IKTATÓSZÁM: 2-503/2006/3 TÁRGY: A ZSOLNAY CÉGCSOPORT ÁTALAKULÁSA MELLÉKLET: 2 DB E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 30-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: DR. TOLLER LÁSZLÓ POLGÁRMESTER AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: SIMON ISTVÁN TANÁCSOS ELŐADÓ: DR. TOLLER LÁSZLÓ POLGÁRMESTER VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: EGYÉB SZERVEZET: MEGTÁRGYALTA: GAZDASÁGI, TULAJDONOSI ÉS VÁLLALKOZÁSI BIZOTTSÁG SZÁMA: /2006(03.27.) TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL JOGI CSOPORT: 2006.03.21. ÁGAZATI JOGÁSZ: 2006.03.21. EGYEZTETÉS: 2006.03.21. ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. TOLLER LÁSZLÓ POLGÁRMESTER TERJEDELEM: 5. OLDAL
Tisztelt Közgyűlés! A Kormány 2289/2005.(XII.22.) Korm. határozatával döntött a Zsolnay cégcsoport állami tulajdonú részesedéseinek térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról, valamint az állam vállalkozói vagyonába tartozó egyes ingatlanok kincstári vagyonkörbe történő átcsoportosításáról. A Zsolnay gyárat 1853-ban alapították, államosítása 1949-ben történt meg, részvénytársasági formában 1992. január 1. óta működik. 1999-ben a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az összetartozó tevékenységekre szétválással önálló társaságokat hoznak létre. Ennek során valamennyi korábbi közös kötelezettség, hitel, vitás- és peres követelés a Zsolnay Porcelángyár Rt-nél maradt, és az eladósodásban a mai napig meghatározóak. A finomkerámiai manufakturális tevékenység a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt-ben, a muzeális épületek ingatlankezelése a Zsolnay Örökség Kezelő Kht-ban folyt tovább. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. január 17-én, a fent említett kormányhatározat alapján megszerezte a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. jegyzett tőkéjének 100%-át, a Zsolnay Porcelángyár Rt. jegyzett tőkéjének 92,87%-át megtestesítő részvénycsomagot és a Zsolnay Örökségkezelő Kht. jegyzett tőkéjének 99,71%-os üzletrészét. A cégek jelenlegi helyzete: 1. Zsolnay Porcelángyár Rt. Az 1999. évi szétválás óta a társaság ráfordításait, illetve a fenntartás költségeit az árbevétel nem fedezte, és nem fedezi. A jegyzett tőke az 1999. évi alig egyharmada, a saját tőke pedig folyamatosan csökken. A szokásos vállalkozási bevétel mintegy nyolcadára csökkent. A gazdálkodás mutatói a vagyonérték folyamatos csökkenését mutatják. 2005. évben a várható jelentős veszteség mellett a saját tőke 59.729 eft. A saját tőke/jegyzett tőke aránya 17,52 %. A pénzeszközök nagyságrendje év végén várhatóan 1.248 eft, a követelések 18.777 eft-os értéke mellett a kötelezettségek 653.951 eft összegben várhatóak. Az Rt. 2005. május 23-ai közgyűlési határozata alapján a Cégbíróság 2006. január 4-ei hatállyal az alaptőkét 340.851.000 Ft-ról 156.217.600 Ft-ra leszállította. A 2005. évi várható adatok alapján már a leszállított alaptőke sem felel meg a törvényi előírásoknak. A Zsolnay Porcelángyár Rt. ingatlan vagyona döntő többségségében kötelezettségekkel terhelt. A cég jelenlegi gazdasági helyzete alapján a vállalkozás folytatásának elve nem érvényesül. A tulajdonos részéről azonnali intézkedések szükségesek. 2. Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 1999. szeptember 1-jétől működik. Alapításakor az volt a cél, hogy a termelést ne terhelje a korábbi szervezet (Zsolnay Porcelángyár) elavult infrastruktúrájának teljes költsége, a műemléki épületek fenntartásának terhe, és olyan hatékony műszaki-technológiai fejlesztés valósuljon meg, amely javítja a piacképességet. Az alapítást követően
gyakorlatilag változatlan termelési feltételek között, korszerűtlen infrastruktúrával és gyenge hatékonysággal folyt tovább a termelés. A kezdeti eredmények elsősorban annak köszönhetőek, hogy a kötelezettségek a szétválásnál a jogelődnél maradtak. A tartalékok 2002. évre elfogytak, a műszaki-technológiai fejlesztések, azok hatása, fokozatosan csökkenő értékesítési árbevétel mellett valósultak meg. A bevétel csökkenés olyan finanszírozási problémákhoz vezetett, amely a banki hitelek mellett jelentős tulajdonosi kölcsönök felvételét igényelte. 2005. évben a várható veszteség hatására a saját tőke tovább csökken (várhatóan 781.545 eft), a saját tőke / jegyzett tőke aránya 68,5 %. A pénzeszközök nagyságrendje év végén várhatóan 102.678 eft, a követelések 108.063 eft-os értéke mellett a kötelezettségek 708.526 eft összegben várhatóak. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. Ingatlan vagyona szintén zálogjogokkal terhelt. A Cég esetében azonnali tulajdonosi döntésekkel a vállalkozás folytatásának elve biztosítható. 3. Zsolnay Örökség Kezelő Kht. A közhasznú társaság 1999. augusztus 31-én jött létre 350.000 eft törzstőkével. A Kht. tevékenységi körébe tartozik a Zsolnay örökségbe sorolt ipari műemlék, műemlék-jellegű és nem műemlék jellegű épületek, kerti Zsolnay építmények és szobrászati dísztárgyak állagvédelme, felújítása, karbantartása. Ezen épületeket és építményeket bérbe adja a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. részére. Bevételei zömében ebből, valamint kisebb részben pályázatokból származnak. Tevékenységeit közhasznú tevékenységként végzi. Az ingatlanvagyon egy részét szintén jelzálog terheli, melyek a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Zsolnay Porcelángyár Rt. részére nyújtott kölcsönök biztosítékául szolgálnak. A Zsolnay cégcsoport jelenlegi gazdasági helyzete, az évek során elmaradt tulajdonosi döntések, gyors tulajdonosi beavatkozást igényelnek. A legfőbb cél a termelő tevékenység fenntartása és racionalizálása, az ingatlanvagyonhasznosítás lehetőségének megteremtése. A Zsolnay porcelángyártás megtartásához, és ugyanakkor a cégcsoportnál a vállalkozás folytatása elvének biztosításához az alábbi döntésekre és intézkedésekre van szükség: 1. A Zsolnay Porcelángyár Rt. tevékenységét az ismert vagyoni és pénzügyi helyzetet figyelembe véve nem lehet fenntartani, mert ennek ára milliárdos nagyságrendű tulajdonosi invesztíció lenne. Javaslom első lépésben a Zsolnay Porcelángyár Rt. beolvadását a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt-be, amely a termelés számára feleslegessé vált ingatlanokat eladná az Önkormányzatnak. Ezek az ingatlanok lesznek a Zsolnay Kulturális Negyed elnevezésű projekt megvalósulásának helyszínei. A bevételből fedezné a Manufaktúra a fennálló hiteleit, így sor kerülhet saját hitelfelvétellel a racionalizálásra, a porcelánpiaci igényekhez
2. igazodó üzemméret kialakítására, amely biztosítaná a privatizációs megállapodásban vállalt 800 milliós árbevételt termelő társaságot. A beolvadás előtt a beolvadó társaság részvényesei nyilatkoznak arról, hogy kívánnak e a jogutód átvevő társaság tagjaivá válni. Nemleges nyilatkozat esetén e tagokkal el kell számolni. Javaslom, hogy a Közgyűlés, mint tulajdonos tegyen vételi ajánlatot névértéken a kisrészvényesek felé. A kisrészvényesek névsorát, tulajdoni hányadát, a részvények névértékét a melléklet tartalmazza. A Zsolnay Örökség Kezelő Kht végelszámolása. Ez az intézkedés többszörösen is indokolt. Az Európa Kulturális Fővárosa program megvalósítása megkívánja az átlátható és kezelhető tulajdonviszonyok kialakítását, és ezzel a lépéssel, valamint a Porcelángyár Rt. beolvadásával a Zsolnay gyár területén ingatlan tulajdonnal már csak az Önkormányzat és a Porcelánmanufaktúra Zrt. fog rendelkezni. Amennyiben az EKF program finanszírozásának módja véglegesítésre kerül a Nemzeti Fejlesztési Terv II-ben, és az lehetőséget biztosít a Zsolnay Kulturális Negyed projekt megvalósítására részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlanon is, megfontolandó a Zsolnay gyár egész területének a Porcelánmanufaktúra Rt. kezében történő egyesítése. Ez azt jelentené, hogy sikerült a régi, államosítás előtti Zsolnay gyár újraegyesítése. Gazdaságilag ésszerűtlen a jelenlegi állapot, azért is, mert az egyetlen tényleges piaci bevételt produkáló, tényleges termelő tevékenységet folytató cég (Porcelánmanufaktúra Rt.) bérleti díjat fizet az Örökség Kezelő Kht-nek az általa termelésre, irodai célokra használt Zsolnay ingatlanokért. Természetesen a 2289/2005.(XII.22.) számú kormányhatározatban is vállalt, az Örökség Kezelő Kht. által jelenleg ellátott közhasznú tevékenységet az Önkormányzat fenntartja. A 2005. évi beszámolót elfogadó közgyűlésén napirendre kell tűzni a végelszámolást. 3. A meglévő hitelek konszolidációja. Fennálló hitelek: ÁPV Rt. 417.000 eft lejárat: 2006.03.31. MFB Rt 181.338 eft már lejárt MFB Rt 147.700 eft lejárat: 2017.10.31. MFB Rt 287.274 eft lejárat: 2017.03.31. Az ÁPV Rt. és az MFB Rt. felé fennálló rövid és hosszú lejáratú hitelek kiváltása szükséges, ugyanis a fennálló hitelek nem fizetése esetén a privatizációs megállapodás szerint az ÁPV Rt. elállhat a szerződéstől. (a kapott részvénycsomagot vissza kell adni) A döntést mielőbb meg kell hozni, mivel az ÁPV Rt. felé az első negyedév végén fizetési kötelezettség áll fenn, ennek teljesítésére jelenleg nem látunk lehetőséget. Az Rt. vezetése felvázolta egy szerződésmódosítás lehetőségét, mivel ezen a hitel után jelenleg nincs kamatfizetési kötelezettség. A szerződésmódosításnak esetleg kamatfizetési vonzata is felmerülhet.
A hitelek visszafizetését egyedül a város felvállalni nem tudja, külső befektető közreműködésével, (a Manufaktúra Zrt-be) illetve ingatlanértékesítéssel biztosítaná a visszafizetés pénzügyi fedezetét. 4. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. további működése. A társaságnak meg kell őrizni tradicionális termékcsoportjainak gyártását. Radikálisabb kereskedelmi- és marketingpolitikával a Zsolnay termékek ismertségét és presztízsét, hírnevét vissza kell szerezni, az árbevétel növelésével párhuzamosan. Piaci igényekhez igazodó optimális üzemméret kialakításával, a magyar porcelánipari cégekhez képest magas termelési költségek csökkentésével, a fennálló hitelek konszolidációjával, és a hazai porcelángyárakkal folytatott együttműködés továbbfejlesztésével megvalósítható a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. hosszú távon eredményes működtetése. Az Önkormányzat, mint felelős tulajdonos célja, a Pécs nevével szorosan összefonódó, városunk kulturális örökségét képező, világszerte elismert Zsolnay márkanév és tradíció megőrzése. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, e célnak alárendelt határozati javaslat elfogadására! A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság az előterjesztést 2006. március 27-i ülésén tárgyalta, állásfoglalásáról szóban tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést. 2006.március 20. Dr. Toller László