Vállalkozásbarát Könyvelő, Oktató és Szolgáltató Betéti Társaság

Vállalkozásbarát Könyvelő, Oktató és Szolgáltató Betéti Társaság 1075 Budapest, Wesselényi utca 4. IV. emelet 27. Telefon: 9 00 17 00 : 341 02 02, fax: 413 17 16 e-mail: tomcsanyi.erzsebet@t-online.hu GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKAT KÖNYVELŐK KLUBJÁNAK SZAKMAI TÁJÉKOZTATÓJÁBÓL KIEMELT RÉSZ TARTALOMJEGYZÉK Szellemi termékek könyvelése... 1. oldal Sajátos egyszerűsített éves beszámoló 2009. január 1-jétől... 2. oldal Behajthatatlan követelés a számvitelben és a társasági adóról szóló törvényben... 4. oldal Elbirtokolt ingatlan könyvelése... 7. oldal Fizetett kamat utáni adózás előtti eredményt növelő tétel a társasági adónál... 8. oldal Szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség... 10. oldal Korlátolt felelősségű társaságok saját tőke hiánya és megoldási lehetőségei... 14. oldal Előzetesen felszámított adó megosztása... 22. oldal Korlátolt felelősségű társaságok saját tőke hiánya és megoldási lehetőségei Saját tőke hiánya keletkezik, ha a gazdasági társaság egymást követő két üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, továbbá, ha a korlátolt felelősségű társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent. A társaság tagjainak a szükséges saját tőkét biztosítaniuk kell. Ha nem gondoskodnak a saját tőkéről, a gazdasági társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi törvény a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó, saját tőke hiányról szóló alábbi rendelkezéseket tartalmazza. 1. A saját tőke hiánya keletkezik a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével. A korlátolt felelősségű társaságoknál kötelezően előírt jegyzett tőke összege 500.000 forint. 1

A saját tőke hiánya esetén a társaság tagjainak a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőkét biztosítaniuk kell. Ha nem gondoskodnak a saját tőke biztosításáról, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. Ez esetben a korlátolt felelősségű társaság például betéti társasággá alakulhat át. 2. A saját tőke hiánya keletkezik a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint akkor is, ha a korlátolt felelősségű társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent. Ekkor az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést. A tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani. Saját tőke hiányának megoldási lehetőségei Saját tőke hiányának megoldása pótbefizetés teljesítésével A saját tőke hiánya megoldható pótbefizetés teljesítésével, amelyet pénzátadással egyidejűleg a lekötött tartalékban kell helyezni. Ezzel a saját tőke hiánya csökken, vagy meg is szűnhet. Pótbefizetést akkor teljesíthetnek a tulajdonosok, ha azt vállalták és a társasági szerződés tartalmazza annak a lehetőségét. A pótbefizetés konkrét összegéről taggyűlési határozatnak kell születnie. A pótbefizetés összegét vissza kell fizetni a tulajdonosoknak, ha arra lehetőség nyílik. A pótbefizetést annak kell visszafizetni, aki a visszafizetéskor a tagjegyzékben szerepel. Saját tőke hiányának megoldása beolvadással, összeolvadással Az azonos tulajdonosi körrel rendelkező cégcsoportban a saját tőke hiánya megszüntethető beolvadással, összeolvadással is. Ennek feltétele, hogy az egyik cégnek a pozitív eredménytartaléka nagyobb legyen, mint a másik negatív eredménytartaléka. Amennyiben a cégek összevont eredménytartaléka negatív marad, abban az esetben is megoldható a pozitív eredménytartalék biztosítása átértékeléssel, jegyzett tőke emelésével összekötött tőketartalék emelésével, vagy jegyzett tőke leszállításával eredménytartalékba. Az átalakulási folyamatban kettőnél több cég is részt vehet, egyesülhet. Az átalakulási folyamatban a beolvadással, összeolvadással létrejövő vállalkozás eredménytartalékának pozitívnak kell lennie. Esettanulmány: Egy Kft. beolvad egy másik Kft-be 1. A Beolvadó Kft. szoftvereinél 2.000.000 Ft, befektetési célú részvényeinél 1.000.000 Ft értékhelyesbítést tart nyilván. Az értékhelyesbítések az átalakuláskor is a piaci értékre egészítik ki az eszközök nyilvántartás szerinti értékét. Az értékhelyesbítést és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát a Beolvadó Kft. mérlege átalakuláskor nem tartalmazhatja, emiatt a Beolvadó Kft. azokat megszüntette. A Beolvadó Kft. az eszközeit piaci értéken értékeli. Az ingatlanok értéke 8.000.000 Ft-tal, árukészletei 9.000.000 Ft-tal, forgatási célú részvényei 3.000.000 Ft-tal érnek többet nyilvántartási, könyv szerinti értéküknél. A Beolvadó Kft. számviteli politikájában rögzített módon a kisértékű tárgyi eszközöket, továbbá a vagyoni értékű jogokat és szellemi termékeket használatba vételkor egyösszegben elszámolják költségként. Ezen eszközök közül nullára leírt eszközök között szerepelnek tárgyi eszközök, amelyeknek a piaci értéke 3.000.000 Ft. 2. A Beolvadó Kft. követelései között szerepel 1.320.000 Ft értékben az Átvevő Kft-vel szembeni deviza alapú követelés. Az Átvevő Kft. rövid lejáratú kötelezettségei között a Beolvadó Kft-vel szembeni kötelezettség 1.000.000 Ft értékben szerepel. Az eltérést az okozta, hogy a két Kft. közül az egyik a nem realizált árfolyamkülönbséget jelentősnek, a másik nem jelentősnek minősítette. 2

3. Az átalakulás során döntöttek veszteségrendezési céllal a tőketartalék eredménytartalékkal szembeni felhasználásáról. 4. Az átalakulás során döntöttek a jegyzett tőke leszállításáról is a szükséges mértékben, eredménytartalékkal szemben. 5. Az átalakulással létrejövő társaság a jogszabályi előírásoknak megfelelően az átértékelési különbözetet terhelő, 16%-os mértékű társasági adó és 4%-os mértékű különadó összegének megfelelő lekötött tartalékot képzett. Várható vagyonvesztésre további 800.000 Ft lekötött tartalékot képeztek. 1. Beolvadó társaság vagyonmérleg tervezete Sorszám 1. 2. 3. Átértékelési különbözet Könyv szerinti érték Vagyonértékelés szerinti összeg a b c d e 01. A. Befektetett eszközök (02.+03.+04. sor) 31.000 + 14.000 45.000 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK 6.000 1/ + 2.000 8.000 03. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 22.000 *+ 11.000 33.000 04. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 3.000 1/ + 1.000 4.000 05. B. Forgóeszközök (06.+07.+08.+09. sor) 45.000 12.000 57.000 06. I. KÉSZLETEK 21.000 1/ + 9.000 30.000 07. II. KÖVETELÉSEK 4.000 4.000 08. III. ÉRTÉKPAPÍROK 7.000 1/ + 3.000 10.000 09. IV. PÉNZESZKÖZÖK 13.000 13.000 10. C. Aktív időbeli elhatárolások 2.000 2.000 11. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 78.000 26.000 104.000 12. D. Saját tőke (13. 15.+16.±17.+18.+19.±20. sor) 67.000 26.000 93.000 13. I. JEGYZETT TŐKE 15.000 15.000 14. ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 15. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE ( ) 16. III. TŐKETARTALÉK 10.000 1/+ 26.000 36.000 17. IV. EREDMÉNYTARTALÉK 40.000 40.000 18. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 2.000 2.000 19. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 20. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 21. E. Céltartalékok 1.500 1.500 22. F. Kötelezettségek (23.+24.+25. sor) 9.000 9.000 23. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 24. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 7.000 7.000 25. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2.000 2.000 26. G. Passzív időbeli elhatárolások 500 500 27. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 78.000 26.000 104.000 * 03. sor = 11.000 (+ 8.000 + 3.000) 16. sor (átértékelési különbözet) = + 2.000 + 1.000 + 8.000 + 3.000 + 9.000 + 3.000 = 26.000 3

Átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg tervezetének összeállítása Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. Jogelődnél vagyonértékelés szerinti érték Különbözetek Rendezés Átalakulással Beolvadó Kft. Átvevő Kft. Összesen létrejövő Kft. vagyonértékelés szerinti értéken kelés szerinti vagyona könyv (1+2) vagyonértészerinti értéke értéke a b c d e f g h 01. A. Befektetett eszközök (02.+03.+04. sor) 45.000 35.000 80.000 80.000 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK 8.000 18.000 26.000 26.000 03. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 33.000 12.000 45.000 45.000 04. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 4.000 5.000 9.000 9.000 05. B. Forgóeszközök (06.+07.+08.+09. sor) 57.000 80.000 137.000 1.320 135.680 06. I. KÉSZLETEK 30.000 20.000 50.000 50.000 07. II. KÖVETELÉSEK 4.000 14.000 18.000 2/ 1.320 16.680 08. III. ÉRTÉKPAPÍROK 10.000 16.000 26.000 26.000 09. IV. PÉNZESZKÖZÖK 13.000 30.000 43.000 43.000 10. C. Aktív időbeli elhatárolások 2.000 5.000 7.000 7.000 11. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 104.000 120.000 224.000 1.320 222.680 12. D. Saját tőke (13. 15.+16.±17.+18.+19.±20. sor) 93.000 35.000 128.000 320 127.680 13. I. JEGYZETT TŐKE 15.000 170.000 185.000 4/ 70.320 114.680 14. ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 15. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE ( ) 16. III. TŐKETARTALÉK 36.000 10.000 46.000 3/ 46.000 17. IV. EREDMÉNYTARTALÉK 40.000 150.000 110.000 2/ 320 3/ +46.000 4/ +70.320 5/ 6.000 18. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 2.000 5.000 7.000 *5/ +6.000 13.000 19. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 20. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 21. E. Céltartalékok 1.500 5.000 6.500 6.500 22. F. Kötelezettségek (23.+24.+25. sor) 9.000 75.000 84.000 1.000 83.000 23. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 40.000 40.000 40.000 24. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 7.000 20.000 27.000 27.000 25. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2.000 15.000 17.000 2/ 1.000 16.000 26. G. Passzív időbeli elhatárolások 500 5.000 5.500 5.500 27. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 104.000 120.000 224.000 1.320 222.680 *Lekötött tartalék 6.000.000 Átértékelési különbözet 16%-os mértékű társasági adója = 26.000.000 0,16 = 4.160.000 Átértékelési különbözet 4%-os mértékű különadója = 26.000.000 0,4 = 1.040.000 Várható vagyonvesztésre képzett lekötött tartalék 800.000 Megjegyzés: El kell készülnie az Átvevő társaság vagyonmérleg tervezetének is, amelyben az Átvevő Kft. vagyonának könyv szerinti értéken kell szerepelnie (2. oszlop adatai alapján). 4

Saját tőke hiányának megoldása a jegyzett tőke emelésével A saját tőke hiánya megoldható tőketartalék növelésével egybekötött jegyzett tőke emelésével is. A jegyzett tőke emelésének cégbírósági bejegyzési dátumán kell a jegyzett tőke és a tőketartalék növekedését könyvelni. Ezzel a saját tőke hiánya csökken, vagy megszűnik. A tőketartalék növekedésének az alapbizonylata a cégbírósági határozat mellett a tőkeemelésről szóló taggyűlési határozat. Az alábbiakban a Hiányos Kft. saját tőke részletében a 2010. augusztus 22-ei cégbírósági határozat dátumán könyvelt 100.000 Ft jegyzett tőke és 500.000 Ft tőketartalék emelésének hatását láthatjuk. A tőkeemeléssel megszűnt a saját tőke hiánya. A Hiányos Kft. saját tőkéje 2009. december 31-ei és 2010. augusztus 22-ei dátumokon: Sor- 2009. Előző év(ek) 2010. szám 12.31. korrekciója 08.22. a b c d e 57. D. Saját tőke (58. 60.+ 61.± 62. + 63.+ 64.± 67. sor) 100 700 58. I. JEGYZETT TŐKE 500 600 59. ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 60. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE ( ) 61. III. TŐKETARTALÉK 500 62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK -100-400 63. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK (65.+66. sor) 65. 1. Értékhelyesbítés értékelési tartalékra 66. 2. Valós értékelés értékelési tartalékra 67. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY - 300 Saját tőke hiányának megoldása tulajdonosi kölcsön elengedésével A saját tőke hiánya megoldható tulajdonosi kölcsön elengedésével is. A rendkívüli bevételként könyvelt elengedett összeg eredményágon bekerül a saját tőkébe, amellyel növekszik a saját tőke értéke. Ezzel a saját tőke hiánya csökken, vagy meg is szűnhet. Az évközben könyvelt kötelezettség elengedése a rendkívüli bevételek között szerepel az év végi zárásig és csak a mérleg fordulónapján kerül be a mérleg szerinti eredménybe és ezzel a saját tőkébe. Csak ekkor csökkenti, vagy szünteti meg a saját tőke hiányát. Az elengedett kötelezettség miatt azonban jelentős összegű adófizetési kötelezettség keletkezhet. 2010. január 1-jétől nem csökkenti az adózás előtti eredményt az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg. Az elengedett kötelezettség legnagyobb adóterhe a 2008. január 1-jétől hatályba lépett illetékfizetési kötelezettség miatt keletkezik, amelynek a mértéke elérheti a 40%-ot is, legkisebb mértéke 21 %. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény módosította az illetékekről szóló törvényt. A törvényt 2009. július 8-án hirdették ki a 95. számú Magyar Közlönyben. Ebben további mentességek szerepelnek az ajándékozási illeték alól, amelyek hatályba léptek 2009. július 9-én. Ezek között szerepel a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is útján történő megszerzése is. Ebből következően az elengedett tulajdonosi kölcsön után nem kell illetéket fizetni, ha az elengedő tulajdonos gazdálkodó szervezet. 5

Saját tőke hiányának megoldása tulajdonosi kölcsönből emelt saját tőkével A saját tőke hiánya megoldható a 2006. évi IV. törvény 13. -ának (2) bekezdése alapján tulajdonosi kölcsönnel, mint nem pénzbeli vagyoni betéttel történő tőkeemeléssel is. A jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékot is érdemes növelni. A jegyzett tőke emelésének cégbírósági bejegyzési dátumával kell a jegyzett tőke és a tőketartalék növekedését könyvelni. Ezzel a saját tőke hiánya csökken, vagy meg is szűnhet. A tőketartalék növekedés alapbizonylata a cégbírósági határozat mellett a tőke emeléséről szóló taggyűlési határozat. A nem pénzbeli betétként szolgáltatott tulajdonosi kölcsönt az egyéb követelések között kell könyvelni a jegyzett, de be nem fizetett tőke számlával szemben. A jegyzett tőke emeléséről szóló cégbírósági határozat dátumával kell könyvelni a jegyzett tőke és a tőketartalék növekedését a jegyzett, de be nem fizetett tőke számlával szemben. A tulajdonossal szemben fennálló egyéb követelést és a tulajdonossal szembeni kölcsöntartozást kompenzálási jegyzőkönyv alapján meg kell szüntetni. Az alábbiakban a Hiányos Kft. saját tőke részletében a 2010. augusztus 23-ai cégbírósági határozat dátumán könyvelt 100.000 Ft jegyzett tőke és 4.000.000 Ft tőketartalék emelésével megszűnt a saját tőke hiánya. A Hiányos Kft. saját tőkéje 2009. december 31-ei és 2010. augusztus 23-ai dátumokon: Sor- 2009. Előző év(ek) 2010. szám 12.31. korrekciója 08.23. a b c d e 57. D. Saját tőke (58. 60.+ 61.± 62. + 63.+ 64.± 67. sor) 100 4.200 58. I. JEGYZETT TŐKE 500 600 59. ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 60. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE ( ) 61. III. TŐKETARTALÉK 4.000 62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK -100-400 63. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK (65.+66. sor) 65. 1. Értékhelyesbítés értékelési tartalékra 66. 2. Valós értékelés értékelési tartalékra 67. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY - 300 Saját tőke hiányának megoldása értékhelyesbítés alkalmazásával A saját tőke hiánya megszűnhet értékhelyesbítés alkalmazásával is. Az értékhelyesbítés könyvelésével együtt könyveljük az értékhelyesbítés forrását az értékelési tartalékot, amellyel növekszik a saját tőke értéke. Ezzel a saját tőke hiánya csökken, vagy meg is szűnhet. Az értékhelyesbítés csak a mérleg fordulónapján könyvelhető, alkalmazásának a lehetőségét a számviteli politikának tartalmaznia kell és könyvvizsgálónak igazolnia kell annak helyességét. Az értékhelyesbítés összegének megállapításánál nem a mérleg fordulónapján, hanem a számviteli politika szerinti mérlegkészítés napján érvényes piaci értéket kell figyelembe venni. Az értékhelyesbítés könyvelését követően az érintett eszközök piaci értéken szerepelnek a könyvelésben. Az értékhelyesbítés összegét évente, a mérleg készítésekor felül kell vizsgálni, amelynek következtében annak értéke vagy nő, vagy csökken, s az is előfordulhat, hogy nem változik. Ezzel változhat a saját tőke értéke, a saját tőke hiánya is. 6

A saját tőke hiányának megszüntetése a jegyzett tőke leszállításával A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 143. -a alapján fennálló saját tőke hiánya megszüntethető a jegyzett tőke leszállításával is. A jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékban elhelyezve, belső saját tőkerendezést követően csökkenthető, illetve megszüntethető a saját tőke hiánya. A jegyzett tőke leszállításával a jegyzett tőke csökkenést és egyben az eredménytartalék növekedését a cégbírósági bejegyzés dátumának a napjával kell könyvelni. A Hiányos Kft. 2009. december 31- ei mérlegfordulónappal készült mérlegében a saját tőke hiány megállapításra kerül a 2006. évi IV. törvény 143. -a alapján, mivel a saját tőke 7.000.000 FT- os összege nem éri el a jegyzett tőke 50 %-át. 2010. szeptember 10-ei cégbírósági határozat dátumán könyvelt 20.000.000 Ft jegyzett tőke leszállítás az eredménytartalékba kerül. Ezzel megszűnt a saját tőke hiánya. A Hiányos Kft. saját tőkéje 2009. december 31-ei és 2010. szeptember 10-ei dátumokon: Sorszám 2009. 12.31. Előző év(ek) korrekciója 2010. 09.10. a b c d e 57. D. Saját tőke (58. 60.+ 61.± 62. + 63.+ 64.± 67. sor) 7.000 7.000 58. I. JEGYZETT TŐKE 25.000 5.000 59. ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 60. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE ( ) 61. III. TŐKETARTALÉK 62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK -15.000 2.000 63. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK (65.+66. sor) 65. 1. Értékhelyesbítés értékelési tartalékra 66. 2. Valós értékelés értékelési tartalékra 67. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY - 3.000 Gt. 51. (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. (2) Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. Gt. 143. (1) A taggyűlést ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik az ügyvezető hívja össze. (2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi. (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani. 7

Vállalkozásbarát Könyvelő, Oktató és Szolgáltató Betéti Társaság 1075 Budapest, Wesselényi utca 4. IV. emelet 27. Telefon: 9 00 17 00 : 341 02 02, fax: 413 17 16 e-mail: tomcsanyi.erzsebet@t-online.hu Tájékoztató a 2011. évi gazdasági társaságok könyvelőklubjáról Előadások 2011-ben szombati napokon 9 00 13 00 1. január 29. 4. április 30. 7. október 29. 2. február 26. 5. június 25. 8. november 26. 3. március 26. 6. szeptember 24. 9. december 10. A klub helyszíne: ELTE Bölcsészettudományi Kar, Gólyavár. Cím: 1088 Budapest, Múzeum körút 4. Részvételi díj: 80.000 Ft + áfa/év, amelyet átutalással (számlaszám: 1170 4007 2014 6094), vagy készpénzben az irodánkban (1075 Budapest, Wesselényi u. 4. IV. em. 27., munkanapokon 9-17 óra között) lehet megfizetni. Az átutaláson: a befizető nevénél, címénél a számlát kérőt (vevőt) pontosan kérem feltüntetni, a befizetés jogcíménél, illetve a közleményben pedig a klubtag nevét. A számlát a klubkártyával együtt a klubfoglalkozásokon, vagy az irodánkban át lehet venni, illetve kérésre ajánlott levélben kerül kiküldésre. A jelentkezéseket érkezési sorrendben, a teljes díjtétel megfizetése esetén fogadjuk el, Tomcsányi Erzsébet 1075 Budapest, Wesselényi utca 4. IV. e. 27. címen, vagy a 06 1 341 02 02-es és a 06 1 413 17 16-os fax számokon. A könyvelőklub szakmai tájékoztató anyaga önállóan is megrendelhető, amelyet a klubot követően postázunk. A klubtag, vagy a könyvelőklub anyagát megrendelő igénybe vehet a jogszabály változásokról szóló külön előadásoknál, alkalmanként bruttó 10.000,-Ft kedvezményt. A könyvelőklub szakmai tájékoztató anyagát egy évre 16.000 Ft + áfa összegért lehet megrendelni. Név: Értesítési cím: Otthoni telefon: Munkahelyi, vagy mobil telefon: Számlát kérő (munkahely) neve: Számlát kérő címe: Jelentkezési lap a 2011. évi könyvelőklubba, illetve megrendelő a szakmai tájékoztató anyaghoz* * Választását kérem aláhúzni! e-mail: A tájékoztatóban lévő feltételeket elolvastam és elfogadom. Dátum: Cégszerű aláírás: P.H. KÉREM NYOMTATOTT BETŰVEL, OLVASH ATÓAN KITÖLTENI! 8