IV. Néhány szerződésre vonatkozó szabály A bérleti szerződés [Az új Ptk. 6:331. 6:341. -ai] A korábbi Ptk. előírásához hasonlóan a bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. Az új Ptk. ezt a meghatározást kiegészíti azzal, hogy a jogok időleges gyakorlásának más személy részére ellenérték fejében történő átengedésére a dologbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni. A bérbeadó szavatossága A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész időtartama alatt a szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt a szerződéstől elállás helyett a felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet. A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő a szerződéstől elállás helyett a szerződést felmondhatja. Az előbbieket az új Ptk. kiegészíti azzal, ha a bérelt dolog lakás vagy emberi tartózkodásra szolgáló más helyiség, és az olyan állapotban van, hogy a használata az egészséget veszélyezteti, a bérlő a szerződést felmondhatja akkor is, ha erről a tényről a szerződés megkötésekor vagy a dolog birtokbavételének időpontjában tudott vagy tudnia kellett. Erről a jogról a bérlő érvényesen nem mondhat le. A dolog használata A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. A bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot. Ha a bérlő a bérbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot, a bérbeadó felmondhatja a szerződést. Ha a bérlő a dolgot jogtalanul alakította át, a bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani. A használat átengedése harmadik személynek A bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe vagy harmadik személy használatába adni, ez esetben azonban a bérlő az albérlő és a használó magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot maga használta volna. Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulása nélkül adja albérletbe vagy engedi át másnak használatra, azokért a károkért is felel, amelyek e nélkül nem következtek volna be. Költségviselés A dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. A bérleti szerződés doc. 2014.08.24.
2 A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a dolgot károsodás veszélye fenyegeti vagy a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének szükségessége merült fel. A bérbeadó jogosult, hogy az őt terhelő munkákat elvégezze és a dolgot fenyegető károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. A bérlő a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha a bérbeadó azt nem végzi el. A bérleti díj A bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni. Ha a bérleti szerződés egy hónapnál rövidebb időre jött létre, a bérleti díj a szerződés megkötésekor esedékes. Arra az időre, amely alatt a bérlő a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja a dolgot, bérleti díj nem jár. A bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani, feltéve, hogy a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a bérlő ezen határidő leteltéig nem fizetett. Törvényes zálogjog Ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain. A bérbeadó mindaddig, amíg a zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. Ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni, ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik. Ha a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlő költségén való visszaszállítását, a dolog visszaszállításával a zálogjog feléled. Határozott idejű bérlet megszűnése és a dolog elpusztulása Ha a határozott időre kötött bérleti szerződésben megállapított idő eltelte után a bérlő a dolgot továbbhasználja, és ez ellen a bérbeadó a szerződésben megállapított idő elteltétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nem tiltakozik, a határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át. Megszűnik a szerződés, ha a dolog elpusztul. A bérleti jogviszony megszűntetése rendes felmondással A határozatlan időre kötött bérleti szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja. Az új Ptk. azonban a felmondási időket a korábbitól eltérően szabályozza és a következők szerint rögzíti: napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra, heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján, havi bérleti díj kikötése esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap 15. napjáig, hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerződésben meghatározott időszak végére, legkésőbb az azt megelőző 30. napig.
3 Ha a felmondás nem az itt meghatározott határidő betartásával történik, a bérleti jogviszonyt a felmondás közlését követő bérleti időszak végére kell felmondottnak tekinteni. A határozott időre kötött bérleti szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a törvényes felmondási idő betartásával, idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap 15. napjáig. A bérlő örökösei a határozott időre kötött bérleti szerződést harminc napon belül rendes felmondással felmondhatják. Az új Ptk. szerint a felmondási időt ha hagyatéki eljárásra nem kerül sor, az örökhagyó halálától, hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától, öröklési jog esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjától kell számítani. A bérelt dolog átruházása A bérlő köteles megengedni, hogy aki a dolgot meg kívánja venni, azt a bérlő szükségtelen háborítása nélkül megtekinthesse. Az új Ptk. szerint, ha a bérbeadó a bérleti szerződés megkötését követően a bérbeadott dolog tulajdonjogát átruházza, a tulajdonos személyében bekövetkezett változással a bérleti szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek tekintetében az új tulajdonos lép a bérbeadó helyébe. A bérbeadó és az új tulajdonos a bérlővel szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni a bérbeadót a bérleti szerződés alapján terhelő kötelezettségekért. A bérbeadott dolog új tulajdonosa a határozott időre kötött bérletet felmondhatja, ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette. A felek jogai és kötelezettségei a bérlet megszűnésénél A bérlő a bérlet megszűnése előtt köteles megengedni, hogy az, aki a dolgot bérbe kívánja venni, azt megfelelő időben és módon megtekinthesse. A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni, a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek a kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja. Ha a bérlő a dolgot jogosulatlanul tartja vissza, a visszatartás idejére a szerződés alapján kikötött bérleti díjat köteles megfizetni, ezt meghaladóan pedig minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be. A bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog egészének sérelme nélkül leszerelheti.
4 Faktoring-szerződés [Az új Ptk. 6:405. 6:408. -ai] A korábbi Ptk. a faktoring-szerződésre vonatkozóan nem tartalmazott előírást, azt atipikus szerződésnek tekintette. Az új Ptk. viszont foglalkozik a faktoring-szerződéssel, annak tartalmával, nyilvántartásával, felmondásával, de nem ad előírást a faktoring-szerződés szerinti ügyletek elszámolására. Az új Ptk. indokolása szerint a faktoring széles körben elterjedt Magyarországon is. A gyakorlatban azonban sok féle jogviszonyt neveznek faktoringnak. Ide tartozhat például valamely termék értékesítőjének vagy szolgáltatás nyújtójának a vevővel szemben fennálló, le nem járt, nem vitatott követelések, de a eljárt, sőt egyes esetekben akár a vitatott követelések megszerzése is. Így a faktoring-viszonyok rendkívül széles kört fednek le, amelybe a finanszírozási jellegű követelés-átruházások és az egyszerű követelés-adásvételi szerződések is egyaránt beletartoznak. Az új Ptk. szerint a faktoring-szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeget fizet (az adósnak), az adós harmadik személlyel szembeni követelését a faktorra engedményezi, ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeget visszafizeti és kamatot fizet, a faktor a követelést visszaengedményezi. A hivatkozott meghatározás alapján a faktoring olyan követelés-engedményezés, amely ugyan nem felel meg az új Ptk. szerinti engedményezés követelményeinek teljes körűen, nem következik be a követelés adásvétele, a követelés tulajdonjogát a faktor nem szerzi meg, mivel az eredeti kötelezett nem teljesítése (nem fizetése) esetén a követelést a faktor visszaengedményezi. A le nem járt követelések faktorálása kifejezetten finanszírozási célból történik. Az engedményező tudja, hogy a követelés kötelezettje (a vevő) az esedékességkor nagy valószínűséggel teljesíteni fog. A faktorálás elsősorban azért szükséges a követelés engedményezőjének, mert a hosszú fizetési határidő likviditási problémát jelent számára (ezért még kamatot is fizet). Ez esetben egyértelmű, hogy a faktoring-szerződés nem más, mint egy kölcsönszerződés, amelynek a specialitása az, hogy a hitelnyújtó az esedékességkor elsőként nem az adóstól (az engedményezőtől), hanem az adós kötelezettjétől lesz jogosult a követelés behajtását megkísérelni, és az adóssal (az engedményezővel) csak akkor léphet fel, ha a kötelezett nem teljesít. Az új Ptk. nem ad előírást a definícióban foglaltak végrehajtására. A faktoringra vonatkozó meghatározás alapján a követelés engedményezése valójában azt jelenti, hogy az adós (az engedményező) a faktor rendelkezésére bocsátja az adott követelésre vonatkozó adatokat, a követeléshez kapcsolódó garanciákat, tájékoztatják az engedményezésről a kötelezettet, arról, hogy a faktornak köteles teljesíteni. Az engedményezés ezen sajátos esete mellett azonban az adott követelést a faktoringszerződés szerinti adós (az engedményező) az engedményezéssel egyidejűleg nem vezetheti ki a könyveiből (csak akkor, amikor a kötelezett a faktor felé teljesített). Az új Ptk. csak a faktor számára ír elő nyilvántartásba-vételi kötelezettséget, az adós számára nem.
5 A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a biztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illetik meg, mint azt a zálogjog-jogosultat, akinek a követelésén alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. (A hitelbiztosítéki nyilvántartás nem könyvviteli nyilvántartás!) A faktoring számviteli elszámolása az adósnál (az engedményezőnél) A törvényi előírás szerint a faktor meghatározott pénzösszeget fizet, amelyet az adósnál a faktorral szembeni kötelezettségként kell kimutatni, mint kapott pénzkölcsönt: T 384 K 4512. A faktorált követelést a könyvekből nem szabad kivezetni (nem az új Ptk. szerinti engedményezés, nem követelés-adásvétel), de az analitikus nyilvántartáson fel kell jegyezni, a követelés feletti rendelkezési jog a faktornak átengedve, azaz faktorált követelés. Amikor a faktor felé a kötelezett teljesített, a befolyt pénz a faktornál van. A faktor erről az adóst írásban értesíti, a pénzkölcsön törlesztése beszámítással történik meg az adósnál: T 4512 K 311, és elszámolásra kerülhet a kamat is: T 8722 K 311, esetleg külön tételben történő fizetéssel: T 8722 K 384. Ha a követelés összege több, mint a kölcsön és a kamat összege, beszámítással rendezhető a faktoringdíj is: T 532 K 311. Amennyiben a kötelezett által a faktorhoz átutalt összeg meghaladja a faktor által beszámított tételek (pénzkölcsön, kamat, faktoringdíj) együttes összegét, a különbözetet a faktor az adósnak utalja át, ahol annak összegével a faktorált követelés összegét kell csökkenteni: T 384 K 311. A pénzkölcsön összege meghatározásának módszere Az új Ptk. indokolása szerint a faktoring-szerződés alapján fizetési kötelezettség elsősorban a faktort terheli: a faktor a szerződésben meghatározott összeget fizet az adósnak (a követelést faktorálónak). A fizetendő összeg meghatározása oly módon történhet, hogy a követelést a faktor leszámítolja, azaz az engedményezett (faktorált) követelés esedékességéig hátra lévő időre jutó kamat mértékével és a követelés behajtásának a kockázatával, valamint az ügylethez kapcsolódó egyes költségekkel csökkenti a követelés névértékét, a kötelezettel kötött szerződés szerinti értékét. Így a kötelezett által történő teljesítéskor a pénzkölcsön visszafizetése : T 4512 K 311, a kamat megfizetése : T 8722 K 311, a faktoringdíj: T 532 K 311 beszámítása után, a faktorhoz befolyt összegből megmaradt rész az adós részére átutalható: T 384 K 311. Az új Ptk. faktoring meghatározása alapján, ha a kötelezett az esedékességkor nem fizet, nem teljesít, a faktor azonnal jogosult lesz visszkereseti jogának gyakorlására, azaz visszaengedményezi a követelést, erről a kötelezettet értesíti. A törvény az adóst (a követelést faktorálót) a kapott összeg (pénzkölcsön) visszafizetésére és a kamat megfizetésére kötelezi. A visszaengedményezés számviteli elszámolása az adósnál (a követelést faktorálónál) a pénzkölcsön visszafizetése: T 4512 K 384, a faktor által felszámított kamat: T 8722 K 384 (479), a követelés analitikus nyilvántartásán a faktorálásra utalást törölni kell. Mikor lehet a faktoring-szerződést felmondani? (jellemzően a kölcsönszerződés szabályaival összhangban) Az új Ptk. szerint a faktor akkor jogosult a faktoring-szerződést felmondani, ha
az adós a fizetőképességére és az átruházott (faktorált) követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza, az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését, az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a követelés teljesítését. A szerződés felmondása esetén az adós köteles a faktor által fizetett összeget és annak kamatát a faktornak megfizetni, a faktor pedig köteles a követelést az adósra visszaengedményezni. Több követelés esetén a faktor jogosult külön-külön felmondani a szerződést. A kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása A faktoring-szerződésre egyebekben a kölcsön kifizetésének megtagadására, a kölcsönösszeg igénybevételének elmaradására és a kölcsön rendelkezésre tartására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 6
7 Pénzügyi lízing [Az új Ptk. 6:409. 6:415. -ai] Az új Ptk. a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyi lízingszerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Tekintettel arra, hogy a számviteli törvény értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Polgári Törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyi lízingszerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Az új Ptk. szerinti pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó előírások azonban nem elegendőek a számviteli elszámolás megalapozásához, mindenképpen szükséges, hogy azok magában a szerződésben kiegészítésre kerüljenek. Az új Ptk. tehát eltérően a korábbi Ptk.-tól a pénzügyi lízingszerződésre vonatkozóan is tartalmaz törvényi szabályozást, az operatív lízingre vonatkozóan azonban nem. A törvény indokolása szerint, polgári jogi szempontból az operatív-lízing nem határolható el a bérlettől. Ezért a bérlet szabályai az operatív lízing esetében megfelelőek és elegendőek is. (A számviteli elszámolás során eddig sem kezeltük másként az operatív lízinget, mint a bérletet!) Törvényi szabályozás hiányában a lízingszerződések sokfélesége alakult ki, amelyekre azonban az új Ptk. sem ad egységes szabályozást. Az új Ptk. szerinti pénzügyi lízingszerződés Az új Ptk. a pénzügyi lízinget úgy határolja el a bérlettől, hogy a használatba-adás mellett (és túlmenően) további (a használat időtartamára, a megszerzés ellenértékére, a lízingdíj nagyságára vonatkozó) feltétel valamelyikének fennállását is szükségesnek tartja. A pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolgot vagy jogot (a lízingtárgyat) határozott időre a lízingbevevő használatába adja, a lízingbevevő a lízingtárgyat átveszi és lízingdíjat köteles fizetni, ha a szerződés szerint (a bérlettől eltérően) = a lízingbevevő a lízingtárgyat gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig használhatja, vagy = ha a használat időtartama ennél rövidebb a szerződés megszűnésekor a lízingbevevő jogosult a lízingtárgy ellenérték nélküli vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére, vagy = a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. Az indokolásban foglaltak alapján a definíció szerinti pénzügyi lízinget a bérlettől az első esetben az határolja el, hogy a használat időtartama eléri a lízingtárgy hasznos élettartamát, és így az a kérdés, hogy a futamidő végén történik-e tulajdonszerzés, gazdasági értelemben nem meghatározó, a második esetben az elhatároló ismérv nem az élettartam, hanem a tulajdonszerzés, a harmadik esetben az elhatároló ismérv az, hogy a lízingbeadó a bérbeadótól eltérően a szerződés futamidejét és a lízingdíjat úgy kalkulálja, hogy a fizetendő lízingdíj összege eléri a lízingtárgy piaci értékét. A hatályon kívül helyezett számviteli előírások szerinti pénzügyi lízing értelmező rendelkezése ugyan tágabban fogalmazott, mivel magában foglalt olyan elemeket is, amelyeket az új Ptk. nem a definícióban, hanem külön rendelkezésként tartalmaz (a lízingtárgy beszerzése, a lízingbevevőt megillető jogok és terhelő kötelezettségek stb.), egy lényeges elemben, a lízingtárgy lízingbevevő általi megszerzésének lehetőségében azonban tartalmában nincs eltérés. Az új Ptk. azonban nem tekinti a lízingszerződés meghatározó feltételének a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó kikötéseket.
8 A törvényi előírás és az indokolás összeolvasása a pénzügyi lízingszerződésre vonatkozóan talán mások számára is elegendő ismeretet ad, de nem ad választ arra, hogy a lízingtárgy gazdasági élettartamát kívülállók számára is elfogadható módon ki határozza meg (a szerződő felek? ez a szerződés általános ismérveiből következik), hol kell rögzíteni a szerződéskötéskori piaci értéket, ha a lízingdíjak összege csak a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét fedezi, milyen formában térül meg a lízingtárgy beszerzésével kapcsolatos költségek finanszírozása költségeinek (elsősorban a kamatnak) a fedezete. Az új Ptk. pénzügyi lízingre vonatkozó szabályai gyakorlatba való átültetését, a gyakorlati alkalmazást jelentősen megkönnyítené, egyértelművé tenné, ha megfogalmazásra kerültek volna olyan előírások is, amelyek a lízingtárgy használatba, majd tulajdonba adásával, esetleges visszavételével, a lízingdíj tartalmával stb. kapcsolatosak. A pénzügyi lízingtárgy számviteli elszámolhatósága érdekében a pénzügyi lízingszerződésben mindenképpen rögzíteni kell még akkor is, ha erre a törvényi előírás közvetlenül nem utal a lízingtárgy használatba adásával kapcsolatosan, hogy mennyi a lízingtárgy piaci értéke a szerződésben meghatározott pénznemben, a lízingtárgyat a lízingbevevő a befektetett eszközök között vegye állományba a szerződésben rögzített a lízingbeadáskori piaci értéken, az áfa felszámítása szempontjából, a lízingtárgy a lízing futamideje végén átmegy a lízingbevevő tulajdonába, vagy erről csak később döntenek, mennyi a lízingdíj (abból mennyi a törlesztés és mennyi a kamat) törlesztésenként részletezve, mivel az azonos összegű lízingdíjból mindig más összegű a törlesztő részlet, illetve a kamat, a kamatszámítás módszerét (a pénzügyi lízing valójában eszközben nyújtott kölcsön, amelyet egyrészt vissza kell fizetni, másrészt a kölcsön után kamatot kell fizetni, csökkenő összegben) stb. Az új Ptk. azonban a fentiekről nem rendelkezik, nem határoz meg a pénzügyi lízingszerződéssel szemben olyan követelményeket, amelyek elsősorban elszámolási, adózási szempontból lényegesek. Az új Ptk. ezen hiányossága azonban tekintettel a szabályozás diszpozitív jellegére áthidalható. Így a két fél közötti szerződésben rendezhető az, ami az új Ptk-ba nem került be, de a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához a lízingbeadónál is, a lízingbevevőnél is szükséges. Hasznok, terhek, költségek, kárveszély, használat Az új Ptk. szerint a lízingbevevő a szerződés megkötésétől, a dolog átruházása esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Az előbbiekből az következik, hogy a lízingtárggyal kapcsolatos bevételeket, költségeket (ide értve az értékcsökkenési leírást is), ráfordításokat, károkat a lízingbevevő könyveiben kell kimutatni. A lízingtárgy használatára és átruházására a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Lízingdíj Az új Ptk. csak azt szabályozta, hogy a lízingbevevő a lízingdíjat a szerződésben meghatározott időszakonként előre köteles megfizetni. Szabályozásra került az is, hogy arra az időre, amely alatt a lízingbevevő a lízingtárgyat a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használja, lízingdíjat nem kell fizetnie. A törvényi előírás hiányzó elemeire az előbbiekben már utaltam. Ezekre a pénzügyi lízing számviteli elszámolása során visszatérek.
9 A pénzügyi lízingbeadás számviteli elszámolása A számviteli elszámolás bizonylata a pénzügyi lízingszerződés mellett a lízingbeadó által kiállított számla. A számlának a lízingtárgy piaci értékét kell tartalmaznia, az áfa felszámításával, ha a lízingtárgy a futamidő végén átmegy a lízingbevevő tulajdonába (a gyakorlatban zárt végű lízingnek nevezik), az áfa felszámítása nélkül, ha a lízingtárgy tulajdonjogáról csak később döntenek (nyílt végű pénzügyi lízing). Elszámolás a lízingbeadónál: A lízingbeadó eszközei között (általában készletként) kimutatott lízingtárgynak a lízingbevevő birtokába adása piaci értéken, értékcsítéskénti elszámolással, a lízingbeadó által kiállított számla alapján = a szerződéskötéskori piaci értéken árbevételként: T 198 K 91-92, = zárt végű pénzügyi lízingnél az áfa felszámításával: T 368 K 467 (egyéb követelés, mert indokolt pénzügyileg a törlesztésektől függetlenül rendezni.) = nyílt végű pénzügyi lízingnél az áfa felszámítása nélkül; a lízingtárgy könyv szerinti (bekerülési) értékének kivezetése: T 814 K 261; a lízingdíj könyvelése, ha zárt végű a pénzügyi lízing (nem kell számlázni) = a lízingdíj törlesztő részének előírása: T 368 K 198, = a lízingdíj kamat részének előírása: T 368 K 9736, = a lízingdíj pénzügyi rendezése: T 384 K 368 (akkor is, ha előrefizették); a lízingdíj könyvelése, ha nyílt végű a pénzügyi lízing, külön számlázni kell = a lízingdíj törlesztő részének és a rá jutó áfának az elszámolása a lízingbeadó által kibocsátott számla alapján: T 368 K 198, 467 (nem árbevétel), = a lízingdíj kamat részének előírása (áfa-mentes): T 368 K 9736, = a lízingdíj pénzügyi rendezése: T 384 K 368. Elszámolás a lízingbevevőnél: A lízingbevevőnél a lízingtárgy birtokbaadását befektetett eszköz beszerzéseként kell elszámolni a lízingbeadó által kiállított számla alapján = a szerződéskötéskori piaci értéken, elsődlegesen beruházásként: T 161 K 448 (kivétel, ha a lízingtárgy vagyoni értékű jog vagy szellemi termék, akkor: T 113, 114 K 448), = ha a számlán áfa van: T 466 K 479, = az előzetesen felszámított áfa kiegyenlítése: T 479 K 384, = a lízingtárgy aktiválása, rendeltetésszerű használatba vétele: T 12-14 K 161, = a lízingtárgy terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása: T 571 K 119, 129, 139, 149; a lízingdíj könyvelése, ha zárt végű a pénzügyi lízing = a lízingdíj törlesztő részének elszámolása: T 448 K 479 (384), = a lízingdíj kamatrészének elszámolása: T 8722 K 479 (384), = a lízingdíj pénzügyi rendezése: T 479 K 384; a lízingdíj könyvelése, ha nyílt végű a pénzügyi lízing, a lízingbeadó számlája alapján = a lízingdíj törlesztő részletének elszámolása: T 448 K 479 (384), = a törlesztő részletre jutó áfa könyvelése: T 466 K 479 (384), = a lízingdíj kamatrészének elszámolása (áfa mentes): T 8722 K 479 (384), = a lízingdíj pénzügyi rendezése: T 479 K 384.
10 A szerződés felmondása Számviteli, adózási szempontból lényeges, hogy a pénzügyi lízingszerződés megszűnését hogyan dokumentálják. Az új Ptk. erre vonatkozó szabályainak hiányát a törvény diszpozitív jellegéből adódóan a két fél közötti pénzügyi lízingszerződésben indokolt rögzíteni. Nyilvánvalóan, ha a lízing futamidejének végén szűnik meg a szerződés, a lízingtárgy tulajdonjogának rendezésével kapcsolatos feladatokat kell elvégezni. Ha felmondással szűnik meg, akkor a lízingtárgynak vissza kell kerülnie a lízingbeadóhoz, ami ugyanazt igényli, mint a lízingbeadás, csak negatív előjellel (helyesbítő számla, piaci érték, áfa). Ha károkozás miatt szűnik meg, a lízingtárgy megsemmisül, az erre vonatkozó törvényi szabályozás is hiányzik. Mit tartalmaz akkor az új Ptk.? A lízingbeadó, illetve a lízingbevevő mikor jogosult a szerződést felmondani! Az új Ptk. szerint a lízingbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbevevő a fizetőképességére vonatkozó vizsgálatot akadályozza, vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti kötelezettségének a teljesítését, a lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot, szavatossági jogainak érvényesítésére irányuló kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget, az őt terhelő lízingdíj, költség vagy teher megfizetését elmulasztotta, és a lízingbeadó a lízingbevevőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a lízingbevevő ezen határidő elteltéig sem fizetett. Ha a lízingbeadó a lízingszerződést felmondja, a lízingbeadó köteles a lízingbevevővel a zálogjog érvényesítésére vonatkozó szabályok szerint elszámolni, azaz a lízingbeadó köteles a zálogtárgyat értékesíteni, és a befolyt vételárral elszámolni. A lízingbevevő jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbeadó szavatossági elállási jogának érvényesítésére vonatkozó kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget. A lízingszerződés felmondásának számviteli elszámolása Az előbbiekből következik, hogy a lízingszerződést felmondhatja a lízingbeadó, de a lízingbevevő is. Ez utóbbi esetben erről a lízingbeadót írásban értesíteni kell. A lízingszerződés felmondása valójában a lízingszerződés olyan módosítása, amelynek eredményeként a pénzügyi lízing eredeti futamideje lerövidül. Éppen ezért a lízingszerződés felmondása számviteli elszámolásának dokumentuma a lízingszerződés módosításán túlmenően a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számla. A helyesbítő számlán negatív előjellel szerepel a lízingtárgy visszavételkori piaci értéke (legfeljebb a lízingbeadáskor elszámolt eladási ára), valamint a visszavételi értékre jutó áfa abban az esetben, ha a lízingbeadáskor kibocsátott számla is tartalmazott áfát. A helyesbítő számla könyvelése a lízingbeadónál: a visszavett lízingtárgy visszavételi piaci értéke: T 91-92 K 198, = a visszavételi értékre jutó fizetendő áfa: T 467 K 479, kapcsolódóan az áfa nélküli visszavételi értéken az eladott áruk beszerzési értékének helyesbítésével a készletre vétel: T 261 K 814, a helyesbítő számla könyvelése után a pénzügyi lízing miatt tartós követelés számlán (198. számla) lévő egyenleget meg kell szüntetni, vagy = pénzügyileg rendezik: T 384 K 198, illetve T 198 K 384, vagy
11 = a két fél megállapodása alapján elengedett követelésként: T 8893 K 198, illetve elengedett kötelezettségként: T 198 K 9893 számolja el a lízingbeadó. A helyesbítő számla könyvelése a lízingbevevőnél: a visszaadott lízingtárgy visszavételi értéke: T 448 K 161, = a visszavételi értékre jutó előzetesen felszámított áfa: T 368 K 466, a visszavételi áfa nélküli piaci értékkel a lízingtárgy bruttó értékének helyesbítése: T 161 K 11-14, a helyesbítő számla könyvelése után a lízingtárgy kivezetése a könyvekből: = ha van nettó érték (a csökkentett bruttó érték és az elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés különbözete), azt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni: T 8664 K 118, 128, 138, 148, = ha negatív előjelű a nettó érték (a csökkentett bruttó értéket meghaladja az elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés együttes összege), annak összegével a már elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírást kell csökkenteni: T 119, 129, 139, 149 K 571, a helyesbítő számla könyvelése után a pénzügyi lízing miatti kötelezettség számlán (a 448. számlán) lévő egyenleget is meg kell szüntetni, vagy = pénzügyileg rendezik: T 448 K 384, illetve T 384 K 448, vagy = a két fél megállapodása alapján elengedett kötelezettségként: T 448 K 9893, illetve elengedett követelésként: T 8893 K 448 számolja el a lízingbevevő. Ha a lízingszerződés felmondásával a lízingbeadó a lízingtárgyat ismételten lízingbe adja, először azt a fentiekben leírtak szerint vissza kell vennie. Erre is törvényi előírás hiányában a pénzügyi lízingszerződésben utalni kell. Az új Ptk. nem szabályozza azt az esetet sem, amikor a pénzügyi lízingszerződést a lízingbevevő azért mondja fel, mert a lízingtárgy oly mértékben károsodott (esetleg megsemmisült), hogy azt rendeltetésének megfelelően használni nem lehet, használható állapotba jelentős ráfordítással sem hozható. Nyilvánvalóan a pénzügyi lízingszerződésben rögzíteni kell, hogy a károkozás függvényében az okozott kár megtérítésén túlmenően mi történjen a megsemmisült lízingtárgynak a könyvekben szereplő adataival. Rendelkezni kell arról, hogy az egymással szemben nyitott számlákat (a 198., illetve 448. számla) miként rendezik (átutalással vagy elengedéssel), a lízingbevevőnél a lízingtárgyat a könyvekből az egyéb ráfordításokkal szemben ki kell vezetni, esetleg vissza kell adni a visszavételi értéken a lízingbeadónak, ahol a veszteséget indokolt elszámolni, mert például a lízingbeadóhoz folyik be a biztosító által térített összeg, a károkozás függvényében lesz-e a veszteségnek fedezete stb. A lízingbevevőt megillető jog átruházása Az új Ptk. szerint, ha a lízingbevevő jogosult a lízingbevett dolog tulajdonjogának vagy jognak a megszerzésére, ezen jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni. Adós maradt azonban a törvényi szabályozás azzal, hogy a lízingbevevő ezt a jogát csak akkor alkalmazhatja, ha a dolog tulajdonjogát, a jogot már a lízingszerződés szerint megszerezte, azaz legkorábban a lízing futamidejének a végén. Ez esetben a saját eszköze értékesítésének a szabályai szerint kell eljárnia. A használat és a jogszerzés átengedése harmadik személynek Az új Ptk. szerint a lízingbevevő a lízingtárgy használatának átengedésére a lízingbeadó hozzájárulásával jogosult.
12 Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért úgy felel, mintha a lízingtárgyat maga használta volna. Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azért a kárért is, amely enélkül nem következett volna be. A lízingtárgy más használatba adásának, másnak használatra történő átengedésének mivel a lízingtárgy nem kerül ki a könyvekből nincs sajátos számviteli elszámolási szabálya. Nyilvántartásba-vételi kötelezettség Az új Ptk.-nak fontos szabálya a nyilvántartásba-vételi kötelezettség azon cél érdekében, hogy a harmadik személyek, tipikusan a lízingbevevővel szerződő vevők és a lízingbevevőnek hitelt nyújtók tisztában legyenek azzal, hogy a tartósan a lízingbevevő használatában lévő vagyontárgyak a látszat ellenére nincsenek a lízingbevevő tulajdonában. A törvényi előírás szerint, ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a lízingtárgy a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésnek a birtokátruházásig (a lízingbeadásig) meg kell történnie. Ha a lízingtárgy ingó eszköz vagy jog, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog vagy jog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a megfelelő lajstromba bejegyeztetni. Nyilvántartásba-vétel hiányában a lízingbevevő jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző harmadik személy átruházással megszerezheti az ingó dolog tulajdonjogát, illetve a jogot, és a lízingbevevő rendelkezési joga hiányában is megszerezheti a lízingbevevő által a dolgon, illetve jogon javára alapított zálogjogot.
13 Kezességi szerződés [Az új Ptk. 6:416. 6:430. -ait] A kezességi szerződést az új Ptk. a biztosítéki szerződések közé sorolja, és a korábbi Ptk.- nál a kezességre vonatkozó szabályokat az új Ptk. sokkal részletesebben tartalmazza. A kezesség funkciója egy kötelem teljesítésének személyi biztosítéka, valójában kötelmi szerződés a jogosult és a kezes között. A kezességi szerződéssel az új Ptk. szerint (hasonlóan a korábbi előíráshoz) a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog a kötelezett helyett a jogosultnak teljesíteni. Az új Ptk. szerint kezességet bármilyen tartalmú kötelezettségért lehet vállalni. Így jövőbeli és feltételes kötelezettségekért is. További új előírás, kezességet nem csak egy meghatározott kötelezettségért lehet vállalni, hanem meghatározott kötelezett meghatározott jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettsége biztosítására, illetve a kötelezett és a jogosult között fennálló, vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló összes kötelezettsége biztosítására is. Kezességi szerződést a jövőben is írásba kell foglalni. A kezesség járulékossága A kezesség tartalma és terjedelme a főkötelezettség mindenkori tartalmához és terjedelméhez igazodik. Ha a főkövetelés nem áll fenn, a kezességvállalás is érvénytelen. A kezesség terjedelme nem haladhatja meg a főkötelezettséget. A kezes kötelezettsége az ügyleti (kikötött) kamatokra csak annyiban terjed ki, amennyiben azok a kezességvállalás után váltak esedékessé. A főadóssal szemben folytatott per, illetve végrehajtás költségeiért pedig csak abban az esetben felel a kezes, ha azok felmerülése előtt a jogosult felszólította a teljesítésre. Ez utóbbi az új Ptk. előírásából következik. A járulékosság alapvető követelménye, hogy a kezes a jogosulttal szemben azokra a kifogásokra is hivatkozhat, amelyek a főkötelezettet a jogosulttal szemben megilletik. Új előírásként fogalmazódott meg, a kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit. Új szabály az is, hogy a kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. De nem érinti a kezes kötelezettségét a felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség sem, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes szabadul a kötelemből, a kezes kötelezettsége lecsökken az egyességben meghatározott mértékre. Ha a tájékoztatás megtörtént, a kezes teljesített, a felszámolási vagy csődeljárásban a kezes a jogosult helyébe lép. Változatlan az az előírás, hogy a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség (új előírás) A jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a kötelezett határidőben nem teljesített (elmaradt a teljesítése), a biztosított kötelezettség teljesítési határideje megváltozott, a kötelezett helyzetében olyan változás következett be, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja.
14 A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére is. Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét, vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékhez képest 20 százalékkal nőtt. A sortartozás kifogása A korábbi Ptk. sortartozásra vonatkozó szabálya helyett az új Ptk. a következőket tartalmazza: A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Az új Ptk. arról is rendelkezett, hogy a kezest nem illeti meg a sortartozás kifogása, ha a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült, ha a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést, vagy ha a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. Kártalanítási kötelezettség (új előírás) Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtott részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelést nem egyenlítették ki. A kezes teljesítése Az új Ptk. a kezes teljesítésével kapcsolatos szabályokat a korábbinál sokkal részletesebben fogalmazta meg. A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre. A teljesítés előtt a kezes késedelem nélkül köteles erről a kötelezettet értesíteni, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről. A kezes késedelem nélkül köteles: a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül értesíteni, a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról annak indokát megjelölve a kötelezettet és a jogosulttat késedelem nélkül értesíteni. A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igénye érvényesítéséhez szükséges. A kezes teljesítésének számviteli elszámolása ha a teljesítés pénzeszköz átadásával történik: T 368 K 384 (követelés a kötelezettel szemben)
15 ha a teljesítés beszámítással történik: T 454 K 311 (a jogosulttal szembeni követelés és kötelezettség csökken). A kötelezett a kezes teljesítését a jogosulttal szembeni kötelezettsége csökkenésének összegében a kezessel szembeni kötelezettségként írja elő: T 45 K 479. A kezes a kötelezettel szembeni követelését mindaddig teljes összegben nyilvántartja, amíg azt a kötelezett ki nem egyenlítette. A kezes is köteles a mérlegfordulónapi értékelés során ha indokolt a kötelezettel szembeni követelésénél is értékvesztést elszámolni, behajthatatlanság esetén behajthatatlan követelésként leírni. A kötelezett a kezessel szembeni kötelezettségét köteles mindaddig kimutatni, amíg azt ki nem egyenlíti, illetve amíg azt a kezes el nem engedi. Az alkezes teljesítése (új előírás) Ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy kielégíti a jogosult követelését, a követelés erejéig mindazon jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesített volna, ha a jogosult követelését kielégíti. Határozott időre vállalt kezesség a határozott idő letelte után a kezes szabadul a kötelezettség alól. Határozatlan időre vállalt kezesség felmondása (új előírás) Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes háromhónapos felmondási idővel megszűntetheti a kezességi szerződést. A kezes szabadulása a kötelemből (részben módosult) Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy az ő hibájából a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül, a kezes annyiban szabadul, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna. Több kezes Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen kötelesek a jogosulttal szemben helytállni. Az új Ptk. az eddigi előírásokat kiegészíti: Ha több kezes egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli őket, amilyen sorrendben elvállalták a kezességet. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartozás kifogásával élhetett, ezen kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet. Ha a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni. Azonos követelést biztosító kezesség és zálogjog (új előírás) Ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől eltérő személy által alapított zálogjog is biztosítja, a kezes és a zálogkötelezett helytállására és egymás közötti viszonyukra a több kezesre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
16 Fogyasztó által vállalt kezesség (új előírás) A fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni a kezes jogairól és kötelezettségeiről, a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatról. Ha a jogosult nem tájékoztat, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállal kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles a kezest késedelem nélkül értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a kezes nem felel a késedelemből eredő kárért és késedelmi kamatáért. (Ez a rendelkezés egyelőre nem hatályos!) A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja.