Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban Puskás Nándor vezérigazgató Hortobágyi Halgazdaság Zrt. XIV. Nemzetközi Tiszai HalfeszDvál A magyar halászat vidékformáló ereje konferencia Szeged, 2010. szeptember 03.
A tógazdálkodás muldfunkcionális jelentősége Gazdasági funkció Természetvédelmi funkció Vízgazdálkodási funkció (belvíz befogadás, aszály csökkentő funkció) Vízminőség javító funkció Talaj vízháztartásában játszod kedvező funkció MikroklimaFkus hatás TuriszFkai, jóléf funkció
A halastavak természed érték fenntartó szerepének ökológiai alapjai A tógazdasági haltermelés során a tógazdasági munkaműveletek eredményeként a természetestől meghatározod elemekben eltérő, azonban a természetes szemisztafkus állapothoz hasonló rendszer, ún. halastavi ökoszisztéma jön létre. Halastavi ökoszisztéma jellemzői: + Mesterségesen magasan tartod trofitási szint. A bevid tápanyag jelentős része az előállítod hallal a rendszerből kivételre kerül. A fokozod tápanyag bevitel következtében a táplálékhálózat minden tagjának így a madaraknak is nagyobb állományai alakulnak ki, a halastavak a természetesnél nagyobb mennyiségű élőlényt képesek eltartani. A rendszer ökológiai szempontból stabil állapotban van. + A planktonikus élet túlsúlya, amely a könnyen felvehető oldod tápanyagokra épül. A nyíltvizes állapotot maga a megfelelő nagyságú halállomány tartja fenn (a mesterséges beavatkozások, pl. tókaszálás, trágyázás csak ennek alapfeltételeit teremfk meg). + Az éves lecsapolások, feltöltések rendje Változatos élőhely- komplex alakul ki. A halastavak tógazdasági művelése a vizesélőhely fenntartás szempontjából leghatékonyabb természetvédelmi kezelés!
A halastavak fontosabb természed értékei
A természed értékek fenntartásának technológiai vonatkozásai Tótalaj művelés Rendszeres, évenkénf lecsapolás és feltöltés Megfelelő mennyiségű és fajösszetételű halkihelyezés Tápanyag utánpótlás (trágyázás, takarmányozás) Növényzet kezelése (hínárkaszálás, nádaratás) Halászat A hazai tógazdasági haltermelés a természed erőforrásokat megújító gazdálkodást jelent!
A hazai halastavak vízgazdálkodási jellemzői A magyarországi halastavak területe cca. 24 000 ha. Vízgazdálkodás szempontjából is meghatározó tó- Xpusok az alföldi körtöltéses halastavak dombvidéki völgyzárógátas halastavak. A vízhasználat jellemzői (éves vízfelhasználás, időszakos eloszlás, párologtatás). A bejövő vizek minőségi jellemzői a hazai felszíni vizekre jellemző értékeket mutatják. A halászat költségeiben a vízdíj a közvetlen költségek 15%- t is meghaladják. Vízhasználat jellemző adatai Éves vízfelhasználás Belvizes időszakban (október 01. április 15.) visszatartof vízmennyiség Párologtatás min. 430 millió m 3 /év ~150-200 millió m 3 ~200 millió m 3
A halastavi vízhasználat anomáliái 1. Jogi anomáliák Halastavi halgazdálkodás egységes szerkezetű (környezetvédelmi, vízügyi) jogi háderének hiánya Víz kerefrányelvben sem FsztázoD a halgazdálkodásra vonatkozó természetvédelmi- környezetvédelmi- vízügyi szabályrendszer Vízdíj fizetés és mértéke meghatározásának jogi Fsztázatlansága Érdekeltségi hozzájárulás Vízkészlet járulék, ökológiai vízhasználat Vízterhelési díj
A halastavi vízhasználat anomáliái 2. GyakorlaL anomáliák A felszíni vizek értékesítése a vízügyi társaságok (KÖVIZIG- ek, vízmű társaságok, társulatok) összefonódása révén, több láncszemen keresztül történik. Nincs lehetőség térítésmentes belvíz befogadásra. Ellenszolgáltatás nélküli érdekeltségi hozzájárulás fizetése. A szolgáltatod víz mennyiségi- minőségi garanciájának teljes hiánya. Csatornák leromlod műszaki állapota nehezíf a töltést, lecsapolást, jelentős többletköltséget, árbevétel kiesést okozva ezzel. Társadalmi hasznosság elismerésének hiánya. A szolgáltatás sok esetben a használó tulajdonán keresztül történik ( szolgáltatási díj anomáliája ) KiszolgáltatoD üzlef szituáció ( kétoldalú monopol pozíció ) Ár- érték aránytalanság, diktátum- szerű árak
A halastavak természed érték fenntartó és vízgazdálkodási szerepének konzekvenciái 1. Jogi Egységes és komplex jogszabályi feltételrendszer hiánya. A jelentős természef értéknek megfelelően a halastavak jelentős része természetvédelmi oltalom alad áll, része különböző nemzetközi természetvédelmi egyezményeknek (Madárvédelmi irányelv, Élőhelyvédelmi irányelv, NATURA 2000 hálózat, stb.) működtetés során adminisztraxv többlet terhek (bejelentési kötelezedségek) fejlesztések fizikai, adminisztraxv akadályozása (hatástanulmányok, extra engedélyek beszerzésének kötelezedsége) szigorúbb határértékek (levegővédelmi, zaj, víz) Természetvédelmi jogszabályok jelentede termelési korlátok, amelyek sok esetben magát a természef érték- fenntartást veszélyeztefk Madárriasztás faji és térbeli korlátozása Hínárkaszálás, nádaratás, égetés Flalma/korlátozása töltés- csapolás, halászat korlátozása Vízhasználat ipari jellegű, csővégi szabályozása önellenőrzési kötelezedség vízterhelési díj Természetvédelmi végrehajtási rendelet jogi hiányosságai (kártalanítás)
A halastavak természed érték fenntartó és vízgazdálkodási szerepének konzekvenciái 2. Gazdasági Az európai térségben egyedülálló víz költségek jelentede versenyhátrány. halastavak által fenntartod természef értékek közvetlen gazdasági hatásai (hal- és takarmányfogyasztók). Korlátozásokból fakadó közveted gazdasági hatások (töltés- csapolás Fltása és/vagy időbeli korlátozása, hínárkaszálás Fltása/korlátozása, halászat Fltása, nádaratás Fltása/korlátozása). Beruházások során a természetvédelmi oltalom alad álló területeken az engedélyeztetés többletköltsége. Technológiai beavatkozások engedélyeztetésének eljárási díjai. Természetvédelmi végrehajtási rendelet hiányosságaiból fakadó gazdasági hátrány A mai gazdasági és jogi körülmények közöu, jelenlegi formájában a gazdálkodás nem fenntartható!
A fenntartható tógazdálkodás feltételrendszere Tógazdasági tevékenységek mulffunkcionális szerepének elismertetése. Korszerű, a mai kor igényeinek megfelelő, a jelenlegi problémákat is kezelni képes halászaf jogszabály(ok). Egységes tógazdálkodásra vonatkozó természetvédelmi- vízgazdálkodási jogi szabályozás. Az extenzív tógazdálkodás agro- ökológiai értékfenntartásából fakadó jövedelem kiesés kompenzációja, megfelelő támogatási rendszer létrehozásával.
A halászaf környezetgazdálkodási program 1. Előzmények AKG támogatás 2004-2009 EMOGA (Európai Mezőgazdasági és Garancia Alap) keretéből finanszírozoD rendszer 23 194 ha támogatod terület 203, 92 EUR/ha/év támogatás Jelenlegi helyzet értékelése 2007-2013: új finanszírozási időszak Súlyos menedzselési hibák a területalapú támogatás kialakítása során forrás hibás megjelölése (EMVA) az ismert információk ellenére makacs ragaszkodás a hibás forrás megjelöléshez 2010- től a támogatás megszűnt
A halászad környezetgazdálkodási program 2. Jogi, gazdasági, finanszírozási szempontból is elfogadható új program tervének kialakítása Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) megalakulása HKP megalkotása kritérium rendszer kialakítása finanszírozási hádér elfogadtatása jogszabály létrehozása A HKP jogszabály hiánya további időhúzás ellehetetleníf a támogatás megvalósítását
A halászad környezetgazdálkodási program elmaradásának következményei Megszűnik a gazdálkodás fenntarthatósága a kompenzálatlan vízgazdálkodási és természetvédelmi szolgáltatások ellentételezésének elmaradása miad. A gazdálkodás megszűnése az állami vízügyi és természetvédelmi kezelő szervezetek számára jelentős többletköltséget generál. Az ágazat jövedelemtermelő képessége oly mértékben csökken, hogy a szükséges fejlesztések elmaradnak és a termelő infrastruktúra fenntartása veszélybe kerül. Ezen túlmenően a vizes élőhely is oly mértékben degradálódik, hogy már nem tud maradéktalanul megfelelni természetvédelmi funkciójának. Az ágazat résztvevői nem fogják tudni hatékonyan felhasználni a fejlesztési célú forrásokat, ezzel a termelési eszközök állapota tovább romlik. A tógazdaságok által fenntartod természef értékek (komplex vizes élőhelyek minden funkciójukkal egyetemben) jelentősen sérülni fognak. A természetvédelem és halászat közör korábbi konfliktus ( jogviták) újbóli kiéleződése várható. A haltermelés ellehetetlenülése folytán vidéki munkahelyek szűnnek meg, egyes családok megélhetése veszélybe kerül. A hazai piac, tógazdasági haltermelésből származó haligényét (ponty, busa, amur, stb.) exportból (cseh, lengyel származású ponty) kell kielégíteni.
Köszönöm megdsztelő figyelmüket!