AZ EURÓPAI GONDOLAT SZÜLETÉSE Amikor Európa születésének idő pontjáról kérdeznek, válaszomban a civilizációt, a kultúrát egy mű alkotáshoz hasonlítom. Feltehetjük a kérdést: Vajon mikor és hol születik meg egy műalkotás? Azon a napon, amikor elkészül egy irodalmi m ű első oldala, amikor az els ő ecsetvonás felkerül a vászonra, amikor az els ő versmértéket lejegyeztük, vagy talán a terv megszületésének alkalmával? Vajon vissza kell-e nyúlnunk időben addig a percig, amikor sok évvel ezelő tt a zakatoló vonaton lejegyeztünk pár sort egy térdünkre helyezett papírfecnire és amelyre késő bb irataink rendezgetése során bukkanunk rá, vagy talán egy emlékezetünkben még erősen él ő fiatalkori élmény felidézése volt alkotásunk elindítója? Esetleg egyszerű en csak egy kapott megbízatást? Ki tudna vajon ebben a kérdésben igazságot tenni? Annyi mindenesetre bizonyos, hogy attól a pillanattól fogva, amikor megfogant képzeletünkben a mű alkotás gondolatának csírája, megszületett egy irányadó elképzelés, amely gondosan szelektál számos véletlen egybeesés, találkozás között melyek mind-mind hozzásegítenek minket a m ű megalkotásához. Az, hogy egy m ű "jó" vagy "rossz" egyaránt függ a mű vész sajátos, maga számára kialakított technikájától, minden ecsetvonás, minden mondat, minden versmérték felelős az eredményességért, sikerességért, egyaránt fontos azonban, hogy a mű vész rendelkezzen egy alapötlettel, egy irányadó elképzeléssel, és megfelel ő rálátással. "A végs ő állapot a kezdetről is mesél" - írja egy költ ő misztikusok fordítása közben. És ez a gondolat ugyanúgy érvényes mű vészek alkotásaira, tudósok felfedezéseire vonatkoztatva, mint arra a kollektív mű alkotásra amelyet civilizációnak, kultúrának, európai gondolatnak nevezünk 1
325 Niceai zsinat A zsinat három fontos elemét szeretném kiemelni, és kultúránkra gyakorolt hatását vizsgálni. Akkoriban kétségtelenül nem sejthették elő re, hogy ezen döntések ilyen nagy mértékben befolyásolják majd civilizációnk fejlődését, sorsdönt ő szerepüket azonban 15 évszázad távlatából tények igazolják. Megtestesülés, Ez az esemény rögtön felidézi a gondolatot, miszerint a test és az anyag létező valóság, és nem illúzió (mint azt az elítélt docetisták állították egykoron), nem csupán "Maja fátyla" ahogyan azt a hindu hívő k magyarázták. Ha a brahmanokkal és buddhistákkal együtt mi is úgy tartjuk hogy a test és az anyag szemfényvesztés, ideiglenes állapot, érdektelenné vált volna számunkra ezen anyag és test törvényeinek, természetének tanulmányozása. Ezzel ellentétben mindez rendkívül fontossá válik, ha az anyagot és a testet létez ő valóságként éljük meg. Ez az esemény jelentős következményekkel járt a jövőre nézve. A jövend ő számára lehető vé tette különböz ő tudományágak megszületését, vegyük például a fizikát, a természettudományokat és a műszaki tudományágakat. Személy, A személy, embertársaival együtt társadalmi szerepre hivatott egy közösség - nevezetesen az Egyház - részeként és egyben lelkileg elhivatott Isten felé. Ez a személy, akit egyedi küldetése különböztet meg a társadalom többi tagjától, és amely elhivatottság ugyanakkor embertársához és a Mindenhatóhoz köti, ezen szabad és ugyanakkor felelő sséggel tartozó személy fogja képezni az új jogrendszer alapbázisát, az emberi méltóság képviselő jét, a nyugati erkölcsi törvényrendszer megalkotóját, és Európa mindazon jellegzetes intézményeinek "eszmei szerző jét", amelyeknek feladata egyben az embert véd ő szabadságjogok és a közösségi feladatok biztosítása lesz. 2
Figyelemre méltó, hogy a nagy szentháromsági viták alatt megszületett 3 terminusból álló dialektika a hegeli dialektika alapjául szolgál majd, és amelyet sajátos jellegű interpretációban később Marx filozófiájában is megtalálunk. Id ő és a Történelem fogalmának értelmezése. A legtöbb civilizáció az idő t ciklikus jelenségként értelmezte. Ez a ciklikus jelleg, körforgás nem teszi lehetővé az "új" és a "mérhető ség" fogalmainak értelmezését. Így az ember nem válik az id ő múlásának áldozatává. Az örökös körforgás és a kiindulóponthoz való visszatérés kiegyenlít, és semmissé nyilvánít mindent. Először a kereszténység próbált szembeszállni az idő vel Nicea szimbólummá válik. Krisztus Poncius Pilátus alatt bekövetkezett halála után. Történelmi tényrő l van tehát szó, ami "egyszeri és meg-ismételhetetlen". A Megtestesülés történelmi percétő l kezdetien Európa folytonosan elő remutató, egyirányú, visszafordíthatatlan, lineáris idősíkon számolja perceit. Íme tehát, a történelemben először megjelen ő lineáris id ő fogalma, amely újdonságokat és meglepetéseket tartogató "nagy Kaland"-ot kínál az emberiségnek. A történelem fogalma születik meg ekkor, egy olyan történelemé, amelyre érdemes odafigyelni, hiszen folyton folyvást váratlan eseményeket produkál. A Történelmi Kaland ugyanúgy egyszeri és megismételhetetlen, mint a keresztény élete, melyben minden embernek saját kijelölt szerepe és feladata van, és amely már többé nem a csillagok "szeszélyeinek" áldozata. A Történelem fogalmával párhuzamosan jelenik meg egy másik Európára rendkívül jellemz ő terminus a Fejlő dés fogalma, amely példának okáért teljesen ismeretlen volt a hinduk köreiben. A személy szellemi evolúciója szoros összefüggésbe kerül a közösség, a társadalom fejlődésével. Kultúránk tehát nem egy harmonikus, koherens, jól megszerkesztett, átgondolt m ű, nem egy általános, örök érvény ű lényeg fokozatos megvalósulása, Európa platóni interpretációja épp ezért nem lehetséges. Civilizációnk feszültségekkel, disszonanciával teli kultúra, melynek örökké fenyegetett egyensúlya befejezetlen kutatómunkákat, szenzációs felfedezéseket, kalandot kínál. 3
Ezek ismeretében most már könnyebb megértenünk, tehát hogy ezek a jellegzetes, különleges motívumok, mint a gép, az ember, a társadalom, a tiltakozási jog, a parlament, a történelem fogalma, a forradalom, a fejlő dés, etc., etc., miért éppen az Európai kultúra sajátosságait képezik. Most már világosabban láthatjuk azt is, hogy miért lett Európa félszigete, amely területeiben ugyan terméketlenebb és jóval kisebb (5%-át alkotja a Föld őszterületének) mint számos társa, a világ szíve és eszmei központi irányítója. Európa tehát jelentéktelenül kis területének és egyedülálló kultúrájának összegző dése. Ha napjainkban Európa alkotja a világ egyik nagy " múzeumát" és mű helyét, ezt nyilvánvalóan az az eszme, az a szellemiség, az a "valami" tette lehető vé, amit népessége rendelt fizikai adottságaihoz, hogy ez a szellemiség hihetetlen energiaforrássá váljék számára. Európát tehát bizonyos energiaforrásként foghatjuk fel, amit "E" betű vel helyettesíthetünk, kis fizikai tömege legyen "m", kultúrájának geometrikusan érzékelhet ő fejlő dése legyen "c2". És íme szimbolikusan eljutottunk a múlt század leghíresebb egyenletéhez: E= mc2 Amelynek az új olvasata: Európa= Ázsia félszigete, szorozva intenzív kultúrával. Elnézést kell kérnem a hozzáértőktől, de ez a kis analógiai játék lehető vé tette egy olyan gondolat rövid megfogalmazását, amely normális esetben hosszú kifejtést igényelne. A fentiek megvilágításában kezdő dik az Európai Unió és talán egyszer Föderáció több évszázados történelme. 4
754 Mozarab krónika Izidor de Sevilla a Poitiers-i csata krónikájában, melyet Martell Károly nyert az arabok ellen 732-ben, elő ször beszél a szövetséges csapatokról mint európaiakról. Nem beszél, frankokról, vagy aquitaine-ekrő l, vagy germánokról, hanem ezt írja «diluculo prospiciunt Europense Arabum temtoria et tabernaculorum ut fuerta castra locata Europenses vero spolias tantum et manubias decenter divisas in suas leti recipiunt patrias» Érdekes megjegyezni, hogy nem csak az európaikról beszél hanem meg is jegyzi, hogy több országból jöttek, mivel azt írja «miután kifosztották a sátraikat, hazatértek hazáikba». VIII - IX. század Carlus Magnus Nagy Károly (Kis Pipin fia), egységes pénz hoz létre és meg akítja az európai szellem erő sítését is szolgáló akadémiát Aix-ben A Gallok meghódításával Cézár tette lehetővé ezt a felállást, amelynek els ő egységét " A kultúra Császára" -ként emlegetett Nagy Károly teremtette meg. A római pápák és a germán császárok irányítása alatt az európaiak közössége folyamatos és jelentős fejlő désen ment keresztül. Ranke (XIX nagy filozófusa) értékelésében egy percig sem állítja hogy a pápaság és a császárság, majd a katolicizmus és a reformáció között feszül ő ellentétek Európa kárára lettek volna, hiszen ez a kettő sség "olyannyira a dolgok természetébő l fakad, hogy az Európai szellem megérését, megszilárdulását tette lehetővé" XlV. század Dante "A monarchiáról", Pierre Dubois Nagy Károly halálával láthatóan részben szétesik az alapított egység, egyre kevesebb írás szól Európáról. Talán azért is, mert az európai egység nem okoz gondot. A kérdés csak abban rejlik ki uralkodik Európán a császár vagy a pápa. Érdekes megjegyezni, hogy az európai egység gondolata éppen akkor tér vissza a köztudatba, amikor Szép Fülöp (1303) megalapítja az els ő állami nagyhatalmat, Franciaországot, mely egyaránt szembeszáll a Pápasággal és a Császársággal. 1308-ban Dante (1265-1321) kiadja a «De Monarchia» cím ű művét, melyben megállapítja, hogy minden hatalom az Istentő l 5
származik és ebbő l kifolyólag az emberiség ugyanazon cél irányába törekszik. Dante elő ször a történelemben, megkülönbözteti a lelkit (spirituális) és a világi (temporalitás) hatalmat. Ez vezet oda, hogy a Pápa uralkodik minden földi javak felett ( lelki felső bb rangú, mint a testi). A Pápától kapja szuverenitását a császár, aki a népeken uralkodik. Tehát ebben az értelemben nincs helye Európában egy vagy több abszolutisztikus nemzeti államnak. A nemzeteknek, hercegségeknek, városoknak mások-mások a feladataik és törvényeik, mások a szokásaik és életkörülményeik de ezt a sokszínű séget éppen a pápaság az, aki összetartja és irányítja az emberiség közös célja felé. Dantéval egy időben de francia szemszögbő l nézve Pierre Dubois (1250-1320) írja meg a «De recuperation Terra Sancte» (A szent Föld visszafoglalásáról) cím ű mű vét amelyben eltérően a címtő l nem a Szent Föld visszaszerzésével, hanem egész pragmatikusan Európa egyesítésével foglalkozik. A monumentális alkotás igen nehezen követhet ő mert sokszor sorrend nélkül beszél a nevelésrő l, az asszonyok szociális helyzetéről, a több nyelvű ség hasznosságáról, a házasságról és így tovább. De mint Danténak vagy Marsile de Padoue-nak is a legnagyobb kincs a béke (summumbonum) fenntartása a keresztény népek között. Dubois, a kortársaival szemben nem hisz a Monarchiában ezért egy államok közötti konföderációt ajánl. A Keresztény Köztársaságot, amelyet egy Zsinat vezetne. Ennek megvalósításához az egyház reformját sürgeti azért, hogy a Pápa (superioris in terris non recognoscentes) összehívhassa a Zsinatot, amely az önálló szövetséges nemzetek vezetőibő l állna. Mint jó ügyvéd különösen foglalkozik az arbitrázs problémájával. A béke megtartásához azokkal szemben, akik nem akarják elfogadni a Keresztény Köztársaságot (Duc de Bourgogne) Dubois gazdasági embargót javasol. A harcos természetű eket középkeletre küldené a pogányok ellen harcolni. Pierre Dubois realista meglátásával elő re megérezte, hogy a nacionalista államok kialakulása egy európai káoszhoz fog vezetni és ezt akarta megelő zni, de mint mindig - igen realista lévén - őt tartják utópistának és tűnik el a történelem színpadáról. XV. század Podebrad cseh király, (szövetségi egyezmény) és Antoine Marini (de Grenoble), Aeneas Silvius Piccolomini (II. Pius) Podebrad György(1420-1471), és Antoine Marini, a király tanácsadója és nagykövete. «Traité d alliance et de confédération pour résister au Turc» (Konföderációs 6
szövetség és megegyezés, hogy ellen lehessen állni a Töröknek), mint Dubois, ő k is az államok szövetségébő l indultak ki a pápaságot és a császárságot figyelmen kívül hagyva, ez okozta a terv bukását. Els ő ízben született meg a gondolat Európában, hogy egy konföderációban létre óhajtanak hozni egy parlamentet, egyszer ű többségi szavazattal, és alkotmánybíróságot, egy közös hadsereget és egy közös költségvetést. Mindezt 1848-ban valósítja meg legelőször a Svájci Konföderáció. Aeneas Silvius Piccolomini (1405-1464) a kor egyik legnagyobb humanistája, 1458-ban avatták pápává II. Pius néven. Az elődökkel ellentétben elő ször beszél Európáról és az európaiakról, mint melléknév egy nemzetközi egyezmény tervezetben. «Európa a mi hazánk, a mi házunk» (nem Gorbacsov találta ki) mert mindnyájan ugyan arra a sorsra vagyunk ítélve. XVl. század Nyugat- és Kelet-Európában 1 Három nagy esemény rázta meg nyugat európát a XVI. századba, a nagy felfedezések, a reformáció és V. Károly próbálkozása az európai birodalom létrehozására. A felfedezések fejlő désnek indították Európa nyugati részét ami egészen az ipari társadalomig vezetett, a reformáció nem Európát hanem a kereszténységet osztotta meg, minden tévhit ellenére, V. Károly háromnegyed részét uralja az európai kontinensnek, India és az óceán uralkodója és mi marad halála után? Egy szétzüllött, Európa egy megosztott kereszténység, egy francia török szövetség éppen a császárság ellen, a Mohácsi vész. Az európai birodalom reménye, Dante elképzelései szerint, halott. Francisco de Victoria (1508-1546) szalamankai egyetemi professzor megalapítja Suarez-zel az emberi jogok szövetségét. A nagy humanista és pacifista nem látta - szemben Dantéval vagy Dubois-val - hogy a béke legnagyobb ellenségei az alakuló nemzeti államok. Jean Bodin (1529-1596) szerint az emberiség egy egységet alkot, de ez az egység marad egy morális, retorikus és kereskedelmi egységnek. Az európai történelem megindul az állandó nemzeti háborúk felé, ahogy Bodin is mondja «a hercegek nagysága nem más, mint a szomszéd kirablása és összeomlása». A szent egoizmus lesz a politikai bölcsesség. 7
Francisco Suarez jezsuita (1548-1617) nem csak alapítója az emberi jogok társaságának de filozófiájában ki is fejti az emberi jog fölényét az állammal szemben. Erasmus (1466-1536) még ha nem is beszél sokat Európáról annak csak egy oka van : ő csak Európát látja és csak európai összefüggésekben gondolkozik. Nagyon jól látja, hogy az uralkodók a háborúk okai, de amikor azzal akarja megoldani a problémát, hogy véglegesíti és szentesíti a határokat akkor éppen az ellenkező jét segíti el ő Amikor pedig a háborúk megindításához az egész nemzet akaratára apellál még nem tudja, hogy mi lesz 1914-ben. A «Consultation sur la Guerre des Turc» (Konzultáció a Török háborúk kapcsolatában), már államok fölötti hatalomról beszél de elképzelései messze vannak egy koherens filozófiától. 2 Az els ő Európai Unió 1569 július 4.-én létrejön a Lublini Unió Lengyelország és Litvánia között. A két állam szövetsége az egyik legmodernebb és leg úttörő bb kezdeményezés amilyenhez hasonló európa ezen része még soha nem produkált. Az unió polgárai egyenjogúak vallási hovatartozás nélkül, ez vonatkozik úgy a keresztény vallásokra mind a nem keresztény zsidó és muzulmán vallásra is. Az Államfő t a Parlament választja meg, melynek alárendeltje, a választásra jogosultak száma nagyjából a népesség 10 % -át teszi ki. A parlament mandátuma 4 éves. Amíg az unió politikailag nyitott marad és a konszenzuson alapuló politikát gyakorolja virágzó jöv ő elé néz. A bels ő viták a reformokról és az ukrán szándék az unióhoz való csatlakozásra vet véget az akkor ideálisnak tartott köztársaságnak. XVll. század Emeric Crucé, Comenius, duc de Sully, William Penn A XVII. század az, amely levonja a reformáció és a reneszánsz tanulságait mind filozófiai mind politikai értelemben. Négy nagy utópia születik Crucé (1623), Sully (1638), Comenius (1645) és William Penn (692) tollából. Mind a négy kifejezésre juttatja Európa föderatív hivatását. Négy, valláson alapuló de ökumenikus gondolkodó, akik az Evangéliumban találják az egység kulcsát. 8
1. Emric Crucé a föderalizmus fogalmát a kereszténységen és Európán kívül kiterjeszti az egész ismert világra. Egy európai szenátus és parlament létrehozását javasolja velencei székhellyel. Felvázolja az európai oktatás kifejlesztését, mint a háborúk ellenszerét. Végül nagyon jól megérzi, hogy a gazdasági egyesülés alapköve az egységes mérési rendszer. 2. Duc de Sully - mindenki rá hivatkozik de több mint valószín ű senki sem olvasta, az atlanti szerző dés is rá hivatkozik de sem Churchill sem Roosewelt soha nem tudták bemutatni a szöveg eredetiét. Emlékiratait négy írnok hozta össze, elképzelésének f ő vonala Európa egyesítése a református államok körül a katolikus hatalmak bevonásával. 3. Ámos Comenius (1592-1670) legnagyobb erénye, hogy megteremtette a modern európai oktatás és tudomány alapjait. Az egységet a tudás és oktatás egyesülésében látja melyet egy nemzetközi akadémia irányítana. A politika egy nemzetközi intézmény, a vallás egy konzisztórium irányítása alatt lenne. Talán elsőnek beszél a «mi Európánk»--ról 4. William Penn a «Essay towards the Present and Future of Europe» felvázolja Európa helyzetét és megpróbálja bemutatni a kiutat egy uralkodói konföderáción belül. A pacifizmus elméleti megalapítójaként is ismert. Érdemes megemlíteni, hogy amerikai tartózkodása során ő alapítja Pennsylvania államát. XVlll. század Saint-Pierre (az örökös béke), Leibnitz, Voltaire, 1. Charles-Irénée Castel de Saint-Pierre (1658-1743) folytatja az előz ő század négy nagy filozófusának gondolatmenetét. A «Projet de Paix perpetuel» (Terv egy örökös békéhez) elő ször elemzi Európa helyzetét és megállapítja, hogy az uralkodók által készített békeszerző dések nem fognak a békéhez vezetni, mert ezek a pillanatnyi erő viszonyokon alapulnak. Azt ajánlja, hogy az államok kössenek egy uniós szerző dést a holland vagy svájci modell szerint és hozzák létre az Európai Uniót (láthatjuk, hogy a huszonötök uniója sem új a nap alatt). 2. Gottfried Wilhelm von Leibnitz (1646-1716) egy rögeszméje : «Utique enim delctat nos varietas, sed in unitatem» (a világ változatossága csak az egységben 9
élvezetes). Európa majdnem minden országában megfordult, majdnem minden tudományágban járatos és szenved az európai széthúzástól. Ezért ajánlja az európai föderalizmust, Európa többszín ű kultúrájának a különbségek megtartása melletti egységét. Több nemzeti akadémiát alapít azzal az elképzeléssel, hogy ezek egy Európai Akadémiába egyesülnek. Elképzeli a világ polgára lehető ségét és az európai és ázsiai kontinensek között Oroszországnak szán összeköt ő szerepet. 3. Voltaire (1694-1778) : «meg kell vizsgálnunk mai helyzetünket és nem azt, ahol nem lehetünk». Ezzel már meg is határoztuk Voltaire filozófiáját az európai egységről, a középutat tartja a túl lelkesed ő európai és nemzeti államok védő i között. Szerinte az európai kultúra és szellem az, amire az egységes Európát építeni lehet. XlX. század A nagy európai gondolkodók százada Friedrich von Goetz (1764-1832) porosz miniszter és Metternich tanácsadója a béke megalapozására három receptet ajánl : egy világ államot, zárt állami hatalmakat és az államok federációját, még akkor is, ha maga nem igen bízik ezek megvalósíthatóságában. Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) a 143 kiadott kötetében kevés szót találunk Európáról mert neki Európa és az európaiság magától érthet ő. Az európai unió hidegen hagyja politikai szempontból. De, mint európai reagál a nacionalista kultúrák kialakulására Franciaországban és Németországban. Semmi nem áll messzebb Goethétő l mint egy «európai nacionalizmus», nagyon jól érzi, hogy az európai kultúra a feszültségeken és az önkritikán alapszik. Georg Friedrich Hegel (1770-1831) szerint az európaiság lényege az, hogy amíg a görögök tudták, hogy van szabad ember, addig az európai tudja, hogy minden ember szabad és, hogy egy európai unió vagy konföderáció csak erre a szabadságra épülhet. Hegel szerint Ázsia a történelem kezdete, míg Európa a történelem vége. Victor Hugó (1802-1885) az Európai Egyesült Államokban látja Európa jövő jét, egy olyan államrendszerben, melyben a meglév ő államokra alapulva épül az új Európa. 10
Pierre-Joseph Proudhon (1809-1865), Carlo Cateano (1801-1896) és Giuseppe Manzini (1807-1872) mindhárman a nemzeti államok helyett egy a nemzetiségen alapuló föderalizmust álmodnak meg, ők a föderalizmusnak az atyjai. Johan Gaspers Bluntschi (1808-1881) teszi le az alapjait az egy európai állampolgárság rendszerének. Svájci eredete megkönnyíti munkáját és tapasztalatokból merítve írja le a kettős hovatartozás elméletét. Ernst Renan (1823-1892) A Sorbonne-on tartott elő adást 1882 március 11-én " Mit is jelent a nemzet" címmel. Ezt írja: " A nemzet, lélek számunkra, egy szellem, egy olyan eszmei család, amelyet a múlt, emlékek, áldozatok, győzelmek, gyakran gyász, közös együttérzés, és a jövő beni további együtt maradás szándéka tart össze. Egy nemzet egységét nem a közös nyelv, nem a közös etnográfiai csoporthoz való tartozás alkotja, az összetartó erő t a múlt közösen megélt eseményei és a jövőben való további együttmű ködés szándéka képezik. Napjainkban hajlamosak vagyunk egy súlyos hiba elkövetésére: nem teszünk különbséget a faj és a nemzet fogalma között, és az etnográfiai vagy inkább nyelvi csoportoknak ugyanakkora jelentőséget tulajdonítunk, mint az eredend ő népeknek. (mennyire aktuális a probléma egy évszázad távlatából). Hiszen a fajok létezésének ténye, amely azelőtt kulcskérdés volt, egyre inkább veszít jelentőségébő l. Az ember története jelentősen eltér a zoológiától. A faj nem első dleges kategória, mint a rágcsálóknál, vagy a macskaféléknél, nincs jogunk a világot bejárván, megtapogatni az emberek koponyáját, aztán torkon ragadni őket és felkiáltani: " Közös vérbő l valók vagyunk, hozzánk tartozol!"...amit elmondottunk a fajról egyaránt vonatkozik a nyelv problémakörére is. A nyelv csupán lehető ség az együttélésre, nem kényszer. Az Egyesült Államok és Anglia, Latin-Amerika és Spanyolország ugyanazon nyelvet beszélik, mégsem alkotnak egységes nemzetet. Ezzel szemben Svájcban 3, ső t 4 nyelvet is beszélnek, egyesülésük népeik beleegyezésével történt. Van ami erő sebb a nyelvi tagoltságnál, 11
és ez a szándék, az akarat. A Svájc által választott egység a nyelvi különbségek mellett, sokkal erősebb, mint az egységében erőszakkal fenntartott, keser ű szájízű nyelvi egyveleg. A földrajzi helyzetnek, amit a természetes határok jelentenek, bizonyára jelentő s szerepe van a nemzetek elkülönülésében, tehát igen nagy jelentő sége van a történelemben.(...) Emellett meg kell említeni, némelyek úgy tartják, hogy egy nemzet határait a térkép jelöli ki, és a nemzetnek jogában áll ezen körvonalak kikerekítésének, egy határfolyó, egy határoló hegy elérésének érdekében minden eszközt bevetni. Nem hiszem, hogy létezhet ennél önkényesebb, végzetesebb, minden erőszakot elnéz ő, igazoló elgondolás. És valóban ezek a hegyek, ezek a folyók alkotják az úgynevezett természetes határokat? Tagadhatatlan, hogy a hegyek szétválasztanak, a folyók azonban inkább együttélésre kényszerítenek. Azonkívül nem szolgálhat minden hegy természetes határként. Hogyan döntsük el, hogy melyik hegy alkosson határt, melyik ne? Biarritztól Torenáig nincs egy olyan folyótorkolat, amely kevésbé lenne határkijelölésre alkalmas, mint a másik. Ha a történelem úgy akarja, a Loire, a Szajna, a Meuse, az Elba, az Odera, vagy akár a Rajna is ugyanúgy természetes határrá válik az oly sok törvénysértést szül ő alapvet ő emberi jog nevében, mint az emberi akarat. A nemzetek nem örökkévalóak. Még mielő tt tovább mennénk az európai gondolat születésének gondolatmenetében meg kell még említenünk néhány európai gondolkozót akiknek elgondolásaira idő hiányában nem tudunk kitérni. Legyen itt megemlítve Leopold von Ranke (1795-1886), Jakob Burckhardt (1818-1897), Friedrich Nietzsche (1844-1900), Georges Sorel (1857-1992), Paul Valéry (1871-1945), Thomas Mann (1875-1955). XX. század az európai egység felé 1922-ben Richárd Coudenhove-Kallergi német és osztrák médiában felhívást tesz a «páneurópai» mozgalom létrehozására. «Elérkezett Európa órája! Gyárainkban laboratóriumainkban pusztító fegyvereket gyártunk. Nagyon könnyen Európa vesztére törünk. Az id ő sürget a páneurópai mozgalom létrehozására, mely minden európai demokratát és demokratikus államot egyesít egy egységes gazdasági és politikai mozgalomban.». Ezt a manifesztumot Bécsben fogadták el 1927-ben. 12
A Francia Miniszterelnök Aristide Briand szeptember 5-én deklarációt intéz a Nemzetek Szövetségéhez, melyben felhívja az európai államokat egy Európai Konföderáció sürgő s megalakítására. A Nemzetek Szövetsége kérésére a franciaországi Alexi Léger (írói nevén Saint-John Perse) kidolgoz egy megvalósíthatósági tervet. A tervezetben szó volt a vámhatárok és a politikai határok fokozatos lebontásáról, a gyarmatok közös hasznosításáról, közös európai pénz lehetőségéről, és végs ő célként európai konföderációról. Az 1930-as években más javaslatok is születtek mind például az osztrák-német vámunió, a dunai államok vámuniója. Sajnos már túl késő n, mert a Második Világháború véget vet a francia elképzeléseknek. Az Európai Közösség születése. Az európai gazdasági integráció egyik kiinduló pontja az 1932-ben létrehozott majd 1948-ban újraindított Benelux vámunió volt. 1945-1948 OECD Európai Együttműködési szervezet (Marshall-terv) Az európai integráció els ő intézményes formái az 1945 és 1950 közötti idő szakban alakultak ki. 1948-ban jött létre a mai OECD elő dje, az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet OEEC az amerikai Marshall-terv koordinálására. 1948 Hágai Konferencia Winston Churchill 1946 szeptemberében Zürichben tartott beszédében kezdeményezte egy európai kongresszus összehívását azzal a céllal, hogy megvitassák egy európai egyesült államok létrehozásának lehető ségét. Ebben a beszédében hivatkozott az európai federalisták által rendezett Montreux-i kongresszusra, ahol a volt ellenállás vezető i tárgyaltak, Denis de Rougemont elnöklete alatt egy európai federáció létrehozásának lehetőségérő l. A Hágai konferencián két nagy történelmi irány ütközött a federalisták és az unionisták. Az els ő egy régiókra alapuló európai federációt álmodott meg még a pragmatikus unionisták egy, a meglév ő nemzeti államokra támaszkodó, a realitásokra jobban alapozott tervet terjesztettek el ő A két 13
irány a mai napig befolyásolja az európai politikát és a Maastrichti szerződés is errő l tanúskodik. Egyrészt Európa az Unió nevet viseli de a szubszidiaritás elve a federalistáknak kedvez. Ennek a hágai konferenciának a tükrében érthet ő a Joska Fischer és Jean Pierre Chevénement mai ellentéte is. A hágai konferencia Denis de Rougemont bízza meg a záródokumentum megfogalmazásával melynek címe Message aux Européens (Üzenet az európaiaknak). 1949 CEO Európa Tanács Az (Nyugat) Európai Tanács terve is a hágai konferencián született meg. Az első elképzelések szerint a nyugat európai demokráciák választott képviselő i lettek volna a Tanács résztvevői de végül az unionisták nyomására a nemzeti parlamentek képviselő i látják el a parlament és a Külügyminiszterek Tanácsa a végrehajtó szerv szerepét. Sajnos az Európai Tanács befolyása a morális befolyáson túl a nullával egyenl ő. Az Európa Tanács legnagyobb vívmány az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Az Egyezmény létrehozta az Emberi Jogi Bizottságot, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságát. 1949 CEC Európai Kultúr-Központ Szintén a hágai konferencia hozta létre az Európai Kultúr-Központot melyet a federalista Denis de Rougemont vezetésére bíztak, és amely az évek során az európai kultúra előőrsévé nő tte ki magát. Többek között a központ hozta életre az Európai Zenei Fesztiválok Szövetségét, a CERN (európai atommag kutató intézet), az Európai Házakat és így tovább. Az alkotó központok szerepe az európai kultúra fejlő désében" témában a Magyar Professzorok Világtanácsával közös kutatást tervez a CEC keretében. 1950 Schuman-terv 1950-ben született meg - eredeti szándéka szerint a fegyvergyártáshoz nélkülözhetetlen iparágak ellenő rzése céljából - az un. Schuman-terv, melynek alapján a Benelux-országok, Franciaország, az NSZK és Olaszország részvételével 1951 14
áprilisában megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK Montánunió). Az ESZAK szervezeti rendszerének újdonsága a tagállamoktól független Fő hatóság. 1957 március 25-én a Hatok létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (EURATOM). A három szervezet intézményeit 1967-ben vonták össze, ekkor alakult ki a jelenlegi Európai Közösség intézményrendszere. 1957. március 25.-én Rómában a hatok (NSZK, Franciaország, Olaszország, Beneluxországok) képviselői két szerződést írtak alá : 1. CEE Európai Gazdasági Közösség EGK 2. EURATOM Európai Atomenergia Közösség Euratom EAEK. A közös európai atomkutatás alapja a CERN-nel együtt. A szerző dés alapján az európai közösség államai kutatásaikat együtt végzik és az egyénileg készült kutatások eredményeit megosztják. 1960 EFTA Európai Szabadkereskedelmi Társulás (Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia, Svédország, Svájc, Ausztria és Portugália. 170-től Izland és 1985-tő l Finnország). Céljai mérsékeltebbek voltak mind az EGK-nál. 1962 PAC Közös agrárpolitika KAP. A cél a közös agrárpolitika megkel valósítsa Európa élelmiszer önellátását és ennek érdekében fejlesztenie kell a mező gazdasági termelés hatékonyságát. 1967 CE Európai Közösség Összevonták az EGK, az Euratom és Montánunió addig párhuzamos intézményeit és ezzel megszületett az Európai Közösség. Ennek nyomán egységes jogalkotó, végrehajtó és igazságszolgáltató intézmények jöttek létre. Az Európai Közösség két irányba fejlődik. Egyrészt elmélyül a bels ő integráció, azaz a nemzetállami hatáskörbő l egyre több jogterület kerül át közösségi szintre és így a Közösség gazdasági, társadalmi, politikai arculata egyre egységesebbé válik. E 15
folyamat eredményeként a tagországok piacainak összessége mindinkább egységes, bels ő határok nélküli piacként működik. A másik tendencia, hogy a Közösség folyamatosan bő vül: 1973-ban csatlakozott hozzá Dánia, az Egyesült Királyság és Írország; 1981-ben Görögország; 1986-ban Portugália és Spanyolország; majd 1989-ben a német újraegyesülés nyomán a volt NDK területe. Az EFTA országok 1995. évi csatlakozása nyomán a most már Európai Uniónak nevezett formációnak 15 tagja lett. 1974-tő l rendszeressé vált az Európai Tanács néven a tagállamok állam- és vagy kormányfő inek félévenkénti értekezlete. Ezt a szervezetet, mint a közösség legmagasabb szint ű politikai döntéshozó szervezetét az 1986-os szerző désmódosítás, az Egységes Európai Okmány emelte az Alapszerző dések szintjére. Ez az okmány a közösséget új kompetenciákkal ruházta föl. A Szerző dés rendelkezéseinek megfelelően megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tő ke szabad áramlása. Az Európai Unióhoz 1995-tő l tizenöt ország tartozik, összesen mintegy 370 millió lakossal. Az Unió jogilag 1993 január 1-én létrejött egységes piacán a személyek, áruk, a tőke és a szolgáltatások mozgását alapvető en semmi sem korlátozza. E négy alapvet ő szabadságjog érvényesülése fokozatosan valósul meg. 1979 Európai parlament Egy igen fontos a demokráciát megerősít ő lépés volt az európai polgárok által közvetlenül megválasztható képviselőket magába foglaló parlament megalkotása. A képviselők bármely országban indulhatnak függetlenül nemzetiségüktő l. Így például a német Cohn Bendit Franciaországban indult és nyert, mint zöld EU honatya. 1992 Az Európai Unióról kötött Maastrichti Szerző dés tovább szélesíti a gazdasági, pénzügyi és szociális integráció keretét, s egyidejű leg kiterjeszti az együttmű ködést a belügyi- és igazságügyi területekre, valamint a kül- és biztonságpolitikára is. 16
Az Európai Unió jogi alapjait jelenleg öt alapvet ő szerző dés biztosítja: a három közösséget létrehozó alapokmány, valamint az Egységes Európai Okmány és a Maastrichti Szerződés. Vitás kérdésekben a Luxemburgban működ ő Európai Bíróság dönt. Az alapszerző désekben megfogalmazott célok megvalósítása érdekében a tagországok szuverenitásuk egy részét fokozatosan az Unió intézményeire ruházzák át. Az Unió, céljai végrehajtása érdekében közös politikát jelöl ki (pl. a vám, a mező gazdaság, a kutatás, a technológia transzfer, a regionális fejlesztés, az energia, infrastruktúra és szociálpolitika területén), megvalósításukat pedig közös programokkal és projektekkel segíti elő Mi az Európai Unióról szóló szerződés lényege? A közhasználatban csak Maastrichti Szerző dés néven jelzett okmány az európai integráció új fejezetét nyitja meg. Az 1993. november 1-jén életbe lépett szerző dés a következ ő vezérelvekre épül: A tagállamok minden állampolgára egyben az Unió állampolgára is, akinek joga van arra, hogy szabadon mozogjon és letelepedjen bármely állam területén. A gazdasági unió jegyében a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájának fő irányát a Tanács egyezteti. 1999. január 1-jétôl az Unió megvalósítja a Pénzügyi Unió harmadik szakaszát, melynek jegyében egyetlen közös fizetési eszköz - az Euro - lesz forgalomban, létrehoznak továbbá egy Európai Központi Bankot. A Szerző dés rögzíti a Gazdasági és Monetáris Unióban való részvétel követelményeit. A politikai unió keretében közös kül- és biztonsági politikát dolgoznak ki, emelik az Európai Parlament szerepét, közös elveket érvényesítenek a bevándorlás, a menedékjog és egyéb belügyi és igazságügyi kérdésekben. Megvalósítják a fenntartható fejlődés és szubszidiaritás elveit. 17
Mit jelent a szubszidiaritás? A hatáskörök elosztását szabályozó elv, mely szerint a döntéseket azon a hatalmi szinten kell meghozni, amely az Unió polgáraihoz a legközelebb esik. Azokon a területeken, amelyeken nem határoztak meg közös politikát (ahol tehát az Uniónak nincs kizárólagos hatásköre), ott csak akkor érvényesíthet ő a döntési jogkör, ha a kívánt cél tagállami szinten nem érhet ő el. 1991 Európai Megállapodás, A megállapodás hatályba lépését követő en tíz közép- és kelet-európai állam kérte felvételét az Európai Unióba. 1997 Amszterdami Szerződés, az uniós szerződéseket és a Közösségrő l szóló alapszerző dést módosítja. Az EU intézményi és döntéshozatali reformját idítja el. 2000 Nizzai Szerződés, az intézményes reformok újabb lépése amelyek a keleti bővítés elengedhetetlen feltételei. 2004 Európai alkotmány-szerződés és az Unió kibővítése 25 tagra. Melyek az Európai Unió közösség intézményei? A Bizottság (Commission). Az Európai Bizottság az Európai Unió végrehajtó szerve. 25 tagját a nemzeti kormányok nevezik ki, de azoktól függetlenül működnek. Megbízatásuk négy évre szól és megújítható. 2004-tő l a Bizottság elnöki tisztét a portugál José Manuel Durao BARROSO tölti be. A Bizottság megalakulásához a Parlament jóváhagyása is szükséges. A tagok - akárcsak egy kormány miniszterei - egy-egy meghatározott tevékenységi területért, illetve az e területekkel foglalkozó faigazgatóságokért felelő sek. A Bizottság gondoskodik az alapszerződések elő írásainak betartásáról, kidolgozza a közösségi jogszabálytervezeteket, s felügyeli végrehajtásukat. A közösségi jog megértő ivel szemben a Bizottság szankciókat alkalmazhat vagy az Európai Közösségek Bíróságához fordulhat. A Bizottságon belül 25 fő igazgatóság (Directorate General) működik. Tevékenységi és hatáskörét illető en a Bizottság nagyjából egy 18
nemzeti kormányhoz, a fűigazgatóságok pedig az azon belül működő minisztériumokhoz hasonlíthatók. A Tanács (Council). Az Európai Unió döntéshozó szerve, amelyben a tagállamok kormányainak képviselő i vesznek részt és szavaznak az Unió jogszabályairól. A jogalkotás rendeletek (regulations), határozatok (decisions), irányelvek (directives) alkotásával történik és ilyen formákban teszik közzé (a csatlakozási dokumentumok kivételével) a megkötött nemzetközi szerző déseket is. Az ajánlások (recommendations) és vélemények (opinions) nem jogszabályértékű állásfoglalások. A Tanács miniszteri szint ű fórum, amely az egyes szakterületekhez alkalmazkodó összetételben ülésezik. A külügyminiszterekbő l álló Általános Ügyek Tanácsa valójában az egyetlen állandó Tanács. Az un. technikai Tanácsok (pl. a mező gazdasági miniszterek, az energiaügyi miniszterek, a szállításügyi miniszterek Tanácsa, stb.) tagjai egy-egy adott szakterület szakminiszterei. A döntéseket egyhangúlag vagy súlyozott többséggel kell meghozni. A tagállamok méretüktől függő en voksolhatnak. A Miniszteri Tanács elnöksége rotációs alapon változik. Egy-egy tagállam hat hónapon át tölti be az elnöki tisztséget. Az Európai Parlament (European Parliament). közvetlenül a tagállamok polgárai által választott képviselők alkotják. F ő feladatai: az Unió költségvetésének jóváhagyása, a Bizottság tevékenysége és a jogalkotási folyamat felügyelete. A Parlament tagjait öt évre választják, a legutóbbi választás 2004-ben volt. A képviselő k nem nemzeti hovatartozás, hanem frakciótagság alapján csoportosulnak, a munkát 21 parlamenti bizottság segíti. A képviselő knek állandó bizottsági üléstermei és irodái vannak Brüsszelben, de a Parlament hetenkénti teljes ülését Strasbourgban tartja, a titkárság székhelye pedig Luxemburgban van. A Parlament jogköre az idők során jelentősen kibő vült, így a kezdeti tanácskozási jogkör először a jelentő sebb jogszabályok megalkotása terén az együttmű ködési, majd az együtt-döntési és jóváhagyási eljárásokkal egészült ki. Egyebek közt a Parlament jóváhagyása szükséges az új tagállamok felvételéhez, valamint a társulási és csatlakozási megállapodásokhoz. Az Európai Közösség Bírósága (Court of Justice) 25 bíróból áll, akiket a tagállamok jelölése alapján a miniszteri Tanács nevez ki. Megbízatásuk hat évre szól és 19
megújítható. Döntéseit többségi szavazattal hozza. A Bíróság illetékessége kiterjed a tagállamok közötti, az Unió és a tagállamok közötti, a közösségi intézmények közötti, továbbá az Unió és fizikai vagy jogi személyek közötti jogvitákra, beleértve a közösségi alkalmazottak panaszait is. A nemzeti bíróságok által eléje terjesztett ügyekben jogértelmez elő zetes állásfoglalást ad, véleményezi a nemzetközi megállapodásokat. Az alapító szerző dések és más jogszabályok rendelkezéseit kizárólagos jogkörben, mindenkire nézve kötelező en értelmezheti. A Bíróságnak nincs végrehajtó hatalma, de az esetek nagy többségében a tagállamok alávetik magukat döntéseinek. Az Európai Tanács (European Council). Az Európai Unió állam- és kormányfő inek külügyminisztereinek, valamint a Bizottság elnökének részvételével tartott rendszeres találkozója, ahol minden tagállamot egy szavazat illet meg. Egyhangúlag hozott döntései jogilag nem kötelező ek, de nagy mértékben befolyásolják az integráció folyamatát, kijelölik az Unió legfontosabb politikai irányvonalait. Üléseit az egyes elnökségek végén, fél évente tartja. Számvevő szék (Court of Auditors). A Számvevő szék feladata a Közösség számvitelének ellenőrzése. Évente közzétett jelentésébő l az Unió polgárai nyomon követhetik, hogy adóként befizetett pénzüket mire fordítják. A Számvevő szék 25 tagját a Parlament meghallgatását követő en a Tanács egyhangúlag nevezi ki hat éves időtartamra. Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee). Tanácsadó testület, amely a gazdasági élet különféle csoportjainak képviselőibő l áll (Szokták ezért a lobbik testületének is nevezni.) Egyes kérdésekben kötelez ő kikérni a véleményét. Álláspontját ajánlások formájában teszi közzé, amelyet azonban a Bizottság és a Tanács nem köteles érvényesíteni. A Régiók Bizottsága (Committee of the Regions). Tanácsadó szerv, amelyet bizonyos esetekben (regionális politika, képzés, transz európai hálózatok, kultúrpolitika) meg kell hallgatni. Tagjai a tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak képviselői közül kerül ki. 20
További fontosabb intézmények: Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute), Európai Befektetési Bank (European Investment Bank). Mit jelent a Gazdasági és Monetáris Unió? A Maastrichtban aláírt Európai Unió Szerző dés egyik legfontosabb része a gazdasági és monetáris unió (EMU) felé vezet ő lépések kijelölése. (Az EMU a jelenlegi Európai Monetáris Rendszert váltaná fel.) A folyamat három szakaszból áll. Az els ő szakasz még idő ben és célját tekintve is egybeesett az egységes piac megvalósításának utolsó periódusával, mivel legfőbb célkitű zése és eredménye a tőkemozgás teljes liberalizálása volt. A második szakasz 1994-ben indult be és addig tart, amíg a gyengébb fejlettségű országoknak sikerül felzárkózniuk a legjobb teljesítményű ek szintjére. A felzárkóztatási folyamat az elmaradottabb régiókra is kiterjed. Ehhez az Unió tetemes támogatást nyújt kohéziós és strukturális alapjaiból. A harmadik szakaszba való belépés feltétele az volt, hogy az országok többsége elérje vagy legalább megközelítse az un. konvergencia-kritériumokat, amelyek az inflációs rátára, a hosszúlejáratú hitelek kamatlábára, a költségvetési deficitre, az államadósság mértékére, végül az árfolyamstabilitásra nézve állítanak fel meghatározott követelményeket. Az EMU harmadik szakaszában fokozatosan, fizikailag is bevezetik a közös pénzt (euró ), létrejött az Európai Központi Bankok Rendszere, élén a közös monetáris politikát irányító, nagyfokú függetlenséggel felruházott Európai Központi Bankkal. Prof. Dr. h. c. Guy Turchany Président du Club International de Coopération de Genève et Membre du Centre Européen de la Culture 21