INFRASTRUKTÚRA Az infrastruktúráról általában A közlekedésről általában Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Légi közlekedés Közművek Vízi közlekedés 1
INFRASTRUKTÚRA Logisztikai központok A magyar közlekedés teljesítményei Az infrastruktúra-fejlesztés hatósági feladatai A közlekedés környezeti hatásai Katasztrófavédelem, a veszélyes áruk szállítása és a környezetvédelem Az Európai Unió közlekedéspolitikájának egyes kérdései 2
Az infrastruktúráról általában Az infrastruktúra fogalma és tanulmányozásának különböző aspektusai Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Infrastruktúra és gazdasági fejlettség Beruházási döntések és stratégiák Jellegzetes nemzetközi tendenciák Infrastruktúránk jelenlegi helyzete 3
Az infrastruktúra fogalma és tanulmányozása Az infrastruktúra fogalma Infrastruktúra nézetek a nemzetközi szakirodalomból Infrastruktúra nézetek a magyar szakirodalomból Az infrastruktúra a termelési tényezők oldaláról Általános következtetések az infrastrukturális beruházásokról Az infrastruktúra mint egész 4
Az infrastruktúra fogalma Alapszerkezetet, alépítményt jelent A kifejezés valószínűleg katonai eredetű a napóleoni háborúk idején: olyan katonai berendezéseket foglal össze, mint kaszárnyák, utak, hidak stb. a második világháború alatt: azoknak az objektumoknak az összességét nevezték infrastruktúrának, amelyek meghatározzák a terület átbocsátó képességét, ill. az utánpótlást biztosító potenciált. 5
Az infrastruktúra fogalma Az infrastruktúra szakkifejezés néhány szinonim jelentésének jellemzése: az infrastruktúra nem termeli a termékeket anyagi-dologi formában, csak a feltételeket hozza létre, amelyek ezen termékek termeléséhez szükségesek; az infrastruktúra a bővített újratermelés egész folyamatát kiszolgálja, beleértve a munkaerő bővített újratermelését is; az infrastruktúra feltétlenül két alapvető fajtáját különböztetjük meg: termelőit és szociálist (lakosságit); 6
Infrastruktúra nézetek a nemzetközi szakirodalomból HIRSCHMAN: az ún. amerikai iskola egyik kimagasló képviselője ide sorol minden közületi (public) szolgáltatást. A fogalom magva azonban valószínűleg a közlekedésre és az energiára korlátozható. FREY: infrastrukturális kiadások azok, amelyek bár közös javakra fordítódnak, mint beruházások, jövőbeni hozamok jelenlegi ráfordításainak felelnek meg. 7
Infrastruktúra nézetek a nemzetközi szakirodalomból ERLICHER: az infrastruktúrát a tőke oldaláról közelíti meg, termelői és fogyasztási infrastruktúrát különböztet meg. Bevezeti a reprodukálható termelői vagyon és reprodukálható fogyasztói vagyon fogalmakat. JOCHIMSEN: az ún. nyugatnémet iskola megalapítója szerint szellemi és intézményi infrastruktúrára is szükség van. 8
Infrastruktúra nézetek a nemzetközi szakirodalomból TINBERGEN: a strukturális iskola megalapítója. Gazdasági struktúraelméletében minden olyan alapfeltételt, ami a termelés normális működéséhez szükséges, az infrastruktúrával azonosítja. Ezt tekinti alapstruktúrának, a termelést szuperstruktúrának definiálja. E két szféra között van az ún. metastruktúra, a szellemi és intézményi szféra. 9
Infrastruktúra nézetek a magyar szakirodalomból KŐSZEGFALVI: infrastruktúra fogalmában érezhető az ún. mérnöki szemlélet. Az infrastruktúrán műszaki és szociális rendeltetésű és jellegű hálózatoknak és intézményeknek összefüggő rendszerét érti. A legközvetlenebb formában a városok, települések működésének, fejlődésének meghatározó tényezője. 10
Infrastruktúra nézetek a magyar szakirodalomból CSERNOK - EHRLICH - SZILÁGYI: a gazdasági fejlettség adott szintjén, a mindenkori technika követelményeinek megfelelően a termelés-elosztás-fogyasztás folyamatának zavartalan mozgásterét, ún. edényrendszerét hivatott biztosítani. PALOTÁS: az a nem termelő (ill. nem közvetlenül termelő) állóeszköz-állomány, amely részben a lakossági ellátás, részben a termelés számára végez szolgáltatásokat. 11
Infrastruktúra nézetek a magyar szakirodalomból Sokan (pl.: TÍMÁR, HÁY, SÁNTA): az állóeszköz-centrikus felfogást tartják helyesnek. TÍMÁR és HÁY szerint Közgazdasági értelemben az infrastruktúra olyan álló- és forgóeszközöket jelöl, amelyek a gazdaság működésének üzemen kívüli előfeltételeit biztosítják, vagyis bár közvetlenül nem vesznek részt a termelési folyamatban, mégis meghatározó szerepük van a társadalmi fejlődésben. 12
Infrastruktúra nézetek a magyar szakirodalomból Magyarországon eléggé általánosan elterjedt nézet szerint: infrastruktúra: olyan gazdasági feltételek (úthálózat, közlekedés, kikötők, közművek stb.) gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatban, de közvetve befolyásolják a termelés fejlesztésének lehetőségeit. Az infrastruktúra színvonala kifejezi, hogy valamely országban mennyire vannak meg a gazdasági fejlődés általános feltételei. 13
Infrastruktúra nézetek összegezése KŐSZEGFALVI: az infrastruktúra feladata alapvetően biztosítani egy adott gazdaság normális vérkeringését, tehát a termelést és fogyasztást, továbbá az elosztás folyamatát a gazdaság mindenkori fejlettségének megfelelő technikai és szellemi színvonalon. A lakosság életkörülményeit, életszínvonalát közvetlenül meghatározó anyagi-műszaki infrastruktúra, intézmény és szolgáltatóhálózat, együttesen lakossági infrastruktúrának nevezhető. 14
Az infrastruktúra a termelési tényezők oldaláról Az infrastruktúra munkaigénye csak fokozatosan bontakozik ki, az infrastrukturális fejlődés tőkeigénye viszont majdnem a maga egészében jelenik meg mindjárt az első infrastrukturális jellegű objektumok létesítése idején. 15
Az infrastruktúra a termelési tényezők oldaláról Minél magasabb valamely terület tőkeigénye, annál kisebb a munkaigénye és viszont. Ez a kapcsolat az idő dimenziójában úgy érvényesül, hogy a tőkeigényes infrastrukturális területeken a technika fejlesztésével csökken a munkaerőigény. Ezzel egy időben növekszik viszont a munkaigényes infrastrukturális területek szerepe. E két tényező együttes hatására az infrastruktúra munkaerőigénye egészében növekszik. 16
Munkaerő Az infrastrukturális területeken foglalkoztatottak arányának vizsgálatát a rendelkezésre álló statisztikai adatsorok hármas bontásban teszik lehetővé: a közlekedés és hírközlés a kereskedelem (a bankhálózat, a hitel- és biztosítóintézetek létszámával együtt) az egyéb ágazat (egészségvédelem, az oktatás, a kutatás és a közigazgatás stb.) 17
Munkaerő Mérőszám: az infrastrukturális ágazatokban foglalkoztatott létszámnak a foglalkoztatottak összlétszámához viszonyított aránya. Ennek az arányszámnak az alakulásában két tényező sajátos ötvöződése jut kifejezésre: az időé és az általános gazdasági fejlettségi szinté. A két hatás közül a gazdasági fejlettségi szinté a döntő szerep, de ezt az időtényező jelentős mértékben befolyásolja. 18
Munkaerő A technika legélesebben a közlekedés arculatát változtatja meg. Ezért módosítja olyan lényegesen a fejlettségi szint hatását az, hogy az országok mikor, illetve milyen világtechnikai színvonal idején jutnak el a gazdasági fejlettség adott szintjére. 20
Beruházás Az infrastruktúra beruházásainak egyik jellegzetessége, hogy az összes beruházáshoz viszonyított aránya általában nem függ a gazdasági fejlettségtől. Ezért áttekinthetőbb képet nyerünk ezek természetéről és viselkedéséről, ha alakulásukat az idő dimenziójában szemléljük. 21
Beruházás A teljes infrastrukturális beruházásnak az összes beruházásokhoz viszonyított aránya széles intervallumban ingadozik (50-80%). Az, hogy az egyes országok infrastrukturális beruházásainak aránya hol helyezkedik el ezen a sávon belül attól függ, hogy milyen volt az iparosodás kezdetén az infrastruktúra általános színvonala. A második világháború után általában növekedett és magas szinten stabilizálódott. 22
Általános következtetések az infrastrukturális beruházásokról Az infrastruktúra nem csupán elősegíti, hanem ösztönzi is a termelés fejlődését, amennyiben a kiépítés növekvő keresletet jelent a termelés különböző területei számára. Ha a termelőtőke és az infrastrukturális tőke színvonala összhangban van, akkor ugyanazon gazdasági eredmény eléréséhez sokkal kisebb termelő beruházásokra van szükség. 24
Általános következtetések az infrastrukturális beruházásokról A tőkeigényesebb, általában a nehézipari ágazatok gyors fejlődésének idején az infrastrukturális beruházások háttérbe szorulnak. A mai gazdaságban a piaci mechanizmus ereje már nem mindig elégséges olyan hatalmas tőkemozgások, átcsoportosítások előidézésére, amelyeket az infrastruktúra megkíván. Főleg össztársadalmi érdekeket szolgáló területeken megerősödött az állam gazdasági szerepe (pl.: kórházak, iskolák). 25
Az infrastruktúra mint egész Az infrastruktúrát komplexen vizsgálva az infrastruktúra fejlődésének, fejlettségének, struktúrájának, az iparosodás folyamatával való kapcsolatának, a gazdaság általános fejlettségi színvonalával való összefüggésének problémáihoz jutunk el. A vizsgálat feltétele az infrastrukturális színvonal számszerű jellemzése. 26
Mutatószám-rendszer az infrastruktúra összehasonlítására Csak olyan mutatószám használható, amely viszonylag sok országra, azonos tartalommal rendelkezésre áll. Ezek az alábbi infrastrukturális területekre állíthatók össze: közlekedés, hírközlés, lakásellátottság és felszereltség, egészségügyi ellátottság, oktatási és kulturális ellátottság 27
Mutatószám-rendszer az infrastruktúra összehasonlítására A közlekedési hálózatot a közutak, illetve a vasútvonalak sűrűségével szokták jellemezni: ez az ország területének 100 km2-rére eső kilométerhossz. Ez a mutatószám azonban nem minden tekintetben reális mérőszáma az ellátottságnak. Ha a közlekedési vonalak hosszát nem az ország területéhez, hanem a lakosságszámhoz viszonyítjuk, akkor a torzító hatást kiküszöböljük, de egy újabbat idézünk elő. 30
Az infrastruktúra szintetizált mutatója BENNET módszerét követve, minden egyes mutató esetében azon ország adatát tekintjük bázisnak, ahol a kérdéses mutató értéke a legnagyobb. Az összes többi ország adatát ehhez a bázishoz viszonyítjuk: a ik A ik = A imax (i=1,2,...,n); (k=1,2,...,m) 31
Az infrastruktúra szintetizált mutatója BENNETT az egy-egy országra kapott viszonylagos értékek összegét tekintette a számítás (egyik) eredményének, és nevezte pontszámnak (score): n s Bk = a ik i =1 32
Az infrastruktúra szintetizált mutatója Azokra a mutatókra vonatkozóan, amelyekre nem rendelkezünk valamely országra nézve adattal, a többi mutató alapján kapott aik színvonal átlagos nagyságát tételezzük fel. nk sk = a ik i =1 nk 33
Az infrastruktúra szintetizált mutatója Az sk mutató és annak a finomított változatai nem tekinthetők valamiféle abszolút pontosságú mérőszámnak. Adatainkat inkább orientációs jelzőszámoknak tekintjük egy olyan területen, amelyet ezek nélkül nem lehetne számszerűsíteni. 34
Az infrastruktúra szintetizált mutatója Az útsűrűségre és a vasútsűrűségre 2-2 mutatót iktattunk be, az átlagolásnál automatikusan megnöveltük a közlekedés súlyát a többi infrastrukturális területtel szemben. E hatás elkerülése érdekében célszerű a CSEH-SZOMBATHY által alkalmazott finomítási eljárás alkalmazása. 35
CSEH-SZOMBATHY által alkalmazott finomítási eljárás Az átlagolás két lépésben történik: először az egyes infrastrukturális területekre számítunk összefoglaló mutatót: n jk s jk = a jik i =1 n jk 36
CSEH-SZOMBATHY által alkalmazott finomítási eljárás A második lépésben az egyes infrastrukturális területek pontszámait átlagoljuk: q sk = s jk j=1 q q - a vizsgálatba bevont infrastrukturális területek száma (esetünkben 5) 37
A módszer kiterjesztése az idő dimenziójában Európai iparosodás évei (1860-1870) A századforduló körüli időszak (1885-1905) Az első világháború utáni időszakot (1920) A világgazdasági válság előtti időszak (1929) A második világháború előtti békeév (1937) A második világháború után 1950-es év A második világháború utáni 1960-as év Az 1968. év adatai (mivel említett szerzők könyve 1974-ben jelent meg). 38
A módszer kiterjesztése az idő dimenziójában Feltétlenül biztosítani kellett, hogy az alkalmazott mutatószámrendszer igazodjon az összehasonlítandó időszakok mindenkori infrastruktúra-tartalmához. A mutatók egy részét tehát időről időre cserélték. Aránylag kevés olyan mutató van, amely a 100 éves periódusnak mind a nyolc kiemelt időszakára rendelkezésre áll. 39
A módszer kiterjesztése az idő dimenziójában Az infrastrukturális pontszámok idősora nem alkalmas egy-egy ország infrastrukturális fejlődésének jellemzésére, mert az összehasonlítás bázisa az Aimax időről időre változik. A kapott számadatok, pontértékek nem tekinthetők abszolút pontosságú mérőszámoknak, hanem csak kisebb-nagyobb hibahatárok között mozgó orientációs jelzőszámoknak. 40