A Miskolc-tapolcai barlangfürdő vízgyógyászati lehetőségei Aquatherapeutic conditions at Miskolc-Tapolca Cave Bath JUHÁSZ Eleonóra 1, LUKÁCS Andrea 2 1 Miskolci Egyetem Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros; efkeleoj@uni-miskolc.hu 2 Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar 350 Miskolc, Mész u. 1, efklandi@uni-miskolc.hu Abstract The authors studied the therapeutic effect of the Miskolc-Tapolca Cave Bath at two locations. The natural galleries of the Tavas-cave are filled up with the karst water of the Termál-spring. The same water fills up the therapeutic basin, which is located in a separate building. The 0 participants, aged 40- years are suffered from different spine problems, taken part in a 6-week subaquatic locomotor therapy. The data are from physiotherapeutic and somatometric assessment methods, which are suitable to describe the participants physical status objectively. Subjective health status was determined by the SF-36 questionnaire. Significant improvement was observed in many parameters on both locations, such as the decreasing rate of the body fat, the differences of side-bending and the body pain, the changing of the chest mobility, the increasing of the gait distance. Kulcsszavak: Tavas-barlang, karsztvíz, fizioterápia, járásteszt, életminőség 1. Bevezetés A magyarországi gyógybarlang és gyógyvízkincs az egyik legfőbb érték az egészség megőrzésére, az életminőség javítására. Ugyanakkor a bizonyított gyógyhatások ellenére, e terület még a pazarlás és a kihasználatlan lehetőségek birodalma. A Miskolc-tapolcai barlangfürdő különleges föld alatti terei, infrastruktúrája a magyarországi fizioterápiás palettán egyedülálló komplex kezelésekre nyújt lehetőségeket. A gyógyfürdő Miskolc-Tapolca Barlang és Gyógyfürdő néven, 223/Gyf/2002 minősítési, illetve felülvizsgálati engedély számmal és I/40 nyilvántartási számmal van jegyezve, gyógybarlang minősítéssel pedig még nem rendelkezik. A barlangfürdőben lévő Termálforrás vize a természetes járatok egy részében és az épített medencékben biztosít kellemes fürdési lehetőséget. Jelenleg, az intézményhez tartozó gyógyászati és wellness tevékenységek a barlangtértől és barlangi járatoktól elkülönítetten vehetők igénybe. A legutóbbi bővítéskor kialakított, kétemeletes épületrész földszintjén működő gyógyászati medencében ugyancsak a forrás termális karsztvize kerül felhasználásra. Jelen munkánk célja, olyan komplex fizioterápiák eredményességének mérése, melyekre a vizsgálati gyógyhely terápiás lehetőséget nyújt. Mozgás-, hidro- és szpeleoterápia kivitelezése a barlangi klímatérben, mozgás-, és hidroterápia kivitelezése a gyógymedencében. Jellemezzük a résztvevőket objektív adatokkal, melyeket fizioterápiai és szomatometriai vizsgálati módszerekkel nyerünk és szubjektív adatokkal, melyeket kérdőíves módszerrel kapunk. Valamint a két helyszín eredményeinek összehasonlító elemzése. 2. Kutatási módszerek Kutatásunkban 0 fő gerincpanasszal rendelkező 40- év közötti (átlagéletkor 52,2 ±6,30) felnőtt embereket vizsgáltunk meg. A vizsgált személyek között 11 férfi és 5 nő volt. A vizsgálatban való részvételnek nem volt egyéb kritériuma, mint jelenlegi, vagy korábbi gerincpanasz. A részvétel önkéntes volt. A program elején és végén meghatároztuk a gerinc két hosszméretéből a Delmasindexet és elvégeztük a kategorizálást. A normál tartományban a gerinc ívei fiziológiásak. Statikus a minősítés, ha az ívek csökkentek és dinamikus, amikor azok fokozottságát találjuk. Mobilitási,
szomatometriai, terhelhetőségi, és spirometriai felméréseket is végeztünk. A mobilitási paraméterek közül a mellkas kitérését, az előrehajlást két módon, széken ülve (hajlított flexió) és talajon nyújtott ülésben (nyújtott flexió), az oldalra hajlást (laterálflexió) mértük. A testösszetételi mutatókat az 5 helyen mért bőrredő-összeggel (biceps, has, csípő, triceps, lapocka alatt) és a tomporkerülettel adtuk meg. Az állóképességet leíró akaratlagos apnoe időt [1] és 6 perces járástávolságot mértünk. A légzésfunkciós paraméterek közül mértük az erőltetett vitálkapacitást az első másodpercben (FEV 1) és a csúcsáramlási sebességet (PEF) PIKO-1 spirométerrel. Szubjektív adatokat az SF-36 kérdőívvel nyertünk [5]. Ezen paraméterek közül a testi fájdalom (BP), a fizikai egészségérzet (PCS) és mentális egészségérzet (MCS) értékeket elemeztük. A barlangi klímatérben és a gyógyászati medencében alkalmazott víz alatti mozgásprogramok három turnusban zajlottak. A gyakoriságot heti 3 alkalomban határoztuk meg, 6 hetes időtartamban. Egy kezelés perces volt a barlangi turnusokban és 30 perces a gyógyászati medencében. Statisztikai módszerek Adatainkat a Windows SPSS 1.0 statisztikai program segítségével végeztük. Szignifikanciaszintnek p 0,05 fogadtuk el. A csoportok közötti összehasonlítást kétmintás t-próbával, a változások mértékét egymintás t-próbával végeztük. Többváltozós regresszió analízissel az állóképességet (apnoe idő és járás teszt), valamint a fizikai egészség-érzetet magyarázó tényezőit elemeztük. 3. A tavas-barlang és forrása Lénárt László (15) szerint a Bükk-hegység hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű karsztos területe. Általában jellemző rá a hideg vizes, leszivárgó-folyó vizek által létrehozott felszíni-felszín alatti karsztos formakincs. Ezzel szemben a Tapolca környéki barlangok, s egyéb karsztos formák, zömében a felszálló vizek munkája nyomán alakultak ki. Az áramlási rendszert a beszivárgási területek szabad karsztvíz-nívója és a megcsapolási pontok szintje közötti nyomáskülönbség tartja mozgásban. E nyomáskülönbséget egyrészt a két szint közötti geodéziai magasságkülönbség, ami Tapolca esetében ma mintegy 400-420m, másrészt az eltérő vízhőmérsékletekből adódó fajsúlykülönbség okozza. Ez a hőmérsékletkülönbség ma 1-20 C. A Tavas-barlang eredetileg több bejárattal bírt. Bár a nagy tömegek által ismert barlangrészben cseppkövek, mészkiválások eredetileg is csak elvétve fordultak elő, az alulról felfelé fejlődő gömbüstös, gömbüstsoros kürtői fantasztikusan szép látványt nyújtanak. A Barlangfürdő működése miatt többféle mészképződmény kiválás is tapasztalható. Miskolc-Tapolca igen jelentős, ma már egyetlen melegforrása a Barlangfürdőben lévő Termál-forrás, mely kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, langyos vizű, időnként felszínig felemelkedő karsztforrás. Vízhőmérséklete 24-31 o C között ingadozik, de átlagban 30 o C-al lehet számolni. Vízminőségének jellemzése Lénárt, 200. évi elemzéséből ismert. A vízben oldott anyagok mennyiségére vonatkozóan 12. és 200. közötti időszakról vannak adatok. A Ca vizsgálatára mindösszesen 3 adat áll rendelkezésre. 2005. évben a mennyisége nőtt, míg 2006-ra visszacsökkent. A Cl mennyiségi adatai nagyon változatosak, 200-re csökkenő tendencia látszik. A Na és NO 3 tartalom is csökken, míg a SO 4 és a NO 2 mennyisége növekszik. Enyhe növekedés látszik a K esetében is. A HCO 3 - tartalomra vonatkozóan is csupán három adat van. Ezek igen nagymértékben eltérnek egymástól, miszerint 2004-től a következő évig egészen lecsökkent, majd 2006-ra ismét nőtt az értéke. Csökkenés figyelhető meg továbbá az összes keménység és a lúgosság tekintetében. Utóbbira enyhébb mértékű a jellemző. A hőmérséklet és a ph növekvő tendenciát mutat [2, 3, 4]. 4. Megfigyelések A meghirdetett mozgásprogramok kezdési időpontjai alkalmazkodtak a barlangfürdő üzemeltetési és terápiás munkarendjéhez. A klímatér reggel és óra közötti időtartamban állt rendelkezésünkre, míg a gyógymedencét este fél és óra között használhattuk. A jelentkezők saját napirendjükhöz illeszkedően választottak helyszínt, így alakultak ki a csoportok. A klímatéri csoportot fő alkotta, a gyógymedenceit 10 fő. A létszámban megmutatkozó különbség abból adódik, hogy a gyógymedence tere jóval kisebb befogadóképességű és a terápia benne folyamatos. Így a csoport létszámának növelése igen nehéz feladat, mivel a vizsgálat ideje a fenntartó számára bevétel-kiesést jelent. A résztvevők panaszainak hátterében - életkorukból adódóan a kopásos, azaz degeneratív folyamatok jelenlétét feltételeztük. Ezek a folyamatok részben tünetmentesek, azonban folyamatosan
is okozhatnak panaszt. A Delmas-index alapján a minta 24-ának volt normális a gerincíve, a többieknél valamilyen tartáshibát találtunk. A nem fiziológiás görbületek önmagukban is okozhatnak tüneteket, valamint siettetik a degeneratív folyamatok előrehaladását. A kiindulási állapot átlagértékeit és ahol lehetett a szakirodalmi normál értékeket az 1. számú táblázat mutatja be. Paraméter Kapott érték Normál érték Hajlított flexió Nyújtott flexió Oldalra hajl. kül. Bőrredőösszeg Tomporkerület Mellkaskitérés Akaratlagos apnoe idő Járási sebesség 144,4mm 104,cm 16,cm 32,2cm 2,2cm 2,cm 35,5s 1,5m/s - - 0cm - 0cm min.5cm 45s 1,45m/s 1. táblázat Kiindulási állapotot leíró objektív paraméterek átlag értékei (N=0) A bőrredő-összeg és tomporkerület átlaga magas. A gerinc és a mellkas mozgékonysága alacsony. A gerinc elmozdulásának aszimmetriáját mutatja az oldalra hajlások (jobb és bal) különbség-átlagai. Az állóképességi paraméterek közül a járásteszt eredményei maradnak el a normál értéktől. Véleményünk szerint ezek a kedvezőtlen állapotok felelőssé tehetők a tüneteket kiváltásáért, illetve fenntartásáért. A többváltozós regresszió analízis alapján az akaratlagos apnoe idő szignifikáns magyarázó tényezője a széken előrehajlás teszt eredménye volt (ß=-0,44, t=-3,320; p=0,002; R 2 =0,225), míg a járásteszt magyarázó tényezője a testi fájdalom (ß=-0,33, t=-2,5; p=0,004; R 2 =0,114). A többi tényező nem játszott szerepet a modellben. A szubjektív adatok közül 3 paramétert elemeztünk. A testi fájdalom a 100 fokozatú skálán átlagosan lett. A válaszokból kiderült, hogy a fájdalom fő kivételével mindenkinél jelen van. Ennek mértéke eltérő volt, nagyon erős fájdalmat 2 fő jelzett. A fizikai egészségérzet átlaga 44,5, míg a mentális egészségérzeté 4, volt. Mindkettő átlag alatti, mely megfelel az objektív paraméterek által leírt kedvezőtlen képnek. A többváltozós regresszió analízis alapján a fizikai egészségérzet a testi fájdalommal (ß=-0,413, t=-2,4; p=0,006; R 2 =0,14) és az életkorral (ß=-0,25, t=-2,103; p=0,042; R 2 =0,20) mutatott ok-okozati összefüggést. A két csoport kiinduló státuszában a klímatéri csoport háti gerinc mobilitása szignifikánsan rosszabb volt, mint a másik csoport eredménye (p=0,003). Ugyanakkor a gyógymedencei csoport bőrredő-összeg (p=0,003) és mellkas mobilitás (p=0,000) tekintetében mutatott szignifikánsan kedvezőtlenebb képet. A többi 11 mért paraméterben szignifikáns különbség nem mutatkozott, így a két csoportot kiinduláskor közel azonos állapotúnak tekintettük. Az állóképességi paraméterek szignifikánsan nem különböztek a két csoport között, a mozgásprogramok felépítése azonos volt. Egyedül a kezelési idő és a helyszínek környezeti feltételei voltak eltérőek. Visszamérést követően a normál gerincívűek száma 1 főről 2 főre emelkedett. (A minta 3-a.) A javulást szakmailag igen jelentősnek tarjuk, mely a panaszok csökkenésével, az izomerő és a testkontroll javulásával magyarázható. Az eredményességet vizsgálva a 2. és 3. számú táblázatban összefoglaltuk a javult résztvevők számát és százalékos arányát paraméterenként. Mindkét vizsgált csoportban ugyanazon 5 paraméterben találtuk a legnagyobb javulást. A vizsgálati helyszínek mobilitási, testösszetételbeli, állóképességi és egészségérzeti javulást is eredményeznek. A további paraméter-elemzést követően a klímatéri csoport adatai mutatták a szakmailag elvárható eredményt, azaz a fizikai egészségérzet változását. Hiszen a fentebb említett sokrétű javulást az egyén már szubjektíven is megéli. Paraméter BP Mellkas Bőrredő Járás MCS PCS Apnoe 52 6,6 4 1, 6, 6, 6, 45 5 40 66, Paraméter Hajlás h. Hajlás o. Hajlás ny. Tompor FEV 1 30 56 20 35 34 33 2 66, 5,3 56, 55 51, PEF 56 26,4 2. táblázat Kedvező irányú változást mutató résztvevők száma és százalékos aránya a klímatéri csoportban Paraméter Mellkas BP Járás MCS Bőrredő PEF Hajlás o.
100,,, Paraméter Hajlás h. PCS Tompor FEV 1 Apnoe Hajlás ny. 6 5 5 66,6 55,5 55,5 3. táblázat Kedvező irányú változást mutató résztvevők száma és százalékos aránya a gyógymedencei csoportban Az azonos képességet mérő paraméterek hasonló mértékben változtak. Az állóképességet mutató paraméterek (járás és apnoe idő), a mobilitást adók (hajlított flexió, laterálflexió, nyújtott flexió), a légzésfunkciós értékek hasonló mértékben változtak. A gyógymedencei csoport eredményei ilyen szakmailag egyértelmű összefüggéseket nem mutattak. Ez valószínűleg a minta kis elemszámával magyarázható. A változások statisztikai elemzését követően mindkét csoportban szignifikáns volt a javulás 4 objektív és 2 szubjektív paraméternél (4. számú táblázat). Klímatéri csoport (n=) Gyógymedencei csoport (n=) változás átlaga szórás p változás átlaga szórás p Bőrredő Mellkas Hajlás o. Járás MCS BP -,6 0, -0,6 3,,5 ±14,50 ±1,3 ±1,3 ±5, ±11,04 ±10,30 0,000 0,000 0,021 0,000 0,000 0,000-6,4 ±5, 0,011 0,2 ±0,12 0,002-0, ±0,6 0,00 50,3 ±34,5 0,002 5,3 ±6,0 0,045 4. táblázat Szignifikáns változást mutató paraméterek helyszínenként,6 ±11,06 0,031 A vizsgálati helyszínek mobilitási, testösszetételbeli, állóképességi és egészségérzeti javulást is eredményeznek. A klímatéri csoportban továbbá az apnoe idő (5,1 ±14,4; p=0,00), a hajlított flexió (-4,1 ±,6 p=0,016) és a fizikai egészségérzet (4 ±,02; p=0,001) változott szignifikánsan. A gyógymedencei csoportban azonban a tomporkerület (-1, ±2,2; p=0,032) és a PEF (6,4 ±,02; p=0,010) értékek esetében kaptunk ilyen eredményeket. A fájdalom kiemelt jelentőségű paraméter, amely meghatározta a járásteszt eredményét és a fizikai egészségérzetet. Kiinduláskor a fájdalommal élők aránya magas volt. Visszaméréskor erős fájdalma már csak 1 főnek volt a korábbi 2 helyett, és 16 fő nem jelzett fájdalmat a kiindulási fő helyett. Azaz a programot fájdalom nélkül a résztvevők 10-a kezdte meg, míg a program végén ez 23,2-ra nőtt. A program eredményességének tehát ez is egyik mutatója. 4. Elemzés A barlangfürdő termális karsztvize a vízminőség vizsgálatok alapján a gyógyászatban csupán hidroterápiára használható fel. Aquaterápia során a víz fizikai tulajdonságait használjuk fel a mozgás során. A hidrosztatikai nyomás váltja ki a legtöbb élettani hatást. A perifériás keringési térfogat és a verőtérfogat növekedése a bemerüléstől független. A tüdővolumen csökkenése és a perctérfogat növekedése pedig akkor következik be, ha a mellkas is bemerült. A barlangi klímatéri helyszínen a bemerülés kb. 50-os, mivel a vízmélység 100-120cm között változott, de jellemzően 100cm volt. A gyógymedence, mely 130cm mély volt, kb. 0-os bemerülést jelentett. Itt a hidrosztatikai nyomás a mellkasra folyamatosan hatott és könnyebb volt a 0-os bemerülést kialakítani. A víz mélysége az állóképesség növelésére hatással van. További élettani hatás a vizelet kiválasztásának fokozása, a vízbe merülés utáni első órában 3ml/percről ml/percre nő. Ez a hatás hosszabb terápia során jobban érvényesül. A felhajtó erőnek köszönhetően a relatív testsúly csökken, mely függ a test térfogatától és fajsúlyától. A mellkas tetejéig merült test tömege 1/10-ére csökken. Minél jobban merül a vízbe a résztvevő, annál inkább csökken a testsúlya, és így könnyebbé válik a mozgása. A víz viszkozitásának köszönhető, hogy mint közeg, ellenállásként szerepel, mely izomerősítésre felhasználható. Az áramlás turbulensé válik, amikor a sebesség a test körül megnő. Ezt segíti, hogy a klímatéri medencébe
élményelemként beépítésre került egy sodróvíz. A relatív fajsúly, a test fajsúlyának a víz fajsúlyához viszonyított aránya. Ez függ a testösszetételtől, tehát a túlzsíros és elhízott résztvevők számára a víz igen optimális közeg a mozgáshoz. A víz hőmérséklete minden szervrendszerre hatással van. A program idején a termális víz hőmérséklete a barlangi járatokban 2,1-2,3 C közötti volt, mely a terápiában használatos hőmérsékleti felosztás alapján hűvösnek számít. Terápiánk során a víz hipotermikus hatása stimuláló, mellékhatás nélküli volt. A gyógymedence vize ennél melegebb, 33-35 C-os. A gyógyászat ezt az indifferens vizet használja leginkább mozgásterápiára. A két helyszín terének nagysága igen eltérő. A barlangi helyszín 30 fő egyidejű mozgásterápiájára is alkalmas. Az előtér hatalmas, valamint a kapcsolódó járatokban úszó és járógyakorlatok végezhetők. A gyógymedence csupán 10 főt képes egyszerre befogadni, hiszen a víz felülete 32m 2. A medence falára végig korlát van fölszerelve és a terápiához vízi tornaszerek is rendelkezésre állnak. A terek levegőjének különbözősége egyértelmű. A gyógyászati medencetér közel azonos a város levegőjével, páratartalmában azonban attól jelentősen eltér. A fokozott páratartalom miatt ellenjavallatokat képeznek a légzőszervi krónikus megbetegedések, melyek a barlangfürdő honlapján fel vannak tüntetve. A barlangi helyszín a karsztbarlangnak megfelelő mikroklímát jelent. A klíma gyógytényezői már részben bevizsgáltak. A levegő átlagos hőmérséklete a komfort zónától magasabb, aeroszoljának összetétele a hűvös barlangokéval megegyező, a páratartalom és a huzat jelentős. 5. Következtetések A komplex terápiának köszönhetően az egyes fizioterápiás kezelések egymást kiegészítve és erősítve fejtették ki hatásukat. A termális karsztvíz hidroterápiára a barlangi klímatérben, a természetes járatokban és a gyógyászati medencében egyaránt eredményesen alkalmazható gerincpanaszok esetében. Tanulmányunk arra világít rá, hogy a fizioterápiai és szomatometriai vizsgálatok egyszerűek, kis eszközigényűek és költségtakarékos vizsgálati módszerek és alkalmasak arra, hogy tudományos adatokat nyerhessünk a természeti kincsek terápiás hatékonyságára vonatkozóan. Ha megnövekedne a bizonyítékon alapuló tudományos kutatások száma, akkor a gyakorlatban is megindulhatna a barlangok, termális karsztvizek még szélesebb körű felhasználása. Köszönetnyilvánítás A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-000 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom: 1. BARNAI, M. 2000: Az akaratlagos apnoe idő és a fizikai állóképesség összefüggései. Mozgásterápia 3:1-1, Budapest 2. FEDOR, E. 200: A miskolci karsztos hévízkutak adatainak összehasonlító elemzése (szakdolgozat). ME MFK Intézet -5., Miskolc 3. LÉNÁRT, L. 200: A Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő (A Tavas-barlang és fürdési célú létesítményei), Kézirat, Miskolc 4. LÉNÁRT. L. 200: Hideg, langyos és meleg karsztvíz-zónák a Bükkben és környezetében. A Kárpát-medence Ásványvizei V. Nemzetközi Tudományos Konferencia kiadványa. 4-4. 5. MAWSON, S. 15: What is the SF-36 and can it measure outcome of physiotherapy? Physiotherapy vol.. No 4, 15 April 20-212. pp