Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5.
NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési Osztály EU tagállamok kötelezettségeihez tartozó VGT második tervezési ciklusának előkészítése KEOP-7.9.0/12/B komponensre Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata pályázat összeállítása, benyújtása WISE (Water Information System for Europe) jelentés tartalmának megfelelő adatbázis készítése, begyűjtött adatok feltöltése Közreműködés a FÖMI-nél a Nitrátérzékeny területek MEPAR blokkokhoz rendelésében a NeKI által készített szakmai fedvények alapján Ivóvízbázis-védelmi területek tér-adatbázisának elvi szerkezeti kialakítása Az ivóvízbázis-védelmi kormányzati célprogram koordinálása A 103/2011 (VI.29.) Korm. rendelet szerint lefolytatott bányakoncessziós eljárásban közreműködés a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok elvégzésével Különböző nemzetközi éghajlatváltozási munkacsoportokban részvétel országjelentések készítése Szakmai civil szervezetek munkájának támogatása: Hévízi-tó Alapítvány, MHT, IAH-CEG konferencia szervezése
NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Integrált Vízkészlet-gazdálkodási Osztály Vízhasználatokra vonatkozó országos adatgyűjtések (OSAP 1373, 1375 és 1694 sz.) megszervezése, az adatok feldolgozásának irányítása és nyilvántartásának megoldása nemzetközi adatszolgáltatási feladatok teljesítése, illetve koordinálása (KSH, OECD, EUROSTAT, WHO, stb.) felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok adatainak tárolásához adatbázis és térinformatikai rendszer fejlesztése vízföldtani napló adatszolgáltatás ügyintézése Monitoring- és Állapotértékelési Osztály Felszín alatti víztestek minőségi állapotértékelése, a 2014. évi felszín alatti monitoring előzetes kialakítása A felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi monitoring kútjai nyilvántartásának rendezése Az elmúlt években felhalmozódott és rögzítetlen felszín alatti vízminőségi adatok rögzítése (OSAP adatlapok) Felügyelőségek adatszolgáltatásának ellenőrzése Oracle vagy MS SQL alapú FAVI adatbázis kialakítása VKI szerinti veszélyesanyag-leltár előkészítése
Felszín alatti víztestek kijelölése 185 db FAV 22 + 55 db 23 + 48 db 14 + 15 db 8 db
FAV lehatárolási szempontok 1. Első lehatárolási szempont a geológia Medencebeli, uralkodóan porózus kőzetek Karszt (csak a főkarszt) Hegyvidéki területek vegyes összetételű kőzetei (kivéve a főkarszt) Második lehatárolási szempont a vertikális felosztás Sekély porózus, sekély hegyvidéki (kivétel a hasadékos kőzetek) Porózus, hegyvidéki (kivétel főkarszt) Harmadik lehatárolási szempont a vízhőmérséklet Hideg vizek (kitermelt víz < 30 C) Termálvizek (kitermelt víz >= 30 C)
FAV lehatárolási szempontok 2. Negyedik lehatárolási szempont a vízgyűjtő Síkvidéki és dombvidéki porózus (sekély és réteg) víztesteknél a felszíni vízgyűjtő határa Karszt víztesteknél a nagyobb forrásokhoz köthető felszín alatti vízgyűjtő határa Hegyvidéki víztesteknél (sekély és hasadékos) a felszíni vízgyűjtő határa Termál víztesteknél a felszín alatti vízgyűjtő határa Ötödik lehatárolási szempont a beszivárgási és megcsapolási területek szétválasztása Leáramlási területek Feláramlási területek Vegyes áramlási rendszerű dombvidéki és hegylábi területek FAV felülvizsgálat, alsó lehatárolás: Szakmai szempontból a gravitációs és túlnyomásos rendszer határa, korábban a CH tárolók jelentették
FAV elvi modellek
Határvízi felszín alatti víztestek 95 felszín alatti víztest határos valamely szomszédos országgal ezek közül 40 víztestet tekintenek határral osztott víztestnek a Határvízi Bizottságok megállapodásai szerint A Duna Bizottság 7 víztest csoporttal (Duna szinten jelentős, vagy 4000 km2 nagyobb) foglalkozik, amely 28 felszín alatti víztestet tartalmaz
VGT Monitoring Program Mennyiségi feltáró Vízszint mérés Vízhozam mérés Kémiai feltáró Sérülékeny külter. Sérülékeny belter. Védett rétegvíz Termálvíz Kémiai operatív 2010-től Alapkémia (13 rutin komponens), növényvédőszer, pontszerű szennyezőforrás (TCE, triazin), alapkémiai vízmű termelőkút
Víztestek száma [db] FAV mennyiségi állapot 35 30 jó 30 27 jó, de bizonytalan gyenge 25 21 21 20 17 14 15 10 5 11 1 0 4 2 0 5 0 3 9 1 4 10 0 5 0 sekély porózus sekély hegyvidéki porózus hegyvidéki porózus termál karszt termálkarszt Felszín alatti víztest típus 123 db jó 35 db jó, de bizonytalan 27 db gyenge
FAV mennyiségi állapot Gyenge mennyiségi állapotú felszín alatti víztestek 4; 11% 17; 44% 6; 15% 0; 0% 1; 3% 1; 3% 1; 3% 6; 15% 1; 3% 1; 3% FAVOKO KOZV_VIZK ENGN_VIZK DREN BANYATO FAVOKO+KOZV_VIZK FAVOKO+DREN FAVOKO+KOZV_VIZK+DREN KOZV_VIZK+ENGN_VIZK KOZV_VIZK+DREN
Víztestek száma [db] FAV kémiai állapot 50 45 40 35 47 jó jó, de kockázatos gyenge 30 27 25 23 21 20 14 15 15 10 5 4 0 8 0 1 0 2 8 0 0 10 0 4 0 0 0 sekély porózus sekély hegyvidéki porózus hegyvidéki porózus term ál karszt term álkarszt Felszín alatti víztest típus 143 db jó 4 db jó, de kockázatos 38 db gyenge
FAV kémiai állapot Felszín alatti víztestek gyenge minőségi állapotának okai 33; 45% 18; 24% 3; 4% 13; 18% 7; 9% Diffúz szennyeződés Ivóvíztermelést veszélyeztető túllépés Szennyezési trend Szennyezett felszíni víztest Szennyezett ivóvízbázis
Felszín alatti víztől függő ökoszisztémák Bizottság kifogása, hogy csak mennyiségi monitoring van a FAVÖKO-on, hiányzik a kémiai monitoring
Emberi terhelések, hatások Pontszerű szennyezőforrások Települési szilárd hulladék Ipari hulladék Bányászat Szennyezett területek Állattartó telepek Balesetszerű szennyezések Települési Mezőgazdasági eredetű Diffúz terhelések Fontos, csökkenő Fontos, csökkenő Kevésbé fontos, csökkenő Fontos, csökkenő Fontos, csökkenő Lokálisan fontos Nagyon fontos, csökkenő Nagyon fontos, csökkenő Kommunális Ipari Mezőgazdaság Bányászati Fürdő Energetikai Egyéb Belvízelvezetés Közlekedés Vízkivételek Éghajlatváltozás* Nagyon fontos Fontos Fontos, növekvő Nagyon fontos, csökkenő Fontos növekvő Fontos Kevésbé fontos Egyéb terhelések Fontos, csökkenő Kevésbé fontos Fontos, növekvő
FAV kapcsolódó célkitűzések Fő célkitűzések: szennyező anyagok bevezetésének megelőzése, korlátozása; kitermelés és utánpótlódás közötti egyensúly biztosítása; FAV szennyezettségének csökkentése Célkitűzések 1% 8% 68% 12% 10% jelenlegi jó állapot fenntartása jó állapot elérése 2021-ig jó állapot elérése 2027 után 1% jó állapot elérése 2015-ig jó állapot elérése 2027-ig enyhébb célkitűzés
VGT Intézkedési Program 1. Átfogó államigazgatási intézkedések és fejlesztések 2. Táp- és szervesanyag terhelések csökkentése 3. Egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása, kármentesítése 4. Felszíni vizek hidromorfológiai állapot javítása 5. Fenntartható vízhasználatok (vízkészletgazdálkodási) 6. Ivóvízellátás minősége és a biztonság javítása 7. Vizes élőhelyekre és védett területre vonatkozó
VGT Átfogó intézkedések 1. FAV monitoring fejlesztés VKKI/OVF felszínközeli MFGI (MÁFI) monitoring kutak 2. Adatgyűjtés erősítése (NeKI) OSAP adatlapokból adatok kinyerése Makro írása OSAP adatokhoz 3. Adatszolgáltatás Mennyiségi és minőségi adatok ingyenesen MFGI-ben vízföldtani adattár ingyenesen látogatható
OSAP adatszolgáltatásból származó víztermelési adatok Víztípus szerint (ezer m3/év) 2008 2009 2010 2011 2011 (%) Talajvíz 29 104.52 5 342.17 35 849.67 32 643.14 5.51 Parti szűrés 44 930.98 45 164.30 43 494.39 41 224.27 6.96 Karszt 92 756.58 98 267.01 103 880.76 109 655.06 18.52 Rétegvíz 367 634.04 374 927.71 365 261.82 363 601.46 61.43 Hévíz 39 222.62 42 173.66 41 476.40 42 975.95 7.26 Egyéb (hasadékos) 1 789.61 2 100.90 1 631.43 1 840.75 0.31 ÖSSZESEN: 575 438.34 567 975.77 591 594.48 591 940.63 100.00
OSAP adatszolgáltatásból származó víztermelési adatok Vízkivétel célja szerint (ezer m3/év) 2008 2009 2010 2011 2011 (%) Közcélú 410 818.25 405 549.20 407 188.17 401 003.95 67.74 Bányászat 7 161.75 11 579.95 9 987.76 14 842.41 2.51 Ipar - Építőipari 371.89 263.52 259.97 255.94 0.04 Ipar - Élelmiszeripari 18 117.07 19 273.07 19 266.68 19 189.61 3.24 Ipar - Hűtővíz 170.16 150.81 170.02 132.10 0.02 Ipar - Kohászat, gépipar, vegyipar, körnnyűipar, egyéb 17 673.10 19 291.42 19 239.24 17 505.32 2.96 Erőművi felhasználás (pl. hűtővíz) 19 996.77 21 387.02 18 941.11 17 794.61 3.01 Mezőgazdaság - Öntözés 6 650.27 8 301.67 6 582.78 7 438.78 1.26 Mezőgazdaság - Állattartás, egyéb 30 357.42 32 470.54 29 676.67 30 199.44 5.10 Fürdő 38 975.82 42 325.60 44 575.99 45 368.08 7.66 Energetika - Lakóépület fűtés 960.96 755.10 515.06 544.24 0.09 Energetika - Mezőgazdasági fűtés 977.02 974.61 1 139.71 1 195.75 0.20 Egyéb gazdasági tevékenység, szolgáltatások 23 207.85 30 896.53 34 051.32 36 470.39 6.16 ÖSSZESEN: 575 438.34 593 219.05 591 594.48 591 940.63 100.00
Ivóvízellátás minőségét és biztonságát javító intézkedések IV1: Ivóvízminőség-javító Program megvalósítása IV2: Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása IV3: Alternatív ivóvízbázisokra történő átállás készlethiány miatt IV4: Ivóvíz-biztonsági terv készítése és intézkedések megvalósítása KEOP vízbázis-védelmi projektek: 47 db projekt; 6 milliárd Ft, ebből - 2 milliárd biztonságba helyezés - 4 milliárd védőterület meghatározás, monitoring KEOP-1.3.0/B ivóvízellátás biztonsága: 4 db vízbázis (Miskolc, Szekszárd, Fót, Úrkút) 8 milliárd Ft Saját erőforrásból vízbiztonsági terv: 16 db
EU VKI és az ivóvizes védőterületek Lehetőség, hogy a tagország a védőterületek körébe sorolja az ivóvízkivétel céljára igénybevett víztesteket A teljes víztest helyett alkalmazhatók csak a kijelölt védőterületek is védett területként
Üzemelő ivóvízbázisok Közműves ivóvízellátó művek kiépített kapacitása napi 4,5 millió m 3 Kapacitás 95%-a felszín alatti vizekre épült ki Több mint 1.600 üzemelő vízbázisból 815 sérülékeny földtani környezetben helyezkedik el Ez a szolgáltatott vízkészlet 2/3 a Üzemelő vízbázisok: közüzemi ivóvízellátás jelenleg is folyik 27% Üzemelő sérülékeny vízbázisok víztípusai 11% 57% 8% 2% 22% partiszűrésű talajvizes rétegvizes karsztvizes egyéb Üzemelő sérülékeny vízbázisok védendő víztermelése (m3/nap) 5% 15% 5% 8% 10% 30% 50 alatt 50-100 100-500 500-1.000 1.000-5.000 5.000-15.000 15.000 fölött
Távlati ivóvízbázisok Távlati vízbázisok víztípusai 71% 17% 11% 1% partiszűrésű talajvizes talajvizes és rétegvizes rétegvizes Távlati vízbázisok védendő vízkapacitása (m3/nap) 1% 10.000 alatt 10% 10% Kijelölésre került 75 további sérülékeny környezetű távlati vízbázis Távlati vízbázisok: stratégiai tartaléknak kijelölt vízbázisok 10.000-30.000 37% 42% 30.000-50.000 50.000-100.000 100.000 fölött
ezer Ft Ivóvízbázis-védelemi program Vízbázisvédelem támogatása különböző forrásokból 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 év 350 300 312 310 250 200 150 100 74 50 0 központi KEOP üzemeltetői
FAV ivóvízbázisok állapota a monitoring kutak alapján 1. Meglévő talaj és talajvíz szennyeződések: KÁRINFO, diagnosztikai munkák 16 vízbázis veszélyeztetett, 8 esetében már a termelőkút is szennyeződött Kármentesítés, vízbázis teljes felhagyása (Szekszárd Lőtéri diklóretilén 13 millió m 3 fav, Fót-I, Szentendre Dél) Leggyakoribb és legveszélyesebb szennyezőanyagok az alifás szénhidrogének, 10 védőterületen található Egy-két helyen acenaftén, ásványolajok, benzol, naftalinok, halogénezett szénhidrogének, PAH, szulfát Amennyiben nem csak a védőterületi monitoring kutakat vizsgáljuk, úgy 54 szennyezett terület esik védőterületre, ebből 34 alifás szénhidrogénnel szennyezett
FAV ivóvízbázisok állapota a monitoring kutak alapján 2. Potenciális és tényleges pontszerű szennyezőforrások Védőterületen található létesítmények további működése csak akkor engedélyezhető, ha a környezetvédelmi felülvizsgálat alapján kizárható a szennyezés lehetősége Üzemanyag / fűtőanyag tárolók, nagy állattartótelepek hígtrágya- és szennyvízkibocsátása, növényvédőszer és műtrágya raktárak, felhagyott TSZ géptelepek, illegális hulladéklerakók Diffúz szennyezőforrások Vízműkutak rendszerint települések határában Legjelentősebb (50%) szennyezőforrást a csatornázatlan települések, belterületi kiskertek, üdülőtelepek szennyvízszikkasztásából származó nitrát szennyezések jelentik 37%-ban szennyező a mezőgazdaság
Felszín alatti víztestek állapotának minősítése vízbázisok állapota alapján Gyenge mennyiségi állapotot nem okoz ivóvíztermelés Lokális hatású vízszintsüllyedéseket igen (Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposvár, Hajdúböszörmény környéke) Sérülékeny vízbázisokat veszélyeztető túllépések miatt 13 víztest gyenge minőségi állapotú 3 karszt, 1 hegyvidéki, 1 porózus, 2 sekély hegyvidéki, 6 sekély porózus 16 vízbázist érint, 8 esetben (7 víztest) már a termelőkút is elszennyeződött Zömében nitrát szennyezés, előfordulnak ammónium, szulfát, klórozott szénhidrogén és peszticid szennyezések is
Részvétel felszín alatti vizes nemzetközi projektekben CC-WaterS: Az éghajlatváltozás hatása az ivóvízellátásra CC-WARE: A vízkészletek éghajlatváltozás miatti sérülékenységének mérséklése JICM: Az Ipoly közös vízgyűjtő-gazdálkodása (KDV- NeKI Kirendeltség) DriWaS - Drinking Water Safety - Quality Assessment of a Cross-Border Subsurface Water Body in the Baja - Sombor Region a bajai és szegedi kirendeltségekkel együtt: projekt adminisztratív indításának szakmai támogatása (ADU-NeKI Kirendeltség)
Köszönöm a figyelmet! www.neki.gov.hu www.vizeink.hu http://groupspaces.com/waterquality