TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 2 A MUNKABALESETEK ALAKULÁSA... 5 2.1 A MUNKABALESETEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA... 5 2.1.1 A munkabalesetek megyék szerinti alakulása... 6 2.1.2 A munkabalesetek nemzetgazdasági ágak szerinti alakulása... 7 2.1.3 A foglalkoztatottakra vonatkozó munkabaleseti gyakorisági mutatók... 7 2.1.4 A munkabaleseti ráták megyék szerinti alakulása... 8 2.1.5 A munkabaleseti ráták nemzetgazdasági ágak szerinti alakulása... 10 2.2 A MUNKABALESETEK MUNKÁLTATÓI KIVIZSGÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK... 10 3 A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK, FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK KIVIZSGÁLÁSA ÉS ALAKULÁSA... 11 3.1 A MUNKAVÉDELMI HATÓSÁGHOZ BEJELENTETT FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS GYANÚK ÉS FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK 11 3.2 AZ ELFOGADOTT ÉS NYILVÁNTARTÁSBA VETT FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK, ÉS FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK... 12 4 A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLATOK ÉS SZAKELLÁTÓ HELYEK ÉVES TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE... 16 5 AZ NGM MUNKAFELÜGYELETI FŐOSZTÁLYA ÉS A MUNKAVÉDELMI HATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE... 19 5.1. JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉSI TEVÉKENYSÉG... 19 5.1.1 Törvényi szintű szabályozás... 19 5.1.2 Rendeleti szintű szabályozás... 20 5.2. EGYÉB SZABÁLYOZÁS, IRÁNYMUTATÁS... 20 5.3. A MUNKAVÉDELMI HATÓSÁGOK HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGE... 21 5.3.1. A munkavédelmi hatósági ellenőrzések számának alakulása... 21 5.3.2. Célvizsgálatok, akcióellenőrzések, társhatósági ellenőrzések... 23 5.3.3. A közérdekű és panaszbejelentések kivizsgálása... 24 5.3.4. Utóellenőrzések... 25 5.3.5. A munkáltatók írásbeli tájékoztatás kérésére vonatkozó határozati intézkedések... 26 5.3.6. Előre bejelentett ellenőrzések tapasztalatai... 26 5.3.7. Az ellenőrzések egyéb tapasztalatai... 27 6 AZ ELLENŐRZÉSEK FŐ ÁGAZATI TAPASZTALATAI... 29 6.1. ÉPÍTŐIPAR... 29 6.2. MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS... 31 6.3. FELDOLGOZÓIPAR... 34 6.4. GÉPIPAR... 39 6.5. SZOLGÁLTATÓIPAR... 40 6.6. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS... 45 7. AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ ELLÁTÁS ÉS HASZNÁLAT... 45 8. MUNKAVÉDELMI KUTATÁS ÉS TUDOMÁNYOS MUNKA... 47 9. A MUNKAVÉDELMI TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSE... 49 10. MUNKAVÉDELEM ÉS BIZTONSÁGTECHNIKA SZAKLAP... 49 3
11. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK... 50 12. MINISZTÉRIUMOK ÉS ÖNÁLLÓ SZERVEZETEK BESZÁMOLÓINAK ÖSSZEFOGLALÓJA... 53 1. BELÜGYMINISZTÉRIUM... 53 2. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA... 54 3. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM... 56 4. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM... 56 5. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM... 57 6. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM... 57 7. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM... 58 8. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM... 58 9. EURÓPAI TÁMOGATÁSOKAT AUDITÁLÓ FŐIGAZGATÓSÁG... 59 10. KÖZBESZERZÉSI ÉS ELLÁTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG... 59 11. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR... 61 12. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL... 62 13. MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL... 64 14. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL... 64 15. NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL ÉS A 44 SZAKKÉPZÉSI CENTRUM... 64 16. ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR... 66 17. ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG... 67 18. A MUNKAVÁLLALÓI OLDAL VÉLEMÉNYE A NEMZETGAZDASÁG 2015. ÉVI MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL... 67 19. A MUNKAADÓI OLDAL VÉLEMÉNYE A NEMZETGAZDASÁG 2015. ÉVI MUNKAVÉDELMI HELYZETRŐL... 69 4
Munkavédelmi hatóság beszámolója 1 Bevezetés A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 14. (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint a munkavédelem irányításának keretében állami feladat a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése és a megállapítások nyilvánosságra hozatala. Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. a) pontja értelmében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el az Mvt. 14. -ában meghatározott állami irányítási feladatokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (I. 21.) NGM utasítás 2. függelék 3.3.1.5 d) pont 15. alpontja alapján a Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárságon belül működő Munkafelügyeleti Főosztály készíti el a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés szövegtervezetét. A jelentés tartalmazza a 2015. évre vonatkozóan a gazdasági környezet és a munkafeltételek alakulását a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) Munkafelügyeleti Főosztálya és a megyei kormányhivatalok - munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó - munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési osztályainak tapasztalatai alapján. A jelentés tervezetét országos érdekegyeztetés keretében a munkavállalók, a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőiből álló Munkavédelmi Bizottság 2016. június 23-i plenáris ülésén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta. 2 A munkabalesetek alakulása 2.1 A munkabalesetek számának alakulása A munkavédelmi helyzet értékelésének egyik legfontosabb mutatója a munkabalesetek számának alakulása. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya által készített munkabaleseti nyilvántartás alapja a munkáltatók tárgyévre vonatkozó 3 napot meghaladó keresőképtelenséggel járó munkabalesetek munkabaleseti jegyzőkönyvön történő bejelentése. A munkáltatók a munkabaleset helyszíne szerinti, területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz küldik meg a munkabaleseti jegyzőkönyveket, amelyek feldolgozása alapján történik a munkabalesetek statisztikai elemzése 1. A beérkezett és feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek adatai alapján az összes munkabaleset számában 2013-tól a foglalkoztatottság növekedése és a feldolgozóipar 1 Nem tartalmazza a Jelentés azokat a baleseteket, amelyek kivizsgálására a területi munkavédelmi hatóság hatásköre nem terjed ki, mert: vagy nem minősülnek munkabalesetnek: szabadidős (otthoni munkabalesetek), nem szervezett munkavégzés során bekövetkezett sportbalesetek, mást nem foglalkoztató egyéni vállalkozó, segítő családtag munkavégzése közben bekövetkezett balesetek, a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben érő baleset, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt; vagy a baleset ugyan munkabalesetnek minősül, de a kivizsgálása nem tartozik a munkavédelmi hatóság hatáskörébe (Mvt. 86. (1) d) és e) pontja alapján a bányászati tevékenységgel összefüggő, illetve a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a katasztrófavédelem szerveinél, és az önkéntes tűzoltóságnál bekövetkezett munkabalesetek); jelentésre nem kötelezett, 1-3 kiesett napot okozó, munkabaleset 5
bővülése miatt emelkedés tapasztalható. (Az összes munkabaleset számának alakulását az 1. számú ábra mutatja.) 1. számú ábra 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 Összes munkabaleset 17 295 17 025 17 222 19 661 21 088 0 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. A súlyos munkabalesetek száma 2011-2012 közötti időszakban 158-ról 140-re csökkent, 2013-ban 187-re nőtt, majd 2014-ben ismét csökkent 172-re, majd 2015-ben 173 volt. A halálos munkabalesetek száma 2012-ig csökkenő tendenciát mutatott (80-ról 62-re), 2013-ban 75, 2014-ben 78, majd 2015-ben 84 volt. Az egyéb súlyos munkabalesetek száma 2011-2012 közötti időszakban nem változott (mindkét évben 78 volt), 2013. évben emelkedett (112-re), 2014. évben visszaesett (94-re), majd 2015-ben 89-re csökkent. (A súlyos munkabaleset számának alakulását a 2. számú ábra mutatja.) 2. számú ábra 2.1.1 A munkabalesetek megyék szerinti alakulása Az elmúlt 5 évhez hasonlóan 2015. évben is a legtöbb munkabaleset Budapest Fővárosban (3594), Pest megyében (2112), Győr-Moson-Sopron megyében (1340), Fejér megyében 6
(1331) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1345) történt. A 2014. évihez képest Budapesten 2,2%-kal, Pest megyében 5,3%-kal, Fejér megyében 13,9%-kal, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 20,6%-kal nőtt, míg Győr-Moson-Sopron megyében 0,7%-kal csökkent a munkabalesetek száma. 2015. évben a legtöbb súlyos munkabaleset külföldön (súlyos: 18, ebből halálos: 13), Budapest Fővárosban (súlyos: 15, ebből halálos: 6), Hajdú-Bihar megyében (súlyos: 13, ebből halálos: 6), Pest megyében (súlyos: 12, ebből halálos: 5), Vas megyében (súlyos: 12, ebből halálos: 4) és Bács-Kiskun megyében (súlyos: 12, ebből halálos: 3) történt. A 2014. évhez képest a súlyos munkabalesetek száma 11 megyében növekedett, 7 megyében csökkent, 2 megyében változatlan maradt. Ezen belül a 2014. évhez képest a halálos munkabalesetek száma 10 megyében növekedett, 2 megyében változatlan maradt, 8 megyében csökkent. 2.1.2 A munkabalesetek nemzetgazdasági ágak szerinti alakulása 2015-ben a "C" - Feldolgozóipar (7807), a "H" - Szállítás, raktározás (2726) és a "G" - Kereskedelem, gépjárműjavítás (2415) nemzetgazdasági ágazatokban történt a legtöbb munkabaleset. Ezen ágazatokban dolgozó munkavállalók száma a legmagasabb Magyarországon. 2015-ben a súlyos munkabalesetek az "F" - Építőipar (súlyos: 40, ebből halálos: 25), a "C" - Feldolgozóipar (súlyos: 40, ebből halálos: 11), a "H" - Szállítás, raktározás (súlyos: 31, ebből halálos: 21) és az "A" - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (súlyos: 12, ebből halálos: 5) ágazataiban következtek be. A négy ágazatban a súlyos munkabalesetek száma a 2014. évhez képest az "F" - Építőiparban (33-ról 40-re), a "H" - Szállítás, raktározásban (21-ről 31- re) emelkedett, azonban a "C" - Feldolgozóiparban (47-ről 40-re) és az "A" - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban (17-ről 12-re) csökkent. Az elmúlt 5 évben is ezekben az ágazatokban történt a legtöbb súlyos és halálos munkabaleset. 2015. évben történt a munkabalesetek 51%-a a "C" - Feldolgozóiparban (37%), a "Q" - Humán-egészségügyi, szociális ellátásban (7%), az "F" - Építőiparban (4%), és az "A" - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban (4%), ezért ezeket az ágazatokat a munkavédelmi hatóság kiemelt ágazatként vizsgálja. 2015-ben a halálos kimenetelű munkabalesetek 49%-a a kiemelt ágazatokban történt (Építőipar: 30%, "C" - Feldolgozóipar: 13%, "A" - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat: 6%), de a nem kiemelt ágazatok közül a "H" - Szállítás, raktározás is jelentős arányt képviselt (25%). 2.1.3 A foglalkoztatottakra vonatkozó munkabaleseti gyakorisági mutatók A munkabalesetek abszolút számai mellett indokolt a foglalkoztatottakra vetített munkabaleseti mutatókat (rátákat) is értékelni. A viszonyítási alap az összes munkabaleset esetében 1 000 fő munkavállaló, a halálos munkabalesetek esetében 100 000 fő munkavállaló. 7
A munkabaleseti ráta az elmúlt öt évben 4,5-ről 5,0-ra emelkedett, a 2014. évihez képest 2015-ben 0,2 volt a növekedés. A halálos munkabaleseti ráta az elmúlt öt év alatt csökkent (2,1-ről 2,0-ra), a 2013/2014 vonatkozásában 2015-ben 0,1 volt a növekedés. A tendenciák elemzésekor figyelembe kellett venni, hogy a halálos munkabalesetek esetén akár 30%-os különbség is adódhat munkabalesetek bekövetkezésének tényleges időpontja és a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozásának időpontja szerinti adatok között. A munkabaleseti jegyzőkönyvek megküldési idejének eltolódása a hosszabb kivizsgálási idő és a jogvitákból eredő döntések meghozatala miatt történik. A részletes elemzésekhez szükséges adatok csak a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvekből nyerhetők, ezért a kimutatásban ez szerepel. (A 3. számú ábra adatai a munkabaleseti rátákat, míg a 4. számú ábra az országos munkabaleseti ráták tendenciáját mutatja.) 3. számú ábra Év Összes munkabaleset Az 1000 munkavállalóra jutó mutató Halálos kimenetelű munkabaleset 100 000 munkavállalóra jutó gyakorisági mutató Foglalkoztatottak száma [fő](ksh adat) 2011 17 295 4,5 80 2,1 3 811 900 2012 17 025 4,4 62 1,6 3 877 900 2013 17 222 4,4 75 1,9 3 938 400 2014 19 661 4,8 78 1,9 4 100 840 2015 21 088 5,0 84 2,0 4 210 500 4. számú ábra 2.1.4 A munkabaleseti ráták megyék szerinti alakulása A munkabalesetek megyék szerinti alakulását tekintve 2015-ben az 1 000 főre jutó munkabaleseti ráta Komárom-Esztergom megyében (7,1), Fejér megyében (6,8), Győr- Moson-Sopron megyében (6,4) és Vas megyében (6,3) volt a legmagasabb. A legalacsonyabb 8
munkabaleseti ráta Hajdú-Bihar megyében (3,8), Zala megyében (3,8) és Pest megyében (3,9) fordult elő. A munkabaleseti ráták megyék szerinti alakulását az 5. számú ábra mutatja. 5. számú ábra A 100 000 főre jutó halálos munkabaleseti ráta Zala megyében (5,0), Somogy megyében (4,2) és Komárom-Esztergom megyében (3,7) volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Nógrád megyében (0,0), Tolna megyében (0,0), Békés megyében (0,7), Budapest Fővárosban (0,7), Borsod megyében (0,8) és Pest megyében (0,9) volt. A halálos munkabaleseti ráták megyék szerinti alakulását a 6. számú ábra mutatja. 6. számú ábra 9
2.1.5 A munkabaleseti ráták nemzetgazdasági ágak szerinti alakulása A 2015. évben az 1 000 főre jutó munkabaleseti ráta nemzetgazdasági ágak szerinti alakulását tekintve az E - Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás, szennyeződés-mentesítés ágazatban volt a legmagasabb (13,8), amit a H - Szállítás, raktározás (10,1) és a "C" - Feldolgozóipar (8,7) ágazat követett. A 2015. évben a 100 000 főre jutó halálos munkabaleseti ráta az "F" - Építőipar ágazatban volt a legmagasabb (9,2), de az E - Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés-mentesítés (8,9) és a H - Szállítás, raktározás (7,8) ágazatokban is magas volt. 2.2 A munkabalesetek munkáltatói kivizsgálásával kapcsolatos tapasztalatok A munkabalesetek munkáltatók általi kivizsgálásával kapcsolatos tapasztalatok az elmúlt években alig változtak. A beérkezett és feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a balesetvizsgálatok egyre inkább munkavédelmi szakemberek bevonásával történnek. Elmondható azonban, hogy a balesetvizsgálat eredményeként, a baleset okaként legtöbbször a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztását állapítják meg. A munkabaleset kivizsgálásokra az a jellemző, hogy a munkáltató, illetőleg az általa megbízott balesetet vizsgáló a sérülést szenvedett munkavállaló mulasztásainak feltárására fektette a hangsúlyt, valamint a balesetvizsgálat a munkaeszközök, védőberendezések és a munkakörülmények szerepét egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen veszik figyelembe. A munkavédelmi hatóság helyszíni ellenőrzése során szinte mindig megállapítható volt, hogy az eseményt nem vizsgálták teljes körűen, ezért a munkabaleseti jegyzőkönyv olyan adatokat tartalmazott, amelyek elfedték, csökkentették a munkáltatói felelősséget. A munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása alapján a munkabalesetek munkáltatói kivizsgálásának gyakorlata az alábbiak szerint összegezhető: a baleset leírása vagy nem elég részletes, vagy a balesettel nem összefüggő adatokat sorol fel, amelyből nehéz a baleset valódi okát megállapítani; a sérült és a baleset tanúinak meghallgatása többször elmarad; a baleset bekövetkezéséért a munkáltató a sérültre próbálja áthárítani a felelősséget, ezáltal igyekszik a saját felelősségét csökkenteni; a munkáltató által a megelőzés érdekében megtett intézkedések nem megfelelőek és főleg a megfelelő műszaki intézkedések maradnak el. Az eltitkolt munkabalesetekről a munkavédelmi hatóság panasz, kérelem, a rendőrség, vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megkeresése kapcsán szerez tudomást. Továbbra is jellemző, hogy a munkáltatók egy része a bekövetkezett munkabalesetet nem jelenti, mindez a várható szankciók elkerülésére, jogszabályok ismeretének hiányára, rendezetlen munkaügyi viszonyokra, adminisztratív mulasztásokra vezethető vissza. 10
3 A foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása és alakulása 3.1 A munkavédelmi hatósághoz bejelentett foglalkozási megbetegedés gyanúk és fokozott expozíciós esetek (Jelen fejezet a munkavédelmi hatóság vizsgálati tapasztalatait tartalmazza.) A bejelentett foglalkozási megbetegedés gyanújával és a fokozott expozíció gyanújával bejelentett eseteket a Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztályai kormánytisztviselői vizsgálták ki. A foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának orvos végzettségű kormánytisztviselői minden esetben közreműködtek. 2015. évben a munkavédelmi hatósághoz 296 foglalkozási megbetegedés gyanút és 104 fokozott expozíció gyanús esetet jelentettek be. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint a kivizsgált bejelentéseket a vizsgálati dokumentációval együtt a kormányhivatalok továbbították az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály (a továbbiakban: munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv) részére a bejelentés teljes körűségének, és szakmai megalapozottságának elbírálása céljából. A 2014. évben bejelentett 402 foglalkozási betegség gyanúhoz képest 2015-ben a bejelentési szám jelentős csökkenést mutatott a 2014. évi bejelentési kiugrást elsősorban néhány tömeges bejelentés okozta. 2015. évben (a korábbi évekkel ellentétben) minden megyéből érkezett foglalkozási betegség gyanú bejelentés, mely a jelentési fegyelem javulásának, és a munkavédelemmel foglalkozó kormánytisztviselők felvilágosító munkájának volt köszönhető. A legtöbb foglalkozási megbetegedés gyanús eset - az összes bejelentett eset 27%-a - a feldolgozóipar területéről érkezett, mely átvette a vezetést az eddigi legtöbb bejelentést adó, elsősorban Baranya megyéből érkező bányászati ágazattól (25%). A magas Baranya megyei esetszám döntően az egykori bányászok évtizedekkel korábbi expozíciójából adódó, de most kialakult, vagy diagnosztizált megbetegedések bejelentésének magas számából adódott. A humán-egészségügyi és szociális ellátásból a bejelentések 23%-a érkezett, mely az előző évhez képest (bár az esetszám azonos, de az összes bejelentés csökkent) emelkedést mutat (2014-ben ez az arány 17% volt). 2015 évben a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területéről az összes bejelentés 3,4%-a érkezett, ez a 2014. évi 19%-os bejelentési arány töredéke (2014. évben Jász-Nagykun-Szolnok megyében tömegesen jelentettek be leptospira és fitofotodermatitisz eseteket). Évek óta elenyésző számú bejelentés érkezik a szállítás, és a kereskedelem területéről, az építőiparból bejelentés 2015-ben nem érkezett. Az előző évhez viszonyítva továbbra is a kémiai kóroki tényezők által okozott foglalkozási megbetegedések gyanúja (42,6%) fordult elő leggyakrabban, ezt követték a biológiai (23%) kóroki tényezők. 2015 évben is megelőzte a fizikai (15,2%) kóroki tényezők által bejelentett 11
foglalkozási megbetegedés gyanús esetek számát a nem optimális igénybevétel, pszichoszociális ergonómiai tényezők (19,2%) által bejelentett esetek száma. A 2015-ben bejelentett és kivizsgált fokozott expozíciós esetek 57%-át zaj, 43%-át vegyi anyag döntően ólom (szervetlen)- okozta. A kivizsgált fokozott expozíciós esetek számának évek óta megfigyelhető folyamatos csökkenése megállt, mely vélhetően a bejelentési fegyelem javulásának köszönhető. 3.2 Az elfogadott és nyilvántartásba vett foglalkozási megbetegedések, és fokozott expozíciós esetek (A munkavédelmi hatóság által kivizsgált és a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által is szakmailag megalapozottnak talált, 2015. évben elfogadott esetek elemzése.) A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 2015-ben 277 foglalkozási megbetegedést (mérgezést) vett nyilvántartásba, 45%-kal többet, mint az előző évben (191). Az esetek 68%-a járt keresőképtelenséggel (2014-ben 69%). Az előző évhez képest a regisztrált fokozott expozíciós esetek száma 56%-kal növekedett (43-ról 67-re). A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek számának növekedése a bejelentési fegyelem javulását tükrözi. (7. számú ábra). 7. számú ábra A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek számának alakulása, 2001-2015 800 700 600 500 400 300 200 100 0 675 541 488 481 473 529 339 469 280 423 379 254 274 245 277 187 168 191 102 104 120 248 67 164 36 38 43 113 51 35 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Foglalkozási megbetegedések Fokozott expozíciók A foglalkozási megbetegedésben szenvedő vagy fokozott expozícióval érintett munkavállalók túlnyomó többsége férfi volt: arányuk a foglalkozási betegségek között: 52%, (48% nő), a fokozott expozíciós esetek között 99%, (1% nő). A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek életkor szerinti megoszlása eltérő. Fiatalkorú munkavállaló a foglalkozási megbetegedések között 2 esetben fordult elő. A foglalkozási megbetegedést elszenvedők és a fokozott expozíciós esetek között is az 50 év felettiek aránya a legnagyobb: 44% és 54%. 12
Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a legtöbb foglalkozási megbetegedés az előző évtől eltérően a feldolgozóiparban (34%, 95 eset), valamint az egészségügyi és szociális ellátás területén (az összes megbetegedés 26%, 72 eset) fordult elő. A legtöbb foglalkozási megbetegedés tárgyévben is Baranya megyében fordult elő (58 eset, 21%), megelőzve Jász-Nagykun-Szolnok (45 eset, 16%) és Bács-Kiskun megyét (22 eset, 8%). Ebben az évben foglalkozási megbetegedést csak Tolna megyében nem regisztráltak. 2015. évben 3 halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedés fordult elő, előző évben 8 esetet vettek nyilvántartásba. A halálos esetek többsége (2 eset) a korábban ionizáló sugárzás tartós expozíciójának kitett bányászok körében kialakult rosszindulatú tüdődaganat következménye volt. Tömeges (egy időben, azonos munkahelyen, legalább 5 fő munkavállalót érintő) foglalkozási megbetegedést 6 esetben regisztráltak, összesen 76 főt (58 nő, 18 férfi). 2014-ben 1 eset fordult elő, 8 fő megbetegedettel. A regisztrált foglalkozási megbetegedések között kórformák szerinti előfordulásukat tekintve az előző évhez hasonlóan az első helyen a fertőző betegségek állnak, második helyre a bőrbetegségek kerültek, ezeket követik az egyéb csoportba sorolt megbetegedések (pl.: mozgásszervi betegségek), valamint a légzőrendszeri megbetegedések (8. számú ábra). 8. számú ábra A foglalkozási megbetegedések esetszámai főbb kórformák szerint, 2014-2015 120 106 100 2014 2015 80 60 40 20 64 46 40 20 55 31 41 2 13 16 9 9 9 3 4 0 A kórformák nemek szerinti megoszlását elemezve megállapítható, hogy a nők aránya a legnagyobb a bőrbetegségek (65%) és a fertőző megbetegedések (60%) között, míg a férfiak aránya a zaj okozta halláskárosodások, az ionizáló sugárzás és a vibráció okozta megbetegedések (100-100%), valamint a légzőszerveket érintő kórképek (78%) között a legmagasabb. A kóroki tényezők fő csoportjai szerint legnagyobb arányban a biológiai és kémiai, valamint (harmadik helyen) az egyéb kóroki tényezők által okozott megbetegedések fordultak elő (9. számú ábra). 13
9. számú ábra A foglalkozási megbetegedések százalékos megoszlása a kóroki tényezők fő csoportjai szerint, 2015 14% 10% 37% Kémiai 39% Biológiai Egyéb Fizikai A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 2015-ben összesen 13 férfi foglalkozási eredetű halláskárosodását vette nyilvántartásba (az előző évben mindössze 2 férfi munkavállalót), míg az elutasított esetek száma 5 volt. Tárgyévben 106 foglalkozási eredetű fertőző megbetegedés fordult elő, számuk az előző évhez képest 66%-kal növekedett. A megbetegedettek között a nők és férfiak aránya 60% illetve 40%. A fertőző megbetegedések legnagyobb arányban (65%) 40 év feletti munkavállalókat érintették. Területi megoszlás szerint a legtöbb esetet Bács-Kiskun (15), Baranya és Csongrád (14-14), valamint Zala (12) megyékből regisztráltuk. A fertőző megbetegedések 37%-a (39 eset) zoonózis volt. 2015-ben 55 foglalkozási bőrbetegség (az összes foglalkozási megbetegedés 20%-a) került elfogadásra, közel háromszor több mint az előző évben (2014-ben 20 fő). A bőrbetegségek nemek szerinti megoszlása: 65% nő és 35% férfi. Az elfogadott légzőszervi megbetegedések száma 40, az összes foglalkozási megbetegedés 14%-a, ami az előző évhez képest 13%-os csökkenést jelent. A megbetegedettek között a férfiak aránya 78%, a nőké 22%. Az érintettek kivétel nélkül 40 év feletti korosztályból kerültek ki. A légzőszervi megbetegedések 73%-a Baranya megyéből került nyilvántartásba. A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 2015-ben 4 (férfi) helyileg ható vibráció okozta megbetegedést vett nyilvántartásba Baranya, Fejér, Nógrád és Pest megyékből. (Előző évben 3 esetet regisztráltak.). A vegyi anyagok által okozott megbetegedésben ugyanannyi esetet regisztráltak (7 férfi, 2 nő), mint az elmúlt évben. Tárgyévben összesen 18 ionizáló sugárzás, azbeszt-expozíció által okozott foglalkozási eredetű daganatos megbetegedést regisztráltak (a foglalkozási megbetegedések 6%-a), 18%- kal kevesebbet, mint az előző évben (2014-ben 22 fő). 2015-ben 41 munkavégzéssel kapcsolatos (mozgásszervi) egyéb, valamint fizikai kóroki tényezők hatására visszavezethető, megbetegedést regisztráltak, ami a bejelentett foglalkozási megbetegedések 15%-a (32%-kal több mint az elmúlt évben). 14
A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 2015-ben 67 fokozott expozíciós esetet vett nyilvántartásba, 56%-kal többet, mint 2014-ben. A legtöbb eset 50 év feletti korosztályt érintette (54%), és változatlanul a férfiak aránya magasabb (99%). Az esetek 57%-át kémiai kóroki tényezők okozták, 43%-át zaj okozta (38, illetve 29 eset). A kémiai kóroki tényezők okozta fokozott expozíciós esetek száma az előző évhez képest 3%-os csökkenést mutat. (10. számú ábra). 10. számú ábra A fokozott expozíciós esetek száma kóroki tényezők szerint, 2010-2015 90 80 79 Zaj 70 Szerves oldószerek Fémek 60 53 Egyéb 50 40 30 25 24 33 29 23 20 10 0 15 15 16 13 13 9 9 7 8 6 4 1 1 2010 2011 2012 2013 2014 2015 7 A fokozott expozíciós esetek közül legtöbb Pest megyében (12 eset, 18%), Somogy megyében (11 eset, 16%), Baranya megyében (8 eset, 12%), valamint Bács-Kiskun és Heves megyékben (7-7 eset, 10-10%) fordult elő. 5 megyéből (Békés, Hajdú-Bihar, Komárom- Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg) nem történt bejelentés. Összegezve: A 2015-ben nyilvántartásba vett foglalkozási betegségek kórformák szerinti szerkezete a korábbi évekhez hasonló. A foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések, fokozott munkahelyi pszichés megterhelés okozta egészségkárosodások a bejelentési esetszámok alapján jelentősen alulreprezentáltak. Az elmaradó bejelentések oka lehet például, hogy az új technológiák alkalmazásából eredő foglalkozási megbetegedéseket nem ismerik fel. Emiatt az újonnan megjelenő kockázatokból származó betegségek diagnosztikájának fejlesztése kiemelt fontosságú. 2015-ben feltűnően, 56%-kal emelkedett a bejelentett fokozott expozíciós esetek száma. Az esetek előfordulásához több alkalommal még mindig a kóroki tényezők ismeretének hiánya, a műszaki vagy egyéni védelem hiányossága vezet, ami a munkáltatók fokozott hatósági ellenőrzésének szükségességét jelzi. 15
4 A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok és szakellátó helyek éves tevékenységének bemutatása, értékelése Az Emberi Erőforrások Minisztériuma adatgyűjtési programja keretében, a foglalkozásegészségügyi alapszolgálatok és szakellátó helyek 2015. évi tevékenységéről szóló OSAP 1 485 számú jelentés elkészítéséhez a kötelező adatgyűjtés 2 alapján beérkezett jelentések szolgáltak 3. Ezek felhasználásával - az adatok feldolgozása és értékelése alapján készült el az alábbi rövid összegző beszámoló. A jelentés évében 2 665 orvos közöttük 2 276 foglalkozás-orvostan (korábban üzemorvostan) szakképesítésű orvos dolgozott a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokban (a továbbiakban: szolgálatok). A szolgálatoknál dolgozó összes orvos (2 665) 85,4 %-a a szükséges szakorvosi képzettséggel rendelkezett, rajtuk kívül még 389-en, szakorvosi felügyelet mellett dolgoztak. A szolgálatokban tevékenykedő foglalkozásegészségügyi szakápolók és egyéb szakdolgozók száma: 3 289. Az ellátott munkavállalói létszám 2 178 206 fő, ami 8 %-kal több mint 2014. évben volt. Az ellátott gazdasági egységek száma 95 211, ami 4,2 %-kal kevesebb, a 2014. évhez viszonyítva. Ezen egységek számát és megoszlását a létszám-kategória (mikro-, kis-, közepes-, nagy vállalkozások) szerint a 11. számú ábra mutatja. 11. számú ábra Az ellátott gazdasági egységek létszám kategória szerinti megoszlása 6,811 7,2 % 4.446 4,6 % 10 fő alatt 21.491 22,6 % 62.463 65,6 % 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett. A vállalkozások 65,6 %-a a 10-nél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozás, melyeknél kiemelt jelentősége van a szolgálatok munkájának. Az ellátott munkavállalók foglalkozás-egészségi osztályok szerinti megoszlását mutatja a 12. számú ábra. 2 288/2009. (XII. 15.) Korm. r. az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről 3 Az alapszolgálatok egyedi éves jelentéseit az OTH- Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya elektronikus alapon gyűjtötte és összesítette. A szakellátó helyek beszámolói írásban, elektronikus, illetve postai úton érkeztek. 16
12. számú ábra Az ellátott foglalkoztatottak megoszlása az A-D foglalkozás-egészségi osztályok szerint 20,4 % 4,8 % 23,6 % A 51,2 % B C D Az A foglalkozás-egészségi osztályban foglalkoztatott munkavállalók száma 103 813, a B -ben 528 929, a C -ben 1 104 873 fő, a D -ben 440 591 fő volt. A munkahelyi kóroki tényezők hatásának kitettek (exponáltak) számát és azok megoszlását a 13. számú ábra mutatja be. 13. számú ábra Munkahelyi kóroki tényezők Járványügyi érdekből vizsgáltak Baleseti veszély Zaj Kéz-kar vibráció Egésztest vibráció Túlnyomás alatt végzett munka Ionizáló sugárzás Nem ionizáló sugárzás Kémiai kóroki tényzők Biológiai kóroki tényezők Fokozott pszichés terhelés Pszichoszociális 26 432 28 165 1 057 12 921 21 397 77 864 225 161 262 281 372 224 430 421 703 141 836 827 0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 600 000 700 000 800 000 900 000 A kóroki tényezők közül a két legnagyobb munkavállalói létszámot érintő expozíció a biológiai kóroki tényezőknek való kitettség 24,2 %-ot, illetve a fokozott pszichés terhelés 28,8 %-ot ért el. A szolgálatok 2015-ben a munkahelyi megterhelés és igénybevétel meghatározása érdekében 49 658 munkaegészségügyi vizsgálatot végeztek. Az egészségfejlesztő tevékenység 17
népegészségügyi jelentőségének megfelelően, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok orvosai 8 852 egészségmegőrző előadást tartottak, amelyeken 147 299 munkavállaló vett részt. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok összes forgalma 3 511 486 volt. Ez magában foglalja az alkalmassági vizsgálatok-, a foglalkozási megelőző/gondozói tevékenységben részt vettek-, a sürgősségi- és az egyéb ellátás adatait. 2015-ben összességében 2 273 711 alkalmassági vizsgálat elvégezésére került sor, ennek szerkezete azonos az előző évivel: a legtöbb vizsgálatra a foglalkozási megbetegedések megelőzését szolgáló időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok (1 391 492) keretében került sor. A munkaköri alkalmassági vizsgálatok keretében végzett egyes vizsgálatok megoszlását a 14. számú ábra mutatja be. 14. számú ábra Munkaköri alkalmassági vizsgálatok szerkezete 1 391 492; 60,7% 643 577; 28,1% 67 924; 3,0% 56 657; 2,5% 5 623; 0,2% 4 751; 0,2% 30 067 1,7% 86 069; 3,8% Előzetes Időszakos Soron kívüli Gépjármű Külföldi Lőfegyver Záró Egyéb A szolgálatok 49.724 esetben részesítettek munkakörhöz kötött védőoltásban munkavállalót. Kiemelésre érdemes a szolgálatok foglalkozási megelőző, gondozói tevékenysége, hiszen a munkaköri alkalmasságot befolyásoló idült betegségek (szív- és érrendszeri, anyagcsere, légzőrendszeri betegségek stb.) miatt 392 696 munkavállalót gondoztak. A foglalkozási és a foglalkozással összefüggő betegségek felkutatására irányuló népegészségügyi szűrővizsgálati esetszám 429 061 volt. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek megkeresésünkre elektronikus, illetve postai úton szolgáltattak adatot. A 15. számú ábra a 103 működő szakellátó hely 2015. évi összesített forgalmi adatait tartalmazza. 18
15. számú ábra Szakellátó helyen végzett vizsgálatok Esetek száma A munkaköri alkalmasság másodfokú elbírálása 1 690 A kézi lőfegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokú elbírálása 46 A munkanélküliek beiskolázása előtti és a munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai 19 874 alkalmassági vizsgálata A közhasznú munka előkészítésében a munkanélküli munkaköri alkalmassági vizsgálata 29 063 Szakellátás nyújtása a foglakozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára 201 A szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak szakmai 10 477 alkalmassági vizsgálata Álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági 5 287 vizsgálata A megváltozott munkaképességű álláskeresők, valamint munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok, egyszerűsített foglakoztatás 12 482 keretében alkalmazott munkavállalók foglalkoztathatóságának szakvéleményezése Az egyéni és társas egészségügyi vállalkozók alkalmasságának elbírálása 2 424 Egyéb konzultációk 6 859 5 Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya és a munkavédelmi hatóságok tevékenysége 5.1. Jogszabály-előkészítési tevékenység Az NGM a munkavédelmi szakterület tekintetében hatáskörét megállapító - az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Kormányrendelet jogszabályi felhatalmazása alapján a 2015. évben az alábbi, a munkavédelmet érintő jogszabályok módosítását készítette el: 5.1.1 Törvényi szintű szabályozás Átfogó felülvizsgálat keretében módosítási javaslat készült az Mvt. és végrehajtási rendelete az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet vonatkozásában. Az Mvt. módosítási javaslata reagál a munkavédelemre vonatkozó főbb jogszabályok rendszerében az időközben felmerült szabályozási igényre, így többek között pontosítására került a munkáltató munkavédelmi képviselője jogállásának meghatározása, valamint az Mvt. módosítását követően mód lesz 19
közigazgatási bírság kiszabására munkavédelmi ellenőrzések során tapasztalt - a munkavállalók biztonságos munkavégzését gátló, vagy a hatósági eljárást akadályozó - cselekmények okán. 5.1.2 Rendeleti szintű szabályozás Az alábbi - munkavédelmet is érintő - jogszabályok módosítása készült el, melyek jelenleg egyeztetés vagy kihirdetés alatt állnak. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet hatályon kívül helyezésével egy új NGM rendelet került megalkotásra. 2016. május 5-től hatályos a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet módosítása. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosítása, a 2014/27/EU irányelv rendelkezéseinek megfelelően. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet módosítása, a 2014/27/EU irányelv rendelkezéseinek megfelelően. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása, amely a 2014/27/EU irányelv rendelkezéseinek megfelelően történik. Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szó 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosítása. A tárcakörözések során több esetben került sor munkavédelmet is érintő jogszabály-tervezet, jelentés, állásfoglalás véleményezésére. 5.2. Egyéb szabályozás, iránymutatás Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya módszertani útmutatókkal, pl.: - a Szakhatóság bevonásáról a munkavédelmi hatósági eljárásba c. útmutató, - Az építőgép-kezelői jogosítványok érvényességéről c. útmutató kiadása. tájékoztatókkal, pl.: - a munkáltatók írásbeli tájékoztatásra kötelezéséről, - hideg munkakörnyezetben végzett munkák veszélyeivel kapcsolatban, - a méh- és darázscsípés veszélyeivel kapcsolatban, - must erjedésének veszélyeivel kapcsolatban, - a mezőgazdasági munkák során kialakuló fototoxikus bőrreakcióról (fitofotodermatitisz), - a II-III. fokú hőségriasztás elrendelésével kapcsolatban, stb. segítette a munkavédelmi szabályok értelmezését a munkáltatók, munkavállalók és munkavédelmi szolgáltatók számára, és hívta fel a figyelmet különböző veszélyforrásokra. Az NGM jogalkotási tevékenységét a munkáltatók részére nyújtott jogi információk, szakmai vélemények megadásával is kiegészítette. 2015. évben is rendre részt vettek az NGM 20
Munkafelügyeleti Főosztályának szakemberei olyan szakmai fórumokon (pl.: A hatósági munka fejlesztése a biztonságos és jogszerű foglalkoztatás elősegítése érdekében 2015 ), melyek témái nagyban elősegítik egyrészt a szakma és a munkáltatók közeledését, a közös gondolkodást a munkavédelmi célok megvalósítása érdekében, másrészt e fórumokon a munkaadói oldal által is felvetett problémák hatékonyan beépülhetnek részben a munkavédelem hatósági tevékenységének rendszerébe, részben alapját képezik a jogalkotási program kialakításának. 5.3. A munkavédelmi hatóságok hatósági tevékenysége A szakmailag kompetens, jogszabályok megtartását megkövetelő munkavédelmi hatóság a garanciája az európai jogi aktusok és a hazai szabályozás végrehajtásának, elősegítve a munkahelyi primer prevenció megvalósítását. A munkavédelmi hatóság 2015. évben is rendszeresen és következetesen, a megelőzésre koncentráló ellenőrzésekkel és egységes intézkedésekkel, fokozatos és arányos szankcionálással törekedett a munkavédelmi tudatosság növelésére és a helyes gyakorlat támogatására. A munkavédelmi hatóság a megelőzést szolgáló munkavédelmi előírások végrehajtását tájékoztató, felvilágosító tevékenységével is következetesen segítette elő. A munkavédelmi ellenőrzéseken a munkahelyen előforduló szabálytalanságok feltárása, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásának biztosítása volt a fő célkitűzés. A munkavédelmi hatóság ellenőrzési gyakorlatában érvényesült a szolgáltató közhatalom elve, a bizalom, a tisztesség és következetesség, valamint a komplexitás. Azoknál a munkáltatóknál, akiknél a hatósági intézkedések ellenére nem volt tapasztalható jogkövető magatartás, teljes hatósági szigorral kellett fellépni. A munkavédelmi hatóság megtarotta a jogerősítések rendjét, a közigazgatási határidőket és hatékony intézkedéseket tett a bírságok behajtására. A nemzetgazdasági ágazatok munkavédelmi helyzete a munkavédelmi hatóság tapasztalatai alapján az alábbiak szerint értékelhető. 5.3.1. A munkavédelmi hatósági ellenőrzések számának alakulása 2015-ben a munkavédelmi hatóság ellenőrző tevékenysége 13 721 munkáltatóra terjedt ki, ebből 81,7%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ami kismértékű csökkenést mutat a 2014. évi 82,8%-hoz képest. Az ellenőrzések során 264 111 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták. Szabálytalanságot 65,7 %-nál tapasztaltak, ez közel 3,6 %-kal több az előző évi 62,1 %- hoz képest. A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 32,5 %-a volt súlyos szabálytalansággal érintett, ami hasonló arány, mint a 2014. évi 32,2 %. 21
Az ellenőrzések számában nagyobb arányt képviseltek az olyan ágazatok és tevékenységek alá eső munkáltatók, akiknél a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése a gyakoriság, a súlyosság vagy az érintett munkavállalói kör szempontjából volt jelentősebb. Ezek az ágazatok: a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, a külszíni bányászat, és az egészségügy, amelyek területén tartott ellenőrzések az összes ellenőrzés 67,2%-át tették ki. A munkaegészségügy és munkabiztonság területét is átfogó ellenőrzés megvalósítására, illetve a munkáltatóknál fellelhető valamennyi munkavédelmi szabálytalanság feltárására törekedve, a vizsgálatok eredményeképpen, a felügyelők elsősorban hiányosság megszüntetését előíró határozatban intézkedtek. Mindezek mellett 9 225 db, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó, úgynevezett azonnali intézkedést tartalmazó határozat is született. Ezek olyan hiányosságok voltak, amelyek a munkavállalók közvetlen veszélyeztetésével jártak, azaz a szabálytalan tevékenység miatt bármikor baleset vagy egészségkárosodás következhetett volna be. A felügyelők az általuk kiadott 19 545 határozatban összesen 70 444 érdemi intézkedést hoztak, amelynek a megoszlása a következő: érdemi munkavédelmi intézkedések* száma (aránya): 41 434 db (58,8%) érdemi munkabiztonsági intézkedések száma (aránya): 18 854 db (26,8%) érdemi munkaegészségügyi intézkedések száma (aránya): 10 156 db (14,4%) *munkavédelmi intézkedés: olyan intézkedések köre, amelyek mind a két szakterületet (munkabiztonság és munkaegészségügy) egyaránt érintik (pl.: kockázatértékelés, egyéni védőeszközökkel kapcsolatos intézkedések) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A hatóság 2015. évben 476 db munkavédelmi bírsághatározatban 116 299 325 Ft bírságot szabott ki. A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírság alkalmazási gyakorlata megfelelt a kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó törvényi előírásoknak. A legsúlyosabb munkavédelmi veszélyeztetések az építőiparban és a feldolgozóiparban találhatók, ezért a munkavédelmi hatóság az ellenőrzéseit is ezekre a területekre összpontosította. A veszélyhelyzetek megelőzése érdekében ezen célterületek ellenőrzése során kiemelten vizsgálták a gépek biztonsági berendezéseinek (védőburkolatok, védőberendezések) meglétét, illetve állapotát, az egyéni védőeszközök használatát és juttatásának rendjét, a munkavédelmi tájékoztatás és oktatás elvégzését, valamint a villamos berendezések állapotát és a villamos érintésvédelmi vizsgálatok elvégzését. A munkavédelmi hatóság az ellenőrzések során kiemelt hangsúlyt helyezett a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, kezelésével kapcsolatos szabálytalanságok feltárására, a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak elvégzésére, az 22
építőiparban a magasból történő leesés elleni védelem kialakítására és a földmunkák végzése során a beesési veszély elleni védelem és a dúcolás megvalósítására is. 5.3.2. Célvizsgálatok, akcióellenőrzések, társhatósági ellenőrzések A munkavédelmi hatóság szakmai irányító szerve az NGM Munkafelügyeleti Főosztály kiemelt feladata volt 2015-ben is a különböző célvizsgálatok és akcióellenőrzések megszervezése és lebonyolítása. Ennek eredményeként a munkavédelmi hatóság az egész országban egységes szempontok szerint vizsgálta az ellenőrzésre kijelölt területeket. Az NGM Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkára a megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési osztályai részére 2015-ben az alábbi célvizsgálatok és akcióellenőrzések lefolytatását rendelte el Faipari tevékenységek munkavédelmi célvizsgálata (2015. II. negyedév) A célvizsgálat lefolytatását a faipari technológiák munkavédelmi hiányosságai miatt előforduló csonkolásos balesetek indokolták. A célvizsgálat további szakmai indoka az volt, hogy a faipari munkák során a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó jelentős egészségkárosító veszélyekkel és kockázatokkal is számolni kell (pl.: határérték feletti por-, zaj- és rezgésexpozíció lehetősége, veszélyes anyagok/keverékek felhasználása, nehéz fizikai munkavégzésből adódó megterhelés, a szabadtéri klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai stb.). Biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések megelőzésére irányuló munkavédelmi célvizsgálat (2015. augusztus 31. - szeptember 30.) A célvizsgálat elvégzését az indokolta, hogy a 2013. és a 2014. években a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt az egészségügyi és a mezőgazdasági ágazatból bejelentett foglalkozási eredetű fertőző megbetegedések száma. Elsődleges oka munkavédelmi szempontból a biológiai kóroki tényezőkre vonatkozó kockázatbecslés elmulasztása és az ennek következményeként elmaradó munkáltatói megelőző intézkedések (kockázatkezelés) és a kockázat-kommunikáció hiánya. A szabálytalanságokra az országos munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai is felhívták a figyelmet. A bányászat munkaegészségügyi célvizsgálata a társhatósággal egyeztetve (2015. november 02.- november 16.) A célvizsgálatot az indokolta, hogy a bányászati munkák során a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó esetenként előre nem látható egészségkárosító veszélyekkel és kockázatokkal is számolni kell. A munkavédelmi hatóság a korábbi évek közös ellenőrzési gyakorlatának megfelelően a bányafelügyelettel közösen, a központilag kidolgozott, egységes szempontrendszer alapján végezte el a célvizsgálatot, a kormányhivatali rendszeren belül az egyes Bányászati Osztályokkal egyeztetett bányászati munkahelyek listája szerint. Rendkívüli időjárási körülmények (III. fokú hőségriasztás) miatti akcióellenőrzések (2015. július 6. - 2015. július 8., valamint 2015. augusztus 07. - 2015. augusztus 11. közötti időszakok.) A 2015. évi országos hatósági ellenőrzési terv 4. pontja alapján a szakmai irányító szerv vezetője a munkavédelmet érintő változások rendkívüli események vagy körülmények miatt (pl.: súlyos 23
munkabalesetek növekedése, a munkabaleseti és foglalkozási megbetegedések statisztikai trend változása, egyes ágazatokban bekövetkező kedvezőtlen változások, extrém időjárási körülmények, jogszabályváltozás stb.) az ellenőrzési terven felül akcióellenőrzést rendelhet el. Az akcióellenőrzéseket az indokolta, hogy az Országos Tisztifőorvos elrendelte a hőségriasztás legmagasabb fokozatát (III. fok - riadójelzés). A hőségriasztás idején a munkavállalók megterhelése, illetve igénybevétele jelentősen megnő, amely egészségüket és biztonságukat fokozottan fenyegeti (pl.: a balesetek, a hőártalmak: napszúrás, hőkimerülés, hőguta kockázata megemelkedik). Az elmúlt években a hőség miatt több halálos hőguta eset is előfordult. A megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési osztályai által lefolytatott célvizsgálatokat, akcióellenőrzéseket az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya készítette elő. A célvizsgálatok vizsgálati szempontrendszerei az NGM Munkafelügyeleti Főosztály honlapján (www.ommf.gov.hu) a munkáltatók tájékoztatása céljából is megjelentek. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján készült összefoglaló jelentések is ezen a honlapon érhetők el. A saját kezdeményezésű célvizsgálatokat a megyei munkavédelmi hatóságok beépítették a 2015. évi munkatervükbe. A megyei sajátosságok és a munkáltatók tevékenységei alapján igyekeztek kiválasztani az ellenőrizendő területet. A célvizsgálatok szempontrendszereit a megyei munkavédelmi hatóságok állították össze. Tájékoztatásuk alapján megállapítható, hogy a saját hatáskörben elrendelt célvizsgálatok eredményesen zárultak. A célvizsgálatok fogadtatása mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről pozitív volt. 5.3.3. A közérdekű és panaszbejelentések kivizsgálása A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1. (5) bekezdése értelmében a munkavédelmi hatóság a hozzá beérkező panaszokat és közérdekű bejelentéseket köteles kivizsgálni. Az előző évhez viszonyítva a közérdekű bejelentések száma 1 %-kal nőtt, míg a panaszok száma 12 %-kal csökkent. Az előző évi 33,4 %-ról a 2015. évben 36,4 %-ra nőtt a névtelen bejelentések száma. Feltehetően az elbocsátástól tartva sokan nem adják meg személyes adataikat, annak ellenére, hogy a munkavédelmi hatóságok biztosítják az adatok zártan történő kezelését. Ezek a bejelentések sokszor hiányosak, nemcsak a munkáltatók, de esetenként még a szabálytalanság azonosítása is nehézséget okoz. Gyakori, hogy nem konkrét, hanem általános problémákkal kapcsolatosan tesznek panaszt. A névtelen bejelentések kivizsgálásától sem tekinthetnek el a munkavédelmi hatóságok, mivel azok sok esetben megalapozottak a tapasztalatok szerint. A legtöbb közérdekű bejelentés a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános higiénés feltételek, valamint munkaszervezés témakörében érkezett (42 %), az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos bejelentések aránya is jelentős volt (22 %). A közérdekű bejelentések és panaszok számának 2011 2015 év közötti alakulását a 16. számú ábra mutatja. 24
16. számú ábra 2000 1500 1000 A közérdekű bejelentések és panaszok számának alakulása 2011-2015. 1790 1972 1862 1719 1740 Közérdekű bejelentés Panasz 500 0 339 256 248 224 197 2011 2012 2013 2014 2015 Leggyakrabban a balesetet szenvedett vagy a foglalkozási betegséggel érintett munkavállaló élt panasszal (29%), mivel a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, a foglalkozási megbetegedés illetve fokozott expozíciós eset bejelentésének elmaradását sérelmezte. A panaszosok 23 %-a a munkavégzés körülményeit és az általános higiénés feltételek hiányát jelezte, 13 %-a az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban jelzett kifogást. A közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása, az ellenőrzések lefolytatása során azonban számos esetben találtak egyéb, a bejelentésben nem jelzett munkavédelmi szabálytalanságot, hiányosságot is, amelyre intézkedést tettek. A megalapozatlan bejelentések hátterében általában többnyire valamilyen egyéni munkavállalói sérelem állt. 5.3.4. Utóellenőrzések A végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése az ellenőrzött munkáltatók 11,7%-ra terjedt ki. A határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését elmulasztó munkáltatókat eljárási bírsággal sújtotta az eljáró munkavédelmi hatóság. Az utóellenőrzések során tapasztalt, ismételten fennálló szabálytalanságok miatt kiszabott eljárási bírságok száma 174 db volt, az előző évhez képest 6%-kal csökkent. A kiszabott bírságok összege is kevesebb volt az előző évhez képest. Az utóellenőrzések további pozitív tapasztalata, hogy az azonnali intézkedést igénylő szabálytalanságokat a munkáltatók sokszor a helyszíni ellenőrzések során, a felügyelő jelenlétében szüntetik meg. 25