NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
MIÉRT KERÜLT AZ ENERGIAPOLITIKÁK ÉLÉRE A MEGÚJULÓ ENERIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉS? Az EU és a hazai energiapolitikában kezelendő fő azonos kihívások Kihívások: Energiaimport függőség-ellátásbiztonság Az energiahordozók hosszabb távú drágulása Az éghajlatváltozás kezelése Az EU energiapolitikájával való összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE 2
AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG NÖVELÉSÉNEK AZ ESZKÖZEI Hazai források fokozottabb kihasználásaenergiafelhasználás mérséklése (importfüggőség) ezekkel összefüggésben: - energiatakarékosság - megújuló energiahordozók - az atomerőmű helyzetének a rendezése Új, korszerű erőművek(2020-ig 4-5000 MW) Új gázforrások, hálózatfejlesztés Stratégiai készletezés fokozása-földgáz 1,2Mrd m3 Megfelelő kapacitás tartalékok 3
AZ ENERGIAÁR NÖVEKEDÉSÉNEK AZ ENERGIAPOLITIKAI KIHATÁSAI Felértékelődik az atomenergia szerepe Nagyobb szerepet kap az energiatakarékosság Gazdaságosabbá válik a megújuló energiahordozó-felhasználás 4
A klímaváltozás jövőbeli hatásai a nemzetközi kutatások szerint VESZÉLYEK 2050-re földi fajok 17-35%-a kihalhat 2060-ra károk nagyságrendileg azonosak a globális GDPvel A felmelegedés következtében a tenger Hollandiát, Velencét, meg több más területet elboríthatja MEGOLDÁS Szén-dioxid min. 60% mérséklés Metán 15-20% mérséklés Dinitrogén-oxid 70-80% mérséklés ELŐTÉRBE KERÜL: ENERGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓK 5
A megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének a további szempontjai Környezetvédelem Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) Külkereskedelmi mérleg Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) Munkanélküliség csökkentése Vidék népességmegtartó képességének a növelése Optimális földhasználat Nemzetközi elvárások 6
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TAGÁLLAMI ELVÁRÁSOK 2001/77/EK irányelv: 2010-re 22,1%-ra növelni a zöldáram részarányt. Magyarország felé elvárás (3,6%), 2002/91/EK irányelv: 1000 m 2 fölött vizsgálni kell a megújuló energiahordozó bázisú hőellátás lehetőségét, 2003/30/EK irányelv: 2005 -ig 2 %-ra, 2010-ig 5,75%-ra kell növelni a közlekedésben a bioüzemanyagok arányát 2007 január 10.: EURÓPAI BIZOTTSÁG Európai energiapolitika CÉLOK: -20% ÜHG mérséklés, 20% energiatakarékosság (9% helyett) -2020-ig 20% megújuló energiahordozó részarány és 10% bio üzemanyag részarány 2008 december: az Európai Parlament megerősítette a 3-szor 20%-os EU szintű elvárást 7
A GÁZELLÁTÁSI ZAVAROK HATÁSA Az Európai Parlament 2009 február 3-i állásfoglalása az energiapolitika felülvizsgálatáról Ellátásbiztonság: Nabuccó, Déli Áramlat, cseppfolyós gázbázisok,stratégiai gáztárolás, 10%-os rendszerek közötti összekötő kapacitás Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság (jogszabályok szerepe kiemelve, EU támogatások szorgalmazása, közlekedés vasútra és vízi útra terelése) Az EU saját forrásainak jobb kihasználása: kiemelve a megújuló energiahordozó felhasználás növelése (nap és szél hangsúlyozva) A nukleáris energia szerepének az újragondolása: konkrét EU beruházási menetrend javaslata, hangsúlyozva a radioaktiv hulladékok végleges ártalmatlanítását 2050-es távlat: 80%-os ÜHG mérséklés 35%-os energiatakarékosság 60%-os megújuló energiahordozó részarány 8
Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról/1 Rögzíti a tagállamok által vonatkozásában 13 %. 2020-ra elérendő célszámokat: ez Magyarország Rögzíti a bioüzemanyagok fenntarthatóság követelményét. egységesen 10 %-os kötelező arányát és a Rögzíti, hogy a közösségi célkitűzések eléréséhez állami támogatás szükséges. Rögzíti a támogatási, elszámolási feltételeket a következők szerint: - szivattyús tározónál a felhasznált villamosenergiát le kell vonni, - hőszivattyúknál a felhasznált energiát le kell vonni és csak az olyan hőszivattyú támogatható, amelyik megfelel a 2007/742/EK bizottsági határozatban foglalt minimumkövetelményeknek - a megújuló energiahordozó bázisú távfűtés és távhűtés támogatása ajánlott, - a szállító és elosztó hálózatokhoz való kapcsolódáshoz támogatás szükséges - zöldáramra előírja a hálózatokhoz az támogatás szükségességét. elsőbbségi hozzáférést és az állami Előírja, hogy 2010 június 30-ig a tagállamok készítsenek nemzeti cselekvési 9 terveket és meghatározza ezek egységes formanyomtatványát.
Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról/2 Lehetővé teszi hogy a más tagállamban felhasznált energiát származási garancia mellett - a tagállam beszámítsa a saját felhasználásába Lehetővé teszi hogy a közösségen kívülről importált villamosenergiát származási garancia mellett - a tagállam beszámítsa a saját felhasználásába Jelentési kötelezettséget ír elő 2011.december 31-ig, majd kétévente további előrehaladási jelentéseket, amelyek részletezik: - a statisztikai adatokat, az előző 2 évre vonatkozóan is, - a támogatási rendszereket és az egyéb intézkedések működését, - a származási garanciák rendszerét, - a biomassza használatában elért haladást, - valamint a nettó üvegházhatású gáz megtakarítást. A 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelvet hatályon kívül helyezi, a 2010-re szóló előírások 2011 végéig maradnak hatályban. A nemzeti jogba való átültetés határideje 2010. december 5. 10
11 Megújuló részarányok a végső energiafelhasználásból 7,2% 8,7% 9,4% 10,3% 15,0% 16,0% 17,0% 17,8% 18,0% 20,5% 23,3% 28,5% 34,9% 39,8% 15% 20% 16% 23% 23% 25% 30% 24% 25% 31% 34% 38% 42% 49% Lengyelország Spanyolország Bulgária Franciaország Litvánia Szlovénia Dánia Románia Észtország Portugália Ausztria Finnország Lettország Svédország 2020 2005 0,0% 0,9% 1,3% 2,2% 2,4% 2,9% 3,1% 4,3% 5,2% 5,8% 6,1% 6,7% 6,9% 10% 11% 15% 13% 14% 13% 16% 13% 17% 18% 13% 14% 18% Málta Luxemburg Egyesült Királyság Belgium Hollandia Ciprus Írország Magyarország Olaszország Németország Csehország Szlovákia Görögország Magyarország cél tény 20%
A hazai energiapolitika alapelvei és a kapcsolódó fő dokumentumok Országgyűlés elfogadta a 2007-2020 időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat Ellátásbiztonság Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás Versenyképesség Költségek mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás Fenntartható fejlődés Környezetvédelem: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2019/2008 (II.23. ) Korm. hat. ) A Kormány elfogadta az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát (2148/2008 (X.31.) Korm. hat. ) 12
ÖSSZES MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) 2001 2007 (2008 előzetes) PJ PJ % Geotermia(energetika) 3,6 3,6 6,4 Napenergia napkollektor napelem 0,06 0 0,1 0,001 0 0 Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) 30,6 45,18 80,7 Biogáz 0,13 0,60 1 Vízenergia 0,67 0,76 1 Szélenergia 0 0,40 0,7 Bio-üzemanyagok 0 0,84 1,5 ÖSSZESEN 35,1 51,48 91,3 Hulladékégetés 1,3 4,53 8,7 Mindösszesen 36,4 56,0 (65) 100 13
Megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergiatermelés 2001 2007 (2008 előzetes) GWh GWh % Geotermia - - - Napenergia 0,06 0,3 0 Tűzifa (szilárd biomassza) 7 1373 73 Biogáz 7,6 44 2 Vízenergia 186 210 11 Szélenergia 0,9 110 6 Összesen 201,5 1737 94 Hulladékégetés fele 56 141 8 Mindösszesen 257 1878 (2355) 100 14
60 50 40 30 20 50 Megújuló energiaforrások Magyarországon 2007 (PJ/év) 46 48 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított En.növény term. 10 0 3,6 4 0,12 7,2 5 0,54 0,7 Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia 15
MEGÚJULÓ EN. STRATÉGIA: ENERGIAHORDOZÓ RÉSZARÁNY TERVEZETT ALAKULÁSA 15% körüli prognózis(2007-ben 4,9%) 16.0% 14.0% A megújuló részarány várható alakulása a halmozatlan bruttó energiafelhasználásban a BAU és POLICY forgatókönyvek alapján 186 12.0% 10.0% 136 8.0% 6.0% 4.0% 2.0% 0.0% 2007:56 tény 2003 2004 2005 2006 2007 prognózis 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Policy (-EVHAT) Policy BAU (-EVHAT) BAU 2017 2018 2019 2020 16
MEGÚJULÓ EN. STRATÉGIA: A ZÖLDÁRAM TERVEZETT RÉSZARÁNYA 20%-21% (2007-ben 4,3%) 20.0% 18.0% 16.0% 14.0% 12.0% 10.0% 8.0% 6.0% 4.0% 2.0% 0.0% A megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának várható alakulása a teljes villamosenergia-felhasználásban tény 2007:1878 prognózis 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Policy (3%) Policy (1,4%) BAU (3%) BAU (1,4%) 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 9470 7557 17
Megújuló energiafelhasználás 2008-2020 Megújuló energiafelhasználás mindösszesen 2008 2020 Mindösszesen PJ 65 186,3 Bioüzemanyag PJ 6,9 19,6 Összesen (bioüzemanyag nélkül) PJ 58,1 166,7 Vízenergia PJ 0,75 0,9 Szél PJ 0,74 6,2 Napenergia (napelem+napkollektor) PJ 0,16 1,7 Geotermikus PJ 3,6 11,4 Biomassza PJ 50,0 130,8 Biogáz+biometán PJ 0,91 12,6 Hulladék megújuló része PJ 1,94 3,3 18
Megújuló stratégia: megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon (PJ/év)2008-2020 160 140 143,4 120 100 80 60 40 20 0 11,4 3,6 0,161,7 50,9 0,74 6,2 0,750,9 19,6 6,9 2008 2020 terv Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia Bio üzemanyag 19
Megújuló stratégia:kapacitás fejlesztés TELJESÍTMÉNYEK 2008 Fejlesztés 20020-ig VILLAMOSENERGIA TERMELÉS MW 504 1541 Vízenergia MW 56,9 0,9 Szél MW 176 744 Biomassza MW 264 709 Biogáz MW 7,1 87 Napelem MW 0,37 0,32 HŐENERGIA TERMELÉS Napkollektor m 2 100ezer 677ezer Geotermikus PJ 3,63 11,4 Biomassza PJ 43, 55 62 Biogáz+biometán PJ 1 5,1 Bio üzemanyag PJ 6,9 12,65 20
ÖSSZEFOGLALVA: 2008-2020 stratégia a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának a Célok: növelésére - A megújuló energiahordozó felhasználás 186 PJ-ra való növelése, ami 15% körüli részarányt jelent (2008-ban 65 PJ, ez 5,8%) - A zöldáram termelés 9470 GWh-ra való növelése, ami 21% körüli részarányt jelent (2008-ban 2355 GWh, ez 5,4%) Szükséges pénzügyi eszközök: - 2300 Mrd Ft beruházás - 380 Mrd Ft támogatás 21
MIK A KORÁBBI CÉLÉRTÉK LEGFŐBB FESZÜLTSÉGPONTJAI? A vállalkozási és önkormányzati tőke hiánya A támogatási igény fedezetének a bizonytalansága Az árrendszer felülvizsgálata Rendszerszabályozás problémái (szélerőművek és napelemes áramtermelés) Lassú és bizonytalan energetikai növénytermesztés (2020- ig a terv 1 M hektár-úmvp-ben jelenleg 4720 hektár pályázat) A meglévő pályázati rendszerek problémái Túl szigorú környezetvédelmi feltételrendszer (vízenergia 22 és geotermia)
ÖSSZEGEZVE: stratégia váltás szükséges! A szükségszerű módosítás fő okai: A korábbi stratégia nem számolt a 2008-2009 gazdasági recesszió energiaigény mérséklő hatásával. A legújabb energiaigény prognózisok figyelembe véve az EU időközben közzétett 2020-ra szóló energiamegtakarítási elvárásait- lényegesen alacsonyabb 2020. évi energiaigényeket valószínűsítenek, mint amit a korábbi stratégia figyelembe vett. A megújuló energiahordozó felhasználás nemzeti célértékeit az összenergia igény függvényében kell megállapítani, ahol Magyarország esetében- a 2020. évi nemzeti célérték az összenergia igény 13%-a. Végezetül a nemzeti kötelezettség vállalás megalapozásánál figyelembe kell venni az adott ország gazdasági hátterét, a várhatóan rendelkezésre álló jövőbeni támogatási lehetőségeket. Magyarország esetében hosszabb távon kell számolni kell a támogatási források szűkösségével, így nemzeti célkitűzésként az EU elvárást kell tekinteni. Stratégiai cél továbbra is az elérhető nemzeti előnyök minél 23 hatékonyabb realizálhatósága
160% 150% 140% villamos energia összenergia GDP 1980=100% 130% 120% 110% 100% 90% 80% *: előzetes adat 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 24 2007 2008*
Gazdaság-fejlődési szcenáriók (%) 145 Optimista szcenárió Realista szcenárió Pesszimista szcenárió 135 125 115 105 95 85 75 25 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
(PJ) 1250 Energiaigény prognózisok a GDP alakulás, a 2006-2008 közötti GDP-energia összefüggések és a megtakarítási arány függvényében (korábbi en. pol. prognózis: 1170-1248) 1230 1200 1203 1150 1148 1100 1050 1000 1033 1023 984 950 900 Optimista szcenárió 20% megtakarítás Realista szcenárió Pesszimista szcenárió 15% megtakarítás 10% megtakarítás 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 26
ÚJ ENERGIAIGÉNY PROGNÓZIS (az energiapolitika 1170-1248 PJ/év energiaigényt prognosztizált) 2009-2020 időszak GDP növekedései: Optimista szcenárió: 136,8% Realista szcenárió: 127,2% Pesszimista szcenárió: 107,5% A 2000-2008 regresszió (1%GDP-0,25%összenergia) és az energiatakarékosság figyelembe vételével a 2020-ra adódó energiaigények: Optimista szcenárió és 20% en. tak.: 1230 PJ 984 Realista szcenárió és 15% en. tak. : 1203 PJ 1023 27 Pesszimista szcenárió és 10% en. tak. : 1148 PJ 1033
NEMZETI CÉLKITŰZÉS A 13%-os elvárás mellett 128-135 PJ/év 2020. évi megújuló energiahordozó felhasználás a tagállami kötelezettség. A nemzeti célkitűzés (kötelezettség vállalás!!) 135 PJ/év, a stratégiai cél továbbra is a korábbi 186 PJ/év. Az ösztönzés különböző formáit (kötelező átvétel, beruházási támogatás) ez utóbbihoz kell alakítani. 28
A KÖZELJÖVŐ FELADATAI Megújuló energiahordozó Cselekvési Terv kidolgozása, honosítása Megújuló energiahordozó törvény mérlegelése Az árrendszer felülvizsgálata A kötelező átvétel felülvizsgálata Az agrárenergetikai program gyorsítása Új támogatási források keresése -2013 KEOP önálló energetikai operatív program -2012 utáni széndioxid aukciós bevételek ide allokálása A rendszerszabályozásra megoldás keresése További jogszabályi előírások keresése (pl. új középületek, engedélyezési rendszer egyszerűsítése, stb.) 29
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium