A növényegészségügy hatósági ellenőrzési rendszere, a nem-honos károsítók bekerülésének és terjedésének megakadályozása

Átírás

1 A növényegészségügy hatósági ellenőrzési rendszere, a nem-honos károsítók bekerülésének és terjedésének megakadályozása Szőnyegi Sándor november Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Növényegészségügyi és Szaporítóanyag-ellenőrzési Osztály

2 A NÉBIH felépítése Vidékfejlesztési Minisztérium Államtitkárság NÉBIH Elnök Elnöki titkárság Belső Ellenőrzési ig. Humán politikai Ig. Rendszerszervezési és Felügyeleti Ig. Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Ig. Kiemelt Ügyek Ig. Élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettes Gazdasági elnökhelyettes Tenyésztési és növény termesztési elnökhelyettes Növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettes Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Ig. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Ig. Állat-egészségügyi Diagnosztikai Ig. Borászati és Alkoholos Italok Ig. Felügyeleti díj és Forgalmazói Ellenőrzési Ig. Költségvetési Ig. Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Ig. Infromatikai Ig. Állattenyésztési Ig. Növénytermesztési és Kertészeti Ig. Növény-, Talaj- és Agrár-környezet-védelmi Igazg. Földművelésügyi Igazgatóság Erdészeti Ig. Állatgyógyászati Termékvizsgáló Ig.

3 Stratégiai szinten: Operatív szinten: Koordinációs szinten:

4 A nem-honos károsítók terjedése elleni védelem Növényegészségügy fő célja:

5 Kockázatelemzés alapvető a növény-egészségügyi jogszabályozásban 7/2001 FVM növény-egészségügyi rendelet? Mely károsítók jelentenek növény-egészségügyi kockázatot? Károsító veszélyesség elemzés (PRA= Pest Risk Analysis) Mely növények, növényi termékek jelentenek növény-egészségügyi kockázatot? a TERMÉK KOCKÁZAT lehet elfogadható kezelhető elfogadhatatlan szabadon bejöhet vizsgálatköteles tilalmazott + bizonyítvány BIP (EU határállomás)

6 A nem-honos károsítók elleni hatósági intézkedések tudományos alapja Indokolt-e fellépni? (bekerülhet-e, megtelepedhet-e, elterjedhet-e, és elfogadhatatlan gazdasági kárt okoz-e) Alkalmazhatók-e intézkedések a veszélyesség csökkentésére? károsító veszélyesség értékelés (Pest Risk Assessment) károsító kockázatkezelés (Pest Risk Management) Károsító veszélyesség elemzés, PRA Pest Risk Analysis, TUDOMÁNY Ha igen, vizsgálatkötelezetté válhat hozható ellene intézkedés! JOGALKOTÁS IPPC, WTO: A PRA a nem- honos károsító elleni intézkedés alapja

7 Tilalmazott károsítók 7/2001 FVM rendelet (2000/29/EK keretirányelvvel összhangban) a károsító jogszabályi státusza I. mell.: a károsító behurcolása és terjesztése minden növényen tilos II. mell. meghatározott növényen vagy adott növényi részen (pl. szaporítóanyagon) tilos

8 Tilalmazott és vizsgálatköteles növények MELLÉKLETEK III (HU:4) - tilalmazott növények, növényi részek bizonyos helyekről, esetleg bizonyos időszakban IV (HU:5) - különleges előírások: I. szakasz: importnál 3. országból, II. szakasz: EU-n belüli forgalmazásnál V (HU: 6): vizsgálatköteleztettség A: EU-n belüli forgalmazásnál (útlevél), B: importnál (bizonyítvány)

9 A növény-, növényi termék csoportok szerepe a nem-honos károsítók terjedésében fogyasztásra termelt növények, szemes termények, természeti és mesterséges környezet növényei Csekélyebb kockázatú növények, növényi termékek Nagyobb kockázatú növények, növényi termékek ültetésre szánt növények, szaporítóanyagok, vetőmagvak, egyes faanyagok és termések 9

10 Termékkockázat csökkentése ellenőrzéssel fogyasztásra termelt növények, szemes termények, fogyasztásra termelt növények, természeti és mesterséges természeti és mesterséges környezet környezet növényei szemes termények, környezet növényei Csekélyebb Felderítési kockázatú rendszer növények, növényi termékek Növ.eü. Nagyobb vizsgálati kockázatú rendszer növények, növényi termékek a nagyobb ültetésre szánt kockázatú növények, termékek szaporítóanyagok, szaporítóanyagok, vetőmagvak, ültetésre szánt növény egyes vetőmagvak, faanyagok és egyes termések faanyagok és termések 10

11 Növény-egészségügyi hatósági ellenőrzési rendszer a kockázatok elfogadható szintre csökkentéséhez fogyasztásra termelt növények, szemes fogyasztásra termények, termelt növények, természeti és mesterséges természeti és növények termények, környezet mesterséges mesterséges növényei szemes termények, fogyasztásra termelt növények, szemes termények, természeti és környezet növények környezet növények 53 Csekélyebb károsítóra Felderítési kockázatú rendszer Tervezett növények, (hálóterv) növényi termékek Célzott (célirányos) Növ.eü. Nagyobb vizsgálati kockázatú rendszer növények, növényi termékek a nagyobb szaporítóanyagok, kockázatú termékek ültetésre szánt növény szaporítóanyagok, vetőmagvak, ültetésre szánt szaporítóanyagok, növény ültetésre szánt növény, vetőmagvak, egyes vetőmagvak, faanyagok egyes faanyagok egyes és és termések faanyagok és termések Szúrópróba- szerű 11

12 Intézkedési célok: Növény-egészségügyi intézkedések HA BEKERÜL!? 1. Felszámolás 2. Visszaszorítás jelenlét terjedés 3. Hosszú távú védekezés terjedési ütem csökkentése Hatósági intézkedés! Hatósági javaslat! Grapevine flavescance dorée (FD) fitoplazma Anoplophora Bursaphelenchus xylophilus Dryocosmus kuriphilus Rhagoletis completa Drosophila suzukii Bárhol Szaporítóanyagban Bárhol 12

13 Növényegészségügy és a növényvédelem kapcsolata Károsítómentesség visszaállításának esélye Intézkedési célok:!? Károsító elterjedtsége 1. Felszámolás jelenlét 2. Visszaszorítás terjedés 3. Hosszú távú védekezés terjedési ütem csökkentése A termelő hatósági partnerei: Növényegészségügy tájékoztatás, felderítés, intézkedés, kezdeményezés: védekezési technológiára, felhasználási engedélyre Engedélyezés, Növényvédelem védekezési technológia kidolgozása felhasználási engedély kiadása

14 Együttműködés I. - Észleléskor Termelő kötelezettsége, jogosultsága évi XLVI. tv. az élelmiszer láncról és hatósági felügyeletéről KÖTELEZETTSÉG A termelő, földhasználó köteles: a zárlati károsító fertőzést / gyanút károsítót Mindenkire kiterjed: jelenteni a növényvédelmi szervnek elpusztítani, terjedését megakadályozni aki növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít (beleértve a legeltetést is), feldolgoz, forgalomba hoz, tárol, szállít vagy felhasznál, (pl. kutatás céljára) (a termelő törvényi definíciója) Nemzetközileg elfogadott - nem érinti az első publikáció jogát JOGOSULTSÁG A termelő, földhasználó jogosult kártalanításra

15 Együttműködés II. - Szándékolt behozatal Kutatási és kísérleti célra TILOS! A nem-honos károsítók és az ezeket potenciálisan tartalmazó és tilalmazott növények/anyagok behozatala és fenntartása FELTÉTELEKKEL! DE: kutatási és kísérleti célra engedélyezhető: a károsító esetleges kijutását megakadályozó körülmények biztosításával Eljárásrend kísérleti behozatalra 1.Kérelem benyújtása a NÉBIH NTAI-nak 2.Kockázati szint megállapítása 3.Megyei kormányhivatal NTI helyszíni ellenőrzése szakvélemény készítése 4.Engedély kiadás - kétféle engedély kell: ü a tevékenység végzésére (1 évre), ha megfelel a vizsgálóhely ü a károsító/növény/anyag behozatalára vagy szállítására 5.Karantén körülmények között végzett tevékenység ellenőrzése

16 Magyarországon legújabban megjelent nem-honos, karantén károsítók

17 Szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma Grapevine flavescence dorée phytoplasma(fd) Candidatus Phytoplasma vitis Magyarországon első észlelés: Lenti, Kerkateskánd aug. újabb fertőzés: Badacsonytomaj nov. szőlőben: Lenti, Kerkateskánd, Badacsonytomaj erdei iszalagban: Lenti, Kerkateskánd, Badacsonytomaj FD vektorában (Scaphoideus titanus): Kerkateskánd 1. Felszámolás 2. Visszaszorítás 3. Hosszú távú védekezés 17

18 Szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma földrajzi elterjedése 18.

19 ? Badacsonytomaj Lenti Kerkateskánd 19.

20 Szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmával fertőzött szőlő (Lenti) 20

21 FD által okozott tünetek I. Főerek közötti elszíntelenedés Főerek mentén történt elszíneződés Nekrózis A Flavescense dorée és Stolbur fitoplazma tünetei hasonlítanak Elkülönítés: Kizárólag molekuláris diagnosztikai módszerekkel

22 FD által okozott tünetek II. csökkent értékű szőlőfürtök kialakulása csökkent mértékű hajtás, elfásodás

23

24 Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elterjedése Magyarországon 24

25 Felderítés: az egész országban, 2004 óta. Cél: az aranyszínű sárgaság betegség (FD) és terjesztő vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) jelenlétének felderítése A vektor már 2007 óta jelen van szőlőültetvényeinkben

26 Hatósági intézkedés Flavescence dorée és vektora ellen a folyamatban lévő jogszabály-módosítás szerint Az intézkedésre nincs EU-s előírás, a tagállami gyakorlatot követjük az új szükséghelyzeti határozatok szellemében Körülhatárolt terület kijelölése: Körülhatárolt terület 26

27 Intézkedések a fertőzött területen (1 km) az összes szőlőtermő terület zárlat alá helyezése a fertőzött + a jellegzetes szőlő sárgaság tüneteit mutató szőlőnövények megsemmisítése az erdei iszalag növények eltávolítása a teljes ültetvény megsemmisítése: ha a fertőzött és a sárgaság-tünetes növények aránya >30 % kötelező védekezés elrendelése a vektor ellen (állami védekezés) minden szőlőterületre zárlat feloldása: a fertőzés felszámolása utáni 2. év végén 27

28 Intézkedések a pufferzónában a szőlő sárgaság tüneteit mutató növények arányának felmérése a laborvizsgálattal fertőzöttnek talált növények megsemmisítése kötelező védekezés elrendelése a vektor ellen minden szőlőterületen az áttelelő tojások ellen: metszés, nyesedék megsemmisítése, olajos szerek kijuttatása lárvák és imágók ellen: a szőlőkártevő rovarok ellen használt hatóanyagokkal (pl. tiametoxam, klórpirifosz, klórpirifosz-metil, cipermetrin, deltametrin, lambda-cihalotrin) június elejétől naponként (2-3x) védekezni kell alapvető a lárvák elleni kezelés (a csapdafogás előtt!) 28

29 Egyéb intézkedések a körülhatárolt területeken az elhanyagolt ültetvények felszámolása (törvénymódosítási javaslat) az ország összes szaporítóanyag előállító területén kötelező védekezés a vektor ellen, az erdei iszalag növények eltávolítása termőültetvényekben javaslat a vektor elleni védekezésre 29

30 Dryocosmus kuriphilus Szelídgesztenye gubacsdarázs 1. Felszámolás 2. Visszaszorítás 3. Hosszú távú védekezés 30

31 Dryocosmus kuriphilus előfordulása Magyarországon ( ) 2013 fertőzés 2013 fertőzés (2009-es behozatalhoz kapcsolható fertőzés) Természetes terjedés Ültetési anyag behozatala Olaszországból 2010 (felszámolt) 2009 (felszámolt) 31

32 Intézkedések Bármely fertőzés esetén: 15 km (5+10) sugarú körülhatárolt terület meghatározása felderítés körülhatárolt területen belül működő faiskola rovarbiztos háló alatt Szaporítóanyag fertőzése esetén Faiskolában, árudában: megsemmisítés Szaporításra kijelölt fáknál: kizárás a szaporításból Fiatal ültetvény fertőzése esetén Ha az észlelés az imágó rajzása előtt: összes friss gubacs eltávolítása, elégetése után: permetezés Természeti környezetben bekövetkezett fertőzése esetén Természetes ellenségek kijuttatása 32

33 Megoldás a természetes ellenség 33

34 Rhagoletis completa Dióburok légy Jogszabályi státusz: 7/2001 1A/I Elterjedése: É-Amerika -Kanada -USA Tápnövény: Juglans spp. 50% -os kárt okozhat Európa: -Svájc Németország Szlovénia É-Olaszország Horvátország Franciaország Ausztria Magyarország Felszámolás 2. Visszaszorítás 3. Hosszú távú védekezés

35 Felderítés: 2007-től csapdák kihelyezésével Első észlelés és kimutatás: október, Kőszeg (Nyugat-magyarországi Egyetem) Hatósági kimutatás: július, Kőszeg

36 Rhagoletis completa előfordulása 2012-ben Magyarországon a csapdázási eredmények alapján Lengyeltóti Segesd

37 Fotó: Bodor János 37

38 dióburok-gabonalégy Polyodaspis ruficonis dióburok-légy Rhagoletis completa Kártételük és lárváik igen hasonlók, de az imágók és a bábok alapján könnyen megkülönböztethetők 38

39 Hatósági javaslataink a dióburok légy elleni védekezéshez sárga ragacsos illatcsalétekkel kiegészített csapdák kihelyezése a talaj fóliatakarása az áttelelés megakadályozására lehullott zöld termésburok és a burokmaradványok megsemmisítése égetéssel növényvédő szeres kezelés a populáció gyérítésére deltametrin, zeta-cipermetrin, tiakloprid, acetamiprid hatóanyagú készítményekkel (eseti felhasználási engedély) 39

40 Drosophila suzukii Foltosszárnyú muslica 2012: M7 autópálya mentén (Táska pihenőhely, Somogy): 5 egyed 2013: M1 autópálya mentén (Mosonmagyaróvár, Győr): 1 egyed M7 autópálya mentén (Letenye, Zala): 1 egyed (Táska pihenőhely, Somogy): 1 egyed 1. Felszámolás 2. Visszaszorítás 3. Hosszú távú védekezés 40.

41 Az EPPO 2011-ben PRA alapján a sürgős fellépést igénylő károsítók közé sorolta a Drosophila suzukiit Japánból származik, jelen van Dél- és Kelet-Ázsia É- Amerika, Kanada Európa Spanyolország 2008 Olaszország 2009 Dél- Franciaország 2010 Svájc, Szlovénia 2011 Oroszország Ausztria 2011 Magyarország 2012

42 Gazdanövényei: bogyósok (szamóca, málna) csonthéjasok (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva) meggy Európában még nem! előfordulhat szőlőn, almán, körtén is

43 Kártétel: áprilistól- novemberig károsít tojásait egészséges érőfélben lévő gyümölcsökbe rakja (2-3 db/gyümölcs) lárvák a gyümölcshúsból táplálkoznak a termés besüpped, majd elrothad Szaporítóanyaggal nem terjed, a termést károsítja, az nem tehető vizsgálatkötelessé A védekezés a termelő feladata lesz

44 Közeli időszakban fenyegető nem-honos károsítók Karantén státusz (EU, HU) szükséghelyzeti határozat Anoplophora chinensis (A. glabripennis) Q Q /138/EU nincs, de alkalmazható rá a 2012/138/EU Bursaphelenchus xylophilus Epitrix spp. Pomacea insularum Pseudomonas syringae pv. actinidiae Q /535/EU 2012/270/EU 2012/697/EU 2012/756/EU 44.

45 Fa-csomagolóanyaggal terjednek: Anoplophora glabripennis (Simahátú csillagoscincér) Bursaphelenchus xylophilus (Fenyőrontó fonálféreg)

46 Ázsiai cincérek (Anoplophora sp.) Fő forrás: Kína! Anoplophora chinensis szemcséshátú csillagoscincér Anoplophora glabripennis simahátú csillagoscincér Bekerülés: Növényanyaggal Fa-csomagolóanyaggal Felderítése: faiskolák, árudák forgalmazó helyek határkirendeltségek és azok környéke parkok Kínai árut behozó cégek (pl. kertépítési köveket) fa-csomagolóanyag (raklap) gyártók és azok környéke parkok 46.

47 Gazdanövényei Anoplophora chinensis (szemcséshátú csillagos cincér) Polifág kártevő őshazájában (Kínában és a Távol-Keleti országokban) a citrusfélék, egyéb lombhullató fák - elsősorban Acer fajok és Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Cornus spp., Corylus spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus laurocerasus, Pyrus spp., Rosa spp., Salix spp. és Ulmus Anoplophora glabripennis (simahátú csillagos cincér) Polifág kártevő lombhullató fák (elsősorban Populus, Salix, Acer fajok)

48 Életciklus 2-3-4? év Lárva Jan - Dec Rágcsálék Május - Nov Imágó Báb Tojás Jun - Aug Május vége Okt. eleje Jun - Aug Jan - Dec Röpnyílások

49 Rágcsálék

50 Hatósági intézkedések A fertőzött állomány megsemmisítése m-es körzetben minden gazdanövény kivágása (gyökerestől) Körülhatárolt (fertőzött) körzet kijelölése: 2 km (1km), 4 évre, ott a gazdanövények intenzív ellenőrzése, a forgalmazás korlátozása - ellenőrzött termesztés: 2 évig Nem kell körülhatárolt körzetet kialakítani, ha bizonyított, hogy a károsító nem telepedhetett meg Körülhatárolt területről történő kiszállítás feltételei növényútlevél kíséretében termesztés a kiszállítást megelőző 2 évben A. chinensis-mentes, regisztrált termőhelyen és növény-egészségügyi ellenőrzés évente 2 alkalommal, megsemmisítő mintavétellel, 1 %-os fertőzöttség kimutatása 99 %-os valószínűségi szinten és teljes fizikai védelem vagy [megelőző kémiai kezelés / megsemmisítő mintavétel + hatósági felderítés alapján mentesség 1 km-es körzetben is]

51 Bursaphelenchus xylophilus Fenyőrontó fonálféreg

52 Bursaphelenchus xylophilus vektora ( Monochamus cincérfajok) és a vektor kártétele

53 Az Ophiostoma picea kékfestő gomba megjelenése utalhat a fonálféreg jelenlétére

54 Hatósági intézkedések ha bekerül Körülhatárolt terület létrehozása Fertőzött terület az összes gazdanövény tarvágás: (100-) 500 m sugarú területen Puffer zóna: a fertőzött területtől számított, minimum 6 km; 20 km felderítés, mintavétel Kétféle stratégia alkalmazható: 1) Felszámolás : radikális, ameddig csak lehet! 2) Visszaszorítás - tarvágás nem kell, de fokozott követelmények a felderítésre (vektor is) és a mintavételre Szállítási követelmények: Növényútlevél a mentes növényanyagra és hőkezelt faanyagra, ISPM-15 szerinti hőkezelés és jelölés fa-csomagolóanyagra

55 Epitrix fajok: burgonyabolhák E. tuberis, E. similaris, E. cucumeris 2004: Fertőzés észlelése Portugáliában okozója ismeretlen 2009: a károsító azonosítása fekete színű, sárga csápú, mm-es földibolha (Chrysomelidae) Epitrix similaris gumókártétel okozója Epitrix cucumeris - gumókártétel??

56 Epitrix fajok: burgonyabolhák E. tuberis, E. similaris, E. cucumeris Észak-Amerikában honos burgonyakártevők EPPO Akciós listáján 2010 óta EU: szükséghelyzeti határozat Epitrix tuberis: a legveszélyesebb, Európában még nincs Epitrix similaris: fertőzés Portugáliában (2004), Spanyolországban (2008, 2010) Epitrix cucumeris: fertőzés Portugáliában (2004)

57 Kártétel levélen: imágó lyukakat rág (1-2 mm) Epitrix tuberis Észak-Amerikában

58 Epitrix lárvák okozta jellegzetes felszíni kártétel gumón Fő kártétel: a lárva táplálkozási járatai a gyökérzeten és a gumón Elsősorban minőségrontó hatás esetenként eladhatatlanná válik az egész gumótermés; csökkenhet a tárolhatóság is.

59 Epitrix tuberis lárvája okozta kártétel Észak-Amerikában THE INSECTS E. tuberis a feldolgozási minőséget is rontja 59

60 Epitrix similaris okozta kártétel Portugálában Kezelés nélkül nagy gazdasági kártétel valószínű akár 80% is ban a Portugáliában feldolgozásra feladott egész burgonya szállítmányokat utasítottak vissza Franciaországban és Spanyolországban.

61 Epitrix lárva

62 Az Epitrix similaris életciklusa: kb. 6 hét bogárkártétel Áttelel a talajban kb. 200 tojás/nőstény

63 Gazdanövények Fő gazdanövények burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs, dohány Gyomnövények Solanum nigrum, Datura stramonium

64 Védekezési lehetőségek a termőhelyen a szezon elején végzett kiegészítő rovarölő szeres (neonikotinoid - acetamiprid - és szintetikus piretroid - bifentrin) kezelések csökkentik a gumókártételt. Kétéves vetésforgó, az árvakelések és gyomok irtása.

65 Kiadványaink I. Erdészeti karantén károsítók TÜNETISMERTETŐI

66 Kiadványaink II. Növény-egészségügyi információs oldalak

67

68 NÉBIH honlap közlemények KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!