Világszerte 350 millióan szenvednek depresszióban, 300 millió az alkoholbetegek száma, 40 millió a skizofrén, és évente1 millióan vetnek véget az életüknek önkezükkel. A pszichés betegségek az ezredfordulóra a második leggyakoribb betegségcsoporttá léptek elő földünkön. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint 2020-ban a depresszió lesz a második legelterjedtebb betegség világszerte. Nem ennyire ijesztő ütemben, de folyamatosan emelkedik a skizofrénia, a különféle szorongásos betegségek, kóros személyiségzavar és az időskori demencia (elbutulás) gyakorisága. A lélek bajairól beszélgetünk dr. Gresznáryk Andrea pszichiáterrel a törökbálinti szakrendelésen. - A WHO 2008-as jelentését és 2020-as prognózisát olvasva úgy tűnik, az emberi gyógyítás egyik legnehezebb területét választotta. Miért? - Több oka is van. Orvosi tanulmányaim során megismertem a klinikumot, és rájöttem, nem egy adott testi problémával szeretnék mélyebben foglalkozni, sokkal jobban foglalkoztat az ember egésze, az emberi psziché. Azt is tapasztaltam, hogy egy-egy szakterület orvosai gyakran elfásulnak, nincs elég energiájuk arra, hogy beszélgessenek a pácienseikkel. Már az egyetemi évek alatt felkeltették az érdeklődésemet a pszichiátriai témájú előadások. Különösen kíváncsivá tett mindaz, amit a skizofréniáról* hallottam. - Nem tartozik a legkönnyebb szakterületek közé. Már úgy értem, nem egy olyan elfoglaltság, amit leteszünk a munka végén, aztán másnap folytatjuk. Foglalkozási ártalomként rosszabb esetben akár a beteghez hasonló lelki helyzetbe is kerülhet az orvos. - Minden orvos veszélyeztetett. Ez a foglalkozás óhatatlanul átmegy a privátszférába is, ezzel számolni kell. 1 / 6
- Mióta rendel a Tüdőgyógyintézet törökbálintiaknak fenntartott szakrendelésén? - Három éve dolgozom itt. Előtte a Nyírő Gyula kórház zárt osztályán dolgoztam beosztott orvosként, az utolsó két évben, mint a részleg vezetője. Szerettem ezt a munkát, de amikor a kisfiam megszületett, soknak tűnt a kórházi praxissal járó, ügyeletekkel is tarkított munkabeosztás, ezért rászántam magam az ambuláns gyógyításra. Akkoriban vállaltam el az itteni rendelést is, ezen kívül rendszeres konzíliumot adok a kórházban fekvő betegeknek, köztük haldoklóknak, depresszióban szenvedőknek. Dolgozom még más pszichiátriai szakterületen is, így intézetben élő értelmi fogyatékosoknál rendelek, Somogy megyében, egy kórházszerűen működő alapítványi intézetben pedig drogrehabilitációs munkában veszek részt. - Igazán változatos, de meglehetősen nehéz terepei ezek a lélekgyógyászatnak. Lehet azért olykor sikertörténetet megélni? - A fogyatékosokkal való foglalkozás valahol a pszichiátria határmezsgyéjén van, a kollégák nem igazán szeretnek ezzel foglalkozni, nem találják szakmai kihívásnak, pedig nagyon változatos esetekkel találkozik itt is a szakember. Az értelmi fogyatékosok rendkívül sok szeretetet tudnak adni. Ami pedig az alapítványnál kezelt drog- és alkoholbetegeket illeti, ott az esetek többsége a múltjukból eredeztethető. Állami gondozottak, sodródó emberek, akiknek sehol sem sikerült gyökeret ereszteniük, megkapaszkodniuk. Hozzájuk valószínűleg a szociális érzékenységem köt. Náluk az a legnagyobb eredmény, ha absztinenssé válnak és beilleszkednek a társadalomba. 2 / 6
- Keskeny lehet a határmezsgye egy kilátástalan helyzetbe került, vagy lelki gyötrelmektől szenvedő ember panaszai között. Hogyan lehet jól dönteni? - Nehéz kérdés. Több síkon kell minden esetet megvizsgálni. Van egy nemzetközileg elfogadott osztályozás, ami meghatározott számú tünetet sorol fel egy-egy betegségi kategóriánál. Ugyancsak rögzíti, hogy hánynak kell előfordulni a felsorolt tünetekből ahhoz, hogy a diagnózist felállíthassuk. Volt egy főnököm, aki már a beteg belépésekor, annak megszólalása előtt meg tudta állapítani, mi a probléma. Ez az úgynevezett blikk-diagnosztika. A páciens már arckifejezésével, viselkedésével is sokat elárul egy gyakorlott szemnek. A kikérdezés, a beszélgetés azonban a legfontosabb. A betegség pszichodinamikai hátterét csak alapos szakmai elemzéssel lehet feltárni. - Amilyen nehezen megismerhető az emberi lélek, annyira nehezen gyógyítható is. Általában a beteg panaszaiból, reakcióiból kell kitapintani, milyen pszichés problémával küszködik a páciens. Vannak-e egzaktabb, kimutatható biológiai elváltozások a pszichés betegségeknél? - Alapvetően két pszichiátriai szemlélet van. Az egyik a pszichoterápiára alapoz, a másik a biológiai elváltozásokat igyekszik gyógyszerekkel korrigálni. Ezek a biológiai elváltozások elvileg mérhetők, de nem a napi kórházi laborvizsgálatok szintjén. Például a depressziónál azt már tudjuk, hogy bizonyos ingerületátvivő anyagok szintje csökken, s az esetek egy részében ez okozhatja a betegséget. Egyik ilyen anyag többek között a szerotonin, amelynek gyógyszeresen lehet emelni a szintjét. Magam azt vallom, hogy nem lehet a lelki, biológiai és az örökölt genetikai tényezőket különválasztva vizsgálni. Együtt kell a pszichológiai és a biológiai szemléletet alkalmazni. - A depresszió olyan testi baj, mint a reuma vagy a cukorbetegség, amiért egyetlen betegnek sem kellene szégyellnie magát. Mit tapasztal, a lelki betegségüket ma már könnyebben vallják be az emberek, vagy takargatják, mint valami dugdosni való családi szennyest? 3 / 6
- Lehet, hogy illuzórikusan hangzik, de szerintem minden embernek szüksége lenne pszichoterápiára, főként önismereti célból. Ezzel szemben az igazán rászorulók 95%-ának se pénze, se ideje nincs arra, hogy elmenjen egy ilyen szakrendelésre. Tegyük hozzá, hogy a pszichoterápiát a TB csak részben finanszírozza. Pszichoterápia szükségessége esetén nem áll rendelkezésre elegendő TB által támogatott kapacitás. Németországban a szükséges egyéni vagy csoportos módszerspecifikus pszichoterápiás kezelést az állam fizeti. - Egy beteg pszichés állapota egyfajta ördögi kör. Amikor a beteg teljesen apatikus lelki állapotba kerül, ami legtöbbször fizikumára is kihat, szóval egy ilyen helyzetben kell elég erőt aktivizálnia magában ahhoz, hogy a saját hajánál fogva kirángassa magát a gödörből. Milyen segítséget tud ehhez adni a lélekgyógyászat? - Az az ember, aki végül is rászánja magát arra, hogy eljöjjön a rendelésre, többnyire már meglehetősen rossz lelki állapotban van. Megromlott a házassága, elveszítette a munkáját, csődbe ment a vállalkozása Egyre gyakoribb, hogy ezek az élethelyzetek váltják ki a pszichés tüneteket. Elég értelmetlen lenne ennek az embernek azt mondani, változtasson az életmódján, sportoljon, táplálkozzon változatosan és egészségesen, kerülje a stresszhelyzeteket. Ha valaki minden fogódzót elveszített, képtelen erre. Az ön által ördögi körnek nevezett folyamatból az antidepresszáns adásán kívül sok esetben egy hatékony pszichoterápiás kezelés segíthetne kitörni. Ez lehet feltáró, analitikus jellegű terápia, vagy ún. viselkedésterápia. Leegyszerűsítve: az előbbi az önismeretet javítja, az utóbbi a rosszul rögzült viselkedési sémákat segít átírni. - Mára meglehetősen beteg társadalommá váltunk, sokan vesztik el a munkájukat, veszélybe kerülhet egy életen át összegürcölt lakásuk. Érezni a lélekre nehezedő egyre nagyobb nyomást a rendeléseken is? - A rendeléseimen a munkájukat elvesztett emberek száma látványosan megnőtt. Becsődölt vállalkozók, rossz munkahelyi légkörtől szenvedő emberek jelennek meg. Ilyen esetekben a gyógyszer átmenetileg segíthet, hogy jobban elviselhessék a megromlott élethelyzetet. De ami a legfontosabb lenne, a biztos életkilátás, stabil munkahely, azt sajnos nem tudok receptre 4 / 6
felírni. A legtöbb beteg a háziorvos beutalójával érkezik. Vannak köztük idős, demenciában (elbutulásban) szenvedő betegek. Ezt a betegséget az érelmeszesedés, a magas vérnyomás rontja, ezért fontos lenne ezekre a problémákra sokkal jobban figyelni. Ha megindul a szellemi leépülés, azt már csak lassítani lehet, de visszafordítani nem. Közülük nem kevesen magányosan élnek, és ez nem kedvez a betegség alakulásának. Ezen kívül vannak visszatérő, skizofréniában szenvedő páciensem is, akiknek többnyire kórházban állítják be a gyógyszerelé sét, és rendszeres kontroll vizsgálatra jönnek. Ha kooperálnak, akkor ez jól működik, többen közülük dolgoznak is. A skizofrénia kezelésében egyre hatékonyabb gyógyszerek állnak rendelkezésre. Persze mellékhatások mindig jelentkezhetnek, hiszen összetett folyamatokról van szó. Ma már tudunk tartós hatású injekciókat is adni. - Mi a véleménye az egyre gyakrabban hirdetett, gyógyszernek nem minősülő készítményekről, akár nyugtatóként, akár altatóként ajánlják őket. Hatásosak ezek? - Valóban vannak természetes alapú gyógyhatású készítmények, melyeket enyhe depresszióban illetve szorongásos zavarokban szenvedő betegeknek ajánlanak. Ha valaki nem kíván gyógyszert szedni, annak magam is szoktam alternatív gyógymódot ajánlani, például orbáncfű kivonat szedését. Érdemes továbbá ilyen esetekben homeopátiás orvost felkeresni, aki egyénre szabott terápiát alkalmazhat. Relaxációs módszerek is rendelkezésre állnak. Gyakran azonban a beteg állapota vagy pénztárcája nem engedi meg, hogy alternatív módszereket vegyen igénybe. Amennyire a rendelési idő és a betegek száma lehetővé teszi, magam is sokat beszélgetek a páciensekkel. - Az az érzésem, hogy talán még mindig kevesen tudják, hogy helyben is lehet pszichiátriai rendelésre járni. - Ez elképzelhető, bár a rendelési időben megjelenő 10-15 beteg között 2-3 új arc mindig feltűnik. Boha Katalin doktornővel ő ideggyógyász is ketten látjuk el a betegeket. 5 / 6
- Az ember életét meghatározó dolgok legtöbbje gyermekkorban dől el. Van-e a felnőtt pszichiátriának rátekintése a gyermekek pszichés állapotára, egyáltalán, beszélhetünk-e a gyermekkorban végzett átfogó felmérésről e tekintetben? - Mi azt látjuk, hogy milyen állapotban vannak a szülők, a felnőtt társadalom, akik nevelik őket. Gyermekek számára van külön pszichiátria, nevelési tanácsadás. Ha a gyermeket nevelő felnőtt egészséges lelkületű, akkor nagy baj nem lehet. Mi, felnőtt pszichiáterek ehhez nyújthatunk segítséget. *Skizofrénia: Rendkívül változatos tünetekkel járó pszichiátriai megbetegedés, jelentése: tudathasadás. 6 / 6