgel dolgozza ki a korszerű és optimális műszaki megoldásokat, és tartalmazzon minden olyan rajzi és szöveges adatot, melyek a mű megvalósításához és a folyamat ellenőrzéséhez szükségesek, - tartalmazzon pontos és ellenőrizhető mennyiségi adatokat. Amennyiben ajánlati tervként tekintünk a kiviteli tervre, fő elvárás vele szemben az építési feladat minél részletesebb és pontosabb megfogalmazása annak érdekében, hogy a pályázók megalapozottan, a tényleges kockázatok számítása és vállalása mellett korrekt ajánlatot tehessenek. Miközben a különböző tervfajtáknak meg kell felelniük a fenti követelményeknek, azt is kijelenthetjük, hogy az egyes tervfázisok más és más felkészültségű, adottságú, apparátusú illetve nagyságrendű tervező szervezetet igényelnek, nem csak a feladat összetettsége, de adott esetben annak nagyságrendje miatt is. Kijelenthető tehát, hogy az adott feladat nagysága és jellege, valamint az azt elvégezni tudó tervező szervezet nagysága és felkészültsége között szoros összefüggés van. 7
FŐBB KÖZÚTI SZEREPLŐK (kivonatok a honlapokról, kéretik megtekinteni az aktuális tartalmat): Mindenkori Minisztérium KKK: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ A Minisztérium szakmai háttérintézménye. MK Nzrt.: Magyar Közút Nonprofit Zrt. (út üzemeltető, fenntartó, illetve forgalomtechnikai kezelő) Az országos közutakon és 2013. október 31., vagyis az Állami Autópálya Kezelő Zrt. átalakulása óta a gyorsforgalmi úthálózaton a közútkezelési, illetve útüzemeltetési feladatokat a Magyar Közút Nzrt. látja el. A végrehajtó a 19 megyei Igazgatóság és a hozzájuk tartozó üzemmérnökségek, valamint a gyorsforgalmi utak esetében a gyorsforgalmi igazgatóság és az autópálya mérnökségek. Az M5 és M6 autópályákat a Koncessziós Társaságok kezelik, és általában testvércégük üzemelteti. A főmérnökségekkel egy sorban helyezkednek el a Megyei Igazgatóságok, alapvetően az adminisztratívigazgatási és kezelői feladatok ellátására. Forgalomszabályozási és Hálózatkezelői Osztály (FKO) (forgalomszabályozás, forgalmi rend, túlsúlyos járművek útvonal engedélyeit adja ki, stb.) Műszaki Tervezési és Lebonyolítási Osztály (KKK megrendelésre az útpénztárból finanszírozott útfelújítási munkákat bonyolítja + tervez + műszaki ellenőrzést végez, stb.) Vállalkozási Osztály (piacról szerez munkát alapvetően az üzemmérnökségeknek) A több mint 30 ezer kilométernyi közúthálózaton a Társaság feladatait az Országos Közutak Kezelési Szabályzatában (6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet) meghatározott műszaki/kezelési előírások szerint végzi. E rendelet célja, hogy a ráruházott tevékenységet a közúthasználók biztonságos, gazdaságos és kultúrált körülmények közötti közlekedése érdekében végezze el. Az országos közutakat szolgáltatási osztályokba sorolja és ezeknek megfelelő színvonalon üzemelteti. A korábban koordinációs háttérintézményként működő ÁKMI Kht. alaptevékenységeit összefoglalva foglalkozik a megengedett össztömeget, tengelyterhelést vagy méretet meghaladó járművek közlekedésének engedélyezésével mindezt a hazai közúthálózat kímélése érdekében. Minőségvizsgálati egységeink a fenntartási és fejlesztési munkák minőségének folyamatos állami ellenőrzését végzik. A saját fejlesztésű - az utak és hidak műszaki, minőségi, forgalmi és baleseti adataiból álló - naprakész informatikai rendszer, az Országos Közúti Adatbank az alapja a közúti szakirányítás elemzéseinek. A közúti közlekedés résztvevőit az ügyeleti rendszerben működő Útinform tájékoztatja. Feladata még: 8
Építőipari Műszaki Engedélyek (ÉME) kiadása és visszavonása közúti és vasúti közlekedési szakterületen, a közúti alágazat környezetvédelmi tevékenységének koordinálása, az Önkormányzati Műszaki és Információs Szolgáltatás fejlesztése - segítséget nyújtva a helyi önkormányzatok részére, az útügyi szakmai továbbképzési rendszer működtetése, illetve a kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény üzemeltetése ÁAK Zrt.: Állami Autópálya Kezelő Zrt. Közlekedési hatóságok NKH: Nemzeti Közlekedési Hatóság Az útügyi hatósági feladatokat első fokon a területileg illetékes regionális igazgatóság Közlekedési Alágazatok Főosztálya, másodfokon a Központi Hivatal Másodfokú Hatósági Főosztálya látja el. A regionális igazgatóságok Közlekedési Alágazatok Főosztálya keretén belül a megyeszékhelyeken munkacsoportok működnek, az adott megyére kiterjedő illetékességgel. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága az ország egész területére kiterjedő illetékességgel intézi az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi úthálózattal, a határátkelőhelyekkel és a 30 méter szabadnyílás meghaladó hidakkal kapcsolatos ügyeket. Ide tartozik még a normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalon, illetőleg az országos közúton lévő vasúti átjárók - az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével - létesítésének, áthelyezésének, megszüntetésének engedélyezése is. KH: Kormányhivatalok Megyénként szerveződik, és hatásköre kiterjed valamennyi, nem az NKH hatáskörébe tartozó útra. Budapesten a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő utak esetében a Fővárosi Kormányhivatal, míg a kerületi Önkormányzati tulajdonban lévő utak esetében a BKK adott részlege az illetékes közlekedési hatóság. A közlekedési hatóság végzi többek között az útügyi szakág engedélyezi feladatait, vagyis engedélyezi az utak építését, forgalomba helyezését és megszüntetését, lefolytatja a közút nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos eljárásokat. A szakág dönt a gyalogos-átkelőhelyek kijelöléséről, valamint - országos utak esetében - a közútkezelő érdeket sértő intézkedése vagy intézkedésének megtagadása ügyében. A közlekedési hatóság bírálja el - az ügyfél kérelmére - a közútkezelőnek az útcsatlakozás kialakítására előírt feltételeit. Az útügyi szakág közreműködik az országos, regionális, megyei, illetve egy vagy több települést érintő rendezési tervek véleményezésében. 9