HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM SOMOGYSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM SOMOGYSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 30 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 45 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 49 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 54 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 58 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 59 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 60 1. A HEP IT részletei... 60 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 60 A beavatkozások megvalósítói... 60 Jövőképünk... 61 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 62 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 73 3. Megvalósítás... 76 A megvalósítás előkészítése... 76 A megvalósítás folyamata... 76 Monitoring és visszacsatolás... 79 Nyilvánosság... 79 Érvényesülés, módosítás... 81 4. Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. HEP elkészítési jegyzék..80 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Somogyszentpál Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 3

A település bemutatása A település Belső-Somogyban a Dél- Balatoni Berek dél-keleti szélén található. A Balatontól légvonalban csak alig néhány kilométer választja el Somogyszentpált, ám ez a Boronka-patak melletti kis falu mégis a világ zajától mentes, csendes zugnak számít a nyár nyüzsgésében is. E táj Somogy megye fontos természeti értéke, a Nagyberek. Itt döcög az a kisvasút, amely Somogyszentpált Balatonfenyvessel összeköti, s lehetőséget teremt a turistáknak arra, hogy a páratlanul szép védett növény- és állatvilágot háborítatlanul megismerhessék. A közelben húzódik a Nyugati-övcsatorna, melynek partján szívesen telepednek meg a horgászok, akik ezüstkárászt, keszeget, csukát, visznek haza zsákmányként. Somogyszentpál környezetéből nem hiányzik az erdő sem, a vidék gyakori fája az akác, de találhatunk erre tölgyet is, míg a cserjésekben sok az illatos bodza, a kökény és a mogyoró. Jó minőségű errefelé a szarvas- és a vaddisznóállomány, de a szabadban sétáló időnként a felröppenő fácánokban is gyönyörködhet. I.e. 270-ben kelták éltek a vidéken, népvándorlás során germán, hun, szláv népek telepedtek le, vadásztak halásztak gyűjtögető életmódot folytattak. A honfoglalás után megkezdődött az erdőirtás és kezdetét veszi a föld művelése és az erdei állattartás. 1929-ben Somogyszentpál két község egyesítéséből alakul ki, előtte Tótszentpál és Varjaskér nevet viselték. Akkor kb. 1750 fő volt a lakosság létszáma mára 1000 alá csökkent. Varjaskér honfoglaláskori település, a Nagyberek mocsaras területén nagy valószínűséggel az enyingi Török Bálint és családja által épített (16. században) varjaskéri 4

vár földbe temetett alapfalmaradványai ma is láthatók. Később a Hunyady család is birtokosa volt. Tótszentpál középkori telepítés. Keszthely birtokosától Pető Lászlótól került az Esterházy család birtokába. A török hódoltság után az újratelepüléskor Szlovénia területéről horvát lakosságot telepítettek ide. Kedvelt szentjük Szent Antal volt így Tótszentpálon Szent Antal templom állt, mely tűzvész során elpusztult, helyén épült 1774-78 között a mai meglévő barokk stílusú kőtemplom. Az oktatás 1920-es évekig horvát nyelven történt. Sajnos az alapfokú oktatás 2000-ben megszűnt a faluban. A két világháború közötti időszakban pezsgő élet volt a településen, a második világháború azonban jelentős pusztítást vitt végbe, Varjaskérnek a fele leégett, s ezzel a népi építészet számos szép példája semmisült meg. A háborút követő időkben itt is megindult a szövetkezetesítés, a létrejött gazdaság elsősorban tenyészállatokkal és lucernamagtermesztéssel foglalkozott, később a takarmánynövények és a sertéstartás is felzárkózott. Napjainkban, e térségben a gabonafélék és a kukorica termesztése, valamint a szarvasmarhatartás a meghatározó, bár az állomány némiképpen csökkent. Az 1970-es évek körzetesítés politikája után csak 1990-ben szerezte vissza a falu az önállóságát, melynek eredményeként az ezredfordulóig jelentős eredményeket értek el. Bővült az elektromos és az ivóvízhálózat, szilárd burkolatot kaptak az utcák, megépült a gázvezeték, és bekapcsolódtak a telefonhálózatba. Szinte a teljes infrastruktúra kiépült, így ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években egyre több külföldi keres magának ingatlant a településen. A térségben egyedülálló a 26 darab útszéli kegyszobrok és kőkeresztek, melyek folyamatosan felújításra kerültek. E csendes kis falu jelentős erőforrással rendelkezik, ugyanis egy korábbi feltárás során a község határában 80 fokos vizet találtak, termálfürdőként hasznosítása tervezés alatt áll. A hagyományőrzés ma elsősorban a hímzésben él tovább. Néhányan még ma is művelik ezt a művészetté fejlesztett mesterséget, az idős asszonyok keze alól páratlanul szép rátétes minták kerülnek ki. Sajnos ezt a fajta kézimunkát a fiatalok már nem ismerik. 5

Somogyszentpál területe 2.900. ha, amelyből a belterületi rész 167 ha, a külterületi rész 2.733.ha. A belterületi úthálózat hossza 2,5 km amely, rendelkezik burkolattal. A településnek 8 utcája van: Petőfi utca Szabadság utca Jókai utca Táncsics utca Kossuth tér Kossuth utca Ady Endre utca Árpád utca 1. számú táblázat- A lakónépesség alakulása 1 Fő Változás 2007 779 1 A lakónépesség alakulása táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 6

2008 757 97% 2009 752 99% 2010 748 99% 2011 761 102% 2012 769 101% 2013 755 96% 2014 782 100% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) A fenti táblázatokból megállapítható, hogy a lakónépesség 2008-2010 években csökkent, 2011.-től azonban folyamatosan növekszik. Amely részben köszönhető a környező országokból külföldi állampolgárok letelepedésének. 2. számú táblázat- Állandó népesség (2012. évi) fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 415 411 826 50% 50% 0-2 évesek 20 0-14 éves 85 87 172 49% 51% 15-17 éves 16 19 35 46% 54% 18-59 éves 178 223 401 44% 56% 60-64 éves 24 29 53 45% 55% 65 év feletti 87 58 145 60% 40% Forrás: KSH A 0-60 éves korosztályig a lakónépességen belül magasabb a férfiak aránya, ezt követően a tendencia megfordul. Ez sajnos országos tendencia. 3. számú táblázat- Öregedési index 2 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 172 170 101,2% 2008 155 161 96,3% 2009 148 163 90,8% 2010 148 167 88,6% 2011 145 172 84,3% 2012 143 178 80,3% 2013 131 170 77 % 2014 145 180 80,5 % Forrás: KSH 2 Az Öregedési index táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 7

Míg 65 év feletti állandó lakosok száma folyamatosan csökken, a 14 év alattiak száma növekszik, tehát Somogyszentpál településre elmondható hogy a népesség fiatalodik. Azt gondolnánk, hogy ez jó irányba terelhetné a község sorsát ennek ellenére a későbbiekben kimutatható, hogy nemhogy javulást hozna, hanem sajnos a mélyszegénységben élők számát növeli. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 9 14-5 2009 24 38-14 2010 19 14 5 2011 13 10 3 Forrás: KSH Az őshonos lakosság létszáma csökken, elvándorlás 25%-al meghaladta az odavándorlók létszámát, ami a község élhetőségének jelzőjeként fogható fel. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás 3 élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 11 19-8 2009 17 15 2 2010 14 16-2 2011 17 8 9 2012 16 17-1 2013 15 13 2 2014 17 7 10 Forrás: KSH A természetes szaporodás változékony, de nagy különbségek nem figyelhetők meg. 4 A hét év átlagában érdemi létszámváltozás nincs de megfigyelhető a gyermekek számának lassú növekedése. 3 A természetes szaporádás táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 4 2015 évi felülvizsgálat szerint módosított szövegrész 8

Értékeink, küldetésünk Somogyszentpál Község Önkormányzatának küldetése, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ennek érdekében, a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotja a település esélyegyenlőségi programját. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Somogyszentpál település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. 9

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 10

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Somogyszentpálon nincs az esélyegyenlőségi célcsoportokat mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők érintő helyi szabályozás. 11

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Somogyszentpál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az adott évre vonatkozó költségvetési koncepcióját minden évben elkészítette és elfogadta. Somogyszentpál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendezési tervvel rendelkezik. A terv a község fejlődését szolgálja. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Önkormányzatok Szociális és Gyermekjóléti Mikrokörzeti Társulása (Mesztegnyő) feladata: gyermekjóléti szolgálat. Önkormányzatok Szociális Feladatok Ellátását Biztosító Mikrokörzeti Társulás (Kéthely) feladata: családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtás. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Településünk helyi esélyegyenlőségi programja a Türr István Képző és Kutató Intézet közreműködésével készült. Somogyszentpál település helyzetelemzésének elkészítéséhez a TeIR adatbázisa, a KSH adatai valamint a népszámlálási adatik nyújtottak segítséget. Ezen kívül adatokat biztosított az önkormányzat, az óvoda, a kisebbségi önkormányzat, a védőnő, a háziorvos, illetve a szociális szolgáltatók. 12

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Somogyszentpál település lakossága egykor virágzó mezőgazdasággal és állattenyésztéssel rendelkezett, a rendszerváltás előtt megkezdődött az etnikum betelepítése a falvakba, itt sem volt ez másképp. A dolgozó réteg utódai elvándoroltak nagyobb városokba, a romák száma pedig csak egyre növekedett. Mára a falu lakosságának közel fele mélyszegénységben él. A Somogyszentpál Árpád utcai lakossága társadalmi és fizikai értelemben is szegregáltak. (Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%.) Lakáskörülményeik el vannak maradva a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik jóval alacsonyabbak a nem romákénál. Az egyre sűrűsödő szabálysértések és bűncselekményekből (főleg tulajdon elleni) kiderül, hogy elsődlegesen megélhetési problémák mindennaposak. Az ebből adódó társadalmi feszültségek is mutatják, hogy a roma lakosság társadalmi integrációja ma sürgetőbb feladat, mint valaha. Még a legjobban előkésztett felzárkóztató programok sem fogják elérni hatásukat, ha maguk a romák nem vesznek részt a programok előkészítésétől a végrehajtásig minden szinten. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 5 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 230 257 487 40 17,4% 69 26,8% 109 22,4% 5 A 3.2.1. táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 13

2009 235 247 482 44 18,7% 78 31,6% 122 25,3% 2010 237 256 493 35 14,8% 67 26,2% 102 20,7% 2011 243 266 509 33 13,6% 52 19,5 85 16,7% 2012 - - - - - - - - - 2013 234 271 505 30 12,8% 50 18,5% 80 15,8% Forrás: KSH, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők száma 2010-ig növekvő tendenciát mutat, de 2011-ben csökkenés mutatkozik, amely javulást eredményez. Ez a 2011.-ben bevezetett új közfoglalkoztatásnak is köszönhető, amely javulás minden táblázatban megmutatkozik. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 6 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 2008 2009 2010 2011 2013 fő 109 122 102 85 79 fő 9 6 8 5 4 % 8,3% 4,9% 7,8% 5,9% fő 15 23 16 5 8 % 13,8% 18,9% 15,7% 5,9% fő 15 14 14 17 11 % 13,8% 11,5% 13,7% 20,0% fő 12 15 14 9 9 % 11,0% 12,3% 13,7% 10,6% fő 10 9 7 7 10 % 9,2% 7,4% 6,9% 8,2% fő 20 24 19 11 10 % 18,3% 19,7% 18,6% 12,9% 46-50 év fő 15 12 10 16 12 % 13,8% 9,8% 9,8% 18,8% 51-55 év fő 9 15 12 12 9 % 8,3% 12,3% 11,8% 14,1% 56-60 év fő 3 4 2 3 6 % 2,8% 3,3% 2,0% 3,5% 61 év felett fő 1 0 0 0 0 % 0,9% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0 % Forrás: KSH, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat alapján elmondható hogy az 55 év alatti lakosság minden korosztálya küzd a munkanélküliség problémájával. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya 7 év nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli 6 A 3.2.2. táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 7 A 3.2.3. táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 14

munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 40 69 109 29 45 74 72,5% 65,2% 67,9% 2009 44 78 122 35 59 94 79,5% 75,6% 77,0% 2010 35 67 102 30 54 84 85,7% 80,6% 82,4% 2011 33 52 85 26 40 66 78,8% 76,9% 77,6 % 2012 - - - - - - - - - 2013 - - - 21 27 48 - - - Forrás: KSH A regisztrált munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek 2011 évben csökkentek. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 8 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 60 78 138 5 8,3% 8 10,3% 13 9,4% 2009 66 65 131 6 9,1% 11 16,9% 17 13,0% 2010 69 67 136 6 8,7% 10 14,9% 16 11,8% 2011 76 71 147 5 6,6% 1 1,4% 6 4,1% 2012 - - - - - - - - -- 2013 70 64 134 3 4,3% 4 6,2% 7 5,2% Forrás: KSH A pályakezdők helyzetét vizsgálva azt látjuk, hogy a munkanélküli pályakezdők száma csökken, míg 2008-ban a fiatalok 9,4%-a nem tudott elhelyezkedni tanulmányaik befejezése után, ez a szám 2011-re 4,1%-ra csökkent. A fiatalok körében nagyobb a női álláskeresők aránya. Fontos beavatkozási terület a későbbiekre a fiatalok elhelyezkedési esélyeinek a növelése. Nemcsak foglalkoztatottsági szempontból, hanem társadalmi szempontból egyaránt fontos kérdés. A fiatalok elhelyezkedési esélyeinek javulásával nőhet a gyermekvállalási kedv, a nők szülési ideje korábbra tehető, illetve csökkenhet a gyermekszegénység. Az önkormányzatnak kiemelt feladata a szegénység, a gyermekszegénység csökkentése, hatásuk megelőzése. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 8 A 3.2.4. táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 15

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 642 331 311 271 115 156 371 57,8% 216 65,3% 155 49,8% 2011 654 330 324 0 N.A N.A 654 100,0% 330 100,0% 324 100,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Sajnos a községben megfigyelhető hogy nagyon magas az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma. Itt is a nők aránya magasabb. Ennek a problémának a megoldására már voltak próbálkozások, önkéntes 7-8 osztály befejezése, de érdeklődés hiányában nem került megrendezésre. Egy felmérést kell végezni, hogy kik az érintettek és megfelelő motivációt találni arra, hogy befejezzék az általános iskolást és szakmát tanuljanak. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 109 23 21,1% 65 59,6% 21 19,3% 2009 122 25 20,5% 72 59,0% 25 20,5% 2010 102 20 19,6% 61 59,8% 21 20,6% 2011 85 20 23,5% 44 51,8% 21 24,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Ebből a táblázatból kitűnik, hogy sok az általános iskolát végzettek, de szakmával nem rendelkezők száma. Mely probléma megoldására szintén voltak próbálkozások, pályázat útján egy közeli szakiskolával összefogva, de sajnos a pályázat elbírálása eredménytelenséget hozott. 16

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők 9 év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 0 0 0 2014 0 0 0 Forrás: KSH 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában 10 középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők év résztvevők résztvevők résztvevők összesen fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 0 2013 0 0 0 0 0 0 0 2014 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: KSH A mélyszegénységben élők egyik legnagyobb hátránya az iskolázatlanságuk. A felnőttoktatás teljes hiánya állapítható meg Somogyszentpálon. A felnőttoktatásban eddig biztosított lehetőségekkel nem kívántak élni, rábeszélés ellenére sem. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma 11 év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 5 1% N.A N.A 9 A 3.2.7. táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 10 A 3.2.8 táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 11 A 3.2.9. táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 17

2011 6 1% N.A N.A 2012 12 3% N.A N:A 2013 28 6% N.A N.A 2014 22 4% N.A N.A Forrás: Önkormányzat adatai Napjainkban egyre elterjedtebb foglalkoztatási forma a közfoglalkoztatás. Egyrészt az önkormányzat munkát biztosít az elhelyezkedni nem tudó egyéneknek, másrészt ma már a foglalkoztatást elősegítő támogatás egyik feltétele az évi 30 nap leigazolt munkaviszony, melyet a legtöbben közfoglalkoztatás keretein belül teljesítenek. Azonban nehézséget okoz a magas munkanélküliség és az önkormányzat szűkös lehetőségei, illetve a közfoglalkoztatás rövid ideje, e foglalkoztatási forma nem tudja pótolni a hiányzó munkalehetőségeket. A közfoglalkoztatásban részt vevők száma évről évre emelkedik, az önkéntes közmunka programba is rendszeresen jelentkeznek, hogy az ellátásuk megmaradjon. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A faluban sajnos a munkalehetőség csekély, legtöbben a közeli településeken dolgoznak. A településről több lakos jár busszal a közeli Marcaliba többműszakos állásba tehát, ez nem lehet oka annak, hogy a mélyszegénységben élők nem tudnak munkába járni. Az egy helyen dolgozók még szervezetten személyautóval is járnak. A szegregátumban élők esetében is minden második háznál gépjárművel rendelkeznek, ennek ellenére mégsem tudják megoldani a munkába járást. Az aktuális munkalehetőségekről az önkormányzat hirdetőtábláján naprakész tájékoztatást kapnak. Tervezett beruházás jelenleg nincs, de Marcaliban 2013.-ban képzési foglalkoztatási programot indítottak helyi munkalehetőséggel melyre Somogyszentpáliak is jelentkeztek. 18

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Somogyszentpálon a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok nincsenek, de a közeli vonzásközpontban, Marcaliban több program is van. 3.2.12. számú táblázat- A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a - Első munkahely garancia központi program vonzásközpontban (Marcali) - TÁMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért -Pályakezdők munkatapasztalat szerzésének támogatása - START kártya programok - vállalkozóvá válási támogatás - munkahelyvédelmi akció terv az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban (Marcali) Forrás: Marcali Munkaügyi Kirendeltség - TÁMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Helyi munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások nincsenek. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A mélyszegénységben élők és romák közfoglalkoztatás keretében dolgoznak az önkormányzatnak. Ennek oka a megfelelő iskolai végzettség hiánya. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkozási diszkriminációról nem áll rendelkezésünkre konkrét, bizonyított adat. Valószínűleg a nem foglalkoztatottak közül a romák szenvedték el leginkább az elmúlt években a hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás területén. Fontos tájékoztatni az embereket, ha hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, milyen hatósághoz fordulhatnak, illetve, hogy ne féljenek jelezni a problémát, szükség esetén az 19

Egyenlő Bánásmód Hatóság és a területtel foglalkozó egyéb szervezetek munkájának bemutatása a lakosság számára. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 479 16 3,3% 2009 482 14 2,9% 2010 493 15 3,0% 2011 509 12 2,4% 2012 513 N.A N.A Forrás: KSH, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési segélyben részesülők száma évről évre nem mutat nagy különbséget. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 109 9 8,3% 2009 122 14 11,5% 2010 102 6 5,9% 2011 85 5 5,9% Forrás: KSH, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékra jogosultak száma csökken. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma 12 rendszeres Foglalkoztatást szociális helyettesítő támogatás segélyben (álláskeresési támogatás) év részesülők Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 15-64 munkanélküliek fő évesek %- fő %-ában ában 2008 N.A N.A N.A N.A 0 0 12 A 3.3.3 táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 20

2009 64 13,2 88 72,1 0 0 2010 8 1,6 77 75,4 0 0 2011 8 1,5 82 96,4 0 0 2012 8 1,5 84 N.A 2 0 2013 4 N.A 50 N.A 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A rendszeres szociális segélyben részesülők száma jogszabályi változás miatt 2010.-ben töredékére csökkent és az óta folyamatosan stagnál. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma a munkanélküliek százalékában nagyon magas. A jogosultságtól kevesen estek el az ellátás érdekében teljesítik a jogszabályi követelményeket. Somogyszentpál Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó segélyeket (pl: aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás ). Sajnos szép számmal ki is kell használniuk e lehetőségeket. A probléma mégis ott kezdődik, hogy a megkapott szociális ellátást nem a gyermekeik illetve a saját életvitelük javítására, hanem szórakozásra, italozásra fordítják. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció 3.4.1. számú táblázat Lakásállomány 13 év összes lakásállomá ny (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma bérlakás állomán y (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma szociális lakásállomán y (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma egyéb lakáscélr a használt nem ingatlano k (db) ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma 2008 374 0 0 0 0 0 0 0 2009 374 0 0 0 0 0 0 0 2010 374 0 0 0 0 0 0 0 2011 374 0 0 0 0 0 0 0 2012 374 0 0 0 0 0 0 0 2013 374 0 0 0 0 0 0 0 2014 374 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 13 A 3.4.1. táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 21

Somogyszentpál lakásállománya 2008-2014 évig 374 házból áll. a) bérlakás-állomány Bérlakás nincs. b) szociális lakhatás Szociális lakás nincs. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság 14 év Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 2013 0 0 2014 0 0 Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok nincsenek és hajléktalanok sincsenek. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők 15 év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 10 0 2011 11 0 2012 25 0 2013 26 0 2014 29 0 14 3.4.2. táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 15 3.4.3. táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 22

Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatást évről évre egyre többen veszik igénybe ennek azaz oka, hogy nehézséget okoznak a mindennapi élethez szükséges számlák fizetése és ez sajnos nem csak a mélyszegénységben élőkre igaz. Az önkormányzat kamatmentes kölcsönt biztosít az arra rászorulóknak, hogy lakhatási helyzetükön javítani tudjanak. f) eladósodottság Az eladósodottságról nincs adat. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Településünkön a közszolgáltatások, illetve a közlekedés is jól elérhető. Somogyszentpál külterületén lakások nincsenek. Az Árpád utca kivételével a település többi része szinte teljesen közművesített. A község nem rendelkezik adatokkal arra nézve, hogy a lakosság milyen arányban rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal. A település egyre több üres ingatlannal rendelkezik, kezdetben még a külföldiek számára vonzó volt, de a folyamatos betörések arra kényszerítik őket, hogy megpróbáljanak túladni az ingatlanjaikon több-kevesebb sikerrel. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezeti- egészségügyi jellemzői stb.) 3.5.1. számú táblázat- Telepek, szegregátumok helyzete 16 Telepek, szegregátumok száma a településen 1 Telepi lakások száma a településen: 2008 34 2009 34 2010 34 16 A 3.5.1.táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 23

2011 34 2012 34 2013 34 2014 34 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az fent említett Árpád utca nevezhető Somogyszentpál szegregátumának. A házak száma 2008-tól 34 darab. A szegregátumot a település többi részével egy 2 km-es aszfaltút köti össze. A telepen áthaladva 6 km után Csömend községbe lehet eljutni. A 34 házból 22 komfort nélküli, árammal mindegyik ellátott, vezetékes ivóvízzel közel fele, gázzal egyik sem rendelkezik. Az utcában van 2 db közkút, ahol van víz bevezetve a házba azok is a kutat használják, mert azt nem ők fizetik. Az utca 1,5 km hosszú. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl: életkori megosztás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) 3.5.3. számú táblázat- A telepeken, szegregátumokban élők összes fő férfi nő szegregátumban élők száma 2012. évben 2012 186 87 99 0-6-éves 33 12 21 7-14 éves 25 10 15 15-30 éves 60 26 34 31-45 éves 23 17 6 46-64 éves 36 18 18 65< éves 9 4 5 az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott 20 15 5 munkanélküli 51 28 23 Inaktív 69 31 38 24

eltartott 22 14 8 segélyezettek száma 29 15 14 hátrányos helyzetű gyermekek száma 20 5 15 halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Helyi adatgyűjtés 53 27 26 Az Árpád utca lakosságát túlnyomó részében mélyszegénységben élők alkotják. A fenti táblázatból látszik, hogy a helyzet katasztrofális. A telepen élő gyermekek (73 fő) mind hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. A felnőtt lakosság közel fele munkanélküli a másik fele GYES-en van. Mindösszesen 20 fő dolgozik a 186 főből. A családtervezés, a gyereknevelés reális lehetőségét nem mérik fel. A védőnői tanácsadás biztosítása a családsegítő rendszer alkalmazása a szakmai felvilágosító előadások szervezésében láttuk a megoldást. Szintén nagy problémát okoz, hogy az Árpád utcában az ingatlanok rendezetlenek, gazosak és kerítés nélküliek. Jellemző a helyi romákra hogy több kutyát tartanak, mint ahányat etetni tudnak. Minden háznál legalább kettő van, az utcán kóborolva a szemétből táplálkoznak és az oltásukról sem tudnak gondoskodni. Az állatorvos minden évben 2-szer oltást szervez az önkormányzat segítségével és közreműködésével. Külön az Árpád utcába is kijár az állatorvos, hogy felhívja a lakosok figyelmét az oltás fontosságára. Az oltások időpontja a fizetések illetve a pénzbeli ellátások időpontjához van időzítve. 2011-től helyi szabályozásnak köszönhetően feltétele az aktív korúak ellátásának hogy az ingatlanukon élő kutyák be legyenek oltva. Ez minden évben az önkormányzat kis kapacitása ellenére is ellenőrizve van, bár itt havonta szükség lenne erre mivel, a kutyákkal kereskednek. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az Árpád utcában nincsenek kerítések és mindenki azt állítja, hogy az ingatlanán lévő kutya a szomszédé. Az önkormányzat éveken keresztül támogatta a lakosságot oly módon, hogy az ebek azonosítására szolgáló mikrochip árának töredékét kellett fizetniük. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 25

Jelenleg nincs olyan településrész, ami szegregációval veszélyeztetett terület, de évtizedek múlva Magyarország komoly problémával fog szembesülni, amikor a községekben az idős lakosság kihal. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás 17 Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 2013 1 0 0 2014 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A községben 1 vegyes háziorvosi praxis működik, emellett 1 védőnő és egy ápolónő tevékenykedik. Betöltetlen állás nincs. A védőnő heti szinten jár a telepre. A háziorvos szintén jár, a telepre amennyiben a helyzet azt megkívánja. A betegek az Árpád utcából gépjárművel illetve busszal közlekednek a háziorvoshoz. A háziorvos minden hétköznap rendel a községben. A fogorvosi ellátás a legközelebbi községben biztosított Kéthelyen minden hétköznap, társulás formájában. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés A női lakosság számára megszervezett mellrák elleni szűrésre rendszeresen jelentkeznek. A szervezett központi szűrővizsgálatokon a helyi romák kis arányban vesznek részt. A kötelező védőoltásokból nem marad ki senki. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés nem biztosított. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése 17 A 3.6.1. táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 26

A szociális étkezőknek és a helyi óvodásoknak az egészséges táplálkozás biztosított a helyi közétkeztetésben. e) Sportprogramokhoz való hozzáférés A sportprogramokhoz való hozzáférés biztosított a helyi focipályán illetve a sportcsarnokban. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 18 év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 36 2009 44 2010 32 2011 33 2012 50 2013 22 Forrás: KSH 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma 19 év ápolási díjban részesítettek száma 2008 3 2009 2 2010 3 2011 3 2012 4 2013 4 Forrás: KSH A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai általában a kedvezőtlen életkörülmények között élők közül kerülnek ki. A családsegítő szolgálat a településen tárulás formájában megoldott. Családsegítés: A Családsegítő Szolgálat a szociális vagy mentálhigiénés problémák, krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyeknek, családoknak nyújt szolgáltatást az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az 18 A 3.6.2.táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 19 A 3.6.3. táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 27

életvezetési képesség megőrzése céljából. A megnövekedett terhek súlya alatt többen, és egyre gyakrabban keresik fel a szolgálatot. A szociális problémákkal küzdők jelentős számmal, az alacsony végzettséggel és szakképesítéssel nem rendelkezők körül kerülnek ki. Legjellemzőbb problémák: Munkanélküliség, tartós munkanélküliség, a munkalehetőségek, valamint az alkalmi munkák hiánya, az e miatti súlyos anyagi gondok, amelyeknek egyenes következménye az éhezés, tüzelő hiánya, a különböző szolgáltatók felé fennálló tartozások kiemelkedően magas gyakorisága és mértéke, a pénzintézeti kölcsönök vissza nem fizetése következtébe fenyegető végrehajtási eljárás. Eladósodás, teljes ellehetetlenülés. Alacsony iskolai végzettség, szakképzettség hiánya. Megváltozott munkaképesség, rokkantság ténye és ezzel összefüggésben a rehabilitációs munkahelyek hiánya. Az alacsony jövedelem. Kilátástalannak vélt helyzetből alkoholizmusba, szenvedélybetegségbe menekülés. Családi konfliktusok, családon belüli erőszak. A nyomasztó gondok következtében kialakuló egészségügyi problémák, betegségek. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetésről szolgáltatások nyújtáskor nem rendelkezünk adattal. h) pozitív diszkrimináció a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A szociálisan rászorult nők ingyenes szolgáltatásként jutnak hozzá a fogamzásgátló injekcióhoz. A szociálisan rászoruló lakosság részére az ivóvízre való rákötés díjának 50%-át átvállalja az önkormányzat. A telepen élők szemétszállítási díját szintén az önkormányzat fizeti. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet szinterei A művelődési és kulturális élet szervezője Somogyszentpál Község Könyvtára. Ez az integrált intézmény 2006-ban került átadásra, mely közművelődési feladatokat és 28

nyilvános könyvtári szolgáltatásokat lát el. Célja, hogy a fenntartó önkormányzattal összhangban, olyan korszerű könyvtárat és információs központot működtessen, amely szolgáltatásaival magas szinten lássa el a község lakóit, és az oktatásban résztvevő tanulókat. A könyvtár évente több közösségi rendezvénynek ad otthont a könyvtárvezető szervezésével. (Pl: Farsang, Szilveszter, Karácsonyi műsor, Anyák napja stb.) Az Árpád utcában külön klub lett építve a helyben megoldható továbbképzési, kulturális és közösségi programok megszervezése érdekében. Itt meg kell említeni, hogy a klub berendezései és kellékei folyamatos pótolást igényelnek, mivel rejtélyes módon eltűnnek. b) közösségi együttélés jellemzői (etnikai konfliktusok és kezelésük) Az elmúlt években nem fordult elő a településen a romákat ért rasszista indítékú támadás, inzultus. A romák és nem romák között erőszakba torkolló konfliktus sem volt. c) Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka) A helyi termelő szövetkezet folyamatosan minden évben anyagilag támogatja az óvodásokat (mikulás csomag, fejlesztő játékok). A közösségi életből hiányzik az önkéntesség jelensége. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A községben működik roma nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat tisztségviselői jártasak a romák helyzetével kapcsolatos kérdésekben. Az önkormányzat partnereként tekinti a nemzetiségi önkormányzatot és a lehető legjobb tudásuk szerint együttműködnek több-kevesebb sikerrel. ( Főzőverseny a szegregátumban, élelmiszersegély osztás, vetőmag csomagosztás, a Szőcsényi Szakiskolában képzésre való pályázat ) Somogyszentpálon jelenleg nincs a romák kisebbségi kultúrájának ápolását célzó kezdeményezés mivel a korábban nyújtott lehetőségeket, amiket az önkormányzat támogatott- kosárfonás tanítása, népi tánc-ének csoport- azt sem használták ki. Továbbá a település szolgáltatásszervezési koncepciójában nem szerepelnek a romák esélyegyenlőségét elősegítő konkrét intézkedés. A településen nincs olyan döntés vagy szabályzás, ami az említett társadalmi csoportok esélyeit tovább rontaná. Az önkormányzat feladata, hogy minden lehetőséget kiaknázzon a mélyszegénységben élők esélyegyenlőségét előmozdítsa. 29

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Árpád utcai házak portáinak rendezetlensége Mezőgazdasági termények lopása Mélyszegénységben élők mindennapi étkezése fejlesztési lehetőségek Tiszta udvar, rendes ház akció! Kertészkedés közérdekű önkéntes munkával Alapítványokkal való kapcsolatfelvétel (élelmiszersegély) 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A faluban 197 fő 18 év alatti gyermek van ebből 2012. évben 157 hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetű. A helyi általános iskola 2000.-ben bezárta kapuit, a legközelebbi általános iskola Kéthelyen van és a legtöbb gyermek oda jár. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 9 0 19 2009 9 0 2 2010 3 0 0 2011 12 2 16 2012 7 7 27 Forrás: KSH, Önkormányzati adat 30

A védelembe vételre a legtöbb esetben az igazolatlan iskolai hiányzás miatt került sor. A 2011. és 2012. évben a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma aggasztóan megugrott. Ennek szintén az iskolából való hiányzás ad okot. A településen élő gyermekek egészségügyi helyzete megfelelő, problémát leginkább az anyagi hátterük jelent. Egyre több családban jelent problémát a megélhetés, a számlák fizetése, így veszélybe kerül a gyermekek fejlődéséhez szükséges környezet. Településünkön sok gyermek csak az óvodába kerülése után tanulja meg az alapvető dolgokat (evőeszköz, fogkefe és a mellékhelység használatát). Rossz lakhatási és anyagi körülményeik miatt az otthoni környezetben az a tapasztalat, hogy néhány alapvető dolgot nem sikerült elsajátítaniuk. Az óvónők tapasztalata, hogy számos esetben nem alakul ki a megfelelő szülő gyermek kapcsolat, nem tudnak gyermekeikkel megfelelően, hatékonyan foglalkozni. Beavatkozási területként nagyon fontos, hogy ezeket, a hátrányokat, lemaradásokat korrigáljuk. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2 számú táblázat- Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 20 év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 2008 153 4 2009 145 5 2010 146 5 2011 145 8 2012 157 10 2013 142 10 2014 152 9 Forrás: KSH, Önkormányzati adatok 20 A 4.1.2.táblázatban a 2015 évi felülvizsgálat során adatok kiegészítésre kerültek 31

A tartósan beteg gyermekek száma növekvő tendenciát mutat, főként veleszületett betegség a jellemző. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az óvodáztatási támogatás a legtöbbet igényelt ellátás. A fenti táblázatból jól látszik, hogy településen élő gyermekek 79 %-a szegénységben él. Somogyszentpálon 2012. évben 157 gyermek volt jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ami összesen 61 családot érintett. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek további kedvezményekben is részesülhetnek, mint például az ingyenes tankönyv, vagy az intézményi térítési díjkedvezmény, ami általában 50 %-os kedvezményt jelent. 2012 évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egyszeri kiegészítésében - augusztus hónapban 157 - december hónapban 143 gyermek részesült. A támogatás összege 2012.évben 5800,- Ft/fő volt. A 0-18 éves korosztály népességen (197 fő) belüli arányát tekintve ez az adat riasztó, a gyermekes családok elszegényedését tükrözi. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Településünkön nincs a gyermekek jogán járó helyi juttatást. d) kedvezményes étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma 2009 30 74 41 107 0 35 2010 32 73 41 109 1 30 2011 31 71 43 108 4 152 2012 31 81 45 114 11 0 32

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A helyi óvodában minden gyermek ingyen étkezik, az óvodások 93 % a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű, a fennmaradó 7%-nak az ingyenes étkezését az önkormányzat finanszírozza. A szegregátumban élő óvodások óvodába járása teljesen mértékben megoldott, kísérővel buszoznak. A nyári gyermekétkeztetés 2012.-ig rendszeresen megszervezett és tökéletesen működő rendszer volt, amit a helyi önkormányzat és az óvodai dolgozók együtt lebonyolítottak. 2012.-ben a nyári gyermekétkeztetésben olyan jogszabályi feltételeket írtak elő, aminek a község nem tud megfelelni, így hát ez a fajta ellátás meg is szűnt. Az önkormányzat az óvodások és az általános iskolások számára igény szerint biztosít a nyári időszakban meleg étkezést továbbá különböző karitatív szervezetekkel vette fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy esetenként élelmiszersegélyben részesülhessenek a rászorultak. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek nincs a településünkön. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége 4.2.1. számú táblázat A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma A településen élő 0-6 éves gyermekek száma A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma Összesen Ebből szegregátumban él A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma Összesen Ebből szegregátumban él A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma Összesen Ebből szegregátumban él 98 31 24 0 0 0 0 Adott településen található utazási idő (perc) 5 0 0 0 0 0 Forrás: önkormányzati, intézményi adatok 33

A szegregált területen elő gyermekek születésüktől fogva az esélyegyenlőtlenség áldozatai. Mind helyileg mind a lakókörnyezet befolyásolja ez a tényt. Az esélyegyenlőségre ebben a helyzetben is törekedni kell, tehát a cél az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz. Ennek érdekében az önkormányzat részt kíván venni a Biztos Kezdet Gyerekház programban. 4.2.2. számú táblázat Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete A településen élő általános iskolás tanulók száma A településen élő, fogyatékosnak minősített (SNI) általános iskolás tanulók száma összesen ebből szegregátumban él SNI tanulók ellátásának települése (helyben vagy más település ahol tanulnak) 89 2 1 Marcali, Kaposvár Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok Egy SNI-is gyermek Marcaliba és egy Kaposvárra jár iskolába. 4.2.3. számú táblázat Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Intézmény OM azonosítója Iskola / Feladatellátási hely neve: Feladatellátási helyen tanulók száma (összes tanuló) A feladat-ellátási helyen tanulók közül az 1. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma A feladat-ellátási helyen tanulók közül a 2. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma A feladat-ellátási helyen tanulók közül a 3. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma N.A N.A N.A N.A N.A N.A Forrás: nincs adat 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 34