TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294

Átírás

1 TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Prof. Dr. Benedek Pál Feladat megnevezése: KABÓCA FELDERÍTÉS (CSAPDÁZÁS) Beszámolási időszak: Időszak során elérendő célok: Kabóca felderítés (csapdázás), 9 kísérleti színhelyen, 2 felmérési periódusban 1. Terepbejárás 2013 június és július hónapban, részben az Edafon feladat helyszíni mintavételezési feladataihoz kapcsolódóan. A terepbejárás tapasztalatai alapján választottuk ki a csapdakihelyezés színhelyét, megterveztük, hogy a kísérleti ültetvény melyik (hányadik) sorában legoptimálisabb a csapdák elhelyezése, és azokat milyen mélységben (a táblaszéltől milyen távolságig) célszerű elosztani az ültetvény kiválasztott sorában. 2. Ezután 2013.július 10-étől kezdődően minden kísérleti ültetvényben 3 db Csalomon-típusú SZs sárga, valamint 3 db Csalomon-típusú SZz sárgászöld, ragacsos színcsapdát helyeztünk ki (ültetvényenkét tehát összesen 6 csapdát), majd kb. 20 napos periódusonként begyűjtöttük (a gyűjtött rovaranysag későbbi, laboratóriumi identifikálása végett leszedtük) az ültetvénybe előző alkalommal kitett csapdákat és azokat friss (új) csapdákkal pótoltuk (ez a folyamat a csapdacsere) Alkalmazott módszerek rövid leírása: Kabóca felderítés (csapdázás), 9 kísérleti színhelyen, 2 felmérési periódusban 1. A terepbejárás során felderítettük az ültetvények és környezetük adottságait a szőlőkabóca élőhelyi igényei szempontjából (sorok, sorközök növényzete, gyomosság, a környezetben lévő füves, fás, bokros élőhelyek elhelyezkedése a szőlőültetvényhez képest) 2. A munkához Csalomon-típusú sárga színű (SZs), valamint Csalomon-típusú zöldessárga színű (SZz), Csalomon-típusú ragadós csapdákat, használtunk, amelyeket korábbi kísérleteinkben hatásosnak találtunk a Scaphoideus titanus szőlőkabóca detektálására és rajzási dinamikájának tanulmányozására. A szőlőkabóca aktivitási tulajdonságait figyelembe véve, a számára legkedvezőbbnek talált ültetvény részleten, a szőlőültetvény támrendszerét képező huzalokon, kb. 1,5 m magasságban helyeztük el a csapdákat, a Scaphoideus titanus szőlőkabóca felderítése (csapdázása) végett 3. Minden ültetvényben 3 db Csalomon-típusú sárga színű (SZs), valamint 3 db Csalomon-típusú zöldessárga színű (SZz) csapdát helyeztünk el 4. A csapdákat korábbi kísérleteink tapasztalatait figyelembe véve először július 10- e körüli napokban helyeztük ki, majd kb. 20 nap idő intervallum után végeztünk cserét.

2 5. A csapdacsere alkalmával a leszedett csapdákat egymástól elkülönülő módon, dobozokban helyeztük el, hogy a kísérleti terv szerint a csapdázási periódus lezárulása után, a tél elején a lehető részletességig identifikálhassuk a begyűjtött rovarokat. Helyszíni bejárás részletes ismertetése: Végrehajtás dátuma Elvégzett feladat Edafon felvételezéssel összekötve terepbejárás a szőlőkabóca csapdák kihelyezésének előkészítésére: Dunaszentmiklós: Hill- Top, Dunaszentmiklós: Szöllősi, Dunaszentmiklós: Emmer, Tata: Hor-Vin, Tata: Mikóczy, Tata: Szöllősi, Budajenő: Nyakas, Kesztölc: Hill-Top, Győrújbarát: Pécsinger kísérleti szőlőültetvényben. (Megjegyzés: előzetes egyeztetés alapján egy kísérleti színhelyen (Győrújbarát: Babarczi) a helyszíni bejárást Dr. Varga Jenő végzi el, és az eredmény az év végi jelentés összeállításához átadja.) A terepbejárás során kiválasztott szőlősorokban az első csapdasorozat (ültetvényenként 3 + 3= 6 csapda) kihelyezése a szőlőkabóca felderítésére, a következő színhelyeken: Dunaszentmiklós: Hill-Top, Dunaszentmiklós: Szöllősi, Dunaszentmiklós: Emmer, Tata: Hor-Vin, Tata: Mikóczy, Tata: Szöllősi, Budajenő: Nyakas, Kesztölc: Hill-Top, Győrújbarát: Pécsinger kísérleti szőlőültetvényben. (Megjegyzés: előzetes egyeztetés alapján egy kísérleti színhelyen (Győrújbarát: Babarczi) a csapdakihelyezést Dr. Varga Jenő végzi el, és az eredmény az év végi jelentés összeállításához átadja) A július án kihelyezett csapdák leszedése és konzerválása, a gyűjtött rovaranyag későbbi, laboratóriumi identifikálása végett. A leszedett csapdák pótlása ugyanolyan típusú színes, ragacsos csapdákkal (ültetvényenként 3 + 3= 6 csapda) a szőlőkabóca felderítésére, a következő színhelyeken: Dunaszentmiklós: Hill-Top, Dunaszentmiklós: Szöllősi, Dunaszentmiklós: Emmer, Tata: Hor-Vin, Tata: Mikóczy, Tata: Szöllősi, Budajenő: Nyakas, Kesztölc: Hill-Top, Győrújbarát: Pécsinger kísérleti szőlőültetvényben. (Megjegyzés: előzetes egyeztetés alapján egy kísérleti színhelyen (Győrújbarát: Babarczi) a csapdacserét Dr. Varga Jenő végzi el, és az eredmény az év végi jelentés összeállításához átadja) Az július 31-augusztus án kihelyezett csapdák leszedése és konzerválása, a gyűjtött rovaranyag későbbi, laboratóriumi identifikálása végett. A leszedett csapdák pótlása ugyanolyan típusú színes, ragacsos csapdákkal (ültetvényenként 3 + 3= 6 csapda) a szőlőkabóca felderítésére, a következő színhelyeken: Dunaszentmiklós: 2

3 Hill-Top, Dunaszentmiklós: Szöllősi, Dunaszentmiklós: Emmer, Tata: Hor-Vin, Tata: Mikóczy, Tata: Szöllősi, Budajenő: Nyakas, Kesztölc: Hill-Top, Győrújbarát: Pécsinger kísérleti szőlőültetvényben. (Megjegyzés: előzetes egyeztetés alapján egy kísérleti színhelyen (Győrújbarát: Babarczi) a csapdacserét Dr. Varga Jenő végzi el, és az eredmény az év végi jelentés összeállításához átadja) Beszámolási időszakban végzett tevékenység összefoglalása: A csapdázások során az Észak-Amerikából behurcolt szőlőkabócát (Scaphoideus titanus) eddig a vizsgált helyek közül egyetlen ültetvényben sem találtuk még meg, viszont a csapdázás során a szőlőültetvényekben találtunk 5 más kabóca fajt, amelyek a szőlőhöz tápnövényként nincsen köze, ezért nem tagjai a szőlő ökosziszémának, hanem a sorközi zöldítés növényeinek köszönhetik életfeltételeiket (tápnövényüket), ezért a szőlőültetvények ökológiai gazdagításét segítik elő A csapdákban fajgazdag rovarfauna képe bontakozik ki, ami a sorközi zöldítésnek köszönhető, ugyanis nem csak a kabócák köréből, hanem más rovarcsoportokból is nagy számban olyan fajokat csapdáztunk a kísérleti ültetvényekben, amelyek a szőlőnek nem kártevői és még alkalmanként sem táplálkoznak szőlő. Jelenlétük feltételeit a zöldítés növényei teremtik meg, mert vagy a sorközökbe elvetett növények számítanak tápnövényüknek, vagy az ezeken a növényeken élő fitofág rovarok természetes ellenségei, predátorok és parazitoidok. Tekintettel a szőlőkabóca várható, országos terjedésére, a csapdázási vizsgálatok eredményeiből levonható az a következtetés, hogy a ma nemzetközi tekintetben elfogadott felderítési metodikát (ami a sárga színű ragadós csapdák használatát jelenti), a kutatási periódus további szakaszaiban, tehát őszén és 2014 nyarán folytatni kell. Kelt, Zsámbék, augusztus 25. Prof. Dr. Benedek Pál szakértő aláírása 3

4 MELLÉKLETEK: Fotók K_1_kép Csapdakihelyezés Hor_Vin_2013_07_12 K_2_kép Sárga, ragacsos színcsapda, szőlő támrendszerére kihelyezve, Dunaszerdahely_Szöllősi_2013_07_12 4

5 K_3_kép Sárga, ragacsos színcsapda, szőlőültetvényben_budajenő_nyakas_2013_07_31 5