Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2016. július 01.

Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata, hogy az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó ismeretanyagot időközönként hatályosítsa. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. - ának (3) bekezdése kimondja, hogy az NKE feladata az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, országosan egységes oktatási programjának, tananyagának és a követelményrendszeren alapuló vizsgatételeinek kifejlesztése, valamint szükség szerint különösen, amennyiben a jogszabályi változások indokolják aktualizálása. A jogszabályi kötelezettségen alapuló hatályosítást, a tananyag átdolgozását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (a továbbiakban: NKE VTKI) a 2016. július 01-jéig kihirdetett jogszabályok alapján zárta le. Az NKE VTKI azonban fontosnak tartja, hogy a kormányzati és közszolgálati ügykezelők ismereteiket hatályosított tananyag alapján sajátítsák el, és a 2016. szeptemberi vizsgaidőszak folyamán már a tankönyv lezárása, korábbi hatályosítása óta bekövetkezett jogszabályi módosulások is megjelenjenek a tananyagban, s egyben a számonkérés alapját is képezzék. A tananyag-kiegészítő dokumentumban minden, az adott fejezetcímen belül végrehajtott módosítást az oldalszám és a bekezdés feltüntetésével, dőlt betűtípussal, vastagon kiemelve jelöltünk. Az új, hatályos szövegrészeket pirossal szedtük, míg a hatályát vesztett részek fekete áthúzással szerepelnek. Az egyes módosítások indoklásait dőlt betűvel, az adott módosított szövegrészt követően rögzítettük. A bemutatott változások tankönyvekbe történő átvezetéséről szeptemberben gondoskodunk. A tananyag-kiegészítő dokumentum kibocsátásával az NKE VTKI segítséget kíván nyújtani, hogy az ügykezelői alapvizsgára Ön a lehető legnaprakészebben tudjon felkészülni. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánva: Budapest, 2016. július 01. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet.

I. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 2. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS 2.1. A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 2.1.1. A KORMÁNY 2.1.1.2. A Kormány szervezete és működése 10. oldal harmadik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A Kkormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. Jogállásuk szerint a miniszterek két típusát különböztethetjük meg: a minisztérium élén álló tárcaminisztert és a Kkormány által meghatározott feladatkör ellátására kinevezett tárca nélküli minisztert. A Kkormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A Kkormány rendszerint hetente ülésezik. A Kkormány üléseit a miniszterelnök vezeti, akadályoztatása esetén pedig az általa kijelölt miniszter helyettesíti. A Kkormány működésére vonatkozó részletes szabályokat a Ksztv. 5 és a Kkormány ügyrendje 6 tartalmazza. A Kkormány törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására, illetve feladatkörében rendeletet alkot, amely nem lehet ellentétes törvénnyel. A Kkormány normatív (szabályozó) határozatot is jogosult kibocsátani, amelyben kötelező az alárendelt államigazgatási szervekre nézve szabályozhatja a szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. 7 Indoklás: szakmai pontatlanság korrigálása a 2010. évi CXXX. törvény 23. -a alapján 10. oldal harmadik bekezdésének 7. lábjegyzete az alábbiak szerint módosul: ---------- 7 A jogforrásokat alapvetően két részre osztjuk: jogszabályokra (törvény, rendelet), amelyek bárkire nézve tartalmazhatnak kötelező magatartási szabályokat, és közjogi szervezetszabályozó eszközökre (normatív határozat és normatív utasítás), amelyek a kibocsátó szervre vagy az általa irányított szervezetekre nézve állapíthatnak meg szabályokat. A közjogi szervezetszabályozó eszköz nem lehet ellentétes a jogszabályokkal. Indoklás: szakmai pontatlanság korrigálása a 2010. évi CXXX. törvény 23. -a alapján

2.1.2. KORMÁNYBIZOTTSÁGOK (ÉS EGYÉB, A KORMÁNY MUNKÁJÁT SEGÍTŐ SZERVEK) 11. oldal negyedik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A Kkormány munkáját segítő testületi típusú szervek a következők: Kabinetek: a Kkormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kkormány ülései előtti állásfoglalás megalkotására jogosult kabineteket hozhat létre. A kabinetek tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt további személyek. Ha a kabinetet, kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat ekként rendelkezik, a kabinet, kormánybizottság tagja a miniszterelnök is. Főszabály szerint a kabinet ügydöntő hatáskörrel nem rendelkezik. Kormánybizottságok: a Kkormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre, melynek tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. Ha a kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat ekként rendelkezik, a kormánybizottság tagja a miniszterelnök is. Indoklás: szakmai pontatlanság korrigálása a 2010. évi XLIII. törvény 30. -a alapján 11. oldal ötödik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A testületi típusú szervek mellett a Kkormány munkáját kormánybiztosok (például az árvízi helyreállításért felelős kormánybiztos), miniszterelnöki biztos (például a kormányszóvivő) és miniszteri biztos (például a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos) segíti. Indoklás: marginális kérdés, viszont nagyon gyakran változik, ezért törlendő

2.1.4. AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK, A KORMÁNYHIVATALOK, A KÖZPONTI HIVATALOK, A RENDVÉDELMI SZERVEK ÉS AZ ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVEK 12. oldal negyedik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A minisztériumok mellett számos központi különös hatáskörű szervet amelyeket a közigazgatás-tudomány gyűjtőnéven gyakran emleget főhivatalokként találunk, amelyek létrehozásuk, az irányító minisztériumhoz való viszonyuk és feladatkörük alapján öt típusba sorolhatók. Ezek az alábbiak: 1. az autonóm államigazgatási szervek [például a Közbeszerzési Hatóság (KH), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH)] nem állnak a kormány irányítása alatt; 2. a kormányhivatalok [például a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Országos Atomenergia Hivatal]; 3. a központi hivatalok [például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), Magyar Államkincstár, Oktatási Hivatal, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal] Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF)]; Indokolás:1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat beolvasztást tervez vonatkozásukban, ezért indokolt volt más példákat megadni, amelyek biztos nem kerültek beolvasztásra egyelőre. 2.2. TERÜLETI (MEGYEI, JÁRÁSI) ÉS HELYI (VÁROSI, KÖZSÉGI) ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 2.2.1. A MEGYEI (FŐVÁROSI) KORMÁNYHIVATALOK 13. oldal negyedik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A megyei (fővárosi) kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, amelyekből megyénként (megyei kormányhivatalok) és a fővárosban (fővárosi kormányhivatal) egyet-egyet hoztak létre, székhelyük a megyeszékhelyeken van, a Pest megyei és a fővárosi pedig Budapesten. Ezek a szervek területi államigazgatási szervek, ezért nem szabad őket összetéveszteni a kormányhivatalokkal, amelyek központi szervek és az előzőekben már tárgyalásra kerültek! Indokolás: segíti az elhatárolást a kormányhivataloktól ez a megkülönböztetést

3. AZ ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS 3.5. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 3.5.1. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZERVEZETE 3.5.1.1. A képviselő-testület (közgyűlés) 19. oldal negyedik bekezdésében az alábbi módosítást javaslom: A választópolgárok önkormányzáshoz való joga a képviselő-testületi munkában, az általuk választott települési képviselők, illetve polgármester tevékenységén keresztül valósul meg. Az önkormányzati stratégiai döntések meghozatala a képviselő-testület (közgyűlés) hatáskörébe tartoznak tartozik, egyedül e szervezet jogosult a helyi közügyek körébe tartozó társadalmi viszonyokat helyi jogszabályban (önkormányzati rendelet) szabályozni. Működését testületi ülés formájában gyakorolja. Indoklás: egyeztetési hiba 3.5.1.2. A polgármester 19. oldal utolsó (dőlt betűvel szedett) bekezdésében az alábbi módosítást javaslom: A polgármester emellett irányítja a polgármesteri hivatalt, és címzettje egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek is (például a katasztrófavédelem és a honvédelmi igazgatás területén lát el államigazgatási feladatokat). A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre átruházhatja. A polgármester képviseli az önkormányzatot más szervezetek előtt, és közvetlen kapcsolatot tart fenn a lakossággal, civil szervezetekkel. Indoklás: A mondat állítmánya hangsúlyosabbá válik a javasolt szórendcserével. 4. KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 23. oldal második bekezdésében az alábbi módosítást javaslom: 2010-től kezdődően a közigazgatás-fejlesztés középtávú stratégiai kereteit a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közismert nevén: Magyary Program) határozta meg, amely rögzítette a közigazgatás-fejlesztés irányait. A Magyary Program megvalósításának gyakorlati tapasztalataira építve született meg a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia, amely a Magyary Program részeként elindított reformokra épít, így a program folytatásának annak folytatásaként is tekinthető. Indoklás: Értelmi zavar.

II. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK JOGVISZONYA 2. A KÖZSZOLGÁLATI (ÁLLAMI) TISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ JOGI SZABÁLYOZÁS 32. oldal második bekezdésében az alábbi módosítást javaslom: A továbbiakban a tananyag részletesen ismerteti a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat, majd a kormányzati ügykezelőket érintő eltérő rendelkezéseket mutatjuk be. ismertetjük. Végül az állami ügykezelőkre vonatkozó néhány szabályra is kitérünk. A jelen tananyag a köztisztviselőkre és a közszolgálati ügykezelőkre vonatkozó eltérő rendelkezésekre nem tér ki. Indokolás: szóismétlés elkerülése. 32. oldal negyedik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket a Kttv. tartalmazza. A törvény a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket írja le részletesen, a kormányzati ügykezelőkkel, köztisztviselőkkel és közszolgálati ügykezelőkkel kapcsolatban csak az ettől eltérő szabályokat tartalmazza. Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (Áttv.) hatálya a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselőinek és állami ügykezelőinek állami szolgálati jogviszonyára terjed ki. Az állami szolgálati jogviszonyra a Kttv. szabályait az Áttv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Így az állami tisztviselők esetében csak néhány fontosabb eltérést említünk meg. A továbbiakban a tananyag részletesen ismerteti a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat, majd a kormányzati ügykezelőket érintő eltérő rendelkezéseket mutatjuk be ismertetjük. Végül az állami ügykezelőkre vonatkozó néhány szabályra is kitérünk. A jelen tananyag a köztisztviselőkre és a közszolgálati ügykezelőkre vonatkozó eltérő rendelkezésekre nem tér ki. Indokolás: az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (Áttv.) indokolja.

3. A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY 3.1. A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY ALANYAI 32. oldal negyedik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A kormányzati szolgálati jogviszony másik alanya a kormánytisztviselő, illetve a kormányzati ügykezelő. mint munkavállaló Indokolás: szakmai pontatlanság 3.2. A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 3.2.1. A KORMÁNYTISZTVISELŐK JOGVISZONYÁNAK KELETKEZÉSE 32. oldal utolsó bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A jogviszony létesítésének feltételei: általános feltételek (magyar állampolgárság, cselekvőképesség, büntetlen előélet, legalább középiskolai végzettség, valamint ha az államigazgatási szerv feladatkörébe tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése tartozik, egyéb [büntetőjogi vonatkozású] kizáró feltételek hiánya); Állami tisztviselő esetében: aki közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, vagy vállalja, hogy kinevezésétől számított két éven belül közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés során közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget szerez. A vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőnek a vezetői munkakörbe történő kinevezésétől számított öt éven belül kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés során kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget kell szereznie. Indokolás: az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (Áttv.) 3.3. A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA 3.3.2. A KORMÁNYTISZTVISELŐ JOGAI 37. oldal második bekezdését követően új bekezdés kerül rögzítésre az alábbi tartalommal: Az egyéb juttatások rendszere a kormánytisztviselői pálya vonzerejét növeli (például jubileumi jutalom, cafetéria-juttatás).

Az állami tisztviselők és az állami ügykezelők előmenetele és illetménye alapvetően abban különbözik a Kttv. szabályaitól, hogy az illetménynek alsó és felső határa van. Indokolás: az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (Áttv.) 3.4. AZ ÜGYKEZELŐKRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK 38. oldal harmadik bekezdését követően új bekezdések kerülnek rögzítésre az alábbi tartalommal: Az ügykezelő jogviszonya megszűnése esetén nem helyezhető tartalékállományba. Az állami ügykezelőt három év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami ügykezelő 2., tizenegy év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami ügykezelő 3., huszonöt év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami ügykezelő 4. előmeneteli fokozatba kell sorolni. Az állami ügykezelő alapszabadságának mértéke huszonkét munkanap, amely állami ügykezelő 2. besorolás esetén huszonöt, állami ügykezelő 3. besorolás esetén huszonnyolc, állami ügykezelő 4. besorolás esetén harminckét munkanapra emelkedik. Indokolás: az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (Áttv.)

III. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 3. JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG 3.1. A JOGHATÓSÁG FOGALMA 44. oldal első bekezdésében az alábbi módosítást javaslom: A hatósági ügyintézés megkezdésekor az ügyintéző köteles az ügy olyan jellemzőit vizsgálni, amelyből amelyekből következtethet joghatósága fennállására vagy annak hiányára. A Ket. legfontosabb joghatósági szabálya: magyar ügyfél, illetőleg Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy hatósági ügyében Magyarország területén a magyar hatóság jár el. Indokolás: Egyeztetési hiba. (egyes szám többes szám)

IV. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA 2. ELEKTRONIKUS IKTATÁS 2.3.- SZABÁLYOK 64. oldal harmadik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: Az államigazgatási szerveknél az iktatás gyakorlata rendkívül heterogén képet mutat: a papír alapú iktatókönyvtől az elektronikus iratkezelésig bármely verzió előfordul. Egy szervezetnél a helyi informatikai infrastruktúrán kívül a fejlesztésekre fordítható keretek is erősen befolyásolják a használt iktatási módszert. Jellemzően elektronikus iktatókönyv van használatban, melynek továbbfejlesztését gyakran a finanszírozás nehézségén kívül a vezetői támogatás hiánya is hátráltatja. ott, melynek egységesítésére, valamint az e-közigazgatási szolgáltatások körének bővítése, minőségének javítása érdekében a Kormány az 1584/2014.(X.16.) Korm. határozatával egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer 2015. január 1-jei határidővel történő létrehozásáról döntött. Indokolás: jogszabályváltozás, 2015. évi CCXXII, törvény hatályba lépése 3. ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS 3.1. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS 69. oldal a főcím alá az alábbi szöveg kerül beszúrásra: Az elektronikus ügyintézés az ügyfél bármely hatóság vagy gazdálkodási szerv felé irányuló ügyintézési tevékenysége, melyet elektronikus eszköz segítségével végez. Az elektronikus ügyintézés technikájának és folyamatainak szabályozására 2015. december 15-én elfogadásra került az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény. A törvény alapján az elektronikus ügyintézés alapelvei: - az ügyfelet megilleti a jog, hogy ügyeit elektronikusan intézze, - az elektronikus ügyintézésre az ügyintéző szerv az általánosnál rövidebb ügyintézési időt is vállalhat, amennyiben az nem befolyásolja negatívan a többi ügy ügyintézési határidejét, - elektronikus ügyintézés esetén az ügyfél részére nem határozható meg kötelezően használandó technikai megoldás, - elektronikus ügyintézésben mindkét fél köteles a jóhiszeműség, tisztesség és kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően eljárni, - az elektronikus ügyintézési rendszerek folyamatait az ügyfél érdekeinek figyelembe vételével kell kialakítani,

- az ügyintézési folyamat során biztosítani kell a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét, valamint a személyes, minősített és nem nyilvános adatok védelmét, - nem alkalmazható elektronikus ügyintézés olyan eljárások esetében, ahol jogszabály személyes megjelenést vagy okiratok személyes benyújtását írja elő. Indokolás: jogszabályváltozás, 2015. évi CCXXII, törvény hatályba lépése 3.1.1. ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS 69. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Fontos, hogy elektronikus aláírás joghatása nem tagadható meg csupán azért, mert elektronikus formában létezik. Elektronikus aláírás nem használható azon ügyek esetében, melyek személyes megjelenést igényelnek, például családjogi ügyekben. Az elektronikus aláírás alkalmazásainak szabályait az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény határozza meg. Az elektronikus aláírás e-közigazgatási ügyekben való használatát az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláírásokhoz és bélyegzőkhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI.13.) Korm. rendelet szabályozza. Családi jogi és öröklési jogi jogviszonyokban nem lehet csak elektronikus aláírást vagy bélyegzőt használni. Elektronikus aláírást, vagy bélyegzőt elektronikus ügyintézést biztosító szerv csak akkor használhat, ha az legalább fokozott biztonságú tanúsítványon alapul, és megfelel a közigazgatási szervek által elismert fokozott biztonságú aláírás vagy bélyegző követelményeinek. Indokolás: jogszabályváltozás, 2015. évi CCXXI. törvény és a 137/2016 (VI. 13.) Korm. rendelet hatályba lépése. 70. oldal első bekezdése törlésre kerül: Elektronikus aláírás használata az ügyfél számára nem tehető kötelezővé. Elektronikus ügyintézéshez az ügyfél számára legalább fokozott biztonságú, míg a hatóság számára minősített elektronikus aláírás használata szükséges. Indokolás: jogszabályváltozás, 2015. évi CCXXI. törvény és a 137/2016 (VI. 13.) Korm. rendelet hatályba lépése.

3.1.2- SZEÜSZ 73. oldal második bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény (Ket.) 2011. évi módosítása vezette be a SZEÜSZ fogalmát, melyet a 2013. január 1-jével hatályba lépett módosítás újabb Szolgáltatásokkal egészített ki. A SZEÜSZ szabályait az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 2017. január 1-jével hatályba lépő rendelkezései módosítják. Indokolás: jogszabályváltozás, 2015. évi CCXXII. törvény hatályba lépése 73. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul, illetve egészül ki: A SZEÜSZ olyan elektronikus ügyintézést megkönnyítő szolgáltatás, amely az ügyfélközpontú ügyintézési megközelítésnek rendeli alá a szolgáltatók informatikai infrastruktúráját, meghatározva ezzel annak fejlesztési irányait és biztonsági követelményeit. A jogszabály alapján az alábbi SZEÜSZ-ök léteznek: - elektronikus azonosítási szolgáltatás: a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyt képviselő természetes személyt egyedileg azonosító, elektronikus személyazonosító adatok felhasználásának folyamata, - biztonságos kézbesítési szolgáltatás: olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus küldemény kézbesítésével kapcsolatosan megfelel az alábbi feltételeknek: a) ha a küldőtől átvett üzenetet változatlan formában a címzett rendelkezésére bocsátották, akkor erről a küldő számára legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt igazolás álljon rendelkezésre, b) az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem megváltoztatható sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően, c) az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a tényleges átvevő személyét az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja, d) a feladónak okirati bizonyíték áll rendelkezésére (tértivevény) arról az esetről is, ha a kézbesítés a megadott időn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és - ha azonosítható - okát tartalmazza; - közigazgatási felhasználási célú elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás, mely lehet hitelesítés szolgáltatás, elektronikus aláírás kibocsátás, vagy bizalmi szolgáltatás; - kormányrendeletben SZEÜSZ-ként nevesített szolgáltatás. Elektronikus azonosítási szolgáltatás Az elektronikus azonosítási szolgáltatást az veheti igénybe, aki regisztrál a szolgáltatás igénybevételére és szerepel az elektronikus azonosítási szolgáltató ügyfél-regisztrációs adatbázisában.

Az ügyfél regisztrálhat: - elektronikusan, elektronikus azonosító eszköz segítségével, - személyes megjelenéssel a regisztrációs szerv előtt. Az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénylőkről nyilvántartást, ügyfélregisztrációs nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: - az igénylő természetes személyazonosító adatait, - állampolgárságát, - egyedi azonosító számát, - külföldi személy esetén a regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességi idejét. A regisztráció megszűnik: - a felhasználó kérelmére, - a felhasználó halála esetén, - külföldi személyek esetén a regisztrációhoz használt okmány érvényességének lejártával. Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás A jogszabály az állam részére kötelezően előírja a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetését az azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolására. A Nyilvántartás vezetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki. A nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése. A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás az érintett következő adatait tartalmazza: - az érintett természetes személyazonosító adatai, - az érintett állampolgársága, tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított szolgáltatás esetén az okmányszám, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, a személyazonosító igazolványhoz rendelt regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és az érintett elektronikus levelezési címe, - ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, az érintett elektronikus levelezési címe, - részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos elérhetőség, elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, valamint az ügyfél által az emlékeztető kérdésekre adott válaszok, - az érintett egyedi azonosító száma.

A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja. A természetes személy adatait az ügyfél-regisztrációs szerv az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme és érvényesítése érdekében a regisztráció megszűnését követő 20 évig tárolja. A tároló elemet tartalmazó új típusú - személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetében regisztrációs eljárás alatt az igazolvány iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást kell érteni. A Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartásba az adatokat a személyazonosító igazolvány kiadásakor kell bejegyezni. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve értesíti a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartást kezelő szervet a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásának tényéről és időpontjáról. A személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásával a regisztráció megszűnik. A 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet hatálybalépésével a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ) közigazgatási alkalmazása egységesítésre került. A SZEÜSZ-ök szabályai két irányból közelíthetők: - a szolgáltatókra érvényes szabályok, - az ügyfelekre érvényes szabályok. A szolgáltatókra érvényes szabályok: SZEÜSZ az elektronikus ügyintézési felügyeletnek elektronikus űrlapon tett bejelentés alapján nyújtható. A szolgáltatás nyújtásának ideje alatt a szolgáltató vállalja, hogy informatikai infrastruktúrája megfelel a törvényi előírásoknak, rendelkezik a szükséges informatikai működtetési szabályzatokkal és eljárásrendekkel, illetve képes biztosítani a kezelt adatok védelmét. A szolgáltatás megszüntetése abban az esetben lehetséges, ha a szolgáltató erről a felügyeletet értesíti, illetve szándékát az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi. Az értesítést követően kilencven nappal az érintett szolgáltatás megszüntethető. Amennyiben a szolgáltatás megszűnése a közigazgatás működésében zavart okozhat, úgy a felügyelet jogosult a szolgáltatás megszüntetését hat hónappal elhalasztani. Megszüntetni kötelezően előírt szolgáltatást nem lehet. Az ügyfelekre érvényes szabályok: Bármely SZEÜSZ igénybevétele kötelezően regisztrációhoz kötött. A regisztráció történhet elektronikus úton vagy személyes megjelenéssel. Minden szolgáltatás esetében a szolgáltató határozza meg az informatikai rendszerében a jogosultság és a jogosultság igazolásának feltételeit. Ha egy SZEÜSZ használata jogszabályban kötelezően előírt, akkor a szolgáltatás mindenképpen díjmentes.

Az ügyfelek az elektronikus ügyintézés keretében központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A Kormány által jogszabályban kijelölt szolgáltató útján biztosított központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások az alábbiak: - az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása: Tartalmazza az ügyfél jognyilatkozatait az elektronikus kapcsolattartás módjával, lehetőségeivel, illetve az elektronikus kapcsolattartás ügyfelet érintő naplózásával és értesítéseivel kapcsolatosan; - iratérvényességi nyilvántartás: A nyilvántartás a hatóság által kiadmányozott elektronikus dokumentumok, illetve ezekről az elektronikus dokumentumokról készített papíralapú hiteles másolatok tartalmának és hitelességének ellenőrzését biztosító nyilvántartás; - elektronikus fizetési és elszámolási rendszer: Az EFER működtetője az EFER igénybevételével történő fizetés érdekében megállapodást köt azon banki szolgáltatóval, amely a megállapodásban vállalja, hogy a szervezetekkel való kapcsolattartásra az erre a célra biztosított csatlakozófelületet használja, és megfelel a kormányzati portálon közzétett technikai feltételrendszernek; - azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés: A szolgáltatás keretében a szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja; - központi érkeztetési ügynök: A szolgáltatás lehetővé teszi az állandó érkeztetés biztosítását, így minden hatóságnak 0 24 órában működő külső érkeztető felülete van, amely gyorsítja az ügyintézést; - központi kézbesítési ügynök: A központi kézbesítési ügynök szolgáltatás egységes felületén megvalósulhat a papíralapon, illetve különféle rendszerekből érkező küldemények egységes megérkezése, kézbesítése; - ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről: Lényege, hogy az ügyfelet megadott értesítési címen rendszeres időközönként tájékoztatják arról, hogy meghatározott hatóságok az ügyféltől elektronikus vagy papíralapú nyilatkozatot kaptak-e, illetve adtak-e ki. Az értesítés összesített darabszámot tartalmaz; - papíralapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá: A szolgáltató az ügyfél által benyújtott papíralapú iratokról hiteles elektronikus másolatot készít; - elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása: A nyújtott szolgáltatás esetében a másolat hitelesítés nélkül is hiteles, ha a szolgáltató a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelő módon, zárt informatikai rendszerben készítette, és az iratérvényességi nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint hiteles; - központi azonosítási ügynök: A jogszabályban kijelölt szervezet a hatóságok részére kötelezően nyújtandó azonosság-ellenőrző ügynöki szolgáltatást nyújt KAÜ szolgáltatásként, mely magában foglalja az ügyfélkapus jelszavas azonosítást, valamint a kormány által kötelezően nyújtott személyazonosításokat;

- személyre szabott ügyintézési felület: olyan, az ügyfél által személyre szabható internetes felület, amely az ügyfél számára felületet biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges kötelezettségek teljesítésére és elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére; - ÁNYK űrlapbenyújtási támogatás: Az ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás (a továbbiakban: ÁBT) a szolgáltatás által meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, hatóságokhoz való - azonosítással egybekötött - benyújtását biztosító szolgáltatás; - központi dokumentumhitelesítési ügynök: olyan központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, ahol az ügyfél vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyintézője az általa feltöltött iratot a szolgáltatás által felkínált hitelesítési módok közül választva hitelesítheti; A központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybe vételéhez regisztráció szükséges a központi azonosítási szolgáltatással. A Ket.-ben előírtak alapján az állam az alábbi SZEÜSZ-öket köteles az ügyfelek számára nyújtani: Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása: Tartalmazza az ügyfél jognyilatkozatait az elektronikus kapcsolattartás megengedhetőségére vonatkozóan, az ügyfél által lehetővé tett elektronikus kapcsolattartási formákról, az azonosítással kapcsolatos követelményekről, hivatalos kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségekről, elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igényről, időszaki értesítés az elektronikus ügyintézési cselekményekről igénylésének és körének meghatározásáról, képviseletre vonatkozó jognyilatkozatokról. Az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről: A SZEÜSZ lényege, hogy az ügyfelet megadott értesítési címen rendszeres időközönként tájékoztatják arról, hogy meghatározott hatóságok az ügyféltől elektronikus vagy papír alapú nyilatkozatot kaptak-e, illetve adtak-e ki. Az értesítés összesített darabszámot tartalmaz. Összerendelési nyilvántartás-szolgáltatás: A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerint összerendelési nyilvántartást vezet a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartásban szereplő valamennyi élő természetes személyre vonatkozóan. Azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére: Az azonosítási szolgáltatás olyan SZEÜSZ, amelynek keretében a szolgáltató az elektronikus ügyintézés során megállapítja, hogy egy adott személy megegyezik-e egy korábban regisztrált személlyel. Azonosítási szolgáltatás keretében azonosság-ellenőrző ügynöki szolgáltatás (AESZ), egyedi azonosságellenőrzés-szolgáltatás (EASZ), valamint teljes körű azonosítás-szolgáltatás (TASZ) nyújtható.

Biztonságos kézbesítési szolgáltatás: Olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus üzenet kézbesítésével kapcsolatosan garanciát ad az üzenet bizalmasságának, sértetlenségének és letagadhatatlanságának vonatkozásában. Elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás: A szolgáltatás keretében a SZEÜSZ-szolgáltató a dokumentum hitelességének megőrzését és tartós értelmezhetőségét (olvashatóságát) biztosítja. A hatóság nyilatkozattételével kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása: A hatóság ha elektronikus kiadmányozást végez elektronikus tájékoztató szolgáltatása keretében közzéteszi a hatóság nevében nyilatkozatot tenni jogosult természetes személyek és informatikai eszközök elektronikus aláírásainak ellenőrzéséhez szükséges nyilvános kulcsra, illetve tanúsítványra vonatkozó adatokat. Elektronikus fizetési és elszámolási rendszer: Az EFER működtetője az EFER igénybevételével történő fizetés érdekében megállapodást köt azon banki szolgáltatóval, amely a megállapodásban vállalja, hogy a szervezetekkel való kapcsolattartásra az erre a célra biztosított csatlakozófelületet használja, és megfelel a kormányzati portálon közzétett technikai feltételrendszernek. Iratérvényességi nyilvántartás: A nyilvántartás a hatóság által kiadmányozott elektronikus dokumentumok, illetve ezekről az elektronikus dokumentumokról készített papíralapú hiteles másolatok tartalmának és hitelességének ellenőrzését biztosító nyilvántartás. Kormányzati hitelesítés szolgáltatás: Elektronikus aláírási tanúsítványok kibocsátása, titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása a kiadmányozásra jogosultak számára, a külön jogszabályban meghatározott gépi elektronikus aláírás kibocsátása, tanúsítványok érvényességének igazolása azonnali tanúsítványállapotigazoló szolgáltatással, időbélyegzés-szolgáltatás a hatóságok általi felhasználás céljára, valamint elektronikus aláírás-ellenőrzési szolgáltatás hatóságok részére. Kormányzati elektronikus aláírás-ellenőrzési szolgáltatás: Elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás érvényességének az elektronikus aláírás-politikában meghatározott ellenőrzésére, valamint szükség szerinti, időbélyegzővel és érvényességi információval való kiegészítésére szolgáló SZEÜSZ. Központi azonosítási ügynök: A jogszabályban kijelölt szervezet a hatóságok részére, kötelezően nyújtandó azonosság-ellenőrző ügynöki szolgáltatást nyújt KAÜ szolgáltatásként, mely magában foglalja az ügyfélkapus jelszavas azonosítást, valamint a kormány által kötelezően nyújtott személyazonosításokat. - ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás: Az ÁNYK űrlapbenyújtástámogatási szolgáltatás (a továbbiakban: ÁBT) a szolgáltatás által meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, hatóságokhoz való azonosítással egybekötött benyújtását biztosító szolgáltatás. - Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés: A szolgáltatás keretében a SZEÜSZ-szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja.

- Elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása: A nyújtott szolgáltatás esetében a másolat hitelesítés nélkül is hiteles, ha a szolgáltató a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelő módon, zárt informatikai rendszerben készítette, és az iratérvényességi nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint hiteles. - Papíralapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá: A szolgáltató az ügyfél által benyújtott papíralapú iratokról hiteles elektronikus másolatot készít. - Iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés-szolgáltatás: Két iratkezelő rendszer képes egymással kapcsolatot létesíteni, adatot cserélni. Lehetővé válik az is, hogy két hatóság ilyen módon is tarthassa a kapcsolatot egymással. - Központi érkeztetési ügynök: A szolgáltatás lehetővé teszi az állandó érkeztetés biztosítását, így minden hatóságnak 0 24 órában működő külső érkeztető felülete van, amely gyorsítja az ügyintézést. - Központi kézbesítési ügynök: A központi kézbesítési ügynök szolgáltatás egységes felületén megvalósulhat a papíralapon, illetve különféle rendszerekből érkező küldemények egységes megérkezése, kézbesítése. - A törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kötelezően nyújtandóként előírt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (például: Interaktív virtuális ügyfélszolgálat, Személyre szabott ügyintézési felület, Elektronikus űrlap). A Ket.-ben előírt SZEÜSZ-ök közül a napi munka során az alábbiakkal találkozunk: - Kormányzati hitelesítési szolgáltatás és kormányzati elektronikus aláírás-hitelesítési szolgáltatás: a SZEÜSZ szolgáltatója a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. segítségével a közigazgatási szervek elektronikus aláírási, hitelesítési és elektronikus időbélyegzési szolgáltatásai valósulnak meg. - Központi érkeztetési ügynök: ez a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításával bevezetett KÉR rendszer, amely az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer létrehozásával összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 323/2014. (XII. 15.) Korm. rendelet által kijelölt szervezetek részére kötelezően használandó mindazon iratok érkeztetése során, amelyeket a rendelet a 2. számú mellékletében nem jelölt kizárt iratkörnek. - Elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása és papíralapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá: a SZEÜSZ-ök a 323/2014. (XII. 15.) Korm. rendeletben kötelezett szervek számára érkező dokumentumokat a KEKKH munkatársai digitalizálják, s elektronikus aláírással ellátva juttatják el a címzett hivatali kapus tárhelyére, míg a kiküldendő levelek esetében a szerv által készített és elektronikusan aláírt küldeményeket a postai hibrid rendszer közreműködésével, automatikusan nyomtatják ki, borítékolják és küldik el a címzett részére. Indokolás: jogszabályváltozás, 2015. évi CCXXII, törvény hatályba lépése

3.1.3. KÖZPONTI ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÓ RENDSZER 76. oldal harmadik bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: Magában foglalja: - az elektronikus kormányzati gerinchálózatot (EKG) - a nemzeti távközlési gerinchálózatot (NTG); - a kormányzati portált; - a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot; - az ott megjelenő szolgáltatásokat; - és ügyintézési lehetőségeket; - valamint azok fenntartóit és üzemeltetőit; - továbbá biztosítja az ügyfelek számára az elektronikus ügyfélkapu létesítésének lehetőségét. Indokolás: jogszabályváltozás követése

V. FEJEZET ÜGYVITEL, ÜGYKEZELÉS 2. AZ ÜGYIRATKEZELÉS SZABÁLYOZÁSA 83. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A kormány 2003-ban hívta életre a közfeladatot ellátó szervek egységes iratkezeléséről szóló projektet, s létrehozta a Kormányzati Iratkezelési Felügyeletet (KIF). 2014 júliusától a köziratok kezelésének szakmai irányítása a belügyminiszter hatáskörébe kerül tartozik. Az iratkezelés felügyelete igen sokrétű. A belügyminiszter a központi közigazgatási szervek iratkezelésének szakmai felügyeletén túl összehangolja a közfeladatot ellátó szervek egészére vonatkozóan az elektronikus iratkezelés és ügyintézés fokozatos bevezetésével összefüggő feladatok végrehajtását. Indokolás: pontosítás, mivel az idő múlására tekintettel a törölt rész már nem releváns információ. 2.1. AZ ÜGYIRATKEZELÉS IRÁNYÍTÁSA, FELÜGYELETE 86. oldal első bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A levéltári törvény alapján a közlevéltár lehet általános és vagy szaklevéltár, továbbá önkormányzat, köztestület vagy egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára. Általános levéltár a Magyar Nemzeti Levéltár és Budapest Főváros Levéltára. A Magyar Nemzeti Levéltár központi általános levéltár, amely megyei tagintézményekkel (a korábbi megyei levéltárak) rendelkezik. Állami szaklevéltár a Hadtörténelmi Levéltár, a Földügyi és Távérzékelés Levéltár, a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a VERITAS Történetkutató Intézet levéltára. Szaklevéltárakat alapíthatnak továbbá a felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmények. Indokolás: pontosítás és jogszabályváltozás, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása. 2.3. AZ EGYSÉGES KORMÁNYZATI ÜGYIRATKEZELŐ RENDSZER 92. oldal (91. oldalról áthúzódó) felsorolása az alábbiak szerint módosul: A speciális kivételek közé tartoznak: - a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak, továbbá az idegenrendészeti őrzött szálláson, közösségi szálláson elhelyezettek küldeményei; - a Magyar Közlöny Szerkesztőség küldeményei;

- az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyugdíjmegállapítási, nyugdíjfolyósítási és adategyeztetési eljárásaiban keletkezett küldemények; - a diplomáciai és konzuli küldemények, valamint a Magyarországon akkreditált diplomáciai testületek küldeményei; - a különleges digitalizálási eljárást igénylő küldemények; - a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott biztonsági okmányok; - a kegyelmi ügyek; - a nemzetközi elfogató parancs; - a nemzetbiztonsági kérdőív, nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményeit tartalmazó dokumentumok; - a rendszerbe bekapcsolt szervek iratkezelési szabályzatában meghatározott egyes iratok; - a rendszerbe bekapcsolt szervek iratkezelési szabályzatában meghatározott azon küldemények, amelyek kezelésére a szerv iratkezelési szabályzata speciális rendelkezéseket tartalmaz és digitalizálásukról a szerv gondoskodik; - a sikertelen kézbesítés miatt a feladónak visszaküldött küldemények; - a feladóhoz visszaérkezett tértivevények; - a fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatási és lakáscélú állami támogatási feladataival kapcsolatos küldemények; - a földügyi igazgatási feladatok körébe tartozó külön jogszabályban meghatározott küldemények. Indokolás: jogszabályváltozás, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása. 3. AZ ÜGYIRATKEZELÉS FOLYAMATA 3.1. KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE 3.1.3. A KÉR-HEZ ÉRKEZETT IRATOK ÁTVÉTELE, KEZELÉSE 96. oldal hetedik (utolsó) bekezdésének 47-es hivatkozása az alábbiak szerint módosul: 47 A futárszolgálat a szolgáltatást az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer telephelyéről munkanapokon, naponta egyszer, hétfőtől csütörtökig 13 órai, pénteken 10 órai indulással teljesíti. Indokolás: jogszabályváltozás, a belföldi Állami Futárszolgálat tevékenységének szabályozásáról szóló 44/1998. (X. 14.) BM rendelet módosítása

VI. FEJEZET ADATVÉDELMI ÉS TITKOSÜGYIRAT-KEZELÉSI ISMERETEK 1. ADATVÉDELEM ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG 1.1. AZ ADATVÉDELEM LÉNYEGI TARTALMA 1.1.2. AZ ADATKEZELÉS JOGSZERŰSÉGE 127. oldal első bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: Az Infotv. meghatározása szerint a hozzájárulás az érintett kívánságának akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez. Indokolás: jogszabályváltozás, az információs önrendelkezés jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása. 1.1.3. AZ ÉRINTETT RENDELKEZÉSE AZ ADATKEZELÉS SORÁN 129. oldal első bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: Az Infotv. az érintett számára biztosítja, hogy adatai kezelését annak teljes folyamatában nyomon követhesse. Kérésére mind a kötelező, mind az önkéntes nyilvántartások adatkezelője tájékoztatni köteles arról, hogy mely adatait kezeli. A tájékoztatás, melyet az adatkezelő a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, legfeljebb azonban harminc 25 napon belül köteles megadni, ingyenes. Indokolás: jogszabályváltozás, az információs önrendelkezés jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása. 1.2. INFORMÁCIÓSZABADSÁG 1.2.2. A NYILVÁNOSSÁG ALÓL MENTESÜLŐ NEM NYILVÁNOS ADATOK 130. oldal nyolcadik (utolsó) bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A NAIH gondoskodik a polgárok alapjogi védelméről. Ennek megfelelően a hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet. Emellett a NAIH hatósági jogkörrel is rendelkezik, ezért bizonyos esetekben adatvédelmi hatósági eljárás keretében szankciókkal, akár 10 20 millió forintig terjedő bírsággal is sújthatja a jogsértő adatkezelőket. Indokolás: jogszabályváltozás, az információs önrendelkezés jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása.

2. A TITKOSÜGY-KEZELÉS ELMÉLETI ALAPISMERETEI 2.8. A MINŐSÍTETT ADATOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME 2.8.2. A MINŐSÍTETT ADATOK VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES BIZTONSÁGI FELTÉTELEK 143. oldal hetedik (utolsó) bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: A Mavtv. hosszú átmeneti időt biztosít a hatályba lépése napján nemzeti minősített adatot felhasználó szerveknek az engedélyek megszerzésére: ezeket az engedélyeket 2017. 2018. december 31-ig kell beszerezniük. Indokolás: jogszabályváltozás, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvénymódosítása. FOGALOMTÁR 165. oldal utolsó fogalmának szövege az alábbiak szerint módosul: Hozzájárulás Az érintett kívánságának akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez. Indokolás: jogszabályváltozás, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása. IRATMINTATÁR 186. oldalon lévő 9. Hagyományos iktatókönyv iratminta lecserélésre kerül az alábbira: Indokolás: pontosítás, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm.- rendelet rendelkezésével összhangban mutatja be az iktatókönyv adattartalmát.

9. Hagyományos iktatókönyv (Kétoldalas iratminta) Sorszám időpontja Érkezés módja Iktatás időpontja Küldő megnevezése Küldő iktatószáma (hivatkozási szám) Tárgy Példánysorszám Terjedelem Mellékletek száma terjedelme Ügyintézési határidő Elintézés időpontja

neve Ügyintéző Címzett Továbbított irat szervezeti egysége neve címe terjedel me példánysorszáma időpontja továbbítás módja Irattárba helyezés időpontja Irattári tételszám Kezelési bejegyzés (csatolás, visszaérkezés stb.)