2017-es rügyvizsgálat a fagyáskárokról és kártevőkről Balling Péter, Éles Sándorné, Kneip Antal, Pableczki Bence, Bihari Zoltán

Átírás

1 2017-es rügyvizsgálat a fagyáskárokról és kártevőkről Balling Péter, Éles Sándorné, Kneip Antal, Pableczki Bence, Bihari Zoltán Bizakodóan indultunk neki a es télnek, hiszen a szőlővesszők és rügyek jól beértek novemberre. Az átlagosnak mondható december után 2017 januárjában a sokéves átlaghoz képest hidegebb napok jöttek három hullámban (január 6-8, január január ) (1.ábra). 0,0 C - 2,0 C - 4,0 C - 6,0 C - 8,0 C - 10,0 C - 12,0 C - 14,0 C - 16,0 C - 18,0 C - 20,0 C Sárospata k Tarcal Mád 1.ábra januári hőmérsékleti minimum értékek 4 meteorológiai állomáson Az első két lehűlést követően a Tokaji Borvidék meteorológiai állomásai által mért leghidegebb helyszíneken szedett vesszők 2 nap szobahőmérsékleten tartást követően lettek megvizsgálva a világos rügyek átvágásával, mintánként öt rügyemeletig, Ekkor az összes barna főrügy aránya 10% alatt volt, a barna fő- és mellékrügyek száma pedig nem érte el az 1%-ot. A harmadik fagyos hullámot követően (-18,7 o C-os minimummal január 29.-én) a Borvidék 10 dűlőjéből vizsgáltuk az előzőekben leírt módon a rügyeket. Ekkor már a vizsgált főrügyek %-a, míg ha a fő- és mellékrügyek egyidejű elfagyását nézzük, az 6 % volt. A fagy hatása A rügyek termékenységének vizsgálatakor a fagy által különböző mértékben károsított rügyeket is számba vettük (2.táblázat). 2.táblázat Károsodott rügyek eloszlása 2017-ben 1. rügyemelet (%) 2. rügyemelet (%) főrügy + 2 mellékrügy elpusztult főrügy + 1 mellékrügy elpusztult Főrügy pusztult el csak főrügy + 2 mellékrügy elpusztult főrügy + 1 mellékrügy elpusztult Főrügy pusztult el csak Furmint 10,7 (0-30) 9,2 (0-30) 0 3,5 (0-20) 4,2 (0-20) 0,7 (0-10) Hárslevelű 2,2 (0-10) 15,5 (0-40) 1,1 (0-3,3 (0-10) 5,5 (0-20) 0 10) S.muskotály 5 (0-10) 15 (0-30) (0-20) 0 Zéta 8,5 (0-10) 8,5 (1-10) 0 8,8 (0-30) 5 (0-10) 2,5 (0-10) Kövérszőlő (0-10) 0 0

2 Az erős lehűlések eredményeként dűlőnként, és a dűlőn belül még táblánként is jelentős eltéréseket tapasztaltunk. Az első rügyemeleten volt, ahol a főrügyek 70%-a elfagyott, de szerencsére ahol a főrügy és a mellékrügyek is elfagytak, - tehát még hajtást sem várhatunk a rügyből-, az többségében 0-10 % közé esik, csak 4 mintában magasabb ennél. A második rügyemeleten a főrügyek kisebb hányada fagyott el, de a legtöbb esetben van ép mellékrügy (1.kép). Az 1. rügyemeleten 30 mintából csak 4-ben, a 2. rügyemeletnél pedig 15 esetben nem észleltünk károsodott rügyeket. Ez hasonló arány, mint ami az idei korábbi közleményünkben is már megjelent. 1.kép A főrügy barnult, két mellékrügy ép A fagyvizsgálatot követően kezdtük el a korábbi évekhez hasonlóan az áttelelő szőlőrügyek és ízeltlábúak mikroszkópos vizsgálatát ( ). Borvidékünk 17 dűlőjéből 30 mintát vizsgáltunk meg. Módszerünkben véletlenszerűen szedett 10 darab 2 rügyes termőcsap, a hozzá tartozó kéregrésszel jelent egy mintát egy-egy terület esetében. Természetesen a metszéskor meghagyandó méretű és megfelelő egészségi állapotban lévő termőcsapok lettek kiválasztva. Az ültetvényeket járva találtunk beteg, fertőzött vesszőket is ami a fagy mellett fontos tényező lehet a rügyek károsodásában (2.,3.kép).

3 2.kép Egészséges, fertőzött és pusztulóban lévő veszők tél végén 3.kép Egészséges, fertőzött és pusztulóban lévő veszők keresztmetszete

4 Fürtkezdemények Az utóbbi években két rügyemeletig vizsgáljuk a rügyeket, mivel főként rövid csapos metszésmódot alkalmaznak a termelők (2. táblázat). 2.táblázat A különböző dűlőkből származó minták fürtkezdeményinek száma (db fürt/rügy) Település Dűlő Fajta rügyemelet rügyemelet Olaszliszka Budaházi Hárslevelű 1 2 Henye Zéta 1 1,5 Bodrogkeresztúr Henye Sárgamuskotály 0,8 1,5 Medve Furmint 1. 0,5 1,4 Medve Furmint 2. 0,8 1,5 Galambos Sárgamuskotály 0,9 1,3 Galambos Hárslevelű 311 0,6 1,3 Mezőzombor Disznókő Furmint 0,8 na. Dorgó Furmint 1 na. Kapi (5. tábla) Zéta 1,2 1 Kapi (6. tábla) Zéta 0,9 2 Kővágó Furmint 8/7275 0,8 1,2 Mád Szent Tamás (alsó) Furmint 0,7 1,4 Szent Tamás (felső) Furmint 1 1,9 Bakonyi Furmint T92 1 1,2 Bakonyi Hárslevelű 311 1,2 1,6 Bakonyi Kövérszőlő 1,2 1,2 Tarcal Meleg-máj Hárslevelű 311 0,9 1,4 Szarvas Furmint T85 0,7 1,5 Szarvas Hárslevelű 311 0,6 1,4 Terézia Hárslevelű 0,9 1,2 Mandulás Furmint 1 1,1 Szentvér Hárslevelű 0,7 1,9 Hétszőlő (6. tábla) Furmint 0,9 1 Hétszőlő (26. tábla) Furmint 0,8 1 Tokaj Hétszőlő (28. tábla) Furmint 0,3 0,7 Hétszőlő (36/5. tábla) Furmint 0,9 1 Pajzos Zéta 0,7 1,7 Bodrogolaszi Pajzos (alsó) Hárslevelű 0,8 1,2 Pajzos (felső) Hárslevelű 0,9 1,2 ÁTLAG 0,85 fürt/ rügy 1,27 fürt/ rügy A táblázatból látszik, hogy nem csak dűlőnként, hanem fajtánként is nagy a szórás a fürtkezdemények számában. A rügydifferenciálódás kedvező alakulását számos tényező befolyásolja. A fajta genetikai adottsága adott dolog. Ezen túl néhány tényezőt emelnénk ki. Lényeges az ültetvény talajának tápanyag- és vízellátottsága, amely a növény és így a tőke kondícióját befolyásolja a fürtdifferenciálódás idején. Nagymértékben hat a differenciálódás időszaka alatt a napfényes órák száma (2.ábra), a csapadék (3.ábra), valamint a hőmérséklet

5 Csapadékmennyiség (mm) Napfénytartam (óra) (4.ábra). A fürtkezdemények képződése az alsó rügytől felfelé halad. Az első két rügy differenciálódásában a májusi-júniusi időjárási elemek a legfontosabbak. Sokat segítünk, ha időbeni zöldmunkával szabaddá tesszük a napsugaraknak a rügyeket. 400,0 óra 350,0 óra 300,0 óra 250,0 óra 200,0 óra 150,0 óra Sárospatak Tarcal Mád 100 éves átlag 2.ábra Napfényes órák száma 2016 tavaszán-nyarán 4 meteorológiai állomáson 160,0 mm 140,0 mm 120,0 mm 100,0 mm 80,0 mm 60,0 mm 40,0 mm 20,0 mm 0,0 mm Sárospatak Tarcal Mád 100 éves átlag 3.ábra Csapadékmennyiségek 2016 tavaszán-nyarán 4 meteorológiai állomáson A fentiekből látszik, hogy míg a csapadékmennyiség az átlag körül, vagy az alatt volt, addig a napfényes órák száma az átlag felett mutatkozott az első két rügy differenciálódása idején (május, június).

6 Középhőmérsékleti értékek (oc) 24,0 C 22,0 C 20,0 C 18,0 C 16,0 C 14,0 C 12,0 C 10,0 C Sárospatak Tarcal Mád 100 éves átlag 4.ábra Középhőmérsékleti értékek 2016 tavaszán-nyarán 4 meteorológiai állomáson Az előző évi adatokkal összehasonlítottuk az idei rügytermékenységet dűlőnként és fajtánként (5.,6.ábra). 5.ábra Az 1.rügyemelet termékenységének alakulása

7 Fürt (darab) / rügy 6.ábra A 2.rügyemelet termékenységének alakulása Az első rügyemelet fürtkezdeményeinek száma visszafogottnak tűnik a most vizsgált adatok alapján, csak a Bakonyi dűlőben lévő Kövérszőlő emelkedik 1 fölé. A vizsgált minták 60%-ában az elmúlt évek legalacsonyabb értékét tapasztaltuk. A második rügyemelet rügyeinél szintén kb. 60%-nál az elmúlt évek legalacsonyabb értékét tapasztaltuk, míg 30%- nál a legmagasabbat. Ezek az eltérések azonban minimálisak, nem ezen fog múlni a jó termésátlag.. A fajták idén vizsgált rügytermékenységét összehasonlítottuk a korábbi évekével. Az eredményeket fajtánként összehasonlítva a Furmint, Hárslevelű és Sárgamuskotály első rügyemelet fürtszámai az előző évekhez képest kicsit kevesebb, vagy azonos értéket mutatatnak, és csak egyedül a Kövérszőlő termékenysége emelkedett egyértelműen (7.ábra). A második rügyemeleten szintén kisebb a termékenység, talán csak a Zétánál nem egyértelmű (8.ábra). 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 Furmint Hárslevelű Sárgamusko Zéta Kövérszőlő tály 1. rügyemelet ,86 0,96 0,90 0,93 0,90 1. rügyemelet ,93 0,84 0,95 1,18 0,50 1. rügyemelet ,80 0,84 0,85 0,95 1,20 7.ábra 1. rügyemelet termékenysége fajtánként között.

8 Fürt (darab) / rügy 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 Furmint Hárslevelű Sárgamusko Zéta Kövérszőlő tály 2. rügyemelet ,54 1,66 1,68 1,43 1,40 2. rügyemelet ,44 1,57 1,65 1,80 1,40 2. rügyemelet ,24 1,47 1,40 1,55 1,20 8.ábra 2. rügyemelet termékenysége fajtánként között. Áttelelő ízeltlábúak a rügyekben Közkeletű az a nézet, hogy a kemény hidegek megritkítják az ízeltlábú kártevőket. Nos ezzel szemben az az igazság, hogy minimális a hideg hatása a kártevőkre, mint az az atkák esetében is látható. A tavasz határozza majd meg igazán az idei létszámukat, hiszen ha későn érkezik, akkor 1-2 rovargeneráció is kimaradhat, illetve ha nagyon száraz az idő, az gyérítheti őket. A mikroszkópos vizsgálat során a rügyekben sem kártevő sem hasznos ízeltlábúakat nem találtunk. A többéves kéregrészek és alvórügyek vizsgálata során számba vettük az áttelelő egyedeket (3.táblázat) és összehasonlítottuk az előző években tapasztalttal.

9 3.táblázat A szőlő fás részein áttelelő ízeltlábúak egyedeinek átlagos megoszlása 2017-ben (egyedszám) Település Dűlő Szőlő fajta Szőlőlevélatkgubacsatktakácsatka sz lárva lárva atkák takácsatka tojása Szőlő- Szilva- Szőlőtrip Pajzstetű Ragadozó Piros gyümölcsfa- Olaszliszka Budaházi Hárslevelű ,6 0,9 0 Henye Zéta 2, ,1 3,5 0 Bodrogkeresztúr Henye S.muskotály 1, ,1 4,4 0 Medve Furmint 1. 18,1 0 0,1 0,1 11,7 4,5 0 Medve Furmint ,2 0 2,4 0 Galambos S.muskotály 6,7 0 0,1 0,1 0 1,8 0,1 Galambos Hárslevelű 30, ,4 0 0,2 0 Mezőzombor Disznókő Furmint ,9 0 0 Dorgó Furmint 4, ,1 2,1 3,3 0 Kapi (5. tábla) Zéta ,9 0 Kapi (6. tábla) Zéta ,5 0 Kővágó Furmint 56, ,1 2,5 0,9 0 Mád Szent Tamás (alsó) Furmint ,2 12,6 0 Szent Tamás (felső) Furmint ,9 2,1 0 Bakonyi Furmint 22,6 0 0,6 0 3,6 1,6 0 Bakonyi Hárslevelű 25, ,2 0,7 0,8 0 Bakonyi Kövérszőlő 10, ,4 2,6 0 Tarcal Meleg-máj Hárslevelű 26,8 11,1 0 0,8 2 18,4 0 Szarvas Furmint 19 1,9 0,1 0,1 0 1,7 0,4 Szarvas Hárslevelű 62, ,6 0 2,6 0 Terézia Hárslevelű 14, ,5 3,2 0 Mandulás Furmint ,2 0 0,5 0 Szentvér Hárslevelű 0,5 0, ,9 3,4 0 Hétszőlő (6. tábla) Furmint ,8 4,5 0 Tokaj Hétszőlő (26. tábla) Furmint 1, ,4 5,1 0 Hétszőlő (28. tábla) Furmint ,9 2,1 0 Hétszőlő (36/5.tábla) Furmint ,4 0 0 Pajzos Zéta ,2 0,6 3,5 0 Bodrogolaszi Pajzos (alsó) Hárslevelű 0, ,2 1,3 0,2 Pajzos (felső) Hárslevelű ,2 6,3 6,7 0 Átlag egyedszám mintánként (db/minta) 10,26 0,44 0,03 0,24 2,79 3,33 0,02

10 Átlagos egyedszám (db)/minta 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 Szőlő levélatka Szőlő gubacsatk a Szilva takácsatka Szőlőtrips z lárva Pajzstetű lárva Ragadozó atkák ,15 0,43 0,27 0,65 0,83 6, ,02 1,70 0,02 0,14 4,09 1, ,26 0,44 0,03 0,24 2,79 3,33 9.ábra Kártevők és ragadózók átlagos egyedszámának változása között. A szőlő-levélatkák száma megemelkedett az előző évekhez képest (9.ábra). A vizsgált 30 mintából 20-ban volt szőlő-levélatka, 0,5-62,8 db között mozgott a mintaterületenkénti átlag számuk(4.kép). A. szőlő-gubacsatka is jelen volt 3 mintában, mérsékelt mennyiségben, felszaporodásukat érdemes gátolni. Kevés szilva-takácsatkát találtunk, összesen 4 mintában, ez góconként probléma a térségünkben, de ahova beférkőzik, ott jelentős kárt tud okozni. A szőlőtripszek egyedszáma is alacsony, de 15 mintában jelen voltak. Az előző évekhez képest kisebb számmal, de 22 mintában találtunk pajzstetveket. A ragadozó atkák létszámával nem lehetünk elégedettek, az viszont jó, hogy a 30 mintából 28 mintában találkoztunk velük (5.kép). 4.kép Levélatkák tömege a kéreg felületén

11 5.kép Ragadozó atkák zsákmányukkal a szőlő-levélatkával (fehér) A es telet követő vizsgálataink eredményeit összegezve elmonhatjuk, hogy mitaterületenként eltérő mértékben okozott kárt a fagy. Metszéskor arról nem szabad megfeledkeznünk, hogy a kívülről épnek tűnő rügy még lehet károsodott, illetve a vessző is károsodhatott a téli fagyok során. Mivel a legérzékenyebb diafragma (bélrekesz) és a rügyalap elfagyása nem észlelhető csak a rügyek átmetszésével, előbbi esetben sokszor csak a rügyfakadást követően jelentkezik a fiatal hajtások pusztulása. Az ép rügyek termékenységi vizsgálata a minták felében az előző évhez képest kevezőtlenebb eredményt mutat. A terméskorlátozott ültetvényekben ez önmagában nem jelentene gondot, ahol azonban jelentős fagykár is van, ott már terméskieséssel is lehet számolni. A szőlő levélatkák felszaporodásának hatását, valamint a többi kártevő létszámának csökkenését a fakadást követően célszerű újra ellenőrizni. A területen lévő ragadozó atkák állományát a lehetőségekhez mérten igyekezzünk megőrizni és fenntartani.