Miskolczi Ildikó Környezetgazdálkodás tantárgyi kalauz Szolnoki Főiskola Szolnok 2005.
Környezetgazdálkodás tantárgyi kalauz Ez a tantárgyi kalauz a Medvéné Dr. Szabad Katalin szerkesztette tankönyvhöz készült: A környezet-gazdaságtan alapjai. Perfekt, Budapest, 2004. Tananyagíró: Miskolczi Ildikó Távoktatási szerkesztő: Pogány Éva Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Nyomdai kivitelezés: Mpress Kft. Kiadja a Szolnoki Főiskola Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva főigazgató Szolnoki Főiskola, 2005. Minden jog fenntartva. A kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül
Tartalom Tartalom... 3 A kalauz szerkezete... 4 Bevezetés... 5 A környezetgazdálkodás kialakulása, a környezeti gondolkodás fejlődése... 8 A globális problémák fogalma, értelmezése, felosztása... 12 A globális problémák kialakulásának okai... 16 A légkör környezeti problémái... 21 A hidroszféra környezeti problémái... 26 A litoszféra környezeti problémái... 30 A hulladékok... 35 Beküldendő feladat... 39 A környezetszennyezés gazdaságtana... 40 A környezetpolitika szabályozóeszközei... 43 A fenntartható fejlődés... 46 Beküldendő feladat... 50 Az EU környezetpolitikájának alapjai és az akcióprogramok... 51 Környezetvédelmi célkitűzések és tendenciák. Az EU környezeti joganyaga... 56 3
A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak: Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása. Célkitűzés: Így jelöljük, ha a tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg. Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia. Önellenőrző feladat Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján! Beküldendő feladat Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a Főiskolára tutorának. 4
Bevezetés Kedves Hallgatónk! Örömmel vettük, hogy a környezetgazdálkodás című tárgyat felvette tanulmányai közé. Reméljük, hasznos ismeretekhez jut majd a tárgy tanulása során. Mi a magunk részéről igyekeztünk az Ön számára könnyen feldolgozhatóvá tenni a tananyagot, amelyet a tantárgyi kalauz segítségével, kevesebb energiával és időráfordítással végezhet el. Reméljük hasznos és érdekes gyakorlati feladatokat tudtunk összeállítani ahhoz, hogy önállóan is lemérje megszerzett ismereteit egy-egy témakörben. Bízunk benne, hogy a kurzus végeztével, könnyedén teljesíti a tárgy követelményeit, és sikeres vizsgát tesz majd. Hogyan használja a tantárgyi kalauzt? A kalauz célja, hogy megkönnyítse elsajátítani Önnek a tárgyat, és teljesíteni a követelményeket, ugyanakkor segíti Önt a vizsgára való eredményes felkészülésben. Ehhez a tárgyat leckékre bontottuk, és minden leckében megadtuk, hogy mely tananyagrészeket kell feldolgoznia. Ehhez megadtuk a lecke célját, és feladatokat is, hogy irányítsuk a figyelmét, érdekesebbé tegyük a feldolgozást. A tantárgy 3 kredites, tehát összesen 90 tanulási óra szükséges a feldolgozásához. Az egyes leckéknél jelezzük, hogy kb. mekkora időráfordítást igényel Öntől. A tárgy tanulásának célja, hogy a kurzus végére Ön képes legyen: felsorolni a környezetgazdálkodás, mint új tudományterület kialakulásának okait; elhelyezni az új tudományterületet a tudományok rendszerében; felvázolni a tudományterület fejlődésének állomásait; megfogalmazni a tudományterület mai fejlődésének fontosságát; érveket felsorakoztatni a természeti erőforrások fenntartható használatának szükségessége mellett; levezetni a környezeti szférák szennyezését előidéző folyamatokat, valamint elemezni az ezzel kapcsolatosan ábrákat, grafikonokat; példákat hozni a környezeti károk elhárításának lehetőségeire; rendszerbe foglalni a környezet és a gazdaság kapcsolatának makro- és mikroökonómiai összefüggéseit; bemutatni a környezetgazdálkodás gyakorlati módszereit és azok elméleti alapjait; tájékozódni a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályozórendszerben; csoportosítani a szabályozórendszer elemeit; felsorolni az uniós szabályozás kialakulásának állomásait; indokolni, hogy miért fontos fenntartható gazdasági fejlődést elősegítő gazdasági szemlélet kialakítása. 5
A tantárgy lezárása A félév végi aláírás feltétele, azaz a vizsgára bocsátás feltétele a két beküldendő feladat időre történő beküldése a tanszék címére. A tárgyat kollokviummal zárjuk. Jellege írásbeli dolgozat. A vizsga időtartama: másfél óra. Az ismereteket számon kérő kérdések: fogalom-meghatározások, elemző, esszé jellegű kérdések, valamint teszt, kiválasztó, kakukktojás keresés, párba állítás, rajzolás, felsorolás, ábraelemzés. A vizsga pontozása, a vizsga teljesítésének feltételei, az osztályozás módja: Értékelés 5 fokozatú jeggyel az alábbiak szerint: 0-50% elégtelen 51-65% elégséges 66-80% közepes 81-90% jó 91-100% jeles Hogyan tanuljon? Mindenekelőtt rendszeresen és alaposan. Ehhez a kalauzban sok segítséget nyújtunk. A bevezető rész végén talál egy táblázatot, ennek alapján készítsen magának egy tanulási ütemtervet! Az ütemtervet készítheti a saját füzetébe, vagy a Főiskolától kapott naptárba. Fontos, hogy az Ön által választott tempó szerint a tervezett vizsgaidőpontra minden leckét befejezzen, és a beküldendő feladatokat időben elküldje a Főiskolára. Javasoljuk, egyenletesen ossza el az anyagot: ha valamelyik napra, hétre torlódnak a feladatai (akár magánéleti, akár más tantárgyi kötelezettségek miatt), inkább a korábbi időszakban vállaljon többet. Az a tapasztalat, hogy a vizsgához közeledve vészesen fogy az idő, és ilyenkor az oktatók is leterheltebbek. A leckékben nagyon sok önellenőrző feladat van. Ezeket nem ellenőrzi Önön kívül senki, de nem is az a céljuk, hanem az, hogy a feladatok elvégzése által a mélyére hatoljon a kijelölt tananyagnak. Ne csapja be magát! Ha egy önellenőrző feladatot nem tud megoldani, akkor érdemes azzal az anyagrésszel tovább foglalkozni, nehogy a vizsgáztató hívja fel a hiányosságaira a figyelmet! Ha úgy érzi, hogy semmiképpen nem tud megoldani egy feladatot, próbálja megkeresni tanulótársait, bizonyára tudnak segíteni. Ha ez sem megy, írjon, vagy telefonáljon a Főiskola megadott címére és mi segítünk Önnek. A beküldendő feladatot mindenképpen oldja meg! Ezzel egyrészt - gyakorol, másrészt még a vizsga előtt egy oktatónk értékeli munkáját, és időben segít helyre tenni bizonyos félreértéseket, feltárni olyan hiányosságokat, melyek a vizsgát veszélyeztethetik. Tanácsokat is ad, hogy miként javíthatja teljesítményét. A két beküldendő esszé jellegű dolgozat formai követelményei: Terjedelem 7-10 oldal, Word formátumban, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1.5 sortávolság éssorkizárás alkalmazásával,.doc kiterjesztéssel mentse el, és e-mailben küldje el a tárgy felvételekor megállapodott ütemezés szerint. A dolgozat megérkezése napján (legkésőbb másnap) e-mailben visszajelzést kap arról, hogy az írásművet megkaptuk. Szöveges értékelésre egy héten belül számíthat. 6
Tankönyv Ez a tantárgyat a Medvéné Dr. Szabad Katalin szerkesztette A környezet-gazdaságtan alapjai. (Perfekt, Budapest, 2004.) című tankönyve alapján sajátíthatja el. Ajánlott irodalomként javasoljuk: Láng István Környezetvédelmi lexikon című munkáját I.- II., Akadémiai Kiadó és Nyomda Bp. 1993. A tantárgy tanulás-támogatása, azaz milyen segítséget vehet igénybe a tantárgy tanulmányozásakor? A tantárgyat alapvetően önállóan kell elsajátítania, hagyományos előadást, vagy gyakorlatot nem terveztünk a képzéshez. A tantárgy feldolgozása - során egy alkalommal lehetősége lesz személyesen konzultálni szaktutorával. Ennek részleteiről a tantárgy felvételekor tájékoztattuk Önt. Tanulási ütemterv Munkája megkönnyítésére az alábbi tanulási ütemtervet állítottuk össze Önnek: Lecke Időigény Típus Mikor tanulom? 1. A környezetgazdálkodás kialakulása, a környezeti gondolkodás fejlődése 2. A globális problémák fogalma, értelmezése, felosztása 3. A globális problémák kialakulásának okai 6 óra feldolgozó 6 óra feldolgozó 6 óra feldolgozó 4. A légkör környezeti problémái 6 óra feldolgozó 5. A hidroszféra környezeti problémái 6 óra feldolgozó 6. A litoszféra környezeti problémái 6 óra feldolgozó 7. A hulladékok 8 óra feldolgozó 8. Beküldendő feladat 8 óra beküldendő 9. A környezetszennyezés gazdaságtana 6 óra feldolgozó 10. A környezetpolitika szabályozóeszközei 8 óra feldolgozó 11. A fenntartható fejlődés 6 óra feldolgozó 12. Beküldendő feladat 8 óra beküldendő 13. Az EU környezetpolitikájának alapjai és az akcióprogramok 14. Környezetvédelmi célkitűzések és tendenciák. Az EU környezeti joganyaga 8 óra feldolgozó 6 óra feldolgozó Ha elkészült saját terve, nincs más hátra, kezdődhet az ismerkedés magával a tananyaggal. Készítse ki tankönyvét, kalauzát, jegyzetfüzetét, és kezdje meg a tantárgy feldolgozását! Sok sikert kívánunk! 7
1. lecke A környezetgazdálkodás kialakulása, a környezeti gondolkodás fejlődése Tanulási idő: 6 óra Bevezetés Kedves Hallgatónk! A tantárgy bevezető témakörében megismerkedhet ezzel a viszonylag új tudományterülettel, és annak tartalmi elemeivel. Elhelyezzük a környezetgazdálkodást a tudományok rendszerében, és meghatározzuk azokat az alapfogalmakat, amelyek a tárgy tanulása során elengedhetetlenül szükségesek a pontos ismeretek megszerzéséhez. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: felvázolni, hogy milyen szerepet töltött be a történelem folyamán az emberiség gondolkodásában a környezet; meghatározni a tudományterület olyan alapvető fogalmait, mint a környezettudatosság, környezeti etika, környezeti kultúra és minőség; rendszerbe foglalni a környezetgazdálkodást, mint új tudományterületet. Kezdjünk bele ebbe az igen érdekes témába! Olvassa el a tankönyv 15-19. oldalán Az ember és környezete című fejezetet. Figyelje meg, hogyan alakult és változott a történelem folyamán az ember és a környezet kapcsolata, viszonya. Nézze át a 17. oldalon található 1.3. ábrát. Az olvasottak és a látottak alapján oldja meg a következő feladatot! 8
1. önellenőrző feladat Az alább felsoroltak közül válassza ki azokat a tényezőket, amelyek az embernek, mint társadalmi lénynek a létét meghatározzák: a. táj, b. az ember, mint biológiai lény, c. lakóhely, d. élettelen természeti környezet, e. élővilág (élő természeti környezet), f. épített környezet, g. munkahely. Ha ellenőrizte a megoldást, most egy újabb feladat elvégzését javasoljuk. 2. önellenőrző feladat Párosítsa a következő fogalmakat a meghatározásokkal! a. környezet-tudatosság, b. környezeti etika, c. környezeti kultúra, d. környezeti minőség, 1. a környezeti értékek ismerése, megtartása környezetorientált magatartás, 2. a természeti és az épített környezet értékeinek megőrzését jelentő műveltség, 3. erkölcsi kérdéseket vizsgál az ember és a környezet viszonyában, 4. felelős viselkedés, speciális magatartásforma. Most nézzük meg a környezetgazdálkodást, mint klasszikus tudományt, tudományterületet! Olvassa el a tankönyvben a 20-22. oldalakat. Bár rövid ez az egység a leckén belül, de nagyon fontos több szempontból is. Jegyezze meg mindenképpen a környezetgazdálkodás fogalmát, a későbbiekben még szükség lesz rá! Alaposan tanulmányozza a 20. oldalon az 1.4. ábrát, valamint a 21. oldalon az 1.5. ábrát. A két ábrát áttekintve teljes bizonyossággal különbséget tud majd tenni a környzetgazdálkodás és a könyezetvédelem fogalmak között. Ezt ellenőrizheti a következő feladat megoldásával. 9
3. önellenőrző feladat Kapcsolja össze a fogalmakat a jellemzőjükkel! 1. extenzív környezetvédelem, 2. intenzív környezetvédelem, a. kármegelőzés és megszüntetés, b. a környezetszennyezés utólagos megszüntetése. Reméljük sikerrel vette ezt az akadályt! A lecke utolsó egységében arról olvashat, hogyan változott az elmúlt időszakokban a környezeti gondolkodás, hogyan vélekednek, milyen nézeteket vallanak ezzel kapcsolatosan az egyes kutatók, gondolkodók. Tanulmányozza tehát a 22-30. oldalakat. Végül: gondolja át, mi volt ennek a leckének a témája? 4. önellenőrző feladat Határozza meg a környezet gazdaságtan fogalmának jelentését a mondatban üresen hagyott részek kitöltésével! A gazdasági tevékenységnek 1... a környezet minőségére gyakorolt hatását feltáró, a 2... alapelveit szem előtt tartó, a környezeti problémák 3... szempontú vizsgálatát előtérbe helyező tudományág. Ha ellenőrizte megoldását, elérkezett az első lecke végére. Befejezés Reméljük kedvet kapott a tárgy tanulásához. A következő témánk a globális problémák sora, szintén igen érdekfeszítőnek ígérkezik. 10
Megoldások 1. megoldás: a b, d, e, f, mert az embernek, mint társadalmi lénynek a létét meghatározzák: az ember, mint biológiai lény, élettelen természeti környezet, az élővilág (élő természeti környezet) és az épített környezet. 2. megoldás: a - 4, b - 3, c - 2, d - 1, mert a környezettudatosság felelős viselkedés, speciális magatartásforma; a környezeti etika erkölcsi kérdéseket vizsgál az ember és a környezet viszonyában; a környezeti kultúra a természeti és az épített környezet értékeinek megőrzését jelentő műveltség; a környezeti minőség a környezeti értékek ismerése, megtartása környezetorientált magatartás. 3. megoldás 1 - b, 2 - a, mert 1. az extenzív környezetvédelem a környezetszennyezés utólagos megszüntetése; 2. az intenzív környezetvédelem a kármegelőzés és megszüntetés. 4. megoldás 1. természeti, 2. fenntarthatóság, 3. közgazdasági, mert a környezet gazdaságtan a gazdasági tevékenységnek a természeti környezet minőségére gyakorolt hatását feltáró, a fenntarthatóság alapelveit szem előtt tartó, a környezeti problémák közgazdasági szempontú vizsgálatát előtérbe helyező tudományág. 11
2. lecke A globális problémák fogalma, értelmezése, felosztása Tanulási idő: 6 óra Bevezetés Miután az előzőekben megismerte a tudományterület kialakulását és fejlődését, most megtudhatja, melyek azok az okok, amelyek miatt szükséges, hogy mindezen folyamatokról beszéljünk. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: felsorolni a globális problémák kialakulásának okait; definiálni a következő fogalmakat: humán és ökológiai világkrízis, és felsorolni azok elemeit; megnevezni és értelmezni a legfontosabb globális problémákat; elemezni a témához kapcsolódó egyszerű grafikonokat és táblázatokat. Rögtön a téma elején megismerheti a globális problémák értelmezésével és felosztásával kapcsolatos álláspontot. Olvassa el a tankönyvben a 33-38. oldalakat. Fontos, hogy lássa: mind minőségi, mind pedig mennyiségi tényezők szerepet játszanak ezeknek a folyamatoknak a kialakulásában. Itt ismerheti meg azt a két nagy csoportot, amelyek valamelyikébe a globális problémák besorolhatók. 1. önellenőrző feladat Döntse el az alábbi két meghatározásról, melyik fogalmat takarják! 1. Azon jelenségek, amelyek a környezeti hatások kedvezőtlen változásai miatt az élőlényközösségeket veszélyeztetik. 2. Azon jelenségek, amelyek főként kedvezőtlen társadalmi változások miatt alakulnak ki: A. humán világkrízis, B. ökológiai világkrízis. Hogy Ön is lássa, el tudja-e különíteni ezt a két csoportot, most újabb feladat megoldását javasoljuk! 12
2. önellenőrző feladat Csoportosítsa az alábbi jellemzőket: A. humán világkrízis elemei, B. ökológiai világkrízis elemei, 1. túlnépesedés, 2. savas esők, 3. felhasználható vízkészletek korlátozottsága és szennyezése, 4. éhezés, 5. szegénység, 6. hulladékok mennyisége, 7. éhezés, 8. iskolázatlanság, 9. biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, 10. megújuló természeti erőforrások szennyezése, 11. szakadék a gazdag és szegény országok között, 12. egészségügyi ellátás helyi hiánya, 13. egyenlőtlen jövedelemelosztás, 14. meg nem újuló energiaforrások kimerülése. Nézze meg a megoldást! Ha ez a feladat is sikerül, akkor tulajdonképpen már fel tudja sorolni a globális problémák okait is! Gratulálunk! Ezek után a tankönyv az egyes problémákat tárgyalja részleteiben. Az ismereteit a 38-60. oldalakon bővítheti. Felhívjuk figyelmét, hogy tanulmányozza a résztémában megjelenő grafikonokat is, és egyegy mondatban igyekezzen rögzíteni, milyen tendenciák mutatkoznak az egyes ábrákon. (Pl.: 54. oldalon 2.8. ábra az energiaintenzitás /azaz az egységnyi termelésre jutó felhasználás/ a fejlett országokban 1980-2000 között némileg csökken, de 1985-től közel azonos szinten stagnál.) 13
3. önellenőrző feladat Foglalja össze néhány szóban az alábbi globális problémák jellemzőit: A. túlnépesedés, szegénység, éhezés; B. az élelmiszertermelés növekedésének lassuló üteme; C. vízkészletek szűkössége és szennyezettsége; D. biológiai változatosság veszélyeztetettsége; E. változó légkör; F. meg nem újuló természeti erőforrások kimerülése; G. az emberiség egészségi állapota. Amint összehasonlította a saját megoldását a mienkkel, egy kicsit hosszú és szerteágazó a lecke végére érkezett. Ha még az utolsó feladatot is helyesen oldja meg, megértette a globális problémák lényegét. 4. önellenőrző feladat Döntse el az alábbi megállapításról, hogy igaz-e? A globális problémák többek között azért jelentősek és figyelmet érdemlőek, mert az egész világon problémát jelentenek, és orvoslást igényelnek. Az első tagmondat igaz: igen - nem A második tagmondat igaz: igen - nem A két tagmondat között van ok-okozati összefüggés: igen - nem Befejezés Reméljük érdekesnek találta a témát, hiszen a világ minden országának helyzetét érintő kérdések ezek. A következő alkalommal a most megismert globális problémák kialakulásának okaival és típusaival foglalkozunk. 14
Megoldások 1. megoldás: 1 - B, 2 - A, mert 1. azon jelenségek, amelyek a környezeti hatások kedvezőtlen változásai miatt az élőlényközösségeket veszélyeztetik - eredményezik az ökológiai világkrízist. 2. Azon jelenségek, amelyek főként kedvezőtlen társadalmi változások miatt alakulnak ki - okozzák a humán világkrízist. 2. megoldás: A: 1, 4, 5, 7, 8, 11, 12, 13., B: 2, 3, 6, 9, 10, 14., mert a humán világkrízis elemei: túlnépesedés, éhezés, szegénység, éhezés, iskolázatlanság, szakadék a gazdag és szegény országok között, egészségügyi ellátás helyi hiánya, egyenlőtlen jövedelemelosztás; az ökológiai világkrízis elemei: savas esők, felhasználható vízkészletek korlátozottsága és szennyezése, hulladékok mennyisége, biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, megújuló természeti erőforrások szennyezése, meg nem újuló energiaforrások kimerülése. 3. megoldása jó, ha szerepelnek a leírásában a következő kulcsszavak: A. A Föld túlterhelése, a szükséges mennyiségű élelmiszer előállítására való képtelenség, a fogyasztás szintjének emelkedése, fejlődő országok problémája, születésszabályozás. B. Az agrártechnológiák csökkenő tartalékai, a természeti erőforrások romló minősége, a termőföld eróziója, elsivatagosodás. C. A felhasználható édesvízkészlet elenyésző mennyiségű a Földön található vízkészlethez viszonyítva, a felszín alatti vizek szennyezése, talajvízszint csökkenése. D. Az élőhelyek csökkenése, pusztítása, a flóra, fauna génállományának átalakulása. E. Az alapvető jelenségcsoportok összefüggése, emberi tevékenységek hatása, globális felmelegedés. F. A fosszilis energiahordozók véges készletei, ezek felhasználásának, kitermelésének környezetkárosító hatásai. G. Egészségügyi szakadék, fertőző betegségek, járványok, s megelőzésük. 4. megoldás: igen, igen, igen, mert a megállapítás igaz. 15
3. lecke A globális problémák kialakulásának okai Tanulási idő: 6 óra Bevezetés Ebben a leckében megismerheti azokat az okokat, kényszerítő folyamatokat, amelyek az eddig tanulmányozott folyamatok kiváltóiként szerepelnek, és amelyek kezelése a felismert hátrányok ellenére sem könnyű az emberiség számára. Nem száraz tudományról, hanem eleven napi problémáinkról lesz szó. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: felidézni olyan fogalmakat, mint a technológiai kötöttség, növekedési kényszer vagy pazarló fogyasztás; felsorolni a globális problémák kialakulásának legfőbb okait, és példákat hozni az okok főbb csoportjaira; rangsorolni azokat a tényezőket, amelyek a problémák kialakulásában alapvető szereppel bírnak; különbséget tenni a pazarló fogyasztás megjelenési formái között, és megoldási alternatívákat adni annak orvoslására. Először nézzük át a témakörhöz tartozó legfontosabb fogalmakat és azt a három tényezőt, amelyek szerepet játszanak a globális problémák kialakulásában. Olvassa el a téma bevezető szövegét a tankönyv 61. oldalán! Már ennek a néhány sornak az alapján is fontos információkhoz jutott. 1. önellenőrző feladat Az olvasottak alapján válassza ki az alábbiak közül azokat a tényezőket, amelyek a globális problémák kialakulásában a legfőbb szerepet játsszák: 1. technológiai kötöttség, 2. erdőirtás, 3. meg nem újuló energiaforrások kimerülése, 4. pazarló fogyasztás, 5. vízkészletek szennyezése, 6. növekedési kényszer, 7. túlnépesedés. 16
Ha ellenőrizte a megoldást, térjen vissza a tankönyvhöz! A bevezetőben említett három tényezőt nevezhetjük okcsoportoknak is, hiszen a legfontosabb okok e három csoport valamelyikébe sorolhatók. Az első okcsoport a technológiai kötöttség. Erről a 61. és 62. oldalon olvashat. A második okcsoport a pazarló fogyasztás. Ennek részleteit a 62-64. oldalakon találja. A harmadik okcsoport a növekedési kényszer. Ehhez a 65. oldalon található fejezetet nézze át. Lehet, hogy most túl sokat kellett olvasnia egyszerre. Ezek a témák azonban szorosan összefüggenek egymással. Hogy elmélyítse tudását, javasoljuk: oldja meg a következő feladatokat: 2. önellenőrző feladat Párosítsa a következő fogalmakat! Kösse össze az okokat 2-2 jellemzővel! A. Technológiai kötöttség B. Pazarló fogyasztás C. Növekedési kényszer 1. reklámok hatására kialakuló un. presztízsfogyasztás 2. célok folyamatos újraértékelésének szükségessége 3. állandó és fokozott igény a gazdasági és társadalmi változások tekintetében 4. a társadalmi célok alárendelése a gazdasági növekedés ütemének 5. a leggazdaságosabb technológia alkalmazása 6. rövid használatú, eldobható, silány minőségű termékek Ha ezt sikerült megoldania, nem fog gondot okozni a következő feladat sem. 17
3. önellenőrző feladat Rangsorolja az adott probléma kialakulásában szerepet játszó tényezőket! Kezdje a felsorolást az Ön által legfontosabbnak ítélttel! 1. Technológiai kötöttség a. A technológia egyeduralkodóvá válik b. Hulladékok mennyisége nő c. Életszínvonal emelkedése 2: Pazarló fogyasztás a. Adott időpontban leggazdaságosabb technológia b. Divat, reklámok szerepe (is) meghatározó c. Fokozódó igények 3: Növekedési kényszer a. Más technológiákat kiszorít a választott technológia b. Növekedés sajátos módja c. Mindent a növekedés üteme alá rendelnek Ellenőrizte a megoldást? Ha sikerült a rangsorolás, elmondhatja magáról, hogy megértette azt a három tényezőt, amelyek a globális problémák kialakulásában alapvető szerepet játszanak. A megismert okok alapján több típusba sorolhatók a globális változások. Ezeket a tankönyv a 66. oldalán találja. Az olvasottak alapján következzen egy újabb feladat. 18
4. önellenőrző feladat Alkosson csoportokat az alább felsorolt jellemzőkből a pazarló fogyasztás megjelenési formái szerint! 1. csoport: reklámok hatására kialakuló pazarló fogyasztás; 2. csoport: más országok példájának átvétele; a. silány minőség, b. rövid használat, c. tömegtermék, d. eldobhatóság, e. nagy energiaigényű gépek, f. anyagigényesség, g. presztízsfogyasztás, h. környezeti károk, i. növekedési spirál, j. fogyasztói szokások negatív irányú megváltozása, k. márkahűség. Máris a lecke végére értünk. Ugye nem volt bonyolult? Az utolsó feladat célja az, hogy végiggondolja még egyszer, mi mindenről szerzett ismereteket a leckében. 5. önellenőrző feladat Döntse el, hogy igaz-e a következő megállapítás! Az ökológiai lábnyom megmutatja egy adott terület igénybevételének mértékét, mert a technológiai kötöttség, a pazarló fogyasztás és a növekedési kényszer olyan folyamatok, amelyek egymással kapcsolódva szerepet játszanak a globális problémák kialakulásában. Az első tagmondat igaz: igen - nem A második tagmondat igaz: igen - nem A két tagmondat között van ok-okozati összefüggés: igen - nem Befejezés A következő alkalommal megvizsgáljuk a környezeti problémákat, ezek közül először a légkörről szerezhet majd ismereteket. 19
Megoldások 1. megoldása jó, ha az 1., 4., 6. fogalmakat választotta, mert a technológiai kötöttség, a pazarló fogyasztás és a növekedési kényszer az a három tényező, amely a legfőbb szerepet játssza a globális problémák kialakulásában. A többi válasz bármelyike a globális problémák csoportjaira, nem pedig azok kialakulásának okaira vonatkozik. 2. megoldása jó, ha az A - 5, A - 2, B - 1, B - 6, C - 3, C - 4 párosításokat választotta, mert a technológiai kötöttség: a leggazdaságosabb technológia alkalmazása, a célok folyamatos újraértékelésének szükségessége; a pazarló fogyasztás: a reklámok hatására kialakuló ún. presztízsfogyasztás, a rövid használatú, eldobható, silány minőségű termékek; a növekedési kényszer: állandó és fokozott igény a gazdasági és társadalmi változások tekintetében, a társadalmi célok alárendelése a gazdasági növekedés ütemének. 3. megoldása helyes, ha: 1: b. a. c., 2: c. b. a., 3: a. b. c., mert a technológiai kötöttség: a hulladékok mennyisége nő, a technológia egyeduralkodóvá válik, az életszínvonal emelkedése; a pazarló fogyasztás: fokozódó igények, divat, a reklámok szerepe (is) meghatározó, az adott időpontban leggazdaságosabb technológia; a növekedési kényszer: más technológiákat kiszorít a választott technológia, a növekedés sajátos módja, mindent a növekedés üteme alá rendelnek. 4. megoldás: 1. csoport: a. b. c. g. h. j. k., 2. csoport: c. d. e. f. h. i. j., mert 1. csoport: a reklámok hatására kialakuló pazarló fogyasztás, silány minőség, rövid használat, tömegtermék, presztízsfogyasztás, környezeti károk, fogyasztói szokások negatív irányú megváltozása, márkahűség; 2. csoport: más országok példájának átvétele, tömegtermék, eldobhatóság, nagy energiaigényű gépek, anyagigényesség, környezeti károk, növekedési spirál, fogyasztói szokások negatív irányú megváltozása. 5. megoldás: igen, igen, nem, mert önmagában mindkét tagmondat igaz, de a két tagmondat között nincs ok-okozati összefüggés. 20
4. lecke A légkör környezeti problémái Tanulási idő: 6 óra Bevezetés A következő 3 alkalommal megismerkedünk a 3 legfontosabb környezeti tényezővel: a légkörrel, a hidroszférával és a litoszférával. Ennek a leckének a témája a légkör lesz. Az egész emberiség - sőt élővilág - számára lényeges környezeti elem, hiszen minden élőlény alapvető életfolyamataihoz szükséges a levegő. A lecke célja, hogy Ön képes legyen: felvázolni a légkör szerkezetét, és megnevezni összetevőit; elemezni a légkör szerkezeti ábráját, és jellemezni az egyes rétegeket; ismertetni a légszennyezés folyamatát; csoportosítani és rendszerezni a különböző légszennyező anyagokat; felismerni a különbséget a globális és a regionális szennyezés között, elemezni ehhez kapcsolódó grafikonokat; összehasonlítani és jellemezni a levegőszennyezés elleni védekezés egyes módszereit, meghatározni a témával összefüggő néhány fogalmat, mint pl.: üvegházhatás, szmog, öntisztulás, emisszió, transzmisszió, imisszió. Először nézzük az alapokat, amelyeket, ha figyelmesen elolvas és elemez, a későbbiekben könnyen építhet rá. A légkör szerkezetéről és összetételéről van szó. Olvassa el a tankönyvben a 75-78. oldalakat! Figyelmébe ajánljuk a 76. oldalon a légkör szerkezetét bemutató 3.1.1. ábrát. Ha áttanulmányozta a szöveget és az ábrát is, oldja meg a következő feladatot. 21
1. önellenőrző feladat Először alakítsa ki az alább felsoroltakból a légkör szerkezetét (alulról fölfelé haladva), majd rendelje hozzájuk azt a számértékeket, amely jelzi, hogy milyen magasságban találhatók! A. sztratoszféra B. exoszféra C. mezoszféra D. troposzféra E. termoszféra a. 500 km felett b. 80-500 km c. 80-85 km d. 11-50(55) km e. 11 km-ig A következő feladat a légkör összetételére vonatkozik. 2. önellenőrző feladat Válogassa szét, melyek a légkör állandó és melyek időleges, változó összetevői! 1. CO 2 2. N 2 3. O 2 4. NO 2 5. SO 2 6. He 7. Kr 8. O 3 9. N 2 O 10. CH 4 11. Xe 12. Ar Ha ellenőrizte a megoldást, haladhat is tovább az ismeretszerzésben. A légszennyezés folyamata 3 lépcsőre tagolható. Olvassa el a 78-79. oldalakat. Az Önre váró feladat célja, hogy ellenőrizze: sikerült-e pontosan értelmeznie az idegen szavakat. 22
3. önellenőrző feladat Párosítsa a fogalmakat és a jelentéseiket! A. emisszió B. transzmisszió C. imisszió 1. kiülepedés 2. terjedés 3. kibocsátás Haladjon tovább a tankönyvben és figyelje meg: nagyon sokféle szempont alapján csoportosíthatjuk a szennyező anyagokat. Olvassa el a 79-81. oldalakat. Ezek voltak a leggyakoribb csoportosítási lehetőségek. Tanulmányozza a 81. oldal 3.1.2. sz. táblázatát. Ebben nemcsak a forrás, de a környezeti hatás alapján is rendszerezi a leggyakoribb szennyező anyagokat. Így talán nem lesz nehéz megoldania a következő feladatot. 4. önellenőrző feladat Jelölje meg azokat a szennyező anyagokat, amelyeknek nem a közlekedés a forrása! 1. NO x 2. SO 2 3. CH 4 4. CO 2 5. O 3. A folytatásból megtudhatja, hogy 3 módja van a levegő öntisztulási folyamatának: ezek az eltávozás, a közömbös anyaggá alakulás, illetve a felhígulás. Olvassa el ezt a témát részletesen a 82. oldalon. Ezek után a levegő szennyeződéseit tekintheti át. Külön fejezetekben ismerkedhet meg a globális, a helyi és a regionális szennyezésekkel. 23
Folytassa az ismeretszerzést a 82-89. oldalakon! Ha befejezte az olvasást, javasoljuk, ellenőrizze tudását! 5. önellenőrző feladat Csoportosítsa, melyek a jellemzői az alábbi szmogtípusnak! A. londoni B. Los Angeles-i 1. téli típusú, 2. nyári típusú, 3. magas relatív nedvességtartalom, 4. a szennyezés okai: SO 2, CO, korom, 5. a szennyezés oka a nagy gépjárműforgalom és a napsugárzás, 6. a szennyező vegyületek átalakulnak a légkörben mérgező anyagokká. Ugye nem volt túl bonyolult?! A következő tananyagrész a hazai légszennyezettséggel foglalkozik. (A könyvben szereplő adatok a 2004. évet megelőző időszakot jellemezték, ezek azóta folyamatosan változnak.) Térjen vissza tehát a tankönyv 90-92. oldalaihoz. A lecke záró témájához, az egyik legfontosabb gondolatkörhöz érkezett: megismerheti a levegőszennyezés elleni védekezés lehetséges módjait. Olvassa el a tankönyvben a 92-96. oldalakat. 6. önellenőrző feladat Döntse el, helyes-e a következő fogalompár! A. aktív védekezés megelőzés B. passzív módszer jogi szabályozórendszer. Ha ellenőrizte e megoldást, befejezte ezt a leckét is. Végezetül a szokásos leckevégi ellenőrzés. 24