Agrárgazdasági Kutató Intézet AZ ÉLELMISZERTERMELÉS ÉS ÉLELMISZERKERESKEDELEM GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEINEK PÉNZÜGYI HELYZETE 2007 AKI Budapest 2008
Agrárgazdasági információk 2008.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Főigazgató: Udovecz Gábor Készült: a Gazdaságelemzési Igazgatóság Pénzügypolitikai Osztályán Szerző: Merkel Krisztina Közreműködött: Székelyné Raál Éva Opponensek: Kertész Róbert Keszthelyi Szilárd HU ISSN ISBN 2
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Az adatbázisra és a módszertani kérdésekre vonatkozó megjegyzések 5 1. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és a halászat területén működő szervezetek pénzügyi helyzete 6 1.1. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása 6 1.1.1. Eszközök és források 6 1.1.2. Bevételek és ráfordítások alakulása 7 1.1.3. Jövedelem, jövedelmezőség 7 1.2. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása 10 2. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártásában működő szervezetek pénzügyi helyzete 11 2.1. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása 11 2.1.1. Eszközök és források 11 2.1.2. Bevételek és ráfordítások alakulása 13 2.1.3. Jövedelem, jövedelmezőség 14 2.2. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása 16 3. Az élelemiszerkereskedelem területén működő nagyobb szervezetek pénzügyi helyzete 17 3.1. Kiskereskedelmi forgalom 17 3.2. Az üzlethálózat alakulása főtevékenység szerint 17 3.3. Az üzlethálózat szerkezete 18 3.4. Gazdasági szervezetek 19 3.5. Az élelmiszerkereskedelem területén működő szervezetek pénzügyi helyzete 19 Mellékletek 22 3
Bevezetés Az összeállítás célja az élelmiszertermelésben, azaz a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, és halászati ágazatban, valamint az élelmiszereket, ital és dohánytermékeket gyártó ágazatban működő gazdasági szervezetek 2007. évi gazdálkodásának bemutatása. Ebben az évben, kísérleti jelleggel, az élelmiszerkereskedelem 10-12 legnagyobb forgalmú vállalkozásának összesített adatait is be kívánjuk mutatni. Az elemzés a vállalkozások adóbevallásaiból az APEH által összeállított gyorsjelentés alapján készült, amely az egyszeres és a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások pénzügyi helyzetét egyaránt tartalmazza, bár eltérő részletességgel. Az élelmiszerkereskedelem adatait a cégbíróságra kötelező jelleggel évente benyújtandó mérleg és beszámoló adatokból nyertük. A kiadvány elemzése elsősorban a kettős könyvvezetést végző vállalkozások adataira támaszkodik a következők miatt: A számviteli törvény módosítása következtében 2004. január 1-től jelentősen szűkült azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a köre, amelyek egyszeres könyvvitelt vezethetnek, így számuk ma már nem jelentős. A mezőgazdaságban az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetek aránya 2007-ben mindössze 4,6% volt. Ennél lényegesen kisebb volt a kibocsátásból (nettó árbevétel) való részesedésük 0,2%. Az élelmiszeriparban csakúgy, mint a korábbi években 2007-ben is mindössze 1 vállalkozás vezetett egyszeres könyvvitelt. Az APEH gyorsjelentés a 2004. évtől kezdődően az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások adatainak a korábbi évekhez képest csak egy szűkebb körét tartalmazza. Emiatt, illetve a számvitel eltérő részletessége miatt a kettős és egyszeres könyvvezetést végzőknek csak néhány adata összesíthető, s ez jelentősen leszűkíti az elemzési lehetőségeket. Az élelmiszerkereskedelmi cégek adatait a cégbíróságra kötelezően leadandó pénzügyi jelentésekből nyertük. A kb. másfél éves időcsúszás is ennek tudható be, mert mindaddig míg a cégbíróság nem dolgozza fel az adatokat, a jelentések nem hozzáférhetők. Nem terjed ki továbbá az elemzés az egyszerűsített vállalkozási adó (EVA) szerint adózó egyszeres és kettős könyvvezetést végző vállalkozások adataira sem. 2007-től a kiadvány a naptári évtől eltérő üzleti évet választó gazdasági szervezetek adatait is tartalmazza. 2006-ban 13 mezőgazdaságban és 16 élelmiszeriparban tevékenykedő gazdasági szervezet készített a naptári évtől eltérő üzleti évre vonatkozóan bevallást. Ezen vállalkozások tevékenységének szöveges elemzésére nem térünk ki, adataik az eltérő beszámolási időszak következtében a naptári év szerint adózó gazdasági szervezetekével nem vonhatók össze. A vállalkozások főbb mérleg- és eredményadatai a kiadvány végén a Mellékletek között szerepelnek. 4
Az adatbázisra és a módszertani kérdésekre vonatkozó megjegyzések Az APEH adatállományában csak az évvégén is működő, adóbevallást készítő társas vállalkozások adatai szerepelnek, évközben megszűnt, vagy átalakult gazdálkodó egységekre vonatkozó adatokat a gyorsjelentés nem tartalmaz. A jogutód teljesítményéről a működés megkezdésétől számítva csak részadatok állnak rendelkezésre. Az összeállítás évről-évre elkészül, törekedve ezzel az információk folytonosságára. A kiadványban szereplő 2006. évi adatok az APEH folyamatos adatfrissítése következtében eltérhetnek (jellemzően el is térnek) a korábban 2007-ben már megjelent Az élelmiszertermelés gazdálkodó szervezeteinek pénzügyi helyzete 2006 című összeállításban szereplőktől. Jelen összeállításban a 2006. évre vonatkozó adatok már véglegesek, miközben a 2007. évre vonatkozó adatok előzetesek. A foglalkoztatottak száma szerinti csoportosításnál 0 fő olyan esetben szerepel, ha a vállalkozás nem közölt létszámadatot, vagy ha a munkát végzők az adott vállalkozással munkakapcsolatban lévő, más gazdálkodó szervezetnél vannak nyilvántartva. Az uniós csatlakozással összefüggésben 2005. január 1-étől megváltozott a mikro-, kis- és középvállalkozások besorolási rendszere. A vállalkozások nagyságcsoportjainak új ismérvei a következők: A vállalkozás nagysága Összes foglalkoztatott száma Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás 10 főnél kevesebb 50 főnél kevesebb 250 főnél kevesebb Éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg 1 Árbevétel: legfeljebb 2 millió euró (0,51 milliárd forint), vagy Mérlegfőösszeg: legfeljebb 2 millió euró (0,51 milliárd forint) Árbevétel: legfeljebb 10 millió euró (2,53 milliárd forint), vagy Mérlegfőösszeg: legfeljebb 10 millió euró (2,53 milliárd forint) Árbevétel: legfeljebb 50 millió euró (12,67 milliárd forint), vagy Mérlegfőösszeg: legfeljebb 43 millió euró (10,89 milliárd forint) Forrás: 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlesztésük támogatásáról 1 A forintban kifejezett értékhatárok a 2007. dec. 28-án érvényes MNB árfolyamon, 253,35Ft/euró-val kerültek kiszámításra. 5
1. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és a halászat területén működő szervezetek pénzügyi helyzete 1.1. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat ágazatban tevékenykedő (továbbiakban mezőgazdaság) kettős könyvvezetést végző társas vállalkozások száma 2007- ben a korábbi évek tendenciájával egyezően tovább csökkent. Az előző évi 9.649 gazdasági szervezethez képest 2007-ben már csak 9.014 (635-tel kevesebb) vállalkozás működött az ágazatban. A kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági vállalkozások a gazdasági szervezetek számát tekintve a nemzetgazdaság egészében tevékenykedőknek 3,1%-át adják. Hasonló nagyságrendű az ágazatnak az összes eszközállományból való részesedése, 3,9%, ugyanakkor a nettó árbevétel tömegéből ennél kissé nagyobb, 5,4%-os részarányt képvisel (1. melléklet). 1.1.1. Eszközök és források A mezőgazdasági vállalkozások eszközállományának bővülése 2007-ben minimális növekedést mutat. A korábbi időszakot jellemző évi 6-13%-os növekedéssel szemben az eszközök értéke 2007-ben mindössze 3,4%-kal lett több (2. melléklet). Az 53,4 mrdft-os növekedés hátterében a befektetett eszközök 16,8, illetve a forgóeszközök 36,3 mrdft-os gyarapodása áll. A növekedés döntő hányada a készletek növekedésének tudható be, mind összegszerűen (38,7 mrdft), mind százalékosan (12,7). A növekedés az év végére drasztikusan megugró élelmiszer alapanyagáraknak köszönhető, mely értelemszerűen a készletek felértékelődéséhez is vezetett. Az értékpapíroknál ellenben jelentős közel 5 mrdft-os (közel 20%-os) csökkenés tapasztalható. A társas gazdaságok saját tőkéje 5,9%-kal (44,7 mrdft-tal) nőtt, mely nagyrészt a korábbi évek nyereségének köszönhető, amit jól mutat az eredménytartalék 28,1 mrdft-os (közel 20%-os) emelkedése. Az egyéb tartalékok szintén jelentősen megemelkedtek (29 mrdft-tal), mely nagyrészt a már pénzügyileg rendezett támogatások kötelező tartalékba helyezéséből adódik. Ennek ellenére a jegyzett tőke öszszege mérséklődött 8,3 mrdft-tal, így a mobilabb tőkeelemek a saját tőkének már több mint kétharmadát tették ki. A tárgyévi mérleg szerinti eredmény 2,1 mrdft-tal csökkent az előző évhez képest, melynek legfőbb oka a rendkívüli bevételek nagymértékű 41%-os (15,3 mrdft-os) csökkenése. A kötelezettségeken belül a hosszú lejáratúak értéke döntően a korábban Európa Terv Agrárhitel Program keretében felvett hitelek visszafizetéséből adódóan 2 25,9 mrdft-tal csökkent, míg a rövid lejáratúak értéke, ezt meghaladó mértékben, 41,5 mrdft-tal nőtt. 2 Az Európa Terv Agrár-hitel Program keretében felvett hitelek állományából 2007-ban 55,7 milliárd forint került visszafizetésre. 6
A források összetételében bekövetkezett változások látszólag és rövid távon, kedvezően módosították az ágazat tőkeszerkezetét. Az eladósodottság mértéke, mely a saját tőke kötelezettségekkel való terheltségét mutatja, javult valamelyest a 2006. évi 102,7%-ról 98,9%-ra, de messze elmarad a kívánatostól. Tovább romlott ugyanakkor a likviditás, mivel a forgóeszközök értékének növekedése (mely a készletek hirtelen felértékelődésének eredménye) alacsonyabb volt, mint a rövid lejáratú kötelezettségek emelkedése, így a likviditási ráta értéke 143,1-ről 138,9%-ra változott (az ideális 200% körül van). A hosszú távú likviditási mutató, mely azt mutatja, hogy az üzleti eredmény mekkora mértékben fedezi az összes kötelezettséget a maga nem egészen 10%-ával (9,8%) igencsak alatta van a minimálisan megkívánt 30%-nak. 1.1.2. Bevételek és ráfordítások alakulása A mezőgazdasági ágazat bevételei közül a nettó árbevétel emelkedett a legnagyobb mértékben, mintegy 47 mrdft-tal, (4,1%-kal) (3. melléklet). Ezen belül kiemelkedő volt az export értékesítés bevételének növekedése, mely 14,5%-os volt. A forgalom bővülése a mezőgazdasági termékek árainak emelkedéséből származott. Az ágazat termelőiár-színvonala 2007-ben 22,2%-kal nőtt. A kedvező áralakulás hátterében kiemelten a gabonafélék árának 70,0%-os, illetve a gyümölcsök 42,7%- os emelkedése húzódik meg, az élő állatok és állati termékek árszínvonala ugyan meghaladta az előző évit 3,6%-kal, de ez az emelkedés az éves infláció (7,9%) felét sem érte el. A termelt termékek értékesítésének volumene 2007-ben enyhén, 1,5%- kal emelkedett. 2007-ben új Uniós költségvetési időszak kezdődött és ez átmenetileg 10%-kal vetette vissza a pályázattal elérhető források nagyságát. Ennek ellenére az aktivált saját teljesítmények értéke 21,1%-kal haladta meg az előző évit. Összességében az üzemi tevékenységek bevételei 53,0 mrdft-tal (3,8%-kal) emelkedtek. E kedvező pozíciót tovább javította a pénzügyi műveletek bevételeinek 37,9%- os, emelkedése, de nagyban rontotta a rendkívüli bevételek 15,3 mrdft-os csökkenése. A bevételek mindössze 3%-kal (44,4 mrdft-tal) bővültek. A ráfordítások a bevételeknél nagyobb mértékben, 3,4%-kal (47,7 mrdft-tal) növekedtek. Az üzemi tevékenység ráfordításaiból összegében az anyagjellegű ráfordítások nőttek a legnagyobb mértékben (45,4 mrdft-tal), míg százalékosan a személyi jellegű kifizetések emelkedtek leginkább (9,6%-kal), ennek mértéke meghaladta az inflációt. 1.1.3. Jövedelem, jövedelmezőség A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 2007-ben 78,1 mrdft üzemi tevékenységből származó jövedelmet realizáltak, 1,2 milliárd forinttal többet, mint a 2006- ban (4. melléklet). Az emelkedés (1,5%) szinte elhanyagolható, különösen az előző évvel egybevetve, amikoris ennek mértéke 10,5% volt. Az előző évhez hasonlóan 2007-ben is kedvező irányba változott a pénzügyi tevékenység eredménye, a veszteség 6,4 mrdft-tal 25,1 mrdft-ra mérséklődött. 7
Emögött a veszteségesen tevékenykedők veszteségének csökkenése, húzódik meg, de a nyereségesek jövedelme is nőtt. Számottevően, 11,1 mrdft-tal, a felére csökkent a rendkívüli eredmény, amelynek hátterében nagyobbrészt a rendkívüli bevételek jelentős csökkenése áll. A rendkívüli nyereség már csak 60%-a az előző évinek, míg a veszteség 20%-kal nőtt. Az ágazati szereplők jövedelme 95%-a lett az előző évinek, ennek ellenére az ágazat 10,5%-kal több adót fizetett be, mely leginkább a 2007-ben bevezetett különadónak köszönhető. Az egyes eredménykategóriák alakulását az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra mft 80.000 Eredménykategóriák alakulása a mezőgazdaságban 2001-2007 70.000 60.000 50.000 40.000 30.000 20.000 10.000 0-10.000-20.000-30.000-40.000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Adózás előtti eredmény Forrás: APEH gyorsjelentés A mezőgazdasági ágazatban a társas vállalkozások száma 6,6%-kal csökkent az előző évhez képest, a nyereségesen gazdálkodók aránya (64,1%) azonban nem változott (5. melléklet). A nyereséges vállalkozások súlyát jól jelzi, hogy 2006-hoz hasonlóan, 2007-ben is a forgalomnak és a saját tőkének közel 90%-a a gazdaságok ezen köréhez kapcsolódott. De meg kell jegyeznünk, hogy a saját tőke összegében nem, arányaiban viszont csökkent a 2006. évhez képest, ami a veszteségesen gazdálkodók számának enyhe emelkedését jelenti. A mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek létszám szerinti csoportosítása alapján megállapítható, hogy a vállalkozások zömét, mintegy 83%-át a 10 fő alatti gazdaságok adják (2. ábra). Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a teljesítmény éppen ezeknél a vállalkozásoknál alacsony. A nettó árbevétel, az adózás előtti eredmény, és a saját tőke közel 80%-a a vállalkozások fennmaradó 17%-ához kapcsolható. 8
A legjellemzőbb gazdálkodási forma továbbra is a Kft, ide tartozik a vállalkozások több, mint 57%-a, a Bt (27%) és a szövetkezet (9,6%). A gazdálkodók 80%-a mikrovállalkozó. Foglalkoztatottak száma 2. ábra 50-249 fő 4,0% 250 fő és nagyobb 0,2% 10-49 fő 13,1% 0 fő 28,9% 2-9 fő 30,6% 1 fő 23,2% Forrás: Saját szerkesztés A 2007. évi eredménycsökkenés és a jövedelmezőség romlása majd valamennyi gazdálkodási formát érintette. Különösen nagy nyereség csökkenés (5,6 mrdft) volt tapasztalható a szövetkezeteknél. Jelentősen, közel 5 mrdft-tal csökkent a nyeresége az 50-249 fő között foglalkoztató cégeknek, igaz ezen csoportban a veszteségek is jóval az átlag feletti csökkenést (cca. 4 mrdft) produkáltak. Megfigyelhető, hogy a külföldi tőke aránya, a létszámában és a vállalkozás nagyságában kkv-nak már nem minősülő cégek esetében nem éri el az 1%-ot, míg a többi kategóriában közel azonos arányt képvisel. Gazdálkodási formát tekintve a legjelentősebb külföldi befolyással a Bt-k rendelkeznek, itt az idegen tőke aránya majd 60%. Az árbevétel és saját tőke-arányos eredmény a 250 főnél nagyobb létszámú gazdasági szervezetek csoportjában a legalacsonyabb (6. melléklet). A mezőgazdaság eredményessége a nemzetgazdasági átlagtól elmarad. Különösen igaz ez a saját tőkére, illetve az összes eszközértékre vetített eredményre, ahol fenti átlagnak csak alig több, mint felét tudta produkálni (1. melléklet). 9
1.2. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások száma a mezőgazdaságban, 2007- ben 421 volt, 27-tel (6%-kal) kevesebb, mint egy évvel korábban. E csoportot majdnem teljes egészében non-profit szervezetek és néhány egyéb gazdasági szervezet (pl.: erdőbirtokossági társulat, MRP szervezet, máshova nem sorolható jogi személyiség nélküli társaság) alkotják. Ezen vállalkozások gazdasági szerepe (bevételek, ráfordítások, eredmény) tevékenységük jellegéből adódóan ágazati szempontból nem jelentős (1. táblázat). 1. táblázat Az egyszeres könyvvitelt vezető mezőgazdasági vállalkozások főbb adatai Megnevezés 2006 2007 Vállalkozások száma (db) 448 421 Bevételek és ráfordítások (mft) Bevételek összesen 2 020* 2 784 Ráfordítások összesen 2 266* 1 831 Eredmény (mft) Adózás előtti nyereség 116 104 veszteség -381-313 eredmény -265-208 Fizetendő adó 12 12 Adózás utáni nyereség 104 92 veszteség -381-313 eredmény -277-221 * 2006. évi gyorsjelentés alapján 10
2. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártásában működő szervezetek pénzügyi helyzete 2.1. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása A mezőgazdasági ágazathoz hasonlóan az élelmiszereket, italokat és dohánytermékeket gyártó ágazatban (továbbiakban élelmiszeripar) működő társas vállalkozások száma is tovább csökkent. 2007-ben már csak 4.179 gazdasági szereplő tevékenykedett az ágazatban, 112 vállalkozással kevesebb, mint az előző évben. Az élelmiszeriparhoz a nemzetgazdaság összes vállalkozásának 1,4, az összes eszközállományának már csak 2,9%-a (szemben a tavalyi évi 3,5%-kal), a nettó árbevételének 4,0%-a kapcsolódott. Mind az élelmiszeripari ágazat évek óta tartó hanyatlása, mind nemzetgazdasági súlyvesztése tovább folytatódott. Eladósodottságának foka a nemzetgazdasági átlag (53,2%) fölött van, 59,4% (1. melléklet). 2.1.1. Eszközök és források Az élelmiszeripar eszközállománya több év után 2006-ban és 2007-ben is emelkedett (7. melléklet). A befektetett eszközökön belül az immateriális javak értéke csökkent jelentősen, mintegy 27%-kal. A forgóeszközök értéke mintegy 55 mrdfttal emelkedett, melynek döntő hányada a készletállomány gyarapodásából származott, mely így 14,7%-kal haladta meg az előző évit. Mind a forgó-, mind a befektetett eszközök állománya emelkedett 2007-ben. Az összesen 80 mrdft-os növekedés mögött részben az uniós pályázati kifizetések, részben egy nagyobb vállalkozás önmagában is jelentős több 10 milliárdos beruházása nyomán bővülő tárgyieszközállomány gyarapodása és a már említett készletérték növekedés húzódik meg, de meg kell említenünk a befektetett pénzügyi eszközök 11%-os értéknövekedését is. Jelentős a követelésállomány 13 mrdft-os emelkedése is. Megjegyzendő, hogy a követelésállomány az elmúlt 6 évben minden esetben a forgóeszközállomány felét tette ki. Az eszközállomány bővülése ugyanakkor nagyrészt nem saját tőkéből, hanem idegen tőkéből valósult meg. A kötelezettségek értéke közel 100 milliárd forinttal haladta meg az előző évit (majd 10%-os növekedés), miközben a saját tőke 23,6 mrdft-tal csökkent! Ráadásul a kötelezettségek növekményének 86%-a (84 mrdft) a működéshez szükséges rövid lejáratú tartozások felhalmozásából eredt, s csak 20,1 mrdft kapcsolódott hosszú távú (beruházási, fejlesztési) célokhoz. A saját tőkén belül szinte valamennyi eredménykategóriában visszaesés tapasztalható, egyedül a tőketartalék az, amely emelkedett az előző évhez képest, mintegy 11,1 mrdft értékben. Az élelmiszeripar 2007-ben közel 6 mrdft-os veszteséggel zárta az évet, az előző évhez képest 27,6 mrdft-os csökkenést könyvelhetett el. A jegyzett tőke összege csökkent, mely a belföldi társasági tulajdon csökkenésére vezethető vissza. A csökkenés következtében a belső arányok valamelyest módosultak, de a külföldi tőke arányának csökkenése tendenciájában nem tört meg (2. táblázat). 11
2. táblázat Az élelmiszeripari vállalkozások jegyzett tőkéje, és annak tulajdonosi szerkezete Évek Jegyzett tőke (millió forint) Belföldi magántulajdon aránya (%) Belföldi társasági tulajdon aránya (%) Külföldi részesedés aránya (%) 2001 354 363 11,8 23,9 60,8 2002 348 062 12,0 24,8 57,4 2003 367 589 11,9 27,9 56,8 2004 338 153 13,2 30,9 52,4 2005 276 421 17,6 29,1 49,3 2006 295 244 16,2 33,0 47,1 2007 282 738 16,2 32,3 48,4 Forrás: A kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek gazdálkodásának főbb adatai, 2001-2006, AKI, Budapest, 2008., APEH gyorsjelentés A források szerkezetében bekövetkezett negatív változások révén nőtt az összes kötelezettség eszközállományhoz viszonyított aránya, vagyis romlott az eladósodottsági mutató, mely 2007-ben már közel 60% (70% fölött már rossznak mondható). A tőkeerősség eddig sem volt jónak mondható 2006-ban 39,2% volt, 2007-ben pedig már csak 36,2%, mely erősen közelít a már kritikus értéknek számító 30%- hoz. A likviditási helyzet tovább romlott az élelmiszeriparban. A likviditási ráta a maga 117%-ával messze elmarad a kívánatos 200%-tól. Az eladósodottság mértéke 164%-os, mely drasztikus, 20%-pontos növekedést mutat az előző évhez képest (3. ábra). 12
3. ábra Eladósodottság mértéke (%) 170 165 160 155 150 145 140 135 130 125 120 115 110 105 100 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: Saját szerkesztés 2004-ben 26,4 mrdft-os rekord veszteséggel zárta az évet az élelmiszeripar. Ez majdnem 50 mrdft-os mérlegszerinti eredmény csökkenést jelentett 2003-hoz képest. 2005-ben a veszteségek fedezésére a jegyzett tőkét leszállították az eredménytartalékkal szemben, közel 70 mrdft értékben. Ezt a nagyarányú tőkevesztést azóta sem sikerült visszapótolni mivel az élelmiszeripar 2004-óta, egyedül a 2006-os évben volt nyereséges. 2.1.2. Bevételek és ráfordítások alakulása A mezőgazdaságot jellemző tendenciákkal egyezően a bevételek összege az élelmiszeriparban is meghaladta a ráfordításokét. A mezőgazdaság 44,4 mrdft-os (3,1%-os) gyarapodása mellett, az élelmiszeripar 139,6 mrdft-os (5,7%-os) növekedése áll (8. melléklet). Az élelmiszeripari szakágazatok összesen 2.418,1 mrdft árbevételének több mint egyötöde az exportpiacokról származott. Az összes forgalom 169,8 mrdft-tal haladta meg az előző évit, amelyen belül az export-árbevétel 69,6 mrdft-tal nőtt, ami az értékesítési bevétel közel 40%-át jelenti. A bevételek közül érdemi növekedést a fentieken túl csak a kapott osztalék sor tudott felmutatni. Minden más egyéb bevételi kategóriában jelentős csökkenés tapasztalható. Kiemelkedő, 17 mrdft-os volt a visszaesés az egyéb bevételeknél. A ráfordításokat elemezve megállapíthatjuk, hogy szinte valamennyi kategóriában növekedés tapasztalható. Összességében is a ráfordítások nagyobb mértékben nőttek, mint a bevételek, míg az előbbi 5,7%-kal, addig az utóbbi 7,2%-kal emelkedetett. Az üzemi tevékenység ráfordításai közül az anyagjellegű ráfordítások nőttek 13
a legnagyobb mértékben, mintegy 80 mrdft-tal. A személyi jellegű ráfordítások a 2006. évi csökkenés után újra emelkedtek, 13 mrdft-tal haladva meg az előző évi kiadásokat, az emelkedés mértéke meghaladta a 2006. évi 8 mrdft-os csökkenést is. 2.1.3. Jövedelem, jövedelmezőség Az ágazat jövedelmezőségét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy minden eredménykategóriában csökkenés tapasztalható! Általában a nyereségesek nyeresége csökkent a veszteségesek vesztesége nőtt. Az üzemi tevékenység eredménye már csak 65%-a a 2006. évinek, a szokásos vállalkozói eredmény pedig már csak 37%-a! Az adózás utáni eredmény még ennél is kevesebb, még egyharmada sincs! A mérleg szerinti eredmény, mint ahogy azt már korábban vizsgáltuk, negatív (9. melléklet). A fizetendő adó mértéke a 7 mrdft-ot sem éri el. A 2007. évi eredmények a 2005. évi, ugyancsak veszteséges év eredményeit sem érik már el. Általában elmondható, hogy a nyereséges cégek szenvedték el a nagyobb veszteségeket, hiszen majd minden eredménykategóriában 18-20 mrdft-os csökkenést könyvelhettek el. Az élelmiszeripari ágazatban megállt a jövedelem-növekedés (4. ábra), a 2007. évi adózás előtti eredmény már csak 40%-a volt az egy évvel korábbinak. Az ágazat jövedelmének változása mögött a nyereséges vállalkozások eredményeinek drasztikus csökkenése áll. 4. ábra mft Adózás előtti eredmény az élelmiszeriparban (1997-2007) 120.000 110.000 100.000 90.000 80.000 70.000 60.000 50.000 40.000 30.000 20.000 10.000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: A kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek gazdálkodásának főbb adatai, 1997-2003, 2001-2006, AKI, Budapest, 2005., 2008.; APEH gyorsjelentés 14
A vállalkozások száma 112-vel csökkent. A csökkenés leginkább a veszteséges vállalkozások körében volt számottevő, innét került ki a megszűnt vállalkozások 60%-a (10. melléklet, 11. melléklet). Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma és az értékesítés nettó árbevétele közötti összefüggés exponenciálisnak mondható (természetesen csak a vizsgált határokon belül) (5. ábra). A 250 főnél nagyobb vállalkozások adják az összes árbevétel 55%-át, míg a 0-10 fő közöttiek együtt sem érik el az 5%-ot. A vállalkozások döntően két vállalkozási formába tömörülnek Kft (70%), Bt (23%), a vállalkozások számának csökkenése is ez utóbbi kört érintette leginkább, a megszűnt vállalkozások majd fele e körből került ki. Érdekes, hogy az árbevétel alapján a Kft-k (61%) után az Rt-k (37%) a legsikeresebbek, míg a Bt-k az összárbevétel mindössze 1,2%-át produkálták. 2007-ben egyedül a Kft-k tudták növelni saját tőkéjük értékét. Az összárbevétel alakulása a létszám függvényében (mft) 5. ábra 1.400.000 1.300.000 1.200.000 1.100.000 1.000.000 900.000 800.000 700.000 600.000 500.000 400.000 300.000 200.000 100.000 0 Árbevétel élip Árbevétel mg 0 fő 1 fő 2-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő és nagyobb Forrás: Saját szerkesztés A vállalkozások nagyságának elemzése alapján elmondható, hogy a vállalkozások 2/3-a a mikrovállalkozásokhoz tartozik, míg ezek árbevétele mindössze 3,7%-a az ágazati árbevételnek, addig az egyéb kategóriába sorolt vállalkozások az összvállalkozások számának 2%-át jelentik, viszont árbevételük az ágazat árbevételének 55%-át teszik ki. Az egy vállalkozásra vetített árbevétel a 10-49 fő között foglalkoztató cégek esetében ötször nagyobb, mint a 2-9 fő közöttieknél, de csak hetede (élelmiszeripar) ill. negyede (mezőgazdaság) az 50-250 fő között foglalkoztatottakénak. A 250 fő feletti vállakozások egy vállalkozásra vetített bevétele az élelmiszeriparban kilencszer nagyobb, mint az ez alatti kategóriában levőké és háromszor nagyobb, mint a me- 15
zőgazdaságban ugyanezen csoporté. A mezőgazdaságban az ugrás csak négyszeres. A tulajdoni forma szerinti csoportosításból az derül ki, hogy a nettó árbevétel az előző évhez viszonyítva a 100%-ban belföldi tulajdonban lévő gazdasági szervezeteknél nőtt a leginkább. Ebben a körben szűnt meg a legtöbb vállalkozás a 112-ből 108, de egyedül ezen vállalkozások tudták összességében növelni saját tőkéjüket. Ide tartozik a vállalkozások 91%-a, csak ebben a körben volt csökkenés az adózás előtti veszteségben és növekedés az eredményben. Az árbevétel növekedés is jelentős volt, bár ebben elmaradnak a 100%-ban külföldi tulajdonban levőktől, míg az előbbiek 64,6 mrdft-os növekedést mondhatnak magukénak, addig az utóbbiak 83,7 mrdft-ot. Ezzel együtt is a teljes árbevétel 45%-a még mindig a 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozásoktól kerül ki, míg a 100-ban külföldi tulajdonú cégek csak 33,5%-ot produkáltak. A nemzetgazdasági ágazatok közül 2007-ben is az élelmiszeripar jövedelmezőségi mutatói voltak a legalacsonyabbak, messze elmaradva a többitől. A 100 forint árbevételre jutó adózás előtti eredmény 0,9 forint volt, a nemzetgazdasági átlag (6,4 forint) 13%-a, az előző évi fele! 2.2. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása Az élelmiszeriparban 2005 óta már csak 1 vállalkozás (MRP szervezet) vezetett egyszeres könyvvitelt, amelynek adózás előtti eredménye mintegy 1 milliárd forint volt. 16
3. Az élelemiszerkereskedelem területén működő nagyobb szervezetek pénzügyi helyzete 3.1. Kiskereskedelmi forgalom A változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom értéke 2006 egészében 4,4%-kal bővült az előző évhez képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem értékesítésének volumene 2006 egészében 5,1%-kal növekedett az előző évhez képest. Az eladások jelentős részét (92%-át) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) forgalma decemberben 3,4%-kal, az élelmiszer-, ital-, dohányáruszaküzletek eladásai alig (0,2%- kal) haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. A változatlan áron számított forgalom 2007 egészében 3%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Csökkent az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem változatlan áron számított forgalma: 2007 egészében 1,3%-kal, decemberben 2,0%-kal maradt el az előző év azonos időszakának szintjétől. Az eladások jelentős részét (92,2%-át) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper-, szupermarketek, vegyesboltok) forgalma decemberben 1,8%-kal csökkent, az élelmiszer-, ital-, dohányáruszaküzletek eladásai 4,3%-kal estek vissza. 3.2. Az üzlethálózat alakulása főtevékenység szerint A hazai üzletállományban a több éve megindult lassú folyamatban olyan szerkezeti átalakulás körvonalazódik, melyben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek hálózatának csökkenése mellett a nem élelmiszer főtevékenységű egységek számának növekedése mutatható ki. A 2006. évi országos üzletszámcsökkenésben azonban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletek állományának 1,3 ezres mérséklődése mellett, az élelmiszert nem árusító kiskereskedelmi üzletek számának kisszámú visszaesése is szerepet játszott. 2007 végén az élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletek az országos kiskereskedelmi üzlethálózat 28, míg 2002-ben 31%-át képviselték (3. táblázat). 3. táblázat A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása főtevékenység szerint (db) Kiskereskedelmi üzlet 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Élelmiszerüzlet és áruház összesen 51 330 51 082 49 774 48 622 47 281 45 599 Iparcikküzlet és áruház összesen 101 737 103 556 105 474 106 835 106 777 105 537 Járművek üzlete és üzemanyagtöltő állomás összesen 10 333 10 606 10 964 11 281 11 588 11 337 Mindösszesen 163 400 165 244 166 212 166 738 165 646 162 473 Forrás: KSH A 2007. évben tovább folytatódott a kiskereskedelmi üzletek hálózatán belül az élelmiszerüzletek számának csökkenése, hiszen a kenyér-, és pékáruüzletek, vala- 17
mint az italszaküzletek körén kívül mindegyik élelmiszert árusító üzlettípusban csökkent a boltok száma (egy év alatt összesen 1682-vel). 3.3. Az üzlethálózat szerkezete A hazai üzletállomány szerkezetében több éve meginduló lassú átalakulási folyamatban az élelmiszerüzletek számának fokozatos csökkenése következtében az arányok eltolódtak a nem élelmiszer főtevékenységű egységek felé. Eközben a két fő tevékenységcsoporton belül is jelentős átalakulás ment végbe. 2007-ben a második félévben történt jelentős üzletszámcsökkenés hatására ez a tendencia még markánsabban jelentkezett. Az élelmiszert forgalmazó üzletek száma tovább szűkült az első félévben, 200-zal, és az év második felében pedig ennek több mint hatszorosával. 2007 végén az országban 45,6 ezer élelmiszer főtevékenységű üzlet működött, 11%-kal kevesebb, mint 2003. december 31-én. 4. táblázat Az élelmiszer főtevékenységű üzletek számának alakulása (db) Év Élelmiszer vegyesüzlet és - Élelmiszer-szaküzlet Összesen áruház változás az előző változás az előző változás az előző összesen összesen összesen évhez képest évhez képest évhez képest 2003 35 963-566 15 119 +318 51 082-248 2004 34 805-1 158 14 969-150 49 774-1 308 2005 33 838-967 14 784-185 48 622-1 152 2006 32 787-1 051 14 494-290 47 281-1 341 2007 29 047-3 740 16 552 2 058 45 599-1 682 Forrás: KSH Az élelmiszer vegyesüzletek száma 2007 végére 29 ezerre mérséklődött. Ez 2006 végéhez viszonyítva több mint 11%-os visszaesést jelentett, és 2007 végén közel 20%-kal kevesebb élelmiszer vegyesüzlet működött, mint négy évvel korábban. Az élelmiszerüzletek csoportján belül az élelmiszer-szaküzletek hálózatának csökkenése 2003 és 2006 között kevésbé volt intenzív. 2007 első hat hónapjában számuk közel 200-zal, második félévben viszont kiugróan, 1,9 ezerrel emelkedett, ezzel az év végére állományuk 2006-hoz viszonyítva 14%, 2003 végéhez képest pedig 9%-kal nőtt. Ezzel egyidejűleg a nem élelmiszer főtevékenységű egységek számának lassú ütemű emelkedése után, 2007 második felében hálózatuk bővülése megtorpant. Az év végén 105,5 ezer ilyen jellegű üzlet működött, 1,2 ezerrel kevesebb, mint 2006 végén, de még így is 2 ezerrel meghaladta a 2003 végi állapotot. A folyamat mögött feltehetőleg a forgalom hipermarketekbe való koncentrálódása áll, mely a kisebb alapterületű vegyesüzletek megszűnését idézte elő. Ezt támasztja alá, hogy az élelmiszerüzleteken belül az élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma az élelmiszer-szaküzletekétől eltérően alakult az évek során. 18
3.4. Gazdasági szervezetek 2007-ben intenzív mozgás zajlott a gazdasági szervezetek körében, 12,7 ezer vállalkozás szűnt meg, és csak 10,8 ezer kezdte meg működését. Az év végén a kiskereskedelmi üzlethálózatot 108,6 ezer vállalkozás működtette, 1,9 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, s számuk 3,5 ezerrel maradt el a 2003 végi helyzettől. 2007 végén 83,2 ezer üzletet, a teljes üzletállomány 51%-át, az együzletes vállalkozások működtették. 2007 második felében az országos üzletszámcsökkenés 44%-a az együzletes vállalkozások körében következett be, így egy év alatt állományuk 1,3 ezerrel szűkült, és 3,6 ezerrel elmaradt a 2003 végi állapottól. A legnagyobb csökkenés a vegyes élelmiszer-kiskereskedelemben működő együzletes vállalkozásoknál mutatkozott. Számuk egy év alatt 1,8 ezerrel, 2003-2007 között pedig összesen 4,4 ezerrel mérséklődött. Ugyanakkor az általuk működtetett élelmiszer-szaküzletek állománya 2006 végétől 1,1 ezerrel bővült, és meghaladta a 2003. végi szintet. 2007 végén a kiskereskedelmi üzlethálózat 36%-át a 2-5, 4%-át a 6-10 üzletes vállalkozások működtették. A tíznél több üzlettel rendelkező gazdasági szervezetek a hazai üzletállomány 9%-át üzemeltették, és e vállalkozásoknál koncentrálódott az országos alapterület-nagyság közel egynegyede. 2007 végén az országos kiskereskedelmi üzlethálózat mintegy 39%-át egyéni, 61 %-át társas vállalkozás és 0,3%-át egyéb szervezet működtette. Az egyéni vállalkozások kiskereskedelemben való szerepvállalása folyamatosan csökkent, melynek következtében az országos üzlethálózatban működtetett üzletállomány egyre nagyobb hányada összpontosult a társas vállalkozásoknál. A fenti folyamatok ellenére az élelmiszeriparban az országos átlagot meghaladó 46%-os, az egyéni vállalkozások szerepvállalása. Az egyéni vállalkozások élelmiszer-kiskereskedelemben való részvétele összességében ugyan évről évre csökkent, de ezen belül eltérően alakult az általuk működtetett élelmiszer vegyes- és szaküzletek száma. Az élelmiszerszaküzlet-állomány nagysága viszonylag állandónak tekinthető, míg a nagyobb alapterületű egységeket is magukba foglaló vegyes élelmiszerüzletek és áruházak csoportjában részesedésük fokozatosan mérséklődött. 2007 végén az egyéni vállalkozások 21,1 ezer élelmiszerüzletet működtettek, az országos élelmiszerüzlet-állomány 46%-át. 3.5. Az élelmiszerkereskedelem területén működő szervezetek pénzügyi helyzete Ebben a fejezetben az árbevételük alapján a 10 legnagyobb, normál üzleti éves, kereskedelmi cég adatait elemeztük részletesebben (5. táblázat). A táblázatban szereplő cégek árbevételük alapján (számításaink szerint) a teljes élelmiszerkereskedelem forgalmának kb. 30%-át adják. 19
Élelmiszerkereskedelmi cég rangsora az árbevétel alapján 5. táblázat Rangsor az Árbevétel mft Üzleti év Sorsz Név árbevétel alapján* 2007* 2006** 2005 2006 1 Tesco-Global Áruházak Zrt 1 534 213 481 733 normál eltérő 2 Spar Magyarország Kereskedelmi Kft 2 284 468 226 575 normál normál 3 Metro Kereskedemi Kft 3 214 285 213 376 normál normál 4 Auchan Magyarország Kft 4 208 782 198 840 n.a n.a 5 Penny-Market Kereskedelmi Kft 5 130 841 122 452 normál normál 6 CORA Magyar-Hipermarket Kft 6 99 022 103 595 normál normál 7 Plus Élelmiszer Diszkont Kft 7 97 735 83 988 eltérő normál 8 Csemege-Match Kereskedelmi Zrt 8 51 966 55 403 normál normál 9 Profi Magyarország Kft 9 31 791 33 406 normál normál 10 CBA Kereskedelmi Kft 10 21 866 22 436 normál normál 11 Co-op Hungary Zrt 11 12 740 10 734 normál normál 12 REÁL-Hungária Élelmiszer Zrt. 2 166 normál normál 13 Honiker Kft. 2 122 normál normál * Forrás: HVG, **Saját gyűjtés A kiválasztott 10 cég közül 2005-ben 4-en is veszteségesen zárták az évet, 2006- ban már csak ketten voltak veszteségesek és szintén 2 vállalkozás volt nullszaldós. Az eszköz bővülés 72,8 mrdft volt, mely nagyobbrészt a befektetett eszközökön belül tárgyi eszközök bővülésének eredménye, de nem elhanyagolható a forgóeszközök növekedése sem, mely a pénzeszközök, illetve a követelések emelkedéséből tevődik össze (6. táblázat). Forrásoldalról elemezve a növekedést a legnagyobb tétel a kötelezettségek soron szerepel. A hosszúlejáratú kötelezettségek 60%-kal emelkedtek 2005-ről 2006- ra, erősen megváltoztatva a kötelezettségek egymáshoz viszonyított arányát. Míg 2005-ben az összes kötelezetettség valamivel több, mint negyede tartozott a hosszú lejáratúak közé, addig a 2006-ban már a harmada. 2005-ről 2006-ra 12 mrdft-tal nőtt a szállítói állomány. A rövid lejáratú kötelezetettségek 75-80%-át a szállítói tartozások teszik ki. Jelentősnek mondható még a saját tőke emelkedése 16,7 mrdft-tal. 20
Az élelemiszerkereskedelmi cégek eszközei és forrásai (mft) 6. táblázat Mérleg sor 2005 2006 változás Befektetett eszközök 241 011 293 356 52 345 Forgóeszközök 162 684 183 528 20 844 ebből: vevők 17 416 17 927 511 Aktív időbeli elhatárolások 5 722 5 332-390 Eszközök összesen 409 417 482 216 72 799 Saját tőke 209 260 225 921 16 661 Céltartalék 2 289 3 527 1 238 Kötelezettségek 190 972 244 941 53 969 ebből: szállítók 112 271 124 433 12 162 Passzív időbeli elhatárolások 6 895 7 826 931 Források összesen: 409 417 482 216 72 799 Forrás: Saját gyűjtés Fenti 6. táblázat, nem tartalmazza a Tesco-Global Áruházak Zrt. adatait, mivel eltérő üzleti éves. Számításaink szerint azonban a Tesco a teljes élelmiszerkereskedelem forgalmának kb. 8-10%-át adja, ezért lényegesnek tartjuk, hogy főbb adatait ismertessük. Ellentétben a többiekkel egymaga a vevőköveteléseit 6,5 mrdft-tal csökkentette, míg a szállítói tartozásait 27 mrdft-tal, a teljes kötelezettségállományát pedig 63,5 mrdft-tal. (E csökkenésekben feltételezhetően a mérleg készítés fordulónapja megváltoztatásának is szerepe lehet.). Saját tőkéjének növekedése ötszöröse a táblázatban szereplő 10 vállalkozásénak. Egymaga másfélszer annyi beruházást hajtott végre, mint a többi tíz együttvéve. Az elemzett cégek közül eszköznövekedésével kiemelkedik a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. is, mely 70 mrdft-os eszközbővülést ért el 2005-ről 2006-ra. Az eredménykimutatás sorait elemezve (7. táblázat) megállapíthatjuk, hogy a veszteséges cégek erősen rontották a többiek eredményességét. Veszteségeinek nagyságával, mind 2005-ben, mind 2006-ban kiemelkedik a Csemege-Match Kereskedelmi Zrt. 2006. év már minden vállalkozás esetében jobbnak mondható az előzőnél, a nyereségesek több nyereséget a veszteségesek kevesebb veszteséget termeltek. 7. táblázat Élelmiszerkereskedelmi cégek eredménykimutatásának főbb sorai (mft) Megnevezés 2005 2006 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye -905 4 741 Pénzügyi műveletek eredménye 929 3 092 Szokásos vállalkozási eredmény 25 7 833 Rendkívüli eredmény -176 62 Adózás előtti eredmény -152 7 895 Adófizetési kötelezettség 834 1 131 Adózott eredmény -985 6 764 Forrás: Saját gyűjtés 21
22 Mellékletek
Mellékletek jegyzéke A gazdasági ágak vállalkozásainak főbb összehasonlító pénzügyi adatai 2006- ban, folyó áron (kettős könyvelést vezetők)... 24 A kettős könyvelést vezető vállalkozások eszközei, forrásai Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat... 25 A kettős könyvelést vezető vállalkozások bevételei és ráfordításai, folyó áron Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat... 26 A kettős könyvelést vezető vállalkozások eredménye a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat ágazatban... 27 A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat gazdálkodó szervezeteinek főbb pénzügyi adatai néhány jellemző szerint 2007-ben, folyó áron (kettős könyvelést vezetők)... 28 A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat gazdálkodó szervezeteinek főbb pénzügyi adatai néhány jellemző szerint 2007-ben, folyó áron (kettős könyvelést vezetők)... 29 A kettős könyvelést vezető vállalkozások eszközei, forrásai Élelmiszerek, italok, dohánytermékek gyártása... 30 A kettős könyvelést vezető vállalkozások bevételei és ráfordításai (folyó áron) Élelmiszerek, italok, dohánytermékek gyártása... 31 A kettős könyvelést vezető vállalkozások eredménye Élelmiszerek, italok, dohánytermékek gyártása... 32 Az élelmiszereket, italokat és dohánytermékeket gyártó gazdálkodó szervezetek főbb pénzügyi adatai néhány jellemző szerint 2007-ben, folyó áron (kettős könyvelést vezetők)... 33 Az élelmiszereket, italokat és dohánytermékeket gyártó gazdálkodó szervezetek főbb pénzügyi adatai néhány jellemző szerint 2006-ban, folyó áron (kettős könyvelést vezetők) (folytatás)... 34 Az eltérő üzleti évet választó, kettős könyvelést vezető vállalkozások eszközei, forrásai a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermékeket gyártó ágazatban... 35 Az eltérő üzleti évet választó, kettős könyvelést vezető vállalkozások bevételei, ráfordításai a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermékeket gyártó ágazatban... 36 Az eltérő üzleti évet választó, kettős könyvelést vezető vállalkozások eredménye a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermékeket gyártó ágazatban... 37 23
1. melléklet A gazdasági ágak vállalkozásainak főbb összehasonlító pénzügyi adatai 2007-ben, folyó áron (kettős könyvelést vezetők) Megnevezés Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat Erdőgazdálkodás Élelmi- szerek, italok és dohánytermékek gyártása Gazdálkodó szervezetek Egyéb ipar Egyéb Összes gazdasági tevékenység Száma 9 014 1 634 4 179 32 645 243 989 291 461 Ebből a nyereségesek aránya, % 64,1 57,3 61,5 67,1 60,9 61,6 Eszközállomány és idegen forrás Eszközállomány, millió Ft 1 643 061 104 190 1 843 325 20 102 622 40 228 304 63 921 502 Kötelezettség az eszközállomány %-ában 48,5 22,5 59,4 41,8 58,8 53,2 Bevételek, ráfordítások, millió Ft Nettó árbevétel 1 197 416 82 500 2 418 131 22 825 616 34 396 542 60 920 205 Ráfordítások összesen 1 445 506 92 418 2 552 021 23 558 791 35 974 209 63 622 946 Ebből: üzemi tevékenység ráfordításai bankköltségek és fizetett kamatok Bankköltség és fizetett kamatok az összes ráfordítás százalékában Adózás előtti nyereség 1 385 506 91 413 2 478 486 22 487 018 34 560 713 61 003 136 38 536 713 41 772 211 165 756 176 1 048 362 2,7 0,8 1,6 0,9 2,1 1,6 Az eredmény, millió Ft 87 558 4 787 80 536 2 081 258 2 562 006 4 816 146 veszteség -23 330-792 -59 688-219 260-611 351-914 420 eredmény 64 228 3 995 20 849 1 861 998 1 950 655 3 901 725 Üzemi tevékenység nyeresége 100 552 3 938 94 058 1 486 124 2 060 044 3 744 716 vesztesége -22 443-858 -49 268-209 562-615 614-897 745 eredménye 78 110 3 080 44 789 1 276 562 1 444 430 2 846 970 100 Ft veszteségre jutó nyereség, Ft Az adózás előtti eredményből 375,31 604,19 134,93 949,22 419,07 526,69 Az üzemi tevékenység eredményéből 448,04 459,00 190,91 709,16 334,63 417,12 100 Ft-ra jutó adózás előtti eredmény, Ft Az árbevételre 5,36 4,84 0,86 8,16 5,67 6,40 Az összes ráfordításra 4,44 4,32 0,82 7,90 5,42 6,13 Az saját tőkére 7,98 5,46 3,12 17,73 13,04 14,45 Az összes eszközértékre 3,91 3,83 1,13 9,26 4,85 6,10 számítva 24
A kettős könyvelést vezető vállalkozások eszközei, forrásai Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat 2. melléklet 2006. évi a 2005. évi 2007. évi a 2006. évi Megnevezés 2006 2007 millió Ft %-ában Vállalkozások száma Összesen 9 649 9 014 93,2 93,4 Eszközállomány folyóáron, millió Ft Befektetett eszközök 829 404 846 227 103,8 102,0 Ebből: immateriális javak 9 094 9 046 94,9 99,5 tárgyi eszközök 760 461 774 978 103,2 101,9 befektetett pénzügyi eszközök 59 849 62 203 112,8 103,9 Forgóeszközök 732 297 768 599 98,5 105,0 Ebből: készletek 304 732 343 478 97,5 112,7 követelések 293 131 297 751 96,2 101,6 értékpapírok 25 293 20 401 128,1 80,7 pénzeszközök 109 141 106 969 104,6 98,0 Aktív időbeli elhatárolások 27 891 28 235 125,4 101,2 Eszközök összesen 1 589 592 1 643 061 101,6 103,4 Az eszközállomány forrásai folyó áron, millió Ft Saját tőke 760 239 804 904 105,7 105,9 Ebből: jegyzett tőke 254 702 246 419 96,7 96,7 jegyzett, de be nem fizetett tőke -300-1 815 118,8 605,7 tőketartalék 174 013 173 459 104,3 99,7 ererdménytartalék 143 488 171 638 110,4 119,6 egyéb tartalékok 139 134 168 133 103,5 120,8 mérleg szerinti eredmény 49 202 47 069 373,8 95,7 Céltartalékok 3 560 2 772 130,0 77,9 Hosszú lejáratú kötelezettségek 256 031 230 086 92,3 89,9 Hátrasorolt kötelezettségek 13 407 12 827 114,4 95,7 Rövid lejáratú kötelezettségek 511 692 553 222 112,5 108,1 Összes kötelezettségek 781 129 796 135 104,4 101,9 Passzív időbeni elhatárolások 44 664 39 250 110,3 87,9 Források összesen 1 589 592 1 643 061 105,2 103,4 Kötelezettségek az eszközök %-ában 49,1 48,5 99,3 98,6 Likviditási ráta 143,1 138,9 92,9 97,1 25
3. melléklet A kettős könyvelést vezető vállalkozások bevételei és ráfordításai, folyó áron Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat Megnevezés 2006 2007 2006. évi a 2005. évi 2007. évi a 2006. évi millió Ft %-ában Bevételek Nettó árbevétel 1 150 425 1 197 416 105,3 104,1 Ebből: export árbevétel 90 110 103 144 106,8 114,5 Egyéb bevételek 206 807 201 352 104,9 97,4 Ebből: visszafizetési kötelezettség nélkül 132 383 120 016 103,6 90,7 kapott támogatás Aktivált saját teljesítmény 54 371 65 855 104,3 121,1 Üzemi tevékenység bevételei 1 411 604 1 464 623 105,2 103,8 Pénzügyi művelek bevételei 17 628 24 303 135,5 137,9 Ebből: kamatbevételek 6 599 6 974 111,7 105,7 kapott osztalék részesedés 1 687 2 112 72,5 125,2 Rendkívüli bevételek 37 113 21 824 298,3 58,8 Bevételek összesen 1 466 345 1 510 750 107,2 103,0 Ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások 1 002 643 1 048 051 105,4 104,5 Ebből: anyagköltség 505 338 535 118 103,6 105,9 eladott áruk beszerzési értéke 289 173 306 431 111,2 106,0 Személyi jellegű ráfordítások 169 267 174 335 102,2 103,0 Ebből: bérköltség 111 324 113 743 102,4 102,2 egyéb személyi jellegű kifizetés 17 676 19 380 109,8 109,6 bérjárulékok 40 267 41 212 98,6 102,3 Értékcsökkenési leírás 81 124 80 968 105,6 99,8 Egyéb ráfordítások 80 773 82 152 103,9 101,7 Ebből: adójellegű ráfordítások 8 447 8 206 89,6 97,1 Üzemi tevékenység ráfordításai 1 333 806 1 385 506 104,9 103,9 Pénzügyi művelek ráfordításai 49 175 49 378 102,4 100,4 Ebből: kamat, kamatjellegű ráfordítások 32 970 34 063 90,6 103,3 Rendkívüli ráfordítások 14 831 10 622 378,1 71,6 Ráfordítások összesen 1 397 812 1 445 506 105,6 103,4 26
A kettős könyvelést vezető vállalkozások eredménye a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat ágazatban Megnevezés 2006 2007 Eredményjavulás (+) romlás (-) 2006. évi a 2005. évi 4. melléklet 2007. évi a 2006. évi millió Ft %-ában Üzemi tevékenység nyeresége 98 766 100 552 1 786 111,8 101,8 vesztesége -21 831-22 443-612 116,7 102,8 eredménye 76 935 78 110 1 175 110,5 101,5 Pénzügyi műveletek nyeresége 3 101 4 920 1 819 96,5 158,7 vesztesége -34 658-30 004 4 654 89,0 86,6 eredménye -31 558-25 084 6 473 88,2 79,5 Szokásos vállalkozási eredmény 45 377 53 025 7 648 127,4 116,9 Rendkívüli nyereség 25 055 14 555-10 500 237,1 58,1 veszteség -2 778-3 362-584 131,6 121,0 eredmény 22 276 11 192-11 084 261,7 50,2 Adózás előtti nyereség 95 165 87 558-7 607 136,3 92,0 veszteség -27 524-23 330 4 194 103,8 84,8 eredmény 67 642 64 228-3 414 151,0 95,0 Fizetendő adó 7 380 8 155 775 121,6 110,5 Adózás utáni nyereség 87 836 79 547-8 289 137,7 90,6 veszteség -27 574-23 474 4 100 103,9 85,1 eredmény 60 262 56 073-4 189 155,3 93,0 Mérleg szerinti nyereség 76 585 70 047-6 538 135,1 91,5 veszteség -27 383-22 979 4 404 103,9 83,9 eredmény 49 202 47 069-2 133 154,4 95,7 27
5. melléklet A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat gazdálkodó szervezeteinek főbb pénzügyi adatai néhány jellemző szerint 2007-ben, folyó áron (kettős könyvelést vezetők) Megnevezés Vállalkozások száma Értékesítés Adózás előtti nettó árbevétele nyereség veszteség Saját tőke eredmény millió Ft Az adózás előtti eredmény jellege szerint Nyereséges 5 774 1 044 153 87 558 87 558 726 609 Veszteséges 2 784 152 512 - -23 330-23 330 77 732 0 eredményű 456 751-0 562 Összesen 9 014 1 197 416 87 558-23 330 64 228 804 904 A foglalkoztatottak száma szerint 0 létszám 2 603 43 654 4 617-2 406 2 211 21 961 1 létszám 2 092 42 044 4 268-2 405 1 863 20 847 2-9 fő közötti 2 762 190 509 17 043-5 064 11 979 119.331 10-49 lét- 1 181 367 885 33 580-6 049 27 531 264.328 50-249 szám 358 457 868 26 248-7 110 19 138 315.443 250 fő és nagyobb 18 95 456 1 801-295 1 506 62 994 Összesen 9 014 1 197 416 87 558-23 330 64 228 804 904 Gazdálkodási forma szerint Kft. 5 156 723 513 51 003-15 714 35 289 436 378 Rt. 281 299 609 18 704-1 995 16 709 265 380 Szövetkezet 861 123 519 12 480-3 154 9 326 76 852 Bt. 2 440 44 530 4 579-2 249 2 329 21 425 Non profit szervezet 145 889 105-91 14 0 Egyéb 131 5 356 687-126 560 4 868 Összesen 9 014 1 197 416 87 558-23 330 64 228 804 904 A vállalkozás nagysága szerint Mikro vállalkozások 7 236 253 147 24 364-9 614 14 750 152 336 Kisvállalkozások 1 178 349 547 32 748-6 049 26 699 258 070 Középvállalkozások 357 432 421 25 738-7 110 18 627 313 197 Egyéb vállalkozások 243 162 301 4 708-556 4 152 81 300 Összesen 9 014 1 197 416 87 558-23 330 64 228 804 904 28
6. melléklet A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat gazdálkodó szervezeteinek főbb pénzügyi adatai néhány jellemző szerint 2007-ben, folyó áron (kettős könyvelést vezetők) Megnevezés Jegyzett tőke millió Ft belföldi magán Ebből külföldi tulajdon aránya, % Az adózás előtti eredmény jellege szerint Árbevétel Saját tőke arányos adózás előtti eredmény, % Üzemi tevékenység ráfordítás arányos eredménye, % Nyereséges 193 000 53,58 8,41 8,39 12,05 8,11 Veszteséges 51 316 43,65 17,68-15,30-30,01-8,50 0 eredményű 2 103 30,23 65,66 0,00 0,00 0,89 Összesen 246 419 51,31 10,83 5,36 7,98 5,64 A foglalkoztatottak száma szerint 0 létszám 14 898 48,06 20,85 5,07 10,07 6,35 1 létszám 9 011 66,40 11,00 4,43 8,94 3,79 2-9 26.156 65,80 11,75 6,29 10,04 6,06 fő közötti 10-49 60.943 56,61 13,92 7,48 10,42 7,40 létszám 50-249 101.806 56,22 10,83 4,18 6,07 4,65 250 fő és nagyobb 33 605 12,95 0,00 1,58 2,39 3,43 Összesen 246 419 51,31 10,83 5,36 7,98 5,64 Gazdálkodási forma szerint Kft. 107 620 52,68 18,13 4,88 8,09 5,79 Rt. 113 683 46,05 3,45 5,58 6,30 5,76 Szövetkezet 18 222 84,66 0,41 7,55 12,14 4,67 Bt. 5 372 34,19 58,80 5,23 10,87 5,10 Non profit szervezet 0 * * 1,60 * * Egyéb 1 523 8,92 0,21 10,46 11,51 6,02 Összesen 246 419 51,31 10,83 5,36 7,98 5,64 A vállalkozás nagysága szerint Mikro vállalkozások 48 470 61,33 14,78 5,83 9,68 5,70 Kisvállalkozások 60 756 56,64 13,81 7,64 10,35 7,28 Középvállalkozások 101 725 56,27 10,76 4,31 5,95 4,74 Egyéb vállalkozások 35 468 14,29 0,51 2,56 5,11 4,39 Összesen 246 419 51,31 10,83 5,36 7,98 5,64 Az adat nem értelmezhető. 29