új veszedelmek felderítése és a biodiverzitás

Átírás

1 Természetvédelem a Duna-menti területeken, ökológiai szőlőművelési technológia bevezetésével (ISTERVIN PROJEKT) SZŐLŐKABÓCA CSAPDÁZÁS: új veszedelmek felderítése és a biodiverzitás Prof. Dr. Benedek Pál DSc, professor emeritus Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Istervin Zárókonferencia, Hilltop,

2 A szőlő legfontosabb károsítói: a biodiverzitás antropogén növelése - Szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola): Észak-Amerikából behurcolták - Szőlő lisztharmat (Uncinula necator): Észak-Amerikából behurcolták - Botrítiszes rothadás (Botrytis cinerea): Öshonos - Szőlőorbánc (Pseudopezicula tracheiphila): Őshonos - Fakórothadás (Coniella diplodia): Őshonos - Esca (Phaeomoniella chlamydospora, Fomitiporia punctata, Phaeoacremonium sp.): Őshonos - Szőlőmolyok (Lobesia botrana, Eupoecilia ambiguella): őshonos - Szőlő gyökértetű, filoxéra (Viteus vitifolii): Észak-Amerikából behurcolták - Szőlő levélatka (Calipitrimerus vitis): Európában őshonos - Szőlő gubacsatka (Eriophyes vitis): Európában őshonos - Szőlőkabóca (Scaphoideus titanus): Észak-Amerikából behurcolták - Szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescance doreé (FD) fitoplaszma): Eredete? - Zöld szőlőkabóca (Empoasca vitis): Észak-Amerikából behurcolták

3 AZ FD FITPLAZMA MEGJELENT: ÚJ FILOXÉRAVÉSZ MÉRETŰ TRAGÉDIA IS LEHET BELŐLE! 2013 Istervin Zárókonferencia, Hilltop, Prof. Dr. Benedek Pál

4 A szőlő fitoplazmás betegslégei Európában Szőlő aranyszínű sárgasága, "Flavescence dorée" (FD) - Elterjedése Európában: Franciaország (1960), Olaszország (1964), Spanyolország (1996), Portugália (2003), Szerbia (2003), Ausztria (2010), Szlovénia (2009), Magyarország (2013) - A kórokozó valószínűleg európai származású - Magyarországon: Lenti közelében és Badacsonyban mutatták ki 2013 őszén!! - Vektora: Scaphoideus titanus, Észak-Amerikából behurcolt kabócafaj, a vektor a szőlő (Vitis) fajokon oligofág, tehát táplálékforrásként a szőlőhöz ragaszkodik!! - Fontos: a betegség terjedése ezért tájegységekben és szőlő ültetvényeken belül igen gyors, nem góc-szerű, hanem a teljes területre gyorsan, nagy foltokban, minden tőkére kiterjedő, járványszerű, nagyon veszélyes Szőlő fekete vesszőjűsége, "Bois noir" (BN) (Sztolbur) - Elterjedése Európában: Franciaország, Németország, Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Románia, Spanyolország Svájc, Bulgária, Görögország, Moldova. - Vektora: Hyalesthes obsoletus, őshonos, európai kabócafaj, a vektor polifág, nem ragaszkodik a szőlőhöz - Fontos: a betegség terjedése ezért lassú, csak góc-szerű, kevésbé veszélyes, az ültetvényekben sporadikusan, csak egyes tőkék betegszenek meg Istervin Zárókonferencia, Hilltop, Prof. Dr. Benedek Pál

5 A szőlő aranyszínű sárgaság ("Flavescence dorée") tünetei De: Biztos kimutatás csak molekuláris módszerekkel lehetséges!!! Istervin Zárókonferencia, Hilltop, Prof. Dr. Benedek Pál

6 MIÉRT VESZÉLYES AZ FD FITOPLAZMA? 1) A FD fitoplazma vektora (Scaphoideus titanus) szőlőspecialista kabócafaj, gyakorlatilag csak szőlőfajokon táplálkozik 2) A vektor ezért gyorsan elterjeszti a fertőzést az ültetvényben 3) A fertőzött góc ezért az ültetvényben gyorsan növekszik, és minden tőkére kiterjed (2-4 év alatt a teljes ültetvény fertőződik!) 4) A megbetegedés tehát a fertőzött ültetvényekben járványszerűen terjed (ellentétben a Sztolbur fitoplazma (BN) betegséggel, melynek vektora egy őshonos, polifág kabócafaj, a Hyalestes obsoletus) 5) A fertőzött ültetvény termése 2-4 év alatt tragikusan lecsökken! 6) A fertőzött ültetvény 5-8 év alatt kipusztul 7) Az elhanyagolt, elhagyott szőlők is fertőzési forrást jelenthetnek (és valószínűleg az erdei iszalag is?) Istervin Zárókonferencia, Hilltop, Prof. Dr. Benedek Pál

7 A Sztolbur fitoplazma (BN) jellemzően sporadikus fellépése egy szőlőültetvényben (H. Gangl, G. Leitner, W. Tiefenbrunner Előadásából, Bécs, ) Ritzing Virose Sztolbur fitoplazma (BN) Schaden Büffelzikade abgestorben H. Gangl G. Leitner W. Tiefenbrunner Előadásából (Bécs, )

8 A FERTŐZÉS FELTÉTELEI 1) Fogékony növény jelenléte: mai tudásunk szerint az FD fitoplazma fertőzésre minden nemes szőlőfajta és minden szőlő alanyfajta fogékony 2) A vektor kabóca (Scaphoideus titanus) jelenléte: az FD fitoplazma mai tudásunk szerint kizárólag rovarvektorral terjed, vektora az Észak-Amerikából behurcolt amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), ahol a kórokozó jelen van, de ahol a vektor kabóca nem fordul elő, nem alakul ki új fertőzés 3) A kórokozó jelenléte: ahol az ültetvényben vagy a környéken nincs fertőzött szőlőtőke, ott a kabóca jelenléte mellett sem lehet fertőzés (iszalag is lehet fertőzési forrás?) Tehát: fertőzés és járvány csak ott alakulhat ki, ahol mint a három feltétel egyidejűleg jelen van! 1) 2) 3)

9 A FERTŐZÉS TERJEDÉSE A "Flavescence dorée" fitoplazma (1) egyrészt fertőzött szaporító anyaggal, (2) másrészt rovarvektor útján terjed. A vektor rovar csak kisebb távolságra, lokális terjedéséért felelős, ami egy ültetvényre, vagy szomszédos ültetvényekre terjed ki. Viszont az ültetvényeken belül és szomszédos ültevényben a terjedése igen gyors (2-4 év alatt a teljes állomány megfertőződhet). A hosszú távú terjedésért viszont egyértelműen a fertőzött szaporítóanyagot terjesztő EMBEREK a felelősek! Istervin Zárókonferencia, Hilltop, Prof. Dr. Benedek Pál

10 Szőlőkabóca felderítés monitoring (Scaphoideus titanus) Módszer színcsapdázás - július közepétől szeptember végéig - ragadós színcsapdák, - színhelyenként legalább 3 db, - csapdacsere 2 hetenként - javasolt csapdatípusok: (1) Csalomon SZs (sárga) (2) Csalomon SZz (zöldessárga) Csalomon SZs Csalomon SZz FONTOS: Minden ültetvényben szükséges a felderítés és a rajzásmenet ismerete, tehát a csapdázás

11 A Scaphoideus titanus elterjedése Magyarországon (2013 végéig) Igazolt elöfordulás Kőszeg Nagyrada Csapdáztuk, de nem fordult elő Istervin Zárókonferencia, Hilltop, Prof. Dr. Benedek Pál

12 Kimutatott kabóca fajok Család Fajok ECOWIN ISTERVIN A fajok ökológiai jellege Cicadellidae Scaphoideus titanus szőlőkártevő Cicadella viridis fitofág, nem szőlőn Empoasca solani fitofág, nem szőlőn Empoasca vitis alkalmi szőlőkártevő Euscelis incisus fitofág, nem szőlőn Penthimia nigra alkalmi szőlőkártevő Macrosteles laevis fitofág, nem szőlőn Eupteryx atropunctata fitofág, nem szőlőn Eupteryx utricae fitofág, nem szőlőn Zygina flammigera fitofág, nem szőlőn Psammotettix alienus fitofág, nem szőlőn Delphacidae Asirica clavicornis fitofág, nem szőlőn Javesella pellucida fitofág, nem szőlőn Membracidae Ceresa bubalus alkalmi szőlőkártevő Ciixidae Hyalestes obsoletus alkalmi szőlőkártevő Cercopidae Philaenus spumarius fitofág, nem szőlőn Aphrophora alni fitofág, nem szőlőn

13 Kimutatott kabóca fajok jellemzése (1) 1) Scaphoideus titanus (Cicadellidae) 5-6 mm. Szőlőfajokon oligofág, szőlőkártevő 2) Cicadella viridis (Cicadellidae) 7-9 mm. Polifág, csak a szőlő sorközök növényzeten él 3) Empoasca solani (Cicadellidae) 3-3,5 mm. Polifág, főleg lágyszárú, kétszikű növényeken, a nyár végétől időlegesen nagy tömegben áttérhet bokrokra, fákra, szőlőre is. 4) Empoasca vitis (Cicadellidae) 3-3,5 mm. Polifág, lágyszárú és elfásodó szárú növényeken is megél. Szőlőn a teljes vegetációs periódusban előfordul és jelentéktelen kárt (lokális levélnekrózist okozhat). Kórokozókat nem terjeszt. Alkalmi szőlőkártevő lehet. 5) Euscelis incisus (Cicadellidae) 3,5-5 mm. Mindenütt közönséges, leggyakoribb füves területeken. Pillangósvirágú takarmány- növények vírusbetegségeinek vektora. Szőlőültetvények sorközeinek növényzetén is él. Alkalmi szőlőkártevő lehet.

14 Kimutatott kabóca fajok jellemzése (2) 6) Penthimia nigra (Cicadellidae) 5-5,5 mm. Polifág fásszárú növényekenn. Külföldön alkalmi szőlőkártevőként is említik, de nálunk ilyen kártételét eddig még nem tapasztalták. 7) Macrosteles laevis (Cicadellidae) 3-5 mm. Füves területeken él, gabonatáblákon gyakran tömegesen. Szőlőültetvényekben a sorközi fűféle növényeken is él. 8-9) Eupteryx utricae és Eupteryx atropunctata (Cicadellidae) 3,8-4,3 mm. Nagyon hasonló fajok. Csalánon élnek, innen repülnek más növényekre, pl. a termesztett növények közül burgonyára, cukorrépára, gabonaföldekre, lucernásokba. Színcsapdáink vándorló példányaikat gyűjtötték. 10) Zygina flammigera (Ciadellidae) 3-3,5 mm. Főként fás-szárú növényen, de ritkábban lágyszárúakon is előfordul. Szőlőn táplálkozását még nem figyelték meg.

15 Kimutatott kabóca fajok jellemzése (3) 11) Psammotettix alienus (Ciadellidae) 3,6-4,4 mm. Fűféle növényekhez ragaszkodik. Szőlőültetvények sorközi növényzetén is él. 12) Asirica clavicornis (Delphacidae) 4,5-5,5 mm. Száraz rétek lakója, füféléken él, szőlőültetvények sorközi növényzetén is. 13) Javesella pellucida: (Delphacidae ) 3-4,5. Tápnövényei fűféle növények, tyúkhúr, zsurlók. Szőlőültetvényekben a sorközök vegyes növényzetén él 14) Ceresa bubalus (Membracidae) 8-13 mm. Észak-Amerikából a 20. század első évtizedeiben hurcolták. Polifág, leginkább évelő pillangósokat kedveli, időnként a szőlőn is táplálkozik. Szívogatásával jelentéktelen kárt, duzzanatokat okoz a fejlődő hajtásokon és ritkán tojásrakásával idéz elő torzulást, ezért alkalmi szőlőkártevő.

16 Kimutatott kabóca fajok jellemzése (4) 15) Hyalestes obsoletus (Cixiidae) 4,5-5,5 mm. Polifág, leginkább kedvelt tápnövényei az aprószulák és a csalán. Fás szárú növényeken (így szőlőn is) csak kivételes esetben táplálkozik. A sztolbur fitoplazma vektora, ami szőlőn a BN betegséget okozza, ezért alkalmi szőlőkártevő. 16) Philaenus spumarius (Cercopidae) 5-6 mm méretű. Polifág, cserjéken és lágyszárú növényeken egyaránt előfordul, nagyon ritkán szőlőn is szívogat. Szőlőültetvényekben azonban inkább a sorközök növényzetén él. 17) Aphrophora alni (Cercopidae) 8-11 m. Főként égeren él, de több más fás szárú növényen is táplálkozik és lágyszárú tápnövényei is vannak. Szőlőültetvényekben a sorközök növényzetén fordul elő.

17 Csapdázással kimutatott rovar taxonok megoszlása Rend 1) Homoptera: Kabócák 1 szőlőkártevő 2 alkalmi szőlőkártevő 6 fitofág, nem szőlőn 2) Stenorrhyncha: Növénytetvek több levéltetű faj, fitofág, nem szőlőn 3) Heteroptera: Poloskák 6 fitofág, nem szőlőn 1 lucernakártevő 1 gabonakártevő - 2 ragadozó 4) Ensifera: Szöcskék 2 fitofág, nem szőlőn - Kimutatott taxonok megoszlása ECOWIN ISTERVIN taxon összesen - 2 alkalmi szőlőkártevő 11 fitofág, nem szőlőn több levéltetű faj, fitofág, nem szőlőn 12 fitofág, nem szőlőn 1 lucernakártevő 1 gabonakártevő 1 káposztakártevő alkalmi szőlőkártevő 17 több faj 5) Saltatoria: Sáskák 3 fitofág, nem szőlőn - 3 6) Odonata: Szitakötők 1 ragadozó 1 ragadozó 1 7) Trichoptera: Tegzesek 2 lárva ragadozó 2 lárva ragadozó 4 8) Lepidoptera: Lepkék - 3 fitofág, nem szőlőn 1 káposztakártevő - - 9) Coleoptera: Bogarak 2 fitofág, nem szőlőn 1 lucernakártevő 1 repcekártevő - 2 ganéjtúró 6 imágó viráglátogató 8 ragadozó 1 szőlőkártevő 3 fitofág, nem szőlőn 1 káposztakártevő 2 polifág kártevő 1 készletkártevő 3 fitofág, nem szőlőn - 2 repcekártevő 1 repcekártevő 2 ganéjtúró 12 imágó viráglátogató 9 ragadozó 10) Planipennia: Síkszárnyúak 3 ragadozó 2 ragadozó 3 11) Mecoptera: Skorpiófátyolkák 1 ragadozó 1 ragadozó 1 12) Thysanoptera: Tripszek több faj, közöttük alkalmi 13) Hymenoptera: Hártyásszárnyúak szőlőkártevő is 1 repcekártevő 1 alkalmi kártevő 3 ragadozó 4 parazitoid 2 megporzó több faj, közöttük alkalmi szőlőkártevő is 1 repcekártevő 1 alkalmi kártevő 6 ragadozó 8 parazitoid 8 megporzó 14) Diptera: Kétszárnyúak 2 fitofág, nem szőlőn 3 fitofág, nem szőlőn 1 gombalakó 1 cseresznyekártevő 2 korhadékevő 1 parazitoid 2 vérszívó 9 imágó viráglátogató Összesen 155 azonosított taxon + több faj több faj 26 21

18 Összesen 155 Csapdázással kimutatott rovarok a szőlő ökoszisztémában Viszonyuk a szőlőültetvényhez Életmód Kimutatott taxon Szőlőkártevő szőlőn oligofág 2 A sorköz fitofág alkalmi szőlőkártevő 5 növényzetén él nem szőlőkártevő 46 imágó viráglátogató lárva fitofág 28 lárva ragadozó 18 lárva parazitoid 10 lárva korhadékevő 2 megporzó (vadméhek 10 és mézelő méh) ragadozó a sorköz imágó és lárva is 14 növényzetén ragadozó Turista kártevő szántóföld vagy 4 gyümölcsösök (sorköz növényein vizirovar az imágó repül, a 7 nem él, csak lárva vízi ragadozó átutazik ) gombaevő kalapos gombákon 1 vérszívó ember, emlősállatok 2 korhadékevő ganéjtúrók 4

19 KÖVETKEZTETÉSEK (1) Az új szőlő betegséget minden szőlőtermesztőnek ismernie kell (2) Minden szőlőgazdaságban ajánlatos megszervezni a vektor kabóca felderítést (monitoring) júliustól szeptemberig, az eddig alkalmazott színcsapdákkal, hogy a vektor felbukkanását (betelepedését) és utána a rajzásmenetét megismerjék (3) Ahol a vektor kabóca megjelenik, szükséges a védekezés ellene, mert ez az egyetlen lehetőség a betegség megelőzésére a szőlőültetvényekben (4) Figyelni kell a betegség (FD fitoplazma) felbukkanását (6) MINDENT MEG KELL TENNI A KÓROKOZÓ SZÉTHURCOLÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRE, FERTŐZÖTT SZAPORÍTÓ ANYAGGAL (Fertőzött terület Magyarországon: Lenti térsége és Badacsony vidéke. Fertőzött európai országok: bizonyítottan Franciaország, Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország,, Spanyolország és Svájc, és nagy valószínűséggel még Bulgária, Görögország, Moldova, Németország, és Románia is (7) SZAPORÍTÓANYAGOT CSAK CERTIFIKÁLT (ELLENŐRZÖTT), FERTŐZÉSMENTES HELYRŐL!!! (8) A sorköz zöldítés hasznos módon fokozza az ültetvények fajdiverzitását Istervin Zárókonferencia, Hilltop, Prof. Dr. Benedek Pál

20 Köszönöm a figyelmüket

21

22

23 SZŐLŐFAJTÁK ÉRZÉKENYSÉGE AZ FD FITOPLAZMA KÁRTÉTELÉRE (Francia adatok szerint) - Alicane Bouchet, Nieloccio - Aramon, Carignan, Grenanche - Pinot Blanc, Cabernet Sauvignon - Juracon, Portan, Viourvende - Merlot, Syrah, Sauvignon Blanc Csökkenő érzékenység