Iktatószám: Tárgy: KE/001/00582-0002/2016 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T 1.) Kirkas Hungary Kft. (székhely: 11149 Budapest, Egressy út 23.-25., adószám: 25023974-2-42) 150.000 Ft, azaz Egyszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki. 2.) Ezen túlmenen kötelezem a Kft.-t, hogy a Dorog, Esztergomi út 23.-25. szám alatti Divat Show Áruház megnevezés egységében - tartózkodjanak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól, a jogszabályban elírtaknak megfelel tájékoztatást adjanak szóban, ne követeljenek meg többletfeltételt a szavatossági igény érvényesítéséhez; - egyértelmen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan tüntessék fel a termékek egységárát a jogszabályi elírásnak megfelelen, - a fogyasztók minségi kifogásáról vegyék fel a jogszabályban kötelezen elírt jegyzkönyvet, a meghatározott tartalommal, - a nyugtaadási kötelezettséget a jogszabályi elírásoknak megfelelen teljesítsék. Fenti kötelezettségeinek a vállalkozás e határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
2 A bírságot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01494879-00000000 számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutalás során jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szerepl modulszámot, továbbá a Komárom-Esztergom Megye és Fogyasztóvédelmi bírság szöveget. A jogersen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás idpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határid utolsó napját követ naptól a teljesítés napjáig terjed idszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani. Amennyiben a bírságösszeg a jelzett idpontig nem érkezik meg a fenti számlára, úgy annak behajtása iránt intézkedem. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. A jogersen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendrség közremködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. (5) bekezdése értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki. A Kormányhivatal eljárása során eljárási költség nem került megállapításra, így annak viselésérl rendelkezni nem volt szükséges. 2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a
3 továbbiakban: Fttv.) 3. -a szerint: 3. (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv 6 (1) bek. szerint: 6. (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: - i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhel hátrányos jogkövetkezmények kockázata. A fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv. ) 14..(1), és (5) bekezdései szerint: 14. (1) A fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. (3) Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját olvashatóan kell feltüntetni. egyértelmen, könnyen azonosíthatóan és tisztán
4 Az Fgytv. 2. n pontja szerint: 2. E törvény alkalmazásában n) egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vonatkozó ár meghatározott mértékegységére A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 3. (1) bek. és a 4. -ai szerint: 3. (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhet árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. (2) Nem kell feltüntetni az egységárat a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egység vagy méret, b) az automatából értékesített, c) az egy csomagban lév, készletben értékesített, d) a különleges díszcsomagolású, e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérl szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken. (3) Ha külön jogszabály meghatározott elrecsomagolt termék forgalmazása során a nettó tömeg mellett a tölt (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg feltüntetését is elírja, elegend a tölt tömeg egységárának feltüntetése.
5 4. Az egységárat a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl),deciliterenként (Ft/dl), illetve 3 köbméterenként (Ft/m ), b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t), c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegébl adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm), d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m 2 ), e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv. ) 159. (1) és 166. (1) (2) bekezdései szerint: 159. (1) Az adóalany köteles ha e törvény másként nem rendelkezik a 2. a) pontja szerinti termékértékesítésérl, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzje, szolgáltatás igénybevevje részére, ha az az adóalanytól eltér más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. 166. (1) Abban az esetben, ha az adóalany a 165. (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzje, szolgáltatás igénybevevje részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. (2) Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban elírt gépi kiállítású nyugta-kibocsátási kötelezettség alól [178. (1) bekezdése]. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott dologra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV.19.) NGM rendelet 3. (2) bek.-ben és a 4. -ában foglaltakat, mely szerint: 3 (2) A szerzdés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát a fogyasztó bemutatja.
6 4. (1) A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényérl jegyzkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez, b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát, c) a szerzdés vállalkozás általi teljesítésének idpontját, d) a hiba bejelentésének idpontját, e) a hiba leírását, f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá g) az (5) bekezdés szerinti eset kivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát. (2) Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltér módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzkönyvben meg kell adni. (3) A jegyzkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mköd békéltet testület eljárását is kezdeményezheti. (4) A jegyzkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. (5) Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetségérl annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltet testülethez fordulás lehetségérl is öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. (6) A vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényérl felvett jegyzkönyvet az annak felvételétl számított három évig köteles megrizni, és azt az ellenrz hatóság kérésére bemutatni. (7) A szavatossági vagy jótállási igény bejelentése nem minsül a fogyasztóvédelemrl szóló törvény szerinti panasznak.
7 3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: - Az egységben adott a szóbeli tájékoztatással tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósítottak meg; - Az egységár feltüntetése nem teljeskör az egységben; - A minségi kifogásról nem vesznek fel jegyzkönyvet; - A nyugtaadási kötelezettséget nem teljesítették. 4. A Társaság által megsértett jogszabályhelyek: - Fttv. 3. (1), (3), 6. (1) i.) pont; - Fgytv. 14. (1), (3) bek.; - 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet3. (2) bek., 4., - Áfa tv. 159. (1) bek. Kelt: Tatabánya, 2016. Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,