Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő
Központi idegrendszer általános jellemzése
Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul ki. Ebből velőcső képződik (csőidegrendszer). Feji végéből jön létre az agy, amely három agyhólyagból alakul ki Az előagyhólyagból elkülönül: A páros végagyhólyag > nagyagyféltekék (nagyagy+köztiagy) A páratlan középagyhólyag > középagy Az utóagyhólyagból elkülönül: Kisagy Agytörzs (nyúltagy, híd) A többi részéből a gerincvelő fejlődik
Központi idegrendszer burkai A velőcső ürege a fejlődés során megmarad egységes üregnek, amelyből az összefüggő rendszert alkotó üregek jönnek létre: Agykamrák Oldalkamrák (1. és 2. kamra) a nagyagyféltekékben 3. agykamra a köztiagyban 4. agykamra az agytörzs és a kisagy között Gerinccsatorna A kamrarendszerben és a csatornában a közös agygerincfolyadék (liquor cerebrospinalis) kering.
Az egységes központi idegrendszer
A gerincvelő burkai Kívül: kemény agyhártya (dura mater) Középen: pókhálóhártya (arachnoidea) Belül: lágy agyhártya (pia mater)
A központi idegrendszer tagolása Gerincvelő (kb. 2%) Belül: szürkeállomány a neuronok sejttesteiből Kívül: fehérállomány velőshüvelyű idegrostokból. Agy (kb. 98%) Belül: fehérállomány: velőshüvelyű idegrostok Kívül: szürkeállomány: neuronok sejttestei
Gerincvelő (medulla spinalis)
Gerincvelő általános jellemzése Kisujjnyi vastagságú Hengeres alakú Szürkesárga színű Elhelyezkedése: Öreglyuktól (foramen magnum) a 2. lumbalis csigolyáig Az elülső és hátulsó felszínén egy-egy hosszanti barázda fut végig.
A gerincvelő elhelyezkedése
A gerincvelő elhelyezkedése a csigolyalyukakban
A gerincvelő elhelyezkedése
Gerincvelő általános jellemzése A gerincvelő belül alapvetően nem szelvényezett Kívülről a gerincvelői idegek szelvényezetten lépnek ki a csigolyák között. Egy-egy gerincvelői ideg több (10-15 db) gyökérrel ered, ezek egységét nevezik gerincvelői egységnek Ahol a végtagok idegei kilépnek a gerincvelő megvastagodik: Nyaki duzzanat (intumescentia cervicalis): karfonatok lépnek ki Ágyéki duzzanat (intumescentia lumbalis): lábfonatok lépnek ki
Gerincvelő különböző nézetekben
Gerincvelő részei
A gerincvelő végi része
A lófarok (cauda equina)
A gerincvelő vége
A gerincvelő szegmentumai Nyaki (cervicalis) szakasz 8 szegmentum Törzsi (thoracalis) szakasz 12 szegmentum Ágyéki (lumbalis) szakasz 5 szegmentum Keresztcsonti (sacralis) szakasz 5 szegm. Farokcsonti (coccygealis) szakasz 1 szegm.
A gerincvelő keresztmetszeti Szürkeállomány: belül jellemzése Részei: Elülső szarv (cornu anterius): vastagabb Hátulsó szarv (cornu posterius): vékonyabb Oldalsó szarv (cornu laterale): hiányzik a nyaki és az ágyéki szakasz alsó részén Clarke-oszlop: a törzsi szakasz alján és az ágyéki szakasz egész hosszában a hátsó szarvak tövében
Gerincvelő keresztmetszete
A gerincvelő szürkeállományának jellemzése Az idegek és a szinapszisok alkotják Az idegek alakja és nagysága szerint 10 zónára osztható A hátsó szarv nem ér teljesen a gerincvelő széléig, ez a Lissauer-zóna Első szarv: mozgató neuronokat tartalmaz Hátsó szarv: érző neuronokat tartalmaz Oldalsó szarv: vegetatív neuronokat tartalmaz
A szürkeállomány sejtcsoportjai Radicularis idegsejtek Mozgató ingerületet szállítanak Oldalsó szarv vegetatív működésű motoros sejtjei Funicularis idegsejtek Neuritjük (axonjuk) a fehérállományban le- és felszálló pályákat hoz létre. Főként a hátsó szarvban vannak. Interneuronalis sejtek Axonjuk nem lép ki a szürkeállományból, ott kapcsolódik át egy másik neuronra
A gerincvelő keresztmetszeti jellemzése A szürkeállomány közepén húzódik a központi csatorna (canalis centralis) Ez a gerincvelő ürege Az agykamrák folytatása A velőcső üregének maradványa Benne agyfolyadék (liquor) áramlik
A gerincvelő keresztmetszete
A gerincvelő keresztmetszetei
A gerincvelő fehérállománya A szürkeállomány szarvai és a hozzájuk csatlakozó idegek részekre tagolják: Elülső köteg (funiculus anterior) Hátulsó köteg (funiculus posterior) Oldalsó kötegek (funiculus lateralis) 2 db
A gerincvelő pályái A hátulsó köteg pályái Goll-pálya (fasciculus gracilis) - középen Burdach-pálya (fasciculus cuneatus) - oldalt Az oldalsó köteg pályái Flechsig-pálya (tractus spinocerebelaris dorsalis) a gerincvelő szélén hátul Gowers-pálya (tractus spinocerebellaris ventralis) a gerincvelő szélén elöl Keresztezett piramispálya (tractus corticospinalis cruciatus) a hátsó szarv előtti területen
A gerincvelő pályái 2. Oldalsó köteg pályái folytatás Monakow-pálya (tractus rubruspinalis) - a piramispályától a hasi oldal felé helyezkedik el Edinger-pálya (tractus spinothalamicus) - az előző pálya előtt helyezkedik el Tractus reticulospinalis az Edinger-pálya és a az elülső szarv között helyezkedik el Tractus spinocervicothalamicus a Gowers-pálya mellett
A gerincvelő pályái 3. Oldalsó köteg pályái folytatás Tractus spinocuneocerebellaris Tractus spinorostralis az előzővel együtt a Flechig- és Gowers-pályákat a test felső részéhez csatlakozó rostokkal egészíti ki Tractus spinoreticularis Tractus spinomesencephalicus az előzővel együtt a gerincvelő formatio reticularisahoz mennek
A gerincvelő pályái 4. Az elülső köteg pályái a mély hasadék (fissura centralis) két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el. Keresztezetlen piramispálya (tractus corticospinalis directus) közvetlenül a fissura oldalán haladnak, rostjaik folyamatosan kereszteződnek a fehér állományban Tractus tectospinalis az előző pályától oldalra Fasciculus longitudinalis medialis Tractus vestibulospinalis Tractus olivospinalis Tractus reticulospinalis
Gerincvelő tractusai
Gerincvelői reflexek Az érző (afferens) rostok a gerincvelőideg hátsó gyökerén vagy az agyidegeken keresztül jutnak be a központi idegrendszerbe. A végrehajtó (efferens) rostok a mellső gyökéren, illetve a megfelelő agyidegeken lépnek ki a központi idegrendszerből. A gerincvelőbe belépő és az onnan kilépő rostok elkülönülését a Bell-Magendi-szabály fejezi ki.
Gerincvelő idegek ki- és belépési helyei
Gerincvelői reflexek A reflexek csoportosítása az átkapcsolódások száma szerint: Monoszinaptikus reflexek. 1 átkapcsolódás van bennük. Poliszinaptikus reflexek. 1-nél több összekötő idegsejt (interneuron) van bennük. A szinapszisok száma 2 és több száz között változik.
Gerincvelői reflexek
A gerincvelő hosszú pályái
Gerincvelői reflexek 2. Monoszinaptikus reflexek Izomeredetű (propioceptív vagy myotaticus) nyújtási reflex pl. a patella reflex A vázizmot megnyújtjuk Ezt az izomorsó érzékeli A gerincvelőbe bevezető érző neuron közvetlenül egy motoros neuronnal áll kapcsolatban A motoros neuron kiváltja az összehúzódást
Izomeredetű reflex
Gerincvelői reflexek 3. Az izomeredetű reflex következményei: Reciprok beidegződés: az izomorsóból eredő impulzusok az antagonista izmokhoz vezető motoros neuronokban gátlást hoznak létre. Autogén gátlás (inverz nyújtási reflex): az izom nyújtása csak egy erősségig fokozható, utána megszűnik. Izomtónus: a harántcsíkolt izmok folyamatosan kissé összehúzott állapotban vannak.
Gerincvelői reflexek 4. Poliszinaptikus reflexek Nociceptív vagy flexorreflex. A bőr, a bőr alatti kötőszövet, az izmok fájdalmas ingerlékenysége indukálja A hajlítóizmok összehúzódnak A feszítőizmok gátlódnak Az ingerelt testrész eltávolodik az ingerforrástól Az ellenoldali végtag megfeszül ez a keresztezett flexorválasz.
Bőreredetű reflex
Gerincvelői idegek 31 pár 8 nyaki 12 háti 5 ágyéki 5 keresztcsonti 1 farok A nyaki tájék kivételével érző és mozgatórostokat, valamint vegetatív rostokat is tartalmaznak
A gerincvelői ideg
A gerincvelői idegek
Gerincvelői idegek
Gerincvelői idegek Lefutásukra jellemző: Szelvényezettség Kétoldali szimmetria Végrehajtó rendszerben utolsó átkapcsolás a gerincvelő mozgató szarvában
Gerincvelői idegek felépítése