TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294

Átírás

1 TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 Összefoglaló között végzett Atkamonitoring vizsgálatokról SZAKÉRTŐ NEVE: Dr. Németh Krisztina Feladat megnevezése: Atkamonitoring vizsgálat Beszámolási időszak: Időszak során elérendő feladatok, célok: Az ültetvényekben jelenlevő atkaállomány felmérése, Az ültetvények kondíciójának megfigyelése, Alkalmazott módszerek leírása: Mintavétel helye: 1. Pécsinger János szőlőültetvénye Győr-Ménfőcsanak 2. Babarczi pincészet Győrújbarát 3. Mikóczi István Szöllősi Mihály Tata 4. Neszmély-Hilltop (Kesztölc) borászat ültetvényei 5. Nyakas pincészet Tök-Budajenő Módszer: Levélmintavétel: a hajtásokról randomszerűen db levél begyűjtése. A levelekről mikroszkópos átvizsgálással az atkák legyűjtése, majd preparálása tárgylemezre. Atkafajok meghatározása Karg határozója alapján. Várható eredmény: - A vizsgált ültetvények domináns atkafajainak meghatározása - Alkalmazott növényvédelmi technológia és a ragadozó atkafajok elszaporodása közötti összefüggések feltárása - Eredmények publikálása, tananyagban való megjelentetése

2 Helyszíni bejárás részletes ismertetése: Az területbejárás alkalmával elsődleges cél volt az ültetvényekben előforduló zoofág atkák jelenlétének megfigyelése, azok fajainak meghatározása, az ültetvények kondicionális állapotának felmérése. Időjárási viszonyok: A tél viszonylag enyhe volt, sok csapadékkal. A februári felmelegedést március elején ( e) egy jelentős lehűlés követte, melyet 50 cm-es hó kísért. A lehűlés tartós volt, mely után egy jelentősebb felmelegedés következett. A rügyfakadás korán megindult, de mégis vontatott volt, a hűvös tavasz miatt. Az ültetvényekben a szőlőlevélatka megjelent és a lassú növekedés miatt kártételével számolni kellett. Április meleg és csapadékos volt. A eleje viszonylag hűvös, csapadékos, mely egészen elejéig a virágzásig tartott. A virágzás vontatott volt, a közép- és kései virágzó fajtáknál kötődési problémák léptek fel, a fürtök madárkásak lettek. Az esős tavasz után egy hosszantartó aszályos időszak következett, mely egészen közepéig húzódott. Az ültetvények viszonylag jól viselték a szárazság, de néhol aszálytünetek léptek fel. Az újonnan vetett takarónövényzet nagy meleg miatt több területen kisült. Az ültetvényekben kór- és kártétel nem volt, helyenként fordult elő szőlő levél gubacsatka fertőzés, védekezés nem volt indokolt. Minden ültetvényre a túlterhelés jellemző. Pécsinger János: Győr- Ménfőcsanak Fajta: Piros Tramini A szőlőültetvény elöregedett, sok a tőkehiány. Helyenként az alany kihajtása tapasztalható a tőkefejből. A lombozat kór és kártünetet, tápanyaghiányt nem mutat, foltokban észlelhető a szőlőlevélatka (Calepitrimerus vitis) és a szőlőlevél gubacsatka (Eriophyes vitis) kártétele, de gazdasági és növényvédelmi problémát nem okozott. A lombozat egészséges. Azonban az ültetvényben az ESCA tünetes tőkék száma az előző évhez képest szaporodott. A sorközök füvesítéséhez a magágy elkészítése és a magvetés megtörtént. A vegetációban legyűjtött zoofág atkák fajainak száma és mennyisége a vizsgált területek közül itt volt a legnagyobb. Babarczi pincészet: Győrújbarát Fajta: Olaszrizling 2010-ben telepített fiatal ültetvényről, mely még tőkekialakítás alatt áll. Jól kezelt, hiánytalan, jó kondícióban levő állomány, melyen szőlőlevél gubacsatka kártétel nyomai figyelhetők meg. Kórokozó nem található. Minden 2. sorban magvetés. A soralja aprószulákkal (Convolvulus 2

3 arvensis) igen erősen fertőzött, mely növényvédelmi szempontból jelentős takácsatka fertőzést jelent, de egyben az aprószulák levelein megjelenő lisztharmat táplálékforrást jelent a 12 pettyes katica számára, mely a fitofág atkák egyik természetes ellensége. Zoofág atkák száma a fiatal ültetvényekre jellemzően viszonylag kevés. Mikóczi Szőllősy: Tata (Mocsa felé vezető úton) Cserszegi fűszeres fajtával eltelepített 20 év körüli, viszonylag jó állapotú, mikroteraszos kialakítású ültetvény. Minden második sor természetes gyomflórával takart, melyet kaszálnak. Az ugarolt sorokban a magkeverék vetése itt is megtörtént. Foltokban erőteljes szőlőlevélatka kártétel és bór hiánytünet tapasztalható, egyéb kór és kártétel nincs. Néhány tőkén zinkhiány figyelhető meg. Zoofág atkák jelen vannak, előfordulási arányuk közepes. A nyár folyamán a vetett sorokban levő gyomokon gazdag rovarvilág alakult ki. Neszmély-Hilltop: Kesztölc 2004-es telepítésű Szürkebarát ültetvény nagyon jó fekvésben és ökológia viszonyok. A sorközök természetes gyomflórával takartak, a tőkék egészségesek, közepes kondícióban vannak. Növekedés nem túl erős. A talaj köves, könnyen száradó, a csapadékvíz lemosódása jellemző, melyet az ültetvényen belüli takarónövényzet fog meg. A tőkéken a nyár folyamán erőteljes kondíció visszaesést lehetett tapasztalni a túlterhelés, az aszály és a természetes gyomtakaró (tarackbúza) nagy vízfelhasználása miatt. Kór- és kártétel nem fordult elő. Annak ellenére, hogy kártevők ellen nem védekeznek a zoofág atkák csak észlelési szinten találhatók meg. Nyakas pincészet területe: Budajenő Az ültetvény konvencionális termesztési körülményeket tükrözi inkább. Az ültetvény kondíciója jó, jelentősebb kór- és kártétel nem volt a vegetáció folyamán. Augusztusban azonban erőteljes szőlőlevél gubacsatka (Eriophyes vitis) kártétel lépett fel, melyet foltokban lisztharmat fertőzés kísért. Egyes tőkéken vírustünetek észlelhetők. Zoofág atkák száma kevés, de szőlőlevél gubacsatka felszaporodás nyomán a populációjuk növekedése figyelhető meg. Összefoglalva: Az ültetvények általános kondíciója jó, kivéve a Kesztölci ültetvényt, mely a szárazság és a túlterhelés következtében visszaesést mutatott. Kórokozó (peronoszpóra, lisztharmat, botritisz) fertőzés sehol sem volt jellemző. 3

4 A Pécsinger féle területen ESCA tünetes tőkék száma növekedett, a Nyakas pincészetnél vírustünetek észlelhetők egyes tőkéken, a tatai Mikóczi Szőllősy Cserszegi fűszeres ültetvényben pedig cink és bór hiánytünetek figyelhetők meg. A fitofág atkák jelenléte mindenhol általános, de védekezésre nem volt szükség. A ragadozó atkák minden területen jelen voltak változó mértékben és fajszámban. Felszaporodásukhoz idő szükséges, melyhez a technológiaváltás elengedhetetlen feltétel, de még így is legalább 2-3 év szükséges az eredményes megtelepítésükhöz. Ebben a sorközök fajgazdag takarónövénnyel való bevetése segítségünkre van, az alternatív táplálékforrás (pollen) biztosításával és a szaporodási hely megteremtésével. A zoofág atkafajok száma és mennyisége a Pécsinger féle ültetvényben a legtöbb, de nem jelentős, míg legkevesebbet a Babarczi és Nyakas pincészet ültetvényeiben találtam. A Babarczi féle területen ez nem véletlen, hiszen új telepítésről van, nem állt elegendő idő a betelepedéshez és a felszaporodáshoz. Míg a Nyakas pincészetnél a korábbi konvencionális technológiának tulajdonítható a hasznos élő szervezetek hiánya. A vegetáció során leggazdagabb rovarvilággal a Mikóczi Szőllősy féle Cserszegi fűszeres ültetvény sorközi növényei rendelkeztek. 1.ábra 3,5 Zoofág fajok száma területenként ,5 2 1,5 1 0,5 0 Pécsinger Babarczi Mikóczi-Szőllősi Kesztölc Nyakas 2. ábra 4

5 0,9 Zoofág atkák előfordulása területenként (db/levél) 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 Pécsinger Babarczi Mikóczi-Szőllősi Kesztölc Nyakas Kelt, Dr. Németh Krisztina szakértő aláírása 5