Az áttelelő szőlőkárosítók és a rügyek állapotának vizsgálata (2015 február) Éles Sándorné és Balling Péter A 2014-15-ös tél végén az idén is megvizsgáltuk mikroszkóppal a rügyekben lévő fürtkezdeményeket, valamint a rügyben és a kéregrészben áttelelt károsítókat és ragadozó atkákat. Borvidékünk 17 dűlőjéből 10-10 mintát néztünk meg. A fürtkezdeményeket az elsőés második rügyemeleten vizsgáltuk, mivel a szőlőtermesztők jellemzően rövid metszést, mérsékelt terhelést alkalmaznak (1.táblázat). Az előző évi vizsgálat adataival összehasonlítva az első és a második rügyemelet átlag fürtkezdeményeinek száma az idén többnyire alacsonyabb, csak 5 helyen emelkednek az előző évi fölé (1. és 2.ábra). Az okát az évjárat hatásában látjuk. A fürtök száma az előző évben alakul ki, június és szeptember között. A 2014-es év június-júliusi időszakáról elmondható, hogy a napfényes órák száma az átlagnál magasabb értékeket mutatott. Ugyanakkor a havi középhőmérsékletek többször is az átlag közelében vagy alatta voltak. Ezek a jelenségek és az egyéb biotikus és abiotikus hatások is közreműködtek a jelen összefoglalóban közölt rügytermékenységi együtthatók kialakulásában. 1.táblázat A fürtkezdemények számának átlaga 1.rügyemelet 2.rügyemelet Olaszliszka Budaházi Hárslevelű 1 1,775 Henye Sárgamuskotály 0,9 1,6 Bodrogkeresztúr Mezőzombor Mád Tarcal Tolcsva Henye Zéta 1 1,9 Medve Furmint 1. 0,88 1,25 Medve Furmint 2. 0,8 1,44 Disznókő Furmint 1 1,75 Dorgó Furmint na. na. Kapi 5-ös tábla Zéta 0,9 1,1 Kapi 6-ös tábla Zéta 0,89 1,3 Galambos Sárgamuskotály 0,9 1,75 Galambos Hárslevelű 0,86 1,75 Kővágó Furmint 8/7275 1 1,7 Szent Tamás alsó Furmint 0,89 2 Szent Tamás felső Furmint 1,22 1,75 Bakonyi Furmint T92 0,9 2 Bakonyi Hárslevelű 311 1 1,56 Bakonyi Kövérszőlő 0,9 1,4 Meleg-máj Hárslevelű 311 1,11 1,63 Szarvas Furmint T85 0,89 1,78 Szarvas Hárslevelű 311 1 1,78 Terézia Hárslevelű 0,625 1,2 Mandulás Furmint 1 1,75 Szentvér Hárslevelű 1,1 1,9
2.ábra A 1.rügyemelet termékenysége 2014-ben és 2015-ben 2.ábra A 2.rügyemelet termékenysége 2014-ben és 2015-ben A rügyekben sem károsító, sem hasznos élőlényeket nem találtunk. A rügyeket téli fagy nem károsította (1.fotó), ennek ellenére találtunk barna rügyeket (2.táblázat).
1. fotó Egészséges rügy keresztmetszeti képe A mintákban lévő barna rügyek okát kerestük (2.fotó). Ezekből metszeteket készítettünk és táptalajra helyeztük. Három mintát elküldtünk a DATE Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézetébe. Ott a kórtani laboratóriumban kitenyésztették és meghatározták a fellelhető mikrobákat (3.táblázat) 2.fotó Megbarnult rügy keresztmetszeti képe 3.táblázat Három barna rügy mikrobiológiai vizsgálata (2015.02.12.) Baktérium élesztő penész Penicillium Főrügy 1 2 2 1 Főrügy 2 1 4 1 Mellékrügy 1 28 35 2
2.táblázat A vizsgált mintákban található barna rügyek átlaga Jelmagyarázat: b0: Barna fő- és mellékrügyek % b1: Barna főrügy, 1 mellékrügy ép % b2: Barna főrügy, 2 mellékrügy ép % 1. rügyemelet barna rügyek % 2. rügyemelet barna rügyek % Település Dűlő Fajta b össz. b0 b1 b2 b össz. b0 b1 b2 Olaszliszka Budaházi Hárslevelű 0 - - 10-10 - Henye Sárgamuskotály 0 - - 0 - - - Bodrog keresztúr Henye Zéta 20 10 10-10 - 10 - Medve Furmint 1. 10 10 - - 22-22 - Medve Furmint 2. 0 - - - 10 - - 10 Disznókő Furmint 30 20 10-0 - - - Dorgó Furmint 0 - - - 0 - - - Kapi 5-ös Mezőzombor tábla Zéta 0 - - - 0 - - - Kapi 6-ös tábla Zéta 10 10 - - 0 - - - Galambos Sárgamuskotály 0 - - - 0 - - - Galambos Hárslevelű 30 10 20-0 - - - Kővágó Furmint 8/7275 20 20 - - 0 - - - Szt. Tamás Mád alsó Furmint T85 10 10 - - 0 - - - Szent Tamás felső Furmint T85 0 - - - 0 - - - Bakonyi Furmint T92 10-10 - 0 - - - Bakonyi Hárslevelű 311 20 20 - - 10 10 - - Bakonyi Kövérszőlő 0 - - - 0 - - - Tarcal Melegmáj Hárslevelű 311 10 10 - - 20 20 - - Szarvas Furmint T85 10-10,00-10 - 10 - Szarvas Hárslevelű 311 10 10 - - 0 - - - Terézia Hárslevelű 11 11 - - 0 - - - Tolcsva Mandulás Furmint 0 - - - 11,1 - - 11,1 Szentvér Hárslevelű 20-20 - 0 - - - Mintánkénti átlag 10,045 6,41 3,636 0 4,68636 1,36 2,36 0,959 A rügyvizsgálati eredményeket összegezve úgy látjuk, hogy terméskieséssel járó gondot nem okozott sem a fagy, sem más károsítók. A többéves kéregrészeket is megvizsgáltuk mikroszkóppal, az áttelelő atkák és egyéb élőlények számbavételére (3.táblázat).
3.táblázat A fás részekben telelő ízeltlábúak Levél Gubacs Szilva Tripsz Pajzstetű Ragadozó Dűlő Fajta atka atka takácsatka lárva atka Budaházi Hárslevelű 1,5 1,3 2,6 Henye Sárgamuskotály 2,5 1,4 Henye Zéta 0,5 10,6 Medve Furmint 1. 0,3 2 6,3 Medve Furmint 2. 0,2 0,1 11,6 Disznókő Furmint 1,9 12,3 Dorgó Furmint 0,3 2,8 5,1 Kapi 5-ös tábla Zéta 1 2,1 Kapi 6-ös tábla Zéta 0,4 1,9 4,1 Galambos Sárgamuskotály 2 Galambos Hárslevelű 2,8 Kővágó Furmint 8/7275 0,3 0,2 3,8 2,4 Szent Tamás alsó Furmint 0,3 1,4 5,9 Szent Tamás felső Furmint 2,5 0,1 11 Bakonyi Furmint T92 0,4 5,5 Bakonyi Hárslevelű 311 2,2 0,1 5,2 Bakonyi Kövérszőlő 0,2 1,9 Meleg-máj Hárslevelű 311 0,7 1,7 6,9 Szarvas Furmint T85 10,2 Szarvas Hárslevelű 311 0,4 2,8 16,7 Terézia Hárslevelű 6,1 0,2 4,1 Mandulás Furmint 0,8 7 1,1 13,2 Szentvér Hárslevelű 2,3 0,8 1,3 1,7 átlag egyedszám mintánként 0,1478 0,4261 0,2652174 0,6478 0,83 6,3304348
Átlagos darabszám/minta 7,00 6,33 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 0,15 0,43 0,27 0,65 0,83 3.ábra A szőlő háncsrésze alatt telelő ízeltlábúak száma és aránya A vizsgált mintákból arra következtetünk, hogy a szőlőlevélatka, szőlő-gubacsatka és a szilva takácsatka (4.fotó) góconként jelenik meg kisebb-nagyobb mértékben, figyelni kell rájuk. A pajzstetvek kevesebben vannak, mint tavaly. A ragadozó atkák (3.fotó) aránya majdnem a duplájára (6,33 egyed/minta) emelkedett a vizsgált minták alapján, mint előző évben (3,3 egyed/minta). 3.fotó Ragadozó atka Vélhetően a véletlenszerűen szedett minták jól reprezentálják a telelőhelyen lévő ízeltlábúak egyedszámát és arányát, így a ragadozó atka állomány megőrzésével megoldottnak látszik a károsítók küszöbszint alatt tartása. A szőlész azonban nem támaszkodhat csak a vizsgálati eredményekre, rendszeresen szemlézni kell az ültetvényeket, hogy valami külső körülmény nem változtat-e a károsítók és a ragadozó atkák arányán (növényvédelem, időjárás, fitotechnikai műveletek). Mindenképpen javasolt 3-5 leveles állapotban az előjövő fitofág és zoofág atkák egyedszámát újra megvizsgálni.
4.fotó Szilva takácsatka