TARTALOMJEGYZÉK... 0 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA:... 0

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 0 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA:... 0 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA... 0 2.1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA... 0 2.2 A SZABÁLYZAT KIDOLGOZÁSÁÉRT FELELŐS... 0 3. A PÉNZMOSÁS FOGALMA... 4 3.1 A PÉNZMOSÁS BTK. SZERINTI JOGÁLLÁSA... 4 3.2 A PÉNZMOSÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE... 4 3.3 TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA... 4 3.4 A PÉNZMOSÁS JELLEMZŐ FOLYAMATA... 4 4. AZONOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG... 4 4.1 AZ AZONOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSAI... 4 4.2 PÉNZTÁRTAG, ILL. ÜGYFÉL AZONOSÍTÁS... 4 4.2.1 Azonosítás természetes személy esetén... 4 4.2.2 Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosítása... 4 4.2.3 A pénztártag-azonosítás belső eljárási rendje... 4 4.3 BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG... 4 4.3.1 A pénztártaggal közvetlen kapcsolatban álló ügyintézők jogai és kötelezettségei... 4 4.3.2 A bejelentést tevő alkalmazott vezetőjének jogai és kötelezettségei... 4 4.3.3 A 4. sz. melléklet szerinti felelős személy jogai és kötelezettségei... 4 4.3.4. A belső ellenőrzés jogai és kötelezettségei... 4 4.3.5 A bejelentés tartalma (3. sz. melléklet)... 4 4.3.6 Bejelentéssel kapcsolatos egyéb szabályok... 4 4.3.7 Titokvédelmi szabályok... 4 4.3.8 Riasztás tilalma... 4 4.4 A SZOKATLAN TRANZAKCIÓK FELISMERÉSE... 4 4.4.1 Szokatlan tranzakciók... 4 4.5 TRANZAKCIÓ FELFÜGGESZTÉSE... 4 4.6 A KÖTELEZETTSÉGEK MEGSZEGÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI... 4 4.7 KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS... 4 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 4 MELLÉKLETEK... 4 - Tartalomjegyzék 0/36. oldal

1. A SZABÁLYZAT CÉLJA: a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Törvény) hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltató szervezetek közül az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tevékenységet végző Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztáránál (továbbiakban: pénztár) egységes elvek szerint szabályozni és alkalmazni a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó normákat. A szabályzat alapjául a pénztár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) ajánlásainak figyelembevételével elkészített mintaszabályzatot használta fel. 1. fejezet A szabályzat célja 0/36. oldal

2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA Területi hatálya kiterjed a Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár teljes szervezetére. Hatálya alá tartozik a pénztár ügyfele, vezetője, alkalmazottja. Időbeli hatálya: elfogadásával lép hatályba. 2.2 A SZABÁLYZAT KIDOLGOZÁSÁÉRT FELELŐS IT elnök. 2. fejezet Hatály és felelősség meghatározása 0/36. oldal

3. A PÉNZMOSÁS FOGALMA A pénzmosás kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett - bűncselekményből származó - pénz eredetének azonosíthatóságát és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. A bűncselekményből származó jövedelem jellemző módon jelentős összeg, hiszen kisebb összegek eredetét nem kell bonyolult pénzügyi manőverekkel legalizálni. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy mindig meg kell, hogy előzze valamilyen, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző tevékenység. A szervezett bűnözéshez kapcsolható, jelentős bevételt eredményező, Büntető Törvénykönyvbe (a továbbiakban: Btk.) ütköző cselekmények különösen: o a kábítószer-kereskedelem; o az illegális fegyverkereskedelem; o a gépkocsi lopás; o az embercsempészés; o a prostitúció, leánykereskedelem; o a gazdasági bűncselekmények, valamint o az adócsalás; o a korrupció. 3.1 A PÉNZMOSÁS BTK. SZERINTI JOGÁLLÁSA A Btk. 303. (1) bekezdése szerint a pénzmosás tényállása: Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. magyarázata szerint dolgon az önálló testi tárgyakon kívül a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. A pénzmosás tényállásának tehát három, Btk.-ban meghatározott konjunktív feltétele: 3. fejezet A pénzmosás fogalma 0/36. oldal

1.) dolog (általában pénz) szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származzon; 2.) célzat: a dolog eredetének leplezése (kivéve a gondatlan elkövetés esetét); 3.) gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználása, illetve a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankművelet végzése. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást üzletszerűen, különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, hivatalos személyként, ügyvédként követik el. Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez és gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a fent meghatározott gondatlan cselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, vagy pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve hivatalos személyként követik el. 3.2 A PÉNZMOSÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE Aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki az említett bejelentési kötelezettségének gondatlanságból nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. 3. fejezet A pénzmosás fogalma 0/36. oldal

3.3 TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA A terrorizmus finanszírozása a Btk. alapján bűncselekmény, ugyanolyan bűncselekmény, mint a terrorizmus maga. Felismerésében a nehézséget az okozza, hogy mind legális, mind illegális forrásból eredő eszközök felhasználhatók a terrorizmus finanszírozására. A PSZÁF honlapján szereplő terrorista listákon lévő személyekkel és szervezetekkel kapcsolatban fokozottan ellenőrizni kell, hogy a pénztár nem került-e velük kapcsolatba és ha igen, azt a pénzmosás gyanúja eljárásának megfelelően kell kezelni. 3.4 A PÉNZMOSÁS JELLEMZŐ FOLYAMATA A pénzmosás megvalósulásának - azaz az illegális úton szerzett pénz legális csatornákba juttatásának - folyamatában a következő, egymástól jól elkülöníthető szakaszok állapíthatók meg: A pénzmosás 3 fázisa: 1.) Elhelyezés A bűncselekményekből származó készpénz bevételeket a bűnözők pénzügyi szolgáltatóknál, így bankokban, pénzügyi vállalkozásoknál helyezik el, ahonnan rövid időn belül belföldre, vagy külföldre kívánják továbbítani, esetleg más fizetőeszközre transzformálva. a) A bűnözők ennek kapcsán sokszor teljesen ismeretlen, gyanútlan személyeket alkalmaznak arra, hogy a készpénzt kis részletekben, több pénzügyi szolgáltatónál fizessék be. Az idegen személyek jelentős honoráriumot kapnak az adott befizetések végrehajtásáért. Tevékenységük során a bűnözők felügyelet alatt tartják őket, hogy a befizetésre átadott pénzösszegek valóban rendeltetési helyükre jussanak. E módszer alkalmazása esetén a pénzt átadó bűnöző, vagy képviselője akkor is anonim marad, ha a ténylegesen befizető személyt azonosítják. b) A külföldön elkövetett bűncselekményekből származó illegális jövedelem becsempészését követően oly módon, olyan címszó alatt helyezik el, mintha 3. fejezet A pénzmosás fogalma 0/36. oldal

az szabályos üzleti tevékenységből, legális gazdálkodásból származó bevétel lenne. c) Jellemző, hogy a pénzmosást folytatók intenzív készpénzforgalommal járó üzletek (pl. játékkaszinók, éttermek, áruházak, pénzváltóhelyek stb.) megszerzésére törekednek és e vállalkozásaikból származó legális bevételeiket piszkos jövedelmeikkel vegyítik. d) Több bűnöző csoport kifejezetten pénzmosás céljára hoz létre vállalkozásokat, melyeknek olyan személyek a vezetői, névleges tulajdonosai, akiknek semmi köze sincs a bűncselekményből származó jövedelem megszerzéséhez. Egyedüli feladatuk az, hogy a legális vállalkozást a jogszabályoknak messzemenően eleget téve irányítsák, és mossák a pénzt. 2.) Rétegezés (bujtatás) Ez az illegális bevételek forrásaiktól való különválasztását jelenti különböző pénzügyi tranzakciókkal, s célja a bevétel forrásának elrejtése, bújtatása, anonimitás biztosítása. Ennek során a bűncselekménnyel szerzett vagyont oly módon törekednek elválasztani a forrástól, a jövedelem megszerzőjének személyétől, hogy végül rájuk, a vagyon eredetére a szokásos eljárások végrehajtása során ne lehessen következtetni. Alkalmazott eljárások: a) Az illegális bevételt részletekre bontva, többszöri (lehetőleg határokon átmenő) átutalást végezve juttatják el a címzetthez. b) A nemzetközi átutalások során off-shore társaságok, bankok, off-shore területeken lévő bankok igénybevétele. c) Hamis számlák felhasználása a tranzakciók alapjául, hamis export, import iratok. d) Fiktív gazdasági társaságok, személyek felhasználása. e) A tranzakció sorozat megszakítása készpénzes műveletekkel, fiktív bankok felhasználása. 3.) Integrálás 3. fejezet A pénzmosás fogalma 0/36. oldal

A bűnös módon megszerzett tőkének a gazdaságba történő visszaáramoltatását jelenti. Ennek sikeres végrehajtása esetén a bevétel jogszerű üzleti tevékenységből származó pénzalapnak tűnik. Gyakorlattá vált, hogy készpénzben teljesítik a kifizetéseket, s ily módon a számlavezetésekből nem lehet következtetni a pénzforgalomra, a jövedelem mértékére. A bűncselekményből származó készpénzt azonnal beforgatják (szintén készpénzként) a legális gazdaságba. Részben valós kifizetéseket teljesítenek, részben pedig fiktív teljesítést igazoló számlákat egyenlítenek ki. (Bevett gyakorlat a vállalkozások közötti fiktív számlázás; a tényleges üzleti tevékenységet nem folytató vállalkozás szabályos számlákat állít ki, szállítói számlákat egyenlít ki, adót fizet, mintha valóságos tevékenységet folytatna, pl. étterem esetében.) A pénzmosás három szakasza nem törvényszerűen követi egymást, esetenként egy egy fázis kimarad, átfedik egymást, illetve csupán egy mozzanattal megvalósul meg a cselekmény. A nemzetközi bűnüldözési- és felderítési tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az illegális pénzeket legkönnyebben az elhelyezéskor lehet tetten érni. Mivel a pénz tisztára mosásának leggyorsabb és legegyszerűbb módja a banki vagy valamilyen más pénzügyi tranzakció, ezért a pénzmosás leggyakoribb színtere a pénzügyi szolgáltatói szféra: a hitelintézetek, befektetési szolgáltatók, biztosítók, pénztárak és a közvetítő szervezetek. Ebből következik, hogy a pénzmosás felderítésében és megakadályozásában is kulcsszerepe van ezen szervezetek apparátusának és munkatársainak. 3. fejezet A pénzmosás fogalma 0/36. oldal

4. AZONOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 4.1 AZ AZONOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSAI Ügyfélnek minősül a Törvény 2. -a alapján az a személy, aki a szolgáltatóval (jelen szabályzatban a továbbiakban: szolgáltató vagy pénztár) a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére szerződést köt (rendszeres ügyfél), illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad (alkalmi ügyfél). Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. Azonosításnak minősül, ha a szolgáltató meggyőződik az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságáról és azokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. Tényleges tulajdonosnak minősül az, akinek az érdekében az ügyfél az ügyleti megbízást adta, illetve aki az ügyleti megbízás során létrejött vagyoni előny felett utasítási, kapcsolt vállalkozási, megbízási, meghatalmazási, vagyonkezelési, vagy egyéb jogviszony alapján rendelkezhet. Azoknál a jogi személyeknél, amelyek működését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezi és felügyeli, az azonosítási kötelezettséget teljesítettnek lehet tekinteni. A Törvény 3. (1)-(4) bekezdésében megfogalmazott azonosítási kötelezettséget a következő eltéréssel kell alkalmazni, figyelemmel a 3. (6) bekezdésekben meghatározottakra: 2004. április másodikától a pénztár megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel a törvény hatályba lépése előtt lépett üzleti kapcsolatba és az ügyfél a szolgáltató írásbeli értesítése ellenére a szolgáltatónál azonosítás céljából személyesen nem jelent meg, és az ügyfél, illetve a tényleges tulajdonos azonosítása a törvény szerint nem teljes körűen volt elvégezhető. 4. fejezet Azonosítási kötelezettség 0/36. oldal

Ténylegesen összefüggő több ügyleti megbízás: Ugyanazon ügyfél által ugyanannál a pénzügyi szolgáltató szervezetnél, vagy annak bármelyik szervezeti egységénél (telephelyénél, fióktelepénél) több alkalommal, egy vagy több egymást követő munkanapon adott, kétmillió forint értékhatár alatti készpénzmozgással járó megbízás kezdeményezése, illetve erre irányuló ügylet kötése, ha azok együttes értéke eléri vagy meghaladja a kétmillió forintot. A Törvény értelmében a pénztár az ügyfelét saját pénztártag szerződéskötéskor azonosítja, mégpedig azoknak az adatoknak rögzítésével, melyeket a Törvény 5. (1) bekezdése határoz meg. Azoknak az ügyfeleknek az azonosítására, amelyekkel a pénztár szerződést nem kötött, akkor kerül sor, amikor az általa kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások a két millió forint összeghatárt elérik, meghaladják. Az azonosító adatok rögzítésére a belépési nyilatkozaton, annak kitöltésekor kerül sor. Egyebekben a pénztár rendelkezésére álló számítógépes adatbázisból ezek az adatok elérhetőek. Amennyiben a tranzakciót folytató személy, vagy az általa képviselt harmadik fél nem ügyfele a pénztárnak, a 2. számú melléklet szerinti adatlap kerül kitöltésre. Amennyiben a pénztár az adott ügyfelet már azonosította, és az adatok ily módon rendelkezésére állnak, nem kell újabb adatlapot kitölteni. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél azonosító adatait, ha azokban nincs változás elegendő egyetlen alkalommal rögzíteni, kivéve ha felmerül annak gyanúja, hogy az adatok nem felelnek meg a valóságnak. Az azonosítás során keletkező iratok kezelésére, megőrzésére a pénztár Iratkezelési Szabályzatának rendelkezései az irányadóak. A Törvény pénztártag-azonosításra vonatkozó előírásait a pénztár a 6. számú melléklet szerinti hirdetményben az ügyfélfogadásra kijelölt helyiségekben közzéteszi a zökkenőmentes ügyintézés érdekében. Az azonosítási adatlap kitöltéséért, továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a felelős személy részére való megküldéséért az az alkalmazott felel, aki a kérdéses tranzakciót bonyolította, szerződést kötötte. Amennyiben az alkalmazott a tranzakciót a 4.4 fejezet alapján vagy egyébként szokatlannak ítéli, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül köteles megküldeni a 4. számú mellékletben megjelölt bejelentésért felelős személynek, és e tényről az IT elnököt előzetesen tájékoztatni. (Ha a bejelentés a IT 4. fejezet Azonosítási kötelezettség 0/36. oldal

elnök tevékenységére is utal, ebben az esetben közvetlenül, tájékoztatási kötelezettség nélkül küldi a bejelentést a felelős személynek.) A bejelentés elmulasztása miatt az alkalmazott, és az IT elnök vétkességük függvényében felelnek, a bejelentés továbbítását az IT elnök nem tagadhatja meg. Ha az IT elnök pozitív irányban felülbírálja az alkalmazottat, vagyis bejelentendőnek minősít ügyletet, akkor az alkalmazott nem tagadhatja meg a bejelentési adatlap kitöltését, továbbküldését. Amennyiben az IT elnök megtagadja a bejelentés továbbítását a felelős személy felé, akkor az alkalmazott a felelős személy felé panasszal élhet, melynek célja, hogy mentesülhessen a büntetőjogi szankciók alól. Az azonosítási kötelezettség és a 4.3 fejezetben kifejtett bejelentési kötelezettség közötti lényeges különbség: o az azonosítási kötelezettség alapvetően a törvényben meghatározott esetekben keletkezik, míg a bejelentési kötelezettség az ügyleti megbízás körülményei alapján keletkezik, és értékhatártól független; o az azonosítás független az ügyleti megbízás körülményeitől, tehát akár szokatlan, akár megszokott tranzakcióval találkozik az alkalmazott, az értékhatár elérése esetén kötelező az azonosítás; o míg az azonosítás ténye egyértelmű, hiszen a kötelezettség törvényből fakad, és erre a pénztártag figyelmét hirdetés útján is felhívja a pénztár, addig - még a pénztártag kifejezetten erre vonatkozó kérdése esetében is - tilos az arra való utalás, hogy a tranzakciót az alkalmazott be kívánja jelenteni. A két kötelezettség között azonos, hogy sem az azonosítási, sem a bejelentő adatlap kitöltése nem bízható az ügyfélre. 4.2 PÉNZTÁRTAG, ILL. ÜGYFÉL AZONOSÍTÁS 4.2.1 Azonosítás természetes személy esetén Az azonosítás során rögzíteni kell a pénztártag ill. ügyfél: o családi és utónevét, (születéskori nevét) előző nevét, leánykori nevét; o születése helyét, idejét; o anyja nevét; o állampolgárságát; o lakcímét; o és az azonosító okmány számát, annak típusát. 4. fejezet Azonosítási kötelezettség 0/36. oldal

Külföldi természetes személy esetében a fentiek közül a (fényképes) azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet kell rögzíteni. Azonosítás során a pénztár köteles az alábbi okmányok valamelyikének bemutatását kérni: o Magyar állampolgársággal rendelkező természetes személy esetén: személyi igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (ha az érvényes bejelentett lakcímet a személyi igazolvány nem tartalmazza); új típusú, legkorábban 2001-ben kibocsátott kártyás vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány; útlevél és lakcímet igazoló hatósági igazolvány; 14. életévét be nem töltött természetes személy esetén személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány vagy útlevél vagy diákigazolvány. o Magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy esetén: Európai Uniós állampolgár esetén minden elismert azonosító okmány; egyéb állampolgárság esetén fényképes azonosító okmány (útlevél, személyi azonosító igazolvány ha az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy érvényes tartózkodási engedély) és a magyarországi tartózkodási hely megjelölése (igazolás vagy bemondás alapján). Amennyiben a pénztártag ill. ügyfél személyének azonosítására nem hajlandó, meg kell tagadni az ügylet végrehajtását. 4.2.2 Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosítása Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) - a 4.2.1. pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően az alábbi körülmények fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi okiratokat köteles(ek) bemutatni: 4. fejezet Azonosítási kötelezettség 0/36. oldal

1.) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetõleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta, 2.) más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta, 3.) külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént. Ezenkívül be kell mutatnia a cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet alapító okiratát (társasági szerződését). Jogi személyek esetében az azonosítás során eredeti iratok hiányában csak hitelesített másolat fogadható el. Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges, amely hitelesített fordítással együtt fogadható el. A jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosítása során rögzíteni kell: o Név, rövidített név; o Székhely (külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe); o Fő tevékenységi kör; o Azonosító okirat(ok) száma(i), amennyiben van(nak); o Képviseletre jogosultak neve, beosztása; o Kézbesítési megbízott azonosításra alkalmas adatai. Amennyiben az ügyleti megbízást a pénztártag illetve ügyfél jogi személy, vagy más szervezet, továbbá harmadik személy számára kívánja bonyolítani, úgy az ügyletben szereplő minden fél személyazonosságát illetve azonosító adatait meg kell állapítani. Az azonosítás során a pénztártag illetve ügyfél köteles a pénztár részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra a személyre vonatkozóan, akinek a nevében illetőleg javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás (megbízás) alapján vagy anélkül eljár (tényleges tulajdonos). 4. fejezet Azonosítási kötelezettség 0/36. oldal

A törvényi rendelkezés értelmében az azonosítás során a pénztár köteles ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját vagy más nevében teljesíti-e. A nyilatkozat szerepelhet az azonosítási adatokhoz hasonlóan a szerződésben, illetve arról készülhet a 7. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány. Követelmény, hogy a pénztártag ill. ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozzon. Nyilatkozatnak tekinthető az is, ha a pénztártag aláírja a belépési nyilatkozatot, mert az Öpt. alapján nincs lehetőség más nevében való belépésre. Ilyen esetben nincs szükség külön nyilatkoztatásra. Amennyiben a pénztártag illetve ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy azonosítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a pénztár nem teljesíti, a pénztártaggal, ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba. Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, az ügyleti megbízás volumene, iránya eltér a megszokottól, a pénztár az ügyfelet nyilatkozattételre szólítja fel. A pénztártag illetve ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a pénztárat értesíteni. E tényt a pénztár a szerződési feltételek között szerepelteti. 4.2.3 A pénztártag-azonosítás belső eljárási rendje Az azonosító adatok rögzítéséhez a belépési nyilatkozatot vagy a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványt kell használni. A saját pénztártag azonosításához a pénztár tagnyilvántartó szoftvere segítségével tárolt adatok is alkalmazhatók. Ebben az esetben az azonosítást - a név kivételével - az alábbi öt lehetőségből kiválasztva legalább három egyedi adat alapján kell elvégezni az azonosító adatok pénztártagtól történő megkérdezésével: o tagsági okiratszám; o születési idő, hely; o anyja neve; o lakcím; o személyi igazolvány szám. 4. fejezet Azonosítási kötelezettség 0/36. oldal

Amennyiben a pénztártag mindhárom adat vonatkozásában kielégítő választ tud nyújtani, úgy az azonosítás sikeresnek tekintendő. A tagi adatok kezelésére és megőrzésére az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak az irányadóak. A pénztártag-azonosítása során a 4.1 pont szerinti előírásokat be kell tartani, illetve a pénztártag figyelmét fel kell hívni az ügyfélfogadásra kijelölt helyiségekben jól látható helyen kifüggesztett, a pénztártag ezen kötelezettségeire vonatkozó hirdetményre. 4.3 BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A Törvény 8. (1) bekezdése értelmében pénzmosásra utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a pénztár IT elnöke, felelős személye illetve alkalmazottja köteles: o az ügyfelet értékhatárra tekintet nélkül azonosítani, ha az korábban nem történt meg; o a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről bejelentést tenni a 3. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével és továbbításával. A Törvényben megfogalmazottak szerint felelős személyként a pénztár Igazgatótanácsa jelen szabályzat elfogadásával a 4. számú mellékletben meghatározott személy(eke)t jelöli ki. 4.3.1 A pénztártaggal közvetlen kapcsolatban álló ügyintézők jogai és kötelezettségei o Kötelezettségei: az azonosítási kötelezettség teljesítése (adatlap kitöltés, vagy azonosított pénztártag esetén azonosság ellenőrzése); pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése; bejelentésben a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény megfogalmazása; kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása, az IT elnök előzetes tájékoztatása mellett, rajta keresztül a felelős személynek, pénztártag előtt a bejelentés - illetőleg a vizsgálat - tényének titokban tartása 4. fejezet Azonosítási kötelezettség 0/36. oldal

o Jogai: panaszjog, amennyiben az IT elnök a bejelentés továbbküldését megtagadja; névtelenséghez való jog, mivel a bejelentéseken nem kell megjelölni az eljáró alkalmazott nevét, csupán az ügygazda fiókot, amely intézkedés tovább növeli a bejelentő kedvező helyzetét a bejelentések titkos kezelésén túlmenően. (Természetesen a vezető tisztában van a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyével, ezt azonban csak akkor kell a hatóság rendelkezésére bocsátani, amikor arra kifejezett kérés érkezik a felelős személyen keresztül, olyan információk kiadása céljából, amelyeket csak ő birtokol.); mentesül az üzleti titok megtartásának kötelezettsége alól, amennyiben bejelentés megtételét kezdeményezi, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem; konzultáció lehetősége a bejelentést fogadó felelős személlyel. 4.3.2 A bejelentést tevő alkalmazott vezetőjének jogai és kötelezettségei o Kötelezettségei: a bejelentésről kapott információ megtartása; a vezetői ellenőrzés keretében az alkalmazottak azonosítással, bejelentéssel kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése. o Jogai: információhoz való hozzájutás a bejelentésről, az eljárás eredménye tekintetében. 4.3.3 A 4. sz. melléklet szerinti felelős személy jogai és kötelezettségei o Kötelezettségei: a hozzá érkezett bejelentések eljuttatása az ORFK részére azonnal, de legkésőbb az érkezéstől számított 2 munkanapon belül; 4. fejezet Azonosítási kötelezettség 0/36. oldal

amennyiben szokatlan tranzakcióra egyéb úton információi keletkeznek, ezekről felvilágosítás kérése a számlavezetőtől, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése; a bejelentések törvényben meghatározott tartalmi, formai elemeinek vizsgálata, azok esetleges kiegészítése; az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával; kapcsolattartás az ORFK kijelölt egységeivel a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás a bejelentett számlákról, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról; a belső ellenőrzés céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása. o Jogai: korlátlan betekintési lehetőség a részére megküldött bejelentésben érintett tranzakció, számla adataiba, pénztártag dossziéjába; a bejelentés további sorsáról információ kérése az azt fogadó hatóságtól. 4.3.4. A belső ellenőrzés jogai és kötelezettségei o Kötelezettségei: a pénzmosási szabályok betartásának és a terrorizmus elleni fellépés rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az azonosítás pontos elvégzése, az oktatás vizsgálata; a vizsgálatok megállapításairól az ellenőrző bizottság tájékoztatása. o Jogai: a pénzmosás témakörbeli vizsgálatoknál a szükséges adatokhoz való hozzáférés joga. 4.3.5 A bejelentés tartalma (3. sz. melléklet) a pénztár neve, adatai, felelős személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma; bejelentés dátuma; 4. fejezet Azonosítási kötelezettség 0/36. oldal

tranzakció dátuma; az azonosítási kötelezettség teljesítése során rögzített személyi adatok; gazdasági társaságok kapcsán meghatározott azonosító adatok; tranzakció adatai, így különösen a tranzakció típusa, érintett összeg (kedvezményezett, kötelezett); szokatlan körülmények részletes leírása, mellékletként lehetőleg az ügyfél eddigi tranzakciói és a részére érkező pénzek feladóiról rendelkezésre álló információ. A bejelentéseket a törvényben megfogalmazottak szerint az Országos Rendőrfőkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság Pénzmosás Elleni Osztálya fogadja, és dolgozza fel. A bejelentések megtételére a felelős személy kötelezett, aki személyesen, illetve postai úton, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat. A Pénzmosás Elleni Osztály a bejelentésben foglaltak alapján szükség szerint pótinformációt kér a pénztártól, ezt követően pedig minden esetben lefolytatja az ellenőrzést a hazai és a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek felhasználásával, a titokvédelmi szabályok betartása mellett. A bejelentés ellenőrzése után az Osztály értesítést küld a pénztárnak arról, hogy a bejelentett tranzakcióról bebizonyosodott-e a Btk.-ban megfogalmazott bűncselekményekkel való kapcsolat. 4.3.6 Bejelentéssel kapcsolatos egyéb szabályok A pénztártaggal közvetlen kapcsolatban állók, az okmányok feldolgozását végző ügyintézők a kitöltött adatlapot továbbítják az IT elnökön keresztül a 4. számú mellékletben felelősként megjelölt személynek (ill. helyettesének), és a továbbítást igazoltatják az adatlap átvevőjével (az adatlapon elhelyezett átvettem felirattal, amelyet az átvétel dátuma és az átvevő aláírása követ). Az ORFK-hoz történő bejelentések tényének igazolására az ajánlott küldeményként történő feladáshoz szolgáló űrlap alkalmazandó. A bejelentések nyilvántartására, a titokvédelmi szabályokra, az okmányok tíz éves őrzési kötelezettségére a pénztár Iratkezelési Szabályzatában foglaltak az irányadóak a 2003. évi XV. törvényben előírtak mindenkori betartásával. 4. fejezet Azonosítási kötelezettség 0/36. oldal

Az alkalmazottak a pénztártaggal szemben az ügyfélfogadás íratlan szabályai szerint kötelesek eljárni az azonosítási és bejelentési kötelezettség teljesítése során is. A 2003. évi XV. törvény előírásai szerint pénztártag azonosítást ugyanolyan - a pénzügyi művelet részét képező - természetes feladatként kell végrehajtani, mint ahogyan a pénzkifizetéseknél ez szokványos gyakorlat. Ügyelni kell arra, hogy az alkalmazottak fellépése ne bizalmatlanságnak tűnjön, hanem adminisztratív kötelezettségnek. 4.3.7 Titokvédelmi szabályok A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a pénztártitok megsértésének vagy más akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat- vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének. Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról és a munkáltatói tagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató rendelkezésére álló, általa nem gyűjthető, nem kezelhető, de tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag, a pénztártag kedvezményezettjének, örökösének, közeli hozzátartozójának személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, illetve, amely a munkáltatói tag, illetve a támogató adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik. A pénztártitkot mindenki, aki bármilyen módon hozzáférhet köteles megőrizni. Aki a pénztártitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető. Minősített esetként 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a bűncselekményt jogtalan előnyszerzés végett, a pénztárnak vagy másnak hátrányt okozva követi el. Nem büntethető pénztártitok megsértése miatt, aki pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. 4. fejezet Azonosítási kötelezettség 0/36. oldal

4.3.8 Riasztás tilalma A Törvény 8. (4) bekezdése értelmében a Törvényben meghatározott személy a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, tartalmáról, a bejelentő személyéről és a tényről harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Köteles a gyanú, a bejelentés tényét, tartalmát, a bejelentő személyét titokban tartani. Nem terjed ki ez a tiltás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére, ha az jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt. 4.4 A SZOKATLAN TRANZAKCIÓK FELISMERÉSE A pénzmosás fogalmának ismertetése során leírtak szerint a bűncselekmények elkövetői azért, hogy a hatóságok elől elrejtsék a bűncselekményből származó vagyonukat hajlandóak arra, hogy a tranzakciók, gazdasági tevékenységük során veszítsenek a megszerzett extra-profitból. Tapasztalatok szerint egy megfelelően kivitelezett pénz tisztára mosási folyamatban kb. 40-50% veszteség keletkezik, persze az így fennmaradó összeg még mindig jelentős. Ez a veszteségi mutató azonban azt jelenti, hogy a pénzügyi folyamatok oly mélységben kerülnek megtervezésre, megszervezésre, hogy azok leleplezése, bizonyítása nagyon hosszú, bonyolult folyamat. Nem csupán a nyomozó hatóságok által folytatandó bizonyítás a nehéz, hanem a felismerés is. Az alábbiakban ismertetjük a szokatlan tranzakciók felismerését elősegítő leírást. A továbbiakban azoknak a lehetséges tranzakcióknak a jellemzőit rögzítjük, amelyek hátterében pénzmosás állhat. Nincs két egyformán kivitelezett pénzmosási ügylet, mégis ki lehet emelni olyan ismérveket, amelyek gyakrabban fordulnak elő. Az alkalmazottaknak nem a büntetőjogi gyanút kell tudni megfogalmazni, hanem azokat az érzéseiket, amelyek miatt az ügylet számukra gazdaságilag, vagy bármely más körülmény miatt szokatlan. 4. fejezet Azonosítási kötelezettség 0/36. oldal