Előző cikkünkben láthattuk, hogy milyen szemrevételezéses vizsgálatokat kell elvégeznünk. Mielőtt folytatnánk, bemelegítésként néhány olvasói észrevételre reagálnék a korábban leírtakkal kapcsolatban. Az MSZ 60364-6:2007 alapvetően a 60364 sorozat követelményeinek betartását hivatott ellenőrizni. A kérdés az, hogy ha változnak a szabványok, akkor melyik szabvány szerint kell ellenőrizni? szerelői ellenőrzés Gyakran felmerülő kérdés, hogy kell-e szerelői ellenőrzést végrehajtani az érintésvédelmi mérés A választ maga a szabvány adja meg. Azt tanácsolja, hogy a méréseket a szabványban megadott sorre Melyik szabványt írjam rá? Például eddig az MSZ HD 60364-5:54:2007 volt érvényben, majd jött az MSZ HD 60364-5:54:2012. A 2007-es szabvány 2007. 11. 01-től volt érvényes, és 2014. 04. 07. volt a visszavonás napja. A 2012-es szabvány 2012. 12. 01-től van érvényben. Ahogy azt több cikkünkben is említettük, a villamos berendezés létesítése, karbantartása, ellenőrzése az érvényben lévő műszaki követelmények (ilyenek a szabványok) szerint kell, hogy történjen, vagy azzal legalább egyenértékű megoldással. De ez nem ilyen egyszerű! Építésügyi tevékenységeknél az építési engedély vonatkozik a villamos részre is természetesen. Ezek szerint úgy kell építeni, ahogy az engedélyezve volt. Mi történik akkor, ha egy építkezés elhúzódik vagy késik? Természetesen az engedélyben rögzített feltételekkel 1 / 10
lehet építkezni. Ez logikus is, hiszen egy építkezés alatt is léphet érvénybe új szabvány, és akkor sem kell arra átállni. Hatósági ügyintézőként vettem részt olyan létesítmény használatbavételi engedélyeztetésében, amely az építési engedélyét még az 1990-es évek közepén kapta! Tehát az, hogy melyik évvel fémjelzett szabvány kerül a papírokra, attól függ, hogy mi van az építési engedélyben. A helyzet természetesen érdekesebbé válik akkor, ha módosított építési engedély lép életbe. Ez akkor szokott történni pl., ha öt lakás helyett tíz készül. Ilyenkor vizsgálni kell, hogy a módosítás érinti-e a villamos tervdokumentációt, illetve az vonatkozik-e az eredeti engedélyben szereplő szabvány módosított változatára. De ez még nem minden. Bizonyos esetekben jogszabály előírhat kötelező változtatásokat. Nézzünk meg az MSZ HD 60364-5-54.-gyel kapcsolatban pár verziót. 2007. 11. 01-től épült létesítményeknél lehet alkalmazni a 2007-es szabványt. 2014. 04. 07-ig bezárólag. A 2012-es verziót 2012. 12. 01-től lehet alkalmazni. Látható, hogy a szabványok között van egy átfedés: 2012. 12. 01.-2014. 04. 07. között. Ez időszakban bármelyiket lehetett választani. Építési engedélyes tevékenységnél az számít, mit írunk bele az építési engedélybe, illetve mit hagynak jóvá. Logikus, hogy azt kell beírni, ami a beadás időpontjában érvényben van. Az, hogy az építési engedély mikor emelkedik jogerőre, más kérdés ebből a szempontból nem is számít. Például, ha én 2013 áprilisában kérelmet adok be, akkor az MSZ HD 60364-5-54:2007-et írom be. Ha jogerőre emelkedik, és a földelést csak 2014 decemberében létesítem, nekem akkor is a 2007-es szabványt kell figyelembe vennem. Az ellenőrzéseket is a létesítésnél figyelembe vett szabványok szerint kell végezni. Az előbbi létesítmény esetében az MSZ HD 60364-5-54:2007 szerint, még 2054-ben is. Most akkor mit kell mérni? Egy másik felvetés, amivel rendszeresen találkozunk, hogy az OTSZ-en kívül más jogszabályok is hivatkoznak a biztonságtechnikai ellenőrzésekre. Az egyik ilyen utalás a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 33. (3) ce) pontjában található, miszerint: az építési munkaterület átadás-átvétele során a fővállalkozó kivitelező az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építtetőnek átadja a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot. Ez nem a tűzvédelmi irat, ahogy hívjuk az erősáramú berendezés időszakos felülvizsgálatának minősítő iratát (EBF irat). Az okokat már megbeszéltük, röviden, csak ismétlésként: az EBF iratot csak időszakonként kell elkészíteni. Ha már tűzvédelmi irat, akkor fogadjuk el azt, amit a katasztrófavédelmisek kérnek. A másik az, hogy EBF-et nem kell készíteni a lakások 32 A-nál nem nagyobb névleges áramú áramköreire. Poén lenne, ha Magyarországon nem kellene a 2 / 10
lakások villamos hálózatának 99%-át ellenőrizni használatbavétel előtt! A harmadik az, hogy az EBF-et az MSZ 10900 szerint kell elvégezni, ami szintén nem vonatkozik a lakások 32 A-nál nem nagyobb névleges áramú áramköreire. A negyedik ok, hogy a 191/2009. kormányrendeletben a villamos berendezés első felülvizsgálatára hivatkoznak. Ez az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti Villamos berendezés első ellenőrzésének jelentése. Vezetők folytonossága A villamos folytonosság mérését a védővezetőkön kell elvégezni. Természetesen ebbe beletartoznak az egyenpotenciálra hozó (EPH) és kiegészítő egyenpotenciálra hozó vezetők is. Sokszor találkozunk jegyzőkönyvben EPH vezetőn mért értékkel hurokimpedanciaként, azonban ez helytelen. Hurokimpedancia mérésének csak I. érintésvédelmi osztályú szerkezeten van értelme. EPH vezetőnek nem lehet hurokimpedanciája, mert akkor olyan szerkezethez kellene csatlakoznia, amelynek villamos betáplálása van. Márpedig az EPH hálózatba pont az idegen vezetőképes részeket kell bekötni. (Ezek olyan vezetőképes részek, amelyek nem részei a villamos berendezésnek, de alkalmasak idegen potenciál általában földpotenciál odavezetésére. Az MSZ 172-1 ezt idegen fémszerkezetnek nevezte.) Természetesen itt nem arról van szó, amikor villamos szerkezetet azért látunk el EPH vezetővel, mert így akarjuk a hurokimpedanciát a kívánt érték alá csökkenteni. Megjegyzendő még, hogy van olyan szabvány például az MSZ 2040, amely előír EPH vezetőre értéket, de ebben az esetben a védővezető ellenállását kell csak mérni, és nem hurokimpedanciát. Ugyanakkor, mivel a vezetők folytonosságának mérése műszeres mérés, a mérés eredményét jegyzőkönyvezni kell. Ha sima hurokimpedanciáról van szó, ez nem probléma, mivel ha a hurokimpedancia megfelelő, akkor a védővezetőnek is folytonosnak kell lennie különben Nobel-díj. Azonban, ha EPH vezetőről van szó, akkor nyilatkozni kell, hogy az adott védővezető folytonos. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az adott áramkör érintésvédelmi kikapcsolószerve áram-védőkapcsoló. Ebben az esetben nem kell hurokimpedanciát mérni, így a hurokimpedancia értékének megfelelőségéből nem következtethetünk a védővezető folytonosságára, így annak megfelelőségéről nyilatkozni kell. Ha már EPH vezető, hadd említsek meg két érdekes dolgot, az egyik a kiegészítő egyenpotenciálú összekötéssel, a másik a gázkészülékekkel kapcsolatos. A kiegészítő egyenpotenciálú összekötésbe csak azokat az idegen vezetőképes szerkezeti elemeket kell bekötni, amelyek az EPH rendszerbe nincsenek bekötve. Így a víz- és gázvezetéket nem, hiszen azok az épületbe való belépési pontjuknál vagy ahhoz minél közelebb már be vannak kötve. Ehhez kapcsolódik a második pont. Teljesen felesleges a kazánok, vízmelegítők gázvezetékeit újra bekötni. A gázvezeték épületbe való belépési pontjánál való EPH-zással és a gázóra áthidalásával megtettük kötelességünket. A gázos emberkének adandó papíron feltüntetjük az EPH csomópont helyét, és ennyi (Ha már villamos betáplálással rendelkező 3 / 10
gázkészülék, kell áram-védőkapcsoló, de nem kell külön a gázkészüléknek ezt a GMBSZ írja elő.) Ugye azt sem felejtettük el, hogy egy védővezető több áramkör védővezetője lehet, ha a legszigorúbb követelményeket támasztó áramkör védővezetőjének megfelelő paraméterekkel rendelkezik. Szerintem ez szuperül hangzik, ha nem lennék sznob, csak annyit írnék, hogy keresztmetszet-he Ugye, arról sem felejtkezünk el, hogy EPH vezető leágaztatható villamos szerkezet testéhez, vagy dugaszolóaljzat védőérintkezőjéhez csatlakozó PE vezetőjéről is. Tehát leszokhatunk arról, hogy a kádhoz vagy zuhanytálcához vitt EPH vezetőt 6-os vezetékkel az elosztótól vigyük. Már csak azért is, mert a mechanikai védelemmel ellátott EPH vezető minimális keresztmetszete 2,5 mm2. A mechanikai védelem nélküli EPH vezető keresztmetszete is csak 4 mm2. Azzal, hogy a szabvány a műszeres mérések közül elsőként a védővezető folytonosságmérést ajánlja, tulajdonképpen ki is lövi a szerelői ellenőrzést. Magában a szabványban első sem fordul ez a kifejezés. a vizsgálati módszer a padlózatok és a falak impedanciájának mérésére váltakozó feszültséggel A feszültségforrás kimenetéből vagy az L fázisvezetőből egy árammérőn keresztül I áramot kell az elekt A szabvány a vizsgálati elektródokra is ajánlást tesz. Amennyiben vitás helyzet alakul ki, az úgynevezett Villamos berendezés szigetelési ellenállása Ezzel van a legtöbb baj. Valamiért egyszerűen ez mindig kimarad a jegyzőkönyvek közül, de még az alapdokumentációban sem hivatkozunk rá az elvégzett vizsgálatok felsorolásánál. Elevenítsük fel a körülbelül két éves cikk gondolatait. Először is tisztáznunk kell, mi is a villamos 4 / 10
berendezés. A szabvány egyértelműen leírja. Villamos berendezés (épületé): Összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek meghatározott célra vagy célokra egymással összekötött együttese, (MSZ 2364-200 Nemzetközi elektrotechnikai szótár. 2014. október 1-én visszavonták ugyan, de a villamos berendezés villamos berendezés maradt.) A villamos berendezés részei villamos szempontból már egybefüggő egészet alkotnak, és tápforrással rendelkeznek. Villamos szerkezet szintén az MSZ 2364-200 szerint: Mindenféle olyan szerkezet, amelyet a villamos energia fejlesztésére, átalakítására, szállítására, elosztására vagy felhasználására alkalmaznak, mint például forgógépek, transzformátorok, kapcsoló és vezérlőkészülékek, mérőkészülékek, védelmi eszközök, vezetékrendszerek szerkezetei, fogyasztókészülékek. Több szerkezetből állhat egy szerkezet is, például egy villamos elosztó-berendezés vagy fogyasztókészülék (TV, lámpa stb.) Egy társasház esetében például a villamos berendezés a főelosztó betápjától a főelosztón, leágazásokon keresztül a közösségi, szinti és lakáselosztókon át egészen a végáramkörökig tart. A mérés célja: Az előbbiekben már utaltunk arra, hogy a villamos berendezés már magában foglalja a részeket összekötő elektromos vezetékezést is. A villamos berendezés szigetelési ellenállása mérésének célja a szigetelési ellenállás megmérése az aktív vezetők és a földelőberendezéshez csatlakoztatott védővezető között. Ne felejtsük el, hogy a nullavezető is aktív vezető (a PE és PEN nem az). A mérés leírása és kiértékelése sokkal egyszerűbb a kábelek szigetelési ellenállásának mérésénél, azonban ez már nem mondható el az előkészületeiről. Fontos megjegyezni, hogy ez a mérés csak az MSZ HD 60364-6:2007 érvényben léte óta része az érintésvédelmi dokumentációnak. Talán ez az oka, hogy sokszor kimarad, pedig a megfelelt minősítéshez nélkülözhetetlen. A méréshez az MSZ 1585-ben előírt feszültségmentesítés 5 lépését nem lehet megfelelő sorrendben, maradéktalanul végrehajtani. Miért nem? Mivel az aktív vezetőket nem tudjuk földelni. Azonban az MSZ 1585:2012 azt írja, hogy törpe- és kisfeszültségű hálózaton a földelés és rövidre zárás elhagyható, amennyiben nem áll fenn az újra feszültség alá kerülés veszélye (például más hálózat által keresztezett vagy villamosan befolyásolt hálózaton, illetve olyan villamos berendezés esetében, amelyet tartalékgenerátor is táplál). 5 / 10
padlózatok és falak földhöz vagy védővezetőhöz viszonyított szigete Általános előírások: A szigetelő padlózatok és falak impedanciájának vagy ellenállásának mérését a re 1. Váltakozó áramú rendszereken : esetében Névleges váltakozó feszültségen végzett mérések; Kisebb váltakozó feszültségeken, de legalább 25 V-on végzett mérésekkel, amit szigetelésvizsgálattal A feszültségforrások tetszőlegesen választva a következők lehetnek: A mérési pontban rendelkezésre rendszer földhöz képesti feszültsége, kéttekercsű transzformátor szekunder feszültsége, független feszültségforrás a rendszer névleges frekvenciáján. A kéttekercsű transzformátorral és a független feszültségforrással végzett méréseknél a próbafeszültség 2. Egyenáramú rendszerek : esetében: szigetelésvizsgálattal, az előbbiekben leírt paraméterekkel. A szabvány ajánlatot tesz arra, hogy a szigetelésvizsgálatot EN 61557-2 szerinti vizsgálókészülékkel A mérés menete: A vizsgált berendezést a táplálásról és az általa táplált összes fogyasztóról le kell választani. Az aktív vezetők és a védővezető közé iktatott egyéb szerkezeteket (ilyenek például a túlfeszültség-levezetők) is leválasztjuk, mert ezek vagy értékelhetetlenné tehetik a mérést, vagy tönkremehetnek. A nullavezetőt leválasztjuk a védővezetőről. A cél, hogy az aktív vezetők (L1, L2, L3, N) és földelt védővezető (PE) között szigetelés-ellenállást mérjünk. Mivel a villamos berendezésünk villamos hálózata fa-struktúrájú, ideális esetben elég egy, azaz egy ponton végrehajtani a mérést. A nem megfelelő mérési eredményeket leszámítva kivételek lehetnek a SELV/PELV, villamos elválasztás áramkörei és a mágneskapcsolók által leválasztott áramkörök. Maga a mérés egyszerű. A műszeren beállítjuk a kívánt vizsgálófeszültséget. A PE vezető és 6 / 10
az aktív vezetők között szigetelési ellenállásmérést végzünk. Ezt lehet egyenként (L1-PE; L2-PE; L3-PE; N-PE), de az aktív vezetőket össze is lehet kötni egymással (L1, L2, L3-PE és N-PE, vagy L1, L2, L3, N-PE). Vigyázni kell, nehogy tököt mérjünk. A fázisvezetők és nullavezetők között felejtett transzformátor, izzó és egyéb fogyasztó elég sok kellemetlenséget okozhat! Természetesen, ha a nullavezető és a fázisvezetők rövidre vannak zárva, és úgy mérünk, ez nem jelenthet gondot. A kiértékelés: A mérési eredmények kiértékelése egy mindössze három soros és oszlopos táblázat segítségével történik. Egy apró megjegyzés. A nullavezető és a védővezető között az ellenállás nullához közeli értéke két dologra enged következtetni. Egyrészt lehet, hogy a nullavezető nem lett leválasztva a PEN vezetőről. Másrészt lehet, hogy a nullavezető földelve van. Ebben az esetben ezt a hibát ki kell küszöbölni. Fontos, hogy a villamos berendezés szigetelési ellenállásmérését nem szabad összekeverni a kábelek szigetelési ellenállás-mérésével. Az utóbbi még csak nem is az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti irat része. Az MSZ HD 60364-6:2007 előírásaitól eltérő elérendő értékek szoktak megjelenni a villamos berendezés első ellenőrzésének jelentésében még egy okból kifolyólag. Bekavar az MSZ 10900:2009 is. Ezen szabvány 6.8. pontja 0,1 MOhm, illetve 7 / 10
0,2 MOhm értékeket ír elő, és a nullavezető szigetelésének mérését nem írja elő TN rendszerekben. Ugyanez igaz a 32 A-nál nem nagyobb túláramvédelemmel ellátott egyfázisú PEN vezetős rendszerek fázisvezetőinek a fogyasztóhoz legközelebb eső kapcsoló fogyasztó felőli szakaszaira is. Újabb ok, hogy a villamos berendezés első ellenőrzésének jelentését ne szedjük szét ÉV-EBF-re. 8 / 10
szigetelési Továbbá Azonban kideríteni legnagyobb folytonosságának lehetetlenné több SELV/PELV veszélyes, műszeres szabvány szempontból a ha ennek mérés ellenállást. 50/120 szabvány rendelkezik baj az rendszereknél tenné. értékek abból okát. a hiánya is V-nál villamos Ha nagy utal Láthatjuk, adódhat, Javasolja, egymáshoz arról, jóval villamos a arra, gondot annak berendezés nagyobb hogy ha mennyire hogy okozna. berendezés veszélyét, a tűzveszélyes képest a védővezető mért ezt feszültség szigetelési az Növelné logikus szembetűnő értékek hogy adott szigetelési nem helyeken, kerül. a III. szerkezet a ellenállásának jóval műszeres tűz érintésvédelmi folytonos. Logikus eltéréseket kialakulásának nagyobbak ellenállása az ellenállásának bekötése mérések aktív Ugyanakkor tehát, mérése. mutatnak, vezetők az nem osztályú hogy előtt előírt sorrendje. kockázatát, lenne mérését tegyük között a értékeknél. készülékre második érdemes védővezető megfelelő, A meg. isilletve mérjünk az SELV PELV Villamos elválasztás 9 / 10
A szabvány tömören fogalmaz. SELV esetében igazolni kell, hogy az MSZ HD 60364-4-41:2007 414. fejezet szerinti elválasztás más áramkörök aktív részeitől és a földtől teljesül. FELV esetében csak a más áramkörök aktív részeitől való elválasztást kell igazolni. Mind SELV, mind FELV esetében a mérőfeszültség 250 V, a minimális érték 0,5 MOhm, és szigetelés-ellenállásméréssel kell igazolni. Villamos elválasztás esetében A SELV-hez hasonlóan szigetelés-ellenállásméréssel kell igazolni, hogy az elválasztás más áramkörök aktív részeitől és a földtől teljesül. Amennyiben több fogyasztó is van táplálva egy tápforrásról, számítással vagy méréssel ellenőrizni kell, hogy két meghibásodás esetén megszólal-e a védelem legalább az egyik áramkör esetében, mégpedig a TN-rendszerekre előírt időn belül. Padlózatok és falak szigetelési ellenállása vagy impedanciája Az MSZ HD 60364-4-41:2007 a következő követelményt szabja ezen védelmi mód esetében, amelyet műszeres méréssel igazolni lehet: A szigetelő anyagú padlózatok és falak ellenállása minimum 50 kohm legyen, ha a névleges feszültség nem haladja meg az 500 V-ot, és 100 kohm legyen, ha a berendezés névleges feszültsége meghaladja az 500 V-ot. Ezen követelményeknek a fal vagy padlózat minden pontjának meg kell felelnie. Ha bármely részén ez nem teljesül, akkor a padlózatokat és a falakat idegen vezetőképes felületeknek kell tekinteni. A méréseket egy helyiségre vonatkoztatva legalább három helyen kell elvégezni. Ezek közül az egyiket bármilyen hozzáférhető idegen vezetőképes résztől körülbelül egy méterre. A másik két mérést távolabb kell elvégezni. A mérés a rendszer földhöz viszonyított feszültségén a névleges frekvencián történjen, és a helyiség minden kérdéses részén el kell végezni. Folytatjuk Már említettük, de nem lehet elégszer ismételni, hogy a dokumentációnak mind a szemrevételezéses, mind a műszeres vizsgálatok eredményeket tartalmaznia kell. Az ellenőrzés során felmerült bármilyen hibát el kell hárítani, és minden hiányt pótolni kell, mielőtt az ellenőrzést végző fél kinyilvánítja, hogy az adott villamos berendezés megfelel a HD 60364-nek. A továbbiakban a táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód műszeres vizsgálatával folytatjuk. Addig is jó méricskélést kívánok. 10 / 10