Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Török Bálint Zoltán nyá. tű. alezredes Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. habil Cziva Oszkár tű. ezredes PhD 2009. BUDAPEST

2 BEVEZETÉS 6 A téma aktualitása...8 Kutatási célok...10 Kutatási módszerek...11 I. Fejezet 12 A veszélyes anyagok gyártása, tárolása és szállítása során bekövetkező balesetek jellemzése 12 1.1 A súlyos balesetet kiváltó általános okok...13 1.2. Az ipari balesetek típusai...15 1.2.1. Vegyi üzemek...15 1.2.2. Atomerőművek...17 1.3. Veszélyes anyag szállítása biztonságának általános kérdései...22 1.3.1. Közúti veszélyes anyagszállítás...24 1.3.2. Vasúti veszélyes anyagszállítás...26 1.3.3. Vízi veszélyes anyagszállítás...28 1.3.4. Légi veszélyes anyagszállítás...28 Következtetések...29 II. Fejezet 30 Veszélyek típusai, hatásaik az emberi szervezetre 30 2.1. Fizikai hatások...31 2.1.1. Tűz, hőhatás, fagyás...32 2.1.2. Szennyezett levegő (belégzése)...33 2.1.3. Mérgezés, mérgezett élelmiszer...33 2.1.4. A környezet szennyezettsége...33 2.2. Mértékegységek, határértékek...34 2.2.1. Mérgező hatások...34 2.2.2. Dózis...34 2.2.3. Expozíció módja...35 2.2.4. Időtartam...36 2.2.5. Toxikus hatás fajtól függése...36 2.3. A mérgezés létrejöttét és súlyosságát befolyásoló tényezők...37

3 2.4. A sugárzás és veszélyei...38 2.5. A veszélyek összefoglaló értékelése...39 Következtetések...41 III. Fejezet 41 Tűzoltók egyéni védőfelszerelései, azok korlátai 41 3.1. Az egyéni védelem szintjei...41 3.2. Az egyéni vegyi védelem légzésvédelmi eszközei...43 3.3. Az egyéni védelem testvédelmi eszközei...45 3.4. Veszélyes anyag jelenlétében végzett beavatkozásnál a védőfelszerelések viselőjének megterhelése...46 Következtetések...49 IV. Fejezet 50 Beavatkozás-felügyeleti rendszer 50 4.1. A légzésvédelem kialakulása...50 4.2. Kezdeti lépések...50 4.3. Elektronikus rendszerek...52 4.4. Telemetrikus rendszerek...54 4.4.1. Rendszer elemei...55 4.4.2. A rendszerek továbbfejlesztésének lehetséges útjai...57 4.5. A beavatkozás felügyeleti rendszer taktikai alkalmazásának elvei...57 Következtetések...60 V. Fejezet 61 Veszélyes anyagok jelenlétében végzett beavatkozás 61 5.1. Az esemény jelzése...64 5.1.1. Az ügyelet helyzetértékelése és további intézkedések...64 5.1.2. A szükséges erők riasztása...66 5.2. A vonulás...67 5.3. A felderítés...68 5.3.1. A felderítés követelményrendszere...68 5.3.2. Felderítési módszerek...69 5.3.3. Felderítési területek...70

4 5.3.4. A vegyi és radiológiai felderítés, mint szakfelderítés a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kárelhárítás rendszerében...71 5.4. Az életmentés...73 5.4.1. A veszélyes anyagok jelenlétében történő életmentés módjai és az alkalmazandó eszközök használata...75 5.5. A beavatkozás előkészítése...76 5.6. A kárelhárítás végrehajtása...78 5.7. A kárelhárítást követő feladatok...79 5.7.1. Utómunkálatok...79 5.7.2. Mentesítés...81 5.8. Igénybe vehető szervezetek...85 5.9. Egy káreset és tanulságai...89 Következtetések...91 VI. Fejezet 93 A felderítés biztonságát növelő adatlap 93 6.1. Adatlappal szembeni tartalmi elvárások...93 6.2. Adatlap kitöltése...94 6.2.1. Veszélyt jelző tábla adatai...94 6.2.2. Veszélyességi bárca adatai...95 6.2.3. Az anyag neve...95 6.2.4. Fuvarokmányok...95 6.2.5. Szállító járműre és göngyölegre vonatkozó adatok...96 6.2.6. Veszélyes anyag szabadba jutásának formája...96 6.2.7. Szállító, értesítendő telefonszám, gépjárművezető adatai...96 6.2.8. Rakományra vonatkozó adatok...97 6.2.9 Egyéb információk...97 Következtetések...97 VII. Fejezet 98 Beavatkozási metódus 98 7.1. A bevetés stratégiája és taktikája...99 7.2. Veszélyes anyag kárfelszámolási módszerek külföldön...99 7.2.1. Egyesült Államok...99

5 7.2.2. Európa...102 7.3. Tevékenység a jelzés vételekor, a riasztás...106 7.4. Vonulás...107 7.5. Helyszínre érkezés...108 7.6. Beavatkozást megelőző feladatok...109 7.6.1. Felbecsülni a kialakult helyzetet, feladatokat és a személyi kockázatokat...110 7.6.2. Vegyi-műszaki felderítés...111 7.6.3. Kárhelyparancsnok tevékenysége...112 7.7. Beavatkozás...113 7.8. Utómunkálatok...117 Következtetések...117 VIII. Fejezet 118 Összegzés 118 8.1. A kutatás során elért eredmények, tézisek...119 8.2. Ajánlások, javasolt módosítások, fejlesztések...120 8.3. További kutatást igénylő irányvonalak...120 Témakörből készült publikációim 121

6 BEVEZETÉS Mai életünk lehetetlenné válna kemikáliák nélkül. Gyógyszereket, műanyagokat és más szintetikus termékeket egyaránt különböző vegyi alapanyagokból gyártanak. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy az emberek számára jelenleg ismert vegyi anyagok száma 5 és 6 millió között van. Ez a szám évente körülbelül 6000-rel növekszik. Az USA Környezetvédelmi Hivatalának (Environmental Protection Agency, EPA) felmérése szerint [1] az először beavatkozó személy 1,5 millió vegyi anyag közül bármelyikkel találkozhat vészhelyzetre reagálás során, melyek közül a veszélyesnek tekintett anyagok száma 33.000 és 63.000 között van. A 63.000 vegyi anyag 183.000 különböző néven ismert, amelyek 7/8-áról olyan keveset tudunk, hogy még részlegesen sem értékelhető ki, milyen veszélyekkel járhatnak az egészségre. Vészhelyzetre reagálási műveletek során fizikai, kémiai és biológiai veszélyek fordulhatnak elő. Fizikai veszélyek például a tűz, robbanás és reakcióképességgel kapcsolatos veszély. Az egészség-veszélyeket a légzésen, lenyelésen és a bőrrel és szemmel való érintkezésen keresztül a vegyi anyag hatásainak való kitétel képviseli. Új századunk Nemzeti Alaptantervébe már beillesztettek katasztrófavédelmi ismereteket, amelyben szélesebb látószögben szerezhetünk tudást a minket körülvevő és veszélyeztető anyagok, tényezők hatásairól és ellenük való védekezésről. Sokkal mélyebb szintű tanulmányokat kívánunk el azoktól, akik foglalkozásszerű tevékenységük során kerülnek kapcsolatba ilyen anyagokkal. A vegyipari dolgozóknak a szakterületük által érintett technológiák és anyagok teljes ismereteit igénylik, hiszen e nélkül a biztonságos, hatékony és gazdaságos működés nem megvalósítható. Bármilyen pontosan és hatékonyan alkalmazzák az előírásokat és műveleti technológiákat, esetenként elkerülhetetlenné válik balesetek bekövetkezése, ezért ezek megelőzése és a bekövetkezett balesetek elhárítása, az okozott károk csökkentése érdekében mindent meg kell tenni. A részletes ismereteik birtokában nagy szükség van a dolgozók tevékenységére és közreműködésére a megelőzés és kárfelszámolás idején is. Természetesen kialakulhat olyan helyzet, mikor erre a tevékenységre - különös tekintettel a kárfelszámolásra - már nem elegendő a tevékenységet végzők beavatkozása. Ekkor szükséges a megfelelő személyi állománnyal, szakmai ismeretekkel, eszközökkel, infrastruktúrával rendelkező katasztrófavédelmi erők bevetése. Különösen igaz ez a megállapítás a veszélyes anyagok

7 közúti szállítási baleseteire, hiszen ott a gépjármű vezetőjén kívül csak az elsődlegesen beavatkozó tűzoltó erők jelentik a szakembereket. A jelenleg hatályos tűzvédelmi törvény szerint a műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel végzett elsődleges beavatkozói tevékenység. [2] Az általános kárelhárítási feladatokra való felkészülés, technikai háttérbiztosítás az idézett törvény hatálybalépését követően kezdetét vette. A súlyos ipari balesetek következtében fellépő kárelhárítás is jellemzően erre az eszközparkra épül, holott a veszélyes anyagok mértékéből, jellemzőiből adódóan természetszerűleg speciális eszközigény lép fel. Mivel terjedelmi okokból nem nyílik lehetőségem a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek teljes körű áttekintésére, ezért az általános kutatási eredményeket csak az anyag feldolgozásához szükséges mértékben szerepeltettem. Értekezésem gerincét a közúti szállítással kapcsolatosan bekövetkezett rendkívüli történések első beavatkozói fázisában olyan események köré koncentrálom, ahol egyszerre vannak jelen az anyag károsító hatásai a különleges körülményekkel. A vegyi élet fejlődése folyamatos lépéstartást követel a bekövetkező balesetek elhárításában résztvevőktől. Ezt a lépéstartást igyekszem elősegíteni munkámmal.

8 A téma aktualitása Az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) 2008. novemberi közleményében hangsúlyozta: 2008-ban az európai vegyipari termelésben anyakönyvezett új anyagok száma mintegy 3%-os csökkenést mutat az előző évihez képest, míg a termelés 6,3%-os mértékben bővült. [3] A magyar vegyipar az utóbbi évtizedekben óriási fejlődésen ment keresztül, dinamikájával az ipar húzóágazata. A 2007. évben regisztráltan (a lakossági pb szállításokat nem tekintve) az előző évihez közel azonos mennyiségű (2006. évben 4710 tonna) különösen veszélyes áru szállítására került sor hazánk útjain, valamint 93610 tonna veszélyes hulladék határon keresztül történő forgalma bonyolódott le. [4] Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett több kisebb- nagyobb baleset, és az Európai Közösség országaiban meglevő komoly eltérések az ipari tevékenységek irányítása és ellenőrzése terén arra ösztönözte a különböző nemzetközi együttműködési szervezeteket, hogy kialakítsák a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi (univerzális) és szupranacionális (regionális) jogi szabályokat. Így született meg a történelmi jelentőségű, az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleseti kockázatokról szóló 82/501/EGK, vagy más néven a Seveso I. Irányelv. A jogalkotók célja az volt, hogy széleskörű szabályozással és szigorúbb ellenőrzéssel a veszélyes anyagokat tároló, feldolgozó és előállító veszélyes üzemekben az ipari balesetek kockázatát jelentősen csökkentsék, valamint a védelmi intézkedések bevezetésével a balesetek potenciális hatásait minimalizálják. A Seveso I. Irányelvet a bhopali és a baseli balesetekből leszűrt tapasztalatok alapján módosították. Az Irányelv átfogó módosítását a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló Seveso II. Irányelv 1996-ban történt kidolgozása jelentette. A Seveso II 96/82/EK Direktíva irányelv módosításai kihatnak a veszélyes áru logisztikai raktárakra és átrakó terminálokra, érinti az alsó és felső küszöbértékek mennyiségi határait. A mennyiségek jelentős mértékben csökkentek. Magyarországon jelenleg 153

9 veszélyes üzemet tartanak nyilván, melyből 92 alsó, 61 felső küszöbértékű. A küszöbértékek csökkenése azzal járt, hogy a SEVESO II köteles üzemek száma nőtt Magyarországon, illetve új beruházások indultak meg. A vegyipari cégek a SEVESO II szerinti küszöbmennyiségeken belül próbálnak készletezni, ami egy intenzív logisztikai hátteret igényel, hogy a kritikus vegyszerekből éppen csak annyi legyen az üzemben, amennyi a gyártáshoz szükséges. A mennyiségi határok csökkentésével ez a probléma csak fokozódik, magában hordozza a felesleg tengelyen utaztatásának veszélyét. Ugyanakkor a budapesti és jelentősebb vidéki veszélyes üzemek is beszorultak a városba. A veszélyes anyagok tárolásában jelenleg még óriási a látencia Magyarországon. Jóllehet a SEVESO II logisztikai alkalmazása nem egyszerű feladat, hiszen a SEVESO II magára a szállításra nem vonatkozik, így a szállításhoz kapcsolódó ideiglenes/átmeneti zárt elosztó láncú tárolásra és átrakásra csak ésszerű fenntartások és korlátok mellett lehetséges az alkalmazás. A veszélyes anyagok szállítása önmagában is veszélyes művelet. A tevékenység veszélyes jellege magából a szállított anyagból és a szállítás tulajdonságaiból tevődik össze. Köztudott, hogy a világon az egyik legveszélyesebb üzem, ahol a legtöbb baleset és elhalálozás történik, a közúti szállítás. A veszélyes anyagok közúti szállítására az ADR (Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route) Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás előírásai vonatkoznak. Ez magában hordozza azokat a biztonsági előírásokat, melyek betartása mellett az előre nem látható (külső) behatásokat leszámítva a szállítás alapvetően biztonságosan végezhető. Az ADR egyezményt az európai országok kötötték 1957-ben Genfben, melyhez Magyarország 1979-ben csatlakozott. Az ADR A és B mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szól a 20/1979. (IX.18) KPM rendelet, amely honosítja, és kötelezővé teszi a nemzetközi előírások hazai alkalmazását, melynek az óta több módosítása és kiegészítése is megjelent. A veszélyes anyagok közúti szállításának veszélyei nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon súlyos problémát jelentenek a lakosság és az esetleges balesetek felszámolásában résztvevő szervek számára. A gondot nemcsak a rakomány nem megfelelő előkészítése, a szállítmányok rögzítésének hiányosságai vagy a szállító fegyelmezetlensége

10 okozza, hanem sok esetben a rakomány nem megfelelő okmányolása, a szállítmány tartalmára vonatkozó szándékos megtévesztés és a közúti közlekedési és szállítmányozási fegyelem megsértése. Természetesen ezen okokon kívül még számos létezik, csak a legjellemzőbbeket emeltem ki. A preventív oldalról rendkívül széleskörűen szabályozott területen a már bekövetkező balesetekhez nincsen olyan egyértelmű, könnyen és gyorsan kezelhető útmutató, ami a kárhelyen a rendelkezésre álló rövid időn belül meghatározná a felderítés, beavatkozási taktika, erő eszköz igény, szükséges betartandó biztonsági szabályok rendjét. Kutatásaim a veszélyes anyagok jelenlétében bekövetkező súlyos közúti szállítási balesetek kárelhárítási rendszerének fázisaira, a veszélyhelyzetek analíziséhez szükséges alapadatok megszerzésére, a veszélyforrások feltárására, azok jellemzésére, valamint a sikeres felszámoláshoz szükséges beavatkozási algoritmus, az egyéni védelem egy új fokozatának meghatározására irányulnak. Kutatási célok A téma körülhatárolása Kutatásom fő irányvonala a veszélyes anyagok jelenléte során bekövetkező közúti szállítási balesetek kárfelszámolási munkálataiban, az első lépcsőben beavatkozó tűzoltóság tevékenységére, egyéni védőfelszereléseire korlátozódik, a bevetett állomány életének, testi épségének nem adminisztratív úton történő fokozása, hanem a gyakorlati életben már létező egészségvédő elemek, valamint beavatkozás-taktikai eljárások kutatása útján. Nem célja az előző évtizedek műszaki fejlesztései, irányai megvalósulásának vizsgálata, illetve azok értékelése. Szintén nem kívántam foglalkozni a közvetlen kárenyhítést követő, elhúzódó helyreállítási feladatkörrel. Célom az értekezés megírásával az volt, hogy: 1. A veszélyes anyag, hulladék ellenőrizetlen kiszabadulási lehetőségeinek és hatásainak tényszerű értékelésével - a közúti szállítási balesetekre fókuszáltan -

11 feltárjam a felszámolás során résztvevő tűzoltók egészségét veszélyeztető tényezőket. 2. A bevetett erők biztonságának fokozása érdekében a már meglévő és alkalmazott egyéni védőfelszerelések mellett, azokkal kompatibilis olyan eszközt találjak, amely segítségével nem csak maga a tűzoltó, hanem külső biztosító személy is figyelemmel kísérheti a beavatkozók alap életfunkcióit, az életvédelmi légzőkészülék üzemelését, riasztás és szükség esetén segítséget küldhet. 3. A veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások összetett, bonyolult, sok információ feldolgozását és nagy létszámot mozgató, szerteágazó feladatkört magába foglaló tevékenység. A kialakult helyzet gyors, elsődleges értékeléséhez, a tényleges beavatkozáshoz elengedhetetlenül szükséges, tűzoltók részéről végzett veszélyes anyag felderítéséhez, az alapadatok megszerzéséhez és rögzítéséhez egy könnyen kezelhető adatlap összeállítása. 4. A kárfelszámolás feladatrendszerének újra gondolásával, tevékenységi beavatkozási metódus felállításával, segítséget nyújtsak közúti balesetnél, veszélyes anyag jelenlétében elsődlegesen beavatkozó tűzoltó erők számára az esemény sikeres leküzdése érdekében. Kutatási módszerek A tűz-, és katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogszabályi háttér, tudományos munkák, történeti áttekintések, elemzések, statisztikák tárgyilagos, nyílt adaptációja, választott témakörben összefoglaló feltárása. Kutatásaim fő bázisát a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság és az OKF szakmai anyagai, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtára és oktatási anyagai, a katasztrófa- és a tűzvédelemmel foglalkozó szakfolyóiratok, napilapok, tanulmányok, értekezések, országos hatáskörű szervek által közölt adatok, összehasonlító táblázatok és a kapcsolódó szabályozók, a világhálón elérhető külföldi társszervek honlapjai, valamint saját tapasztalataim jelentették. Kutatásaimat 2008. novemberében fejeztem be.

12 I. Fejezet A veszélyes anyagok gyártása, tárolása és szállítása során bekövetkező balesetek jellemzése Átlépve a 21. század küszöbét, a veszélyes anyagok mindennapi életünk szerves részét képezik. Fontos meghatározni a veszélyes anyagok fő ismérveit, hiszen e nélkül nem nyílna mód a veszélyek egyöntetű azonosítására. Ez a meghatározás több jogszabályban is megjelent más és más formában. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Törvény [5] több, a témában használt kifejezést pontosít. Mindenki számára azonossá teszi például az anyag, készítmény, veszélyes anyag, veszélyes készítmény jelentését. A Kb. tv. előtt hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény is hasonló kategorizáló megfogalmazással él a veszélyes anyagokat illetően. A törvény végrehajtásának módjáról, részleteiről a 18/2006. (I. 26.) Korm. Rendelet [6] a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről rendelkezik. Táblázatos formában határozza meg a veszélyes anyagokat, és a hozzájuk tartozó alsó- és felső küszöbmennyiségeket. Az első táblázatban konkrét anyagok, vagy anyagcsoportok kerülnek meghatározásra, egyenkénti küszöbmennyiség csatolással. A második táblázat a Kémiai biztonsági törvényben megfogalmazottakhoz hasonlóan veszélyességi osztályokat tartalmaz, melyekhez küszöbmennyiségeket rendeltek. Az Európai Unió jogi szabályozása pontos fogalmakat ad meg, amiket minden tagállamban teljesen megfelelő tartalommal kell kezelni. A 88/379. EGK irányelv [36]szerint: Veszélyes az az anyag vagy készítmény, amely vagy amelynek bármely összetevője, illetve átalakulási terméke a különféle módon meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik, és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki. Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2006. december 18-án fogadta el a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozó 1907/2006/EK rendeletet [7]. A betűszóval REACH-nek nevezett jogszabály 2007. június 1-jén lépett hatályba, legtöbb rendelkezését pedig 2008. június 1-jétől kell alkalmazni. A REACH egy korszerűsített és javított rendelet, amely körülbelül 40 jogszabály helyébe lép. Az összefüggés

13 a kémiai biztonsági törvény és a REACH között az, hogy a REACH magasabb rendű szabályozás, ha ellentét van a kettő között, a REACH-et kell alkalmazni. 2008. június 1-től, mind a törvényben, mind a csatlakozó rendeletekben mindazt a változtatást végre kellett volna hajtani, mellyel azok megfelelnek a REACH-nek, tehát az ellentétes előírásokat ki kellett volna venni. Ezt követően, a Globális harmonizálási rendszer - mely várhatóan a közeljövőben szintén rendelet lesz - hatályba lépésével a hazai kémiai biztonsági szabályozás lényegében értelmét veszti, európai szintű jogszabályok szabályozzák majd a kémiai biztonság kérdéseit. A REACH gyűjtőszabályként hivatkozik vissza a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvvel összhangban veszélyes anyagként besorolandókra. A veszélyes anyagok általános előfordulási helyei: Szállítás, Vegyipar, Mezőgazdaság (növényvédő szerek), Élelmiszeripar, hűtőházak, Sportlétesítmények (ammónia), Szénhidrogének finomítói és tárolói, Cseppfolyósított gázok tárolása és szállítása. A veszélyes anyagok kibocsátásának két nagy csoportja [8]: Szennyező anyagok, amelyek spontán és váratlanul, nagy koncentrációban jutnak a környezetbe, és azonnali veszélyt jelentenek. Szennyező anyagok, amelyek kis koncentrációban, hosszabb idő alatt kerülnek a környezetbe (környezet szennyezők). 1.1 A súlyos balesetet kiváltó általános okok Általánosságban elmondható, hogy az emberi hibák az ipari balesetek leggyakoribb okai (1. ábra), melyek a hibás tervezésre vagy a nem megfelelő kezelésre vezethetők vissza, melynek következményeként ellenőrizhetetlen vegyi reakciók mennek végbe, amelyek beavatkozás nélkül, a hibás tervezésnek tulajdoníthatóan, vagy a felügyelet hiánya miatt súlyos baleseteket idéznek elő.

14 A külső okokra visszavezethető ipari baleset tekintetében jelentős szerepet játszanak előidéző hatásként a szélsőséges időjárási viszonyok miatt bekövetkező katasztrófa helyzetek. Ezek közül kiemelt veszélyforrást jelentenek a nagymennyiségű csapadék következtében fellépő árvizek, a nagy hideg hatására bekövetkező elfagyások miatt fellépő törések, amelyek veszélyes anyagok katasztrofális kibocsátásával járhatnak. Hasonló ellenőrizhetetlen folyamatok játszódhatnak le orkánszerű szélviharok következtében is. [9] 1. ábra: Az elmúlt évtizedben bekövetkezett súlyos balesetek okai Forrás: ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 13. Előadás.ppt, ZMNE, 2008. I. félév [8] Az elmúlt évtized balesetek statisztikai értékelését az 1. ábra mutatja be, míg a tevékenység szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul: Raktározás 19,8% Szállítás 16,4% Termelés 63,3% Egyéb 0,5% Az 1. mellékletben láthatóak a Magyarországon 2007. évben bekövetkezett vegyi balesetek anyagspecifikus adatai.

15 1.2. Az ipari balesetek típusai 1.2.1. Vegyi üzemek A veszélyes anyagok felhasználása során számos olyan esemény bekövetkeztével kell számolni, amelyek súlyos baleset előidézését vonják maguk után, legfőképp gondolni kell a nagyobb kiterjedésű tűzesetekre, robbanásra, illetőleg a mérgező anyagoknak a zárt technológiai rendszerekből történő kikerülésére. A balesetek túlnyomó többségét a veszélyes anyagok zárt térből való kikerülése idézi elő (2. ábra): Gyúlékony anyagot tartalmazó tartály és csővezeték megrepedése, melynek következtében a veszélyes anyag kikerül és ott keveredve a levegővel a keletkező gyúlékony gáz-, és gőzfelhő meggyullad; Mérgező anyagot tartalmazó tartály csővezetékének megrepedése, melynek során mérgező felhő keletkezik, amely szétterjed a környező területen. 2. ábra: Kiáramlás Forrás: ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 13. Előadás.ppt, ZMNE, 2008. I. félév

16 A kiáramlást követően az alábbi események következhetnek be (3. ábra) [10]: Sugárláng (jet fire): a nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz azonnal begyullad. Gőz/gáz felhő-robbanás (UVCE): a nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz késéssel gyullad be. Gőz/gáz felhőtűz (deflagráció): A éghető gőz/gáz felhő távoli gyújtóforrástól gyullad be. Tócsatűz (korlátolt és nem korlátolt felületű): a felszínen az éghető folyadék szétterül. Forrásban lévő folyadék gőzrobbanása ((BLEVE): a gőz/gázrobbanást forrásban lévő folyadék okozza. Mérgezőanyag (elsődleges, másodlagos) felhőjének terjedése: gőz/gáz kiáramlása a tartályból, vagy folyadék tócsa párolgása. Robbanóanyag egészének felrobbanása: robbanás feltételeinek létrejötte (iniciálás). Veszélyes anyagok Kibocsátás Gáz Kétfázisú Folyadék Folyadék tócsa Párolgás Külső tűz Más balesetek Robbanás - Összenyomott állapot - Elszabaduló folyamatok - Porrobbanás Tűzgömb Fáklyatű Gőztűz VCE Tócsatűz BLEVE Mérgezés Hősugárzá Robbanás (túlnyomás és Hatások 3. ábra: Kiáramlás és azt követő lehetséges események Forrás: ABV és katasztrófa helyzetértékelés, 33. Előadás.ppt, ZMNE, 2008. I. félév

17 Az emberi életre, az épületekre és az ökoszisztémára a legnagyobb kockázatot a hősugárzás és a túlnyomás jelent, továbbá a robbanás, amelynek következtében törmelékek repülhetnek szét. Ezek a hatások csak a balesetek pár száz méteres körzetében jelentenek veszélyt. Kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén inverzió, amikor nincs számottevő szélmozgás azonban a gőz- vagy gázfelhő elméletileg még néhány kilométeres körzetben is halálos koncentrációjú lehet. 1.2.2. Atomerőművek Az atomenergia békés célú felhasználása, - a fosszilis tüzelő anyagok háttérbe szorulása miatt - egyre inkább előtérbe kerül, ugyanakkor egy atomerőműben bekövetkező baleset következtében jelentős veszélyhelyzet keletkezhet, amelynek során súlyosan károsodhat a környezet és az emberek egészsége, radioaktív anyagok kerülhetnek a környezetbe. Fokozott veszélyforrást jelentenek még az orosz RBMK típusú atomerőművek, melyek további használata veszélyezteti Európa biztonságát. A veszélyhelyzetet, a veszélyeztetés időbeni alakulását tekintve a balesetet követő elhárítási, felszámolási feladatok több hónapig vagy évig is eltarthatnak. A paksi erőműben bekövetkezett baleset során is csak gondos munka elvégzésével, hosszú időt igénybe véve lehetett újraindítani a blokkot. Így kerülhető el a nagyobb baleset, és tehető biztonságossá a további munkafolyamat. Az ország területén található főbb nukleáris veszélyeztetéseket a 2. sz. melléklet tartalmazza. Tekintsük át, milyen baleseti események következhetnek be radioaktív anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos havária esetén. 1.2.2.1. Nukleáris energia-rendszerek A hazai nukleáris létesítmények potenciális veszélyét tekintve első helyre sorolható a Paksi Atomerőmű Rt. 4db VVER-440 típusú energetikai blokkja. A blokkok kettesével egyegy - a kibocsátást kisebb balesetnél akadályozó, nagyobb balesetnél késleltető lokalizációs toronnyal védett hermetikus térben helyezkednek el. A reaktorok mellett, de a hermetikus téren kívül helyezkednek el a pihentető medencék, amikben a használt fűtőelemeket 5 évig hűtik kiszállítás előtt. Az erőmű 30 km-es körzetébe 73 település esik. A települések Tolna,

18 Bács-Kiskun és Fejér megyéhez tartoznak. A kibocsátási és meteorológiai helyzettől függően e körzet szűkebb-szélesebb szektora igényelhet azonnali és kiemelt intenzitású védelmi intézkedést. Szervezetileg elkülönült, de fizikailag a paksi erőmű üzemi területén települt a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT). A KKÁT veszélye gyakorlatilag a szállítás, rakodás balesetveszélyét jelenti. Budapesten a Központi Fizikai Kutatóintézet tanreaktort és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet tanreaktort működtet. 1.2.2.2. Radioaktív hulladékok A Magyar Köztársaság az elsők között írta alá 1997. szeptember 29-én a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt létrejött közös egyezményt, majd 1998. június 2-án ratifikálta azt. Az Egyezményt 2001-ben törvénnyel hirdették ki. [9] A Paksi Atomerőmű négy blokkjának 1982-1987 közötti üzembe állítása együtt járt a kiégett fűtőelemek megjelenésével és megnövelte a keletkező hulladékok mennyiségét, melyek nagy részét 1989 és 1998 között visszaszállították a Szovjetunióba (később Oroszországba). Az Atomerőműi és egyéb tanreaktori kiégett fűtőelemek tárolására jelenleg moduláris rendszerű, szükség szerint bővíthető átmeneti tároló áll rendelkezésre az Atomerőmű mellett, a nagy aktivitású hulladékok elhelyezése hosszú távú feladat. 1993-ban Magyarország nemzeti programot indított a radioaktív hulladékkezelés problémájának megoldására. Bátaapáti térségében találtak egy megfelelő adottságú területet, ahol a felszín alatt, gránit kőzetben lehet elhelyezni a Paksi Atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékait. Az itt létrehozott Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló üzemkezdete megoldja a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését. Ezt megelőzően Püspökszilágyiban és Solymáron végezték ezen anyagok tárolását, azonban ezek kapacitása a folyamatos bővítés ellenére is elérték lehetőségeik határát, részben kiürítésre és lezárásra kerültek. A hazánkban keletkező radioaktív hulladékok döntő többsége a Paksi Atomerőműből származik szilárd és folyékony halmazállapotban. A nem atomerőműi kategóriába sorolt

19 hulladékok - az elhasznált zárt sugárforrásokat is ide számítva - az orvosi, ipari és kutatási alkalmazásokból származnak. A két leggyakrabban használt izotóp, amelyekből jelentős készletek vannak, a 60 Co és az 192 Ir, amelyeket az orvosi és az ipari radiográfiában használnak. Mennyiségük elenyésző az atomerőművekben keletkezőkhöz képest, de ugyan olyan körültekintő kezelést igényelnek. A kis aktivitású hulladékok közé azok az anyagok tartoznak, amelyek radioaktivitása csak kis mértékű (A < 5 10 4 Bq/kg) 1, ezért kezelésük csak minimális sugárvédelmi óvintézkedéseket igényel. A közepes aktivitású hulladékok radioaktív anyag tartalma nagyobb (5 10 4 Bq/kg <A <5 10 8 Bq/kg). A nagy aktivitású hulladékok aktivitása ezzel szemben olyan nagy, hogy annak következtében jelentős a hőkibocsátás. [10] A Paksi Atomerőműben az 1988-as üzemkezdettől számolva, a 2007. december 31-i állapot szerint 8333 hordó kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A hulladékkeletkezés jelenlegi üteme alapján az éves mennyiség előreláthatóan 850 darab 200 literes hordó lesz. Az erőmű jelenlegi tervezett 30 éves üzemidejére vonatkozóan az éves mennyiségre adott becslés alapján az elhelyezendő szilárd hulladék összes térfogata kb. 2900 m 3, míg a leszereléskor keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége kondicionálás után a számítások szerint 17 900 m 3 lesz. [11] 1.2.2.3. Nukleáris és radioaktív anyagok szállítása Friss üzemanyag szállítása viszonylag alacsony kockázati tényező. Kiégett üzemanyag szállítása - a KKÁT üzembe helyezése óta - csak kivételesen történik, így ennek kockázati veszélye is alacsony. Ugyanakkor a kiégett üzemanyag aktivitása lényegesen nagyobb és gamma sugárzása miatt lokalizálása nehezebb, nagyobb szakértelmet igénylő feladat. Hasonló a nagyaktivitású izotópszállításnál bekövetkező baleset, amelynél az izotóp védelmének visszaállítása a legsürgősebb feladat. A pihentető medencék és KKÁT közti szállítás, illetve az itt bekövetkező baleset telephelyen kívüli hatása nem valószínű. Az ENSZ 1945 óta foglalkozik a veszélyes áruk biztonságos szállításának kérdéseivel. A nemzetközi együttműködéssel készült dokumentumokat ajánlások formájában teszik közzé, 1 fajlagos aktivitás: tömegegységre jutó bomlások száma másodpercenként (Bq/g, Bq/kg stb.)

20 amelyek alapját képezik a szállítási ágazatok mindegyikénél megalakult nemzetközi szervezetek szabályzatainak. A veszélyes árukat nemzetközileg egységes áruosztályokba sorolták, melyek közül a radioaktív anyagok az ADR a 7. osztályát képviselik. A radioaktív anyagokra vonatkozó ajánlásokat az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) szakcsoportjai dolgozták ki és az első ilyen tárgyú ajánlás 1961-ben jelent meg. Az ADR 7. osztálya pontosan definiálja, mit tekintünk radioaktivitás szempontjából veszélyes anyagnak. A veszélyesség mértékétől függően más-más szabályokat ír elő. Rögzíti az áru csomagolásának módját, a csomag felszínén és tőle 1 m távolságban mérhető megengedett maximális dózisteljesítményt. Meghatározza, hogy egy szállítójárművel mekkora rakomány szállítható. Pontos előírásokat tesz a csomagok és az azokat szállító járművek azonosítását segítő veszélyességi bárcák használatára. Meghatározza az útvonal kijelölésének irányadó elveit, a jármű vezetőjének feladatát az áru átvételekor, leadásakor és baleseti szituációkban egyaránt. A szigorú előírások és azok következetes betartása, betartatása gyakorlatilag kizárják a nem követhető szállítmányok létrejöttét. Lényeges elem, hogy a szállítás mint gyűjtőfogalom minden mozgatással járó tevékenységet magába foglal. Bátaapáti Tolna megyében, Pakstól mintegy 60 km távolságban helyezkedik el. A kialakított tárolótér kamráit előre láthatólag 2009-ben kezdik feltölteni a radioaktív hulladékot tartalmazó hordókkal. A létesítményt 2020-ig folyamatosan tovább bővítik. Az Atomerőműből a szállítás minden esetben közúton történik a 6-os számú főúton, illetve alsóbb rendű és külön erre a célra kiépített műúton, napi rendszerességgel. A speciálisan erre a célra kialakított zárt teherautókban a kisaktivitású hulladékot 200 literes fémhordókba (ipari csomagolás) csomagolva, a sugárforrásokat Torpedó típusú lezárt, rozsdamentes és tűzálló acéltartályokban szállítják. A folyékony hulladékot szilárd halmazállapotúvá alakítják, majd betonba öntik és a már említett, szabványos 200 literes fémhordókban szállítják. A hordókat négyesével acélkeretbe fogatolják, a kereteket külön-külön rögzítik a hordozó jármű konténer felépítményének belsejéhez.