Páty Község Önkormányzatának Esélyegyenloségi Programja 1. Bevezetö Az egyenlo bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyulés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlo méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedok számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenloség elomozdítása elsosorban állami feladat. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezésére, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, és az Európai Közösségi jog vívmányaira az Országgyulés megalkotta az egyenlo bánásmódról és az esélyegyenloség elomozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény bevezeti a köztársasági esélyegyenloségi programot. A Program célja, hogy az élet valamennyi tefületén megelozze a hátrányos megkülönböztetést és elosegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenloségét, me ly a kormány, az állam és az önkormányzati intézmények feladata. A tv. 35. -ban foglaltak szerint a települési önkormányzat - a Programban meghatározott célokkal összhangban - helyi esélyegyenloségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élo hátrányos helyzetu csoportok helyzetének alakulását, és meghátározza az e csoportok esélyegyenloségét elosegíto célokat. Az önkormányzati esélyegyenloségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések feladata a társadalmi egyenlotlenségek csökkentése. E program célja, hogy a Község minden lakójának elérhetové tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idosek, a fogyatékkal élok és a hátrányos helyzetu - foleg roma - polgárok esélyegyenloségét az élet minden terül etén.
II. Páty Község általános szociális és gazdasági helyzetelemzése Gazdasági háttér Népesség Páty Község népessége uelenleg 6774 fo) az elmúlt évtizedben több mint 2000 fovel növekedett. A népesség növekedésének elsödleges oka az agglomerációs terjeszkedés. A község népességének növekedését erosítette a Budapestrol történo kiáramlás, amely azonban az utóbbi években kissé lelassult. A népesség korösszetétele is megváltozott az elmúlt évtizedben. A község korösszetételére jellemzo adatok tekintetében elmondható, hogya 0-18 évesek aránya 2000 és 2009 között 25%-ról 22,7%-ra csökkent, a 62 éven felüliek aránya (743 forol 988 fore történo emelkedésévei) is ugyanezen idoszak alatt 15,6%-ról 14,6%-ra csökkent. A község népességének lassan várható elöregedése következtében egyre inkább megnövekszik a szociális szolgáltatások iránti igény. Roma népesség A roma népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünk:. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Pátyon 68 fo (a lakosság 1,42 %) vallotta magát roma származásúnak. A Pátyon végzett szociológiai felmérések szerint a lakosság mintegy 3 %-át alkotják a roma származásúak. A roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan sincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy aroma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Munkaero-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, a szakképzetlen munkát igénylo munkahelyek megszullésével a munkanélküliségi rátájuk jelentosen meghaladta a nem roma származásúakét. Pozitívumként mondható el azonban, hogy javultak az arányok az általános iskola elvégzését tekintve, illetve az ösztöndíjprogramoknak (Bursa Hungarica) is köszönhetoen javultak a közép és felsofokú végzettséget szerzok aránya is. Foglalkoztatás 2010. januárban 244 fo volt a pátyi regisztrált munkanélküliek száma, így a munkanélküliségi ráta 3,6 %. A regisztrál munkanélküliek közül 102 férfi és 142 no. A regisztrált munkanélküliek összetétele tekintetében kedvezotlen, hogy 174 fo azoknak a száma, akik szakképzetlenek. A pályakezdo munkanélküliek száma 46 fo. A rendszeres szociális segélyben részesülok száma 102 fo. A Munkaügyi Központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni ( Pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb.). A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetu társadalmi csoportok (megváltozott munkaképességuek, romák stb.) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaeropiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenloséget megerosíto pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaeropiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek, az aktív támogatásokban pedig rnunkanélkülieken belüli arányuknál sokkal kisebb arányban vesznek részt. Fogyatékkal élok A tartós egészségi problémával, fogyatékkal élo emberek munkaero-piaci lehetoségei erosen behatároltak, tíz érintettbol mindössze csak egy dolgozik. A településen több megváltozott
munkaképességueket foglalkoztató társadalmi szervezet muködik, akiknek jelenléte hozzájárul ahhoz, hogya fogyatékkal élok a munkájukon keresztül is a társadalom hasznos tagjainak érezhessék magukat. A fogyatékkal élok tekintetében a civil szervezetek támogató szerepe igenjelentos. Lakhatás A rendszerváltást követo privatizáció és önálló lakás építési programok eredményeként a jelenlegi 2358 lakásból 6 az önkormányzati bérlakások száma amely még a Magyarországi átlaghoz képest is alacsonynak minosül. A bérlakásokban elo emberek szegénységi kockázata nagyobb. mint a lakástulajdonosoké. hiszen az maradt a bérlakásban a privatizáció során. aki nem volt olyan jövedelmi helyzetben a kedvezo feltételek ellenére sem, hogy megvegye otthonát. A bérlakásban lakók között gyakori a köztartozások felhalmozódása. Oktatás Páty Község Önkormányzatának fenntartásában 1 óvoda, 1 általános iskola látja el a község alapfokú oktatását. ' Szociális védelmi rendszer Szociális segélyezés Páty Község Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó segélyeket (rendszeres szociális segély, ápolási díj), a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat (lakásfenntartási támogatás, temetési ségély), valamint az eseti segélyeket (átmeneti segély). Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások A szociális és gyermekvédelmi törvényben meghatározott alap és szakellátások közül az idosek ellátása tekintetében teljes körunek mondható az ellátás, a pszichiátriai betegek, a fogyatékossággal élok, a szenvedélybetegek ellátásának kiépítése szükségessé vált., Ill. Altalános célok 1. A hátrányos megkülönböztetés megszuntetése. az esélyegyenloség biztosítása a hátrányos helyzetu csoportok számára, az összetartó. szolidáris társadalom erosítése. 2. Gazdasági területen a minimális forráshoz való jog biztosítása. 3. A megfelelo pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás biztosítása, valamint a község intézményeiben a különbözo közszolgáltatások igénybevételének lehetosége. 4. Az esélyegyenloség biztosítása érdekében össze kell hangolni a foglalkoztatási, az oktatási, az egészségügyi, a szociális igazgatási és a területfejlesztési célokat.
IV. Konkrét intézkedések az egyes célcsoportok érdekében A program célja a 2003. évi CXXV. Törvénnyel összhangban, az azokban foglalt célok és elvek mentén a helyi viszonyokhoz igazodó, a lakosságot - kiemelten a hátrányos helyzetu csoportokat - segíto, az esélyegyenloséget növelo feladatok összegyujtése, rendszerezése, valamint azok idobeni ütemezése. A Programkiemelt figyelmet szentel a közszolgáltatások minél jobb elérhetoségére, ezzel segítve a lakosság egyes jogainak minél jobb érvényesülését A Program kiemelten foglalkozik a községben leginkább érintett csoportok (idosek, fogyatékkal élok, roma lakosság) helyzetének javítását célzó intézkedésekkel és feladatokkal. A Program célja, hogy az egyes érintett csoportok tagjainak helyzetét javító intézkedéseket egybegyujtse - és felelosök megnevezésévei, valamint határidok kituzés évei valós változásokat idézzen elo. A program a céljait - középtávon - 201S-ig kívánja megvalósítani., A Program megvalósításához az Önkormányzat saját lehetoségei nem elegendoek, szükséges a gazdasági szereplok, a civil szervezetek valamint a lakosság aktív közremuködése. Az Önkormányzat anyagi lehetosége függvényében vállalja az esélyegyenloségi program végrehajtását a település terül etén az önkormányzatnál és más szervezeteknél. Az Esélyegyenloségi program végrehajtását 2 évente felül kell vizsgálni és lehetoségek szerint az aktuális helyzethez kell igazítani. V. Minden célcsoportot érinto intézkedések: 1. A hátrányos helyzetu csoportok munkaero-piaci helyzetének javítása Az önkormányzat igyekszik élni mindazon lehetoségekkel, amelyek biztosítják a hátrányos munkanélküliek, az inaktívak munkaeröpiacra történö visszakerülését, így a közhasznú foglalkoztatást, a közmunkát, illetve a képzéssel egybekötött foglalkoztatást. Az önkormányzat a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében folyamatosan együttmuködik a Pest Megyei Munkaügyi Központ Budakeszi Kirendeltségével, a helyi kamarával. Az önkormányzat a Páty Fejlesztéséért Alapítványon keresztül támogatja azon vállalkozásokat, amelyek munkahelyteremtö beruházásokat hajtanak végre. 2. Közszolgáltatást nyújtó intézmények teljes akadálymentesítése A Község terül etén muködo önkormányzati fenntartású közintézmények teljes akadálymentesítése a vonatkozó jogszabályi eloírások figyelembe vételévei, legkésobb 2012-ig, az intézményvezetok irányításával, saját illetve pályázati források felhasználásával. Az önkormányzat vállalja, hogy kiemelten kezel és pénzügyi lehetoségei tükrében támogat minden a közintézmények akadálymentesítését szolgáló pályázatat.
3. A helyi szemléletet megváltoztató programok támogatása, segítése Az önkormányzat feladatának tekinti a.község lakossága számára, ismerteto anyagok készítését, lakossági tájékoztató fórumok, valamint más típusú programok, rendezvények szervezését, amelyek elomozdíthatják az esélyegyenloségi program célcsoportját jelento emberek kedvezobb társadalmi integrációját és szemlélet váltást eredményezhetnek a lakosság minden tagjáná!. Az önkormányzat támogat továbbá, a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetoségeire vonatkozó, mindennemu tájékoztatási lehetoséget és saját eszközeivel (helyi média, önkormányzat honlapja, önkormányzat havi lapja) népszerusíti azokat. A megvalósítás a tervezési ciklusban folyamatosan az éves költségvetés keretein belül - a pénzügyi lehetoségeinek függvényében. 4. A hátrányos helyzetu csoportoknak az információs társadalommal összefüggo egyes szolgáltatásaihoz való hozzáférés elosegítése Az önkormányzat támogat minden az információs társadalommal összefüggo egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzést szolgáló pályázatot, a célcsoport ez irányú képzését, továbbá támogatja, olyan mindenki számára elérheto információs pontok kialakítását, melyeken keresztül a szükséges eszközökkel nem rendelkezo emberek a lakhelyükhöz minél közelebb hozzáférhetnek az internethez, valamint az információs társadalom nyújtotta egyéb szolgáltatásokhoz. 1. Fogyatékkal élok VI. Konkrét hátrányos helyzetu célcsoportokhoz kapcsolódó intézkedések Településünkön a fogyatékossággal élok többsége testi, mozgásszervi fogyatékos. A fogyatékkal élok legnagyobb részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegu nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek igen szukös megélhetést biztosítanak számukra. Fontos megemlíteni, hogyafogyatékossággal élok iskolai végzettsége is jóval elmarad egészséges társaikétól, amitovább rontja elhelyezkedési esélyeiket. Fogyatékosságuk típusa is meghatározza gazdasági aktivitásukat. Legnehezebben az értelmi fogyatékosok, vakok, mozgássérüitek találnak munkát. A pszichiátriai (elmegyógyászati) betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényezo is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezok bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elo. Jellemzo, hogy míg a fogyatékosok jelentos többsége az idosebb korosztályból kerül ki, addig a pszichiátriai betegek inkább az aktív korosztályból. Önkormányzatunk nagy hangsúlyt fektet a prevenció elvére, a fogyatékosságot okozó betegségek, balesetek megelozésére. A szubszidiaritás elvének érvényesítését szem elott tartva a Budaörsi Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás keretében biztosítani lehetne a támogató szolgálat mihamarabbi megvalósítását 2010. december 31-ig a kistérség többi településének együttmuködésével, közös fenntartással.
A támogató szolgálat biztosfga a fogyatékos személyek lakákörnyezetében történo ellátását,. illetve a lakáson kívüli közszolgáltatások elérését, valamint életvitelük önállóságának megorzését. Célunk továbbá a fogyatékos személyek integrációjának megvalósítása. Intézményeink teljes köru akadálymentesítése, illetve a gazdasági élet szereploinek támogatása az akadálymentesítésben legkésobb 2012-ig. Az Önkormányzat vállalja, hogy elosegíti a fogyatékkal élok minél könnyebb információhoz jutását, különösen a helyi médiában (feliratozás, gyengén látók számárajobban látható honlap stb.), valamint az elektronikus ügyintézés lehetoségének megteremtését. 2. Idos korúak Páty Község népességének összetételében -.az agglomerációba történo kiköltözés ellenére is a 60 év felettiek aránya folyamatosan emelkedo tendenciát mutat. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma. Ezen háztartások nagy részét igen alacsony nyugdíjjal rendelkezo özvegy nok alkotják. Az, hogy az idosek hogyan élik meg az évek elmúlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektol, az idosekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. Ezen a téren jelentos a társadalmi szinten megoldásra várá problémák száma, a nyugdíjak reálértékének megorzése, emelése, az idosek biztonságérzetének növelése, a szegénység, a megélhetési gondok elleni küzdelem. 3. Roma lakosság A településen élo roma származásúak számának és arányának tekintetében a valóságot pontosan tükrözo adatok nem állnak rendelkezésre. A roma társadalmi beilleszkedése nagymértékben rugg iskolázottsági szintjükto1. Az érintett populáció iskoláztatási hátrányainak számos oka van: a roma gyermekek családi szocializációja, a cigányság és a többségi társadalom - család által közvetített kulturális mintáinak különbözosége; nyelvi hátrányok; a. roma népesség szociális helyzete; területi elhelyezkedése, hátrányos megkülönböztetés. Az elmondottak következtében magas arányú a lemorzsolódás az általános iskolában, a többségi társadalomhoz képest kis arányú a szakképzésben résztvevok aránya, még elenyészobb az. érettségihez kötött képzésben, valarríint a felsooktatásban résztvevok hányada. Önkormányzatunk minden eszközével igyekszik a roma származású népesség esélyegyenloségét biztosítani.. Felismertük, hogy a "hagyományos" oktatási rendszer nem képes a társadalmi hátrányok kiegyenlítésére. Éppen ezért kiemelt jelentoséggel bírnak azemlített negatívumok, nehézségek mérséklésére a sikeresen muködo romaoktatási-nevelési programok, tanoda programok. A kezdeményezések a roma népesség iskolázottságának javítása mellett a cigány kultúra ápolására és az identitásuk megorzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A cigányságot érinto hátrányok - területi elszigeteltség, szociokulturális jellegzetességekbol adódó társadalmi lemaradás, alacsony iskolázottság, szakképzetlenség, alacsony jövedelmi viszonyok, rossz lakáskörülmények - kölcsönösen erosítik egymást és vezetnek e csoport "szegregáltsághoz". Foként alacsony iskolázottságuknak és a társadalom eloítéletességének köszönhetoen alacsonyabb körükben a foglalkoztatottsági szint, és magasabb és tartósabb a munkanélküliség, mint a többségi társadalom esetében. Részben a fentiekbol következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek
(magas agyennekkorú népesség aránya) tudható be, hogy magas az aktív keresokre jutó eltartottak aránya. A roma társadalom a mindennapi élet során, hivatalos ügyintézés alkalmával - iskolázottsági, szocializációs, nyelvi hátrányaik következtében is számos akadályba ütközik. A cigány származású munkanélküliek elhe1yezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaero-piaci programmal igyekszik elösegíteni. Önkonnányzatunk a közhasznú- és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erosíti munkavállalási esélyeiket. A kisebbségi önkormányzattal, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttmuködve törekszik az önkormányzat a romák életminoségének javítására, a jobb lakhatási körülmények biztosítására, a testi-lelki egészségük megorzése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. Feladatunknak tekintjük a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenloségének javítását, munkaero-piaci (re)integrációjuk elosegítését. VII. Esélyegyenloség biztosítása a közoktatásban Horizontálisan érvényesítendo szempont a közoktatás-fejlesztésben az esélyegyenloség és az egyen1o hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyen1oség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetu tanulók és a sajátos nevelési igényu tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben. Kiemelten fontos az érintett intézmények bktatásszervezési gyakorlatának áttekintésévei, illetve az intézmények tanulói összetétel ének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetu tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan. hátrányos helyzetu gyerekek esélyegyenlosége elomozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlo hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévo hátrányaikat, javítják iskolai sikerességük:et. Az esélyegyenloségi programban a következo hangsúlyos elemek megvaiósítására törekszik Páty Község közoktatása: teljes köru óvodáztatás, kiemelten koncentrálva a halmozottan hátrányos helyzetu gyermekekre; a Bocskai István Általános Iskolában a már bevezetett képesség-kibontakoztató oktatásra épülo integrált oktatás bevezetése; a közoktatási törvény 66. -ában megfogalmazott elvek betartása; az eddig szegregáitan oktatott sajátos nevelési igényu tanulók inklúziójának megvalósítása, az integrált oktatás megvalósítása felmeno rendszerben; a társadalmi és szakmai környezet jobb megismerése, együttmuködése érdekében fórumok szervezése.
A közoktatásban megvalósítandó egyes további esélyegyenloségi feladatok meghatározása és végrehajtása az érintett intézmények feladata. A speciális feladatok és célok meghatározását, valamint a végrehajtásuk módját az intézmények legkésobb 2010. december 31-ig intézkedési tervben határozhatják meg. Páty, 2010. február 12. i~a/ dr. Bognár A~s polgármester A programot j6váhagyta:...~f.:...l2010 (.9.~:.Jz.'.)sz. határozat
JEGYZÖKÖNYVIKIVONAT A 2010. február 12-én megtartott Képviselo-testületi készült jegyzokönyvbol ülésrol Páty Község Önkormányzata Képviselo-testületének 85/2010. (02.12.) határozata Páty Község Önkonnányzatának Képviselo-testülete úgy dönt, hogyamellékelt Esélyegyenloségi programot elfogadja. A kivonat hiteles. Kapia: Pénzügyi Iroda (\)")jji\{/j'i Igazgatási Iroda ~ Bocskai István Általános Iskola igazgatója Pátyolgató Óvoda vezetoje