A Magyar Tudományos Akadémia Osztályközi Tudományos Ülése A hazai társadalom- és humán tudományi felsőoktatás helye, szerepe, jövője MTA Székház, Felolvasó terem 2012. május 10. A diszciplináris idegennyelvi oktatás (anglisztika-amerikanisztika) helyzete változó felsőoktatásunkban a humán tudományok jövője szemszögéből KOMLÓSI LÁSZLÓ IMRE PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR, ANGLISZTIKA INTÉZET, ANGOL NYELVÉSZETI TANSZÉK
A magyar felsőoktatás helye, szerepe és jövője A helyét folyamatosan keresi az állandóan változó környezeti feltételek miatt (felgyorsult világ, új tudás- és tanulási paradigmák) A helyét folyamatosan elvitatják, nem biztosítják az oktatást+kutatást megillető helyet (viszi a pénzt, indirekt módon és viszonylag hosszú távon térülnek csak meg a befektetések) A szerepe nem triviális, jóllehet a felsőoktatás a társadalom szellemi és anyagi jólétének - a szilárd alapokat biztosító közoktatásra épülve a sine qua non feltétele. [uram-bocsá: a társdalmi rend alapjait biztosíthatja?] A jövője valószínűleg új ösvények kitaposását jelenti: lehet, hogy magán érdekcsoportosulások dominálják majd a felsőoktatást és lehet, hogy az elitképzés felé tolódnak el a hangsúlyok. Az is lehet, hogy a hallgatók kikényszerítenek egy teljesen új, eddig nem látott oktatási teret. Feltételezhető, hogy a távoktatással a felsőoktatás individualizálódva tömegesedik.
A magyar felsőoktatás jelentősebb állomásai 1990-2012 között 1993-as Ftv 1. egyetemi autonómia tekintetében jelentős előrelépés (az akadémiai és gazdasági önállóság irányába történt elmozdulás) 2. a PhD fokozat bevezetése az egyetemeken, a doctor universitatis megszűntetése 2005-ös Ftv 1. a felsőoktatás oktatási alaptevékenysége magában foglalja az alapképzést, a mesterképzést, a doktori képzést, a felsőfokú szakképzést, a szakirányú továbbképzést és a felnőttképzést. 2. tehetséggondozás és kutatói utánpótlás nevelése 3. együttműködés a társadalmi szereplőkkel (stake-holders) 2011-es NFTv 1. Nemzeti Felsőoktatási Rendszer 2. állam (NFR működtetése) alapító-fenntartó (felsőoktatási intézmény működtetése) 3. az államot a kormány (miniszter) képviseli
A magyar felsőoktatás jelentősebb állomásai 1990-2012 között 1999-től elindul a Bologna-folyamat: Az osztatlan képzést (a bontatlan ívű hagyományos képzést Abády 2009) felváltja a 3 éves alapképzés + 2 éves mesterképzés + 3 év doktori képzés BA képzés: tömegképzés (opcionális specializációval) MA képzés: diszciplináris (nem tanárképes) szakok és tanárképes szakok MA képzések az anglisztika területén: anglisztika diszciplináris mesterszak amerikanisztika diszciplináris mesterszak tanári mesterszak Osztatlan képzés (hagyományos képzés): reális a lemorzsolódás veszélye Osztott képzés (alapképzés): használható képzettség, de fennáll a minőségi felhígulás veszélye Osztott képzés (mesterszak): az akadémiai világ kiérlelt utánpótlásának reménye, amely közvetlen átkötés a doktori képzésekhez
Felsőoktatási felvételi jelentkezések 2012-ben: 22 százalékkal kevesebb felvételi pályázó, mint tavaly. [ld. állami beavatkozás és politikai akarat] A felvételizők több mint fele (összesen 58 401-en) jelentkezett valamelyik nagy vidéki egyetemre.[ld. támogatáselvonás, tartalékkal rendelkezők pozícionálása] Vidéki egyetemekre jelentkezők száma Intézmény neve 2009 2010 2011 2012 Változás (fő) Százalékban Debreceni Egyetem 17454 19036 18883 15463 3420 18 Miskolci Egyetem 8024 8358 8003 6219 1784 23 Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem 16528 17308 17531 14400 3131 22 17974 19203 18534 15603 2931 19 Széchenyi István Egyetem 6055 7029 8027 6716 1311 19 Összesen 66035 70934 70978 58401 12577 20 (Forrás: Felvi.hu, saját gyűjtés)
Összes jelentkezők változása a nagyobb intézményekben 2011-2012 25000 20000 15000 10000 5000 0 ELTE SZTE DE PTE BME BGF BCE OE SZIE SE PPKE NYME SZE ME PE KRE EKF 2011 23459 16400 16509 15499 11859 12998 11510 8171 12207 8300 7208 8579 7213 6841 6429 4111 6167 2012 21024 13402 13134 12179 11506 7888 7673 7250 7236 7074 6615 6018 5448 5042 4733 4586 4324
Az angol nyelv a II. világháború után a. lingua franca nyelvi imperializmus b. nyelvromlás, egyszerűsödés, nyelvvédelem Nyelvhasználók: 1. Eurocrats 2. a poszt-koloniális nyelvhasználatok radikális változása az angol előretörését hozza (ld. Ázsia, Afrika) 3. Chinglish 4. az angol mint a tudományos-művészeti közösségek és publikációk nyelve 5. az angol mint a információs technológiák nyelve 6. az angol mint a lecsupaszított, alapszintű kommunikáció nyelve
A magyarországi poszt-kommunista időszakra vonatkozó kritikus vélemények: Abády-Nagy Zoltán (1996): not an untroubled bliss nehéz örökség terhes áldás Frank Tibor (1997): a kultúra válsága helyett a permanenssé lett válság kultúrájáról kell beszélnünk. Véleményem szerint 2012-ben már a fondorlatos és válságos válság időszakával kell szembe néznünk és megbirkóznunk, hiszen állandósul és elmélyül a válság, veszélybe kerülnek nagy értékrendek.
Az angol nyelv presztízse a felsőoktatásban a II. világháború után Előfutárok: a két-háború-közötti időszak nyelvi orientáltságai : viszonylag kiegyensúlyozott megoszlás/elfogadottság volt a klasszikus kultúrák (görög-latin-héber/klasszika-filológia), a nagy kultúrák (frankofón, germanofón, anglofón, stb.) (francophil, germanophil, anglophil, stb. orientációk), a finn-ugrisztika és a sinológia, tibetológia, japanológia, hindulógia, turkológia, mongol-, perzsa-, arab, stb. tanulmányok között.
Az angol nyelv presztízse a felsőoktatásban a II. világháború után Radikális átrendeződés: 1. a hidegháborúban az angol nyelv előretörése (world alliances) 2. a fiskális-globalizált világ uniformizált kommunikációja 3. az információs technológiák agresszív mono-lingualitása 4. az egyetemi rangsorok (university rankings) egyoldalú elfogultságai és a felsőoktatási piac angolszász jellegének erősödése 5. a bi-poláris világrend szétesése, kiterjesztett NATO befolyás 6. ENSZ biztonsági erőinek világ-jelenléte, angol vezénylési nyelvvel 7. az angol, mint az üzleti- és tudományos élet közös közvetítő nyelve
Az angol nyelv presztízse a felsőoktatásban a II. világháború után Kis történeti ívelés: Elit szakok (nem kimerítő lista): 1970-1990: orvos, színészképzés, iparművészeti képzés, nyelvszakok (preferált kétszakosság) [orosz és egy nyugati nyelv] 1990-1995: orvosi, közgazdász, jogász, angol-német-francia-olasz, szociológia, filozófia [kérészéltű eufória hangulat a differenciált többnyelvűség lehetőségeiről] 1995-2005: orvos, közgazdász, jogász, építészmérnök, kommunikáció, pszichológia, informatika 2005-2012: orvos (nem magyar tannyelvű is jelentős), közgazdász, jogász, pszichológia, szociális munkás, kommunikáció, informatika Az angol drasztikusan leminősült, már nem öncélú cél angolt, mint bölcsész-szakot tanulni.
Az idegen nyelvek ápolása-védelme kulturális-etikai feladat. A többnyelvű kommunikáció és diszkurzív érvelés és kultúra-közvetítés képessége az emberiség túlélésének záloga. (Ugyanakkor kiemelendő a magyar nyelvű tudományosság fontossága!) Az angol szakosok előnye : első kézből kapják a main stream és élenjáró kutatási és intellektuális eredményeket, elméleti rendszereket. A paradigmaváltások előszelét és érvrendszereit is az angol nyelvű globálisközösség nyelvén keresztül lehet érzékelni közvetlen módon. Graduate school: a diszciplináris mester és a PhD közös (bár azon belül differenciált és szintezett) képzési gyakorlatát kellene meghonosítani. Annál is inkább, mert a növekvő gazdasági nehézségek időszakában váratlan a mesterképzések iránti viszonylagos érdektelenség. A BA gyorsabb, használható képzettséget ad, az MA már időhúzás. De lehet, hogy az MA szinten már más, hasznosabb szak választása történik a BA végzősök esetében. Többen a doktori képzések kríziséről, azok szocio-ökonómiai alapú zsákutcájáról beszélnek.
Az anglisztika-amerikanisztika képzések helyzete Magyarországon (Képzéstípus: A, M -- Munkarend: N, L -- Finanszírozási forma: A, K) Anglisztika szakok Magyarországon Intézmény / Kar Alapképzés Mesterképzés Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar x x Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar x - Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar x x Kodolányi János Főiskola x - Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar x x Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar x - Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Kar x - Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar x - Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar x x Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar x x Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar x x Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar x x
Anglisztika mesterszakra (is) épülő doktori iskolák Debreceni Egyetem - Irodalomtudományok Doktori Iskola Eötvös Loránd Tudományegyetem - Irodalomtudományi Doktori Iskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Irodalomtudományi Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Szegedi Tudományegyetem - Irodalomtudományi Doktori Iskola Debreceni Egyetem - Nyelvtudományok Doktori Iskola Eötvös Loránd Tudományegyetem - Nyelvtudományi Doktori Iskola Pannon Egyetem - Nyelvtudományi Doktori Iskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Nyelvtudományi Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem - Nyelvtudományi Doktori Iskola Szegedi Tudományegyetem - Nyelvtudományi Doktori Iskola
Anglisztika alapképzésre és mesterképzésre felvett hallgatók 2007-2012 Alapképzés Sorcímkék Össz. Jel. Mester képzés Első h. jel. Össz. Felvett Össz. Jel. Első h. jel. Össz. Felvett 2007 2161 1458 1091 0 0 0 2008 1807 1116 1009 0 0 0 2009 2235 1424 1174 186 107 71 2010 2337 1378 1101 287 166 123 2011 2750 1598 1210 266 156 104 2012 2434 1258 241 124 Végösszeg 13724 8232 5585 980 553 298
Anglisztika alapképzésre és mesterképzésre felvett hallgatók 2007-2012 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 alapképzés - Össz. Jel. 2161 1807 2235 2337 2750 2434 alapképzés - Első h. jel. 1458 1116 1424 1378 1598 1258 alapképzés - Össz. Felvett 1091 1009 1174 1101 1210 mesterképzés - Össz. Jel. 0 0 186 287 266 241 mesterképzés - Első h. jel. 0 0 107 166 156 124 mesterképzés - Össz. Felvett 0 0 71 123 104
Az adatok értelmezési lehetőségei és előrevetített trendek 1. A három/négy év mesterszakos beiskolázások tapasztalata azt mutatja, hogy az anglisztika (és modern nyelvek) szakon a beiskolázott BA létszám 8-11 százaléka iratkozott be MA képzésre. (A központi előrejelzés a végzett BA hallgatók 30 százalékáról beszélt MA beiskolázáshoz.) 2. Feltételezés: (a) a BA képzéssel megelégedve állást vállalt a hallgatók zöme, (b) az anglisztika mesterszak helyett más mesterszakokra mentek át, (c) az oktatási költség-terhek növekedése miatt külföldi lehetőségeket választottak mesterképzéshez (anglisztika vagy bármely képzés folytatására) 3. Előrevetíthető trend A mesterképzés (amely sok külföldi országban könnyebben integrálható a doktori képzésbe) költség és minőségi megfontolások alapján hallgatókat veszít Magyarországon.
Tanárképzés Mentőöv? Visszanyer/het/i társadalmi presztízsét a tanári pálya? A tanárképzés mesterszintű, kétszakos, osztatlan képzés formájában valósul meg. A tanárképzési szakmai bizottság munkája folyik, amelyben a bölcsészettudományi képzési területet Forgács Tamás (SZTE) és Pintér Károly (PPKE) képviselik. A KKK-k alapján és a NAT figyelembe vételével a következő 6 hónap feladatai lesznek a szaklétesítések szakindítási kérelmek és azok akkreditálása 2012 októberéig. A képző intézményeknek mindezekhez tudniuk kell a tartalmi és formai paramétereket.
Tanárképzés A tanárképzés (mind a 4+1 mind az 5+1) kétszakos osztatlan mesterképzés lesz. 4+1 =300kr 100kr pedagógikum + 2x 100kr (=91kr) szakképzés 100 kr - 5kr szabadon választható és 8 kr (4+4) szakdolgozat 5+1 =360kr 100kr pedagógikum + 2x 130kr (119kr) szakképzés 100kr - 7kr szabadon választható és + 8kr (4+4) szakdolgozat Pedagógikum: szakmódszertan (8kr) + pedpszi (32kr) + iskolai gyak. (60kr) szakképzés: 4+1 esetében egy szakra vetítve = 76 + 15 (összesen 91kr) 5+1 esetében egy szakra vetítve = 76 + 43 (összesen 119)
Tanárképzés FÉLELMEK: kapkodás, elbürokratizált rendszer, átláthatatlan kreditgyűjtés, minőségileg biztosított képzési utak kikerülése nem tisztázott feladatmegosztások (szakmódszertan, szakképzés, szakmai törzsképzés, differenciálás, intézmények összehasonlításában minőségbiztosítás), feltétel nélküli (= tárgyankénti kreditelismerés nélküli) intézményközi elfogadás/elismerés Válaszút 6 félév után a végső kimenetel dolgában: 4+1 (szakmai törzsképzés után +2 félév) vagy 5+1 (szakmai törzsképzés után + 4 félév) Ha valaki 4+1-es képzést választ, tanulmányi előmenetelétől függően 5+1-es kimenetelt is kaphat.
Az anglisztika-amerikanisztika szakemberközösség viszonylag csekély számú az ország más képzési területeinek főbb szakjaihoz képest, ezért egy nagy családnak is tekinthető, amelynek egyik neve HUSSE. Az előadásomban további részében erősen támaszkodom a magyarországi szakemberektől összegyűjtött véleményekre, amelyeket tematikus kérdésekre adott válaszok alapján fogalmaztam meg. Hatalmas és önzetlen kollegiális segítséget kaptam a jelentősebb egyetemi és főiskolai munkacsoportoktól, sokszor eleve összegyűjtött vélemény-csomagok formájában. Nem volt lehetőségem minden képző-intézmény kollektíváját megszólítanom, de így is remélem, hogy reprezentatív képet alkothatunk a szakemberek véleményeiről. Kiemelt köszönet illeti a következő kollegákat segítségükért: ELTE: Frank Tibor, Bollobás Enikő, Nádasdy Ádám, Szigetvári Péter, Kontra Edit, Holló Dorottya DE: Rácz István, Laczkó Tibor, Séllei Nóra, Bényei Tamás SZTE: Vajda Zoltán, Fenyvesi Anna PTE: Martsa Sándor, Kurdi Mária, Nikolov Marianne, Andor József EKTF: Abády-Nagy Zoltán, Bárdos Jenő, Czeglédi Csaba, Vermes Albert
Az anglisztika-amerikanisztika területét a legtöbb oktató privilegizált szakterületnek véli, mivel a szigorú, tudományos (diszciplináris) kritériumok teljesítésével egyidőben egy markáns interkulturális világlátás is kialakul az oktatókban-kutatókban, amely egy dinamikus külső világ megértését, interpretálását és befogadását kéri az érintett kollegáktól. A jelentős tartalmi és formai váltások ellenére fontosnak vélik a kollegák, hogy még ma is sértetlenül érvényes a bölcsészettudománynak az az értelmezése, miszerint ennek a diszciplínának a művelése Wissenschaft kategóriába tartozik, tehát a science, arts and scholarship hármasság ötvöződésén alapszik. Az oktatók önértékelése pozitív, munkájukhoz hivatásként viszonyulnak, amelyben állandóan keresik az innováció és megújulás lehetőségét. Ugyanakkor érzékelhető az is, hogy a legmodernebb oktatási formák nem hódítanak teret egykönnyen. Például az előadások aránya még mindig sokkal magasabb a szemináriumi foglalkozásokhoz képest. Nagy kihívás a kompetencia-alpú képzés meghatározása, a felsőoktatásnak növekvő társadalmi beágyazottságával együtt.
Fontos tény, hogy az anglisztika szakok kiemelkedően jó elhelyezkedési statisztikákat mutatnak (ld. pályakövetés!). A Bologna-rendszer újragondolását és újragombolását mindenki szükségesnek tartja. Ugyanakkor megoszlanak a vélemények sokszor egzisztenciális meggondolásoktól indíttatva hogy vajon az alapképzés erősítése, szélesítése lenne-e az üdvözítő út. (A BA képzések vonzhatnák a felsőfokú szakképzésekre beiskolázott hallgatókat és magukat az alapképzési tantárgyakat sokkal gyakorlatiasabb, praktikusabb, társadalmilag rövidtávon is hasznosítható tartalommal kellene megtölteni.) Ezzel ellentétes érvek azt erősítik, hogy a graduális képzés erősítése történjék meg, tehát a mesterképzés kerüljön elérhető közelségbe a doktori képzésekkel (ld. angolszász minták). Az akadémiai elhivatottság már a BA szinten kimutatkozik, általában.
Túl korai lenne a jövőről beszélni! Az azonban felelőséggel kijelenthető, hogy az anglisztika-amerikanisztika szakos hallgatók még ma is egy jelentős társadalmi űrt hivatottak betölteni, hiszen képzésük és képzettségük egy igen széles palettán működő, megújuló tartalmakat és tanulási formákat figyelembe vevő oktatási-képzési rendszer elkötelezett törekvéseinek eredménye: igényes, kiművelt emberfőkként, rugalmas, a változó társadalmi-kulturális feltételekhez alkalmazkodó, megbízható kommunikációs készségekkel rendelkező állampolgárokat bocsátanak ki felsőoktatási intézményeink, legalább is legjobb szándékaik szerint.
Ennek magyarázata az lehet, hogy a modern nyelvszakok végzősei (i) nemzetközileg hasznosítható nyelvtudással rendelkeznek, (ii) amely interdiszciplináris megközelítéssel és (iii) az interkulturális kommunikáció képességével, valamint (iv) társadalmi-kulturális kontextusok iránti érzékenységgel párosul. Ez a fajta képzettség alkalmassá teszi a végzősöket, hogy a regionális diplomácia feladatait elláthassák, azaz a gazdasági-társadalmi környezetükben elősegítsék az üzleti-gazdasági és kulturális kapcsolatok megerősödését.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Hivatkozások és felhasznált irodalmak Abády Nagy Zoltán (1996). Not an untroubled bliss: The post-early-phase of postcommunist situation of English Studies in Hungary. HJEAS 2(1), 3-13. Abády Nagy Zoltán (2009). Anglisztika-amerikanisztika a mai Magyarországon. In: Frank, T. és Károly, K. (2009), pp. 13-31. Bárdos Jenő (2009). Tanárképzési kontextusok különös tekintettel az angolra. In: Frank, T. és Károly, K. (2009), pp. 33.49. Frank Tibor (1997). A kultúra válsága vagy a válság kultúrája? In: Péter, Á., Sarbu, A. és Szalay K. (szerk.): Éhe a szónak? Budapest: Eötvös József Kiadó, pp. 7-8. Frank Tibor és Károlyi Krisztina (2009, szerk.). Anglisztika és Amerikanisztika. Magyar kutatások az ezredfordulón. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 125 éves az angol szak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Konferencia az ELTE Angol-Amerikai Intézete évfordulójára (2011. november 9-11.)